Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-06 / 287. szám, szerda

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szerda, 1989. december 6. • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 287. szám Párbeszéd az SZNT elnökének kezdeményezésére Napirenden a választások mielőbbi kiírásának lehetőségei (CSTK) - Rudolf Schuster, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke saját kezdeményezésére tegnap Bratislavában találkozott a Nyilvánosság az Erőszak Ellen s a szlovákiai felsőoktatási intézmények koordinációs sztrájkbizottságának képviselőivel. Mindenki viselje a felelősség rá eső részét Karel Urbánek elvtárs tévébeszéde A tanácskozáson részt vett Kro- csányi Dezső, Ján Gajdoáík, Anna Rybnikárová és Kamii Bro- dziansky, az SZNT alelnökei, Ján Majer, az SZNT Elnökségének tag­ja, a Szlovák Megújhodás Pártja parlamenti képviselőcsoportjának elnöke, továbbá Ján Budaj, Mária Filková, Lubomír Feldek, Milán Knazko, Miroslav Kusy, Vladimír Ondrus, Kamii Procházka és Szi­geti László - a Nyilvánosság az Erőszak ellen koordinációs bizottsá­gának részéről az egyetemistákat és főiskolásokat pedig Svetozár Bombík és Miloá Lauko képviselte. Az SZNT elnöke tájékoztatott ar­ról, hogy a képviselők ma rendkívüli ülést tartanak. A tanácskozáson ká­derkérdésekkel foglalkoznak, s vár­hatóan megválasztják az SZNT új elnökségét. Hangsúlyozta, hogy az elnökség összetételére vonatkozó javaslat tekintettel van az alkot­mány hatályon kívül helyezett cikke­lyeire. A vitában a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen képviselői figyelmeztettek a kiéleződött szlovákiai belpolitikai helyzetre. Szóltak arról is, hogy tör­vényes keretek között miképp old­hatók meg mielőbb az SZNT képvi­selő-testületének összetételével összefüggő kérdések. Ezzel kap­csolatban a felek áttekintették a vá­lasztások mielőbbi kiírásának lehe­tőségeit. * A továbbiakban Rudolf Schuster tájékoztatott az SZNT képviselőiből álló azon csoport összetételéről, amelynek tagjai a hívők elleni tavaly márciusi bratislavai rendőri fellépés körülményeinek objektív kivizsgálá­sára ügyelnek fel. Felkínálta a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen mozga­lomnak, hogy képviselőivel bővíthe­tik a csoportot. Ezt a másik fél elfo­gadta. Egyúttal követelte, hogy kép­viselők ügyeljenek fel a Közbizton­sági Testület tevékenységére, és vegyék elejét a közbiztonsági és pártszervek archívumaiban tárolt anyag megsemmisítésének. Válaszában Rudolf Schuster kije­lentette, hogy ezekről a kérdésekről tárgyalni fog a miniszterelnökkel. A továbbiakban a felek egyebek kö­zött áttekintették a nemzetiségi kép­viselők szerepével összefüggő kér­déseket is. Egy „halálhír" hátteréről (CSTK) - Petr Uhl mérnök, a Charta ’77 aktivistája, az igazságtalanul vádoltak védelméért küzdő bizottság tagja, a Kelet-európai Információs Ügynökség alapítója, a Lengyel-Csehszlovák Szolidaritás koordinátora az ismert polgárjogi aktivisták közé tartozik. A napokban interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. • A november 17-i eseményeket európai Információs Ügynökség szombaton este 10 perccel 22 óra előtt közölte a külföldi újságírókkal. Az általunk kezdeményezett vizsgá­lat során az informátor bevallotta, hogy hazudott. A hír továbbítása a mi hibánk volt, ennek nem kellett volna megtörténnie. • Hogyan látja az ügynökség jö­vőjét?- Elsősorban szeretnénk legali­zálni. Továbbra is tájékoztatni fogjuk a közvéleményt azokról a problé­mákról, amelyeket a hivatalos hír­közlő eszközök nem publikálnak, nem mintha nem akarnánk, hanem mivel nincsenek olyan információ- forrásaik, mint nekünk. Fontos lesz gazdasági önállóságunk biztosítása is. Eddig részben a Szabad Európa finanszírozott bennünket, fizetett a sugárzott hírekért, és telefonkölt­ségeinket is megtérítette. követően lázban tartotta a közvéle­ményt az a hír, amelyet Martin émíd haláláról a külföldi tömegtájé­koztatási eszközöknek továbbított. Azóta kiderült, hogy nem felelt meg a valóságnak. Hogyan történt ez a tévedés?- A hír eljuttatásakor még meg voltam győződve, hogy igaz, nem volt szó célzatos dezinformációról. A tájékoztatást Drahomíra Drazská- tól kaptuk, aki a tüntetésen megsé­rült. Mindez még pénteken este tör­tént. A kórházban aggódott barátja, Martin életéért, aki szintén részt vett a demonstráción. Amikor hozzáju­tottunk az információhoz, rögtön hozzáláttunk ellenőrzéséhez. Dra­homíra Drazská másnap pontosított, hogy tényleg Martin Smidről van szó, és azt állította, hogy halálhírét szülei is megerősítették. Ezt a Kelet­(ÖSTK) - Karel Urbánek, a CSKP KB főtitkára tegnap a következő beszédet mondta a Csehszlovák Televízióban: Tisztelt polgártársak, elvtársak! Amint tudják, a Varsói Szerződés tag­államainak vezetői hétfőn Moszkvában találkozót tartottak, amelyen Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnökkel együtt én is részt vettem. A tanácskozáson a csehszlovák álla­mot és külpolitikáját illetően született eredményekről kormányunk tagjai fognak tájékoztatni. Engedjék meg, hogy informáljam önö­ket arról a megbeszélésről, amelyet Ada­mec elvtárssal közösen Mihail Gorbacsov elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával tartot­tunk, s amelyen első helyen foglalkoztunk a két kommunista párt közötti kapcsola­tokkal is. Gorbacsov elvtársat és az SZKP többi tisztségviselőjét részletesen tájékoztattuk a jelenlegi csehszlovákiai helyzetről. Arról beszéltünk, hogy milyen okok miatt és ■milyen erővel bontakozott ki a társada­lomirányítás adminsztratív-bürokratikus módszereivel kapcsolatos társadalmi kri­tika széles áramlata, valamint arról, hogy milyen széles körű támogatást kapott a dolgozók és a tanulóifjúság mozgalma a demokratikus változásokért és a szocia­lizmus megújításáért. Ismertettük velük azt, hogyan jár el a párt új vezetősége a jelenlegi bonyolult helyzetben. Hangsúlyoztuk, hogy gyöke­res fordulatra törekedünk a CSKP politi­káját illetően, erőfeszítéseket teszünk, hogy a pártban megszüntessük a konzer­vativizmust, és elinduljunk a demokrati­kus, szocialista társadalomért vívott harc útján, amely kötődni fog népünk demok­ratikus hagyományaihoz s a Mihail Gor­bacsov tevékenységével összefonódott megújhodási folyamat és új kezdeménye­zések ösztönző forrásaihoz. Tanácskozásunkon az 1968 augusz­tusában lezajlott tragikus eseményekkel is foglalkoztunk, amelyekkel kapcsolatban Sevardnadze-Genscher találkozó Moszkvában (CSTK) - Szovjet-nyugatnémet kül­ügyminiszteri találkozó volt tegnap Moszkvában. Eduard Sevardnadze és Hans-Dietrich Genscher hangsúlyozta, tovább kell mélyíteni a leszerelési folya­matot, amitől nem választható el a politi­kai téren született előrehaladás. A tárgyalásokról kiadott jelentés sze­rint a felek egyetértettek a leszerelési problémák megközelítési módjaiban. Genscher hangsúlyozta, az NSZK-nak érdeke, hogy sikeresen végződjenek az atom- és űrfegyverekről folytatott szov- jet-amerikai tárgyalások. Mindketten sík- raszálltak a vegyi fegyvereket tiltó nem­zetközi konvenció mielőbbi megkötéséért. Erre már a jövő évben sor kerülhet. Le­szögezték, szavatolni kell, hogy addig sem fognak gyártani ilyen eszközöket, amíg a szerződés érvénybe nem lép. Egyre többen - torlódás nélkül (ŐSTK) - A vízumkényszer megszün­tetését követő 24 óra alatt 3005-en lépték át a csehszlovák-osztrák határt Ligetfalu­nál (Petrzalka); visszafelé az első napon 2625-en jöttek. Tegnap éjféltől reggel 11.00 óráig 4150 lakos utazott Bécsbe, és számuk egyre növekszik, összefügg ez azzal is, hogy a csehszlovák bankokban 500 koronát lehet devizára váltani. A vá­mosok gyors munkájának köszönhetően nincs torlódás a határon, így egy személy­autó nem vár többet 4 percnél. A Cseh­szlovák Sajtóiroda kérdéseire az Ausztri­ába utazók többsége azt válaszolta, hogy elsősorban a kíváncsiság hajtja őket. Egyetértettek abban is, hogy a jövő év folyamán megállapodás születhet a bécsi hagyományos leszerelési fórumon. Jelen­tős politikai ösztönzést adna ennek a fo­lyamatnak egy külügyminiszteri szintű ta­lálkozó, magát a szerződést pedig 1990 második felében kellene aláírni. Sevard­nadze aláhúzta, ebből az alkalomból megtarthatnák mind a 35 ország legfel­sőbb vezetőinek értekezletét, amelyen át lehetne tekinteni Európa jelenlegi problé­máit és a földrészünk jövőjét érintő kérdé­seket. a moszkvai találkozón hivatalosan állást foglaltak Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió vezetői. Rámutattak arra, hogy az említett öt ország csapatainak csehszlovákiai be­vonulása jogtalan beavatkozást jelent ha­zánk belügyeibe, és határozottan el­ítélték. Közösen megállapítottuk, hogy a CSKP új vezetéséhez hasonlóan, amely akcióprogram-tervezetében a katonai be­avatkozást elítélte, mint jogtalan és hibás döntést, az SZKP is azt a nézetet vallja, hogy a hazánk belügyeibe való beavatko­zásról volt szó, amely összeegyeztethe­tetlen a szuverén államok közötti kapcso­latok normáival, és hosszú távon kedve­zőtlenül hatott a hazai fejlődésre és az egész nemzetközi kommunista haladó mozgalomra egyaránt. Alapos történelmi elemzést kell majd végeznünk az események okait és követ­kezményeit tekintve. Azonban már ma levonjuk az első elengedhetetlen gyakor­lati következtetéseket: a CSKP új vezető­sége, - amint azt az akcióprogram-javaslat tartalmazza - mindenekelőtt csatlakozik az 1968-as Prágai Tavasz ösztönző for­rásához. Érvénytelennek tekintjük a Ta­nulságok című dokumentumot, amely iga­zolta a reformtörekvések likvidálását s a bürokratikus irányítási módszerek 1968 utáni fokozatos megújítását. Síkra- szállunk mindazoknak a teljes politikai rehabilitálása mellett, akik amiatt, hogy tiltakoztak a csapatok bevonulása ellen, távozni kényszerültek a pártból. Kezet nyújtunk nekik, s a demokratikus szocia­lista társadalom fejlesztése érdekében együttműködésre szólítjuk fel őket. (Folytatás a 3. oldalon) Elkobozták - visszaadták... (Munkatársunktól) - A Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság egyetért a Nyilvánosság az Erőszak Ellen követeléseivel. Ennek jeléül felajánlott a polgári kezdeményezésnek egy helyet a fővárosi nemzeti bizottság tanácsában, s visszaadta a mozgalom képviselőinek a korábban elkob­zott „Bratislava na hlas“ című szamizdat ezer példányát. Többek között ezt jelentette be Ezek után Nagy László felolvasta a tegnapi sajtótájékoztatón Kamii A Független Magyar Kezdeménye­Procházka, a koordinációs bizottság zés december 4-i nyilatkozatát, tagja, aki a továbbiakban bővebben is beszámolt a nemzeti bizottság és a polgári kezdeményezés képvise­lőinek tegnapi találkozójáról. Mint elmondotta mozgalmuk javasolja, hogy a Vecerník gazdája ne a városi pártbizottság legyen, hanem a nem­zeti bizottság. A sajtótitkár a továb­biakban arról beszélt, hogy a ha­tárőrség egyik őrnagya szerint a ka­tonaság december 15-ig képes len­ne felszámolni a műszaki határzárat az osztrák határ mentén. amelyben a visszarendeződés ellen garanciákat vállaló szakértői kor­mány azonnali létrehozását köve­telik. Zuzana Mistríková, a szlovák felsőoktatási intézmények koordiná­ciós bizottságának egyik szóvivője pedig azt jelentette be, hogy a Keleti Vasútigazgatóság jóvoltából egy nap alatt sikerült megszerezniük és útnak indítaniuk azt az agitációs vo­natot, amely Kelet-Szlovákiába tart. (gágyor) A hét végére ígérik a programnyilatkozatot A Független Magyar Kezdeményezés sajtóértekezlete Beszélgetés Pavol Delingával, a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt előkészítő Alapelvek és célok (ÖSTK) - A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) szóvivői tegnap Pozsonyban (Bratislava) rögtönzött sajtóértekezletet tartottak, s ismertették az állampolgári mozgalom alapelveit és céljait. Elmondták, hogy az FMK mint alulról szervezkedő állampolgári kezdeménye­zés november 18-án jött létre Vágsellyén (Sal'a). Nem olyan mozgalomnak tekintik, amely csupán a nemzeti kisebbségek érdekeit képviseli, noha programnyilatko­zatának egy része az ő problémáikkal foglalkozik. A „független" kifejezés nem nemzetiségi szempontból, hanem a hatal­mi struktúrákkal szembeni viszonyra ér­tendő. Ezt támasztja alá az is, hogy az FMK a Nyilvánosság az Erőszak Ellen kezdeményezés részeként a demokrati­kusan gondolkodó állampolgárok - tekin­tet nélkül nemzetiségükre - bizalmáért folyamodik. Elutasítja a totalitárius ideoló­gia minden formáját. A mozgalom november 24-én kiadott programnyilatkozatában célul tűzte ki a szuverén állam és a parlamenti demok­rácia megteremtését, a törvényhozó, vég­rehajtó és igazságszolgáltató hatalom szétválasztását, az államhatalomnak ál­lampolgári jogokkal való korlátozását, a többség hatalmának érvényre juttatása mellett a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, minden tulajdonforma törvé­nyes egyenjogúságának szavatolását, a piacgazdaság megteremtését, a vállal­kozási szabadság, szociális biztonság és az egészséges környezethez való jog biztosítását, valamint az oktatás, a kultúra és a tudomány ideológiai alárendeltségé­nek megszüntetését. A Független Magyar Kezdeményezés- (Folytatás a 2. oldalon) bizottságának elnökével Prágában az elmúlt hét végén a földműves-szövetkezetek viharos körülmények között lezajlott országos kongresszusán sok minden elhangzott. Többek között felmerült egy olyan párt megalakításának gondolata, amely megfelelően tudná képviselni a mezőgazdaságban dolgozó és a vidéken élő emberek érdekeit. Az országos tanácskozáson 21 tagú előkészítő bizottság alakult, amely kidolgozza a majdani párt alapszabályát és programnyilatkozatát. Az előkészítő bizottság elnö­kévé Pavol Delinga mérnököt, a Vajnoryi Efsz közgazdászát választot­ták meg. Tőle kérdeztük: • Milyen alapokra, elképzelések­re épül az új párt?-Az új párt megalakításának gondolata sokunkban már a kong­resszus előtti időszakban megfogal­mazódott. A rohamosan zajló ese­mények úgy hozták, hogy az elkép­zelések az országos kongresszuson láttak napvilágot. Alapelveinket fel­hívásban fogalmaztuk meg (az Új Szó december 2-i számában jelent meg - a szerk.). Ennek legfontosabb tétele, hogy szocialista alapokon működő párt akarunk lenni, amely felvállalja a mezőgazdaságban dol­gozók és a vidéken élők érdekképvi­seletét. Azért hangsúlyozom a szo­cialista jelleget, mert mindenki szá­mára világos, hogy az elmúlt negy­ven év során a mezőgazdaságban jelentős előrelépés történt. Azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy ezek az eredmények a szocialista nagyü­zemi mezőgazdasági termelés felté­telei közt jöttek létre. E feltételek között felnőtt egy generáció, amely eredményeivel jelentős politikai erőt képvisel és méltán követel magának helyet a politikai életben. Ez az az erő, amelyre mi is támaszkodni kívá­nunk, amelynek az érdekeit képvi­selni akarjuk. • Kik lehetnek tagjai az új pártnak?- Hangsúlyozni szeretném, hogy politikai párt leszünk, tehát nem cso­portos, hanem egyéni tagságunk lesz. Tagjaink sorába léphet nemre, fajra, nemzetiségi, vallási hovatarto­zásra való tekintet nélkül mindenki, aki elfogadja a párt alapszabályát és programnyilatkozatát. Elsősorban a földműves-szövetkezetek tagjaira, az állami gazdaságok, élelmiszer- ipari üzemek és mezőgazdasági szolgáltatási vállalatok dolgozóira, valamint a mezőgazdasági közép és főiskolásokra számítunk. Továbbá mindazokra, akik szívükön viselik a vidéken élő emberek sorsát. Nem (Folytatás a 2 oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom