Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-12 / 241. szám, csütörtök

Miloá Jakeá elvtárs beszéde ÚJ SZÚ 5 989. X. 12. (Folytatás a 4. oldalról) meggyőződésükért diszkriminálni, vagy pedig a társadalmat hívőkre és nem hí­vőkre osztani. Ezt alkotmányunk és törvé­nyeink szavatolják. A hívők döntő többsé­gé értékeli ezt a tényt, amit aktív munká­jukkal és a szocialista haza támogatásá­val is kifejeznek. Tiszteljük azokat a papo- , kát, akik a közéletben tevékenykednek, hozzájárulnak a béke megszilárdítására, az államok és a nemzetek együttműködé­sének fejlesztésére vonatkozó nemzetkö­zi tárgyalásokhoz. Az illetékes állami szervek az egyhá­zak képviselőivel megtárgyalják a felme­rülő problémákat, mindkét félnek érdeke ezek megoldása. Ezt megállapíthatjuk a római katolikus egyházzal kapcsolatban is, haladást értünk el a Vatikánnal folyta­tott tárgyalásokon, ami a püspöki helyek betöltését és más kérdések megoldását illeti. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos erők a szocialista társadal­mi rendszer ellen szeretnék kihasználni a vallást, a hívőket konfrontációra próbál­ják rábeszélni, felélesztve a politikai kleri- kalizmust. Ezt természetesen nem tole­rálhatjuk és nem is fogjuk tolerálni. Amint már többször hangsúlyoztuk, elvszerü, de ugyanakkor rugalmas egyházpolitikát folytatunk. A hívők és az egyházak iránti tapintatos viszony nem jelenti, hogy gyen­gítjük világnézeti nevelésünket és propa­gandánkat. Ellenkezőleg, jelentősége egyre nagyobb. Elvtársak, a párt minden kongresszus előtt - és nem lehet ez másképp ma, a forradalmi átalakítás időszakában sem - megkülön­böztetett figyelmet szentel a pártélet és minden tevékenysége tökéletesítésének. Ezen a téren fontos és sürgős felada­tokat tűzött ki a CSKP KB 9. ülése. Ezen az ülésen hangsúlyoztuk, hogy a párt­szervek és -szervezetek tevékenységé­ből ki kell küszöbölni mindazt, ami stag­náláshoz, passzivitáshoz, adminisztratív megközelítésekhez vezet, s ugyanakkor fejlesztenünk kell azt a szerepet, amit a politikai vezetés szerveiként töltenek be. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a pártmunka következetes átalakításától függ a gazdasági és a társadalmi átalakí­tás megvalósítása, a párt vezető szerepé­nek és természetes tekintélyének meg­szilárdítása. Napjainkban ez jelenti politi­kánk legfontosabb és legérzékenyebb kérdését. Ebből következik az az alapvető követelmény, hogy a pártszervek és -szervezetek nem maradhatnak le a tár­sadalmi mozgástól, a mozgás élére kell állniuk, meghatározva helyes irányvona­lát. Éppen ebben fontos szerepük van az évzáró taggyűléseknek és a pártkonfe­renciáknak. Kell, hogy ezeket konkrét lé­pések kísérjék a párt aktivizálására és mozgósítására, egységének és cselekvő­képességének megszilárdítására, a szé­les néprétegekkel való kapcsolata meg­erősítésére, az átalakítás feladatainak kö­vetkezetes megvalósítása érdekében. A kommunisták évzáró tanácskozásainak fontos feladata, hogy értékeljék a vállala- , toknál, a lakóhelyeken, a járásokban és a kerületekben uralkodó politikai helyze­tet, a pártszervezetek hatását és tekinté­lyét, s ennek alapján meghatározzák mit kell tenniük. Az évzáró gyűléseket és a pártkonfe­renciákat demokratikus, bíráló és önbíráló légkörnek kell jellemeznie, s alkotó mun­kaszellemben kell megvalósulniuk. Fi­gyelmüket napjaink feladataira és problé­máira kell összpontosítaniuk, nem a távoli múltba és messzi jövőbe kell tekinteniük, s közben megfeledkezni arról, mit kell tenni napjainkban. Az évzáró taggyűléseket eddig hozzá­vetőlegesen az alapszervezetek egyne­gyedében tartották meg. Döntő többsé­gük tehát a CSKP KB 15. ülése után valósul meg. Az eddigiek azt mutatják, hogy a széles pártaktíva bekapcsolódott a gyűlések előkészítésébe. Az eddiginél nagyobb mértékben használják ki a dol­gozókollektívák, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok észrevételeit, néze­teit és javaslatait. Számos alapszervezet tanácskozásának tartalma és az elfoga­dott határozata megfelel a CSKP KB 9. ülése követelményeinek. Ezeket az év­záró gyűléseket az jellemezte, hogy tárgyszerűen, bírálóan és igényesen vi­szonyultak az elvégzett munka értékelé­séhez, valamint a kommunisták új felada­tainak megoldásához. Nem kevés azonban az olyan alap­szervezet, ahol nem változott meg a be-, számolók és a határozatok tartalma. Nem foglalkoztak mélyrehatóan az égető prob­lémákkal, ezek megoldásával, azzal, hogy mire kell a kommunisták és az egész pártszervezet figyelmét irányítani a gazdasági és társadalmi átalakítás fel­adatainak megvalósítása során. A beszá­molók és a határozatok nem tükrözik kellő mértékben a párt gazdaságpolitikája terü­letén gyakorolt politikai hatás helyes mód­jait. Nem értékelik mindenütt igényesen, hogy az alapszervezeteknek hogyan kell befolyásolniuk a munkakezdeményezést, a tudományos-műszaki haladás gyorsítá­sát, a felkészülést az új gazdasági feltéte­lekre, a szociális-gazdasági feladatok tel­jesítését ebben az évben és jövőre. Sok helyen többet beszélnek az objektív ne­hézségekről, mint a tulajdonképpeni problémákról. Nem fogadta el az összes 15 tagúnál nagyobb pártalapszervezet azt 1 az ajánlást, hogy tartsanak nyílt szava­zást. A? évzárógyűlések előkészítése során nagy jelentőséget tulajdonítottunk a párt­tagokkal és tagjelöltekkel folytatott be­szélgetéseken szerzett tapasztalatok ki­használásának. Megmutatkozott, hogy számos alapszervezetben nem használ­ják ki megfelelőképpen a beszélgetések eredményeit, nem tükröződtek ezek a ta­nácskozás tartalmában és a határozatok­ban. Egyúttal azt is meg kell mondanunk, hogy sok beszélgetés nem teljesítette célját, nem vezetett a kommunisták aktivi­tásának növekedéséhez. A járási és a kerületi pártbizottságok­ban feltétlenül igényesen kell értékelni az évzáró taggyűlések lefolyását, az ismere­teket és a tapasztalatokat hasznosítva az irányító tevékenységben és segíteni kell az alapszervezeteket. Ügyelni kell főleg az évzáró taggyűlések tartalmi színvona­lára. Nagyobb figyelmet kel fordítani a kommunisták részvételére is, amely egyelőre, az előző időszakhoz képest alacsonyabb. Arra is ügyelni kell, hogy az évzáró taggyűléseken nagyobb mérték­ben ismertessék tapasztalataikat, javas­lataikat és álláspontjukat a munkások. Nagy erő Pártunknak több mint 1 millió 700 ezer tagja és tagjelöltje van. Ez nagy erő. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák eredményeinek elsősorban abban kellene megnyilvánulniuk, hogy ez az erő aktivi­zálódjon, tevőlegessé váljon. A cél az, hogy a kommunisták a pártpolitika tényle­ges harcosaivá váljanak. Nem hunyha­tunk szemet afölött, hogy a párt soraiban vannak egyesek, akik elkényelmesedtek, nem teljesítik kötelességüket, harcolni a párthatározatok megvalósításáért, ke­rülik a párttisztségeket, s a pártszerveze­tek életébe beleviszik az ingadozást, a kétségeket, esetenként a legyőzöttség hangulatát is. Alapvető törekvésünk az egész párt­ban megszilárdítani az átalakítás politiká­jának helyességébe vetett meggyőző­dést, elmélyíteni a magas fokú igényes­ség és felelősségtudat szellemét, s ezzel egyidejűleg, amint arról már beszéltünk a CSKP KB ülésein, ügyelni a párttagok közötti helyes emberi és elvtársi kapcso­latok kialakítására, a kommunista össze­tartás szilárdítására. A kommunisták összeforrottsága, az, hogy megbízhatóan támaszkodhatnak egymásra, mindig nagy fegyvere volt a pártnak, s fontos tényező­je cselekvőképességének. A pártmunkában a figyelem előterében nem állhatnak csupán mennyiségi szem­pontok - hány gyűlést vagy egyéb akciót rendeztek, az oktatáson hányán vettek részt stb. - noha ezek is fontosak. Az évzáró taggyűléseken és a pártkonferen­ciákon a legfontosabb a tanácskozás tar­talma, a nyílt vita, a konstruktív megköze­lítés, a jóváhagyott határozatok és intéz­kedések hatékonysága. A párt politikai befolyásának és politikája támogatásának mércéjét a jó eredmények képezik a gaz­daságban és más szakaszokon, valamint az egészséges politikai légkör. Az évzáró tanácskozásokon a tagokat és a tagjelölteket feltétlenül konkrét fel­adatokkal kell megbízni, meghatározva teljesítésük határidejét és ellenőrzésük módját. A jóváhagyott határozatoknak nem szabad névteleneknek és általános­nak lenniük és többet kell alkalmazni a beszámoltatás módszerét. Természete­sen minden kommunistának joga és köte­lessége bírálni a felső szervek hibáit és fogyatékosságait, de ugyanakkor a bírá­latot önmagánál kell kezdenife, a saját munkájának, munkahelyének és szerve­zetének kritikájával. A pártmunka átalakítása folyamatának meggyorsítása elsősorban megkívánja a párton belüli demokrácia és a kollektív vezetés teljes kibontakoztatását, olyan közeg megteremtését, amelyben minden tag és tagjelölt tudja, hogy a pártpolitika sikere, az átalakítás sikere az ö javasla­taitól, nézeteitől és tetteitől is függ. Ebben a vonatkozásban szükséges az, hogy az évzáró taggyűléseken és a konferenciá­kon nagy lépést tegyünk előre. Jelenlegi irányvételünk nem utasítá­sokra, az állami, a gazdasági és a társa­dalmi szervek helyettesítésére támaszko­dik, hanem a politikai vezetésre, a párt szerveinek cselekvő és alkotó szellemű megközelítésére, a nyitott politikára, a konstruktív bírálatra és önbírálatra, a széles körű nyilvános tájékozottságra és ellenőrzésre. Ugyanakkor a helyettesí­tés bírálata nem téveszthető össze azzal, hogy a párt nem vállalná a felellősséget a szocialista állam, a szocialista társada­lom egészséges fejlődéséért s hallgatna az egyes területeken előforduló fogyaté­kosságokról. Ez a bírálat nem értelmez­hető úgy, hogy a párt nem fog ügyelni a népgazdasági terv teljesítésére, az ellá­tási helyzetre, arra, hogyan működik a közlekedés, az egészség- és az okta­tásügy, milyen a kultúra helyzete stb. Változtatni kell viszont azon, hogy nem szabad döntéseket hozni az illetékes szervek és vezető dolgozók helyett, és gondoskodni kell arról, hogy tudatosítsák szerepüket és kötelességeiket, éljenek a rájuk bízott hatás- és jogkörrel, és személyesen vállalják ezért a felelős­séget. Az évzáró tanácskozásokon igényesen kell értékelni a párt sorai szilárdításának és javításának kérdéseit. A CSKP KB Elnöksége augusztusban megtárgyalta a tagállomány tavalyi és CSKP XVII. kongresszusától eltelt időszakban való fejlődéséről szóló jelentést. Ezt az anya­got felhasználásra továbbították a járási és a kerületi pártbizottságoknak. Miről tanúskodott ez az elemzés? Az utóbbi években csökkent a párt sorai feltöltésének üteme, noha a párt létszáma ennek ellenére szüntelenül növekedett, tavaly például 0,2 százalékkal. Ebben az esztendőben azonban a tagok és a tagje­löltek száma csökkent. Nyugtalanító ten­dencia a tagállományban a munkások hányadának csökkenése. Csökken az új tagjelöltek száma is. A fölmerült gondokat, főleg a munká­sokkal kapcsolatosakat, nem szabad csu­pán passzívan tudomásul venni. Pártunk elsősorban a munkásosztály pártja volt s ma is az. Ezt a jellegét továbbra is szilárdítani kell. Ez megkívánja, hogy erő­sítsük a párt kapcsolatát a munkásosz­tállyal. A fontos kérdések megítélésében és eldöntésében számításba kell vennünk a munkások véleményét. Nem lazulhat a szövetkezeti földművesek iránti figyel­münk sem. Arról sem feledkezhetünk meg, a pártot mindig az tette erőssé, hogy soraiban tevékenységet fejtettek ki az alkotó szellemű értelmiség élenjáró tagjai. Ennek az értelmiségnek szerepe jelenleg tudományos-műszaki területen és általá­ban a kultúrában, a szellemi életben rend­kívül növekszik. Az értelmiség tagjai köré­ben rendszeres politikai munkát kell kifej­teni, az alkotó szövetségekben és a to­vábbi szervezetekben dolgozó kommu­nistákkal szemben magas fokú igényeket kell támasztani, hogy cselekvően és elkö­telezetten részt vegyenek abban az ideo­lógiai harcban, amelyet a párt a jelenlegi bonyolult időszakban folytat. A párt sorainak további formálásában természetesen gondolnunk kell a megfe­lelő szociális és életkor szerinti összeté­telre. A jelenlegi időszakban azonban fő­leg arra kell törekednünk, hogy a pártba életkortól és szociális hovatartozástól füg­getlenül felvegyük mindazokat, akik a tag­ság iránt becsületes, őszinte érdeklődést tanúsítanak, munkahelyükön, nyilvános társadalmi tevékenységükben bizonyít­ják, hogy készek és képesek védeni és érvényesíteni a párt politikáját, s vállalni a felelősséget. Ide értjük azokat is, akik a válság évei után elveszítették párttag­ságukat, de tevékenységükkel cselekvő­en támogatják a párt politikáját. Sokkal jobban kell foglalkoznunk a párt tagjelöltjeivel és tagjaival. Figyelmet kell szentelnünk a fiatal tisztségviselői nem­zedék nevelésének és felkészítésének is. Feltétlenül tudatosítanunk kell, hogy a kö­vetkező években az aktív tevékenységgel mind nagyobb mértékben felhagynak azok az idősebb, tapasztalt tisztségvise­lők, akik kiállták a politikai harcok próbáit. Az új tisztségviselők színvonalas, idejé­ben történő felkészítése a párt jövőbeli egészséges fejlődésének kulcsfontossá­gú előfeltétele. Az erkölcsi normák fontossága Mindenütt tudatosítani kell, hogy nem lehet helyes az a politika, amely semmibe veszi az erkölcs alapvető normáit. Ez azt jelenti, hogy - elsősorban a vezető posz­tokon - a kommunisták személyes erköl­csi tulajdonságai a politikai életben nagy szerepet visznek. Sorainkban derekasan dolgoznak a tisztségviselők tízezrei, akik példát mutatnak személyes, erkölcsi tulaj­donságaikkal. Viszont még mindig tanúi vagyunk a társadalomellenes cselekvés­nek, a tisztségekkel való visszaéléseknek és a korrupciónak, anélkül, hogy ebből a párt szervei és szervezetei minden esetben levonnák a megfelelő következ­tetéseket, ahogy azt szorgalmazza a CSKP KB Elnökségének 1983. évi leve­le, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveinek megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyítéséről. Ezen feltétlenül változtatni kell. Ez elvi kérdés. Tudatosítani kell, hogy a nyilvá­nosság szemében a leginkább éppen ez csökkenti a párt tekintélyét és a pártba vetett bizalmat. Ezzel ellenfeleink számol­nak. A kommunisták mindig akkor tettek szert tekintélyre, amikor az emberek elis­merték politikai érettségüket, merészsé­güket, szervezettségüket, áldozatkészsé­güket, példamutatásukat a munkában és magánéletükben is. Ezzel egyidejűleg határozottan vissza kell verni a párt becsületes tisztségviselői elleni támadásokat, a kommunisták vélt kiváltságairól szóló különféle mendemon­dákat, amelyeket az olyan demagóg em­berek terjesztenek, akik valamiféle meg- újítóknak, s az átalakítás igazi képvisel­nek tüntetik fel önmagukat. Tekintettel a feladatok igényességére, jogosan nagy figyelmet fordítottak az év­záró gyűlések káderelőkészítésére. Nagy mértékben attól függ közös munkánk eredményessége, milyen elvtársakat vá­lasztunk be az alapszervezetek bizottsá­gaiba. Az eddig lezajlott évzáró gyűlések tanúsága szerint az alapszervezetek párt- bizottságaiban a tisztségviselők mintegy 30 százaléka cserélődik. Ez az arány az alapszervezetek elnökeivel kapcsolatban is. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a pártbizottságokban végrehajtott válto­zások szempontjából az a meghatározó, hogy ezek a bizottság megerősítéséhez, a munkások, a nők és a fiatalok megfelelő képviseletéhez vezessenek. Az évzárógyűlések figyelmének előte­rébe kell állítani a küldöttek igényes kivá­lasztását a járási és városkerületi párt- konferenciákra. Tőlük függ majd a konfe­renciák lefolyása és eredménye is. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a küldöttek kiválasztásakor vegyék figye­lembe az adott szervezet szociális össze­tételét és korunk követelményeit. Elvtársak, amint már mondottuk, a köz­ponti bizottság mai ülésén előterjesztjük Csehszlovákia Kommunista Pártja új alapszabályának javaslatát. A tervezet előkészítése során abból az alapvető kö­vetelményből' indultunk ki, hogy az alap­szabálynak meg kell felelnie a pártmunka új feltételeinek, összhangban kell állnia mai tevékenységével, elő kell segítenie a feltételek megteremtését a párt élcsa­patszerepének érvényesítéséhez, az áta­lakítás és a demokratizálás feladatainak megvalósítása során meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, amelyeket korunk támaszt a pártvezetés színvonalá­val szemben. Új alapszabály-tervezet Az előterjesztett tervezet átveszi az eddigi alapszabályból azt, ami az életben, a párt felépítésében és tevékenységében bevált. Ami a javasolt változásokat illeti, röviden így jellemezhetjük ezeket: Tekintettel arra, hogy már előkészítik a CSKP programjának alapelveit azt java­soljuk, hogy lényegesen rövidítsük le az alapszabály bevezető részét. Fő feladata jellemezni a CSKP-t és politikájának fő céljait. A javasolt módosítások elvszerűen szem előtt tartják a pártélet és a pártmun­ka széles körű demokratizálását úgy, hogy a párton belüli viszonyok elrendezé­se példát mutasson az egész társada­lomnak. Hangsúlyt helyezünk a kollektív veze­tés elmélyítésére, a pártépítés valameny- nyi része, elsősorban a pártalapszerveze- tek kezdeményezésének, önállóságának és felelősségének növelésére a párt irányvonalának és határozatainak meg­valósítása során. A tervezet azt javasolja, hogy az alapszabály rögzítse a párton belüli és a nyilvános viták szervezését a fontos pártdokumentumokról és dönté­sekről. * A javasolt változások reálisabbá teszik a párttagokkal és a tagjelöltekkel szem­ben támasztott követelményeket. Egyúttal növelik a párttagság jelentőségét, vala­mint a kommunistáknak, mint politikai harcosoknak, és szervezőknek a szere­pét, fokozzák felelősségüket a szerveze­tükben történtekért, a feladatok teljesíté­séért a szervezetben, a munkahelyeken és a lakóhelyeken. További cél a kádermunka demokrati­zálása és az egészséges kádercsere a párt vezető tisztségeiben. A javaslat a funkció gyakorlásának leghosszabb időtartamát tíz évben határozza meg ugyanabban a szervben a vezető tiszt­ségviselők esetében, a járási bizottságok­tól kezdve a CSKP Központi Bizottságáig. A javaslat továbbá rögzíti a pártépítés köztársasági felépítését. Ez nem jelenti a párt föderalizálását. Azonos pozíciót, jogkört és kötelességeket határoz meg a két köztársasági pártszerv számára. Tevékenységüket úgy határozza meg, hogy ne gyengüljön a CSKP Központi Bizottságának, mint a kongresszusok közti időszak legfelsőbb pártszervének integráló szerepe. A pártépítésben új feje­zet határozza meg az állami vállalatok pártbizottságainak helyzetét és hatás­körét. Az új alapszabály tervezete pontosítja az állami, gazdasági és társadalmi szer­vek, valamint szervezetek pártvezetésé­nek alapelveit. Abból a követelményből indul ki, hogy a párt vezető szerepe érvényesítésének politikai jellege kell hogy legyen. Elválaszthatatlan részét ké­pezi a nyílt politika, a nyilvánosság széles körű tájékoztatása és az ellenőrzés. A módosítások kiemelik a párt egyesítő és koordinációs szerepét, hangsúlyt he­lyezve a politikai rendszer valamennyi részének önállóságára, kezdeményezé­sére és felelős tevékenységére, arra, hogy nem szabad helyettesíteni szerepü­ket és feladatukat a pártszerveknek és szervezeteknek. A javasolt módosítások általában a párt szervezeti megszilárdításához, egységének ^s cselekvőképességének megerősítéséhez vezetnek. A központi bizottság elnöksége által megtárgyalt alapszabálytervezetet eljut­tattuk önökhöz és egyúttal a járási és a kerületi pártbizottságok révén egyes pártszervekhez és intézményekhez is, azzal a kéréssel, hogy ismertessék állás­pontjukat. Az észrevételek arról tanús­kodnak, hogy nagy figyelmet szenteltek ennek az alapvető pártdokumentumnak. Az észrevételek többsége az alapszabály bevezető részére, a járási pártbizottság üléseinek gyakoriságára, a kerületi és járási konferenciákra, a pártszeivek megválasztásának módjára és a pártépí­tés egyes kérdéseire, vonatkozik. Valamennyi észrevételt megvitatnak és a központi bizottság mai ülésén el­hangzott javaslatokkal együtt felhasznál­nak az alapszabály tervezetének végleg­les kidolgozásakor. Azt javasoljuk, hogy a végleges tervezetet a CSKP KB-nak az új alapszabály előkészítésével megbízott bizottsága dolgozza ki és október végéig hozza nyilvánosságra, hogy minden párt­szerv, alapszervezet, az összes kommu­nista megismerkedhessen a javaslattal, áttanulmányozhassa azt, elmondhassa észrevételeit, nézetét és javaslatait. Pártonbelüli vitát rendezünk az alap­szabály tervezetéről, ez kifejezi a kollektív szellemet és a párton belüli demokráciát. A vita 1990 február végéig tart. Annak ellenére, hogy párton belüli vitáról van szó, nem zárkózunk el a társadalmi szer­vezetek, a dolgozókollektívák és a párton kívüliek észrevételei és javaslatai elől sem. Annak lehetőségét, hogy ők is el­mondhatják véleményüket, úgy minősít­jük, mint politikánk nyíltságának és a nyil­vánosság széles körű tájékoztatásának bizonyítékát. Az alapszabály tervezetéről folytatott vitától elvárjuk, hogy számos gondolat és javaslat születik majd, hozzájárul a párt­sorok egységének megszilárdításához, az egész párt további aktivizálásához. Amint a központi bizottság feladatul adta, megkezdték a CSKP programja, valamint a gazdasági és szociális fejlődés 9. ötéves tervidőszakra, távlatilag pedig 2005-ig szóló fő irányai tervezetének elő­készítését. Ezeknek a dokumentumoknak a megvitatásával az év végén, a CSKP Központi Bizottságának következő ülésén számolunk. Társadalmi vita A CSKP programjának valamint a gaz­dasági és szociális fejlődés fő irányainak tervezetéről 1989 decemberétől 1990 februárjáig folyik majd a nyilvános vita. El akarjuk érni, hogy állampolgáraink nyíltan elmondják véleményüket, javaslatokat te­gyenek, a kongresszusi dokumentumok javaslatainak megtárgyalása összekap­csolódjon a munkahelyek és lakóhelyek feladatainak megoldásával, a pártpolitika mélyreható magyarázásával, úgy hogy az emberek megértsék miről van szó, mit kell csinálni. Előreláthatóan a CSKP XVIII. kongresszusa után folyik majd vita a CSSZSZK új alkotmányának terveze­téről. Az emberek széles körű részvétele a párton belüli és a nyilvános vitában kifejezi a szocialista demokrácia fejlődé­sét, lehetővé teszi, hogy felülbíráljuk pár­tunk jövőbeli irányvonalát és teljes mér­tékben figyelembe vegyük a társadalom valamennyi rétegének érdekeit és szük­ségleteit. Mindenütt arra kell törekednünk, hogy a kongresszus előtti időszakot ma- gasszintű politikai, gazdasági és ideológi­ai aktivitás jellemezze. Ezen a téren rend­kívül jelentős szerepe lesz a tömegtájé­koztató eszközöknek. Hozzá kell járulniuk a nyilvános vita eredményességéhez, egyúttal elő kell segíteniük az egészsé­ges politikai és munkahelyi légkör kialakí­tását, az elkötelezettséget, amely nélkül elképzelhetetlen kitűzött céljaink megva­lósítása. Elvtársak, az előterjesztett beszámoló szerint az alábbi legfontosabb feladatok állnak előt­tünk a következő időszakban: 1. Jól elő kell készíteni a párt XVIII. kongresszusát. Ez megköveteli, tegyünk meg mindent azért, hogy az évzáró tag­gyűlések és a pártkonferenciák teljesítsék feladatukat, és növekedjék a kommunis­ták aktivitása. Idejében és felelősségtelje­sen kell előkészíteni a kongresszusi do­kumentumokat, a párton belüli és a nyil­vános vita keretében demokratikusan meg kell ezeket vitatni, kihasználva az ismereteket és tapasztalatokat a doku­mentumok kiegészítésére. • 2. Eredményesen teljesítenünk kell a szociális és gazdasági fejlesztés idei tervét, s felelősségteljesen felkészülni az 1990-évi gazdasági terv teljesítésére. Ez­zel szoros egységben hatékony lépéseket kell tennünk a gazdasági egyensúly meg­teremtése érdekében. 3. A központban és a vállalati szférá­ban is következetesen teljesíteni kell az új gazdasági mechanizmusnak 1990. január elsejétől való érvényesítésével kapcsola­tos politikai-, gazdasági-, káder- és tör­vényalkotási feladatokat. 4. Széles körű politikai, szervező és ideológiai munkát kell kibontakoztatnunk politikánk magyarázása érdekében, pár­beszédet folytatni az emberekkel, meg­nyerni őket feladataink valóra váltására. A kommunistáknak kell a társadalmi és munkahelyi kezdeményezések élére áll­niuk. Ez megköveteli a párt, a pártszervek és -szervezetek, valamennyi párttag és tagjelölt aktivizálását, harciasságuk foko­zását, és meggyőződésük elmélyítését, hogy meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat. Pártunknak gazdag forradalmi hagyo­mánya van, becsülettel helytállt a szocia­lista építés nehéz erőpróbáiban. Amikor az alkotó marxizmus-leninizmus szerint járt el, s amikor a munkásosztályra és a népre támaszkodott, mindig sikereket ért el. Ennek tudatában lépünk a párt XVIII. kongresszusa előkészítésének to­vábbi szakaszába. (Alcímek: Új Szó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom