Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-02 / 258. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. XI. 2. A világ üdvözli a „tengeri csúcstalálkozót" Munkajelleg, korlátozott protokoll, kevés újságíró • Találgatások a helyszínről (ÖSTK) - A hírügynökségek részletesen beszámoltak George Bush és Eduard Sevardnadze sajtóértekezletéről, s már az első kommentárok is megjelentek az ott bejelentett szovjet-amerikai csúcstalálkozóval kapcso­latban. Az AFP hírügynökség egészében véve meglepőnek nevezte a találko­zó megrendezését, utalva Bush el­nök korábbi kijelentéseire, hogy a csúcsot nem kell elsietni. Az AFP emlékeztetett rá, hogy Mihail Gor­bacsov volt az, aki jelentős mértékig az USA-val fenntartott kapcsolatok javítására alapozta az átalakítást a Szovjetunióban és ösztönözte a közvetlen párbeszédet Washing­tonnal. Az Associated Press amerikai hír- ügynökség is megjegyezte, hogy ko­rábban az amerikai elnök elutasítot­ta egy nem formális találkozó meg­tartását Gorbacsovval. Az AP meg­állapítja, a meglepő hír azután hang­zott el, hogy a Kongresszus tagjai nyomást gyakoroltak Bushra, rea­gáljon rugalmasabban a Szovjetuni­óban és más kelet-európai orszá­gokban lejátszódó nagy változá­sokra. A Reuter szerint a „tengeri talál- kozó“ lehetővé teszi a két vezető­nek, hogy jobban megismerjék egy­mást. A hírügynökség szerint a szo­katlan helyszín legfőbb előnye, hogy a találkozó valóban munkajellegű marad, mivel maximális mértékben korlátozott lesz a protokoll, az újság­írókat is csak nagyon korlátozott számban engedik a helyszínre. Varsó - Szöul Diplomáciai kapcsolatfelvétel (ÖSTK) - Lengyelország és Dél-Korea tegnap felvette a diplomáciai kapcsolato­kat. Ezt tegnap közölték hivatalosan a dél-koreai fővárosban azzal, hogy a kö­zeljövőben Varsóban és Szöulban nagy- követséget nyit a két ország. Magyaror­szág után a Lengyel Népköztársaság a második szocialista állam, amely felvet­te a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Kore- ával. Katusev Iránban (ÖSTK) - Az utóbbi években minden területen bővültek a szovjet-iráni kapcso­latok, de leginkább a gazdasági szférá­ban váltak intenzívekké - hangsúlyozta Konsztantyin Katusev, a külgazdasági kapcsolatokért felelős szovjet miniszter, aki tegnap az iráni kormány meghívására hivatalos látogatásra Teheránba érkezett. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését je­lentős mértékben ösztönözte Ráfszan- dzsani iráni elnök nemrég lezajlott moszk­vai látogatása és Mihail Gorbacsovval folytatott eszmecseréje. Az ÍRNA iráni hírügynökség ennek kapcsán emlékezte­tett arra, hogy a két ország júniusban együttmüködési megállapodást kötött összesen 6 milliárd dollár értékű üzlet lebonyolításáról. Az UPI hírügynökség diplomáciai tudósítója meggyőződését fejezte ki, hogy ez a szokatlan találkozó ked­vező légkört teremt az USA-ban esedékes csúcshoz és haladáshoz vezet a két nagyhatalom közti vi­szonyban. A már idézett AP hangsú­lyozta, hogy egy amerikai és egy szovjet hadihajó fedélzetén zajló ta­lálkozó arról tanúskodik, az amerikai elnök kész normalizálni a kapcsola­tokat a Szovjetunióval, amely az amerikaiak egy egész nemzedéke számára - főleg a hidegháborús években - az „ellenségkép11 meg­testesülése volt. Több vezető ameri­kai politikus és közéleti személyiség is úgy vélekedett, hogy a december eleji csúcs minőségileg új szakaszt nyit a két nagyhatalom viszonyában. A csúccsal kapcsolatban már be­indultak a találgatások, többek kö­zött arról, mely hadihajók jöhetnek „helyszínként11 számításba. A Pen­tagon szerint valószínű, hogy két, megközelítőleg azonos nagyságú hadihajóról lesz szó. Az USA részé­ről erre a célra a 6. flotta zászlósha­jója, a 145 méter hosszú Belknap cirkáló jöhet számításba. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok legfelsőbb vezetői eddig nem találkoztak hadihajón. A második vi­lágháború idején Franklin Roosevelt akkori amerikai elnök viszont több találkozót is tartott a szövetségesek vezetőivel hadihajó fedélzetén, töb­bek között az lowán is. A La Repubblica olasz napilap pedig már azt találgatja, hol fog leszállni az Air Force One, Bush elnök különrepülögépe. A lap szerint a három földközi-tengeri amerikai támaszpont jöhet számításba - Olaszországban, Spanyolország­ban vagy Kréta szigetén. Mihail Gor­bacsov nyilván december 1 -én este vagy december 2-án reggel egyene­sen Rómából repül helikopteren a szovjet hajó fedélzetére. További technikai probléma az újságírók informálásának kérdése. A sajtóközpontok egyenesen a két hajó fedélzetén lehetnének, de ez problematikus volna a telefon-, illet­ve televíziós összeköttetés szem­pontjából. A másik logikus megol­dás, hogy a sajtóközpont a száraz­földön lesz, valahol a két horgonyzó hajó közelében. Mivel Spanyolor­szág parti vizei abban az időszak­ban nagyon nyugtalanok, az olasz lap úgy véli, a két hadihajó valószí­nűleg Olaszország vagy Málta part­jainál fog horgonyozni. A megkezdett folyamat visszafordíthatatlan Az NDK külügyminiszterének nyilatkozata (CSTK) - Az NDK-ban kibontako­zó széles körű vita legfőbb célja az, hogy vonzóbbá és egyúttal szilár­dabbá is tegyék a szocializmust - hangsúlyozta Oskar Fischer a Szovjetszkaja Rosszijának adott tegnapi nyilatkozatában. Az NDK külügyminisztere hozzáfűzte, hogy a megkezdődött folyamat visszafor­díthatatlan. Az interjúban elmondta azt is, a közeli napokban a kormány elé terjesztik megvitatásra annak a tör­vénynek a tervezetét, amely lehető­vé teszi az NDK-állampolgárok szá­mára, hogy bármely országba szóló útlevelet kaphassanak. Ezt a doku­mentumot össznépi vitára bocsátják, többek között elbírálják azt a kérdést is, hogy miből finanszírozzák ezeket a külföldi utakat. Az NDK és az NSZK közötti kap­csolatok kilátásairól úgy vélte, hogy Egon Krenz és Helmut Kohl leg­utóbbi telefonbeszélgetése is igazol­ta: széles körű lehetőségek kínál­koznak a két szuverén német állam kapcsolatainak fejlesztésére, felté­ve, ha kölcsönösen tiszteletben tart­ják a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét. Oskar Fischer szerint azonban a normális viszonyt gátolhatja az a bonni törekvés, hogy védelmet nyújtsanak az NDK-állampolgárok- nak. Megerősítette: az NDK kész a normális kapcsolatok bővítésére. Fischer kitért a Varsói Szerződés külügyminisztereinek múlt heti ta­nácskozására, s nagyon lényeges­nek minősítette az itt elfogadott nyi­latkozatot a szövetségi szolidari­tásról. Managuai hivatalos bejelentés: Vége az egyoldalú tűzszünetnek (ŐSTK) - A Managuában kiadott hivatalos közlemény szerint a nica­raguai kormány tegnap feloldotta az egyoldalú tűzszünetet. A dokumen­tum hangsúlyozza: a nicaraguai hadsereg felújította harci hadműve­leteit a kontrák ellen, akik a hondu- rasi támaszpontokról szivárognak be az ország területére. Dániel Ortega elnök rádióbeszé­dében rámutatott arra, a managuai kormány mindent megtett a béke elérése érdekében, de nem tűrheti tovább, hogy az ellenforradalmi cso­portok a kormány által meghirdetett egyoldalú fegyvernyugvást terrorista támadásokra és a lakosság megfé­lemlítésére használja ki. A kormány- közlemény szerint Nicaragua kész ismét felújítani a tűzszünetet, ha az USA megszünteti a kontrák támoga­tását. Nyers Rezső soproni beszéde az MSZP céljairól Grósz Károly: Az MSZMP él, létezik, szervezkedik Nyers Rezső, az MSZP elnöke kedden Sopronban tagtoborzó nagygyűlésen vett részt. Beszédé­ben elmondta, az MSZP-nek a törté­nelmi lelkiismeret pártjává kell vál­nia, a nemzet sorsa alapvetően attól függ, hogy a történelemből levon­ják-e a megfelelő tanulságokat. Meghatározta az új párt viszonyát a régi MSZMP-hez. - Nem vetünk el mindent, amit az a párt csinált- hangoztatta -, hiszen a sztáliniz­mustól való elfordulást az MSZMP kezdte meg, de sajnos nem tudta végbevinni.-Vitatkozó, újat kereső párt le­szünk - mondta az MSZP elnöke.- Nálunk helye van a baloldali szoci­áldemokratáknak, s a reformkom­munistáknak is. Céljainkat minden­kor a nép részvételére alapozva akarjuk megvalósítani. Nyers Rezső ismertette az MSZP gazdasági programjának főbb jel­lemzőjét is: - Elismerjük a piac nél­külözhetetlenségét, történelmileg ki­egyezünk a piaccal, de az egyenlőt­lenségek keletkezésének ésszerű határt akarunk szabni. A piaci erőket nem engedhetjük teljesen szabaddá az élet minden területén. A szónok hitet tett amellett, hogy az MSZP a nép érdekeit szolgálja, majd ezeket mondta: - A nép érde­keit azonban nem elvont eszmékből, hanem konkrét véleményekből, tö­rekvésekből származtatjuk. Ezeket az érdekeket mindig újra és újra meg kell ismerni. Az MSZP képessé akar válni arra, hogy az egyes véle­ményből, a rétegakaratból a népi, nemzeti érdeket fogalmazza meg. A Reuter hírügynökség megfigye­lőket idézve arról számolt be, hogy az MSZP-nek nehézségei vannak a tagsági bázis kiépítésével, ugyanis az eredetileg megjelölt időpontig csak 15 ezren léptek be soraiba, ami az MSZMP eredeti taglétszámának kb. 2 százalékát jelenti. Ez késztette a párt vezetőit arra, hogy a határidőt az év végéig meghosszabbítsák. A napokban - mint erről már be­számoltunk - Budapesten bejelen­tették, hogy az MSZMP nem szűnt meg és megtartja saját kongresszu­sát. Egyelőre 120 ezren jelentették be, továbbra is az MSZMP tagjának tekintik magukat. Grósz Károlyt a kongresszusig változatlanul a párt főtitkárának tartják. Grósz Károly az Országház folyo­sóján nyilatkozott kedden a Népsza­badságnak és más lapoknak. Az MSZMP kongresszusi előkészülete­ivel összefüggésben ezeket mondta:- Remélem, rövidesen összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa, és dönt a sor­somról. En már sokszor elmondtam- hónapokkal ezelőtt is nem tőlem függ, hanem a pártom vezetésétől, hogyan alakul politikai, közéleti te­vékenységem, s a pártban milyen területen fogok dolgozni. Grósz Károly cáfolta, hogy nem tartja legitimnek az MSZMP-MSZP legutóbbi kongresszusát. Az MSZMP tagsága választotta a kül­dötteket, s a kongresszuson meg­alakult a Magyar Szocialista Párt.- Azaz - mondotta - egy új párt. De nem oszlott fel a Magyar Szocialista Munkáspárt. Mutassanak nekem egy olyan határozatot, akár egy sort is, amely feloszlatta volna az MSZMP-t! Mutassanak valami do­kumentumot arról, hogy felmentet­ték volna az MSZMP Központi Bi­zottságát! A kongresszuson likvidál­ni akartak egy pártot, de ez nem sikerült. A párt él, létezik, szervezke­dik. (kpr) É rthető, hogy az elemzők na­gyon odafigyeltek mindarra, ami Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter múlt heti varsói tár­gyalásain elhangzott. Ilyen magas rangú szovjet politikus nem járt Len­gyelországban azóta, hogy az új lengyel kormány megalakult. Más­részt az is nyilvánvaló, hogy téma­körüket tekintve a mostani megbe­szélések azokhoz a tárgyalásokhoz kötődtek, amelyeket Rakowski, a LEMP KB első titkára két héttel korábban folytatott Moszkvában. Most, a Sevardnadze-látogatásra időzített kommentárok két dolgot igyekeztek hangsúlyozni. Az egyik természetesen az, hogy az utóbbi időben új elemekkel bővült a szov­jet-lengyel viszony. A másik: nem változik Lengyelország helye az eu­rópai térképen, a lengyel vezetők nem kérdőjelezik meg az ország varsói szerződésbeli tagságát. Ezek kapcsán két dolgot kell kiemelni mindabból, amit a szovjet diplomá­cia vezetője Varsóban hangsúlyo­zott. Az egyik: a Szovjetunió nem avatkozik be a lengyel belügyekbe, jó kapcsolatokra törekszik a Szoli­daritás-politikus vezette kormány­nyal, ennek bizo­nyítékaként november 23-25-re meg is hívta Mazowiecki miniszter- elnököt Moszkvába. A másik figyel­met érdemlő kijelentése: a Szovjet­unióban folyó átalakítás, valamint azok a gondok, amelyeket a lengyel gazdaságban meg kell oldani, szük­ségessé teszik a tapasztalatcserét, az együttműködést. Jellemzi a lengyel gazdaság problémáit, hogy már hetente több­ször is érkeznek újabb és újabb áremelésekről szóló hírek. Például a legutóbbi áremelések tegnap lép­tek érvénybe. Az élelmiszerárak csak két hónap alatt, júliustól szep­temberig 430 százalékkal nőttek, s októberben még tovább emelked­tek. Egyre több komor jóslat is nap­világot lát - közgazdászok és politi­kusok tollából egyaránt - arról, hogy ha nem sikerül megfékezni a hiper­inflációt, megállítani a csak bérből, fizetésből élők életszínvonalának ro­hamos hanyatlását, az milyen társa­dalmi feszültségekhez vezethet. Lech Walesa ezzel összefüggésben néhány hete még polgárháborús ve­szélyről is beszélt. Még mindig nem csitult el a vita a Mazowiecki-kormány három héttel ezelőtt ismertetett gazdasági cso­magtervéről. Ez olyan kitételeket tartalmaz, mint a nemzeti vagyon maximálisan lehetséges privatizálá­sa, a piaci mechanizmusok teljes érvényesítése. Harcot hirdet az inf­láció megállítása érdekében is. A csomagból most három olyan dol­got emeljünk ki, amelyek körül a leg­inkább megoszlanak a vélemények. Jellemzi a helyzetet, hogy például a LEMP szerint a csomagtervben megfogalmazott célok az előző, a Rakowski-kormány munkájának a folytatását jelentik. S emlékezhe­tünk, hogy annak idején milyen he­vesen támadta ezt a kormányt a Szolidaritás. K ezdjük az inflációval. A kor­mány pénzügyminisztere azt mondta, ha nem módosítják a nyá­ron elfogadott bérindexációs tör­vényt, az infláció az év végére elér­heti a 900 százalékot is. A módosí­tást a szejm október 16-án jóvá is hagyta. A lényeg: az áremelkedése­ket továbbra is 80 százalékban kom­penzálják a bérek emelésével, de csak azoknál a társadalmi csopor­toknál, amelyek eddig nem kaptak fizetésemelést. Nyár óta ugyanis a társadalmilag erős csoportok sztrájkokkal és egyéb akciókkal már jelentős fizetésemelést vívtak ki ma­guknak. Ha a törvény eredeti formá­ja maradt volna érvényben, akkor az erős csoportok még erősebbekké válnának, a gyengék pedig még szegényebbekké. A dolog hátulütője az, hogy a kerekasztal-tárgyalások során a Szolidaritás szorgalmazta egyedül az indexálás bevezetését. Most pedig a Szolidaritás képviselői csoportjának több gazdasági szak­értője nevezte értelmetleségnek az indexálást és még a módosított tör­vény visszavonását is követelték. Egyebek között arra hivatkoztak, hogy az indexálás olyan béremelést jelent, amely mögött nincs munka­eredmény. Maximális privatizálás és teljes piaci mechanizmus. Ezekkel a LEMP sem ért egyet, illetve az abszolutizálásukkal, de a legheve­sebben az OPZZ szakszervezeti szövetség lépett fel, amely még min­dig 6-7 milliós tagságot tud maga mögött, s egyre önállóbban politizál. Miodowicz elnök, aki nemrégiben kivált a LEMP KB Politikai Bizottsá­gából, kijelentette: a szakszerveze­tek ellenzik, hogy a válságot a kor­mány a nemzeti vagyon kiárusításá­val, a munkanélküliség növelésével és az életszínvonal 30 százalékos csökkenésével oldja meg. S itt a gazdasági gondokkal pár­huzamosan bonyolódó politikai hely­zetet is jellemzi már, hogy az OPZZ szerint a Szolidaritás már azért nem szakszervezet, mert amióta kor­mányt alakított, azóta egyre keve­sebbet foglalkozik a dolgozók gond­jaival, csak a nagypolitikára össz­pontosítja figyelmét. Ugyanakkor a LEMP-et is bírálta, mondván, nem tudta szavatolni a dolgozók érdek- védelmét, illetve nem tartja a LEMP- et olyan pártnak, amely csakis a dol­gozó ember érdekeit képviseli. Az OPZZ nem szakít a LEMP-el, hiszen mintegy másfél millió párttag a szak- szervezetnek is tagja. De az OPZZ Varsói indulatok új politikai bázist keres, s ezért ösz­tönözte a Dolgozó emberek mozgal­mának két héttel ezelőtti megalakí­tását. Hangsúlyozták; ez mozgalom, nem párt. Ugyanakkor értésre adták, amennyiben a LEMP kongresszusi előkészítő bizottságának munkájá­ból az derül ki, hogy a párt álláspont­ja nem változott, akkor a mozgalom párttá alakulhat át. Az OPZZ és a LEMP közötti kapcsolatok lazulá­sát jellemzi: annak ellenére, hogy Miodowicz otthagyta a PB-t, a LEMP mégis fenntartott egy helyet a politi­kai bizottságban az OPZZ-nek, az viszont nem volt hajlandó képviselőt küldeni e testületbe. Elutasította a LEMP-nek azt a meghívását is, hogy vegyen részt a kongresszusi előkészítő bizottság munkájában. A januári kongresszusig mindenkép­pen, de talán már a jövő hétfőre meghirdetett központi bizottsági ülés után is tisztázódhat ez a viszony. Másrészt pedig: az új mozgalom novemberre ígérte, hogy előterjeszti saját programját a gazdasági válság leküzdésére. Ennek lényege - amint már jelezték - a nemzeti vagyon maximális társadalmiasítása, szem­ben a Mazowiecki-kormány privati­zálási törekvéseivel. Nem könnyű a kormány dolga, sok mindennel próbálkozik, de lépé­sei jelentős társadalmi erők ellenál­lásába is ütköznek. Egy közelmúlt­ban hozott döntés alapján a hadse­reg tartalékait 123 milliárd zlotyval csökkentik, ebből 70 milliárd (933 millió korona) értékben élelmiszert dobnak piacra, 50 milliárdért benzint és tüzelőanyagokat, 3 milliárd érték­ben pedig gyógyszert és különböző berendezéseket kap az egészség­ügy. A legnagyobb ellenérzést a kor­mánynak az a törvénytervezete vál­totta ki, amellyel lényegében a szö­vetkezeti mozgalmat akarja szétver­ni. A szövetkezetek főtanácsa sze­rint a demokráciát hirdető kabinet most önkényesen akarja felszámolni a százéves hagyománnyal bíró szö­vetkezeti mozgalmat, meg szeretné szüntetni a szövetkezeti tulajdonfor­mát. A testület állásfogalása az, hogy a kormány ezzel sérti a de­mokratikus elveket, a tulajdontör­vényt és az alkotmányt is. Ráadásul kiváltja a nemzetközi szövetkezeti szervezetek bírálatát, s megkérdője­lezi a Lengyelország által is alá­írt nemzetközi megállapodásokat. Kétséges kimenetelű harcot kez­dett ezzel a törvényjavaslattal a kor­mány, mert a szövetkezetek nem adják meg magukat egykönnyen, s számítanak az OPZZ és a LEMP támogatására is. V égezetül az sem könnyíti a ka­binet dolgát, hogy Lech Wa­lesa a múlt héten ismét keményen bírálta a kormányt, amiért csupán a nehézségekkel, az életszínvonal romlásával fenyegetőzik, de semmit sem tesz például azért, hogy új munkaalkalmakat teremtsen. Nem­csak az egyes pártok, társadalmi erők, csoportok között munkálkod­nak tehát az indulatok, hanem eze­ken belül is ütköznek a vélemények. Ez a januári kongresszusára készü­lő LEMP-re úgyszintén érvényes, itt a fő kérdés a párt megújulásának, átalakításának a mikéntje. A jövő heti KB-ülés talán csökkenti a most még nyitott kérdések számát. MALINAK ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom