Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-04 / 260. szám, szombat

V ÚJ szú 5 1989. XI. 4. Számvetés eredményekkel és gondokkal Tornóc (Trnovec nad Váhom) munkásmozgalmi múltja ország­szerte ismert. A dél-szlovákiai dol­gozók internacionalista, fasisztaelle­nes tüntetésének fél évszázados ju­bileumát tavaly méltóképpen ünne­pelte meg a község. Lakossága, főleg a Nemzeti Front szervezetei­nek tagsága derekas munkát vég­zett. Hiszen a választási program keretében nem kisebb feladatot kel­lett elvégeznie, mint a művelődési ház felújítása, az ünnepséggel összefüggő egyéb munkákról nem is beszélve. Munkásmozgalmi hagyományai­hoz méltóan a Galántai járás legna­gyobb falusi szervezete tevékenyke­dik a községben. Ez a 88 tagú alapszervezet értékelte évzáróján az elmúlt másfél évben végzett munkáját. Végigtekintve a művelő­dési ház nagytermében ülő idős em­berek tömegén - a szervezet tagsá­gának több mint 62 százaléka hat­van éven felüli -, kíváncsian vártam, milyen tevékenységet értékel majd a beszámoló. Hiszen a megjelentek közül többen már a háború előtt bekapcsolódtak a párt küzdelmeibe, s munkában megtört testükön két világháború szenvedéseinek nyo­mait viselik. Mit van jogunk még számonkérni tőlük - tettem föl ma­gamnak a kérdést. Az alapszervezet bizottságának közös munkájával készült beszámo­ló, amelyet Rapca László elnök ter­jesztett elő, egyáltalán nem festett egyoldalúan pozitív, idilli képet a szervezetről és kommunistáinak tevékenységéről. Józan mértéktar­tással méltatta az elért eredménye­ket: a már említett 50. évforduló megünneplésének sikeres előkészí­tését, a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében elért eredményeket, amelyek megmutat­koznak az egyre szépülő utcák lát­ványában, a javuló életkörülmé­nyekben; nagyon kritikusan elemez­te a fogyatékosságok okait. A szlo­vák nemzeti felkelés 45. évfordulójá­ra kibontakozott szocialista felaján­lási mozgalom eredményeit nagyra értékelte, de nem hallgatta el a Nemzeti Front 17 községi szerve­zetének vezetésében a politikai szervezőmunka hibáit sem. Elsősor­ban a vezető szervek irányító és szervező munkájában mutatkoznak hiányosságok, de egyes szerveze­tek tagsága körében az aktivitás csökkenése is tapasztalható. Főleg a SZISZ helyi szervezete munkájá­nak megújítását tartotta sürgető fel­adatnak a beszámoló. A helyi nemzeti bizottságban tevé­kenykedő pártcsoport eredményes szervező és kezdeményező munká­ját dicsérte, nem találta kielégítőnek a szolgáltatások színvonalát, utalva egyben a helyi gazdálkodás üzeme kommunistáinak tennivalóira. Bő teret szenteltek a tagokkal és a tagjelöltekkel folytatott beszélgeté­sek eredményeinek. Ebből megtud­hattuk, hogy az idős párttagok nem tartják kielégítőnek érdemeik anyagi és erkölcsi elismerését. Az átalakítással kapcsolatban olyan vélemények hangzottak el, hogy azt azok gátolják, akik a veze­tés különféle posztjain foggal-kö­römmel ragaszkodnak jól jövedel­mező és kevés munkával járó állá­sukhoz. i Vannak települések, melyeknek jellegét, lakóinak életmódját döntő módon meghatározza egy-egy nagy ipari létesítmény. Aki Vágsellye (Őa- la) és Érsekújvár (Nővé Zámky) közt vonaton utazik, s a Vágót átívelő hídról megpillantja azt a holt lápot, amelyet a Duslo vegyipari vállalat szennyvizéből lerakódott iszap alko­tott a falu mellett, azonnal megérti, mi az, ami lakóit leginkább aggaszt­ja. Természetesnek tekinthető tehát, hogy témája volt a környezet a párt­tagokkal és -tagjelöltekkel folytatott beszélgetésnek s a hét vitahozzá­szólás közül háromnak is. A helyzet pontos ismeretéhez hozzátartozik, hogy a már említett több tucat hektá­ros hulladéklerakaton kívül a falu mellett a Vág-parton egy újabb ha­sonló épül. Nemcsak a közvetlen közelében lévő házak lakóit tölti ez el aggodalommal, hanem az egész községet. Ki ne nyugtalankodna amiatt, ha lakhelyét vegyi anyagokat tartalmazó hulladéktároló veszi körül. Vitafölszólalását Ladislav Kosz- tanko pedagógus azzal kezdte, hogy számtalanszor szólt már a falu kör­nyezetvédelmi problémáiról, mind ez ideig hiába. Szenvedélyes sza­vakkal ecsetelte a hulladéktároló te­rületén lévő Vág-parti erdők kímélet­len pusztítását, s azt, hogy pótlásuk­ról sem gondoskodtak megfelelően. É példátlan természetkárosítás kö­vetkezményét nem lehet később te­lepítendő erdővel ellensúlyozni. Ki­fogásolta azt is, hogy a bekerített hulladéklerakat elvágja a falut a Vágtól. Fölfigyeltem e kijelentésére, illet­ve követelésére: legalább évente egyszer elemzéssel ellenőrizni kel­lene a levegő és a talaj szennyezett­ségének fokát. (Nem tartom valószí­nűnek, hogy egy ilyen vegyipari monstrum közvetlen közelében lévő településen ilyeneket ne végezné­nek, valószínűleg csupán az érintet­tekkel „felejtik el“ közölni az ered­ményét. Mindenesetre ennek sem szabadna megtörténnie.) Halaszt­hatatlannak mondta a falu környe­zetvédelmi tervének kidolgozását, mely már egy évtizeddel ezelőtt is szükséges lett volna. Ő és az utána fölszólaló Karol Éles, a járási pártbizottság jelenlévő titkára is figyelmeztetett a hnb felelős­ségére. A járási bizottság képviselő­je föltette a kérdést: mennyi bírságot rótt ki a kiirtott fákért. Vagyis a helyi önkormányzat legfőbb szerve nem élt törvény biztosította jogaival. átefan Eremiás nyugdíjas, napja­inkra jellemző szemlélettel kifejtette, hogy a falu környezetének védelmé­ben a járási nemzeti bizottságnak kellene a sarkára állnia. Hasonló véleményen voltak mások is, akikkel négyszemközt beszéltem. Úgy vélik, a központilag irányított álíami válla­lat országos érdeket testesít meg, s vele szemben a helyi szerveknek nem lehet esélyük. A terjedelmes s egyes arányta­lanságok ellenére is nagyon jó be­számolóval szemben az elfogadott határozat tömören fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek a kommunistákra várnak a követke­ző, nem könnyű időszakban. Első helyre teszi a pártszervezet politikai szervező és eszmei nevelő munká­ját. E téren főleg az ifjúság nevelé­sében akarja kamatoztatni a tagság tapasztalatait és a szocializmus iránti elkötelezettségét. MORVAY GÁBOR Teletext - a leggyorsabb újság A Csehszlovák Televízió 1988. május elsejétől képújságot sugároz, ami az információközlés egy újabb formája. A kívánt adatok kiválaszthatóságának köszönhetően tulajdonképpen egy telefonos hírközlőt helyettesít. A napi sajtóhoz hasonlóan infor­mációkat nyújt, azonban azzal az óriási előnnyel, hogy jóval nagyobb a hírek aktualizálásának a lehetősége. Emellett a TELETEXT további kihasználásra kínálkozik, pél­dául az idegen nyelvű filmek lefordított szövegének, vagy interjúk szimultán fordításának a közvetítésére, önálló üzemeltetésre szánt információ rendszerként szállodákban, kórházakban, repü­lőtereken, raktárakban és a vállalatok egyes üzemegységeiben is felhasználható. A kezdetek A szöveges információ televíziós jelek segítségével való továbbításának a gon­dolata először Nagy-Britanniában vető­dött fel, ahol a hetvenes évek elején a BBC társaság a szöveg és a képjel párhuzamos közvetítésére kifejlesztette a Ceefax rendszert. Ennek eredetileg hal­lássérültek számára kellett volna a filmek szövegét hozzáférhetővé tenni. Később más rendszerek is születtek, így a Tele­text, mely Nagy-Britanniában, az NSZK- ban, Hollandiában, Ausztriában, Magyar- országon és nálunk a legelterjedtebbé vált. Ezenkívül létezik a franciaországi Antiope és Teletel, a kanadai Telidon és a japán Captain, mely bonyolult betűk átvitelét is lehetővé teszi. Ennek a televíziós információszolgál­tatásnak a bevezetéséhez a szöveges anyag televíziós jellegévé való kódolása, a tévékészülékek megfelelő dekóderrel történő ellátása, valamint a szövegrészek áttekinthető elrendezése szükséges. A felhasználás nagyon egyszerű. A vá­lasztott téma megfelelő oldalszámának előhívása után a képernyőn megjelennek a kívánt adatok, amelyeket kényelmesen áttanulmányozunk. A híranyag felújításá­nak köszönhetően az aktuális események alakulása könnyen nyomon követhető. Döntési indokok A szöveges információ műszakilag a képsorok kihasználására épül, melyeket digitális jelek formájában közvetítünk. A televíziós jel tulajdonképpen két részből áll, melyek közül az egyik a kép, a másik a hang közvetítésére szolgál. Egyéb in­formációk továbbítása szempontjából csupán az első jöhet számításba, mivel a hangfrekvenciás jel a televíziós csator­nának csak egy kis részét foglalja el, így további információk átvitelére nem hasz­nálható fel. A televízióba beépített dekóder az adatokat digitális formából szöveggé ala­kítja át. Bizony az effajta berendezések előállítása egyáltalán nem egyszerű- olyan dekóder gyártására, amely a cseh vagy akár a magyar ábécé valamennyi betűjét és írásjelét visszaadja, 1987-ig a világon ismert cégek közül egyik sem volt képes. Megfelelő mikroprocesszoro­kat, amelyek a Siemens, a Philips és az ITT cégek dekódereinek a lelkét képezik, először 1988-ban fejlesztettek ki. Nálunk egyelőre még nem létezik megfelelő tech­nológia az ún. másfeledik generációs mikroprocesszorok bonyolult gyártására. Ezért döntöttek az illetékesek a Philips- Mullard céggel való együttműködés mellett. A cég speciális integrált áramkö­röket gyárt a számunkra, majd később a gyártási folyamatban is részt vesz. Csupán 8-10 ezer készülék Szóljunk néhány szót a csehszlovák képújság mindnyájunkat érintő oldaláról. A kínálat a sporttal kezdődik, majd a gaz­dasági, külföldi és kulturális hírek követ­keznek, s végül a legsikeresebb külföldi lemezekről tájékoztat. Az adás szerkesz­tősége csak most kezd kialakulni, s a tele­text vételére alkalmas készülékek szapo­rodásával bővülni fog. Ma Csehszlovákiában 8-10 ezer ké­szülék létezik, amely az említett dekóder­rel van ellátva. Ez kb. 30 ezer nézőt jelent, ami bizony nagyon szerény szám. Ebben az évben a Tesla Orava vállalat 460 ezer tévékészüléket gyárt, melyből 340 ezer színes. Az utóbbiakból 10 ezerbe lesz beépítve a szükséges dekóder Már a ka­rácsony előtti napokban meg kellene je­lennie a piacon az első ötezer darab Color-428 típusú készüléknek, mely a csehszlovák teletext vételét teszi lehe­tővé, egyúttal sztereo hang vételére is alkalrpas. A televízió ára 19 ezer 900 korona lesz. A jövőben a Tesla Orava évente 60-80 ezer tévékészüléket kíván a képújság vételére alkalmas dekóderrel ellátni. Az érdeklődők számára még egy lehe­tőség kínálkozik. A Tuzex üzleteiben már az év elejétől kapható egy Grundig már­kájú készülék a sokat emlegetett teletext dekóderrel. A francia Thomson és a finn Salora is hasonló készülékek gyártását tervezi. Ami az adókat illeti a VHF sávban használatos berendezések elavultsága miatt az UHF sávot használják. A kifogás­talan vételhez elengedhetetlen a jó minő­ségű antenna - akár közös is. Persze ezek gyártói nem garantálják a teletext vételét, pedig mérésekkel bebizonyítot­ták, hogy a digitális jel dekódolásának a hibáit éppen az antennák okozhatják. Már első látásra nyilvánvaló, hogy az új információszolgáltatás elterjedéséért még nem kevés problémát kell megolda­nunk. A képújság nem csupán műszaki érdekesség, hanem a jövő egy újabb közlési módsz9re, amely elősegíti a szé­les körű tájékoztatást. A teletext vételét biztosítóknak elsősorban erre kellene gondolniuk. PAVELVESELY Lányok, itt van miből választani... Lörincz János felvétele Bunda? Bunda - de milyen! A Liska-Wien üzlet nálunk is Olvasóink is értesültek arról, hogy Vzorodev-Liska Wien-modellek né­ven exkluzív üzlet nyílt Bratislavá­ban, a Mihály-kapű alatt. Milyen vál­lalkozásról van szó? - kérdeztük Mária Balázqvá mérnöktől, a Vzoro- dev ipari szövetkezet elnökétől.-Áprilisban a nemzetközi szőr­mekiállításon a bécsi Liska cég, az Intercoop külkereskedelmi vállalat, a jihlavai Snaha és a bratislavai Vzorodev között megállapodást kö­töttek kooperációs vállalat létreho­zására. A kapcsolat célja osztrák szakemberek útmutatása mellett megtanítani munkatársainkat új technológiák alapján bundákat varr­ni. Hazai és külföldi alapanyagból a Liska, valamint a Dior, a Joop és a Fendy cég szabásmintái szerint 58 új modell kerül még ebben az évben üzletünkbe. Egyébként az Intercooptól még tavaly októberben ajánlatot kaptunk a közreműködésre. Ezt követte az első megbeszélés december 6-án, amelyen részt vett Liska úr is. Elő­ször vegyes vállalat létrehozásáról folytak tárgyalások, de a Csehszlo­vák Kereskedelmi és Ipari Kamará­val való tanácskozás után egy koo­perációs szolgálat elindítása mellett döntöttünk. Ha munkánk eredmé­nyes lesz, rátérhetünk a vegyes vál­lalat megteremtésére.- Miért éppen a Vzorodev lett a kiválasztott partner?- Talán azért, mert Bratislavában ez az egyetlen ipari szövetkezet, amely szőrmebundákat készít, a bé­csi partner pedig ragaszkodott fővá­rosunkhoz. Egyszerűbb a kapcsolat fenntartása a két város közelsége miatt.- Milyen termékek kaphatók je­lenleg és mit várhatunk a jövőben?- Amikor megnyitottuk az üzletet, 62 darab bundát kínált eladásra. Természetesen nem volt két egyfor­ma termékünk, kivéve az olcsóbb szőrmebundákat, de színben ezek is különböztek. Kínáltunk nyúl-, nutria-, róka- és oposszumbundákat, s öt színben nercbundát. A legolcsób­bak, a nyúlszőrből készültek, 2500 koronába kerülnek, a legdrágább egy 70 ezer koronás nercbunda. Egyelőre főleg hazai, de külföldi alapanyagból is varrunk. Az első napokban tulajdonképpen minden olcsóbb bundánkat eladtuk. Jelen­leg legnagyobb érdeklődést a 45-60 ezer korona körüli hosszú rókabun­dák iránt tanúsítanak. Fokozatosan fogjuk feltölteni árukészletünket. A későbbiek folyamán kiválasztott modell alapján méretre is készítünk bundát.- Milyen bevételre számítanak? -Az első napon nagyon szép bevételünk volt, 180 ezer korona. Ekkor kelt el egy 61 670 korona értékű nercbundánk. Tudjuk, hogy mindennap nem számíthatunk olyan vevőkre, akik drága termékeket vá­sárolnak, ennek ellenére úgy gondo­lom, hogy akinek van pénze, az inkább drágábbat vesz. A szerző­dést elsősorban nem azért kötöttük, hogy minél több olcsó bundát tud­junk eladni.- Végeztek piackutatást az üzlet megnyitása előtt?- Nem. A Liska-bundák elismer­tek az egész világon, ez a legjobb ilyen cég Bécsben. Természetesen mi nem kínáljuk a teljes bécsi vá­lasztékot. A 200 ezer shillinges bun­dákra gondolok például...- Reklámra lesz-e szükségük?- Véleményem szerint a hibátlan munka a legjobb reklám. A műhe­lyünkben dolgozó osztrák mester csak a minőségi darabot engedi az üzletbe. A gépeket, a technológiát, a tűket, cérnákat, sőt a gombokat is a Liska cégtől kaptuk.- Jelenleg német nyelvű prospek­tusokat találni az üzletben, szlovák nyelven mikor jelenik meg tájékoz­tató?- Gondoltunk arra, hogy kiadunk egy szlovák nyelvű katalógust, de mivel nálunk a nyomdai átfutási idő legalább egy év, s mi egyedi dara­bokat gyártunk, mire a katalógus megjelenne, a benne kínált termé­keket már régen eladtuk.- A férfiaknak is jut a kínálatból?- Velúrból készült férfibundák máris kaphatók.- Milyen tapasztalatokat szerez­tek az első napokban?- Ilyen nagy érdeklődésre nem számítottunk. Bratislavában ez az egyedüli ilyen üzlet, a jihlavai Snaha még ebben az évben Prágában nyit hasonlót. Igyekezni fogunk, hogy ne készítsünk egyforma darabokat, s ezzel is vásárlóink kedvében jár­junk. Liska úr minden nap érdeklődik gondjaink felöl, készségesen ren­delkezésünkre áll minden téren. Természetesen ugyanez várható el a mi oldalunkról is.- Melyik szocialista országban van már ilyen közös vállalkozás a Liska céggel?- Két éve Budapesten nyílt egy vegyes vállalat Imperiál néven, vi­szont egyik fél számára sem hozta meg a várt eredményeket, így Liska úr megvásárolta az üzletet, s jelen­leg is ő vezeti a magyarországi vál­lalatod S hogy miért éppen a mi orszá­gunkat választotta? Az első megbe­szélésen azt mondta nekem, mivel itt van a szülőföldje, legnagyobb vá­gya az volt, hogy cége képviselve legyen nálunk is. Nehezen találtam meg a keresett üzletet. A kirakatok szinte teljesen megbújtak a hatalmas állványok kö­zött.-Aznap reggel, mikor megnyílt az üzlet, ezek a gerendák fogadtak bennünket - mondja Viera Dulayo- vá, az üzlet vezetője. Benn annál szebb látvány fogad. Gyönyörű bundák, rengeteg tükör, virágok, egy asztalka - rajta divatla­pok - és székek.- Annak ellenére, hogy így eldug­ták üzletünket, óriási az érdeklődés. Kicsit kellemetlen, hogy a belső szo­bában a Vzorodev divatszalonja ka­pott helyet, így aki ruhát akar varrat­ni, a mi részlegünkön megy keresz­tül. Igaz, közben megtekintheti vá­lasztékunkat, s ezzel is nő vásárló­ink száma. S mit szólnak mindehhez a vá­sárlók? K. I.: Barátnőmtől hallottam, hogy nyílt egy új exkluzív szőrmeüzlet. Jön a tél és szükségem lenne egy szép bundára. Minden darab nagyon tet­szik, viszont csak az olcsóbb árúból választok majd. P. A.: Én csak körülnézni jöttem. Szeretem a szép, vonzó ruhákat, talán egyszer sikerül összespórol­nom egy bundára valót. P. M.: Feleségemet a születés­napján valami nagyon széppel sze­retném meglepni. Kolléganőim aján­latára jöttem be az üzletbe, s azt hiszem, már meg is találtam a meg­felelő ajándékot. MADINÉ JAKAB GIZELLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom