Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-23 / 250. szám, hétfő

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája (Folytatás a 3. oldalról) gének javítását illetően a legjelentősebb lépésnek továbbra is az energetikai és fűtőművek, valamint a vegyi üzemek által kibocsátott emisszió mennyisé­gének csökkentését tartjuk, amit a technológiai fegyelem megtartásával, de elsősorban az ökológiai szempontbólártalmas termelési folyamatok kiiktatá­sával kell elérni. E több éve kitűzött terv teljesítése nem kielégítő. Példaként szolgálhat a viszkózselyem gyártása, amelyet még 1984-ben meg kellett volna szüntetni. Az új határidő 1995. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi, a városban ez ügyben illetékes kommunisták és pártonkívüliek nem értünk egyet az ilyen hozzáállás­sal, mert komolyan veszélyezteti - egyebek között - a lakosság egészségét. Megértésre találtunk az SZLKP KB, az SZSZK kormánya és az SZNT kommunistái körében, és az ilyen termelési ágaza­toknak a városból való kihelyezéséről végérvényes döntés született. A vízvédelmi intézkedéseknek nemcsak Bratisla­va, hanem Szlovákia nagy része szempontjából is különös jelentőségük van. Mivel az elmúlt években létesített vállalati és a Vereknyén (Vrakuna) épült központi víztisztító állomások nagy pozitívumot je­lentettek, további ilyen létesítmények építése is folyamatban van. Hamarosan sikerül mangántalaní- tani a ligetfalusi (Petrzalka) vízforrást, de még sok az olyan probléma, amelynek megoldása lassan veszi kezdetét. A legkomolyabbak közé tartozik például az új olajátszivattyúzó állomás építése a bratislavai kikötőben, a fő szennyvízcsatornák rekonstrukciója, valamint Horvátjárfalunak (Jarovce) és Oroszvárnak (Rusovce) a közcsatornára való rákötése és még sorolhatnám. A levegő szennyezéséhez és a magas zajszint­hez - amelyek Bratislava sok útkereszteződésében \ már-már elviselhetetlenek - nagy mértékben hozzá­járul a közlekedés. Tervezzük több hangelnyelő fal építését, példái a Bajkál utcában, Lamacon és Dúbravkában. A levegő tisztaságának növeléséhez a városközpontban majd nagyban hozzájárul az új Ifjúság hídja. Még mindig komoly gondot okoz a hulladéklerakatok építése. A 9. ötéves tervidö­A Dunaszerdahelyi járás társadalmi-gazdasági szerkezetében meghatározó szerepe van a mező- gazdaságnak. Alaptevékenysége intenzitásának je­lenlegi szintje arra kényszerít bennünket, hogy el­sődlegesen és koncepciózusán csökkentsük a ter­mészeti környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Környezetünk számottevő alkotóeleme a termőföld. A legfontosabb feladatok közé tartozik területe csök­kenésének megakadályozása, a szélerózióval szembeni védelme és a jelenlegi intenzív növényter­mesztés mellett termőképességének megtartása. A dunai vízlépcsőrendszer felvonulási területéről eltávolított szántóföldréteget a megművelésre alkal­mas földek termékennyé tételére és kevésbé érté­kes területeik minőségi javítására hasznosítjuk. Ed­dig ilyen talajmunkákat 860 hektáron végeztünk el. A szerves trágyák (istállótrágya és az ún. zöld trágyázás) arányának növelésével törekszünk a föld humusztartalmának megőrzésére. A szélerózió kedvezőtlen hatásainak megakadá­lyozására földműveseink ebben az ötéves tervidő­szakban 53 kilométer hosszú védőerdősávot alakí­tottak ki, és a 9. ötéves tervidőszak végéig további 51 kilométer megvalósításával számolnak. Egysé­ges földműves-szövetkezeteinket és állami gazda­ságainkat arra ösztönözzük, hogy a környezet alakí­tása mindennapi kötelességeik része legyen, és létesítményeik külleme - megfelelő zöldövezet léte­sítésével - összhangba kerüljön az alaptevékeny­ségben elért csúcseredményekkel. Komoly kérdés a növényi kultúrák betegségek­kel, károkozókkal és gyomokkal szembeni vegysze­res védelme. A nagy mennyiségű, anyagilag költsé­ges vegyszerek alkalmazása nem hozza meg a várt hatást, amiről a begyomosodott cukorrépa- és kuko­ricatáblák is tanúskodnak. A vegyszeres növényvé­delem ellenkezik az ökológiai követelményekkel. E készítmények alkalmazásában is követnek el hibát az alaptevékenységben, s ezt nem takargat­juk. Ám a gyakorlati tapasztalatok (és nem csupán járásunkban) azt mutatják, hogy a vegyszeres véde­lem minőségével is bajok vannak. Nemegyszer ugyanazon vegyszer ugyanabban az időben, de különböző parcellákon történt alkalmazásával eltérő eredmények születnek. Mivel a földművesektől a legjobb minőségű termékeket kérik, ezért indokol­tak az ő követeléseik is. Mármint, hogy hatékonyabb és kevésbé káros vegyszereket (megfelelő beren­dezéseket, vetőmagot és így tovább) kapjanak. A tudományos-kutató bázis és főként a termelő ágazatok konstruktív hozzáállás nélkül a mezőgaz­daság nem tud megbirkózni ezekkel a gondokkal. Úgyszintén érvényes ez a termények biológiai vé­delmének elterjedésével kapcsolatban. Az ipari trágyák mértéktelen alkalmazása szintén rontja a föld alatti vizek minőségét, és elősegíti a termőföldek összetételének romlását. Szükséges­sé vált a folyékony trágyák alkalmazásának felgyor­sítása. Járásunkban ezért olyan feladatot szabtunk meg, mely szerint arányukat a mai 10-12 százalék­ról 2000-ig 50 százalék fölé emeljük. Gondot okoz azonban az erre a célra szükséges keverőberende­zések hiánya. szakra szóló, a főváros környezetének alakítását és védelmét előirányzó realizációs program - amelyről a jövőben az SZSZK kormánya is tárgyalni fog - számol több ilyen beruházással. Bratislava terüle­tén kívül azonban nagyon nehéz megfelelő helyet találni olyan hulladéklerakat számára, amelyeket a főváros szemétégetőjének meghibásodása esetén igénybe lehetne venni. Márpedig az ilyen üzemza­varok a berendezés elöregedettsége miatt egyre gyakoribbak. A jövőben a hulladékot osztályozni szeretnénk és másodlagos nyersanyagként felhasz­nálni. A környezetvédelem jelentős részét képezi a ta­lajról, az erdőről, az üdülő-, valamint a védett területekről való gondoskodás. A fővárosban beve­zettük azt a szabályt, hogy a beruházóknak minden egyes kivágott fa helyett kettőt kell ültetniük, s ezek­ről öt éven át gondoskodni kötelesek. Sajnos, való­színűleg az államigazgatás szerveinek következet­len ellenőrzése miatt, úgy alakult a helyzet, hogy a beruházók már több ezer facsemete kiültetésével adósak. Több figyelmet kell fordítani az ökologikus gon­dolkodás fejlesztésére, a természet iránti szeretet és tisztelet elmélyítésére. Az emberek akkor fognak hinni nekünk, ha meggyőződnek róla, hogy a sok hiányosságot nem csupán észrevesszük, hanem teszünk is ellenük. Ezen a téren nagyobb segítséget várnánk a Nemzeti Front szervezeteitől. Tevékenysé- günket úgy irányítjuk, hogy a környezet javításához, a tisztaság és a közrend növeléséhez indítékul szolgáljanak Bratislava közelgő jubileumai is. A tiszta, egészséges környezet biztosítása egyre költségesebbé válik. Ezzel számolnunk kell. Tevé­kenységünket azonban kiterjesztjük a beruházásom kát nem igénylő környezetvédelemre is. Ennek egyik módja a tömegtájékoztató eszközök által vég­zett propagációs és agitációs munka. Sokat tesz, és még többet tehet az iskolai és iskolán kívüli nevelés. A közeli hetekben az SZLKP és a Nemzeti Front városi bizottsága megbeszélései során még vissza­tér a környezetvédelem problémáihoz, ami - mint azt elvárjuk - növeli majd a párt- és társadalmi szervezetek aktivitását. Járásunkban az egységnyi mezőgazdasági föld­területre eső haszonállatsűruség (Í00 hektárra szarvasmarhából 86,4, sertésből 340 darab jut) lényegesen nagyobb, mint a kerületi (73,9:152,5) és a szlovákiai (62,9: 98,3) átlag. Emellett - az állatte­nyésztés jelenlegi magas fokú intenzitásával is szá­molva - rendszeresen figyelmet szentelünk a víz­szennyeződésektől való védelmének. Valamennyi mezőgazdasági vállalatnál már megfelelő központi trágyatelep és silólerakat épült. Gondot okoz viszont számukra az állattenyésztésben keletkező mérték­telenül sok folyékony anyag, amelynek felszámolá­sa feltételeink között nincs megoldva. Csökkenésü­ket a rostos állású istállók mélyalmosokra való átépítésével, a tenyésztési technológia következe­tesebb megtartásával igyekszünk elérni. Ugyanak­kor - elsősorban a nagyhizlaldák mellett - tisztítóál­lomások építését tervezzük. Vonatkozik ez minde­nekelőtt a 7600 darab szarvasmarha hizlalására szolgáló dunaszerdahelyi farmra, ahol a folyékony ürülék felszámolásának jelenlegi módszere a lakos­ság jogos bírálatával találkozik. Reméljük, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma ezt a komoly problémát itt is segíti gyorsan megoldani, mint ahogy azt az elmúlt időszakban a mezőgazdaság számára készült környezetvédel­mi beruházások építésekor tette. Környezetünk védelmének és alakításának rend­szeres figyelmet szentelünk a nemzeti bizottságok szakaszán is. Évről évre költségvetési eszközeik mind nagyobb tételét fordítják erre a célra. Amíg a 7. ötéves tervidőszakban 79 millió koronát használtak fel, addig a mostani ötéves tervidőszak három esz­tendeje alatt már 146 milliót, és 1989-90-ben továb­bi 130 millió koronát fordítanak a környezet védel­mére és alakítására. Közben abból indulunk ki, hogy a járás területének döntő hányada a Csallóköz természetes vízgyűjtő területének védett körzetébe tartozik. Manapság már innen látják el vízzel a Nyu- gat-szlovákiai kerület lakosságának egy részét. Elő­készületek folynak annak az ivóvíz távvezetéknek az építésére, amely a Záhorie és Dél-Morvaország ellátását szolgálja majd. Ennek következtében e te­rület vízminőségének védelme társadalmi jelentősé­gűvé válik, és főleg pénzügyi szempontból lépi túl mind a járás, mind a kerület lehetőségeit. E téren mindkét nemzeti köztársaság együttműködésére van szükség. A szennyezési források 1988-ban történt feltérképezése szerint járásunk területén kö­zel 2,5 milliárd koronát szükséges védelmi intézke­dések megvalósítására beruházni. Ez az összeg nem abból adódik, hogy valamit az elmúlt években elhanyagoltunk volna. A történelmi fejlődésből és a környezetvédelmi problémák megoldásához való viszonyulás alapvető megváltozásából következik, összefügg ezzel például a Barátság kőolajvezeték védett vízgazdálkodási területen kívülre tervezett áthelyezése. Megoldást azonban nem csupán az építkezések szigorú betiltásában látunk, amint azt az SZSZK kormányának 46/1978-as rendeletéből (mely a Csallóköz természetes vízgyűjtő védett terü­letéről szól) következik, hanem a járás olyan fejlesz­tésében, amely a védelem minden feltételének kö­vetkezetes megtartását teszi lehetővé. A 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó környezet- védelmi program megvalósításában az SZLKP KB és a kerületi pártbizottság teljes támogatását élvez­zük, anyagi segítséget kapunk a központi állami szervektől és a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságtól. Nekik köszönhetően 1990-ben befe­jezzük a dunaszerdahelyi szennyvíztisztító építését. Még az idén megkezdjük a somorjai (Samorín) szennyvíztisztító felújítását és bővítését, vezetékhá­lózat és szennyvíztisztító építésébe kezdünk Vajkán (Vojka nad Dunajom), Doborgazon (Dobrohosf), Bodakon (Bodíky) és Gabcíkovóban. összhangban van ez a környezetvédelmi egyensúly megőrzésé­nek szükségleteivel a dunai vízmű által érintett területen, akárcsak a somorjai, gabőíkovói és dobor- gazi nagykapacitású ivóvízforrások védelmével. A szilárd kommunális hulladékot a járásban négy szigetelt lerakóhely építésével oldjuk meg. Ezek rövid élettartama miatt még osztályozóval felszerelt égetőművet akarunk építeni. Tervrajzait most ké­szítjük elő. Megvalósításával a 9. ötéves tervidőszak első éveiben számolunk. 1990-ben elkezdjük az ipari hulladékok lerakatának építését - a vízgazdál­kodási területen kívül. Beruházóként a járás terüle­tén székelő vállalatok és szervezetek veszik ki részüket belőle. Nagy szükségünk van erre a lera­katta, mert többek között ide kerülnek majd azok az anyagok, amelyek az esetleges vízszennyezési ka­tasztrófáknál keletkeznek. A szervezett begyűjtés fokozatosan három vá­rosból (1970-ben volt ez így) a járás valamennyi (56) településére kiterjesztettük. Ennek megfelelően a speciális begyűjtő járművek számát négyről 26-ra növeltük. Azt javasoljuk, hogy a továbbiakban ná­lunk is vezessék be más országok (például az NDK) tapasztalatai alapján az osztályozott begyűjtést. Járásunkban a környezet védelmével és alakítá­sával kapcsolatban különleges követelményeket tá­maszt a Gabéíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Nem először beszélünk élő környezetünk problé­maköréről. Különböző tanácskozásokon számos dokumentumot és határozatot fogadtunk el ezzel kapcsolatban, és a terület fontossága miatt a CSKP KB 7. ülésén környezetvédelmi bizottságot hoztunk létre. Ezekkel a társadalmi szempontból komoly kérdésekkel két évvel ezelőtt foglalkoztunk az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának ülésén, amelyen bírálóan mutattunk rá a jelenlegi helyzetre Szlovákia egyes körzeteiben és járásai­ban. A tanácskozáson sok javaslat hangzott el, és itt született meg az önök által ismert felhívás, amellyel az SZSZK kormánya és az SZSZK Nemzeti.Frontjá- nak Központi Bizottsága fordult a lakossághoz. Ez alapvető feladataink közé tartozik, és annak útja, miként erősíthetjük meg a Nemzeti Frontot, mint a politikai rendszer jelentős részét, azt a plat­formot, amely a lakosság aktív részvételével a szo­cialista demokrácia széles körű érvényesülésében nyilvánul meg. Mely alapvető problémákra mutattunk rá? Első­sorban életkörülményeink romló színvonalára, amely nem felel meg a társadalmunk által nyújtott lehetőségeknek, s annak az igyekezetnek és azok­nak az eszközöknek, amelyeket a döntő fontosságú problémák megoldására párt- és állami szerveink, a Nemzeti Front szervei és szervezetei fordítottak. Egészében véve nem sikerült leállítani életkörülmé­nyeink minőségének romlását. Továbbra is szeny- nyezzük a levegőt és a vizeket, növekszik a termő­föld és az erdötalaj tönkretétele, pusztulnak az erdők, veszélybe kerül és eltűnik számos pótolhatat­lan növény- és állatfaj. Rámutattunk arra a figyel­meztető adatra, hogy körülbelül a lakosság harmada él erősen káros hatású környezetben. Ebből a bírálóan megítélt valóságból kiindulva a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok, társa­dalmi és érdekszervezetek saját intézkedéseket fogadtak el. Milyenek a Nemzeti Front tapasztalatai és az említett Felhívás megvalósításából szerzett ismere­tek? A Nemzeti Frontba tömörülő szervek és szer­vezetek együttes igyekezetével fokozatosan sikerül a széles közvéleményt érdekeltté tenni ebben a problémakörben. Lehetőségeink megfelelő mun­kaformákat és -módszereket keresnek. Közös igye­kezetünk az, hogy a lakosság körében kedvező viszony alakuljon ki a természethez és ahhoz a kör­nyezethez, amelyben dolgoznak és élnek. Ugyanak­kor arra törekednek, hogy tovább fejlesszék a bevált kezdeményezéseket, hogy neveljék a felnőtteket és főleg az ifjúságot. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei által elért eredményeket kedvezően ér­tékeljük, nem lehetünk velük elégedettek. Elkerülhe­tetlen, hogy javaslatokat tegyenek a problémák megoldására, hogy kivegyék részüket az elfogadott intézkedések és megoldások döntéshozatalából. Az elmúlt év decemberében a Nemzeti Front tagja lett a Szlovák Természet- és Tájvédelmi Szövetség, amely aktívan tevékenykedik, szorosan együttmű­ködve a Nemzeti Front szervezeteivel, a nemzeti bizottságokkal és további kompetens szervekkel. Jelenleg kongresszusukra készülnek. Ugyanakkor együtt oldjuk meg anyagi kérdéseiket. Bratislava természetvédői rámutatnak arra, hogy egyes felelőt­len személyek visszaélnek helyzetükkel ebben a szervezetben. Igyekezetük végeredményben arra ''irányul, ami eltér a természetvédelemtől. Ezt sem­milyen esetben sem támogatjuk a Nemzeti Front­építése és majdani üzemelése. Ez a vízgazdálkodá­si mű méreteinél fogva és műszaki megoldásából kifolyólag új viszonyt teremt a természeti környezet egyes alkotóelemei között. Egyensúlyban tartásukat azok az intézkedések teszik lehetővé, amelyeket az érintett szervek és intézmények dolgoztak ki. A járás párt- és állami szerveiben koordináljuk és figyeljük ezeknek az intézkedéseknek a teljesítését, és meg­állapíthatjuk, hogy a gabőíkovói vízmű munkálatai­val összhangban folyamatosan valósítjuk meg őket. Elsődleges feladatok közé tartozik a csallóközi csatornarendszer felújítása, a felszíni és föld alatti vizek rendszere biztonságos szabályozási lehetősé­geinek megteremtése. Ehhez olyan jól működő automatizált jelző- és ellenőrző rendszert kell kiépí­teni, amely lehetővé teszi a szükség szerinti opera­tív beavatkozásokat. A vízmű üzeme befolyásolja a Kis Duna vízrend­szerét, amely öntözésre alkalmas vízforrás. Mivel a víz jelenlegi minősége ennek nem felel meg, feltétlenül szükséges áttisztítása. Az első szakasz­ban a mechanikus tisztítást végezzük el, a biológiai tisztításra elkészült a bratislavai Hydroconsult által kidolgozott tervrajz-dokumentáció. A felvízcsatorna és a Duna eredeti medre között az adott terület további szociális-gazdasági fejlődé­séhez teremtünk feltételeket. Felhasználásra, üdü­lési célokra vár 160 hektárnyi kavicsbánya vízfelüle­te. E térség átfogó rendezése érdekében a Nyugat­szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottsággal együttmű­ködve urbanisztikai-építészeti versenyt szervez­tünk. Éppen a múlt héten értékeltük ki. Elképzelésünk megvalósítása a technológiai be­rendezések, az anyagok időben történő és kiváló minőségű szállítását követeli meg. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy gyártásuknak nem szen­telnek kellő figyelmet. Az elkövetkező időszakban e probléma megoldása a magasabb szintű állami szervekre marad. bán. Ellenkezőleg, párbeszédet akarunk folytatni, és arra törekszünk majd, hogy minden tag életkörülmé­nyeink kérdéseinek megoldásához történelmi meg­közelítéssel, az adott realitásokat mérlegelve viszo­nyuljon. Ugyanakkor érezze állampolgári felelőssé­gét természetünk állapotáért. Ezzel összefüggésben - a Nemzeti Front szervei és szervezetei tagjaival szerzett tapasztalatok alap­ján - azt akarom mondani, hogy a kommunista párt, a kormány és a Nemzeti Front számára kellemetlen az a társadalmi légkör, amelyben ennek a stratégiai feladatnak a megoldására sor kerül. Azért bírálnak bennünket, mert későn, felszínesen fogtunk hozzá. Meggyőződésem, életkörülményeink javításának út­ja a gazdasági és szociális fejlődésnek a környezet- védelem követelményeivel való összhangja elérésé­ben keresendő. Ez annyit jelent, hogy gazdasá­gunkban alapvető szerkezeti változásokat kell meg­valósítani, fokozatosan kell felszámolni a környezet- védelmi problémák okait, és ezzel biztosítani a je­lenlegi helyzet javulását. A Nemzeti Frontban méltatjuk a kormány és az állami szervek koncepciózus hozzáállását ezeknek a kérdéseknek a megoldásához. Ennek ellenére engedjék meg, hogy néhány bíráló megjegyzést tegyek. Ismeretes, hogy továbbra is létezik a törvé­nyek alóli kivételek gyakorlata. Nem sikerült követ­kezetesen megvalósítani a környezetvédelmi beru­házásokat. Az ökológiával kapcsolatos törvények, rendelkezések jelentős mértékben szétforgácsoltak. Nem létezik egy egységes átfogó jogi norma, amely jogi szempontból oldaná meg életkörülményeink alakítását és védelmét. A környezetvédelem oktatá­sának terjedelme, de főleg tartalma, az ezzel össze­függő gazdasági, műszaki, jogi és más szempontok ismertetése egyelőre nincs olyan színvonalon, ame­lyet e komoly problémakör megkövetelne. A falvak, helységek és kerületek fejlesztésében jelentős szerepe van a nemzeti bizottságoknak. Az új jogi normák elfogadása lehetővé teszi számukra, hogy az eddiginél következetesebben lépjenek fel környezetünk szennyezőivel szemben. Mindnyájunk kára, hogy ezt a jogát nem mindegyik nemzeti bizottság érvényesíti teljes mértékben. Életkörülmé­nyeink problémakörének az SZSZK Belügyminiszté­riuma hatáskörébe kerülésével teljes mértékben, átfogóan nem oldódott meg e terület irányítási rendszere. A reszortok továbbra is felelnek környe­zetünk egyes alkotórészeinek minőségéért, és ha­táskörükbe tartozik e területek védelmének ellenőr­zése is. Az SZSZK Nemzeti Frontjában úgy véljük, hogy ez így nem megfelelő. Az ellenőrző szerveknek a reszortoktól függetleneknek kellene lenniük, első­sorban azoktól kellene függetleníteni magukat, amelyek a legnagyobb szennyezők közé tartoznak. Példaként hozom tel, hogy a mezőgazdasági re­szorthoz tartozik az ágazat ellenőrzésével megbí­zott hivatal, az SZSZK Erdőgazdasági, Vízgazdál­kodási- és Faipari Minisztériumának hatáskörébe pedig az Állami Vízvédelmi Felügyelőség. És így sorolhatnám. Újra meg szeretném ismételni Őtefan Lazar, bél­és környezetvédelmi miniszternek az SZNT ülésén elmondott szavait: az ökológiának olyan körzponti szervre van szüksége, amely a törvények rendsze­rére támaszkodik. Erre irányul az a társadalmi igyekezet, amely a környezetvédelmi törvény előké­szítésében a jelenlegi helyzet kedvezőbbre fordítá­sát kívánja elérni. DUDÁS KÁLMÁN, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a dunaszerdahelyi (Dunajská Stieda) járási pártbizottság vezető titkára DÁNIEL FUTEJ, az SZLKP KB tagja, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának alelnöke ÚJ szú 4 1989. X. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom