Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-21 / 274. szám, kedd

Az egyre terebélyesedő Nagykürtös (Vel'ky Krtíé) legújabb, Vinicky lakótelepén komoly gondot okoz a személygépkocsik parkolása. A helyzetet nehezíti, hogy a hulladékgyűjtők elhelyezése nincs megold­va, s ez csak egy része a sok-sok fogyatékosságnak, amely a lakótelep tervezőinek számlájára írható. Bodzsár Gyula felvétele Fokozott környezetvédelmet A nemzeti bizottságok sokrétű te­vékenységében egyre jelentősebb helyet kap a környezetről való gon­doskodás. A levegő és a víz tiszta­ságának megőrzése, a mezőgazda- sági termőtalaj, az erdő, a táj, a ter­mészet védelme, a hulladékok el­szállítása stb. A környezetről való gondoskodás viszont nem korlátoz­hatja a termelést, az építkezést. A társadalom igényeit úgy kell irá­nyítani, hogy ne veszélyeztessék és ne károsítsák a környezetet. A Kassa (Koéice)-vidéki járásban túlsúlyban van a mezőgazdasági termelés, de bőven találhatók szennyező ipari vállalatok és üze­mek is. A járásban nagy mennyisé­gű az ivóvízlelőhely. Ezek elsősor­ban a kerületi székhelyet látják el, míg a járás lakosainak csupán 40 százaléka fogyaszthat vezetékes ivóvizet. A Kelet-szlovákiai Vasmű, a Szlo­vák Magnezitüzem, a Druzstevná pri Hornáde-i vegyipari üzem, a torna­váraljai (Turnianské Podhradie) ce­mentgyár a legnagyobb környezet­szennyezők közé tartozik. A mezőgazdasági termelés haté­konyságának növelése érdekében széles körű munkák - talajjavítás, lecsapolás, patakok szabályozása - folynak. Gyakran azonban semmi­be veszik a környezetvédelmi érde­keket, a rendezett területeken is megkésve ültetnek fákat. A kő-, ka­vics-, homok- és agyagbányákat nem a megfelelő helyeken tárják fel, a kimerült bányákat pedig évekig nem rekultiválják. Városaink és községeink mellett számos új lakótelep épül, annak el­lenére, hogy az építkezéseket első­sorban a belterületekre és a nagy kiterjedésű kertekre irányítják. Az építkezésre felhasznált réteket, ker­teket semmivel sem lehet pótolni. Elgondolkodtató, hogy ma már csak négy-öt áras építkezési telkeket mérnek ki. Például Canának négye­zer lakosa van, de nincs vízvezeté­ke, sem csatornahálózata. Ezen a kis területen a kút közelébe kerül az emésztőgödör, ami higiéniai szempontból semmiképpen sem en­gedhető meg. Az említett negatív jelenségek mellett persze pozitív változásokkal is találkozunk, például a védett terü­letekkel kapcsolatban. Javult a Ter­mészetvédők Szlovákiai Szövetsé­ge járási bizottságának munkája, jobb az együttműködés a szövetség és a tömegszervezetek között. Ah­hoz, hogy élővilágunk hiánytalanul megérje az ezredfordulót, fokozot­tan kell odafigyelni a védett növé­nyekre és állatokra, s jobban meg­fontolni minden beavatkozást a ter­mészetbe. . , Iván Sándor Az építők bizonyítottak Új, korszerű épületet kapott a ma­gyar tanítási nyelvű alapiskola Ipoly- szalka (Salka) községben. Az épít­kezést az Érsekújvári (Nővé Zámky) Építőipari Vállalat öt évvel ezelőtt kezdte el. A kezdeti nehézségek: a talajvíz feltörése, az épületelemek szerelésének késése miatt sokan azt jósolták, hogy ez az „évtized építkezése" lesz. A tervteljesítés ütemét lassították a bonyolult szállí­tási feltételek, több mint kétmillió korona értékű építkezési anyagot kellett a minden központtól távol eső helyszínre szállítani. De az építők bizonyítottak. A kör­nyék legnagyobb, legkorszerűbb is­kolája egyben a község dísze. A tor­natermet a lakosság is igénybe ve­heti. Az oktatási intézmény komple­xumához tartozik az építőipari válla­lat terve alapján a pedagógusoknak és az iskolai alkalmazottaknak ké­szült két épület öt-öt lakással, me­lyet a napokban adtak át. S egy követésre méltó példa: a lakók ren­dezett könyezetbe érkeztek, odaköl- tözésük első napjától leaszfaltozott járdákon, utakon járhatnak. Alexander Borik A Vigadó új köntösben Több mint tíz év után