Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-10 / 239. szám, kedd

Megszállt területek Újabb összecsapások (ŐSTK) - Baszán abu Sarif, Ara­fat munkatársa szerint az Izrael által megszállt területeken a hét végén több palesztin életét vesztette és mintegy százán megsebesültek. Sa­rif felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát és az Egyesült Államokat, „tegyenek azonnal lépéseket és vessenek véget a Samir-kormány terrorista politikájának". Ciszjordániában és a Gázai-öve- zetben vasárnap általános sztrájkot tartottak, zárva maradtak az üzletek és a műhelyek. Az izraeli hadsereg, délután lezárta az Izrael és a meg­szállt területek közötti határt, ezzel próbálta megakadályozni, hogy a palesztinok a zsidó ünnepen, a megbékélés napján Izraelbe men­jenek.. Sarif nyilatkozatában közölte azt is, hogy Izrael úgy döntött, Ciszjor­dániában újabb internáló tábort léte­sít és kibővíti az Anszar 3 tábort, amelyben palesztinok ezreit tartják fogva. A libanoni konfliktust csakis politikai eszkö­zökkel lehet megolda­ni. A tizennégy éve tar­tó harcok után világos­sá vált, hogy a háború semmit sem hozott, csak szenvedést az or­szág lakosságának. Mintegy 150 ezer em­ber vesztette életét és vagy 500 ezren sebe­sültek meg. Felvételün­kön: a Nyugat-Bejrút- ban élő gyerekek ho­mokzsákokból emel­nek védőfalat a házak elé. (ÖSTK-felvétel) Libanoni parlament Még mindig nincs megegyezés (ŐSTK) - A szaúd-arábiai Taifban már harmadik napja nem sikerült összehívni a libanoni parlament keresztény és mu­zulmán képviselőinek együttes ülését, mi­vel a felek nem tudnak megegyezni a szí­Karabahban rendkívül feszült a helyzet Lassan felújul a vasúti közlekedés Örményország és Azerbajdzsán között • Szpitak újjáépítésének tervét nem teljesítik (ŐSTK) - A Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen a hét végén je­lentős mértékben kiéleződött a hely­zet. Ismét véres összetűzésekre ke­rült sor, a szélsőséges erők házakat gyújtottak fel, gépkocsikat rongáltak meg, Sztyepanakert külső részén felrobbantottak egy hidat - közölte a TASZSZ hírügynökség. Susa vá­rosban a járőrök azerbajdzsán fiata­lokat tartóztattak le, akik egy közeli örmény településre lövöldöztek. A letartóztatottak között bakui lako­sok is voltak, akik úgymond a helyi­ek harci moráljának ébren tartására érkeztek Karabahba. Szombaton este viszont felfegyverzett örmények próbálták megtámadni a Lacsin ne­vű azerbajdzsán falut. A belügymi­nisztérium csapatainak tagjai kény­telenek voltak lőfegyvert használni a támadók feloszlatására. xxx A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának a vasúti közlekedés és a népgazdaság kulcsfontosságú ágazatai folyamatos működésének biztosítása érdekében hozott rend­kívüli intézkedésekről szóló határo­zatával összhangban az Azerbaj­dzsán SZSZK párt- és állami szervei, a szovjet közlekedési minisztérium és az azerbajdzsán vasutak vezető dolgozói erőfeszítéseket tesznek ar­ra, hogy felújítsák a vasúti összeköt­tetést Örményországgal. Az utóbbi napokban 37, különböző szállítmá­nyokat tartalmazó szerelvényt indí­tottak a szomszédos köztársaságba. Sztyepanakertbe is megérkeztek az első tehervonatok. A moszkvai Pravda tegnap közöl­te N. Muragyannak, az örmény párt szpitaki járási bizottsága első titká­rának nyílt levelét. Ebben Muragyan rámutat a Szpitak felújításáról szóló párt- és állami döntések lassú meg­valósítására. A város felújításával az Üzbég és az Észt SZSZK üzemeit bízták meg, amelyek az építési munkák idei ter­vét eddig 10-15 százalékra teljesí­tették. Fennáll annak a veszélye, hogy nem tudják időben felújítani a várost, írja Muragyan. Szpitakban kevés az építőanyag és a gép. A já­rási bizottság képtelen meggyőzni az illetékes szerveket arról, hogy a Szpitak közelében levő kőbánya a város szükségleteit szolgálja; az építőknek a sokkal távolabbi bá­nyákból kell szállítaniuk a kavicsot. Ezt a helyzetet elsősorban az azerbajdzsáni blokád váltotta ki, mu­tat rá Muragyan. Az egyszerű embe­rek egy olyan konfliktusra fizetnek rá, amelyet nem ők okoztak. A hegyi falvakban már megkezdődött a tél és a lakosoknak nincs fedél a fejük fölött. Ezért örömmel üdvözöljük, hogy Azerbajdzsán és Örményor­szág .között ismét helyreáll a közle­kedés - mondotta Muragyan. riai csapatok Libanonból történő kivoná­sának ügyében. A keresztény képviselők a szíriaiak azonnali távozását követelik, a muzulmánok szerint viszont a szíriai katonák jelenléte biztosítja a békét és a stabilitást Libanonban. A szaúd-arábiai rádió tegnap közölte, Husszein Husszeini, a libanoni parla­ment elnöke 7 keresztény és 7 muzulmán képviselőből álló különbizottságot alakí­tott. Ennek az lesz a feladata, hogy meg­vitassa az Arab Államok Ligája által elő­terjesztett úgynevezett nemzeti megbé­kélési charta egyes pontjait és megpró­báljon kiutat találni a zsákutcából. Libanonban egyébként ismét megnyi­tották az iskolák kapuit, amelyek március, vagyis a libanoni keresztények és muzul- mányok közötti heves harcok kirobbaná­sa óta zárva voltak. Mongólia Össznépi vita a választási törvényről (ŐSTK) - Ulánbátorban a Nagy Népi Hurál Elnöksége úgy döntött, össznépi vitára bocsájtják a választási törvény ter­vezetét. A dokumentum első olvasatát az elnökség jóváhagyta. A törvénytervezet célja a választási rendszer további de­mokratizálása, s az MNFP KB 5. ülésének határozata alapján dolgozták ki. A testület tegnapi tanácskozásán áttekintették az új adótörvényre vonatkozó javaslatot is. Ezt azonban a mongol parlament állandó bi­zottságaihoz utalták vissza további meg­vitatásra. A TASZSZ a Lett Népfront kongresszusáról (ŐSTK) - Rigában a tegnapra virradó éjszaka ért véget a Lett Népfront kétnapos kongresszusa. A 200 ezer tagot számláló mozga­lom elnöke ismét Dajnísz Ivansz lett. A TASZSZ hírügynökség szerint sok kongresszusi felszólalás foglal­kozott Lettország Szovjetunióból va­ló kilépésével, bár Ivansz szerint az ilyen akció „nehezen kivitelezhető". A mozgalom elnöke beszédében ér­tékelte az egyévi tevékenységet, s azt mondotta, a Lettország demok­ratikus államiságának elnyeréséhez vezető út „a Szovjetunió állami rendszerének radikális megváltozta- tása“, s ebben Lettországnak aktív részt kell vállalnia. Hozzáfűzte, hogy Lettországnak következetesen kell védelmeznie a saját jogait, s nem kell elfogadnia azokat az össz-szö- vetségi döntéseket és törvényeket, amelyek - figyelmen kívül hagyják a Lettország szuverenitásáról és a köztársaság gazdasági önállósá­gáról szóló nyilatkozatot. A kétnapos tanácskozáson az 1152 küldött megvitatta az új prog­ramtervezetet. Ez a dokumentum kompromisszumnak tekinthető a ra­dikális és a konzervatív nézetek kö­zött - állapítja meg a TASZSZ. A jó­váhagyott program a népfront célja­ként fogalmazta meg az olyan de­mokratikus parlamenti köztársaság létrehozását, amely Lettország min­den lakosa számára biztosítaná az egyenjogúságot. őt dzxwief jóáifaíróű — Nicaragua: beindult a választási kampány------------------­UN O: törékeny egység Az összemberi értékek és a szocializmus ÚJ SZÚ 1989. X. 10. (ŐSTK) - Ezzel a címmel közöl­te a moszkvai Pravda tegnapi szá­mában Szergej Alekszejevnek, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája levelező tagjának elméle­ti írását. Ez része annak a cikkso­rozatnak, amellyel a lap hozzá akar járulni a jelenkor leglényege­sebb elméleti kérdéseinek tisztá­zásához. A szerző bevezetőben felteszi a kérdést: napjainkban, a szovjet gazdaság válságának feltételei kö­zött célszerű-e a demokratikus hu­mánus szocializmus eszméi és alapelvei felett elmélkedni. Arra a következtetésre jut, éppen most van szükség arra, hogy becsületes és egyenes választ adjunk a kérdés­re: napjaink negatív jelenségei a szocialista építés következmé­nyei-e, vagy pedig olyan folyama­tokkal találjuk magunkat szembe, amelyeknek a szocializmushoz semmi közük. Leszögezi, mielőbb meg kell oldanunk a felgyülemlett problémákat, s gondosan mérlegel­ni, hogy az elfogadott döntések megfelelnek-e a szocialista el­veknek. Szergej Alekszejev elgondolkodik a szocializmus általános megfogal­mazásán, s arra a véleményre jut, hogy olyan társadalmi rendszerről van szó, amelyben az egyetemes emberi értékeknek, a civilizáció si­kereinek az embert kell szolgálniuk, a társadalomban elfoglalt helyét bol­dogulását. A szocializmus és elvei­nek ilyen megközelítésekor fel kell hagyni számos elavult dogmával. A szerző figyelmeztet arra is, hogy a Szovjetunió szocialista fejlődésé­nek útján két alapvető fontosságú tényező körvonalazódik. Az első lé­nyege az összes dolgozó bekapcso­lása a termelőeszközöket érintő tu­lajdonviszonyokba. Gyakorlatilag ennek a tézisnek kell megnyilvánul­nia a szövetkezeti mozgalom fej­lesztésében, a termelő- és építőipari szövetkezetek létrehozásában és tevékenységi szférájuk kibővítésé­ben. A másik a termelők társulásai­nak a létrehozásában rejlik, mégpe­dig a szövetkezeti és bérleti szerve­zetek alapján. Épp ezek kezelésébe kellene adni a termelőeszközöket, és ennek alapján kellene felváltani a nem hatékony bérmunka rendsze­rét a termelők szabadon végzett munkájának a rendszerével. A szovjet társadalom demokrati­kus megújulásának lényegévé tehát a tulajdonviszonyokban bekövetke­ző változásoknak, valamint s terme­lők szabad társulásainak kell válni­uk. Ezen az alapon érezhetőbben kibontakozik majd a politikai reform is, mélyül a demokrácia, és gyakor­latilag is megvalósul a nép valódi és teljes hatalmának az elve - állapítja meg Szergej Alekszejev. Nicaraguában a jövő év február 25-én elnök- és parlamenti válasz­tásokat tartanak. A forradalom tíz évvel ezelőtti győzelme óta a nicara- guaiak most másodszor járulhatnak az urnák elé. Legutóbb, 1984 no­vemberében a sandinisták győztek egy olyan választásokon, amelyeket az ellenzék egy része bojkottált, és olyan időszakban, amikor áz or­szágnak szembe kellett szállnia az Egyesült Államok egyre fokozódó gazdasági-politikai nyomásával, az általa fenntartott fegyveres ellenfor­radalmi csoportok támadásaival. Sokminden megváltozott azóta: az ellenforradalmi egységek katonai vereséget szenvedtek, s a nemrégi közép-amerikai csúcstalálkozón ho­zott döntések lényegében a kontrák politikai létének is a végét jelentik. A csúcs után több kontravezér tért haza (Alfredo Cesar, Alfonso Robe- lo, s Brooklyn Rivera, a kormányel­lenes indián szervezet, a Yatama vezetője is élt a Managua által meg­hirdetett amnesztiával), hogy bekap­csolódjon a politikai életbe és vala­melyik ellenzéki párt tagjaként részt vegyen a választásokon. Nicaraguá­ban lassan betemetik a lövészárko­kat és politikai csatatéren folytatódik a küzdelem a hatalomért. Annak ellenére, hogy a választá­sokon 21 politikai párt vesz majd részt, lényegében két tábor kerül szembe egymással: a sandinisták és a forradalom ellenzői, vagy ha úgy tetszik, az amerikai politika tá­mogatói. A Sandinista Népi Felsza­badítási Front (FSLN) legkomolyabb ellenfele az eredetileg 14 ellenzéki politikai pártot tömörítő Országos El­lenzéki Szövetség (UNO) lesz. Szeptember végére mind az FSLN, mind az UNO megválasztotta el- nök-, illetve alelnökjelöltjét. (gy feb­ruár 25-én két olyan politikus „méri össze erejét", akik a sandinista for­radalom győzelme után több évig egymás mellett álltak az ideiglenes nemzeti megújulás kormányának öt­tagú irányító tanácsában: Dániel Or­tega, az FSLN és Violeta Chamorro, az UNO elnökjelöltje. Ortega államfő és Sergio Ramirez alelnök jelölése teljesen egyértelmű volt. Az ellenzék viszont csak hosz- szú viták után, az utolsó pillanatban döntött. Az Országos Ellenzéki Szö­vetség rövidítése, az UNO spanyolul „egyet" jelent, ami a nicaraguai an- tisandinista ellenzék egységére pró­bál utalni. Valójában azonban a kon­zervatív, a szociáldemokrata, a libe­rális és szélsőbaloldali pártokat tö­mörítő UNO nagyon is heterogén koalíció. Csak a sandinista kormány megdöntésének célja egyesíti sora­ikat. Gyakorlatilag problémamentes volt Violeta Chamorro jelölése, ó nem tagja egyetlen pártnak sem, (igazgatója a La Prensa című szél­sőjobboldali napilapnak), de mint Pedro Joaquino Chamorrónak, a Somoza ellen harcoló nicaraguai burzsoázia 1978-ban meggyilkolt képviselőjének az özvegye meg­nyerheti azoknak a támogatását, akik ugyan elutasították a diktatúrát, de sohasem tudtak azonosulni a for­radalommal. És azok is rá fognak szavazni, akik a kezdet kezdetétől a sandinizmus ellenségei voltak, s a korábbi állapotok visszaállításá­ra törekednek. Óriási gondokat oko­zott viszont az UNO alelnökjelöltjé- nek, Virgilio Godoynak, az 1979-től 1984-ig működő nemzeti megújulás kormánya munkaügyi miniszterének megválasztása. A Független Liberá­lis Párt (PALI) Énrique Bolanost, a nicaraguai kereskedelmi szövet­ség vezetőjét javasolta, aki a PALI szerint több vizet tudna zavarni, mint Godoy, mert hatással lehetne a föld- tulajdonosokra, magángazdálko­dókra, befolyásolhatná a vidéki vá­lasztók álláspontját. Ugyancsak heves vitával és a Ke­resztényszociális Pártnak a koalíció­ból való kilépésével zárult a múlt héten az UNO képviselőjelöltjeinek a megválasztása. Violeta Chamorro ezzel már a kampány kezdetén „szavazatokat vesztett". És nincs kizárva, hogy a szélsőjobboldal több pártja is elhagyja a koalíció sorait. Az Egyesült Államokban termé­szetesen nyugtalanságot kelt ez a széthúzás. A Bush-kormány a ma­ga részéről, saját érdekeit szem előtt tartva (hiszen a közép-amerikai „hátsó udvar" politikájának nem le­het célja, hogy a jelenlegi managuai vezetés maradjon hatalmon) a lehe­tő legtöbbet próbálja adni a nicara­guai ellenzéknek. Az eddigi három millió dolláros segély kevésnek bizo­nyult, a kormány ezért újabb kilenc millió jóváhagyását kéri a Kongresz- szustól. És nemcsak pénzcsomagok érkeznek az UNO címére, hanem pontos utasítások is: mire költsék a pénzt az ellenzéki képviselők, mit tartalmazzon a választási prog­ram... Ez a nem titkolt, illegális nyomás a legfontosabb tényezője a nicaraguai ellenzék egyesíté­sének. Szóljunk még néhány szót a vá­lasztási programokról. Az FSLN - amennyiben győzni tud a választá­sokon - a földreform további fejlesz­tésére, a mezőgazdasági termékek kivitelének növelésére fogja össz­pontosítani figyelmét. Támogatni kí­vánja a kis- és közepes vállalatokat, ami a munkanélküliek számának csökkenéséhez vezetne. A gazda­ság, az egészségügy, az oktatás fejlesztésére fordítaná azokat az eszközöket, amelyeket eddig a kont­rák elleni harc emésztett fel. Töre­kedni fog a közép-amerikai béke megteremtésére, a jószomszédi kapcsolatok kiépítésére. Az UNO programja megfelel a ko­alíció heterogén összetételének. A The Miami Herald című amerikai napilap megfogalmazása szerint „mindenkinek ígér valamit": a vállal­kozóknak, földtulajdonosoknak vé­delmet, a parasztoknak földet (fel­osztanák az állami tulajdonban levő földeket), a munkásoknak a mini­málbérek emelését. Nicaraguában egyébként október elsején megkezdték tevékenységü­ket az ENSZ- és AÁSZ-megfigyelő- csoportjai, amelyeknek jelenleg az a feladatuk, hogy ellenőrizzék, meg­teremtették-e az összes politikai párt számára a feltételeket a szabad választási kampányhoz. A megfi­gyelőket a managuai kormány hívta meg: ezzel megpróbálja elejét venni annak, hogy az ellenzéki erők és az USA esetleg antidemokratikus vá­lasztásokkal vádolja a sandinistákat. Több közvélemény-kutatást vé­geztek az elmúlt hetekben Nicara­guában. Ezek szerint mind az FSLN-nek, mind az UNO-nak (ter­mészetesen csak akkor, ha egysé­ges erőként lép fel) esélye van a győzelemre. Mindenesetre februá­rig várni kell az eredményre, amely­ről remélhetőleg a nicaraguai vá­lasztók döntenek majd, külső be­avatkozás nélkül. URBÁN GABRIELLA Újabb merénylet Kolumbiában A kormány nem egyezkedik a drogmaffiával Három új minisztert neveztek ki (ŐSTK) - A kolumbiai fővárosban vasárnap bomba robbant egy autó­buszban, hét személy életét vesztet­te. A rendőrség most azt vizsgálja, hogy a merénylet része-e annak a „totális háborúnak", amelyet a narkómaffia hirdetett meg néhány héttel ezelőtt a kormány ellen. A ká­bítószer-csempészek a háború ki­robbanása óta 64 bombatámadást hajtottak végre. A robbantásra néhány órával azután került sor, hogy Virgilio Bar- co elnök bemutatta kormányának három új miniszterét. Az új igaz­sayuyy-ininiszter Roberto Salazar lett, aki Mónika de Greiffot váltotta fel, a belügyminiszteri tárcát Carlos Lemos vette át és Roberto Oenies került a távközlési minisztérium élére. Kolumbiában olyan hírek terjed­tek el, hogy Barco kormánya állító­lag párbeszédet kezdett a kábító- szer-csempészekkel. Carlos Lemos ezzel összefüggésben közölte: a bo- gotai vezetés tavaly szeptemberben elutasította a narkómaffia tárgyalási és „tűzszüneti" javaslatát. Meg­erősítette: a kormány nem köt egyezséget a drogmaffiával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom