Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-02 / 284. szám, szombat
A kölcsönös tolerancia jegyében Beszélgetés Ján Budajjal A Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezés röviddel a november 17-i prágai események után jött létre a szlovák fővárosban. A széles körű mozgaiom, amelynek gerincét értelmiségiek, diákok, ismert közéleti személyiségek alkotják, néhány nap alatt mozgásba hozta az ország demokratikus változásokra áhító tömegeit. Követeléseik tizenhárom pontja közül kettőt már elfogadott a Szövetségi Gyűlés. Ján öudayjal, a koordinációs bizottság tagjával, a mozgalom egyik vezetőjével csütörtökön készítettünk interjút.- A mozgalmat, úgy hiszem, fölösleges bemutatni. ... Hogyan fogadták a Szövetségi Gyúlés döntését, miszerint törlik az alkotmányból azt a cikkelyt, amely törvényesíti a párt vezető szerepét s létrejöhet egy platform, amely lehetővé teszi a szabad és demokratikus választásokat hazánkban, önök ma már a kormány képviselőivel tárgyaltak...- Mint a televízió és a sajtó beszámolt róla, Pavel Hrivnákkal, a kormány elnökével, Stefan Murin elnökhelyettessel és Milán Ciő igazságügyminiszterrel folytatott tárgyalásunkon garanciákat követeltünk arra, hogy a lakosság mielőbb tájékoztatást kapjon ennek a lépésnek jogi és gyakorlati garanciáiról. Tudjuk, hogy a pártszervezetek, mint a hatalom szervei, a munkahelyeken, a kultúrában, az oktatásügyben, tehát a társadalomirányítás minden szintjén hatnak. Vagyis, lényegében kettős irányítási elv érvényesül. Az egyik az államigazgatás, amely a nemzeti bizottságok által gyakorolja a hatalmat, a másik a kommunista párt hálózata. Amennyiben az alkotmányban már nem szerepel a párt vezető szerepe, megszűnik a pártapparátus ilyen joga.- Mién tartják lényegesnek, hogy mozgalmukban teret kapjanak a magyar nemzeti kisebbségek képviselői, illetve a kisebbségi jogok?- Mozgalmunkban nagy szerepet játszanak, sót, már alapvető platformunk kidolgozásában jelen voltak a magyarok, mint például Szigeti László és Grendel Lajos írók. Úgy hiszem, hogy a Szlovákiában élő magyarok is mélyen átérzik a kölcsönös barátság és közeledés fontosságát és a bizalmatlanság okainak felszámolását, amit a nemzetiségek között éppen az előző időszak vezetői vetettek el.- ön szerint mi az oka annak, hogy a nemzetiségi kérdést eddig nem oldották meg, s miben látják a megoldás lehetőségét?- Az ok a hamisan hangoztatott internacionalizmusban keresendő. Ezzel ke- negették hazánkban a nemzeti tolerancia málladozó vakolatát. Ez alatt a festékréteg alatt nem volt lehetőség a specifikus érdekek megnyilvánulására, amelyek nem csak a nemzetiségeket nyomorították, ugyanúgy háttérbe szorították a helyi jelleget is. Hisz vannak vidékek, amelyek saját arccal, identitással rendelkeznek, sót külföldön olyan filozófiával is találkozunk, miszerint az a szép, ami kicsi, aminek emberi léptéke van. Ezekben az országokban városrészek, sőt, utcák keresik a saját identitásukat. Annál nagyobb teret kell tehát kapnia az önkifejezésre egy ilyen nagy nemzetiségnek, mint a hazánkban élő magyarok. Bár a jövőben is adódhatnak problémák, gondolok itt a demokrácia megvalósítása során felmerülő problémákra, főleg a piacgazdaság bevezetése során, amely elkerülhetetlen, a magyar kisebbséggel az erőszakmentesség és a kölcsönös tolerancia szellemében tovább szeretnénk tartani ezt a kapcsolatot, az egymás kölcsönös meg- becsületes alapján.-Hogyan tudták elérni, hogy ez az érzelmektől fűtött mozgalom ilyen fegyelmezett tudott maradni, hogy például a tüntetéseken nem került sor semmilyen kilengésre, szélsőséges megnyilvánulásra?- Ezt egyfajta erkölcsi étosz alakította ilyenné. Mint tudjuk, nálunk, Szlovákiában mindig is egészségtelen és éretlen volt a politikai gondolkodás, s az elmúlt negyven év alatt a politika fogalma hovatovább pejoratív értelmet kapott. Ha azt mondtuk valakiről, hogy politikus, vagy politikával foglalkozik, az eleve valami rosszat jelentett, holott más nemzeteknél becsülik a politikusokat, magas fizetést kapnak, amiért nem kell szégyellniük magukat, s a politika státusa, vagy a nemzet politizáló képessége - mondjuk Franciaországban vagy Angliában - egyfajta nemzetiségi büszkeségnek számít. Nálunk a politikát lenéztük és a politikacsinálást, mint foglalkozást - mert hisz a politika is foglalkozás, bár inkább művészet - a kihalt foglalkozások közé soroltuk. Amit most csinálunk, az politika, ám ami az embereket megmozgatta, az elsősorban az a politika, vagy erkölcsi étosz, amit az előző politikai garnitúra elkótyavetyélt. Az emberek szerettek volna valakinek hinni, s szerettek volna a kritika mellett pozitív programról is hallani, vagy szerettek volna valamiféle feloldódásban bízni, nem csak negatív formában viszonyulni valóságunkhoz. Azt hiszem, hogy ez a fegyelem ennek az akaratnak egyfajta megnyilvánulása. Nekünk nem volt semmilyen biztonsági apparátusunk. Tudjuk, hogy például a Szolidaritásnak a tüntetésein saját rendőrsége, biztonsági szerve volt. Nem gumibottal, vagy fegyverrel ellátott biztonsági szolgálat, de egyfajta védelmi erő. Nekünk semmi ilyenre nem volt szükségünk, s azokon az eseteken kívül, amiKözle m ény a CSKP KB Elnökségének üléséről (CSTK) - A CSKP KB Elnöksége csütörtöki ülésén a Csehszlovák Nemzeti Front KB Elnökségének december 3-án, vasárnap tartandó ülésével foglalkozott. A vasárnapi tanácskozás összehívása az országunkban kialakult jelenlegi bonyolult politikai helyzet miatt, és azért elengedhetetlen, mert a megújhodó Nemzeti Front platformján kell keresni a lehetőségeket a szocializmus megújításához. A testület tagjai kifejezték meggyőződésüket, hogy a politikai pártok, a társadalmi szervezetek és szakegyesületek tisztségviselői a CSKP vezetőivel közösen folytatandó nyílt vitában elmondják véleményüket a Nemzeti Front eddigi tevékenységéről, arra törekedve, hogy a jelenlegi szükségleteket szem előtt tartva megtalálják a Nemzeti Front munkájának a további folytatásához vezető utakat. Az új alkotmányvariáns javaslatának áttekintése során a CSKP KB Elnöksége egységesen azon a nézeten van, hogy az kötődik országunk alkotmányos hagyományaihoz, a Csehszlovákia történelmi fejlődése során született eredményekhez, valamint a demokratikus, haladó kultúra össznépi értékeihez. Feladatul adta az alkotmány-előkészítő bizottság kommunista tagjainak, hogy a végleges formájának kialakítása során vegyék figyelembe a CSKP KB Elnökségének ülésén elhangzott észrevételeket. A továbbiakban a testület széleskörűen áttekintette a kommunista párt jelenlegi helyzetét. Mindenekelőtt az irányításban tevékenykedő párttagokhoz fordult, hogy minden körülmények között biztosítsák a népgazdaság zavartalan működését a rájuk bízott területeken, s példával járjanak elő a munkában és az emberek ügyeinek intézésében, s legyenek szerények és tisztességesek. A többi kommunistát felhívta, hogy előítéletek nélkül, aktívan folytassanak közvetlen vitát mindazokkal, akik hajlandóak benne részt venni. Az időszerű politikai feladatok áttekintése során Karéi Urbánek- nek, a CSKP KB főtitkárának a november 28-án tartott prágai országos párt-aktívaértekezleten elmondott programbeszede alapján a CSKP KB Elnöksége felvetette az 1968. évi események kritikus átértékelésének szükségességét, beleértve azokat a körülményeket is, amelyek között sor került az öt szocialista állam csapatainak Csehszlovákiába való bevonulására, és javasolta, hogy erre munkacsoportot hozzanak létre. kor a tribünre valamelyik jelentős személyiség érkezett, például Dubcek vagy a kormány elnöke, nem kellett gondolnunk semmilyen rendkívüli intézkedésre, hiszen át voltunk itatva a kölcsönös bizalom érzésével. Sőt, ami különösen figyelemre méltó, a rendőrség szerint tüntetéseink idején a fővárosi bűnözés mértéke 75 százalékkal csökkent! Nincs igazuk azoknak, akik azt hangoztatták, hogy az érzelmeknek semmi közük a politikához. Sót! Az a politika, amelyet emberi érzelmek, lelkiismeret és szív nélkül csináltak, az a politika vezethetett oda, - mint a sztálinizmus idején például hogy embereket gyilkoltak hidegvérrel. Ezzel a szívvel, érzéssel nem lehetett volna például megszállni Csehszlovákiát hatvannyolcban: ha azoknak, akik erről döntöttek, a lelkiismeretük is diktált volna. A mi mozgalmunk tehát, úgy hiszem, a lelkiismeret visszatérése a politikába.- Felmerült-e önökben, hogy politikai párttá alakulnak? Van-e ilyen elképzelésük, vagy a többpártrendszer, a pluralizmus megvalósulásáig csak mozgalomként, egyfajta társadalmi ellenőr szerepkörében akarnak maradni?- Egyelőre a pozsonyi forradalom tizedik napját éljük. Úgy gondolom, hogy további tíz-tizenkét nap múlva pontosabb választ tudnék adni erre a kérdésre. Egyelőre ez volt a leggyorsabb forradalom, szinte fellélegezni, továbbgondolni sem volt időnk.- Köszönöm a beszélgetést. KÖVESDI KÁROLY IC St S&w&i Ezekben a napokban szokásosnál többen vásárolják meg a napilapokat, hogy minél frissebb hírekhez jussanak. így volt ez november 17 után is, de sajnos a közvéleményt csak arról tájékoztatták, hogy Prágában a szocialistaellenes erők provokatív tüntetése volt, melyet a diákok képviseltek. Most kezemben tartom az egy héttel ezelőtti napilapot és átlapozom, összehasonlítom a két álláspontot, és örömmel olvasom a jelenlegit, melyben a szerkesztőségi állásfoglalást tizenkét pontban határozták meg. Ezzel bizonyságot tettek, arról, hogy önök a nép és a párt érdekeit képviselik, és ezzel a tettükkel harcolnak az igazságért. Tudatában vagyunk, hogy önöknek újságíróknak az utóbbi két évtizedben ,,meg volt kötve a kezük", és csak arról írhattak amit az önök felettesei jóváhagytak és amit ók diktáltak. A jelenlegi állásfoglalásuk azt tükrözi, hogy most már a saját lelkiismeretük és a hitvallásuk diktálta a határozatot. A szerkesztőségi gárdának kívánok eddiginél sikeresebb munkát, hogy az Új Szó igazán új szó legyen! Továbbá is maradok hűséges olvasójuk és levelezőjük Tisztelettel: Hostina Irén Komárno, 1989. XI. 28. Kedves Barátaim! Megelégedéssel fogadtam az Új Szó szerkesztőségének közzétett határozott állásfoglalását a jelenlegi politikai helyzettel kapcsolatban. Mivel a Csemadok KB részérói a mai napig nem történt határozott és konstruktív kiállás, teljes mértékben támogatom az Új Szó szerkesztőségének állásfoglalását, kiemelten azokat, amelyek az elkövetett hibák jóvátételét és nemzetiségi létünk méltányos és igazságos rendezését javasolják. Különösen fontosnak tartom az állásfoglalás 10. pontját. Meggyőződéssel vallom: csak az ebben a pontban megfogalmazottak biztosíthatják azt, hogy soha többé ne lehessen a nemzetiségi kérdést állambiztonsági üggyé degradálni! Igaz szolidaritással támogatom az Új Szó szerkesztőségének állásfoglalását és barátsággal köszöntőm a lap bátor szerkesztőgárdáját: Máté László, Kassa (Kosice) Kassa, 1989. november 29. Gyurovszky László, a Független Magyar Kezdeményezés egyik szóvivője; Mi nem autonómiára törekszünk!”- Mi az, amit pillanatnyilag a legfontosabbnak tart elmondani a Független Magyar Kezdeményezésről (ezentúl FMK - szerk.)?- Újabban sok félreértés fűződik az FMK-hoz. Ilyen elsősorban a „független" kifejezés, melynek alapján sokan feltételezik, hogy mi valamiféle autonómiára törekszünk. Ennek megértéséhez le kell szögeznünk, hogy kiindulási pontunk a demokrácia, nem pedig a magyar kisebbség helyzete. Ebben az értelemben tehát mi nem Csehszlovákiától, mint nemzeti államtól vagyunk függetlenek, hanem a hatalmi szervektől, a hatalmi struktúráktól. A másik félreértés pedig abból adódik, hogy pillanatnyilag bennünket tartanak a Csemadokon kívüli egyetlen magyar szervezetnek, holott létezik a Magyar Diákszövetség, vagy a Dobos László által vezetett Fórum, s létrejöhet még akármi más is. Az a benyomás alakult ki tehát a közvéleményben, hogy egyedül mi képviseljük a kisebbségi érdekeket, pedig ez nem így van. Nem tudunk, és nem is akarunk felvállalni mindent, ami a magyarokkal kapcsolatos. Társadalmunk pluralizálódik, és érdekképviselete is pluralizálódni fog. A leglényegesebb most az, hogy támogassuk a szlovákiai demokratizálási törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy a problémák és ellentétek megoldásának egyedüli lehetséges módja a parlamentális demokrácia, melynek keretei között szabadon kifejeződhetnek, artikulálódhatnak és ütközhetnek az érdekek. Szorgalmazzuk, hogy ahol még nem alakultak meg a Közvélemény és az Erőszak Ellen helyi szervezetei, ott azt a szlovákokkal közösen létre kell hozni. Ahol pedig már működik ilyen helyi szervezet, a magyaroknak is fel kell venniük velük a kapcsolatot. Rendkívüli jelentősége van napjainkban a megfelelő tájékoztatásnak és tájékozódásnak, hogy az emberek ne híresztelések alapján formálják véleményüket.- Miként vélekednek önök az autonómiát követelők aláírásgyűjtéséről?- Az az álláspontunk, hogy provokációról, de a legjobb esetben is félreértésről volt szó. Nagyon örülünk annak, hogy minden nyilvánosan állást foglaló szervezet elítélt minden ilyesfajta provokációt. Ez a hozzáállás állampolgári érettségről tanúskodik.- Mit kell tudni az FMK szerkezeti felépítéséről?- Az FMK által létrehozott csoportok nem állnak hierarchikus viszonyban a koordinációs bizottsággal. Mi csak azt kívánjuk, hogy akik célkitűzéseinket támogatják, elvi nyilatkozatunk szellemében tevékenykedjenek. Nem fognak tőlünk utasításokat kapni arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni. Csak egyetlen dolgot tudunk mondani, hogy vegyenek részt a demokratizációs folyamatban.- Ki lehet az FMK tagja?- Nálunk jelenleg minden ideiglenes. Ami most van, csak egy átmeneti időszakra vonatkozik, amely első közgyűlésünkig tartana. Tagunknak tekintjük azokat, a személyeket, akik egyetértenek elvi nyilatkozatunkkal, amely a szerdán megjelent Tájékoztatónkban is olvasható, pártoló tagságunk soraiba pedig azok tartoznak* akik ezt a nyilatkozatot nem írták ugyan alá, de támogatják az Állampolgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen platform tevékenységét. Célunk, hogy minden rétegnek legyen érdekképvise-. lete, s ezen belül a magyar kisebbség is pluralizálódjék, tehát érdekei szerint tagolódjon. HARASZTI ILDIKÓ A Megújhodás klub kiáltványa (ŐSTK) - A demokratikus szocializmus - amelynek megvalósítására már 1968-ban kísérletet tettünk országunkban - híveinek egy csoportja az év elején klubot hozott létre Megújhodás néven. A Prágai Tavasz eszméihez kötődve saját feltételeink között szerettük volna felhasználni a modern demokratikus és humanista gondolkodás eredményeit. Klubunkat azért alapítottuk meg, mivel társadalmunk súlyos válságba került. A nemzetébredés, demokratikus közélet és főleg a szociális igazságosság hagyományos cseh áramlatait 1948 után a forradalmi program sztálini értelmezése révén nyomták el. A sztálinizmus legnagyobb bűne a százéves szocialista erőfeszítések diszkredi- tálása volt, az emberek olyan gyakorlatnak lehettek tanúi, amely ezekkel az erőfeszítésekkel szöges ellentétben volt. A CSKP vezetősége visszaélt azzal a bizalommal, amelyet a dolgozó nép a forradalmi küzdelmek során a pártba vetett. Az 1968-as intervenciót követően a Husák-vezetés a merev bürokratikus direktív államirányítás útjára lépett, amelynek az egész társadalmat alá vetette. A konzervatív politika következményei ismertek: a vezetőgarnitúra politikai diktatúrája, a gazdaság stagnálása s az erkölcs alapvető kritériumainak szétesése. Természetes, hogy a népben fokozódott az ellenállás a válsághelyzettel szemben. Azokat, akik kritizálni merészeltek, nyilvánosan megszégyenítették, ellenségként bélyegezték meg és üldözték. A Husák- és az azt követő Jake§-ve- zetés viseli a teljes felelősséget a Prágai Tavasz reformjainak eltemetéséért, s az utóbbi húsz évben alkalmazott kulturálat- lan, valóban reakciós vezetési módszerekért. Az utóbbi napokban szervezett hatalmas tüntetésekkel és a Polgári Fórum létrejöttével leromboltuk a totalitárius hatalom bürokratikus bástyáit. Előterjesztjük a humánus társadalmi rendszerre vonatkozó koncepciónkat. Ez a berendezkedés az alábbi jegyeket viseli: a föderációt alkotó cseh és szlovák nemzeti köztársaság állami függetlensége, a szabad nép demokratikus önigazgatása, a jogtalanságtól mentes munka, állampolgári egyenjogúság és igazságosság, a nemzetközileg elismert emberi jogokat tükröző törvényeket érvényesítő jogállam garanciái, a műveltség, a kultúra és a művészetek szabad alkotó gyarapítása, az emberi tevékenység és az élet alapját képező természet közötti összhang, a szellemi és erkölcsi értékek fejlesztése s a nemzeti hagyományok gyarapítása, az állam és a társadalom nyitottsága a nemzetközi haladás értékei előtt, a békés nemzetközi együttműködés. A közeljövőben erőfeszítéseinket a politikai válság mielőbbi leküzdésére összpontosítjuk. A demokratikus átalakítással összefüggő kérdések megoldására munkacsoportokat kell létrehozni, amelyek azonnal kezdjék meg:- az elmúlt 44 év fejlődésének, ezen belül főleg az 1968-ban s az azt követő években kialakult helyzetnek az objektív megvilágítását,-a demokratikus politikai és állami rendszer működése elveinek kidolgozását,- a következetes és konzisztens gazdasági reform programjának kidolgozását és megvalósítását,- az oktatási rendszer, a tudományos kutatás és a kulturális fejlesztés mélyreható reformját és korszerűsítését,- az állam és az egyház közötti kapcsolatok a kölcsönös modus vivendi alapján történő rendezését. Ezek a munkacsoportok új módon értelmezzék a Varsói Szerződésen és a KGST-n belüli eddigi együttműködés javításán és egyenjogúvá tételén alapuló nemzetközi kapcsolatainkat. Szeretjük hazánkat, sorainkban áldozatkész és munkaszerető emberek vannak, ez fontos feltétel, s így reménykedhetünk a végső sikerben. ÚJ SZÚ 4 1989. XII. 2. /
