Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-27 / 279. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1989. XI. 27. A CSKP vezető testületeinek új tagjai Josef Cízek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a chelcicei efsz elnöke Josef Cízek, a CSKP KB Elnökségének tagja 1933. április 30-án született Krajnícko községben (Stra- konicei járás). 1960 óta tagja a pártnak. Az alapiskola elvégzése után 1948-tól egészen 1963-ig munkásként dolgozott, később a Strakonicei Motorkerékpárgyárban helyezkedett el mint géplakatos. 1963 és 1974 között a Krajníckói Egységes Földműves-szövetkezet elnöke volt, majd a Bavorovi Efsz elnöke lett, és 1975 óta ugyanezt a tisztet tölti be a chelcicei Béke Efsz-ben. Távúton elvégezte a mezőgazda- sági szakközépiskolát. Tevékenyen dolgozott mint a helyi nemzeti bizottság képviselője, népbíró, valamint a Szövetkezeti Fölművesek Szövetsége járási bizottságának alelnöke. Alapszervezeti, járási és kerületi szinten töltött be párttisztségeket. A CSKP XVII. kongresszusán a KB tagjává választották, a 10. ülésen a CSKP KB mezőgazdasági és élelmezési bizottságának tagja lett. őízek elvtárs a Kiváló Munkáért kitüntetés és a Szocialista Munka Hőse cím birtokosa. Miroslav Huscava, a CSKP KB Elnökségének tagja, fővájár Miroslav Huscava, a CSKP KB Elnökségének tagja 1949. augusztus 12-én született Liberecben. Munkáscsaládból származik. 1978 óta tagja a pártnak. Miután kitanulta a kőműves szakmát, 1966-ban az Ostrava-karvinái Bányaipari Építóvállalat havírovi 37- es számú üzemében helyezkedett el, később a vállalat 21 -es számú karvinái üzemének bányásza lett, ahol 1975 óta műszakvezetőként dolgozott. 1976 és 78 között elvégezte az Ostravai Bányaipari Szak- középiskolát, majd Jugoszláviában vállalt munkát, mint körzeti bányafelügyelő. 1980-ban visszatért eredeti munkahelyére, ahol mint fővájár dolgozott. Különböző párttisztségeket töltött be alapszervezetében kerületi és járási szinten. A XVII. pártkongresszuson a CSKP KB tagjává választották, és 1988-ban a CSKP KB 10. ülésén a KB belső pártéleti kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagja lett. Huscava elvtárs megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. Miroslava Némcová, a CSKP KB Elnökségének póttagja Miroslava Némcová, a CSKP KB Elnökségének póttagja 1943. augusztus 30-án született Ceské Her- manice községben (Ústí nad Orlicí-i járás), édesapja tanító volt. 1962 óta párttag. A pedagógiai főiskola elvégzését követően 1970-ig Pardubicéban és Horná Sloupnicéban alapiskolában tanított. A Szocialista Akadémia Ústí nad Orlicí-i járási bizottságának titkára volt. 1972-től a SZISZ KB apparátusában dolgozott, mint a SZISZ KB ideológiai osztálya vezetőjének helyettese, a SZISZ Csehországi Központi Bizottságának osztályvezetője, majd mint a SZISZ KB középiskolai alapszervezetekkel foglalkozó osztályának vezetője. 1975-ben a SZISZ Csehországi Központi Bizottsága titkárává, 1978-ban pedig alelnökévé választották. Ezzel egyidejújüleg a SZISZ Pionírszervezete Cseh: országi Központi Tanácsa elnöki tisztjét is betöltötte. 1985-től a Csehországi Nőszövetség Központi Bizottságának elnökeként, valamint a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának alelnökeként tevékenykedett. 1989-ben megválasztották a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnökévé. Diákkora óta tevékenyen részt vett az ifjúsági mozgalomban. Alapszervezeti és üzemi bizottsági párttisztségeket töltött be. Tagja volt a Csehországi Pártmunkát Irányító Bizottságnak, póttagja a CSKP Központi Bizottságának, a 14. ülésen pedig a CSKP KB taga lett. Képviselőként és a Cseh Nemzeti Tanács Elnökségének tagjaként tevékenykedik. Némcová elvtársnő az Építésben Szerzett Érdemekért állami kitüntetés birtokosa. Ondrej Sáling, a CSKP KB Elnökségének póttagja Ondrej Őaling, a CSKP KB Elnökségének póttagja, 1940. december 10-én született Hnúsfa községben, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban. Hivatalnokcsaládból származik. A Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola elvégzését követően a pezinoki erdőgazdaságban kezdett dolgozni mint technikus. 1967-től az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériuma önálló szakreferenseként működött. 1970-ben került a Szocialista Ifjúsági Szövetség apparátusába, ahol a Szlovákiai Központi Bizottság osztályvezetője lett. 1972-ben megválasztották a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága titkárává, 1974-ben pedig a SZISZ KB titkárává. 1978 óta dolgozik az SZLKP KB apparátusában a mezőgazdaságban végzett pártmunkával foglalkozó osztály vezetőjének helyetteseként. 1980- ban megválasztották a galántai (Galanta) járási pártbizottság vezető titkárává, 1986-ban a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság ideológiai titkára, majd 1988-ban vezető titkára lett. 1988 októberétől tölti be az SZLKP KB titkárának tisztjét. 1961 -ben lett a CSKP tagja, tevékenyen dolgozott az ifjúsági mozga: lomban, s bekerült a SZISZ Központi Bizottságába is. Járási és kerületi szinten töltött be párttisztségeket. 1988 óta a CSKP KB tagja, az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának tagja, a CSKP KB mező- gazdasági és élelmezésügyi bizottságának tagja. 1976 és 1981 között a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője volt. Sáling elvtárs munkája elismeréseként megkapta a Kiváló Munkáért és az Építésben Szerzett Érdemekért kitüntetést. Ottó Liska, a CSKP KB titkára Ottó Liáka, a CSKP KB titkára, a KB Titkárságának tagja 1934. szeptember 3-án született Jaromér- ben (Náchodi járás), kommunista munkáscsaládból származik. 1952 óta tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának. A kétéves gépipari szakiskola elvégzése után Hradec Královéban kezdett dolgozni a kerületi ifjúsági és pionírház műszaki osztályának vezetőjeként, 1957-től a Jicíni Gép- és Traktorállomás technikusa volt. 1959-ben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség broumovi járási bizottságának elnökévé választották, majd 1960-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség náchodi járási bizottságának elnöke lett. 1963 óta dolgozik a pártapparátusban. Először a náchodi Rubena vállalat üzemi pártbizottságának elnökeként tevékenykedett, majd a náchodi járási pártbizottság politikai szervezőmunkával foglalkozó osztályának vezetője, később titkára lett. 1970-74 között elvégezte a CSKP KB Politikai Főiskoláját. Ezt követően a CSKP KB politikai szervező osztályán működött, és 1979-től a CSKP KB kerületi bizottságainak instruktora lett. 1985-ben megválasztották a kelet-csehországi kerületi pártbizottság politikai szervezőmunkával foglalkozó titkárává, 1987-ben pedig a pártbizottság vezető titkára lett. Tevékenyen részt vett az ifjúsági mozgalomban. Alapszervezeti, üzemi, járási és kerületi szinten töltött be párttisztségeket. 1988-ban a CSKP KB 9. ülésén a KB tagjává kooptálták, a 10. ülésen megválasztották a CSKP KB belső pártéleti kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagjává és a Csehországi Pártmunkát Irányító Bizottság tagjává. Liska elvtárs a Kiváló Munkáért, az Építésben Szerzett Érdemekért kitüntetés és a Munka Érdemrend birtokosa. Az igazsagnak megfelelő tájékoztatást A Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának rendkívüli ülése (CSTK) - Tegnap rendkívüli ülést tartott Prágában a Csehszlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága, amely 1. Visszahívta funkciójából Ján Riskót, a Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége KB elnökét, valamint a szövetség Központi Bizottsága Elnökségének eddigi tagjait. A központi bizottságba Jaroslava MarkoA köztársasági elnök döntése (CSTK) - A Csehszlovák Közvélemény Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottsága, a CSSZSZK kormánya és egyes állampolgárok kérésére a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK legfőbb ügyészével való konzultációk után a köztársasági elnök élve alkotmányos jogával, november 25- én megszüntette a büntetőeljárást dr. Ján óarnogursky, dr. Miroslav Kusy, Jirí Rumi, Peter Uhl és Rudolf Zeman ellen. A köztársasági elnök ugyanezen a napon döntött arról is, hogy elengedi Iván Jirous, Iván Polansky és Frantiáek Stárek büntetését. vét és Anton Balázt kooptálták. A szövetség központi bizottságának új elnökévé Jaroslava Markovát, a Hospodárske noviny szerkesztőjét, alelnökévé Stanislav Tömést, a Lidová Demokrace főszerkesztőjét, valamint Anton Balázt, a Slobo- da főszerkesztőjét választották. Josef Veselyt választották meg a szövetség központi titkárává. 2. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzet és az ülés vitája szükségessé teszi a Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége valamennyi szervezete és szerve tevékenységének részletes elemzését, melynek alapján határozatokat hoznak a Csehszlovák Nemzeti Front jelentős elemét képező újságírószövetség tevékenységéről, amelyben valamennyi tag egyenlő. A rendkívüli ülés feladatul adja, hogy ezt az elemzést és a javaslatokat az újonnan megválasztott elnökség legkésőbb 1989. december 19-ig terjessze elő további határozatok foganatosítása érdekében a Csehszlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának ülése elé. 3. A Csehszlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága a jelenlegi politikai helyzetet válságosnak minősíti. Véleménye szerint a helyzet megoldásának kiindulópontját a CSKP KB rendkívüli ülésén hozott határozat kilenc pontja képezi. Sürgős kérelemmel fordul a CSKP Központi Bizottsága felé, hogy a kilenc pontot a legrövidebb időn belül akcióprogramba iktassa. Minden halogatás a jelenlegi válság elmélyítéséhez vezet. A Csehszlovákiai Újságírók Szövetségének Központi Bizottsága kijelenti, hogy a történt hibák és a múltbeli politika hatásának érvényesülése ellenére elutasítja azt a vádat, miszerint az újságírók okozták volna a jelenlegi válságot. Felhívással fordulunk valamennyi újságíróhoz, hogy a teljes igazságnak megfelelően és objektíven tájékoztassák a nyilvánosságot. Egyúttal felhívja a Csehszlovákiai Újságírók Szövetségének valamennyi tagját, és közvetítésükkel az összes újságírót, hogy az újságíróhivatás elveihez hűen ne szüntessék be a munkát és így juttassák kifejezésre az átalakítás és a demokratizálás politikájának támogatását. avakkal szinte lehetetlen ecsetelni a mostani drámai órákat, napokat. Megint egyszer betelt a pohár: a népharag szétfeszítette azt a politikai, szellemi kalodát, amelybe becsületes állampolgáraink - köztük az egyszerű párttagok - millióit szorították. Társadalmunk súlyos válságba került, s az elégedetlenség azok malmára hajtja a vizet, akiktől nehéz lenne elvárni szocialista vívmányaink védelmét. Évtizedek óta egyre erősebben, mind határozottabban hallatszottak az intő, figyelmeztető hangok. Hogy minden jelszó és hangzatos kinyilatkoztatás ellenére kétkezi munkásnak, értelmiségnek, valamennyi egyszerű állampolgárnak mind kevesebb a beleszólási joga a politika, a közélet alakulásába. Hogy fölborulóban a társadalom értékrendje, mert az egyéni érvényesülés alapja hovatovább nem a becsületes munka, az ember tudása, tehetsége, szakmai rátermettsége. Hogy országos, járási és helyi szinten is hatalmi elit formálódott: a kiválasztottak olyan szűk rétege, amely szocialista eszméinket azonosította a hatalommal, a hatalmat pedig a saját személyükkel... S tisztességes embereket kiskorúkká, engedelmes, bólogató alattvalókká iparkodtak lesüllyeszteni. Hogy e súlyos mulasztások következtében a viszonylagos anyagi jólét ellenére e hazában szellemi, erkölcsi értelemben mind elviselhetetlenebb az élet. Hogy a kiemelkedő demokratikus hagyományokkal rendelkező, iparilag egykor oly fejlett ország ezekben az évtizedekben nem képes lépést tartani a fejlődéssel, nem tud kellő időben megfelelő válaszokat adni a történelmi kihívásokra, s döntő területeken a közepesen, sőt a gyengén fejlett országok közé csúszik vissza. Sokasodtak az intő jelek és hangok szerte az országban. Munkások, értelmiségiek, fiatalok és idős emberek figyelmeztettek a sűrűsödő fellegekre. Ma már tudjuk: akadtak olyan becsületes politikusok és más közéleti személyiségek, akik képesek voltak felülemelkedni önmaguk érdekein, s a legfelsőbb vezetésben is elmondták: szaporodnak a válságjelenségek. Számukra is nyilvánvalóvá vált ugyanis, amit az állampolgárok milliói világosan láttak: az élet számos területén csak nagy szavakban, melldöngetésekben nyilvánul meg az átalakítás, a valóság viszont az, hogy szűk réteg önmaga Válaszúton hatalmának, pozícióinak megmentésén fáradozott. Hiába volt minden figyelmeztetés: Hogy az átalakítás csehszlovákiainak kikiáltott útja félresiklik, ha csupán a gazdaság területén kísérelünk meg bátortalanul lépni, miközben egyesek azon mesterkednek, hogy a politikai szféra konzerválódjék. Napnál világosabb: a következetes átalakítás nem jelenthet teljes folytonosságot. Mert a tényleges politikai és gazdasági reformok érdekében meg kell válnunk mindazoktól, akik minden eszközzel ragaszkodnak a megkövesült módszerekhez, eszményeinkkel összeegyeztethetetlen kiváltságaihoz, nem képesek másként, teljesen új módon gondolkodni és dolgozni, s azoktól is, akik mérhetetlen erkölcsi kárt okoztak ennek a pártnak, s ennek a társadalomnak. S nem árulhatunk egy gyékényen természetesen azokkal sem, akik nem e társadalom megreformálásán, hanem megdöntésén fáradoznak. A személyi hatalomféltést, az állampolgárok millióitól való elszakadást, a politikai szűklátókörűséget döbbenetesen leleplezte az elmúlt heti drámai pénteki nap, amikor az illetékesek órákon, félnapon csaknem egy egész napon át késlekedtek az egyetlen lehetséges lépés megtételével, s a késő éjszakán megszületett döntések személyi konzekvenciái politikai és etikai értelemben is félmegoldásnak bizonyultak. Ezt az elmúlt negyvennyolc óra sodró eseményei egyértelműen igazolták. Mégis: a jelen és a közeljövő szempontjából mindenképpen biztató, hogy a CSKP vezetésében is színre léptek olyan politikusok, akik képesek szembenézni a valósággal, nem tetszelegnek a tévedhetetlenek szerepében, őszintén igénylik a párbeszédet hazánk valamennyi becsületes állampolgárával, mindenkivel, aki felelősséget érez ennek az országnak sorsáért, jövőjéért. E történelmi napok a kollektív és a személyes önvizsgálatra késztetnek, s eme erkölcsi kötelesség alól a tömegtájékoztató eszközeink sem mentesülhetnek. A mi szerkesztőségünk sem. Ha nehéz is, ha fájó is, de ki kell mondanunk hol, miben hibáztunk, hogyan, mikor, miért kerültünk szembe lelkiismeretünkkel, meggyőződésünkkel, hányszor szolgáltunk rá jogosan olvasóink rosszallására, bizalmatlanságára. Ez az önvizsgálat és együttgondolkodás szerkesztőségünkben nem ezekben a napokban kezdődött. Most feszített tempóban dolgozunk, s kellőképpen tudatosítjuk, hogy elsőrendű feladatunk olvasóink tájékoztatása. Hiteles és minél alaposabb informálása. Ez a mi állásfoglalásunk. Megsokasodott tennivalóink ellenére szerkesztőségünk vezetősége péntek délután fiatal munkatársainkkal, SZISZ-tagjainkkal ült egy asztalhoz, s újra bebizonyosodott, hogy jobban oda kell figyelnünk egymásra, véleményeinkre, mert céljaink alapjában véve azonosak. Egyetlen hazai magyar napilapunk küldetése a torzításoktól mentes, szocialista eszmék szolgálata, a dél-szlovákiai magyarság és közös hazánk sorsáért vállalt politikai, erkölcsi felelősség. E nyomvonalon haladva kell tisztáznunk azt is, mi az, amit az Új Szó négy évtizedes történetéből a lap mai vezetése, mostani kollektívája vállal, mint olyan szellemi örökséget, amely ösztönzi, segíti munkánkat. Meggyőződésünk, hogy ilyen alapállásból megerősíthetjük vagy visszaszerezhetjük olvasóink bizalmát lapunk iránt. Bizalom. Úgy vélem, ezekben az órákban kisközösségekben és országos méretben is ez a kulcsszó. Társadalmunk súlyos válságba került. Hazánk történelmi válaszúthoz érkezett. Innen továbbjutni csak építő munkával és csak úgy lehet, ha minden szinten olyan vezetők kerülnek tisztségbe, akik szakmai és erkölcsi szempontból rászolgáltak népünk, társadalmunk bizalmára. Akik meggyőződésből, nem pedig haszonlesésből és karriervágyból vállalnak közéleti tisztségeket. Akik sohasem szakadnak el a néptől, a realitásoktól, tettükkel is szocialista eszméinket szolgálják, s akik odafigyelnek minden jószándékú állampolgár értelmes véleményére, kezdeményezésére. Akik életükkel, munkájukkal e társadalom, közös hazánk boldogulását szolgálják. \/ 6!^ .“CSak velük ~ akar e9yütt haladni ez a nép, ez az ország. “ °s®k ''elük r S2er«zhetjük vissza tekintélyünket, méltóságunkat, itt, Európa szívében. SZILVÁSSY JÓZSEF