Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-22 / 275. szám, szerda

ÚJ szú 5 1989. XI. 22. Bratislava lakosai nagy érdeklődéssel figyelik a Főpálya- udvar épületének átépítését. Napról napra egyre maga­sabb az új csarnok, amelyet az Ostravai Kohóipari Szerelő­vállalat épít. A Brati- slavai Építőipari Vállalat dolgozói je­lenleg az acélszer­kezetet festik, hő­szigetelik a tetőzetet s a közeli napokban kezdik meg a transzformátor-ál­lomás kivitelezését. A képen Vladimír Hudec (előtérben) és Jozef Hány szin­tezés közben. (Drahotín áulla felvétele - CSTK) Vonzó tartalommal Gazdag a barátsági hónap közép-szlovákiai programkínálata • Sokan kíváncsiak a rendezvényekre A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alapszervezeteiben az év tizenkét hónapja közül nem véletlenül jut éppen novemberre a legtöbb és a legsokrétűbb munka. A nagy októberi szocialista forradalom 72. évfordulójának ünneplésével megkezdődött barátsági hónapban a szö­vetség tagjai rangos rendezvények révén kínálnak mindenkinek szá­mos lehetőséget a Szovjetunió népei életének és kultúrájának köze­lebbi megismerésére. Idén a szokásosnál sok helyen gazdagabb a vonzó programok kí­nálata, mert az élvonalbeli szovjet együttesek fellépésein, a színházi bemutatókon, a filmvetítéseken, ki­állításokon a Szovjetunióról szóló ismereteket összemérő vetélkedő­kön a Puskin emlékverseny és a Ba­rátság dallamai elnevezésű ének­fesztivál megszervezésén kívül jól felkészült lektorok vezetésével vita­esteket is tartanak az átalakítás ed­digi eredményeiről.- Nálunk most egy közeledő jubi­leum kapcsán a tavalyinál és a tavalyelőttinél sokkal aktívabb az alapszervezet tevékenysége - szá­molt be a barátsági hónap eddigi és soron következő eseményeiről Júli­us éulek, a CSSZBSZ közép-szlo­vákiai kerületi bizottságának vezető titkára. - December 5-én lesz 30. éve annak, hogy hivatalos szerző­dés alapján is testvéri kapcsolat kö­tődött Közép-Szlovákia és a Szov­jetunió tulai körzetének lakossága között. Ebből az alkalomból a párt­ós az állami szervek küldöttségén kívül vendégművészeket, valamint gazdaságpolitikai szakértőket hív­tunk meg Tulából. A küldöttség tag­jai gyár, üzem, intézménylátogatá­sokon mérik fel a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműködés leg­újabb eredményeit. A tulai állami dal- és táncegyüttes fellépését Brezno, Liptovsky Mikulás, Bojnice, Detva, Losonc (Lucenec), Povazská Bystrica, Bytca és Banská Bystrica közönsége tekintheti meg. A kerület központjában a jubileum december 5-i ünnepségére nagyszabású kö­zös műsort készítettek a tulai művé­szek és a helyi Partizán táncegyüt­tes tagjai. Ezt megelőzően három napig a voronyezsi Állami Dal- és Táncegyüttes lesz vendége kerüle­tünknek. Ugyancsak a várakozások­nak megfelelő nagy érdeklődés kí­séri a Kazah SZSZK Közép-Szlová­kiában november 22-ig tartó - nap­jait. A karagandai népi hangszerek együttese és a Szaltanat táncegyüt­tes műsorára mind Ruzomberokban, mind Liptovsky Mikulásban a fellé­pés meghirdetésekor órák alatt el­fogytak a belépőjegyek. A soknemzetiségű Kazahsztán múltját és jelenét összehasonlító, valamint a nagyléptű társadalmi és gazdasági átalakítás nálunk is hasznosítható tapasztalatairól meg­tartott előadásokon szintén zsúfolá­sig megteltek a közép- és a főiskolá­sok klubjai. Zvolen, Losonc, Povaz­ská Bystrica, Zilina és Banská Bystri­ca tanulóifjúsága december elején hasonló rendezvényeken a tulai kör­zet lakosainak életéről szerezhet új ismereteket. Mivel mindenhová nem juthatnak el a szovjet szakelőadók, a CSSZBSZ Közép-szlovákiai Kerü­leti Bizottsága saját lektorait még a barátsági hónap kezdete előtt kü­lön tanfolyamon készítette fel a szovjet és a hazai átalakítással kapcsolatos kérdések megválaszo­lására.- A CSSZBSZ 3849 közép-szlo­vákiai alapszervezetének több mint 288 ezer tagja fontos feladatának tekinti a Szovjetunió békepolitikájá­nak széles körű népszerűsítését - hangsúlyozta a szövetség kerületi bizottságának vezető titkára. - Ezért a barátsági hónap eseménynaptárá­ból most se hiányoznak a világbéke érdekében tett szovjet leszerelési javaslatok és egyoldalú haderőcsök­kentések óriási jelentőségét megvi­lágító előadások, amelyekre kerület- szerte elfogadták meghívásunkat a Nemzeti Front többi tömegszerve­zetének képviselői is. Velük együtt­működve minden járásban sportver­senyeket is rendeztünk. Ezek szín­helyén megint könyvsátrakat állítot­tunk fel a szovjet irodalmi művek és szakkönyvek árusítására. A termelővállalatoknál tevékeny­kedő CSSZBSZ-alapszervezetek és a megtisztelő csehszlovák-szovjet barátság címet kiérdemelt szocialis­ta munkabrigádok tagjai ezekben a napokban teljesítik a szovjet part­nerekkel kötött áruszállítási szerző­dések utolsó feladatait. Ugyanis az év elején tett internacionalista köte­lezettségvállalások értelmében a Közép-szlovákiai kerület 54 gyárá­ból és üzeméből legkésőbb a barát­sági hónap végéig kell útnak indítani az összesen közel 6 milliárd deviza korona értékű kohó-, gép-, textil, bútor, elektronikai és élelmiszer-ipari gyártmányokat. A szállítási határidő jelentős lerövidítésén kívül az export­áruk kiváló minőségét is garantálják a CSSZBSZ alapszervezetei, -ly­Nemcsak a pénz kérdése Mit tettek a mezőgazdasági üzemek a környezet védelméért Általánosan elterjedt az a nézet, hogy a környezet szennyezéséért elsősorban a mezőgazdaság a fele­lős. Ez az állítás, sajnos, nem alap­talan, ugyanis a növekvő társadalmi megrendelés teljesítése megkövete­li, hogy egyre intenzívebben fejlesz- szük a növénytermesztést és az ál­lattenyésztést. Az elképzeléseket azonban nem mindig lehet úgy meg­valósítani, hogy közben a környezet ne károsodjon kisebb vagy nagyobb mértékben. Nálunk, a Komáromi (Komárno) járásban a mezőgazda­sági bruttó termelés értéke már eléri a 3 milliárd koronát. Vagyis három­szor annyi élelmiszert termelünk, mint negyven évvel ezelőtt, pedig időközben a mezőgazdaságban dol­gozók száma kétharmadával csök­kent. Mivel az évek során a mező- gazdasági földterület szintén keve­sebb lett, a talaj termőképességé­nek mind tökéletesebb kihasználá­sával, a betegségek és kártevők elleni harc intenzívebbé tételével kell megteremtenünk az élelmiszer- önellátási program teljesítésének feltételeit. Mindehhez nagymennyi­ségű vegyszerre, műtrágyára, gyomirtó és növényvédő szerre van szükség, továbbá igényes termelési technológiákat kell alkalmaznunk, iparszerű eljárásokat kell érvényesí­tenünk, hogy elegendő alapanyagot kínálhassunk a feldolgozóiparnak. Más lapra tartozik, hogy a szük­ségszerű kemizáció káros hatásait mérsékelni lehet, ha szakszerűen bánunk a vegyi készítményekkel. Járásunk mezőgazdasági üzemei évi átlagban több mint 26 ezer tonna műtrágyát, s egy hektárra számítva 6,3 kilogramm gyomirtó és növény­védő szert használnak fel a tervezett hektárhozamok elérése érdekében. A környezet védelmére törekedve, több mint 73 ezer hektáron végzünk repülőgépes tápanyagpótlást és nö­vényvédelmet. Abból indulunk ki, hogy ez a szolgáltatás garantálja leginkább a szakszerű felhasználást és a helyes adagolást. A rendszeres talaj- és növényelemzések révén 45 kilogrammal tervezzük csökkenteni a felhasznált műtrágyák mennyisé­gét, de a terméshozamok elért szint­jének megtartása érdekében továbbra is legalább 345 kg hatóa­nyagot kell juttatnunk a növényzet­nek egy hektár átlagában. Ez annyit jelent, hogy a kemizációnak az öko­lógiára gyakorolt káros hatását a kö­zeli jövőben csakis azzal tudjuk mér­sékelni, hogy szigorúan megtartjuk a vegyszerezés ésszerűségének határait. Egyszer és mindenkorra véget kell vetnünk a rutinszerű táp­anyagpótlásnak és permetezések­nek, s minden vegyszeres beavat­kozást a laboratóriumi elemzések eredményeinek, illetve a növényvé­delmi előrejelzéseknek megfelelően kell irányítanunk. Ezzel egyidőben nagyobb teret kell adnunk a mecha­nikai gyomirtásnak és növényvéde­lemnek. Járásunk mezőgazdasági üzemei és vállalatai az utóbbi évtizedben jelentős összeget költöttek a termé­szet védelmére és a munkakörnye­zet javítására, összesen 230 millió korona értékben épültek a gazdasá­goknál szilárd alapú trágyatelepek, silóvermek és hígtrágyatárolók A gépközpontokban 18 millió koro­nát áldoztak arra, hogy elejét vegyék a környezet kőolaj-származékokkal történő szennyezésének. A szövet­kezetek, állami gazdaságok és más mezőgazdasági üzemek az utóbbi ötéves tervidőszakban 100 száza­lékkal több pénzt irányoztak elő a szociális létesítmények építésére és a munkakörnyezet javítására. A gazdaságok zömében kiemelkedő eredmények születtek a települések csinosítására és a munkakörnyezet javítására irányuló versenymozga­lomban. A járási természetvédelmi kon­cepció feladatainak teljesítésében elért eredmények ellenére azt kell mondanunk, nagyon sok még a ki­használatlan tartalék. Ezek feltárása, a helyzet további alakulása egyebek között attól is függ, miként viszo­nyulnak az emberek a környezetvé­delemmel kapcsolatos feladatokhoz. Ugyanis a mezőgazdasági üzemek­ben foganatosított intézkedések nem mindig találnak megértésre és támogatásra a dolgozók, illetve a te­lepülések lakói körében. Ezt példáz­za, hogy továbbra is szaporodnak a faluszéli szeméttelepek, sőt sokan a határi utak mentén, az erdőszéle­ken vagy a széltörőnek telepített erdősávokban „szabadulnak meg“ a háztartási hulladékoktól, a használt fóliától stb. Hogy csak egy példát említsek: járásunkban évente mint­egy 500 ezer kilogramm fóliát hasz­nálnak a termelők a hajtató beren­dezések borítására. A használt fólia felvásárlása már megkezdődött, de az említett mennyiségnek csak egy részét sikerül másodlagos nyers­anyagként visszavásárolni és eljut­tatni a feldolgozókhoz. Hasonló tar­talékaink vannak a mezőgazdasági alaptevékenység melléktermékei­nek hasznosítása területén. A sok­sok növénytermesztési és állatte­nyésztési melléktermékből és hul­ladékból például komposztot készít­hetnénk, hogy a szerves trágyázás növelésével tovább mérsékelhessük a műtrágyázást. RUDOLF NOVOTNY mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Komáromi Járási Osztályának igazgatója Az SZLKP KB postájából Az érdemek szerint Napjainkban, amikor harcolunk az egyen- iősdi ellen, politikai kérdéssé válik minden egyes dolgozó érdemeinek valós és differen­ciált értékelése. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ez az egyik alapvető feltétele annak, vajon át tudjuk-e alakítani és demokratizálni a társadalmi viszonyokat. Az érdemek elvé­nek érvényesítése a szocializmus egyik alap­vető gazdasági törvénye. A múltban azonban nem fordítottak megfelelő figyelmet gyakorlati alkalmazására. Amikor csak beszéltek a diffe­renciálásról, mindenki egyetértett vele. Amint azonban a gyakorlatban kezdték érvényesíte­ni, közvetlenül érintette az egyéneket, sokan ellenezni kezdték. Az SZLKP Központi Bizott­ságára érkező több levél azt tanúsítja, hogy a gyakorlatban még nem tudjuk minden eset­ben helyesen érvényesíteni az érdemek elvét. J. J. a Prievidzai Autóközlekedési Vállalat novákyi üzemének dolgozója. Levelében el­mondta, hogy már 16 éve mint gépkocsiveze­tő dolgozik. „Mivel szerettem a munkámat, beletörődtem abba, hogy hosszú éveken ke­resztül régi gépkocsikon jártam. Abban bíz­tam, hogy egyszer én is egy új, korszerű kocsi volánja mögé ülhetek. Sajnos csalódtam. “ A továbbiakban rámutatott, hogy az új gépko­csikat nem osztják el igazságos kritériumok szerint. Szerepet játszik a korrupció, új kocsit kapnak azok is, akik csak 2-5 éve dolgoznak az üzemben. A munkabeosztásnál is sokat számítanak a baráti, családi kapcsolatok, ami a levélíró szerint ellentétben áll az átalakítás követelményeivel, nem járul hozzá a munka­erkölcs megszilárdításához. A levelet a Ban­ská Bystrica-i Kerületi Nemzeti Bizottság népi ellenőrzési bizottságának továbbítottuk és ér­deklődéssel vártuk az eredményt. A bizottság vizsgálata megerősítette, hogy J. J. tizenhat éve dolgozik az üzemnél, de néhány adatot pontosított, és olyanokat is közölt, amelyekről a levélíró „megfeledkezett". így például arról, hogy eleinte nem dolgozott sofőrként, mivel nem volt hajtási jogosítványa, később pedig 1978-80-ban sem, mivel súlyos közlekedési balesetet okozott, amiért a bíróság elítélte és két évre eltiltotta a gépkocsivezetéstől. 1988- ban ismét mint sofőr, újabb balesetet okozott. A jelentés megemlíti, hogyan osztják el az új járműveket és határozottan visszautasítja a levélíró vádjait. Az új gépkocsit jó munkával kell kiérdemelni. Ennek ellenére felajánlották a levélírónak, hogy új autóbuszt kap, azzal a feltétellel, hogy régi autóbusza tovább köz­lekedik az eredeti útvonalon és a levélíró az új gépkocsival együtt készen áll majd, hogy szükség esetén helyettesítsen. Mivel az aján­latot visszautasította, az új autóbuszt egy más vezető kapta meg. Mi az eset tanulsága? Semmiképpen sem engedhető meg, hogy mindenki saját elképzelése szerint akarja irá­nyítani munkahelyét. Ez teljes mértékben a vezetők hatásköre és ide tartozik az új gépkocsik érdemek szerinti elosztása is. A Hliník nad Hronom-i J. L. is az SZLKP Központi Bizottságától kért igazságszolgálta­tást. Levelében megemlítette, hogy panaszát a 2iar nad Hronom-i népi ellenőrzési bizott­ságnak is elküldte, majd a felsőbb szerveknél is panaszt emelt amiatt, hogy ügyét nem intézték el idejében. Munkahelyi viszályának az volt az oka, hogy közvetlen vezetője sze­rinte igazságtalanul, elfogultan viszonyult hozzá és feleségéhez, amit ő személyes sérelemként könyvelt el. Elmondta, hogy iimiuKtmen a 2iar nad Hronom-i Állami Gaz­daság alkalmazottai, a Hliník nad Hronom-i gazdaságban állatgondozóként dolgoznak. Annak bizonyítására, hogy munkaadójuk elé­gedett velük, megemlítette, hogy a gazdaság pénzügyi támogatást ígért nekik egy családi ház megvásárlásához. A zootechnikus azon­ban nem ítéli meg egyformán beosztottjai munkáját, hozzájuk sokkal igényesebb, fele­sége prémiumát 15 százalékkal csökkentette, neki pedig 1600 koronás keresetkiesést oko­zott. „Nem értem meg a zootechnikust, aki egyeseknek indokolatlanul csökkenti a kere­setét, míg mások bármit tehetnek" - írta. A panaszt a Banská Bystrica-i Kerületi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta felül. Mivel a panaszos a pártszervezet munkáját is érintet­te, a levelet a kerületi pártbizottságnak is elküldtük. Bebizonyosodott, hogy a panaszos­nak nem volt igaza. Felesége prémiumát a munkafegyelem megsértése miatt csökken­tették, ezt megelőzően vezetője többször is figyelmeztette őt kötelességeire. A levélíró keresete azért csökkent, mert a gazdaságban csökkent az állatállomány is, ami természete­sen az állatgondozók fizetését is befolyásolja. Az sem bizonyosodott be, hogy a vezetők elnézők egyesek fegyelmezetlenségével szemben. A párttagsággal kapcsolatos pana­szok sem voltak megalapozottak, mivel a járási pártbizottság szerint a levélíró nem is tagja a pártnak és felvételével nem is számoltak. Az sem volt igaz, hogy első panaszát nem tárgyalták meg vele. Mivel azonban a vizsgá­lat nem igazolta állításait, nem volt hajlandó aláírni a megbeszélésről készített jegyző­könyvet. Végül pedig annak ellenére, hogy nem fogadták el felmondását, a panaszos feleségével együtt önkényesen egy hónapig nem járt munkába. A fegyelmezetlenséget nem szabad sehol sem megtűrni, és ha a levélíró nem változik meg, nyilván az új munkahelyén is problémái lesznek. Hasonlóan zárult számos más hasonló le­vél kivizsgálása is. így például a lévai (Levice) É. H. ügye, aki arra panaszkodott, hogy lánya a nyitrai (Nitra) Vzor ipari szövetkezetben keveset keres. A vizsgálat megállapította, hogy a szövetkezetben a teljesítmények sze­rint fizetnek, és a panaszíró lányának munka­társai, akik lényegesen szorgalmasabbak vol­tak, többet is kerestek. A Bánovce nad Bebra- vou-i Z. F. szintén munkaadójára panaszko­dott. A vizsgálat szerint ügyükkel a bíróság is foglalkozott, megállapítva, hogy a munkáltató törvényesen járt el, de az ítéletbe a levélíró nem nyugodott bele. Bebizonyosodott, hogy Z. F. indokolatlan követelményeket támasz­tott munkaadójával szemben, így például me­zőőrként 3200 koronát követelt, miközben az érvényes szabályok szerint 1400 korona járt volna neki, plusz a tettenértektől behajtott bírságok alapján prémium. Magatartásával végül elérte, hogy munkaviszonyát felbontot­ták, és a bíróság véleménye szerint ez teljes mértékben törvényes volt. Az említett esetek alapján azt akartuk bizo­nyítani, hogy a differenciált bérezés nagyon bonyolult feladat. Megköveteli, hogy a mun­káltató, de ugyanúgy a dolgozó is objektíven, bírálóan értékelje munkáját, saját de a mun­katársai érdemeit is. A vezetők ebben a folya­matban fontos politikai szerepet töltenek be, mivel sokan az ő magatartásuk alapján ítélik meg az egész rendszert. Döntő szerepük van a pártszervezeteknek, amelyeknek ügyelniük kell, hogy az egyes munkahelyeken követke­zetesen érvényesítsék a CSKP KB idevonat­kozó határozatait. -ben-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom