Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-12 / 241. szám, csütörtök
Miloá Jakeá elvtárs beszéde ÚJ SZÚ 5 989. X. 12. (Folytatás a 4. oldalról) meggyőződésükért diszkriminálni, vagy pedig a társadalmat hívőkre és nem hívőkre osztani. Ezt alkotmányunk és törvényeink szavatolják. A hívők döntő többségé értékeli ezt a tényt, amit aktív munkájukkal és a szocialista haza támogatásával is kifejeznek. Tiszteljük azokat a papo- , kát, akik a közéletben tevékenykednek, hozzájárulnak a béke megszilárdítására, az államok és a nemzetek együttműködésének fejlesztésére vonatkozó nemzetközi tárgyalásokhoz. Az illetékes állami szervek az egyházak képviselőivel megtárgyalják a felmerülő problémákat, mindkét félnek érdeke ezek megoldása. Ezt megállapíthatjuk a római katolikus egyházzal kapcsolatban is, haladást értünk el a Vatikánnal folytatott tárgyalásokon, ami a püspöki helyek betöltését és más kérdések megoldását illeti. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizonyos erők a szocialista társadalmi rendszer ellen szeretnék kihasználni a vallást, a hívőket konfrontációra próbálják rábeszélni, felélesztve a politikai kleri- kalizmust. Ezt természetesen nem tolerálhatjuk és nem is fogjuk tolerálni. Amint már többször hangsúlyoztuk, elvszerü, de ugyanakkor rugalmas egyházpolitikát folytatunk. A hívők és az egyházak iránti tapintatos viszony nem jelenti, hogy gyengítjük világnézeti nevelésünket és propagandánkat. Ellenkezőleg, jelentősége egyre nagyobb. Elvtársak, a párt minden kongresszus előtt - és nem lehet ez másképp ma, a forradalmi átalakítás időszakában sem - megkülönböztetett figyelmet szentel a pártélet és minden tevékenysége tökéletesítésének. Ezen a téren fontos és sürgős feladatokat tűzött ki a CSKP KB 9. ülése. Ezen az ülésen hangsúlyoztuk, hogy a pártszervek és -szervezetek tevékenységéből ki kell küszöbölni mindazt, ami stagnáláshoz, passzivitáshoz, adminisztratív megközelítésekhez vezet, s ugyanakkor fejlesztenünk kell azt a szerepet, amit a politikai vezetés szerveiként töltenek be. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a pártmunka következetes átalakításától függ a gazdasági és a társadalmi átalakítás megvalósítása, a párt vezető szerepének és természetes tekintélyének megszilárdítása. Napjainkban ez jelenti politikánk legfontosabb és legérzékenyebb kérdését. Ebből következik az az alapvető követelmény, hogy a pártszervek és -szervezetek nem maradhatnak le a társadalmi mozgástól, a mozgás élére kell állniuk, meghatározva helyes irányvonalát. Éppen ebben fontos szerepük van az évzáró taggyűléseknek és a pártkonferenciáknak. Kell, hogy ezeket konkrét lépések kísérjék a párt aktivizálására és mozgósítására, egységének és cselekvőképességének megszilárdítására, a széles néprétegekkel való kapcsolata megerősítésére, az átalakítás feladatainak következetes megvalósítása érdekében. A kommunisták évzáró tanácskozásainak fontos feladata, hogy értékeljék a vállala- , toknál, a lakóhelyeken, a járásokban és a kerületekben uralkodó politikai helyzetet, a pártszervezetek hatását és tekintélyét, s ennek alapján meghatározzák mit kell tenniük. Az évzáró gyűléseket és a pártkonferenciákat demokratikus, bíráló és önbíráló légkörnek kell jellemeznie, s alkotó munkaszellemben kell megvalósulniuk. Figyelmüket napjaink feladataira és problémáira kell összpontosítaniuk, nem a távoli múltba és messzi jövőbe kell tekinteniük, s közben megfeledkezni arról, mit kell tenni napjainkban. Az évzáró taggyűléseket eddig hozzávetőlegesen az alapszervezetek egynegyedében tartották meg. Döntő többségük tehát a CSKP KB 15. ülése után valósul meg. Az eddigiek azt mutatják, hogy a széles pártaktíva bekapcsolódott a gyűlések előkészítésébe. Az eddiginél nagyobb mértékben használják ki a dolgozókollektívák, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok észrevételeit, nézeteit és javaslatait. Számos alapszervezet tanácskozásának tartalma és az elfogadott határozata megfelel a CSKP KB 9. ülése követelményeinek. Ezeket az évzáró gyűléseket az jellemezte, hogy tárgyszerűen, bírálóan és igényesen viszonyultak az elvégzett munka értékeléséhez, valamint a kommunisták új feladatainak megoldásához. Nem kevés azonban az olyan alapszervezet, ahol nem változott meg a be-, számolók és a határozatok tartalma. Nem foglalkoztak mélyrehatóan az égető problémákkal, ezek megoldásával, azzal, hogy mire kell a kommunisták és az egész pártszervezet figyelmét irányítani a gazdasági és társadalmi átalakítás feladatainak megvalósítása során. A beszámolók és a határozatok nem tükrözik kellő mértékben a párt gazdaságpolitikája területén gyakorolt politikai hatás helyes módjait. Nem értékelik mindenütt igényesen, hogy az alapszervezeteknek hogyan kell befolyásolniuk a munkakezdeményezést, a tudományos-műszaki haladás gyorsítását, a felkészülést az új gazdasági feltételekre, a szociális-gazdasági feladatok teljesítését ebben az évben és jövőre. Sok helyen többet beszélnek az objektív nehézségekről, mint a tulajdonképpeni problémákról. Nem fogadta el az összes 15 tagúnál nagyobb pártalapszervezet azt 1 az ajánlást, hogy tartsanak nyílt szavazást. A? évzárógyűlések előkészítése során nagy jelentőséget tulajdonítottunk a párttagokkal és tagjelöltekkel folytatott beszélgetéseken szerzett tapasztalatok kihasználásának. Megmutatkozott, hogy számos alapszervezetben nem használják ki megfelelőképpen a beszélgetések eredményeit, nem tükröződtek ezek a tanácskozás tartalmában és a határozatokban. Egyúttal azt is meg kell mondanunk, hogy sok beszélgetés nem teljesítette célját, nem vezetett a kommunisták aktivitásának növekedéséhez. A járási és a kerületi pártbizottságokban feltétlenül igényesen kell értékelni az évzáró taggyűlések lefolyását, az ismereteket és a tapasztalatokat hasznosítva az irányító tevékenységben és segíteni kell az alapszervezeteket. Ügyelni kell főleg az évzáró taggyűlések tartalmi színvonalára. Nagyobb figyelmet kel fordítani a kommunisták részvételére is, amely egyelőre, az előző időszakhoz képest alacsonyabb. Arra is ügyelni kell, hogy az évzáró taggyűléseken nagyobb mértékben ismertessék tapasztalataikat, javaslataikat és álláspontjukat a munkások. Nagy erő Pártunknak több mint 1 millió 700 ezer tagja és tagjelöltje van. Ez nagy erő. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák eredményeinek elsősorban abban kellene megnyilvánulniuk, hogy ez az erő aktivizálódjon, tevőlegessé váljon. A cél az, hogy a kommunisták a pártpolitika tényleges harcosaivá váljanak. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a párt soraiban vannak egyesek, akik elkényelmesedtek, nem teljesítik kötelességüket, harcolni a párthatározatok megvalósításáért, kerülik a párttisztségeket, s a pártszervezetek életébe beleviszik az ingadozást, a kétségeket, esetenként a legyőzöttség hangulatát is. Alapvető törekvésünk az egész pártban megszilárdítani az átalakítás politikájának helyességébe vetett meggyőződést, elmélyíteni a magas fokú igényesség és felelősségtudat szellemét, s ezzel egyidejűleg, amint arról már beszéltünk a CSKP KB ülésein, ügyelni a párttagok közötti helyes emberi és elvtársi kapcsolatok kialakítására, a kommunista összetartás szilárdítására. A kommunisták összeforrottsága, az, hogy megbízhatóan támaszkodhatnak egymásra, mindig nagy fegyvere volt a pártnak, s fontos tényezője cselekvőképességének. A pártmunkában a figyelem előterében nem állhatnak csupán mennyiségi szempontok - hány gyűlést vagy egyéb akciót rendeztek, az oktatáson hányán vettek részt stb. - noha ezek is fontosak. Az évzáró taggyűléseken és a pártkonferenciákon a legfontosabb a tanácskozás tartalma, a nyílt vita, a konstruktív megközelítés, a jóváhagyott határozatok és intézkedések hatékonysága. A párt politikai befolyásának és politikája támogatásának mércéjét a jó eredmények képezik a gazdaságban és más szakaszokon, valamint az egészséges politikai légkör. Az évzáró tanácskozásokon a tagokat és a tagjelölteket feltétlenül konkrét feladatokkal kell megbízni, meghatározva teljesítésük határidejét és ellenőrzésük módját. A jóváhagyott határozatoknak nem szabad névteleneknek és általánosnak lenniük és többet kell alkalmazni a beszámoltatás módszerét. Természetesen minden kommunistának joga és kötelessége bírálni a felső szervek hibáit és fogyatékosságait, de ugyanakkor a bírálatot önmagánál kell kezdenife, a saját munkájának, munkahelyének és szervezetének kritikájával. A pártmunka átalakítása folyamatának meggyorsítása elsősorban megkívánja a párton belüli demokrácia és a kollektív vezetés teljes kibontakoztatását, olyan közeg megteremtését, amelyben minden tag és tagjelölt tudja, hogy a pártpolitika sikere, az átalakítás sikere az ö javaslataitól, nézeteitől és tetteitől is függ. Ebben a vonatkozásban szükséges az, hogy az évzáró taggyűléseken és a konferenciákon nagy lépést tegyünk előre. Jelenlegi irányvételünk nem utasításokra, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek helyettesítésére támaszkodik, hanem a politikai vezetésre, a párt szerveinek cselekvő és alkotó szellemű megközelítésére, a nyitott politikára, a konstruktív bírálatra és önbírálatra, a széles körű nyilvános tájékozottságra és ellenőrzésre. Ugyanakkor a helyettesítés bírálata nem téveszthető össze azzal, hogy a párt nem vállalná a felellősséget a szocialista állam, a szocialista társadalom egészséges fejlődéséért s hallgatna az egyes területeken előforduló fogyatékosságokról. Ez a bírálat nem értelmezhető úgy, hogy a párt nem fog ügyelni a népgazdasági terv teljesítésére, az ellátási helyzetre, arra, hogyan működik a közlekedés, az egészség- és az oktatásügy, milyen a kultúra helyzete stb. Változtatni kell viszont azon, hogy nem szabad döntéseket hozni az illetékes szervek és vezető dolgozók helyett, és gondoskodni kell arról, hogy tudatosítsák szerepüket és kötelességeiket, éljenek a rájuk bízott hatás- és jogkörrel, és személyesen vállalják ezért a felelősséget. Az évzáró tanácskozásokon igényesen kell értékelni a párt sorai szilárdításának és javításának kérdéseit. A CSKP KB Elnöksége augusztusban megtárgyalta a tagállomány tavalyi és CSKP XVII. kongresszusától eltelt időszakban való fejlődéséről szóló jelentést. Ezt az anyagot felhasználásra továbbították a járási és a kerületi pártbizottságoknak. Miről tanúskodott ez az elemzés? Az utóbbi években csökkent a párt sorai feltöltésének üteme, noha a párt létszáma ennek ellenére szüntelenül növekedett, tavaly például 0,2 százalékkal. Ebben az esztendőben azonban a tagok és a tagjelöltek száma csökkent. Nyugtalanító tendencia a tagállományban a munkások hányadának csökkenése. Csökken az új tagjelöltek száma is. A fölmerült gondokat, főleg a munkásokkal kapcsolatosakat, nem szabad csupán passzívan tudomásul venni. Pártunk elsősorban a munkásosztály pártja volt s ma is az. Ezt a jellegét továbbra is szilárdítani kell. Ez megkívánja, hogy erősítsük a párt kapcsolatát a munkásosztállyal. A fontos kérdések megítélésében és eldöntésében számításba kell vennünk a munkások véleményét. Nem lazulhat a szövetkezeti földművesek iránti figyelmünk sem. Arról sem feledkezhetünk meg, a pártot mindig az tette erőssé, hogy soraiban tevékenységet fejtettek ki az alkotó szellemű értelmiség élenjáró tagjai. Ennek az értelmiségnek szerepe jelenleg tudományos-műszaki területen és általában a kultúrában, a szellemi életben rendkívül növekszik. Az értelmiség tagjai körében rendszeres politikai munkát kell kifejteni, az alkotó szövetségekben és a további szervezetekben dolgozó kommunistákkal szemben magas fokú igényeket kell támasztani, hogy cselekvően és elkötelezetten részt vegyenek abban az ideológiai harcban, amelyet a párt a jelenlegi bonyolult időszakban folytat. A párt sorainak további formálásában természetesen gondolnunk kell a megfelelő szociális és életkor szerinti összetételre. A jelenlegi időszakban azonban főleg arra kell törekednünk, hogy a pártba életkortól és szociális hovatartozástól függetlenül felvegyük mindazokat, akik a tagság iránt becsületes, őszinte érdeklődést tanúsítanak, munkahelyükön, nyilvános társadalmi tevékenységükben bizonyítják, hogy készek és képesek védeni és érvényesíteni a párt politikáját, s vállalni a felelősséget. Ide értjük azokat is, akik a válság évei után elveszítették párttagságukat, de tevékenységükkel cselekvően támogatják a párt politikáját. Sokkal jobban kell foglalkoznunk a párt tagjelöltjeivel és tagjaival. Figyelmet kell szentelnünk a fiatal tisztségviselői nemzedék nevelésének és felkészítésének is. Feltétlenül tudatosítanunk kell, hogy a következő években az aktív tevékenységgel mind nagyobb mértékben felhagynak azok az idősebb, tapasztalt tisztségviselők, akik kiállták a politikai harcok próbáit. Az új tisztségviselők színvonalas, idejében történő felkészítése a párt jövőbeli egészséges fejlődésének kulcsfontosságú előfeltétele. Az erkölcsi normák fontossága Mindenütt tudatosítani kell, hogy nem lehet helyes az a politika, amely semmibe veszi az erkölcs alapvető normáit. Ez azt jelenti, hogy - elsősorban a vezető posztokon - a kommunisták személyes erkölcsi tulajdonságai a politikai életben nagy szerepet visznek. Sorainkban derekasan dolgoznak a tisztségviselők tízezrei, akik példát mutatnak személyes, erkölcsi tulajdonságaikkal. Viszont még mindig tanúi vagyunk a társadalomellenes cselekvésnek, a tisztségekkel való visszaéléseknek és a korrupciónak, anélkül, hogy ebből a párt szervei és szervezetei minden esetben levonnák a megfelelő következtetéseket, ahogy azt szorgalmazza a CSKP KB Elnökségének 1983. évi levele, a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveinek megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyítéséről. Ezen feltétlenül változtatni kell. Ez elvi kérdés. Tudatosítani kell, hogy a nyilvánosság szemében a leginkább éppen ez csökkenti a párt tekintélyét és a pártba vetett bizalmat. Ezzel ellenfeleink számolnak. A kommunisták mindig akkor tettek szert tekintélyre, amikor az emberek elismerték politikai érettségüket, merészségüket, szervezettségüket, áldozatkészségüket, példamutatásukat a munkában és magánéletükben is. Ezzel egyidejűleg határozottan vissza kell verni a párt becsületes tisztségviselői elleni támadásokat, a kommunisták vélt kiváltságairól szóló különféle mendemondákat, amelyeket az olyan demagóg emberek terjesztenek, akik valamiféle meg- újítóknak, s az átalakítás igazi képviselnek tüntetik fel önmagukat. Tekintettel a feladatok igényességére, jogosan nagy figyelmet fordítottak az évzáró gyűlések káderelőkészítésére. Nagy mértékben attól függ közös munkánk eredményessége, milyen elvtársakat választunk be az alapszervezetek bizottságaiba. Az eddig lezajlott évzáró gyűlések tanúsága szerint az alapszervezetek párt- bizottságaiban a tisztségviselők mintegy 30 százaléka cserélődik. Ez az arány az alapszervezetek elnökeivel kapcsolatban is. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a pártbizottságokban végrehajtott változások szempontjából az a meghatározó, hogy ezek a bizottság megerősítéséhez, a munkások, a nők és a fiatalok megfelelő képviseletéhez vezessenek. Az évzárógyűlések figyelmének előterébe kell állítani a küldöttek igényes kiválasztását a járási és városkerületi párt- konferenciákra. Tőlük függ majd a konferenciák lefolyása és eredménye is. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a küldöttek kiválasztásakor vegyék figyelembe az adott szervezet szociális összetételét és korunk követelményeit. Elvtársak, amint már mondottuk, a központi bizottság mai ülésén előterjesztjük Csehszlovákia Kommunista Pártja új alapszabályának javaslatát. A tervezet előkészítése során abból az alapvető követelményből' indultunk ki, hogy az alapszabálynak meg kell felelnie a pártmunka új feltételeinek, összhangban kell állnia mai tevékenységével, elő kell segítenie a feltételek megteremtését a párt élcsapatszerepének érvényesítéséhez, az átalakítás és a demokratizálás feladatainak megvalósítása során meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, amelyeket korunk támaszt a pártvezetés színvonalával szemben. Új alapszabály-tervezet Az előterjesztett tervezet átveszi az eddigi alapszabályból azt, ami az életben, a párt felépítésében és tevékenységében bevált. Ami a javasolt változásokat illeti, röviden így jellemezhetjük ezeket: Tekintettel arra, hogy már előkészítik a CSKP programjának alapelveit azt javasoljuk, hogy lényegesen rövidítsük le az alapszabály bevezető részét. Fő feladata jellemezni a CSKP-t és politikájának fő céljait. A javasolt módosítások elvszerűen szem előtt tartják a pártélet és a pártmunka széles körű demokratizálását úgy, hogy a párton belüli viszonyok elrendezése példát mutasson az egész társadalomnak. Hangsúlyt helyezünk a kollektív vezetés elmélyítésére, a pártépítés valameny- nyi része, elsősorban a pártalapszerveze- tek kezdeményezésének, önállóságának és felelősségének növelésére a párt irányvonalának és határozatainak megvalósítása során. A tervezet azt javasolja, hogy az alapszabály rögzítse a párton belüli és a nyilvános viták szervezését a fontos pártdokumentumokról és döntésekről. * A javasolt változások reálisabbá teszik a párttagokkal és a tagjelöltekkel szemben támasztott követelményeket. Egyúttal növelik a párttagság jelentőségét, valamint a kommunistáknak, mint politikai harcosoknak, és szervezőknek a szerepét, fokozzák felelősségüket a szervezetükben történtekért, a feladatok teljesítéséért a szervezetben, a munkahelyeken és a lakóhelyeken. További cél a kádermunka demokratizálása és az egészséges kádercsere a párt vezető tisztségeiben. A javaslat a funkció gyakorlásának leghosszabb időtartamát tíz évben határozza meg ugyanabban a szervben a vezető tisztségviselők esetében, a járási bizottságoktól kezdve a CSKP Központi Bizottságáig. A javaslat továbbá rögzíti a pártépítés köztársasági felépítését. Ez nem jelenti a párt föderalizálását. Azonos pozíciót, jogkört és kötelességeket határoz meg a két köztársasági pártszerv számára. Tevékenységüket úgy határozza meg, hogy ne gyengüljön a CSKP Központi Bizottságának, mint a kongresszusok közti időszak legfelsőbb pártszervének integráló szerepe. A pártépítésben új fejezet határozza meg az állami vállalatok pártbizottságainak helyzetét és hatáskörét. Az új alapszabály tervezete pontosítja az állami, gazdasági és társadalmi szervek, valamint szervezetek pártvezetésének alapelveit. Abból a követelményből indul ki, hogy a párt vezető szerepe érvényesítésének politikai jellege kell hogy legyen. Elválaszthatatlan részét képezi a nyílt politika, a nyilvánosság széles körű tájékoztatása és az ellenőrzés. A módosítások kiemelik a párt egyesítő és koordinációs szerepét, hangsúlyt helyezve a politikai rendszer valamennyi részének önállóságára, kezdeményezésére és felelős tevékenységére, arra, hogy nem szabad helyettesíteni szerepüket és feladatukat a pártszerveknek és szervezeteknek. A javasolt módosítások általában a párt szervezeti megszilárdításához, egységének ^s cselekvőképességének megerősítéséhez vezetnek. A központi bizottság elnöksége által megtárgyalt alapszabálytervezetet eljuttattuk önökhöz és egyúttal a járási és a kerületi pártbizottságok révén egyes pártszervekhez és intézményekhez is, azzal a kéréssel, hogy ismertessék álláspontjukat. Az észrevételek arról tanúskodnak, hogy nagy figyelmet szenteltek ennek az alapvető pártdokumentumnak. Az észrevételek többsége az alapszabály bevezető részére, a járási pártbizottság üléseinek gyakoriságára, a kerületi és járási konferenciákra, a pártszeivek megválasztásának módjára és a pártépítés egyes kérdéseire, vonatkozik. Valamennyi észrevételt megvitatnak és a központi bizottság mai ülésén elhangzott javaslatokkal együtt felhasználnak az alapszabály tervezetének véglegles kidolgozásakor. Azt javasoljuk, hogy a végleges tervezetet a CSKP KB-nak az új alapszabály előkészítésével megbízott bizottsága dolgozza ki és október végéig hozza nyilvánosságra, hogy minden pártszerv, alapszervezet, az összes kommunista megismerkedhessen a javaslattal, áttanulmányozhassa azt, elmondhassa észrevételeit, nézetét és javaslatait. Pártonbelüli vitát rendezünk az alapszabály tervezetéről, ez kifejezi a kollektív szellemet és a párton belüli demokráciát. A vita 1990 február végéig tart. Annak ellenére, hogy párton belüli vitáról van szó, nem zárkózunk el a társadalmi szervezetek, a dolgozókollektívák és a párton kívüliek észrevételei és javaslatai elől sem. Annak lehetőségét, hogy ők is elmondhatják véleményüket, úgy minősítjük, mint politikánk nyíltságának és a nyilvánosság széles körű tájékoztatásának bizonyítékát. Az alapszabály tervezetéről folytatott vitától elvárjuk, hogy számos gondolat és javaslat születik majd, hozzájárul a pártsorok egységének megszilárdításához, az egész párt további aktivizálásához. Amint a központi bizottság feladatul adta, megkezdték a CSKP programja, valamint a gazdasági és szociális fejlődés 9. ötéves tervidőszakra, távlatilag pedig 2005-ig szóló fő irányai tervezetének előkészítését. Ezeknek a dokumentumoknak a megvitatásával az év végén, a CSKP Központi Bizottságának következő ülésén számolunk. Társadalmi vita A CSKP programjának valamint a gazdasági és szociális fejlődés fő irányainak tervezetéről 1989 decemberétől 1990 februárjáig folyik majd a nyilvános vita. El akarjuk érni, hogy állampolgáraink nyíltan elmondják véleményüket, javaslatokat tegyenek, a kongresszusi dokumentumok javaslatainak megtárgyalása összekapcsolódjon a munkahelyek és lakóhelyek feladatainak megoldásával, a pártpolitika mélyreható magyarázásával, úgy hogy az emberek megértsék miről van szó, mit kell csinálni. Előreláthatóan a CSKP XVIII. kongresszusa után folyik majd vita a CSSZSZK új alkotmányának tervezetéről. Az emberek széles körű részvétele a párton belüli és a nyilvános vitában kifejezi a szocialista demokrácia fejlődését, lehetővé teszi, hogy felülbíráljuk pártunk jövőbeli irányvonalát és teljes mértékben figyelembe vegyük a társadalom valamennyi rétegének érdekeit és szükségleteit. Mindenütt arra kell törekednünk, hogy a kongresszus előtti időszakot ma- gasszintű politikai, gazdasági és ideológiai aktivitás jellemezze. Ezen a téren rendkívül jelentős szerepe lesz a tömegtájékoztató eszközöknek. Hozzá kell járulniuk a nyilvános vita eredményességéhez, egyúttal elő kell segíteniük az egészséges politikai és munkahelyi légkör kialakítását, az elkötelezettséget, amely nélkül elképzelhetetlen kitűzött céljaink megvalósítása. Elvtársak, az előterjesztett beszámoló szerint az alábbi legfontosabb feladatok állnak előttünk a következő időszakban: 1. Jól elő kell készíteni a párt XVIII. kongresszusát. Ez megköveteli, tegyünk meg mindent azért, hogy az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák teljesítsék feladatukat, és növekedjék a kommunisták aktivitása. Idejében és felelősségteljesen kell előkészíteni a kongresszusi dokumentumokat, a párton belüli és a nyilvános vita keretében demokratikusan meg kell ezeket vitatni, kihasználva az ismereteket és tapasztalatokat a dokumentumok kiegészítésére. • 2. Eredményesen teljesítenünk kell a szociális és gazdasági fejlesztés idei tervét, s felelősségteljesen felkészülni az 1990-évi gazdasági terv teljesítésére. Ezzel szoros egységben hatékony lépéseket kell tennünk a gazdasági egyensúly megteremtése érdekében. 3. A központban és a vállalati szférában is következetesen teljesíteni kell az új gazdasági mechanizmusnak 1990. január elsejétől való érvényesítésével kapcsolatos politikai-, gazdasági-, káder- és törvényalkotási feladatokat. 4. Széles körű politikai, szervező és ideológiai munkát kell kibontakoztatnunk politikánk magyarázása érdekében, párbeszédet folytatni az emberekkel, megnyerni őket feladataink valóra váltására. A kommunistáknak kell a társadalmi és munkahelyi kezdeményezések élére állniuk. Ez megköveteli a párt, a pártszervek és -szervezetek, valamennyi párttag és tagjelölt aktivizálását, harciasságuk fokozását, és meggyőződésük elmélyítését, hogy meg tudjuk oldani az előttünk álló feladatokat. Pártunknak gazdag forradalmi hagyománya van, becsülettel helytállt a szocialista építés nehéz erőpróbáiban. Amikor az alkotó marxizmus-leninizmus szerint járt el, s amikor a munkásosztályra és a népre támaszkodott, mindig sikereket ért el. Ennek tudatában lépünk a párt XVIII. kongresszusa előkészítésének további szakaszába. (Alcímek: Új Szó)
