Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-31 / 256. szám, kedd

Elsők lettek Szakmunkás utánpótlás Két évvel ezelőtt hirdette meg a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­sága a Források elnevezésű akciót, melyben feladatul adták a pionírok­nak, hogy kutassák fel lakóhelyük forradalmi hagyományait, a mun­kásmozgalom történetét, a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásá­nak folyamatát, s az azóta eltelt hetven év vívmányait. A pionírcsa­patok tagjai krónikát készítettek fel­táró munkájukról, amelyeket járá­sonként a SZISZ és Pionírszerveze­te Járási Bizottsága és Tanácsa ér­tékelt. A Komáromi (Komárno) já­rásban az első helyet a kolárovói Pionír Utcai Alapiskola Nálepka Pio­nírcsapata nyerte el. Krónikájuk, anyaggyűjtésük való­ban dicséretes. Helyet kapott benne minden, amire a központi szervek felhívták a figyelmet. Csémi Karolina csapatvezető jó tanácsokkal látta el tanítványait. Kikérték a város króni­káját, annak alapján láttak feladataik teljesítéséhez. Felkeresték a legidő­sebb kommunistákat, a város üze­meinek dolgozóit, s velük együttmű­ködve dolgoztak. Az ifjúsági építke­zések fejezetének feldolgozásakor a közelükben épült Ifjúságfalva (De- dina Mládeze) szolgált nekik témául. Nem maradt ki munkájukból iskolá­juk, pionírcsapatuk története sem, hiszen számos szép siker fémjelzi csapatuk nevét. Az elmúlt évek so­rán több elismerés mellett kétszer kapták meg a Példás Pionírvezetők Kollektívája kitüntetést. Igyekeztek hát hírnevükhöz méltóan szerepelni a Források akcióban is. Benyák Mária Sokrétű munkaterv Az őszi hónapokra az oroszkai (Pohronsky Ruskov) tömegszerve­zetek gazdag munkatervet készítet­tek. A nőszövetsóg, a Vöröskereszt helyi alapszervezetei és a nyugdíja­sok még szeptember végén közös kézimunka-, virág- és zöldségkiállí­tást rendeztek a helyi művelődési házban, melyet több mint háromszá­zan tekintettek meg. E sikeres akció után a szerveze­tek tagjai ellátogattak a szódói (Svo- dov) nyugdíjasotthonba, ahol negy­ven idős lakót egy-egy csekély ajándékkal, apró figyelmességgel örvendeztettek meg. Az oroszkai alapiskola tanulói műsorral kedves­kedtek az idős néniknek, bácsik­nak. Máőaj Júlia Tiszacsernyőn (Cierna nad Tisou) a vasutas szakmunkásképzés negyed- százada, 1964. szeptember 1 -jón indult 160 tanulóval, valamint dr. Mag Zoltán igazgatása alatt 24 pedagógussal és szakoktatóval. Hat osztályban, öt szakon kezdték el az oktatást, s három évvel később az iskola padjait 147 szakember hagyta el. Az elmúlt évek során bővítették az oktató-nevelő munkát, a műszaki fel­szereltséget. Ma 31 osztályban közel 800 tanuló oktatásáról 32 tanár, 32 szakokta­tó, 18 nevelő és 38 iskolai dolgozó gon­doskodik. Az eltelt 25 év alatt 2990 tanuló kapott szakmunkás-bizonyítványt. Az intézetnek jó kapcsolata van a be­regszászi (Szovjetunió) és a záhonyi (Ma­gyarország) testvériskolákkal. Az oktatási intézmény fennállásának negyedszázados évfordulóján rendezett ünnepségen az újonnan átadott tanműhe­lyen emléktáblát lepleztek le (a felvéte­len), a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szakmunkásképző Intézet megtisztelő cím adományozása alkalmából. Kép és szöveg: D. Varga László Törődnek velük A Deáki (Diakovce) Hnb, valamint a polgári ügyek testülete sokat törő­dik az idősekkel. Az idén is megren­dezte hagyományos találkozójukat, melyre a 217 hetven éven felüli meghívott közül 165-en jöttek el. A jelenlevőket Tóth László hnb- elnök, valamint Barczi Boldizsár, a szociális bizottság elnöke köszön­tötte, majd rövid tájékoztatás követ­kezett a falufejlesztésben elért ered­ményekről. Sok szó esett a rövide­sen átadásra kerülő, 1 millió 680 ezer korona beruházással épült nyugdíjasklubról. Az egész nap üze­melő klubban a nyugdíjasok kelle­mesen és hasznosan tölthetik el napjaikat. Az étkezés biztosítva lesz számukra, továbbá zuhanyozók, für­dőszobák és mosoda áll majd ren­delkezésükre. A helyi alapiskola tanulói színes műsorral lepték meg az idős nyugdí­jasokat. Az ajándék és a virág kiosz­tása után vacsora és frissítő követ­kezett. Azokat a meghívott nyugdíja­sokat, akik betegség miatt nem ve­hettek részt az ünnepségen, ottho­nukban látogatták meg a szociális bizottság képviselői. Varga Ágnes Éles kanyar — balra Ezzel a címmel szeptember 19-én kö­zöltük lapunk ugyanezen rovatában Boj­tos János fényképpel illusztrált írását, melyben a közúti jelzőtábla elhelyezésé­nek helyességét kérdőjelezte meg. Mivel a beküldött fénykép alapján mi sem tudtuk eldönteni, helyes-e az észrevétele, a vé­leményezést az illetékes szervekre bíztuk. A Nemzetbiztonsági Testület Nagykür­tösi (Vefky Krtíá) közlekedésrendészeti Kereket oldott kerékpár Az egyik ősz eleji napos hétvégét szüleimnél töltöttük. Gondjainkra volt bízva keresztlányom is. A gyö­nyörű idő szemmel láthatóan felvilla­nyozta a gyereket. Vidáman kereke­zett biciklijén az utcán, majd lepat­tant róla, beszaladt az udvarra és labdázni kezdett. Mindegyikünk a saját dolgával volt elfoglalva, de közben azért ki­kinéztünk a gyerekre, aki továbbra is gondtalanul játszott a labdával. Egy­szer csak arra lettem figyelmes, hogy hangosan sír és zokogva mondja: „Ellopták a biciklimet!" Elkezdődött a hajsza. Sajnos, eredménytelenül. Végigfutottam az utcai, alaposan körülnéztem, de hiá­ba, a kerékpár kereket oldott. Magyarázhattam volna neki: vi­gyázni kell a dolgokra, nem szabad az utcán hagyni, mert ellopják, de már most szajkózzam egy négyéves gyereknek, hogy akadnak, akik ha­zudnak és lopnak. Nem, inkább nem fűztem kommentárt a történtekhez. A minap szintén szüleimnél vol­tam, és elővettem a régi felnőtt ke­rékpárt és a kislányt felültettem rá, majd kerekeztünk egyet a faluban. A gyerek elég természetellenesen kapkodta a fejét ide-oda. Megkér­deztem tőle, miért? Tudod, keresem a bicajomat. Hátha meglátom és akkor majd visszalopjuk. D. E. Gazdátlanul (Bodzsár Gyula felvétele) osztályának parancsnoka a napokban küldte el állásfoglalását. A járásban a ll/527-es út 34 500 kilométerénél Slo- venské Öarmoty és Záhorce községek között az E 2b kiegészítő jelzőtábla kitű­zésének helyén nem az út geometriai alakját jelzi, hanem az elkövetkező útke­reszteződést. A főúton az A 4-és (Útke­reszteződés alárendelt útvonallal) figyel­meztető közúti jel alatt, a falun kívül van elhelyezve, s a járművezetőt az útkeresz­teződés különös alakjára figyelmezteti, amit a veszélyes hely előtt legkevesebb 90 méter és legfeljebb 250 méter távol­ságra tesznek ki. Bár az út belátható, s nem tudjuk, hogy a vitatott jelzőtábla előtt ki van-e téve az A 2b (Kettős útkanyarulat, az út előbb balra kanyarodik) figyelmeztető közúti jel­zőtábla is, de a jobb orientálódás, s a biz­tonságosabb közlekedés végett, talán jó lenne az első balra irányuló útkanyarulat után elhelyezni az A4-es figyelmeztető közúti jelet az E 2b kiegészítő táblával.-tgá­Gazdag kiállítás volt A Nyitrai (Nitra) járásban a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének legrégibb alapszervezete Verebélyen (Vráble) van. A szervezet 1957-ben alakult, jelenleg közel négyszáz tagot számlál, s elnöke Uhrecky Pál. Már hagyományosan min­den évben gyümölcs- és zöldségkiállítást rendeznek a helyi szakszervezeti klub­ban. A kiállított termékek jó minősége, sokszínűsége és gazdagsága azonban több propagandát érdemelne. Az idei seregszemlén a kertbarátok a mostoha időjárás ellenére is rendkívül szép terményekkel lepték meg a látogató­kat. A kistermelők igyekeztek minél szebb zöldség- és gyümölcsfélékkel részt venni, s természetesen a kiállításról az őszi színpompás virágok sem hiányoztak. Más kiállításokhoz hasonlóan itt is érdemes volna honorálni a termelők igyekezetét, díjazni a legszebb terményeket. Ezzel fokozni lehetne a kiállításra benevezők számát, s díjazással - érem, oklevél, tárgyi jutalom - még jobban ösztönözni őket. Sinkovics István Szorult helyzetben N. E.: Egy éve kaptunk közösen a férjemmel egy háromszobás szö­vetkezeti lakást. A férjem két hónap­ja nem él velünk, nem fizet a gyer­mekre, nem járul hozzá közös ki­adásainkhoz, nincs munkaviszony­ban. Csak feltételezem, hogy alkal­mi munkából tartja el magát. A csa­ládi pótlékot már én kapom. Nem tudom hol éjszakázik, de bejár a la­kásba, amikor nem vagyunk otthon, használja a gázt, a villanyt, a vizet és nézi a tévét. Már többször is otthon csíptem őt, amikor váratlanul hazaérkeztem. Mondtam neki, hogy ez így tovább nem mehet, mert ez nem helyes. De ö nem enged. A lak­bér magas, és én a fizetésemből nemigen tudom már fizetni. A váló­pert én nem adom be, hiszen azért is fizetni kell, én pedig nem tudok kijönni a fizetésemből. Nekünk na­gyon megfelelne a gyerekkel egy kisebb, kétszobás lakás is, ezért szeretném tudni, hogyan cserélhet­ném ki a háromszobás lakást ki­sebbre. Van még egy problémám. A kisfiam óvodába jár, én pedig olyan beosztásban dolgozom, hogy estig tart a munkaidőm, ezért szeret­ném megkérdezni azt, adhat-e olyan kedvezményt a munkáltató, hogy a fiamat el tudjam hozni az óvodából és délután gondoskodni tudjak róla. A lakás csak a férje hozzájárulá­sával, beleegyezésével cserélhető ki [lásd a Polgári Törvénykönyv 173. § (1) bekezdését]. Egyelőre nem látunk reális lehetőséget arra, hogy a férjét kizárhassa a lakásból, megakadályozza azt, hogy ott-tar- tózkodjon, nézze a tévét, fogyassza a villanyt, a gázt és a vizet. Látni kell ugyanis, hogy ön a férjével közösen kapta a szövetkezeti lakást, s mind­eddig nem váltak el. Éppen ezért a lakásépítő szövetkezetben nyilván közös tagságuk keletkezett, a szö­vetkezeti lakáshoz pedig közös la­káshasználati jog. A Polgári Tör­vénykönyv 175. § (2) bek. szerint ugyanis, „ha akár csak a házastár­sak egyikének is joga keletkezik szövetkezeti lakás kiutalására, a kö­zös lakáshasználati joggal együtt a házastársaknak közös -szövetke­zeti tagságuk keletkezik; ebből a tagságból a házastársak közösen és oszthatatlanul jogosultak, illetve kötelezettek." Ez a közös tagság csak a lakásszövetkezet alapsza­bályzatában megállapított esetek­ben szűnik meg, (például az elvált házastársak megállapodásával, vagy olyan bírósági döntéssel, amely megszüntetné az elvált há­zastársak közös lakáshasználati jo­gát stb.) Más kérdés természetesen az, hogy a férje köteles lenne hozzájá­rulni a közös kiadásokhoz (lakbér stb.), de gyakorlatilag csak nagyon kevés esélye van arra, hogy kény­szerítse kötelessége teljesítésére, mivel nem rendelkezik állandó, legá­lis jövedelemmel. Itt említenénk meg, hogy van azért egy lehetőség a lakáscserére, de azért is „fizetni kell". A bíróság pótolhatná ugyanis a saját döntésével a férje beleegye­zését a lakáscseréhez. A Polgári Törvénykönyv 174. § (1) bek. szerint, „ha a közös lakáshasználók közt vitára kerül sor a közös lakáshasz­nálatból eredő jogokat és kötelessé­geket illetően, bármelyikük indítvá­nyára a bíróság dönt vitájukban". Ami a tartásdíjat illeti, az többé- kevésbé már más szervek hatáskö­rébe (is) tartozik. A férje törvényes kötelezettsége, hogy szülőként el­tartsa gyermekét (még akkor is, ha a bíróság eddig nem állapított meg tartásdíjat a gyermek számára). Eb­ből a szempontból mellékes körül­mény az, hogy nincs munkaviszony­ban, s csupán alkalmi munkából származnak jövedelmei. Férje cse­lekedeteit, magatartását mi ugyan nem minősíthetjük, de ettől függetle­nül idézhetjük a Büntető Törvény- könyv 213. §-át „(1) Aki nem teljesíti törvényes eltartási, vagy gondozási kötelességét, akár csak gondatlan­ságból is, egy évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntetendő. (2) Aki szándékosan kibújik törvényes eltar­tási vagy gondozási kötelessége tel­jesítése alól, két évig terjedő sza­badságvesztéssel büntetendő. (3) 6 hónaptól 3 évig terjedő szabad­ságvesztéssel büntetendő az, aki az 1. vagy a 2. bekezdésben említett cselekményével a nélkülözés ve­szélyének teszi ki a jogosult sze­mélyt." A tartásdíjjal kapcsolatban mindenekelőtt azt ajánlanánk, ke­resse fel a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályát, amely minden bizonnyal hatékonyan támo­gatja majd a tartásdíj iránti jogos követelését. Megfogalmazza példá­ul, a tartásdíj megállapítására vonat­kozó indítványt, képviseli a gyermek érdekeit a bírósági eljárásban... Fontosnak tartjuk persze hangsú­lyozni, hogy mindezért nem kell fi­zetnie, mivel a gyerekek szociális­jogi védelme ingyenes szolgáltatás, s a gyermek érdekében folyó tartás- díj-perek mentesek a bírósági illeték alól. A munkaidő-beosztással kapcso­latos kérdésére voltaképpen nagyon egyszerű a válasz. A munkáltatója minden korlátozás nélkül engedé­lyezheti a kedvezőbb munkaidő-be­osztást. Ezt lehetővé teszi számára a Munka Törvénykönyve 86. § (2) bekezdése, amely az engedélyezést gyakorlatilag a munkáltató szervezet hatáskörébe utalja. Munkaidő-ked­vezményre viszont önnek perelhető joga van, mivel 15 éven aluli gyer­mekről gondoskodik (lásd a Munka Törvénykönyve 156. § (2) bek. A munkáltatószervezet ilyen eset­ben köteles megadni a kért munka­idő-kedvezményt, hacsak nem aka­dályozzák ebben komoly üzemelte­tési indokok. A tulajdon védelme A nagyapám után maradt 30 ár föld, amely több évtizede nem volt megművelve. Néhány évvel ezelőtt a családommal hozzáfogtam és né­hány ámyi parlagon heverő földet rendbe hoztam, termelni kezdtünk benne. Később jött egy rokon, a nagyapám unokája, hogy ók is rendbe hoznak egy darab földet. Most jöttünk rá, hogy el akarja tőlünk venni az egész földet, azt is, amit mi hoztunk rendbe. A nemzeti bizottság nem tud dönteni, melyikünknek van igaza. Azt ajánlják, forduljunk a bíró­sághoz. Én ezt furcsának tartom. Ezért szeretném tudni, hová fordul­hatunk tanácsért, hol kaphatunk tá­mogatást. Mi nem akarunk bírás­kodni! Az, hogy ki jogosult egy bizonyos dolog (személygépkocsi, vagy akár termőföld) használatára, elsősorban tulajdonjogi kérdés. Levelében azt írja, hogy a vitatott föld a nagyapja után maradt, s most voltaképpen a másodfokú unokatestvérrel került konfliktusba a föld használatát illető­en. A nemzeti bizottság hatásköre ezekben az ügyekben viszonylag korlátozott. A Polgári Törvénykönyv 4. paragrafusa szerint „azzal szem­ben, aki a jogosultságot veszélyez­teti, vagy megsérti, annál a szervnél lehet védelemhez folyamodni, amelynek hatáskörébe tartozik a vé­delem megadása. Ez a szerv a bíró­ság, ha a törvény nem rendelkezik másként." Ilyen értelemben rendel­kezik „másként" a Ptk 5. paragrafu­sa, amely megállapítja: „védelemért lehet folyamodni a helyi nemzeti bi­zottságon, ha a szocialista együtté­lést a jogba történt nyilvánvaló be­avatkozás sérti..." Az ön által közölt adatokból saj­nos ilyen „nyilvánvaló beavatkozás" nem állapítható meg, ami persze nem zárja ki, hogy valójában nyil­vánvaló jogsértés történhetett. A nemzeti bizottság véleményünk szerint akkor intézkedhetett volna („dönthetett" volna vitájukban), ha önök egyértelműen bizonyítani tud­ták volna, hogy egyedüli tulajdono­sai a vitatott ingatlannak (például hagyatéki végzéssel, az ingatlan­nyilvántartás tulajdoni lapjával, te­lekkönyvi kivonattal stb.) Valószínű­nek tartjuk, hogy ilyen egyértelmű bizonyítékokkal nem rendelkezett. Ilyen esetben valóban csak a bíró­ság dönthet a rokonával támadt konfliktusában. Ajánljuk, forduljon ebbe az ügyben a járási ügyvédi tanácsadóhoz, amely talán békés úton is rendezni tudja a konfliktusu­kat. (m-n.) ÚJ SZÍ 6 1989. X. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom