Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-11 / 266. szám, szombat

ÚJ szú 5 1989. XI. 11. Alapításának 70. év­fordulóját ünnepli idén a lethanyi Avia vállalat, amely már 20 éve együttműkö­dik a Renault véhi- cules industries céggel. A francia partnertől vásárolt technológiai beren­dezések felszerelé­se után idén kezdte gyártani a Renault típusú furgonokat. A járműveket kivi­telre készíti. (Petr Josek felvétele - ŐTK) Kisebb területről több takarmány A technológia elterjesztése a külkereskedelmi vállalkozások sikerétől függ Évekkel ezelőtt a sárói (Sárovce) Béke Efsz határában sokan megáll­tak egy parcella mellett. Különösen azok csodálkoztak, akik augusztus elején látták a növényzetet, majd négy-öt héttel később ismét arra vezetett az utuk. Nem értették, hogy ahol alig egy hónappal korábban silókukoricát láttak, szeptember kö­zepén miként lehet cukorcirok? Ennyire elnézték volna a nö­vényt? Közelebb érve meggyőződ­tek arról, hogy szó sincs tévedésről. Megfigyelésük pontos volt, a silóku­korica valóban ott van a helyén, csakhogy időközben vagy fél méter­rel túlnőtte a cirok. „Emeletes" vetés A látvány lényegéről Packa Lász­ló mérnök, a szövetkezet fejlesztési előadója tájékoztatott:- A takarmánytermesztés új tech­nológiájáról van szó. Május folya­mán, de legkésőbb június 10-ig el­vetjük előbb a silókukoricát, majd ugyanazokba a sorokba, de kicsit sekélyebben a cirok magját. A vetés ideje függ az előveteménytöl, ami lehet őszi takarmánykeverék, perko, vagy az első kaszálás után felszán­tott lucerna. Vegyes termesztés (Mix-Croping) a korszerű technológiai neve, és aligha tévedünk, ha „rokonának11 a már a nagyapáink által is alkalma­zott eljárást tartjuk. Ugyanarról a te­rületről egy tenyészidő alatt valaha úgy takarítottak be két vagy több termést, hogy a főnövény, például a kukorica közé babot, takarmánytö­köt ültettek. A vegyeskultúrában termesztett silókukorica és cirok jól megfér egy­mással. Amíg a silókukorica eléri a megfelelő magasságot és kineveli a kalászokat, a cirok „megértően11 földközelben marad. Ezután erőtel­jesen kezd fejlődni és túlnövi nö­vénytársát. Szeptember derekára mindkét növény betakarításra érett. Szilázsként a szarvasmarhák szá­mára kiváló téli eledel, de zölden is etethető. Egyértelmű előnyök A vegyesen termesztett silókuko­ricára és cirokra előbb a közeli, majd a távolabbi mezőgazdasági üzemek is felfigyeltek. így az 1986-ban még Sárón is csak kísérleti céllal alkál- mazott termelési technológiát azóta további üzemekben is kipróbálták. Tavaly három üzemben 110, az idén pedig már 42 üzemben 1700 hektá­ron termesztették együtt a silókuko­ricát és a cirkot. Ha igaz, jövőre háromszor ekkora területen alkal­mazzák majd az új technológiát.- Ennél jobb bizonyíték aligha lé­tezik, amely az új eljárás előnyeit igazolná - mondta Packa László. - Az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján, ezzel a módszerrel húsz-negy­ven százalék terméstöbblet érhető el az öntözéstől, a tápanyagpótlástól és a kukoricahíbrid koraiságától füg­gően. Az eleség minősége, vagyis a szárazanyag-tartalom is kedve­zőbb, mint a tiszta területen ter­mesztett silókukoricánál. A szilázs- nak a cukorcirok kellemes ízt ad, a tehenek és a növendékállatok egyaránt nagyobb étvággyal fo­gyasztják. A vegyes termesztés mellett szól még, hogy az új technológia nem igényel külön beruházást. A mező- gazdasági üzemek a vetéstől a be­takarításig valamennyi munkát az általában használatos gépekkel vé­gezhetik el. Viszont számolni kell azzal, hogy a hazai gyártmányú jár- vaszecskázóval a nagy tömeget adó növényzetben a napi teljesítmény a megszokottnál kisebb. Probléma is akad A sárói szövetkezet az újszerű takarmánytermesztési technológiát a Szekszárdi Agrárfejlesztő Közös Vállalattól vette át. A kölcsönösen előnyös együttműködést az idén szerződésben rögzítették, így adot­tak a feltételek, hogy a Sárói Efsz jó gazdája legyen az új termelési rend­szernek. Több üzem mégis elége­detlen. Egyesek azért, mert várniuk kell, amíg a partnergazdaságok so­rába léphetnek, mások pedig azért, mert az új technológiát egyelőre csak korlátozott területen alkalmaz­hatják.- Sajnos egy hátránya is van e nagyszerű módszernek, a vető­mag. A silókukoricával együtt ter­meszthető cukorcirok Európában nem ad magtermést, (gy a vetőma­got a tengerentúlon valutáért kell megvenni, és ez egyelőre határt szab a technológia elterjedésének. A területet és a partnergazdaságok számát ezért csak olyan mértékben növelhetjük, ahogy fokozni tudjuk tőkés exportunkat - tudtam meg dr. Turza Gábortól, a szövetkezet jogászától. Mutatta a mezőgazdasági üze­mek írásos igényeit, amelyekben kérik, hogy vegyék fel őket a part­nergazdaságok közé. Az érdeklődés természetes, hiszen ki ne szeretne kisebb területen több és jobb minő­ségű takarmányt termelni. A sáróiak ezért keresik a lehetőségeket, hogy megoldják az egyedüli, de annál komolyabb problémát.- Van némi remény, hogy sikerül javítani a helyzeten - biztatott Turza Gábor. - Már megkötöttük az első szerződést a külföldi partnerekkel. Az itthoni eladási kötelezettségeink teljesítése után, hízott bikákat terve­zünk exportálni. Sőt. Az idén ősszel ugyancsak tőkés piacra már hullott almát is szállítottunk. Devizát jelentő növényünk a pohánka, és természe­tesen további lehetőségeket is kere­sünk. Partnergazdaságaink az idei tapasztalatok alapján jövőre kivétel nélkül nagyobb területen szeretnék alkalmazni az új termelési technoló­giát, hogy a nagyobb hozam révén felszabaduló hektárokat más nö­vényfélékkel hasznosíthassák. Szö­vetkezetünk, mint rendszergazda, valamennyi kötelességének eleget akar tenni. Nemcsak a termelési és etetési technológia átadásával, de a vegyszerek és a vetőmag előte­remtésével összefüggésben is. EGRI FERENC Emelkedik a tűzesetek száma Szlovákiában Pusztítanak a lángok Társadalmunk nagy figyelmet szentel a tűzvédelemnek. A CSKP KB Elnökségének a szocialista tör­vényesség, erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc elmélyítésé­re vonatkozó levele, a tüzek mege­lőzésére hozott intézkedések, a Szlovák Nemzeti Tanács által 1986-ban jóváhagyott tűzvédelmi törvény megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy javuljon a tűzvédelem irányítása és ezáltal a szocialista tulajdon, valamint a dolgozók életé­nek védelme is. Meg kell azonban állapítanunk, hogy minden intézke­dés ellenére nem sikerült csökken­teni a tüzek számát. Háromnegyed év alatt 1728 tűzeset volt, ezek 70 millió korona anyagi kárt okoztak. Ez az adat nem végleges, mivel több esetet a szakemberek még nem zár­tak le. Az elmúlt év első kilenc hó­napjához viszonyítva az idén 250 tűzesettel volt több, és az anyagi kár 35 millió koronával volt nagyobb, összesen 41 ember vesztette életét, ami szintén több mint tavaly. „ Január 18-án a kassai (Kosice) Kelet-szlovákiai Gázmüvek haniskói propán-bután palacktöltőjében tűz keletkezett, amely során két ember életét vesztette, négyen megsebe­sültek. A keletkezett kár értéke A Liptovsky Hrádok-i fűrésztelepen még folyik a romok eltakarítása. A szakemberek szerint csak a jövő év második felében indulhat meg ismét a termelés. (Vladimír Gabéo - ŐSTK felv.) 4 millió korona. A tüzeset okait még vizsgálják. “ Az SZSZK Belügy- és Környezet- védelmi Minisztériuma tűzvédelmi testületének vezetői szerint kevés kivétellel minden ilyen eset mögött az embert, a munkájáért vállalt fele­lősség hiányát, a feladatok felületes teljesítését, a tűzvédelmi szabályok megszegését kell látnunk. Ami a munkahelyi tűzeseteket illeti, az elemzések szerint azokban az üze­mekben, műhelyekben ahol a kár keletkezett, a dolgozók többsége nagyon felületes volt. Sok esetben ez az üzemigazgatóktól a részlegve­zetőkön keresztül a munkásokig mindenkire vonatkozik. A munkahe­lyeken uralkodó rendetlenségre a pártbizottságok és a szakszerve­zeti bizottságok sem figyeltek fel. Jelentős tartalékok vannak a vállala­ton belüli ellenőrzésben, nem be­csülik meg megfelelően az ellenőr­zést végző dolgozókat, akik gazda­sági szempontból a vezetőktől függnek. „Május 4-én a Flempo állami vál­lalat kassai üzemének raktárában tűz keletkezett, amely hat és három­negyed millió korona értékű kárt okozott. A tűz keletkezésének okait vizsgálják. “ A tüzek okainak vizsgálata egyér­telműen megállapítja, hogy a leg­gyakoribb okok közé tartoznak az üzemeltetési-technológiai fogyaté­kosságok, a gépek műszaki hibái, valamint az üzemeltetési paraméte­rek váratlan változásai. A tűzvédelmi testület ellenőrei az első félévben több mint 2000 átfogó ellenőrzést végeztek. Az egyes részlegeken csaknem 45 000 hibát tártak fel, a vezetőkre és gazdálkodó szervezetekre több mint kétmillió ko­rona bírságot róttak ki. Tűzveszély miatt 300 technológiai berendezés és gép használatát tiltották be, és 74 esetben az egész üzemeltetést leál­lították. „Szeptember 25-én rövidzárlat miatt tűz keletkezett a Drevoindust- ria vállalat Liptovsky Hrádok-i üze­mében. Az előzetes becslések sze­rint több mint 25 millió korona kár keletkezett.11 Sajnos, az idén sok kárt okozott a tűz a magántulajdonban is. A laká­sokban, családi házakban és általá­ban a szálláshelyeken összességé­ben több volt a tűzeset, mint az iparban és a mezőgazdaságban. Ezekben az esetekben is szerepet játszott az állampolgárok hanyagsá­ga, könnyelműsége. A tüzeket leg­gyakrabban a fűtőtestek és kémé­nyek rossz állapota, a biztonsági szabályok megsértése okozta. A tűzzel játszó gyerekek csaknem minden esetben tragédiát okoztak. PETER BULÍK Az Ágnes-mondák igaza .. Bolyong, csak bolyong a szür­ke apácaköntösbe öltözött alak a prágai óváros sikátoraiban, és csendesen siratja beteljesületlen boldogságát... Halk zokogása nem szűnik, a viharos éjszakákon mindig újra hallatszik... Ezzel fejezi be a prágai Ágnes- kolostorban élt, boldogtalan apácá­ról szóló történetet az a monda, amelyet a Fontes rerum bohemica- rum című krónikában jegyeztek fel. Valóságmagva az, hogy a kolostor első apáca-fejedelemasszonya, Ot­tokár király lánya, Ágnes is csend­ben siratta beteljesületlen boldogsá­gát annak idején. A királylány 1211-ben született. Apja a Premysl-család uralmának a megalapozója, az önálló és füg­getlen cseh királyság erőskezű megteremtője volt. Anyja a magyar király családjából származott Árpád­házi Konstancia. A királylány már 8 esztendős korában jegyese volt VII. Henrik német császár fiának. Sorsának alakulásáról azonban csak a 12 évvel később, 1231-ben írott krónika feljegyzése tanúskodik hitelesen: sikertelen volt a házas­ságkötésről tartott megbeszélés, mind Henrik császár, mind a cseh király képviselői az eljegyzés felbon­tására törekedtek. Tudták persze okát is a kortársak, mert a császár a leányát a csehek ellenségének fejedelméhez, az osztrák Lipóthoz adta feleségül. Ezután két év múlva, tanúsítja a ferencrendi szerzetesek króniká­sa, a 22 esztendős, cseh királylány magára öltötte a női szerzetesek, a klarisszák köpenyét. Édesanyja, Konstancia 1233. október 6-án kelt adománylevele is hitelesíti ezt, mert a levélben közli, hogy az esemény emlékére a ferencesek kórházának ajándékozza a kolostor melletti, a német lovagrendtől vásárolt tel­keket. A következő évben Vencel király, az ifjú apáca fivére ajándékozott további telkeket a ferenceseknek, védnökséget vállalt a kolostor és a hozzá tartozó kórház építése fö­lött. A pápa 1234. augusztus 31-én kelt levele szerint pedig kivételt, pri­vilégiumot kapott a királylányból lett apáca: évente ötször misét hallgat­hat és ilyenkor, a kórusról a papot is nézheti. Következő, november 4-én kelt levelében pedig hivatalos bele­egyezését adta a pápa a királyi fivér, Vencel előterjesztéséhez, hogy Ág­nes legyen az apácák fejedelemasz- szonya. Mennyire igaz a monda állítása, az ifjú apáca apja, családja tette gazdaggá a kolostort! Tény ugyanis, hogy a később cseh Assisinek neve­zett, 140 hektáros területre épített komplexum (férfi, női rendház, ká­polnák, kórház, templom, szegé­nyek otthona stb.), amely ma Prága legrégibb, gótikus műemléke, olyan gazdag támogatóknak köszönheti létezését, mint amilyen Ágnes hoz­zátartozói voltak: a cseh királyi család. Tény az is, hogy ő sikeres szerve­zője, irányítója volt a megkezdett építkezésnek. Még a pápát is rávet­te, hogy segítse, támogassa. A Zbraslavi Krónika szerint 1251 tavaszán Vysehradból a klarisszák kolostorába nyilvános, ünnepi me­netben vitték át és mutatták be a népnek a pápa ajándékait: öt aranykelyhet, gyémántokkal díszí­tett szentségtartót, tételesen: 32 ék­szeres kegyszert, két festményt, és tízezer aranytallért. Többet, hitelesen persze, nem is tudunk sorsának alakulásáról. Csak annyit, hogy 1282. március 6-án, életének 71. évében hunyt el, a ko­lostor kápolnájának sírkamrájába te­mették. Néhány legenda szerint a halála előtti napokban látomása volt: vévignézte, miként tiporták ha­lálra unokaöccsét a morvamezei csatatéren száguldó lovak. Nem vi­tás, az apáca-fejedelemasszony számára ez tragikus lehetett - az osztrák hadak Kun Lászlóval szö­vetkezve megverték a csehek sere­gét de mindez jóval korábban, halála előtt négy évvel, 1278-ban történt. Szóval nincs, nem is lehet hitelük az ilyen legendáknak. Milyen volt Ágnes? Talányosán fejezi ki magát A bol­dogtalan apáca című monda: Szép volt, mint a kolostorkert rózsája. Az előbb említett legendák szerint pe­dig: királyi alak, magas, valószínűt- lenül szép. Nézzük meg a sírkamrája fölé helyezett domborművet, mely a Cseh Nemzeti Galériában találha­tó és Marta Kasparová, Marié Suk- doláková 1964-1966-ban restaurál­tak. A háromrészes dombormű szél­ső alakja Ágnes. Ezután vegyük elő azt a papi zsolozsmás könyvet (bre­viáriumot), amelynek egyik oldalán a kortárs rajzoló megörökítette ab­ban a helyzetben, amikor a rend nagymesterének átadja a felépített templom kicsinyített mását. Nyilván­való: Ágnes csak azért látszik ma­gasnak, mert a nagymester szinte térdel, és a háta mintha hajlott, kissé púpos lenne... Egyébként a rajzoló igazát az ant­ropológusok is bizonyítják, mert a hatvanas években, az Ágnes-ko- lostorban, a Premysl királyi család Egy kortárs rajzoló ábrája (Hajdú Endre felvétele) temetkező helyének sírjait feltárták és egyértelműen megállapították: a királyi családhoz tartozók alacso­nyak, általában 165 cm-nél alacso­nyabbak voltak, törékeny testalkatú- ak, esetenként kissé hajlott háttal. Furcsa persze rádöbbenni, hogy a mondák igaza is lehet valamelyest elrajzolt realitás: Szép volt, mint a kolostorkert rózsája... igaz lehe­tett, mert a rózsa még hajlottan is szép. Különben az Ágnes-mondák iga­za a változásokban rejlő: királylány és apáca, várt és beteljesületlen boldogság. És hogy abból a korból szívet, lelket gyönyörködtető törté­netek, gótikus műemlékek maradtak reánk. A népi emlékezés legendákban, mondákban szerepeltetve Ágnest, megadta a neki járó tiszteletet és elismerést, amelyet a cseh történe­lem e jeles alakja most hivatalosan is megkap. Holnap a Vatikánváros- ban szentté avatják Premysl Ág­nest. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom