Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-27 / 304. szám, szerda
ÚJ szú 3 1989. XII. 27. Egy kiskirály végnapjai Trónfosztás a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Jednota fogyasztási szövetkezetben KERTESZEK AJÁNDÉKA Sült hal a virág mellé A zöldségkertészetben felemás kép fogad. A korábban lehullott hó után maradt víztócsák és a fóliasátrak csupaszon meredező vázai, a metsző szél, a tél hamisítatlan jelei, de a termálvízzel fűtött sátrakban már tavasz van. A lábakon álló hosszú palántanevelő ládákban szorgos lányok, asszonyok ügyes, begyakorlott mozdulatokkal egyengetik a földet, hogy a korai hajtatott zöldségfélék magja a lehető legjobb már kevés, arra viszont sok, hogy közvetlenül az elvezető csatornába engedjék. Ezért visszatartják, és mire eljut a medence túlsó végén lévő lecsapoló zsilipig, lehűl. Aligha érdemelne említést, ha a farkasdi zöldségkertészet termálvizet lehűtő medencéjéről csak eny- nyit lehetne elmondani. Egyéb dolgokban is különbözik azonban ez a többi hasonlótól. Alját műanyag- szőnyeggel borították be, keskeny A ,,halastó" mellett. Unatinsky András és Takács János (A szerző felvétele) Alojz Cabánik mérnök 1987 májusában a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségéből érkezett a Rimaszombati járás egyik mamutvállalatának élére. Pozsonyi (Bratislava) lakos létére családját otthonhagyva azért jött, hogy „rendet csináljon" - harsogták a bölcsek, holott erre az eredmények alapján semmi szükség nem volt. A szövetkezet 1400 dolgozója már ekkor joggal kérdezte: minek nekünk egy idegen, aki nem ismeri a járást, az itteni viszonyokat, a szövetkezet dolgozóit és a Jednota pillanatnyi helyzetét sem? Sőt, személyében már második „idegenlégiós" jött a Goga-féle káderneveidéből, hisz a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Pavel Cincura előtte két évig bérelte az elnöki széket. Alojz Cabánik nagy ambíciókkal látott munkához. Miután a járási pártbizottság nómenklatúrájába simán bekerült, az elnökség is rábólintott megválasztására. Első „felismerése" az volt, hogy neki nem felel meg a Őincura által használt egyszobás állami lakás, ezért a szövetkezet patinás Slovan szállójának lakosztályába feszkelte be magát. Amelynek ára éjszakánként 270 korona. Könnyű kiszámolni, hogy naponta mennyivel károsította meg a szövetkezetei. Telt múlt az idő, majd mikor ez kitudódott, vizsgálat indult az ügyben. Több mint 12 ezer koronáról volt szó. A losonci (Luce- nec) ügyészség, mely a kivizsgálást vezette, a járási és kerületi pártszervek „csendes" intelmére egyszer- csak leállíttatta a további kivizsgálást. Cabánik kétéves szállodai tartózkodása alatt a világ legtermészetesebb dolgának tekintette azt, hogy ruháit a szállodai szennyessel együtt tisztíttatta. Egyízben nem átallott kártérítést követelni tönkretett öltönyéért, több mint ezer koronát vasalt be a személyzettől, de később az öltönyt tovább viselte. Aztán mikor megszimatolta, hogy a szövetkezet a szakmunkásképzés céljaira megvásárolt egy családi házat, újabb kezdeményezést tett. Annak ellenére, hogy nagy szüksége lett volna a helyiségekre, az épület egynegyedét berendeztette magának - szoba, konyha, fürdőszoba, színes televízió és más egyéb is kellett neki. Mindezért naponta öt koronát fizetett lakbér címén. Továbbra is pozsonyi lakos lévén, átalánydíjat kért az étkezésre. Havi 250 koronát A Galántai (Galanta) járásban egy-egy helységtől - például Vág- sellyétől (Sal a) és a járási székhelytől - eltekintve még napokkal november 17-e után is úgy látszott, alig mozdul valami. Ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a régi vezetők a kritikus napokban azzal bíztatták híveiket, nincs még veszve semmi - az emberek pedig féltek... Nem csoda tehát, hogy Mátyus- föld községeiben, köztük a négyezer lakosú Pereden (Tesedíkovo) is csak az elmúlt héten kezdett szerveződni a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés polgári mozgalom csoportja, melynek első nyilvános helyi ülésére december 13-án került sor. Az érdeklődés Pereden is óriási volt. A művelődési ház nagyterme az utolsó férőhelyig megtelt. A falak mellett is több tucat ember szorongott. A feszültségtől, a kitörésre készülő indulatoktól szinte vibrált a levegő. A falugyűlést Pásztor Árpád, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi csoportjának szóvivője nyitotta meg. A rövid szlovák és magyar nyelvű helyzetelemzésében megemlítette: a perediek ugyan csak most reagáltak nyilvánosan az eseményekre, de még most sem késő, hogy támogatásukról biztosítsák a diákságot és a polgári mozgalmahagyatott magának jóvá, de a szak- szervezet által dotált 5,50-es jegyeket is tovább vásárolta. Ugyanígy havonta egy tételben vette fel a kétszeri családlátogatásért járó összeget. Haza rendszerint szolgálati autóval utazott, éspedig pénteken, amikor is magával vitt egy „fontos" ügyet intéző beosztottat, de hétfőn is ment a Volga egy halaszthatatlan ügyben, s így ő visszautazhatott Rimaszombatba. Pozsonyi telefon- számlájához pedig 120 koronával járult hozzá minden hónapban a szövetkezet. Mindezek eltörpülnek munkahelyi melléfogásai mellett. Egy fiatal szakembernek először megígérte a számítóközpontban a programozó állást, majd az utolsó pillanatban - parancsára - beosztottai elutasították. A károsult háromhavi bérét követelte bírósági úton. A pert természetesen megnyerte, ami 7900 koronát vitt el a szövetkezet kasszájából. Egy másik esetben egy Zdroj által taníttatott elárusítónőt kellett átvennie a szövetkezetnek és kifizetni a 21 ezer koronás tandíjat. Ehhez persze tudni kell azt, hogy a Jedno- tában alig tudják elhelyezni még a saját növendékeiket is. Valószínűleg ebben az ügyben is volt egyéb motiváció! A teljhatalmat élvező elnök melléfogásai ellenére görcsösen ragaszkodott pozíciójának további megerősítéséhez. Olyan új javadalmazási rendszert dolgozott ki és akart jóváhagyatni a szakszervezetek összüzemi bizottságával, mely főleg a személyi döntéseken és nem a valós eredményeken és érdemeken múlt volna. A személyi értékelést, jutalmakat, negyedévi prémiumokat és a nyereségrészesedést is egy kalap alá akarta venni. Ezek nagyságát, részleges kifizetésének módját a szubjektív döntések hierarchiájának rendelte volna alá. Az elnöki fizetés - mivel azóta többen is kibogozták - az új javadalmazási rendszer szerint 11 060 koronára rúgott volna. Mindez 1990 január elsejétől lépett volna érvénybe, akárcsak egy másik általa kidolgozott, s minden logikát nélkülöző tervezet, melyet írásban is előterjesztett és a szakszervezet fejbólintását várta hozzá - persze tévedett. Az 57 éves elnök azt gondolta ki, hogy az 1990- től nyugdíjba vonuló alkalmazottakat a szövetkezet minden év égén egyszeri anyagi juttatással fogja segíteni a következő kulcs szerint: a háromezerig keresőket havi száz korokat. A diákság, és a polgári kezdeményezések 12 pontos követelésének ismertetése után felhívta a jelenlévőket, mondják el az eseményekkel és a falu problémáival kapcsolatos véleményüket. Most senkit sem kellett a vitára buzdítani. A kezdeti bizonytalanságot, bátortalanságot az emberek hamar legyőzték. Egymás után emelkedtek fel a kezek. Az első felszólaló többek között így fogalmazott: igaz, hogy egy totalitárius rendszer legszebb temetése az lesz, ha saját emberei földelik el, de szóvivőkként a pódiumon miért csak a CSKP tagjai kaptak helyet? - Megállapításával többen egyetértettek. - Nem a személyükkel van baj - szögezte le Bőgi Jenő de milyen lesz az a demokrácia a faluban, amely ismét az egypártrend- szerre épül. Milyen bizottság az, amelyből hiányoznak a pártonkívü- liek? Pásztor Árpád szóvivő az elhangzott bírálatok hallatán közölte: az előkészítő bizottság 22 tagból áll, és spontán módon szerveződött. Ő különben is szívesen átadja másnak a helyét. Takács Nándor, az ideiglenes szervezőbizottság tagja is megerősítette: maguktól jöttek az embenával, a 3 és 4 ezer között bérezetteket 150, a 4 és 5 ezres fizetéseket 200, az ötezren felül kapott „rászorulókat" pedig havi 250 koronával segítik ki. Az elnök tehát már nemcsak ittléte idejére, de a jövőre nézve is biztosítani akarta magának az anyagi jólétet - persze mindezt a Jednota számlájára. Egoizmusa és hatalmi vágya az emberekkel való érintkezésben is lépten nyomon megmutatkozott. A kisemberek előtt igyekezett szépnek mutatkozni, viszont közvetlen munkatársait mindig sakkban tartotta, a fölé- és alárendeltségi viszony parazsát mindig szította. A járási pártvezetők előtt a totalitárius pártdemokráciára építő teljhatalmú vezér szerepében díszelgett, fellépéseiben a sztálinista és neosztálinista elméletek odaadó hívének mutatkozott. Pattanásig feszültek ugyan már a húrok és az idegek, de a trónfosztás kedvező légkörét csak a november 17-e utáni áramlatok teremtették meg. November 28-án a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szövetkezeti koordinációs bizottsága párbeszédet szervezett. Itt a vezetők beszámolóiból fény derült az elnök önkényes döntéseire, diktátori megnyilvánulásaira, jogtalan gazdagodására, a funkciójával való szorozatos viszszaélésekre. Mivel ezen az összejövetelen nem volt jelen, 30-ára újból összehívták a dolgozókat. Itt makacsul visszautasította a vádakat, s az aznapi elnökségi üléstől várt igazságtételt és persze bizalmat további munkájához. Ekkor következett be az, amire ő sem számított. Az elnökség megvonta tőle a bizalmat s ez egyértelműen rimaszombati pályafutásának a végét is jelentette. Az emberségből felajánlott alacsonyabb beosztást kategorikusan visszautasította és a fővárosba távozott. Utólag azt is elmondhatjuk, maga alatt vágta a fát annak idején, amikor a szövetkezet alap- szabályzatába betetetett egy olyan pontot, mely szerint a 11 tagú elnökség szükség esetén meneszthet és ideiglenesen kooptálhat tagokat a képviselőtestület összehívása nélkül is. A rimaszombati Jednota fogyasztási szövetkezet ennyi megrázkódtatás után az idén is nyereséges, s azóta már megválasztotta az új elnököt, aki az elnökség tagja volt és végre már rimaszombati. POLGÁRI LÁSZLÓ rek. Nem kérdezték senkitől, milyen vallású, párttag-e vagy sem. Nyilvánvaló volt, aki a szervezést vállalja, az a megújhodást, a pártdiktatúra teljes bukását óhajtja. Varga Tibor művezető pedig kijelentette: Pásztor Árpádnak nem kell szégyenkeznie- bujkáljon az, aki valamit elkövetett! A hangulat már a gyűlés kezdetén felforrósodott. Egy-egy, már-már sértés számba menő megjegyzés is elhangzott. Még mielőtt azonban személyeskedéssé fajultak volna a felszólalások, szót kért Unger Imre, nyolvanéves római katolikus lelkész aki négy évtizedes megpróbáltatásainak ecsetelésével, Ján Sokol érsek, metropolita levelének felolvasásával megnyugtatta a kedélyeket.- Nehéz felejteni, de meg kell bocsátani! A bosszú és a harag rossz tanácsadó - mondotta.- Ezután ne legyen megkülönböztetés - ez párttag, ez pártonkívüli - csak jó és rossz ember kategóriában gondolkodjunk. A szabad választásokon úgyis mindenki megmérettetik - ez a vélemény alakult ki a jelenlévők között. Döntő többséggel jóváhagyták azt is, hogy a szóvivői testületet Bőgi Jenővel és Varga Zoltánnal kibővítsék. Az embereket erősen foglalkoztatta, hogy letépik és bemeszelik magágyba kerüljön. A szomszédos sátrakban is dolgoznak. Kapálják, öntözik a szegfűt és az aszparáguszt. Tavasz a télben. Odabenn a sátrakban kellemes a meleg, szinte érezni lehet a fólialeplen átszűrődő napsugarak simogatását. Idekinn a napsütés ellenére is fázik az ember, hiszen a hideg szél ellen még a gondosan összegombolt nagykabát s felhajtott gallér sem véd tökéletesen. Unatinsky András mérnökkel, a farkasdi (Vlcany) Haladás Egységes Földműves-szövetkezet gyümölcs- és zöldségkertészetének vezetőjével mégis a telet választjuk. Odabenn, a meleg sátrakban kellemesebb lenne, viszont az, amiért ide jöttem, kinn van a szabadban.- ötven méter hosszú és négy méter széles. Alját vályúszerüen képeztük ki, a legnagyobb mélysége közel másfél méter - mutatja a kertész a medencét, amelybe a víz fölé nyúló vascsőből széles ívben, lágy csobogással hull alá a termálvíz. - Melegsége huszonnégy-huszon- nyolc fok között ingadozik, a kinti hőmérséklettől és attól függően, hogy hány fóliasátrat jár meg, amelyekbe hatvannyolc fokos melegének nagyobbik részét leadja. A 24-28 fok fóliasátrak fűtésére a polgári kezdeményezések plakátjait. Vajon ki adott erre parancsot, s ki hajtotta végre? A „káderviták" lezárása után számos, eddig többé-kevésbé lappangó helyi probléma is felmerült. A felszólalók igazsáqkereséstől vezetve, szenvedélytől fűtve számos kérdést tettek fel: például a „Jövő" lakótelepen, az ún. öreg iskolában, a magyar óvodában uralkodó áldatlan állapotokkal, a libafarmmal stb. kapcsolatban. Felmerült a háztáji földek kisajátításának kérdése is. Többen nehezményezték, ha ügyes-bajos dolgaikkal a hnb-re mentek, ott beléjük fojtották a szót. Őszinte elismerést váltottak ki Németh Erzsébet pedagógus, igazgatóhelyettes szavai. A helyi nemzeti bizottság munkáját bíráló felszólalásokra Csongár Vince, hnb elnök válaszolt. A nagygyűlésen vendégként részt vett dr. Rózsa Ernő jogász is, aki a törvényesség betartására intette az események hatására aktivizálódó lakosságot, s több jogi vonatkozású kérdésre adott konkrét választ. A késő esti órákban véget érő nagygyűlésen a jelenlévők szavazással döntöttek az előkészítő bizottság összetételéről, s megegyeztek abban, hogy a választásokig kéthetente rendszeresen találkoznak POMICHAL RICHÁRD betonút futja körbe, a vize pedig tiszta, felszínén sehol egy úszó falevél, vagy szélfújta fóliadarab.- Látja, ott, és ott is - mutat kezével a kertészet vezetője a vízben fel-felvillanó de azonnal tovatűnő árnyakra. - A nagyobbakat korábban telepítettük, szerintem már tizenöt dekásak is lehetnek. A zsenge halivadékot november elején kaptuk, de már ujjnyi nagyságúra nőttek. Trópusi fajta, a meleg vízben jól érzi magát. Erőltetem a szemem, de csak elvétve tűnik fel pillanatokra egy-egy lebegő árny. Takács János a lehető legjobbkor érkezik a segítségemre. A zöldségkertészetben dolgozik, karbantartó-traktoros és a „halastó" felügyelője egyszemélyben. Ilyen munkaköri beosztással alighanem egyedüli Szlovákiában. Előbb megméri a víz hőmérsékletét és az adatot bejegyzi egy füzetbe, majd a magával hozott edényből haltápot szór a vízbe. Odalent pillanatok alatt megélénkül a mozgás. Az ennivaló után a mélyebb részekből a felszín közelébe emelkedett halak jól kivehetők.- Látja milyen szép példányok vannak közöttük? A kutatóintézet dolgozói szerint nőnapkor a virágcsokorral együtt már sült hallal is kedveskedhetünk nődolgozóinknak- mondja, miközben újabb eledeladagot szór a vízbe.- Halászember? - kérdezem, látva, hogy a naponta megismétlődő etetés és látvány mennyire leköti figyelmét. Ellép jobbra, balra, lehajol, majd ismét feláll, hogy a napsugarak esése szerint jobban szemügyre vehesse a védenceit.- Nem, annak ellenére, hogy a faluban e kedvtelésnek régi hagyományai vannak. Ezt a munkát viszont örömmel elvállaltam. Érdekes és nem mindennapos dolog. Gondoljon csak bele. Halastó a fóliasátrak mellett ...- Szóval zöldségkertészet és haltenyésztés?- Attól még messze vagyunk - int szerénységre Unatinsky András.- Tény viszont, hogy az üzemi kísérletet irányító kutatók az eddigi eredményekkel elégedettek. így nem kizárt, hogy jövő őszre már egy további medencét is megépítünk. Zöldségkertészetünk a piacközpontúság jegyében alakul, formálódik. Jövőre az ideihez viszonyítva többféle hajtatott és szabadföldi zöldséget termesztünk, hogy saját boltjainkat nagyobb választékkal láthassuk el. A másodosztályú gyökérzöldséget szeretnénk feldolgozni, hogy ne kelljen fillérekért eladnunk, és ha sikerül, legközelebb már a káposzta egy részét is lesavanyítjuk, mivel a feldolgozott termék nagyobb haszonnal értékesíthető. A halak az ilyen és hasonló próbálkozások sorában egy lehetőség, amit pusztán kényelemből nem szabad félretenni. EGRI FERENC Falugyűlés Pereden
