Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-03 / 259. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Péntek, 1989. november 3. Ára 50 fillér XLII. évfolyam, 259. szám Vállalati választások Elvétve akad már csak állami vállalat, ahol ne lenne választott igazgató, a dolgozókollektívák tanácsa meg mindenütt tevékenyke­dik. Pontosabban országszerte abban a 2246 alapvető irányítási láncszemben, amelyek törvényadta keretek között tavaly júliustól napjainkig lettek állami vállalatok. Először fordult elő mindegyikben, hogy a dolgozók igenlő szavazatai alapján önigazgatási szervek kezdték meg munkájukat, s a vállalat élére nem kinevezett igazgató, hanem a küldöttgyűlés (közgyűlés) többségének bizalmát meg­szerző jelölt került. Önmagában már ezek a választások is előrelépést jelentenek a korábbiakhoz képest, amikor a termelési-gazdasági egységen keresztül a központ részletes tervutasításait végrehajtva tevékeny­kedtek a vállalati közösségek. Az alapvető irányítási láncszem szerepének felerősödésével önállósága is nagyobbá válik. Ebből következően a dolgozóknak több beleszólásuk van munkaközössé­gük dolgaiba, az irányítás és vállalati gazdálkodás kérdéseibe. Soraikból maguk választhatnak küldötteket (a kis létszámú szerve­zetekben mindenki közvetlenül résztvesz a döntéshozatalban), hogy azok vállalati szinten képviseljék szűkebb munkaközösségük érde­keit. Valójában e lehetőség kihasználásának csak a kezdetén járunk, röpke egy esztendő alatt (az első állami vállalatok alapítása óta) a vállalati önigazgatás gyakorlatának nem sok tapasztalata gyűlt össze. Annyi azonban biztos: mind a küldöttgyűlés, mind a dolgozó­kollektívák tanácsa, de elsősorban ez utóbbi szerv csak akkor lehet egyenrangú partnere a vállalat vezetőinek, ha tagjai sorába a terme­lésben és gazdaságban jártas, a gyár sajátos helyzetét alaposan ismerő emberek kerülnek. Ebből kifolyólag már a tanács összetétele is sok mindent elárul. Nemegyszer előfordult, hogy nemcsak a jó munkást, kötelessé­gét maradéktalanul teljesítő kollégát javasolták a tanácsba (szinte biztos, ilyenek is szép számban jutottak odáig). Arra a munkatársra adták le voksukat, akit alkalmasnak tartottak érdekeik képviseletére, aki, ha kell, szóban szintén el tudja mondani véleményét, s az ott szerzett tapasztalatait képes megbízóival megosztani. Szakmai fel- készültsége, tisztánlátása a vállalat dolgaiban pedig csak erősítette a belé helyezett bizalmat. Csupán a későbbi döntéshozatalban válik kérdésessé: mi lesz azokkal, akik tanácstagok, de közben a vállalati igazgató irányítása alá tartoznak. Nem közvetlen helyetteseiről van szó, ők elvben nem lehetnének az önigazgatási szerv tagjai. Hanem a főosztályvezetőkről, üzemigazgatókról, termelésvezetőkről... Vajon kinek az érdekeit képviselik majd, ha az igazgató által előterjesztett javaslatról foglalnak állást? Szűkebb, mindinkább önállósuló munkaközösségükét? Vagy az igazgatói irányvonalat fogadják el? Ahol felismerték a vállalati szféra egyre Jobban gazdaságorien­tálttá válását, ott közgazdászok is bekerülnek a tanácsba. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy mind több állásfoglalás megítélésében van rájuk szükség. A minap éppen a Levitex egyik főosztályvezetője rakta elém tanácsuk listáját, s azt bizonygatta, mennyire hiányoznak belőle a gazdasági szakemberek. S nem volt egyedül, mert az alapítót képviselő miniszterhelyettes is szóvá tette a tanács alakuló gyűlésén. Változtatni már nem lehetett rajta, húsz perccel korábban ebben az összetételben választotta meg a küldöttgyűlés. Ám a főosztályvezető tovább érvelt. Szerinte egyre gyakrabban érkez­nek a vállalathoz olyan rendeletek, gazdasági szabályozók, ame­lyeknek a vállalati gyakorlatba való átültetése nem akármilyen szakmai felkészültséget követel. Nem lehet kibújni alóluk, mert meghatározói további eredményességüknek, mozgásteret határol­nak körül, érvényesülési lehetőségeket kínálnak. S a tanácsnak sem kerülheti el a figyelmét. Képviselői felmérésekből kiragadott példák bizonyítják: nem minden igazgatói javaslatot fogadnak el a vállalati önigazgatási szervek. Ez szerepvállalásuk erősödését jelzi. Például a Kavalier Üveggyárban az idei végrehajtási tervjavaslatot utasította vissza a tanács, a Martini Nehézgépipari Kombinátban nem java­solta a küldöttgyűlésnek a tavalyi zárszámadás elfogadását. Meglehetősen vitatott a sajtóban, a vállalatoknál az igazgatóvá­lasztás kérdése. Sokan nem tartják helyénvalónak, hogy egyen­rangú szavazatával mindegyik alkalmazott befolyásolhatja az igaz­gató megválasztását. Igaz ugyan, hogy a dolgozók maguk dönthet­nek vállalati vezetőjükről, s teljesen a kezükben van, elfogadják-e öt avagy nem szavaznak neki bizalmat. Ám ezek az igazgatójelöltek többnyire az alapító kiválasztása alapján kerültek választóik elé, nem pályázat útján. A mai gyakorlat ellenzői éppen az effajta válogatás mellett kardoskodnak, nem tulajdonítva nagyobb jelentő­séget a vállalati kollektíva véleménynyilvánítási szerepének. Képvi­selői felmérések összegzéseként legutóbb a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája foglalt állást a kérdésben. Nem tartja szükségesnek az állami vállalatról szóló törvényben az igazgatóválasztás elvének törlését. Úgy véli, a következő időszak gyakorlata dönti el, vajon társadalmi szempontból indokolt-e a változtatás. Addig is (s előtte szintén így volt) a jelöltek kiválasztása lesz a meghatározó. Nomenklatúrális igazgatói helyek betöltésére az illetékes pártszerv jóváhagyása szükséges. Viszont az alapítónak kell(ene) olyan jelölteket állítania, akik élvezik vagy megszerzik a vállalati többség bizalmát. Körülményeink között ezt egyfajta előválasztásoknak minősíthetjük. Akik továbbjutnak innen, azoknak nagy részét a vállalati kollektívák is elfogadják. Ezért van még mindig nagy jelentősége nálunk az előzetes válogatásnak, kádere- zésnek. És talán emiatt marad háttérben a pályázat kiírása. Néhány kivételt leszámítva állami vállalatainknál már túl vannak a választásokon. Újra a termelésre összpontosíthatják a figyelmü­ket. Sok visszajelzés szerint ugyanis az előkészületek valahol a tényleges tevékenység rovására mentek. Maga a szavazási aktus csak másodpercek kérdése. Kihatásai, következményei azonban legalább öt évre befolyásolják a vállalat jövőjét. És ezért már érdemes előkészítésére jobban odafigyelni. MÉSZÁR0S KÁR0LY A CSKP KB főtitkára szívélyesen üdvözli vendégét (Michal Kalina felvétele - CSTK) A kölcsönösen előnyös együttműködés minden fontos területet felölel Miloé Jakes fogadta Hszü Hszin vezérezredest (CSTK) - Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fo­gadta Hszü Hszin vezérezredest, a kínai fegyveres erők vezérkari fő­nökének helyettesét, a KKP KB ta­nácsadói bizottságának tagját. Milos Jakeá nagyra értékelte azt, ahogyan a csehszlovák-kínai kap­csolatok az utóbbi években alakul­tak és síkraszállt további fejleszté­sükért. A kölcsönösen előnyös együttműködés minden fontos terü­letet felölel, beleértve a katonait is. Tájékoztatta a vendéget arról, mi­lyen feladatok várnak a pártra az átalakítás során, a XVIII. pártkong­resszusra való felkészülés idősza­kában, s szólt a csehszlovák külpoli­tika békeerőfeszítéseiről. Hszü Hszin ismertette Kína jelen­legi helyzetét, a párt központi bizott­sági ülésének előkészületeiről szól­va pedig elmondta, hogy főleg a gazdasági fejlesztés szerepel majd napirenden. Méltatta a cseh­szlovák partnerekkel folytatott véle­mény- és információcserét, s meg­említette néphadseregünk egysége­inél és objektumaiban tett látogatása során szerzett tapasztalatokat. A fogadáson jelen volt Milán Vác­lavík hadseregtábornok, nemzetvé­Krenz Varsóban tárgyalt (CSTK) - Egon Krenz, az NDK legfelsőbb . vezetője csütörtökön egynapos látogatást tett Lengyel- országban. Útjára közvetlenül az­után került sor, hogy Moszkvában megbeszélést folytatott Mihail Gor­bacsovval, az SZKP KB főtitkárá­val, szovjet államfővel. Krenz Varsóban Wojciech Jaru­zelski köztársasági elnökkel, Tade- usz Mazowiecki kormányfővel és Mieczyslaw Rakowskival, a LEMP KB főtitkárával tárgyalt. Amint azt a Trybuna Ludu tegnapi száma megállapította, a két szom­szédos ország vezetői közötti ta­pasztalatcsere fontos lehet a Len­gyelország és az NDK közötti kétol­dalú kapcsolatok fejlesztése szem­pontjából. Nagykövet kinevezése (CSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök Vilém Pardubskyt ki­nevezte hazánk új rendkívüli és meghatalmazott madagaszkári nagykövetévé. A diplomata állandó állomáshelye Tanzánia fővárosa, Dodoma lesz. Egyidejűleg felmen­tette tisztségéből Anatol Demuc- kyt, az eddigi nagykövetet. delmi miniszter, valamint Vang Hszin-ta, Kína prágai nagykövete. Hszü Hszin vezérezredest tegnap a prágai várban Gustáv Husák köz- társasági elnök is fogadta. A szívélyes, baráti légkörben le- (Folytatás a 2. oldalon) Jókívánságok (CSTK) - Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Francisco Rodríguez Povedának, a Panamai Köztársa­ság ideiglenes elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Jozef Lenárt Svájcban (CSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap befejezte franciaországi munkalátogatását, amelyre az FKP Központi Bizottsá­gának meghívására került sor, s Lyonból Genfbe utazott. A svájci konferenciavárosba való megérkezése után megkezdte tár­gyalásait Jean Spielmannal, a Svájci Munkapárt főtitkárával és a párt más képviselőivel. A megbe­széléseken a pártközi együttműkö­dés bővítéséről volt szó. Jozef Lenárt délután találkozott Gerald Hintereggerrel, az Európai Gazdasági Bizottság végrehajtó tit­kárával, az ENSZ menekültügyi fő­biztosával. Ezután megtekintette a genfi ENSZ-palotát és más ott székelő nemzetközi szervezetek épületét. Korszerűbb formákat a gazdasági kapcsolatokban Külügyminiszterünket Csiang (CSTK) - Jaromír Johanes csehszlovák külügyminisztert teg­nap hivatalos baráti kínai látogatá­sának második napján, fogadta Csi­ang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára. A szívélyes légkö­rű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást az országuk­ban kialakult helyzetről, a reformok megvalósításáról, valamint a szocia­lista társadalom fejlesztésével és megszilárdításával összefüggő fela­datokról. Jaromír Johanes tájékoztatta Cö-min és Li Peng is fogadta a kínai testvérpárt főtitkárát a CSKP XVIII. kongresszusának előkészüle­teiről, valamint az átalakítás és a de­mokratizálás menetéről. A találko­zón mindkét részről megerősítették, hogy érdekeltek a kétoldalú együtt­működés sikeres továbbfejleszté­sében. A csehszlovák külügyminisztert ugyancsak tegnap fogadta Li Peng, a Kínai Államtanács elnöke is. Az időszerű nemzetközi kérdések meg­vitatása mellett napirenden szere- (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt olvasóink! E héten, kedden közöltük Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak új alapszabály-tervezetét, amelyről széles körű vita kezdő­dik. Minden párttag joga, hogy a közzé tett dokumentumról kifejtse véleményét, s javaslatokkal éljen. Szerkesztőségünk is fórumot, lehetőséget teremt a vitához, ezért kérjük tisztelt olva­sóinkat - elsősorban a CSKP tagjait, de a pártonkívülieket is írják meg véleményüket, javaslataikat az új alapszabály-tervezet- ről. Észrevételeiket lapunk hasábjain közöljük, s eljuttatjuk a CSKP KB illetékes munkaközösségének. Hozzászólásaikat előre is köszönjük. AZ yj szq SZERKESZTŐSÉGE A nemzetiségi kultúra helyzetéről Sajtótájékoztató a kormányhivatalban (Munkatársunktól) - Mint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya szerdai ülésén jelentést vitatott meg a Szlovákiában élő nemzetiségek műveltségi szintjéről és kulturális helyzetéről. Stefan Murin, az SZSZK kormányának alelnöke ezzel kapcsolat­ban tegnap tájékoztatta a sajtó képviselőit az ülésen elhangzottakról. A kormány alelnöke bevezetőben fan Murin szólt az ukrán iskolák leszögezte a kormány álláspontját, miszerint hazánk nemzetiségi politi­kája, pártunk marxista-leninista po­litikájának megfelelően, például szolgálhat a környező országok szá­mára, sőt, a tágabb értelemben vett nemzetközi viszonylatban is. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a problé­mákat sem. A jövőben is különösen nagy figyelmet kell szentelni a ma­gyar pedagógusképzésnek, ami ed­dig, sajnálatos módon, nem a ma­gyar tanítási nyelvű iskolák igényei­nek megfelelően alakult. A szlovák nyelv oktatását javítandó, az oktatá­si minisztérium korszerű didaktikai eszközök bevezetését tervezi. Ste­helyzetében tapasztalható sajnála­tos asszimiláció jeleiről is, amelynek gyökerei, illetve okai - szerinte - az ötvenes évek hibáiban kereshetők. A tájékoztatón jelen levő Matej Benő, az oktatási, ifjúsági és testne­velési miniszter helyettese óva intett a helyenként megnyilvánuló türel­metlenségtől a nemzetiségi oktatás­ügyet illetően, hangsúlyozva a ne­velés és a tárgyi tudás elsődleges fontosságát. A kultúra terén, mondotta Őtefan Murin, nincs okunk különösebb pa­naszra a nemzetiségek helyzetét il­letően, hazánk magyar nemzetiségű polgárainak jogukban áll anyanyel­vükön művelődni. (k-y)

Next

/
Oldalképek
Tartalom