újjávará­zsolták a füleki (Fil'akovo) városi művelődési házat, a Vigadót. A hosszú évek óta rendeltetéséhez képest kihasználatlan és a hozzá nem értők által megrongált nagy múltú kulturális létesítményt vissza­adták eredeti céljának, megnyitották kapuját a művelődést igénylők előtt. A helyreállított színpadot kis és fel­nőtt szereplők avatták fel, a felújított nézőteret a város lakossága vette birtokába a noszf 72. évfordulójára rendezett ünnepség alkalmából. Gulyás Imre NEGYVEN ÉV MUNKAJA A Csemadok vágkirályfai (Král'o vá nad Váhom) alapszervezete nagyszabású ünnepélyt rendezett Műemlékek felújítása A Komáromi (Komárno) Vnb a já­rási nemzeti bizottsággal karöltve mindent megtesz a műemlékek álla­gának megőrzése és célszerű fel- használása érdekében. Kulturális értékeink sorában ott találjuk a Ná­dorvonal bástyarendszert. A hatos bástya, valamint a hatos és ötös bástya közötti terület felújítása folya­matban van, befejezését 1991-re tervezik. A felújított helyiségeket az Interhotel Bratislava és a múzeum dolgozói vehetik birtokukba, vala­mint az Apáli üdülőövezethez kap­csolódóan művelődési, szórakozási és pihenóközpontot alakítanak ki. Fokozatosan a további bástyák felú­jítására is sor kerül, de előbb egyér­telműen meg kell határozni jövendő használóikat, kiindulva a város ide­genforgalmi, kulturális, sport- és egyéb igényeiből. Másrészt erélye­sebben kell fellépni a jelenlegi hasz­nálókkal szemben, akik elhanyagol­ják karbantartási kötelességeiket. A tervek szerint 1990-ben felújítják az egykori helyőrségi katonai temp­lom homlokzatát is, és hangver­senytermet létesítenek benne. Las­san halad a Tisztipavilon nagyter­mének a felújítása. Ugyancsak a fel­Az első termés Az idei évben először takarítottak be a szőgyéni (Svodín) Csehszlo­vák-Szír Barátság Efsz-ben na­gyobb mennyiségű kivitermést. A szövetkezetben mintegy két hek­táron termesztik ezt a szubtrópusi gyümölcsöt, melynek C-vitamintar- talma többszöröse a citroménak. Ez évben az első fél hektárról szüretel­ték le a 30 ezer darab ízletes gyü­mölcsöt. A világpiacon legdrágább gyümölcsként tartott kivi a közeljö­vőben kerül majd a vásárlók asztalá­ra. Hinzellér László újításra váró műemlékek között sze­repel a Pozsonyi-kapu, a Szent Jó­zsef kápolna (itt antikvárium kapna helyet), a Szentháromság szobor- csoport és a Lehár szobor. Fontos lépés lesz a város műemlékzónájá­nak meghirdetése is. Erre jövőre kerül sor, amikor Komárom a városi kiváltságok adományozásának 725. évfordulóját fogja ünnepelni. Bende István fennállásának 40. évfordulója tiszte­letére. Ezen részt vett Karsai Tibor, a Csemadok Központi Bizottságá­nak tagja. Az ünnepélyt a nőszövetség helyi szervezetének énekkara nyitotta meg. A szervezet 40 éves munkáját Vincze Gábor elnök ismertette, majd a díszokleveleket adták át. A műsor második felében részletek következ­tek régi színdarabokból, szólóéne­kesek népdalokat adtak elő. A mű­sorban fellépett egy vendég citerae- gyüttes Magyarországról, valamint a helyi szervezet citerazenekara. Papp Gabriella A műlépgyártás tíz éve A Galántai (Galanta) Medos mézfelvásárló és feldolgozó vállalat már több mint harminc sikeres évre tekint vissza és termékei iránt nagy a kereslet a hazai és a külföldi piacon egyaránt. A mézen kívül egész sor más terméket is gyártanak, például már tíz éve, hogy az üzemben mülépgyártó részleg működik. Az itt dolgozó kollektíva Hlavaty József vezetésével méhviaszból és lépböl gyárt mülépet. Ezenkívül műszaki viaszgyártással is foglalkoznak, melyből az idén eddig 11 tonnát exportáltak. Részlegük nemrégiben egy új szovjet gyártmányú gépet kapott, melynek üzembe helyezése után további jó termelési eredmé­nyeket tudnak elérni. A felvételen Hlavaty József és Lencsés Stefánia az új gépet próbálja ki. Kép és szöveg: Oláh Gyula Ki pfl 1 A munkaviszony megszüntetése Cs. H.: A férjem egy hónappal ezelőtt kérvényezte a munkaviszo­nya megszüntetését kölcsönös megállapodással. A munkáltatója csak nemrég válaszolt neki olyan értelemben, hogy ,,nem ért egyet“ a kérelemmel. Megteheti ezt? Én úgy hallottam, hogy ha két héten belül nem válaszolnak, az ugyanaz, mintha beleegyeznének. Valóban volt egy hasonló rendel­kezés a Munka Törvénykönyvében az 1989. január 1-jétől hatályos mó­dosítás előtt. A munkaviszony meg­szüntetéséről szóló megállapodás a Munka Törvénykönyve 43. § (4) bekezdése értelmében akkor is lét­rejött, ha a dolgozó írásban kérte (indítványozta) a megállapodás megkötését, s a munkáltató 15 na­pon belül nem utasította vissza indít­ványát (az írásbeli indítvány persze meg kellett, hogy feleljen bizonyos tartalmi követelményeknek). A módosított Munka Törvény- könyvéből már hiányzik ez a rendel­kezés, s ezzel együtt nincs megálla­pítva az sem, milyen határidőben köteles a munkáltató válaszolni a megállapodás megkötésére irá­nyuló javaslatra. Az említett rendel­kezés kihagyását főként azzal indo­kolták, hogy az új munkajogi rendel­kezések megszüntették a hosszú felmondási időket, s számos felmon­dási korlátozást. Ezzel összhangban nyilván a férje is felmondhatja mun­kaviszonyát. A felmondást írásban kell adni és kézbesítenie, különben érvénytelen. A munkaviszony az ér­vényes felmondás kézbesítését kö­vető hónap első napjától számított két hónap elteltével szűnik meg. Három év vagy tízezer korona? F. A.: Amikor a gyermekem befe­jezte az alapiskolát, szakmunkás- képzőbe jelentkezett. Az iskola a he­lyi állami gazdasággal szerződést kötött. Az iskola befejezése után a fiam kénytelen volt beállni az álla­mi gazdaságba, mert azt mondták, hogy le kell dolgozni a szerződés­ben kikötött három évet vagy ki kell fizetnem majd tízezer koronát (állító­lag ennyibe került a taníttatása). Én eddig csak azt tudtam, hogy a gyer­mek tíz évig köteles iskolába járni, utána mehet dolgozni bárhová, de azt nem, hogy ezért még fizetni is kell.- A Munka Törvénykönyve 227. §-a szerint az a szervezet, amely számára a diák jövendőbeli hivatá­sára készült, köteles a diákkal a zá­róvizsga (érettségi vizsga), vagy a tanulmányi idő letelte után munka- szerződést kötni és a dolgozók kol­lektívájában lehetővé tenni számára a további szakmai fejlődést. A mun­kaszerződésben szereplő munka meg kell hogy feleljen a szakmun­kásképzőben szerzett képzettség­nek. A munkaszerződést a szerve­zet a diákkal már tanulmányai befe­jezése előtt is megkötheti, de legha­marabb 15. életéve betöltésének napján. Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani, mert a szervezet arra is jogosult, hogy a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg egy to­vábbi megállapodást is kössön a di­ákkal, amelyben az arra kötelezi magát, hogy meghatározott ideig, de legfeljebb három évig munkavi­szonyban marad a szervezetnél. Amennyiben tehát a fia aláírt egy ilyen megállapodást (s az érvényes, vagyis írásban kötötték meg), való­ban le kellene dolgoznia a három évet. Az állítás további része viszont már nem felel meg a valóságnak. Szóba sem jöhet az, hogy ön „majd tízezer koronát1' legyen köteles fi­zetni, ha a fia nem teljesíti a megál­lapodásban vállalt kötelezettségét. Az ilyen térítési kötelezettség csak azt a szervezetet terhelheti, amely a fiát munkaviszonyban, szövetke­zeti tagviszonyban vagy szolgálati viszonyban alkalmazná abban az időszakban, amelyet a fia (a megál­lapodás értelmében) jelenlegi mun­káltatójánál kellene hogy töltsön. Ez az utóbbi szervezet is mentesül vi­szont térítési kötelezettsége alól, ha a korábbi szervezet a dolgozóval szemben fennálló olyan lényeges kötelezettségeit szegte meg, ame­lyek reá a munkaszerződésből vagy a kollektív szerződésből, eset­leg a jogszabályokból hárultak. Katonaság után L. A.: A férjem az iskola elvégzé­se előtt aláírta, hogy három évig nem megy el a munkáltatójától. Most ok­tóberben vonult be. Azt szeretném tudni, hogy a katonaságnál töltött két évet beszámítják-e a három évbe. Időközben ugyanis én is befejeztem az iskolát, a szüleim házat vettek nekünk a faluban, s ezért elköltöz­ködtünk az apósoméktól. Szeret­ném, ha a férjemnek már nem kelle­ne visszatérnie korábbi munkahe­lyére, illetve nem kellene majd a ka­tonaság letöltése után napi 4-5 órát utazgatnia munkahelyére meg vissza. A hároméves kötelezettség idejé­be a katonai alapszolgálat (pótszol­gálat) idejét nem számítják be. A fér­je ennek ellenére korlátozás nélkül változtathat munkahelyet. A követ­kező munkáltatójának nem kell majd attól tartania, hogy köteles lenne megtéríteni a férje képzésére fordí­tott kiadásokat. A Munka törvény- könyve 227.a § (4) bekezdése sze­rint ugyanis a szervezetnek sem keletkezik térítési kötelezettsége, ha a dolgozó a házastársát követi an­nak állandó lakhelyére (s ezért nem teljesíti a hároméves kötelezettség­vállalását). Tartásdíj csökkentése D. M: A volt feleségemnek havon­ta 600 koronát fizetek a két gyer­mekre. Nemrég balesetet szenved­tem, s az orvos szerint valószínű, hogy rokkantsági nyugdíjba helyez­nek. Azt szeretném tudni, van-e ilyen esetben lehetőség a tartásdíj csökkentésére, hiszen a jövedel­mem (amelyből a tartásdíjat számí­tották) lényegesen csökken majd. illetve már csökkent is. A megváltozott körülmények alapján indítvánnyal fordulhat az ille­tékes járásbíróságra, hogy az mér­sékelje a tartásdíj összegét. A tar­tásdíj összegének megállapításánál viszont a bíróság nem csupán a tar­tásra kötelezett szülő kereseti (jöve­delmi) lehetőségeit veszi figyelem­be, hanem a jogosultak (a gyerme­kek) szükségleteit is. A vásárló jogai E. L.: A nyár végén automata mosógé­pet vettünk, s be is kapcsoltattuk. Amikor észrevettük, hogy a mosógép rossz, kér­tük a kicserélését. Azt válaszolták, hogy a csere nem szükséges, mert a hiba kijavítható. Valamilyen alkatrészt ki is cseréltek, de a mosógép rossz maradt (újra szivárogni kezdett a víz). Jogunk van egy másik mosógéphez? A vásárló szavatossági jogait a Pol­gárjogi Törvénykönyv 248-255. paragra­fusai szabályozzák. Ezek a rendelkezé­sek lényegében kétféle hibát különböztet­nek meg: eltávolíthatót és eltávolíthatat- lant. Amennyiben olyan „eltávolíthatat­lan", azaz kijavithatatlan hibáról van szó, amely megakadályozza, hogy az eladott dolgot hibátlanként lehessen használni, a vásárlónak joga van a cserére vagy a szerződéstől való elállásra (hogy a két lehetőség, jog közül melyiket választja, az csak rajta múlik). A termék kicserélésére azonban akkor is joga van, ha a hiba eltávolítható ugyan, de legalább két javí­tás után ismét előbukkant (ugyanarról a típusú hibáról lesz tehát szó a harmadik esetben is), vagy ha a mosógépnek leg­alább három eltávolítható hibája van (egyidejűleg). Jelenleg tehát még nincs joguk a mosógép kicseréléséhez. Másod­szor is meg kell javíttatni a mosógépet, és csak akkor, ha harmadszor is szivárogni kezd belőle a víz (még a szavatossági határidő letelte előtt), kérhetik a kicserélé­sét. Ha viszont más hiba jelentkezik rajta, úgy még két további hibát kellene találni (hogy együtt három legyen - egyidejűleg) ahhoz, hogy a terméket visszacserél­hessék. Ha teljesítve vannak ezek a feltételek, a reklamációt írásban ajánlatos megtenni annak az üzletnek a vezetőjénél, ahol a mosógépet vásárolta (pusztán csak azért írásban, hogy bizonyítható legyen, hogy a reklamálás megtörtént, s mikor). A szavatossági jogokat csak a szava­tossági határidőben érvényesítheti. Ez pedig, ha a vásárláskor kapott garanciale­vélen más nem szerepel, hat hónap. A szavatossági határidő azonban meg­hosszabbodik a javítások idejével (ponto­sabban a hiba bejelentésétől a kijavításá­ig eltelt idővel). (m-n,) ÚJ SZÚ 6 1989. XI. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom