Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-31 / 256. szám, kedd
Elsők lettek Szakmunkás utánpótlás Két évvel ezelőtt hirdette meg a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a Források elnevezésű akciót, melyben feladatul adták a pioníroknak, hogy kutassák fel lakóhelyük forradalmi hagyományait, a munkásmozgalom történetét, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának folyamatát, s az azóta eltelt hetven év vívmányait. A pionírcsapatok tagjai krónikát készítettek feltáró munkájukról, amelyeket járásonként a SZISZ és Pionírszervezete Járási Bizottsága és Tanácsa értékelt. A Komáromi (Komárno) járásban az első helyet a kolárovói Pionír Utcai Alapiskola Nálepka Pionírcsapata nyerte el. Krónikájuk, anyaggyűjtésük valóban dicséretes. Helyet kapott benne minden, amire a központi szervek felhívták a figyelmet. Csémi Karolina csapatvezető jó tanácsokkal látta el tanítványait. Kikérték a város krónikáját, annak alapján láttak feladataik teljesítéséhez. Felkeresték a legidősebb kommunistákat, a város üzemeinek dolgozóit, s velük együttműködve dolgoztak. Az ifjúsági építkezések fejezetének feldolgozásakor a közelükben épült Ifjúságfalva (De- dina Mládeze) szolgált nekik témául. Nem maradt ki munkájukból iskolájuk, pionírcsapatuk története sem, hiszen számos szép siker fémjelzi csapatuk nevét. Az elmúlt évek során több elismerés mellett kétszer kapták meg a Példás Pionírvezetők Kollektívája kitüntetést. Igyekeztek hát hírnevükhöz méltóan szerepelni a Források akcióban is. Benyák Mária Sokrétű munkaterv Az őszi hónapokra az oroszkai (Pohronsky Ruskov) tömegszervezetek gazdag munkatervet készítettek. A nőszövetsóg, a Vöröskereszt helyi alapszervezetei és a nyugdíjasok még szeptember végén közös kézimunka-, virág- és zöldségkiállítást rendeztek a helyi művelődési házban, melyet több mint háromszázan tekintettek meg. E sikeres akció után a szervezetek tagjai ellátogattak a szódói (Svo- dov) nyugdíjasotthonba, ahol negyven idős lakót egy-egy csekély ajándékkal, apró figyelmességgel örvendeztettek meg. Az oroszkai alapiskola tanulói műsorral kedveskedtek az idős néniknek, bácsiknak. Máőaj Júlia Tiszacsernyőn (Cierna nad Tisou) a vasutas szakmunkásképzés negyed- százada, 1964. szeptember 1 -jón indult 160 tanulóval, valamint dr. Mag Zoltán igazgatása alatt 24 pedagógussal és szakoktatóval. Hat osztályban, öt szakon kezdték el az oktatást, s három évvel később az iskola padjait 147 szakember hagyta el. Az elmúlt évek során bővítették az oktató-nevelő munkát, a műszaki felszereltséget. Ma 31 osztályban közel 800 tanuló oktatásáról 32 tanár, 32 szakoktató, 18 nevelő és 38 iskolai dolgozó gondoskodik. Az eltelt 25 év alatt 2990 tanuló kapott szakmunkás-bizonyítványt. Az intézetnek jó kapcsolata van a beregszászi (Szovjetunió) és a záhonyi (Magyarország) testvériskolákkal. Az oktatási intézmény fennállásának negyedszázados évfordulóján rendezett ünnepségen az újonnan átadott tanműhelyen emléktáblát lepleztek le (a felvételen), a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szakmunkásképző Intézet megtisztelő cím adományozása alkalmából. Kép és szöveg: D. Varga László Törődnek velük A Deáki (Diakovce) Hnb, valamint a polgári ügyek testülete sokat törődik az idősekkel. Az idén is megrendezte hagyományos találkozójukat, melyre a 217 hetven éven felüli meghívott közül 165-en jöttek el. A jelenlevőket Tóth László hnb- elnök, valamint Barczi Boldizsár, a szociális bizottság elnöke köszöntötte, majd rövid tájékoztatás következett a falufejlesztésben elért eredményekről. Sok szó esett a rövidesen átadásra kerülő, 1 millió 680 ezer korona beruházással épült nyugdíjasklubról. Az egész nap üzemelő klubban a nyugdíjasok kellemesen és hasznosan tölthetik el napjaikat. Az étkezés biztosítva lesz számukra, továbbá zuhanyozók, fürdőszobák és mosoda áll majd rendelkezésükre. A helyi alapiskola tanulói színes műsorral lepték meg az idős nyugdíjasokat. Az ajándék és a virág kiosztása után vacsora és frissítő következett. Azokat a meghívott nyugdíjasokat, akik betegség miatt nem vehettek részt az ünnepségen, otthonukban látogatták meg a szociális bizottság képviselői. Varga Ágnes Éles kanyar — balra Ezzel a címmel szeptember 19-én közöltük lapunk ugyanezen rovatában Bojtos János fényképpel illusztrált írását, melyben a közúti jelzőtábla elhelyezésének helyességét kérdőjelezte meg. Mivel a beküldött fénykép alapján mi sem tudtuk eldönteni, helyes-e az észrevétele, a véleményezést az illetékes szervekre bíztuk. A Nemzetbiztonsági Testület Nagykürtösi (Vefky Krtíá) közlekedésrendészeti Kereket oldott kerékpár Az egyik ősz eleji napos hétvégét szüleimnél töltöttük. Gondjainkra volt bízva keresztlányom is. A gyönyörű idő szemmel láthatóan felvillanyozta a gyereket. Vidáman kerekezett biciklijén az utcán, majd lepattant róla, beszaladt az udvarra és labdázni kezdett. Mindegyikünk a saját dolgával volt elfoglalva, de közben azért kikinéztünk a gyerekre, aki továbbra is gondtalanul játszott a labdával. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy hangosan sír és zokogva mondja: „Ellopták a biciklimet!" Elkezdődött a hajsza. Sajnos, eredménytelenül. Végigfutottam az utcai, alaposan körülnéztem, de hiába, a kerékpár kereket oldott. Magyarázhattam volna neki: vigyázni kell a dolgokra, nem szabad az utcán hagyni, mert ellopják, de már most szajkózzam egy négyéves gyereknek, hogy akadnak, akik hazudnak és lopnak. Nem, inkább nem fűztem kommentárt a történtekhez. A minap szintén szüleimnél voltam, és elővettem a régi felnőtt kerékpárt és a kislányt felültettem rá, majd kerekeztünk egyet a faluban. A gyerek elég természetellenesen kapkodta a fejét ide-oda. Megkérdeztem tőle, miért? Tudod, keresem a bicajomat. Hátha meglátom és akkor majd visszalopjuk. D. E. Gazdátlanul (Bodzsár Gyula felvétele) osztályának parancsnoka a napokban küldte el állásfoglalását. A járásban a ll/527-es út 34 500 kilométerénél Slo- venské Öarmoty és Záhorce községek között az E 2b kiegészítő jelzőtábla kitűzésének helyén nem az út geometriai alakját jelzi, hanem az elkövetkező útkereszteződést. A főúton az A 4-és (Útkereszteződés alárendelt útvonallal) figyelmeztető közúti jel alatt, a falun kívül van elhelyezve, s a járművezetőt az útkereszteződés különös alakjára figyelmezteti, amit a veszélyes hely előtt legkevesebb 90 méter és legfeljebb 250 méter távolságra tesznek ki. Bár az út belátható, s nem tudjuk, hogy a vitatott jelzőtábla előtt ki van-e téve az A 2b (Kettős útkanyarulat, az út előbb balra kanyarodik) figyelmeztető közúti jelzőtábla is, de a jobb orientálódás, s a biztonságosabb közlekedés végett, talán jó lenne az első balra irányuló útkanyarulat után elhelyezni az A4-es figyelmeztető közúti jelet az E 2b kiegészítő táblával.-tgáGazdag kiállítás volt A Nyitrai (Nitra) járásban a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének legrégibb alapszervezete Verebélyen (Vráble) van. A szervezet 1957-ben alakult, jelenleg közel négyszáz tagot számlál, s elnöke Uhrecky Pál. Már hagyományosan minden évben gyümölcs- és zöldségkiállítást rendeznek a helyi szakszervezeti klubban. A kiállított termékek jó minősége, sokszínűsége és gazdagsága azonban több propagandát érdemelne. Az idei seregszemlén a kertbarátok a mostoha időjárás ellenére is rendkívül szép terményekkel lepték meg a látogatókat. A kistermelők igyekeztek minél szebb zöldség- és gyümölcsfélékkel részt venni, s természetesen a kiállításról az őszi színpompás virágok sem hiányoztak. Más kiállításokhoz hasonlóan itt is érdemes volna honorálni a termelők igyekezetét, díjazni a legszebb terményeket. Ezzel fokozni lehetne a kiállításra benevezők számát, s díjazással - érem, oklevél, tárgyi jutalom - még jobban ösztönözni őket. Sinkovics István Szorult helyzetben N. E.: Egy éve kaptunk közösen a férjemmel egy háromszobás szövetkezeti lakást. A férjem két hónapja nem él velünk, nem fizet a gyermekre, nem járul hozzá közös kiadásainkhoz, nincs munkaviszonyban. Csak feltételezem, hogy alkalmi munkából tartja el magát. A családi pótlékot már én kapom. Nem tudom hol éjszakázik, de bejár a lakásba, amikor nem vagyunk otthon, használja a gázt, a villanyt, a vizet és nézi a tévét. Már többször is otthon csíptem őt, amikor váratlanul hazaérkeztem. Mondtam neki, hogy ez így tovább nem mehet, mert ez nem helyes. De ö nem enged. A lakbér magas, és én a fizetésemből nemigen tudom már fizetni. A válópert én nem adom be, hiszen azért is fizetni kell, én pedig nem tudok kijönni a fizetésemből. Nekünk nagyon megfelelne a gyerekkel egy kisebb, kétszobás lakás is, ezért szeretném tudni, hogyan cserélhetném ki a háromszobás lakást kisebbre. Van még egy problémám. A kisfiam óvodába jár, én pedig olyan beosztásban dolgozom, hogy estig tart a munkaidőm, ezért szeretném megkérdezni azt, adhat-e olyan kedvezményt a munkáltató, hogy a fiamat el tudjam hozni az óvodából és délután gondoskodni tudjak róla. A lakás csak a férje hozzájárulásával, beleegyezésével cserélhető ki [lásd a Polgári Törvénykönyv 173. § (1) bekezdését]. Egyelőre nem látunk reális lehetőséget arra, hogy a férjét kizárhassa a lakásból, megakadályozza azt, hogy ott-tar- tózkodjon, nézze a tévét, fogyassza a villanyt, a gázt és a vizet. Látni kell ugyanis, hogy ön a férjével közösen kapta a szövetkezeti lakást, s mindeddig nem váltak el. Éppen ezért a lakásépítő szövetkezetben nyilván közös tagságuk keletkezett, a szövetkezeti lakáshoz pedig közös lakáshasználati jog. A Polgári Törvénykönyv 175. § (2) bek. szerint ugyanis, „ha akár csak a házastársak egyikének is joga keletkezik szövetkezeti lakás kiutalására, a közös lakáshasználati joggal együtt a házastársaknak közös -szövetkezeti tagságuk keletkezik; ebből a tagságból a házastársak közösen és oszthatatlanul jogosultak, illetve kötelezettek." Ez a közös tagság csak a lakásszövetkezet alapszabályzatában megállapított esetekben szűnik meg, (például az elvált házastársak megállapodásával, vagy olyan bírósági döntéssel, amely megszüntetné az elvált házastársak közös lakáshasználati jogát stb.) Más kérdés természetesen az, hogy a férje köteles lenne hozzájárulni a közös kiadásokhoz (lakbér stb.), de gyakorlatilag csak nagyon kevés esélye van arra, hogy kényszerítse kötelessége teljesítésére, mivel nem rendelkezik állandó, legális jövedelemmel. Itt említenénk meg, hogy van azért egy lehetőség a lakáscserére, de azért is „fizetni kell". A bíróság pótolhatná ugyanis a saját döntésével a férje beleegyezését a lakáscseréhez. A Polgári Törvénykönyv 174. § (1) bek. szerint, „ha a közös lakáshasználók közt vitára kerül sor a közös lakáshasználatból eredő jogokat és kötelességeket illetően, bármelyikük indítványára a bíróság dönt vitájukban". Ami a tartásdíjat illeti, az többé- kevésbé már más szervek hatáskörébe (is) tartozik. A férje törvényes kötelezettsége, hogy szülőként eltartsa gyermekét (még akkor is, ha a bíróság eddig nem állapított meg tartásdíjat a gyermek számára). Ebből a szempontból mellékes körülmény az, hogy nincs munkaviszonyban, s csupán alkalmi munkából származnak jövedelmei. Férje cselekedeteit, magatartását mi ugyan nem minősíthetjük, de ettől függetlenül idézhetjük a Büntető Törvény- könyv 213. §-át „(1) Aki nem teljesíti törvényes eltartási, vagy gondozási kötelességét, akár csak gondatlanságból is, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki szándékosan kibújik törvényes eltartási vagy gondozási kötelessége teljesítése alól, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki az 1. vagy a 2. bekezdésben említett cselekményével a nélkülözés veszélyének teszi ki a jogosult személyt." A tartásdíjjal kapcsolatban mindenekelőtt azt ajánlanánk, keresse fel a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályát, amely minden bizonnyal hatékonyan támogatja majd a tartásdíj iránti jogos követelését. Megfogalmazza például, a tartásdíj megállapítására vonatkozó indítványt, képviseli a gyermek érdekeit a bírósági eljárásban... Fontosnak tartjuk persze hangsúlyozni, hogy mindezért nem kell fizetnie, mivel a gyerekek szociálisjogi védelme ingyenes szolgáltatás, s a gyermek érdekében folyó tartás- díj-perek mentesek a bírósági illeték alól. A munkaidő-beosztással kapcsolatos kérdésére voltaképpen nagyon egyszerű a válasz. A munkáltatója minden korlátozás nélkül engedélyezheti a kedvezőbb munkaidő-beosztást. Ezt lehetővé teszi számára a Munka Törvénykönyve 86. § (2) bekezdése, amely az engedélyezést gyakorlatilag a munkáltató szervezet hatáskörébe utalja. Munkaidő-kedvezményre viszont önnek perelhető joga van, mivel 15 éven aluli gyermekről gondoskodik (lásd a Munka Törvénykönyve 156. § (2) bek. A munkáltatószervezet ilyen esetben köteles megadni a kért munkaidő-kedvezményt, hacsak nem akadályozzák ebben komoly üzemeltetési indokok. A tulajdon védelme A nagyapám után maradt 30 ár föld, amely több évtizede nem volt megművelve. Néhány évvel ezelőtt a családommal hozzáfogtam és néhány ámyi parlagon heverő földet rendbe hoztam, termelni kezdtünk benne. Később jött egy rokon, a nagyapám unokája, hogy ók is rendbe hoznak egy darab földet. Most jöttünk rá, hogy el akarja tőlünk venni az egész földet, azt is, amit mi hoztunk rendbe. A nemzeti bizottság nem tud dönteni, melyikünknek van igaza. Azt ajánlják, forduljunk a bírósághoz. Én ezt furcsának tartom. Ezért szeretném tudni, hová fordulhatunk tanácsért, hol kaphatunk támogatást. Mi nem akarunk bíráskodni! Az, hogy ki jogosult egy bizonyos dolog (személygépkocsi, vagy akár termőföld) használatára, elsősorban tulajdonjogi kérdés. Levelében azt írja, hogy a vitatott föld a nagyapja után maradt, s most voltaképpen a másodfokú unokatestvérrel került konfliktusba a föld használatát illetően. A nemzeti bizottság hatásköre ezekben az ügyekben viszonylag korlátozott. A Polgári Törvénykönyv 4. paragrafusa szerint „azzal szemben, aki a jogosultságot veszélyezteti, vagy megsérti, annál a szervnél lehet védelemhez folyamodni, amelynek hatáskörébe tartozik a védelem megadása. Ez a szerv a bíróság, ha a törvény nem rendelkezik másként." Ilyen értelemben rendelkezik „másként" a Ptk 5. paragrafusa, amely megállapítja: „védelemért lehet folyamodni a helyi nemzeti bizottságon, ha a szocialista együttélést a jogba történt nyilvánvaló beavatkozás sérti..." Az ön által közölt adatokból sajnos ilyen „nyilvánvaló beavatkozás" nem állapítható meg, ami persze nem zárja ki, hogy valójában nyilvánvaló jogsértés történhetett. A nemzeti bizottság véleményünk szerint akkor intézkedhetett volna („dönthetett" volna vitájukban), ha önök egyértelműen bizonyítani tudták volna, hogy egyedüli tulajdonosai a vitatott ingatlannak (például hagyatéki végzéssel, az ingatlannyilvántartás tulajdoni lapjával, telekkönyvi kivonattal stb.) Valószínűnek tartjuk, hogy ilyen egyértelmű bizonyítékokkal nem rendelkezett. Ilyen esetben valóban csak a bíróság dönthet a rokonával támadt konfliktusában. Ajánljuk, forduljon ebbe az ügyben a járási ügyvédi tanácsadóhoz, amely talán békés úton is rendezni tudja a konfliktusukat. (m-n.) ÚJ SZÍ 6 1989. X. :
