Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-24 / 251. szám, kedd

Bútorok a 20. század első feléből Vaskohászati A kor divatja mindenre rányomja * bélyegét: öltözködésre, viselkedésre s nem utolsósorban az ember lakás- kultúrájára. Hogy milyen körülmé­nyek között éltek elődeink, megtud­hatjuk, ha megtekintjük a lévai (Levi­ce) Barsi Múzeum Polgári lakásbe­rendezés a 20. század első felében című, több mint három hónapig nyit­va tartó kiállítását, amely a Dobó kastély emeleti szobáiban kapott he­lyet. A termekbe vezető folyosón megnézhetjük a korabeli hálószo­bák, ebédlők, konyhák berendezé­seinek kicsinyített másait és tervraj­zait, illetve hazai és külföldi bútoro­kat és egyéb lakberendezési tárgya­kat bemutató régi újságokat és fo­lyóiratokat. A középréteg lakása - melyet elsősorban az úri családok; orvosok, tanárok, hivatalnokok, iparosok al­kottak - általában verandából, elő­szobából, hálóból, dolgozó- és gyer­mekszobából, valamint ebédlőből állt. A berendezés a család anyagi helyzetét és az ízlését is jellemezte. A kiállítás első termében ony/ ebédlő berendezésével ismerked­hetünk meg: gazdagon terített asz­tal, szekrény sok porcelánnal és po­hárral, fotelek, íróasztal, a falon ké­pek, gobelinek. A hímzett térítők, abroszok, horgolt kiegészítők az asszonyok keze munkáját dicsérik. A következő helyiségben egy háló­szobabútor látható. Itt is sok kiegé­szítő kellék - hímzések, faliképek, lámpák, női fehérnemű - van elhe­lyezve az ágyakon, szekrényeken és székeken kívül. A harmadik szo­ba egyik sarkában a veranda elen­gedhetetlen bútorzata, a pad és egy asztal található. Megcsodálhatunk itt egy nagyméretű órát, egy régi le­mezjátszót, evőeszközöket, virágáll­ványokat, gyertyatartókat, valamint sok értékes porcelántárgyat. A be­rendezések java része ajándékozás útján került a múzeum tulajdonába. Az érdeklődők betekintést nyer­hetnek századunk első felének la­káskultúrájába, s pontosan kidolgo­zott egyedi bútordarabokban gyö- nyörködhetnek. szabó Márta A fog* és szájbetegségek gyógyítása dúló esetek fejtegetése volt. Az elő­adók az olomouci Palacky Egyetem orvosi karáról, a Szczeczini Orvosi Akadémiáról, a Budapesti Szájsebé­szeti Klinikáról, a Budapesti Szto­A Szlovák Orvostársaság és du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) egyesülete, valamint a Dunaszerda­helyi Járási Egészségügyi Intézet a közelmúltban hagyományos szto- matológiai napot rendezett. A tudományos értekezlet ünnepi megnyitója után három szekcióban folyt tovább a munka. Külön-külön hangzottak el előadások a fogor­vosok, a fogászati laboránsok és a fogászati asszisztensek részére. Ezek témaköre ismét a sztomatoló- giai gyakorlatban ritkábban előfor­A fiatalok szemével Huszonhárom ifjú fotós 135 felvé­telét mutatták be a Moravská Trebo- vában rendezett tizedik országos biennálén, melynek elnevezése: A fiatalok szemével. Szlovákiából ketten vettek részt a kiállítást mege­lőző válogató versenyen, és Josef Masín, a fotóművész-szövetség központi bizottságának alelnöke ve­zetésével a zsűri mind a két ver­senyzőt különdíjban részesítette. A B kategóriában a kassai (Kosi­ce) Róbert Bednarcík kapta a városi művelődési központ különdíját Alko­tás című sorozatáért. Az A kategó­riában a Hedva állami vállalat külön­díját pedig a bratislavai Hajdú Endre kapta A cigányóvodában elnevezé­sű sorozatáért, valamint a kiállítás katalógusának címlapjára készített felvételéért. A kiállítás november végéig te­kinthető meg. (benyák) matológiai Klinikáról, a Prágai Szto- matológiai Klinikáról, a Prágai Szto- matológiai Kutatóintézetből, a brati­slavai I., II. és III. Sztomatológiai Klinikáról, a Martini és a Kassai (Kosice) Sztomatológiai Klinikáról, továbbá a Banská Bystrica-i Kerületi Egészségügyi Intézetből érkeztek. A tudományos rendezvény jelen­tősen hozzájárult a meghívott szto- matológusok tapasztalatcseréjéhez és szakmai továbbképzéséhez. Az itt szerzett ismereteket remélhetőleg sikeresen hasznosítják majd bete­geik kezelése során és gyógyító­megelőző munkájuk színvonalának hatékony emelése céljából. Dr. Mikus Gábor kiállítás Az ősi vaskohászat első nyomait Csehszlovákiában a Blansko vidé­kén végzett régészeti ásatások tár­ták fel. A kohászat fejlődése össze­függ a szlávok letelepedésével, fel­lendülése pedig a Nagymorva Biro­dalom idején érte el virágkorát. A nagy mennyiségű nyersvas ter­melése és felhasználása arra ösztö­nözte a kohászmestereket, hogy ol­vasztókemencéiket a lelőhelyek köze­lében építsék fel. A morva régészek a Blansko mellett Moravsky Kras vidékén Olomoucanyban nagymére­tű hutát tártak fel tíz olvasztókemen­cével. A komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeumban a Blanskói Járási Múzeum dokumentációs kiállítása fi­gyelemre méltó régészeti anyaggal, a rendszeres ásatások tükrében mutatja be a metalurgia fejlődését, és áttekinthetően bizonyítja, hogy ebben a térségben már a nyolcadik századtól a tizennegyedik századig folyamatosan végeztek vasöntést és gyártottak használati és hadászati eszközöket. A kiállítás november 28-ig tekint­hető meg. Szuchy M. Emil Előadás a csillagokról A Csemadok dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Vámbéry Ármin alapszervezetének Fábry Zoltán Művelődési Klubja előadást rende­zett Színes világegyetem címmel. Az előadó, dr. Bödők Zsigmond szólt a csillagászati kutatások fő irányza­tairól. Az előadás során hallhattunk a Nap jelenlegi aktivitásáról, mely­nek számos káros hatása van az élővilágra. Az érdeklődők a témával kapcsolatban filmet is láthattak. Kartai Edit GYÜMÖLCSSZÜRET A nagymagyari (Zlaté Klasy) Bé­ke Efsz-ben nagy jelentőséget tulaj­donítanak a speciális növényter­mesztési ágazatnak, amely egyik jó bevételi forrása - igaz az időjárástól függően - a szövetkezet konyhájá­nak. Kajszibarackból a tervezett 9 vagon helyett 18 vagonra valót értékesítettek, ami több mint félmil­lió korona, őszibarackból pedig mintegy 100 ezer korona többletbe­vételre tettek szert. Az 53 hektár termőterületű almáskertből is meg­A pipázó kémény Hallgatom a hí­reket. Nagyobb fi­gyelmet kell szen­telni környezetünk védelmének. Nézem a váro­som, Losonc (Lu- cenec) közepén álló kéményt. Szép és magas, régen építették. Sejtem, hogy „ö“ nem hallgat rá­diót, nem néz té­vét s nem olvas újságot. Csak füs­töl, pöfékel szor­galmasan, fekete koromkígyót ere­get felhős és fel­hőtlen egünkre. Hajnalban, reg­gel, napközben. Nem zavarja az sem, hogy a sötét füstangyal néha a földre száll. Az utcák, a házak, a járóke­lők közé. Még ta­lán büszke is rá! Hiszen így nemcsak a dermesztő égi látványban lehet gyönyörködni, hanem ,,illatát" is érezhetjük. Mondhatnánk, megszoktuk, de ezzel valahogy nem lehet megbarátkozni. ' Vannak álmaim: a kémény egyszer turisztikai látványosság lesz. Tetején egy kilátóval, amelyről friss, tiszta levegőben a város és a környék látképé­ben lehet majd gyönyörködni. Kép és szöveg: Puntigán József lesz a tervezett 7 millió korona bevé­tel. Viszont a 72 hektár szőlőt teljes fagykár érte, amit az Állami Biztosító térít meg. A gyümölcstermesztési ágazat sok munkaerőt igényel, fő­ként a szüret idején. Az efsz vezető­sége számít a szövetkezet tagságá­ra, a környező falvak lakosságára és a tömegszervezet tagjaira, akik összefogással, minimális veszte­séggel segítik a termés betakarí­tását. Ezt tapasztalhattuk az idei alma­szüreten is, mintegy 160 vagon ter­mést közel egy hónap alatt takarítot­tak be. Vass Tibor mérnök, a gyü­mölcskertészet vezetője elmondta, hogy naponta 250-300, hétvégeken pedig 400 almaszedő munkáját irá­nyította. A leszedett napi 5-6 vagon, hétvégeken pedig 10 vagon almát a dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Agrofrigoron keresztül értékesí­tették. A szakszerű növényvédelem­nek és az intenzív öntözésnek kö­szönhetően a termés hatvan száza­léka első osztályba került. A szőlészetben szintén társadal­mi összefogással folyt a termésbe­takarítás. Méri István Érdeklődés és élénk vita Megalakulása óta eredményesen működik Nagyidán (Vel'ká Ida) a Kisállattenyésztők Szlovákiai Szö­vetségének helyi szervezete. Tagja­inak száma egyre nő. Évente kiállí­tást szerveznek. A legutóbbi három­napos rendezvényen házinyulakat, szebbnél szebb galambokat, külön­féle törpetyúkokat, kakasokat, puly­kákat és színekben pompás kacsá­kat tekinthettek meg a látogatók a kastély udvarán elhelyezett ketre­cekben. Ugyancsak nagy érdeklő­dést keltettek a bárányok és a nut- riák. Egy-egy példány előtt élénk vita folyt a tenyésztők és a látogatók között az állatok szakszerű etetésé­ről, szaporításáról és gondozásá­ról. Baskó János Gyermekgondozási segély K. L.: A második fiammal vagyok anya­sági szabadságon. A gyermek most 15 hónapos. A nagyobbik gyermekem öt­éves. A minap azt hallottam, hogy a má­sodik gyermek után havi 800 korona a gyermekgondozási segély (állítólag két évvel ezelőtt emelték ezt az összeget). Azt szeretném tudni, visszamenőleg kér­hetem-e a két összeg különbözetét a munkáltatómtól. Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Két évvel ezelőtt valóban emelték a gyer­mekgondozási segélyt, de a havi 800 korona összetételű segély csak azoknak jár, akik legalább három gyermekről gon­doskodnak (egy olyan gyermekről, akire jár ez a segély, s legalább két olyan gyermekről, akik például még nem fejez­ték be az iskolát, a jövendőbeli hivatásuk­ra való felkészülést). Az a körülmény, hogy ön még egy ötéves gyermekről is gondoskodik csak a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát befo­lyásolja, mégpedig oly módon, hogy ezt a segélyt a kisebbik gyermeke első életé­vének betöltése után is folyósítják, míg a gyermek be nem tölti 3. életévét vagy ön nem lesz jogosult munkabérre, táppénzre stb. Állami hozzájárulás építkezőknek J. E.: Építkezni akarunk. Amikor bent jártunk a nemzeti bizottságon^azt mond­ták nekünk, kölcsönt is kaphatunk az építkezéshez, melyet nem kell visszafi­zetni. Másutt hallottunk viszont arról, hogy ez feltételekkel, kötöttségekkel jár, így például a családi ház nem örökölhető stb. A pénzre természetesen szükségünk len­ne, de nem bármi áron. Éppen ezért szeretnénk, ha tájékoztatnának ezekről a feltételekről, kötöttségekről. Az állami hozzájárulás megadá­sának valóban vannak bizonyos, jogszabály által meghatározott felté­telei. Előre kell bocsájtanunk azon­ban, hogy teljesen alaptalan állítás az, miszerint az állami hozzájárulás segítségével épült családi házakat nem lehet örökölni! Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ezeknek a feltételeknek a teljesítését az épít­kezők szerződésben vállalják, s így pontos képet kapnak arról, milyen kötelezettségeik vannak. Márpedig az állami hozzájárulást csak akkor kell visszafizetni, ha az építkező (építkezők) megszegik a szerződés­ben vállalt kötelezettségeiket (nem kölcsönről van tehát szó ebben az esetben, hanem támogatásról, me­lyet abban az esetben kell visszafi­zetni, ha a támogatás célja meghiú­sult). A 136/1986. Tt. sz. rendelet 17. § (3) bekezdésében megállapítja, hogy az állami hozzájárulást az épít­kezőnek (építkező házastársak­nak) csak akkor lehet megadni, ha a szerződésben kötelezi magát, hogy az építkezést az építési enge­déllyel összhangban valósítja meg, mégpedig úgy, hogy teljesítve le­gyenek a műszaki előírásokkal meg­állapított feltételek, s legalább há­rom személy számára megfelelő önálló lakás keletkezzen; hogy az építkezést úgy fejezi be, hogy a használatbavételi engedély az ál­lami hozzájárulás megkötésétől szá­mított 10 év eltelte előtt emelked­hessen jogerőre; hogy a családi há­zat vagy a személyi tulajdonú lakást nem ruházza át másra az állami hozzájárulásról szóló szerződés megkötésétől számított 10 évig, s legalább a használatbavétel enge­délyezésétől számított 8 évig az ille­tékes járási nemzeti bizottság enge­délye nélkül, s hogy az említett idő elteltéig a családi házat (lakást) tar­tósan lakni fogja; hogy az állami hozzájárulást visszatéríti abban az esetben, ha megszegi azon köteles­ségek bármelyikét, melyeket vállalt az állami hozzájárulás megadásá­nál, valamint abban az esetben is, ha a fent említett időtartam (10, illetve 8 év) letelte előtt a családi házat vagy lakását másra kívánja átruházni, esetleg ha az említett idő­tartam letelte előtt a családi ház, illetve a lakás fölötti tulajdonjoga megszűnik. Ha figyelmesen áttanulmányozza a fent idézett feltételeket, aligha talál olyant, amellyel egy családi házra, önálló lakásra vágyó házaspár ne értene egyet, vagy melynek meg­szegésével már az építkezés meg­kezdésekor számolnának, hiszen aki családi házat, lakást épít, nyilván minél előbb be is kívánja fejezni azt (tíz évnél sokkal rövidebb idő alatt), és nehezen megépített otthonától nem kíván megválni. Talán csak annak a feltételnek értelmezése okozhat problémát, hogy az építke­ző „visszatéríti az állami hozzájáru­lást, ha az említett időtartam letelte előtt a családi ház, illetve a lakás fölötti tulajdonjoga megszűnik". Én­nek értelmezése során a polgári jog­ból kell kiindulni, mely szerint a-tulaj- donjog megszűnik a szerződéses átruházással (ezt azonban a feltéte­lek kifejezetten említik, a járási nem­zeti bizottság engedélyéhez kötik), továbbá elhagyással (amikor a tulaj­donos eldobja magától a dolgot, „szélnek ereszti", veszni hagyja), ami gyakorlatilag szintén nem jön számításba, ugyanúgy, mint a dolog elvesztése, az elbirtoklási idő eltel­tével (amikor valaki más tekinti ma­gát jóhiszeműen tulajdonosnak - ám ezzel szemben az építkező véde­kezhet, sőt érdekében áll védekezni az elbirtoklás ellen). A tulajdonjog azonban megszűnik, megszűnhet büntetőjogi rendelkezések alapján (ha a büntető bíróság kimondja a va­gyonelkobzást stb.), valamint akkor, ha a tulajdonos jogellenes cselek­ményével megfosztotta magát attól a lehetőségtől, hogy a dolgot szoká­sos módon használja, s ellentétben állna a társadalom érdekeivel, hogy a dologgal továbbra is rendelkezzen (ezt a rendelkezést alkalmazzák ál­talában az emigránsok vagyonára). A tulajdonjog megszűnik kisajátítás­sal is (ilyen esetben viszont a kisajá­títási kártalanításból fizetheti vissza az építkező az állami hozzájáru­lást). A polgári jog elmélete szerint a tulajdonjog megszűnik a tulajdo­nos halálával (a tulajdonjog az örö­köseire száll át), s egyes esetekben válással, illetve a házastársi osztat­lan közös tulajdon megosztásával is. Ezekkel az esetekkel számolva a rendelet kifejezetten megállapítja, hogy az állami hozzájárulást nem fogják visszakövetelni, ha a házas­társak által vállalt kötelezettségeket legalább egyikük teljesíti és az épít­mény használatba vételét már enge­délyezték. A családi ház örökölhetőségével kapcsolatos félreértés valószínűleg a 74/1989. Tt. sz. rendelet rendelke­zéseinek félreértelmezéséből indul ki. Az említett rendelet ugyanis egy új feltétellel egészítette ki az állami hozzájárulás megadásának feltéte­leit. E szerint az építkező (házaspár) az állami hozzájárulásról szóló szer­ződés megkötésekor egy további szerződést is köt a járási nemzeti bizottsággal, az ingatlanvagyon át­ruházásának korlátozásáról, amely­ben arra kötelezi magát, hogy az állami hozzájárulás visszatérítésé­nek kötelezettsége keletkezése ese­tében az örököseire is kiterjedő jog­hatállyal vállalja, hogy a családi há­zát (lakását) nem ruházza át másra a járási nemzeti bizottság jóváha­gyása nélkül, s egyetért azzal is, hogy az állami hozzájárulást csak azt követően utalják át kamatmentes számlájára, hogy az ingatlan átruhá­zását korlátozó szerződést regiszt­rálja az illetékes állami közjegy­zőség. Mindent összefoglalva tényleges, számottevő hátránnyal nem kell számolniuk, ha igénybe veszik az á|lam által nyújtott építkezési támo­gatást, azaz nem fizethetnek rá. A rendelet, mint a 74/1989. Tt. sz. módosító rendelkezés is utal rá, kife­jezetten számol azzal, hogy a családi háznak (a személyi tulajdonú lakás­nak) örökösei vannak, minden ala­pot nélkülöz tehát az a feltételezés, hogy az állami hozzájárulás felhasz­nálásával épített családi házat nem lehet örökölni. Ami ezzel kapcsolat­ban vitatható, az csupán annyi, hogy követelik-e majd az állami hozzájá­rulás visszatérítését, ha a felhasz­nálásával épült családi ház valami­lyen természeti csapás következté­ben megsemmisül (ami azonos a tu­lajdonjog megszűnésével, hiszen' a megsemmisült családi ház fölött senkinek nem lehet tulajdonjoga), esetleg ha az építkezők-házasok az állami hozzájárulásról szóló szerző­dés, illetve a használatba vétel en­gedélyezésétől számított 8 év eltelte előtt mindketten meghalnak (vagyis megszűnik tulajdonjogi minőségük), mert ez az esetleg kiskorú örökö­sökkel szemben aligha lenne méltá­nyos eljárás. (m-n.) ÚJ SZ 6 1989. X. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom