Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-09 / 264. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. XI. 9. NAMÍBIA Nyugodt légkörben zajlanak a választások (ÖSTK) - A Namíbiából érkezett legutóbbi hírek szerint a kedden megkezdődött parlamenti választások békésen zajlanak. Ezt erősítette meg a tegnap hajnalban megtartott sajtóértekezletén Louis Pienaar namíbiai főadminisztrátor sajtószóvivője, Gerhard Roux is. Elmondta, Pienaar néhány északi körzetben, például Ovanbóban és Kavangóban felkeresett több választóhelységet, s megelégedetten nyugtázta, hogy a vokscsata nyugodt légkörben zajlik. Roux információi szerint a 23 választási körzet egyikéből sem jelentettek incidenseket. napján néhány körzetben választás­ra jogosult polgároknak több mint az egyötöde járult az urnákhoz. Természetesen, a namíbiai tö­megtájékoztató eszközök is a válasz­tásokkal foglalkoznak a legtöbbet. A Times of Namíbia például bírálta, hogy szervezési szempontból nem készítették elő megfelelően az ak­ciót. Felhívja a figyelmet arra, hogy több helyütt a szavazópolgároknak órákig kellett sorakozniuk a tűző na­pon, ennek következtében néhá- nyan rosszul lettek, ápolásra szorul­tak. A The Namíbia napilap hírt adott arról, hogy az UNITA angolai kor­mányellenes szervezet, valamint az A választások rendkívüli érdeklő­dést váltottak ki a lakosság körében, például a fővárosban, Windhoekban még este hétkor is százak álltak a szavazóhelységek előtt, pedig az eredeti elképzelések szerint akkor már azoknak be kellett volna zárni­uk. Ezért úgy döntöttek, hogy mind az öt napon keresztül addig tartják nyitva a helységeket, amíg mind­azok le nem adják voksukat, akik este hétig beállnak a sorba. Az elő­zetes adatok szerint a szavazás első Szöuli „nem“ (ÖSTK) - A dél-koreai kormány eluta­sította a szovjet kereskedelmi képviselet azon kérését, hogy a nagy októberi szo­cialista forradalom 72. évfordulója alkal­mából Szöulban ünnepi fogadást rendez­zen. A külügyminisztérium képviselői kö­zölték, a szovjet kereskedelmi misszió munkatársai nem diplomaták, akik orszá­gukat képviselnék, ezért a fogadás ,,tör- vénytelen“ lenne. A Szovjetunió és Dél- Korea nem tart fenn diplomáciai kapcso­latokat, ám a gazdasági együttműködés fejlesztése keretében idén tavasszal Moszkvában, illetve Szöulban kereske­delmi képviselet nyílt. Vietnami cáfolat (ŐSTK) - Kína azzal vádolta Vietna­mot, hogy csapatai incidenseket provo­kálnak- a közös határon. A Zsenmin Zsi- pao című lap szerint hétfő reggel két vietnami katona a Csuang autonóm terü­let egyik faluja térségében behatolt Kíná­ba. A kínai milicisták rövid harc után megölték a vietnami katonákat. A közpon­ti pekingi lap a hírhez hozzáfűzte, hogy augusztus óta állítólag 10 kínai lakost sebesítettek meg vagy raboltak el a viet­nami hadsereg tagjai. Kissinger Kínában (CSTK) - A kínai külügyminiszter meg­hívására kedd este Pekingbe érkezett Henry Kissinger, volt amerikai külügymi­niszter. Richard Nixon egykori amerikai elnök után az elmúlt napokban ő a máso­dik befolyásos amerikai személyiség, aki Kínába látogatott. Emlékezetes, Nixon és Kissinger a hetvenes években jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak javításához. Az idei júniusi pekingi ese­ményeket követően azonban a kínai­amerikai viszony jelentősen lehűlt, Wa­shington néhány szankciót foganatosított Peking ellen. A kínai vezetők értésre adták, hogy az együttműködés javítását célzó kezdeményezésnek az USA részé­ről kellene kiindulnia. Az Új Kína hírügynökség azt jelentette, hogy Kissinger tegnap találkozott Vu Hszüe-csien miniszterelnök-helyettessel és Li Zsuej-huannal, a Kínai KP PB állandó bizottságának tagjával. Nem ki­zárt, hogy fogadja őt Li Peng kormányfő és Csiang Cö-min pártfőtitkár is. Sam Nujoma, a SWAPO elnöke leadja szavazatát (Telefoto - ŐSTK/Reuter) egykori Koevoet-kommandók tagjai (ők korábban a SWAPO ellen har­coltak) az északi országrészben megpróbáltak nyomást gyakorolni a választókra. Különböző fenyege­tésekkel arra próbálják rávenni a vá­lasztókat, hogy ne a SWAPO-ra, hanem a Turnhalle Szövetségre szavazzanak. A Szolidaritás politikai pártot alakít Az egyenruhák is lépést tartanak a divattal A Párizsból érkező hírek szerint a francia hadsereg katonái lépést tar­tanak a divattal. Ezt igazolják a világ­hírű párizsi Pierre Balmain divatház seregszemléjén bemutatott modellek is. A hadsereg eddigi mintegy fél év­századon át viselt keki színű egyen­ruháját 1991-től ezüstszürke váltja fel. A divatbemutató csúcspontját a nőknek szánt uniformisok jelentet­ték. A gyengébb nemet a tervezők bermuda nadrágokba kívánják öltöz­tetni, s e felett lenge, a térdet nem takaró szoknyát viselnek. Az újdonságok közé tartozik a mandulazöld színű ing, illetve blúz, s ez a viselet majd lehetővé teszi azt is, hogy a katonák és katonalányok akár az utcán is levethessék zakóju­kat. Az öltözéket sötétbarna szvetter, fekete nyakkendő és az időjárásnak megfelelő köpeny egészíti ki. Sapká­ról sem feledkeztek meg, barettsap­kát terveztek, a hölgyek pedig ünnepi alkalmakkor háromszögletű kalapot viselnek. Az előzetes felmérések szerint a hadseregben nagy lelkesedéssel fogadták a kollekciókat. (ŐSTK) (ŐSTK) - A Szolidaritás parla­menti csoportjának tagjai, polgári bi­zottságainak aktivistái, valamint a Szolidaritás körül tömörült más politikai és gazdasági klubok egy olyan, úgynevezett kezdeményező csoportot hoztak létre, amelynek fel­adata egy új jobbközép lengyel párt megalakítása. Ezt tegnap közölte a Trybuna Ludu cikke, amely idézte a csoport programnyilatkozatát is. Ebben az áll, hogy az új párt az eszmeileg egymáshoz közel álló irányzatokat akarja tömöríteni, s azoknak a középrétegeknek a pártja kíván lenni, amelyek a ke­resztény értékrendet vallják magu­kénak. Egyszerre kíván meríteni a li­berális, konzervatív és nemzeti poli­tikai eszményekből. A gazdaság terén a magántulajdonon alapuló piacgazdaság megteremtését szor­galmazza. A Trybuna Ludu szerint az emlí­tett szervezetekben főleg a Szolida­ritásnak azok a tanácsadói és tiszt­ségviselői tömörülnek, akik 1980-1981-ben, s az azt követő időszakban kidolgozták a Szolidari­tás programjait. Ezek a körök most az önállósulás útjára léptek, ami azt jelenti, hogy a Szolidaritást, mint szakszervezeti mozgalmat a háttér­be szorítják. A lap szerint nem biz­tos, hogy ez a Szolidaritásnak, s el­nökének, Lech Walesának, vala­mint más olyan vezetőknek tetszik, akiknek egyébként döntő szerepük volt abban, hogy most a képviselők és szenátorok saját pártot alakíthat­nak. Mindezeknek a tényezőknek a mélyrehatóbb elemzésére azon­ban még várni kell. González Budapesten (ŐSTK) - Felipe González spa­nyol kormányfő kedden este hivata­los látogatásra Magyarországra ér­kezett. Vendéglátóival a gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki együttműködés bővítéséről tárgyal. Természetesen, külpolitikai kérdé­sek is szóba kerültek, főleg az euró­pai helyzet. González a Spanyol Szocialista Munkáspárt elnökeként a Szocialista Internacionálé alelnöki tisztét is betölti, s ilyen minőségben fog tárgyalni a Magyar Szocialista Párt felvételi kérelméről is. Csehszlovák megértés és segítőkészség Nyugatnémet lap méltatja az NDK-menekültek ügyében tanúsított hozzáállásunkat (ÖSTK) - A Frankfurter All- gemeíne Zeitung tegnapi szá­mában pozitívan értékeli az NDK-áUampolgároknak az NSZK-ba történő továbbutazá­sával kapcsolatos csehszlo­vák álláspontot. A lap szerint Csehszlovákia hozzájárult a probléma megoldásához. Prága megértette a kialakult hely­zetet és nem takarózott jogi parag­rafusokkal, ahogyan azt megtehette volna - írja a cikk, de hozzáfűzi, hogy Csehszlovákiát „bizonyos mértékig a Szovjetunió és az Egye­sült Államok álláspontja is befolyá­solta". A szerző kitér arra, hogy az első két menekülthullám idején Csehszlovákia javasolta: a különvo­natok az NDK területén keresztül menjenek az NSZK-ba. Mivel lehetővé vált, hogy az NDK- állampolgárok Csehszlovákián ke­resztül szabadon távozhassanak az NSZK-ba, a berlini fal és az NDK megerősített nyugati határai tulaj­donképpen nem teljesítik funkcióju­kat - áll a cikkben, amely a továb­biakban azt hangsúlyozza, hogy az említett akadályokat meg lehet ke­A GKP stabil kormányt akar (ŐSTK) - A Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága athéni ülé­sén a múlt vasárnapi parlamenti vá­lasztások nyomán előállt helyzetet vitatta meg. A párt szóvivője hang­súlyozta, a görög kommunisták a következő időszakban a baloldali koalíció keretében folytatott együtt­működés gyakorlati megvalósításá­ra összpontosítják erőiket. A párt legközvetlenebb belpolitikai feladata az, hogy részt vegyen az új stabil kormány kialakításában. A KB-ülé- sen hangsúlyozták, a párt konstruk­tív módon kíván hozzájárulni a par­lamenti választások után kialakult tisztázatlan helyzet megoldásához. rülni, s ez Csehszlovákiát olyan helyzetbe juttatja, amelyet nem sok­kal ezelőtt még nem tartott lehetsé­gesnek. A teher jelentős, mivel az utak és a határátkelőhelyek túlzsú­foltak, s ez a csehszlovák lakosság utazásait nehezíti. A csehszlovákok és a politikai körök spontán megértést és segítő­készséget tanúsítottak, a sajtó ob- jektívan tájékoztatott és mindig első­sorban a kérdés humánus szem­pontjait hangsúlyozta - írja a Frank­furter Allgemeine Zeitung és vége­zetül megállapítja, hogy mindez kedvező hatással lesz Csehszlová­kia és az NSZK kapcsolataira is. KOMMENTÁRUNK H‘ árom hétig szüneteltek Bécs­ben, az európai hagyomá­nyos leszerelési fórumon a tárgyalá­sok, amelyek negyedik fordulója ma kezdődik. A kilátásokat általában biztatónak lehet nevezni. Akár azt nézzük, mi mindent sikerült a hu­szonhármaknak március eleje óta elérniük, akár egy szűkebb időszak, például a legutóbbi forduló eredmé­nyeit vesszük figyelembe. Nagyon lényeges, hogy még a nyáron sike­rült háromról hatra bővíteni a tárgya­lások hatálya alá tartozó fegyverka­tegóriák számát. Valószínű, a kül­döttségek a szünetet arra használ­ták ki, hogy áttekintsék a harmadik fordulóban előterjesz­tett javaslatokat, ki­dolgozzák saját állás­pontjaikat, s termé­szetes az, hogy új kezdeményezéseket is várunk a negyedik fordulótól. Hiszen a megoldásra vá­ró kérdések száma még mindig nagy, az idő pedig sürget, ugyanis elvi egyetértés van abban, hogy jö­vőre alá lehetne írni az első megál­lapodást. Mindkét fél terjesztett elő nagy horderejű javaslatokat a harmadik fordulóban, amelyről elmondható, hogy eredményei tényleg jelentő­sek. Először a NATO nyújtotta be tervezetét az adatok és információk cseréjére vonatkozóan. Ennek értel­mében a felek információkat szol­gáltatnának haderejük nagyságáról, szervezeti felépítéséről, beleértve a keret-alakulatokat - békeidőben fel nem töltött állományú egységek - és a tárolóhelyen tartott fegyvere­ket is. Az adatcsere azután a létre­hozandó megállapodás végrehajtá­sának az ellenőrzéséhez szolgál alapul. A tájékoztatásra első ízben az egyezmény aláírásakor, majd évente legalább egyszer kerülne sor. Fontos még megjegyezni, az észak-atlantiak által javasolt stabili­záló intézkedések elsősorban a bé­keidőbeli katonai tevékenység és csapatmozgás korlátozására irá­nyulnak. A tervezet pontosan meg­határozza például, hogy az aláíró országoknak hat héttel előbb be kel­lene jelenteniük a 40 ezernél több tartalékost megmozgató gyakorlato­kat. Ugyancsak hat héttel korábbi bejelentési kötelezettség alá esné­nek az olyan csapatmozgatások, összpontosítások, amelyek a külön­féle támadó fegyverfajták számotte­vő (a javaslatban pontosan megha­tározott) mennyiségét érintik. A Varsói Szerződés két fontos javaslatot nyújtott be, először a légi­erő korlátozására vonatkozóan. Ez a tervezet meghatározza a repülő­gépek és harci helikopterek számá­nak felső határait, egyrészt a két tömb összességére nézve, más­részt pe'dig megállapítja azt is, hogy az összmennyiségen belül egy or­szág maximum mennyivel rendel­kezhet. El kell mondani, hogy a légi­erőről korábban óriási viták folytak, csak nagy nehézségek árán sikerült elérni, hogy egyáltalán tárgyaljanak róla. Ezt a VSZ-javaslatot az jellem­zi, hogy a szocialista országok lé­nyegesen megközelítették, s rész­ben el is fogadták a NATO korábbi álláspontját. (Vagyis a szocialista or­szágok beleegyeztek abba, hogy ne csupán a támadó harci gépeket, ha­nem a légvédelemhez tartozó köte­lékeket is csökkentsék.) A harmadik forduló utolsó napján, október 19-én pedig az adat- és információcserére vonatkozó elképzeléseiket ismertet­ték a szocialista országok, tehát vá­laszoltak az észak-atlantiak előbb említett javaslatára. Oleg Grinyevsz- kij szovjet nagykövet akkor azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrző és stabilizáló intézkedésekkel össze­függő információcserére vonatkozó tervezet abból az alapelvből indul ki, Megalapozott bizakodás a hagyományos fegyveres erők csökkentése nem képzelhető el megfelelő ellenőrzés nélkül. Ami a stabilizáló intézkedéseket illeti, ezeket a Varsói Szerződés a jövő­beni megállapodás rendkívül fontos részének tekinti. Olyan eszköznek, amely növeli a nyitottságot, kiszá­míthatóbbá teszi a katonai tevé­kenységet, s csökkenti az olyan lé­pések lehetőségét, amelyek ellen­keznének a szerződés szellemével és betűjével. Egy mondatba sűrítve a lényeget: olyan rendszer létreho­zásáról van szó, amely szavatolná a stabilitást és a biztonságot. E javaslatok mellett még egy fon­tos eredménye volt a harmadik for­dulónak. A Varsói Szerződés és a NATO között - igaz, egyelőre csak munkacsoporti szinten - ideiglenes megállapodás született a tüzérségi lövegek számáról. A hírt nyugati for­rások közölték, a szövegtervezetből nem hoztak nyilvánosságra semmit. Feltételezhető tehát, hogy a ma kez­dődő forduló során talán már a rész­leteket is kidolgozzák. A kiszivárog­tatások szerint az ideiglenes megál­lapodás igyekszik közös nevezőre hozni a két fél álláspontját. Ez talán nem is volt annyira nehéz, hiszen a tüzérség kérdése azon kivételek közé tartozott, ahol kezdetben sem voltak nagyok a véleménykülönbsé­gek. A NATO elképzelése az volt, hogy 16 500-ban kell meghatározni ezeknek az eszközöknek a számát, a májusi Gorbacsov-javaslat viszont 24 ezret ajánlott. Szakértők szerint azonban ez nem jelentett nagy aka­dályt, az eltérés lényegében abban volt, hogy a Varsói Szerződés a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű löve- geket is számításba veszi. N' |em lehet megjósolni, hogy mit hoz a negyedik forduló, de amint az elmondottak is tanúsítják, a bizakodás megalapozott. Azt azonban tudjuk, hogy melyek a leg­vitatottabb kérdések. Ezek közé tar­toznak például a csapatlétszámok körüli viták, továbbá a raktározott fegyverek, valamint a haderők terü­leti megoszlásának a problémaköre. Olyan kérdések ezek, amelyek meg­oldásához valószínűleg politikai döntésekre lesz szükség, ha a szak­értők nem tudnak dűlőre jutni. MALINÁK ISTVÁN NSZK: szükségintézkedések a bevándorlók érdekében Kevés a lakás A Rudé právo bonni tudósítója a lap tegnapi számában beszámol arról, hogy az NDK-ból, valamint a Lengyelországból és a Szovjetunióból is érkező nagyszámú bevándorló elhelyezése érdekében az NSZK-nak rendkívüli intézkedéseket kellett foganatosítania. Már nincsenek szabad szállodai kapacitások, zsúfoltak a külön­böző oktatóközpontok, csarnokok, s ezért az újonnan érkezőket a polgári védelem céljaira épített bunkerekben, valamint nagyobb konténerekből kialakított „szük- ségfalvakban" kell elhelyezni. Kohl kancellár azt mondta, botrányos lenne, ha a városok nem tudnák fogadni az újonnan érkezőket akkor, amikor a há­ború után milliók érkeztek az országba. De ehhez hozzá kell fűzni, egyes újság­írók kiszimatolták, hogy jelenleg az NSZK-ban hozzávetőleg 200 ezer lakás áll üresen, a tulajdonosoknak azonban garanciákat kellene kapniuk a kormánytól arra, hogy ha kérik, akkor kiürítik azokat. Az építésügyi miniszter ezt nem tudja megígérni, mert egyelőre sejtelme sincs arról, mi lesz a sorsa az újonnan összeál­lított lakásépítési tervnek, amelyre a kor­mány 2 milliárd márkát kíván fordítani. Tehát amíg Bonnban eufóriás hangu­latban beszélnek az új lakosokról, a fővá­rostól távolabb, a kisvárosokban és falva­kon a bevándorlókra nemkívánatos láto­gatóként tekintenek. A Süddeutsche Zei­tung elismerte, konkurenciát jelentenek a munkahelyekért vívott harcban, vidéken nemcsak lakást, hanem állást is nehe­A nyugatnémet városok azzal vádolják a kormányt, éveken keresztül nem szaba­dított fel eszközöket új lakások (beleértve az úgynevezett szociális lakásokat is) építésére. Hamburgban a közeljövőben játszótereken és egyéb területeken több konténerfalut akarnak felállítani. Például a General-Anzeiger beszámolt arról, egy ilyen konténerfalu már áll is, s az ott lakó NDK-menekültek meghívták az újságíró­kat, tekintsék meg, milyen tarthatatlan és emberhez méltatlan körülmények között kell lakniuk. Schleiswig-Holstein tarto­mányban a szociáldemokrata kormány úgy döntött, hogy több mint ezer embert egy katonai gyakorlótéren szállásolnak el. Bergen-Hohnban (Alsó-Szászország) a NATO egyik gyakorlóterén 600 embert telepítettek le, közvetlenül a belga kato­nák lóterének szomszédságában. Észak- Rajna-Vesztfáliában nyilvánvalóan a kis szállodák tulajdonosai járnak a legjobban: naponta 35 márkát kapnak egy ágyért. zebb találni, mint a központban. Már ma is nyilvánvaló, milyen nagyok lesznek a problémák, ha beválik Bonn számítása, a nyugatnémet kormány szerint ugyanis az idén mintegy félmillió bevándorló érke­zik az országba. Már szó volt az úgynevezett szociális lakásokról. Ezeket az ifjúházasok, a nyugdíjasok és a kis családok számára építették. Egy ilyen lakás építési költségei elérik a 150 ezer márkát, s az építési vállalkozók szerint a kormánynak jóval többet kellene fordítania erre a program­ra. Nem hagyhatók figyelmen kívül a te­lektulajdonosok spekulációi, akik kivárják, amíg felmennek az árak. De a községek sem akarnak ilyen célokra területet adni, a tanácsok nem kívánják a szabad telke­ket sűrűn beépíteni. Az ökológiai szem­pontok így összeütközésbe kerülnek a la­kásínséggel. A helyzetet csak bonyolítja az a tény, amit Johannes Rau, Észak-Rajna- Vesztfália kormányának elnöke így fogal­mazott meg: az NDK-ból érkezett mene­kültek előnyben részesülnek a hazai la­kossággal szemben, s ez pedig a belső békét fenyegeti. A vállalkozók is meg­érezték, hogy az NDK-ból érkezettek min­den munkát elvállalnak, nem követelik a minimális bérszint megtartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom