Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-10 / 239. szám, kedd
A fényképezőgépek őse Százötven évvel ezelőtt a fényképezést mint műszaki eljárást, Louis Daguerre fedezte fel. A mai értelemben vett fényképezőgépek ősét, amelyet orthoskopnak neveztek, később 1840-ben készítette el a Sze- pesbélán (Spiáská Belá) született egyetemi tanár, Petzval József és Friedrich Voigtlánder, osztrák mérnök. A gép legfontosabb, legérzékenyebb részét, a lencsét, Petzval készítette el és útmutatása nyomán gyártották, tökéletesítették, de mert a forgalmazását Voigtlánder vállalta, az ő neve alatt lett ismertebb. A felvételen látható fényképezőgép a prágai Műszaki Múzeumban tekinthető meg. Az első nyolcezer darabos sorozat egyik példánya Petzval hagyatékából került a múzeumba. Kép és szöveg: Hajdú Endre Nyugdíjasok köszöntése Kajaion (Kajal) kedves hagyománnyá vált, hogy minden év őszén megtartják a 65 éven felüli nyugdíjasok ünnepélyes összejövetelét. Az idei találkozón a község 200 nyugdíjasa vett részt. A hnb szociális bizottságának képviselői és a falu vezetői köszönetét mondtak nekik munkájukért, s mindannyiukat megajándékozták. A nyugdíjasok ünnepi vacsorán vettek részt. Szórakoztatásukról a Slovkoncert művészei gondoskodtak. A közös szórakozás, beszélgetés során felidézték a régi időket, emlékeiket. A betegeket gépkocsival szállították a művelődési házba és haza, a legidősebb, járásképtelen polgárokat pedig otthonukban látogatták meg a község képviselői. ✓ Futó Mária KÖTÖTT FELSŐRUHÁK A Banská átiavnica-i Piéta állami vállalat nagykürtösi (Vel'ky Krtíá) üzeme női és férfi kötött felsőruhák gyártására szakosodott. Az 580 tagú kollektíva - 92 százaléka nő - évente kétmillió darab különféle terméket gyárt, melynek kétharmadát exportálják. A hazai piacra évente 140 millió korona értékű árut szállítanak. Az elmúlt évben a nagykürtösi járási pártbizottság az elért eredmények alapján a járás legjobb üzemeként értékelte. Az idei feladatok teljesítése a jó árukészletnek, s mindenekelőtt megfelelő munkatermelékenységnek köszönhető, mely az előző évihez képest az első hat hónapban 24 százalékkal nőtt 116 százalékos teljesítménynorma mellett. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetése, melyet januártól alkalmaznak az üzem minden gyártási részlegén. A felvételen Marcela Stangová - az első szocialista munkabrigád vezetője, melynek tagjai megkapták az aranyjelvényt - gyermekszvette- reket ellenőriz. Kép és szöveg: étefan Filicky Játék-e a játék? Furcsa játék tartja (tartotta) izgalomban több járásunk lakosait. Ha ugyan lehet ezt játéknak nevezni. Száz, ezer, vagy még több korona fejében neveket és címeket tartalmazó listák cserélnek gazdát, abban a hitben, hogy az „eladónak" rövid időn belül jelentős összeg üti a markát. Ez kevés esetben meg is történhet, de sajnos, ezúttal is elmondhatjuk, hogy az emberi nyereségvágy, a hiszékenység és butaság határai végtelenek. A szabály voltaképpen egyszerű és vonzó. Elsősorban azért, mert feltételeinek teljesítése esetében a „játékosnak" az az érzése, hogy neki ebből semmilyen kára nem származik, mivel legfeljebb a postai költséget veszítheti el. Arra nem is gondol, hogy általa és segítségével legalább két további személy károsodik, hisz azok pénzével egyenlíti ki saját veszteségeit. A szabályok még véletlenül sem késztetik gondolkodásra az amúgy is könnyen befolyásolható, hiszékeny embert. A játék kitalálói és elkezdői nagyon jól tudták ezt. Mint ahogy azt is, hogy egyszerű matematikai számítások alapján nyilvánvaló: a játék hamar véget ér és sokan károsodnak meg általa. A Récsei (Raóa) Borászati Vállalat somorjai (éamorín) üzemében az október végéig tartó feldolgozási időszakban terv szerint 5790 tonna hazai, valamint 4100 tonna román és bolgár importból származó szólót dolgoznak fel, de csak akkor, ha a járás szólót termesztő 15 gazdasága is leszállítja a tervezett mennyiséget. Az idei szőlőtermés mennyisége és minősége rosszabb a korábbi években megszokottnál, cukortartalma csupán 15-16 fok. A szóló feldolgozása korszerű, nagyteljesítményű szölözúzókban indul, (a felvételen) melynek napi kapacitása 27 vagon szőlő. |Stván felvétele Alapeszköze a címeket és neveket - általában tizenkettőt - tartalmazó lista. Ezt kell az éppen illetékes tulajdonosnak (nevezzük X. Y.- nak) - aki száz koronáért vette valakitől - két további személynek eladni. X. Y. a lista megvételén kívül kétszer ötven koronát fizet az első helyen álló személynek. A listát közben úgy alakítja át, hogy az első helyen álló személy nevét kitörli, az utolsó helyre a saját nevét és címét írja be. Becsületességét a listákhoz csatolt, az 50-50 koronáért feladott postai utalvány ellenőrző szelvényével bizonyítja (ezért kell az egyszeri 100 korona helyett kétszer ötven koronát fizetni!) csak megjegyezném, azt gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, hogy a csekken szereplő és az eredeti listán levő név azonos-e. A motiváló tényező az, hogy a listán a fokozatos eladások folyamán, tizenkét név esetén, tizenkét forduló után, X. Y. játékosunk az első helyre jut, s neki 212 = 4096 ember fog fizetni 100 koronát (vagy nagyobb összeget). Azaz, ha minden feltétel teljesül, s mindenki mindig tovább tudta adni a listát, 409 600 koronát kap majd kézhez. Ha feltételezzük, hogy a tizenkét forduló során mindenki tovább tudta adni a listát, akkor az 8191 (!) emberhez jutott el, úgy, hogy a végén (a 12. forduló után) 4096 olyan játékos lesz, akinek akkor 100 korona vesztesége van - a biztos nyereség reményében! Ez utóbbi lehetőségre akkor kerülhetne sor, ha ők további 2 x 4096 = 8192 embernek tudják továbbítani. Már ez is olyan nagy szám, amely a legtöbb helyen gyakorlatilag véget vet a játéknak, hiszen velük együtt ekkor már 8191 + 8192 = 16 383 ember kapcsolódott be a játékba. Mivel egy-egy területen belül egyszerre több különböző lista is terjed, a fenti számok megsokszorozódnak. Azt hiszem, a számolást tovább nem is kell folytatni. Egy-egy járáson vagy településen belül gyakorlatilag egy-két lista elegendő ahhoz, hogy annak minden lakosát - beleértve a csecsemőket is - bekapcsolódásra kényszerítse, úgy, hogy eközben egy-két ember gazdagszik meg, igaz, az nagyon! A nagy számok törvényszerűen megszakítják a sorozatot, más szóval a játékot hamarosan már nem lesz kinek továbbadni. Ezek az emberek lesznek azok, akik kifizetik a kevesek nyereségét. Puntigán József Gyermekgondozási segély F. E.: Idén februárban született meg az első gyermekem - sajnos nem egészségesen. Az orvosok szerint egyéves korában megműtik. Maradhatok-e továbbra is gyermek- gondozási szabadságon és kaphatom-e továbbra is a havi 600 korona összegű segélyt? A Munka Törvénykönyve 157. § (2) bekezdése szerint a munkáltatója a kérésére köteles gyermekgondozási szabadságot adni a gyermek harmadik életévének betöltéséig. Ezt a gyermekgondozási szabadságot nem szakítja meg a gyermek ideiglenes kórházi kezelése, műtété. A gyermekgondozási segély a törvény szerint elvben a gyerek első életévének betöltéséig jár. Számos kivétel teszi lehetővé azonban a gyermekgondozási segély folyósítását a gyermek harmadik életévének betöltéséig, s ezek közé tartozik az is, ha a gyermek „rokkant és állandó gondoskodásra szorul" (lásd a 106/1987. Tt. sz. törvény 2. § (2) bekezdésének b) pontját). Azt, hogy a gyermek rokkant, a társada- lombiztoáítási véleményező bizottság szakvéleményével kell igazolni. Fel kell hívnunk azonban a figyelmét arra, hogy a gyermekgondozási segély folyósítását már akadályozná esetleg a gyermek huzamosabb ideig tartó kórházi kezelése. Ha ugyanis akár a gyermek, akár az anya egészségi okokból van intézeti kezelésben három hónapot meghaladó ideig, a gyermekgondozási segélyt (az ön esetében a havi 600 koronát) a kezelés negyedik hónapjától kezdve nem folyósítják. Az illetékes szerv azonban olyan döntést is hozhat, hogy ezt a segélyt továbbra is folyósítják, amennyiben ez indokolt (lásd az említett törvény 5. § (2) bekezdését). Éppen ezért, ha a műtéttel kapcsolatos kórházi kezelés időtartama előre láthatóan meghaladná a három hónapot, még a harmadik hónap letelte előtt kérvényezze a gyermekgondozási segély további folyósítását, ha fontos indokokra tud hivatkozni (szociális helyzet, a férje alacsony jövedelme stb.). Magatehetetlenség címén B. A. I.: 20 éve vagyok rokkant. A nyugdíjam 1290 korona. Ebből fizetem a lakbért, 542 koronát (szövetkezeti lakásunk van), a villany- számlát, a rádió és a televízió díját stb. Mindezt csak azért írom le, hogy megértsék az anyagi helyzetemet. Nemrég megtudtam, hogy a velem egykorúak, akik már betöltötték 80. életévüket havi kétszáz koronát kapnak a nyugdíjukhoz, részleges magatehetetlenség címén. Ezért szeretném megkérdezni, jár-e nekem is a havi 200 korona, esetleg hol kell azt kérnem. A Társadalombiztosítási Törvény 70. § (1) bekezdése szerint, ha a nyugdíjas tartósan magatehetetlen és ezért rászorul más személy ápolására és kiszolgálására, a nyugdíját havi 200 koronával emelik, ha részlegesen magatehetetlen, havi 400 koronával, ha túlnyomórészt magatehetetlen és havi 600 koronával, ha teljesen magatehetetlen. Részlegesen magatehetetlen az a nyugdíjas, aki tartósan rászorul más személy segítségére például a mosakodásnál, fésülködésnél és öltözködésnél (lásd a 149/1988. Tt. sz. rendelet 36. § (1) bekezdését). A magatehetetlenségről a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező bizottság ad szakvéleményt (lásd a 106/1988. Tt. sz. rendelet 10. § b) pontját). Kérésével tehát elsősorban a járási nemzeti bizottság szociális osztályát kell felkeresnie. Hangsúlyoznunk kell egyben, hogy a magatehetetlenség megállapítása szempontjából a nyugdíjas életkora mellékes. A magatehetetlenségi pótléktól függetlenül tanácsolnánk viszont önnek, hogy kérvényezze a televízió és a rádió díja alóli mentesítést, még ha az csak havi 35 korona is (együtt). Ezt a mentesítést a Szövetségi Távközlési Minisztérium 51/1985. Tt. sz. rendelete 6. § (2) bekezdésének értelmében a következő személyeknek ítélhetik meg: a) magányos személyeknek, ha egészségi károsodásuk vagy betegségük miatt más személy ápolására és kiszolgálására szorulnak és tiszta évi jövedelmük nem haladja meg a 11 520 koronát, b) házastársaknak, ha legalább az egyikük szorul más személy ápolására és kiszolgálására egészségi károsodás vagy betegség miatt és a házastársak közös tiszta évi jövedelme nem haladja meg a 20 520 koronát, c) magányos nyugdíjasoknak, akiknek nyugdíja és más tiszta jövedelme évente nem haladja meg a 11 400 koronát, d) házastársaknak, ha legalább egyikük nyugdíjas, ha nyugdíjaik és más tiszta jövedelmeik egybeszámított összege nem haladja meg az évi 19 200 koronát. Fontos tudni, hogy az évi tiszta jövedelembe sohasem számítják be például a magatehetetlenségi pótlékot vagy a nyugdíjas (esetleg családtagja) olyan munkajövedelmét, amely évente legfeljebb 60 munkanapig tártó tevékenységből származik, továbbá a 70 évesnél idősebb nyugdíjas (esetleg családtagja) munkából származó jövedelmét (függetlenül attól, hogy hány munkanapig dolgozott), a háztájiból származó jövedelmet stb. A kérvényt a helyi postahivatalban kell beadni (ott nyomtatványt is adnak erre és persze részletesebb tájékoztatást arról, hogyan kell a nyomtatványt kitölteni, milyen igazolásokat, ajánlásokat kell csatolni a kérvényhez). A végzősök védeíme D. I.: Az év elején valamelyik lapban azt olvastam, hogy a végzős diákokkal már nem szabad határozott időre szóló munkaszerződést kötni, sem pedig próbaidőt megállapítani számukra. Májusban fejeztem be az iskolát. A munkaszerződésemben mégis az áll, hogy három évi próbaidő alatt állok. Az év elején olvasott tájékoztatás - úgy, ahogy emlékszik rá - lényegében, de nem részletekbe menően, megfelel az igazságnak. A végzős középiskolásokkal és főiskolásokkal az új munkajogi rendelkezések szerint valóban inkább csak kivételesen lehet határozott időre szóló munka- szerződést kötni, illetve velük a munkaszerződés megkötésekor próbaidőben megállapodni. A jogalkotó egyértelműen arra törekedett, hogy megszüntesse az évről évre megújított munkaszerződések és próbaidők gyakorlatát, amely rendszerint éppen a végzős diákokat és főiskolai hallgatókat sújtotta. A módosított Munka Törvény- könyve 31. § (4) bekezdése megállapítja, hogy „próbaidőben nem lehet megállapodni azokban az esetekben, amikor nem lehet határozott időre szóló munkaviszonyban megállapodni." Ezen esetek körének meghatározását a törvényhozó a CSSZSZK kormányának hatáskörébe utalta. A CSSZSZK kormánya a felhatalmazás alapján a Munka Törvény- könyvét végrehajtó rendeletben szabályozta ezt a kérdést (lásd a végrehajtó rendelet 3. § (3) bekezdését). Az említett rendelkezések értelmében sem határozott időre szóló munkaviszonyban, sem próbaidőben nem állapodhat meg a munkáltató azokkal a középiskolát végzett diákokkal, főiskolát végzett hallgatókkal vagy a különleges szaktanintézetet végzett diákokkal, akik a képzettségüknek megfelelő munkára lépnek munkaviszonyba. Ugyanakkor végzősnek kell tekinteni az egykori diákot vagy hallgatót a tanulmányai befejezésétől számított két évig. Ebbe a két évbe lényegében csak a munkaviszonyban töltött időt számítják be, ám semmiképpen sem számítható be a kötelező katonai alapszolgálattal (pótszolgálattal), továbbá az anyasági vagy gyermek- gondozási szabadsággal eltöltött idő. (m-n,) ÚJ SZ 6 1989. X.
