Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-20 / 248. szám, péntek
A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésének vitája ZDENÉK ÖE§KA, a CSKP KB tagja, a Károly Egyetem rektora A környezetvédelem problémája már most globális világproblémává vált. A fejlett iparral, intenzív nagyüzemi mezőgazdasággal és nagy népsűrűséggel rendelkező Csehszlovákiát sem kerülték el ezek a gondok. Megoldásuk komplex eljárást igényel, amely feltételezi a természettudományos és a szo- ciálökonómiai törvényszérúségek ismeretét. A múltban gyakran megtörtént - de találkozhatunk vele most is hogy a környezet kérdéseit az ember közvetlen szükségleteinek szűk látószögéből ítélték meg, és megfeledkeztek az egész bonyolult környezeti rendszer egyes összetevőinek kapcsolatáról. Másrészt ma is jelentkezik olyan szélsőség, hogy egyes természetvédők kritikátlanul károsnak nyilvánítanak ökológiai szempontból minden környezetben végzett emberi tevékenységet, és gyakorlatilag ki szeretnének szorítani a természetből minden emberi beavatkozást. Ezek a szélsőségek torkolltak a nézetbe az egyik oldalon, hogy a természet arra hivatott, hogy korlátok nélkül szolgálja az embert, biztosítsa a nemritkán alig indokolható anyagi igényeit; a másik végletként viszont indokolatlan, nem szakszerű követeléseket és aktivitást keltettek. Mindkét szélsőség a környezetvédelemben tapasztalható helytelen eljárások, szakszerűtlen, hibás döntések okozója, amelyek azután a környezet romlásának forrásai nálunk. Az így keletkezett hibák kiküszöbölése nagy költségekkel jár és negatív politikai hatásuk sem lebecsülhető. Alapvető feltétele a környezetvédelem sikerének a szakszerű irányítás. Megfelelő eszközök és termelési kapacitások kellenek a légkör, felszíni és a föld alatti vizek védelmét szolgáló berendezésekre. Az intenzív természetvédelem szükségessége végső soron a szocialista rendszerünk lényegéből adódik. Ezért számunkra elsőrendű feladat a lehető legtöbbet megtenni azért, hogy ez a halaszthatatlan kérdés minél előbb és sikeresen megoldódjon, és ehhez bizonyára hozzájárulnak mostani ülésünk eredményei. A környezetvédelem problémáinak megoldása terén számos pozitívum történt országunkban - s mint azt Rimán akadémikus mondotta - ehhez hozzájárult a tudomány is. Ebben az ötéves tervben társadalmunk nem kis eszközöket irányoz elő természetvédelemre, és számol a következő ötéves tervek idejére ezek emelésével. Kérdéses marad azonban, megtettünk-e mindent azért, hogy az adott problémakör megoldását teljes mértékben intézményesen és szakszerűen biztosítsuk. Bizonyára használna e kérdések megoldásának a reszortszemlélet felszámolása vagy legalábbis korlátozása. Az ökológiai probléma megoldásához hozzájárulhatna számos jogi, e problématikát legiszlatív szempontból szabályozó előírás egységesítése. Jelenleg a jogi szabályozás jelentős mértékben szétforgácsolt és áttekinthetetlen. Sok önálló törvény, hirdetmény, rendelet létezik, amelyek nincsenek mindig megtartva. E téren számunkra önálló törvény kidolgozása és elfogadása kínálkozik. Ezek komplexen foglalnák magukba a környezetvédelem minden területét: a vizek és a levegő tisztaságának óvását, a talajvédelmet, a természet és tájvédelmet, a hulladékmegsemmisítést, a zajártalom és a radioaktív sugárzás elleni védelmet. A környezetvédelmet nem szabad avatatlan kezekben hagyni, a kívülállóknak a terület iránt tanúsított lelkesedése méltánylandó, azonban az egész rendszer bonyolult alakulásának felfogására ökológiai műveltségük sajnos nem mindig kielégítő. Ezért már 1977-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyetemein megkezdődött a rendszerökológusok képzése. Ók azok a müveit szakemberek, specialisták, akik hozzáértéssel képesek foglalkozni a környezet problémáival. A Károly Egyetem Természettudományi Kara környezetvédelmi tanszéket alapított. Ennek a tanszéknek, a természettudományi kar más szakembereit bevonva és összefogva más karokkal sikerült szakmailag és politikailag jól képzett specialistákat nevelni a rendszerökológia, a környezet- és tájvédelem terén. A megfelelő szakmai és pedagógiai színvonal biztosítása végett hasznos az oktatók és a hallgatók bekapcsolása az állami terv alapkutatások terén kitűzött feladatainak megoldásába. Az említett tanulmányok folytatói, mondhatom azt is, elsők az említett szakterületen, s ma már a gyakorlatban bizonyítottak. Ennek ellenére kritikusan és önkritikusan be kell ismerni: tekintettel ezeknek a végzősöknek a csekély számára és az adott probléma elégtelen intézményes biztosítására, mind ez ideig jelentősebb eredményeket nem érhettek el. A Károly Egyetem Természettudományi Karán folyó képzés számára minden feltétel adva van, a következő tanulmányi szakok oktatásához: ökológiai elemzés és irányítás, tájökológia és természet- védelem, valamint a bioszféra forrásainak védelme, amely részét alkotják a rendszerökológiai képzésnek és a gyakorlat szükségleteitől függően fog folytatódni a szükséges számú hallgatóval. A szakosítások e csoportjában végzett tanulmányok rend- szerirányúak. A rendszerökológia hallgatói arra készülnek fel, hogy önállóan elemezhessék a környezeti problémákat és a szerzett adatokat rendszeranalízis segítségével feldolgozhassák, szakszerű ajánlásokat készíthessenek, melyek nélkülözhetetlenek az ebben a szférában hozott döntésekhez. A rendszerökológusok szorosan együttműködnek a különböző szakterületek ágazati szakembereivel. Ezért szükséges, hogy a szakágazati főiskolákon és karokon a diákok a szakmai képzés mellett kellő tájékoztatást kapjanak szakágazatuk ökológiai problémáiról is. Azt jelenti ez, s ma már folyamatokban is van, hogy például a gépészeti vagy az elektrotechnikai karon megismerkedjenek a hallgatók az égéstermékeket kiválasztó készülékek tervezésével és gyártásával, az építészeti karon a szennyvíztisztító berendezések építésével, a mezőgazdasági főiskolákon a ta-' lajgazdálkodás kíméletes módjával, a talaj és a talajvíz védelmével. Nem célszerű, hogy az egyes főskoláikon teljes terjedelmükben ökológia tantárgyakat tanuljanak, hanem irányzatuknak megfelelően a lehető legtöbb ismeretet szerezzenek a saját szakterületük környezetvédelmi szükségleteiről. Az elemi környezetvédelmi ismereteiket a diákoknak a középiskolából kellene magukkal hozniuk. Eredményes egyetemünk természettudományi karán a környezetvédelem terén dolgozók számára létesített posztgraduális képzés. Gyakran kerülünk szembe azzal a kérdéssel, hogyan lehetne kihasználni a rendszerszervező szakemberek tudását az ökológiai szakágazatban. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az ökológiai problémák megoldásának irányítása még a környezetvédelem alsóbb szintjének gyakorlatában, kint a terepen sem kielégítő. Például eltérően a közegészségügyi szolgálattól a rendszerökológiában ilyen intézményes szolgálat gyakorlatilag nem létezik. A nemzeti bizottságokon nincsenek önálló környezetvédelmi osztályok. Az ökológia problémája különféle osztályok között oszlik meg, s jobbára olyan dolgozók végzik ezt a munkát, akiknek nincs felsóbbfokű ökológiai képzettsége és ezért kellő tudásuk sem a sürgető és igényes környezetvédelmi feladatok sikeres megoldásához. El kell gondolkodni egy önálló központi szerv létesítésén, amely teljes egészében ökológiai problémákkal foglalkozna, s a későbbiekben kerületi, járási, környezetvédelmi állomásokat kellene létrehozni, amelyeken képzett szakemberek, ökológusok dolgoznának, akik megfelelő eszközökkel és hatáskörrel rendelkeznének. A Károly Egyetem képes lenne ezek számára a munkahelyek számára jó szakembereket képezni. JÁN LUKÁÉIK, a CSKP KB póttagja, a trencíni Szerszámgépgyár villanyszerelője Trenőínben a járási pártbizottság már 1983-ban foglalkozott a környezet védelme problémáival. Akkor azt tűzte ki feladatul, hogy meg kell gátolni a környezet további szennyeződését és fokozatosan hozzá kell kezdeni javításához. Bár eddig már számos intézkedést foganatosítottunk, nem vagyunk elégedettek és kritikusan értékeljük azt, hogy a fő problémákat - elsősorban a szennyvizek tisztításában - nem sikerül megoldanunk. A szennyvíz- tisztítók túlterheltek, s ami még rosszabb, Trencín- ben még nem kezdődött meg a jobbparti szennyvíztisztító építése. Ez kedvezőtlenül hat a Vág vizére. Építését állandóan elhalasztják, de reméljük, hogy a 9. ötéves tervidőszakban megoldódik. A kisebb okológiai jellegű intézkedésekre Z akció keretében kerül sor. A 7. ötéves tervidőszakban hat, a nyolcadikban pedig további öt szennyvíztisztító épül. A pártszervek ösztönzésére járási szinten kimunkálták a környezet védelmének 2000-ig szóló koncepcióját. Teljesítése érdekében egész sor intézkedést foganatosítottunk. A koncepcióból eredő feladatokat hasonló dokumentumok formájában az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságok számára is lebontottuk. A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket megtárgyaltuk a gazdasági szférával abból a célból, hogy kiküszöböljük az egyes termelő üzemek környezetre kifejtett negatív hatásait. Csökkentettük a levegőbe kibocsátott emissziók mennyiségét, ezzel valamelyest tisztább lett a levegő a járásban. Ezt úgy oldjuk meg, hogy fokozatosan másfajta tüzelőanyagokra térünk át és a vállalatokban hatékonyabb szúróberendezéseket szerelünk fel. Az eredeti terv szerint Horné Srnieben 1988-ban kellett volna megkezdeni a cementgyár felújítását, elhalasztása kedvezőtlenül befolyásolja a levegő minőségét, mivel ez a gyár egyike azoknak, amelyek a legnagyobb mértékben szennyezik a levegőt. A szárazság következtében mostanában romlott Trenőín és környéke ivóvízellátása. Ezt a problémát meg lehet oldani azzal, hogy a Stvrtok nad Váhom-i vízforrásra vezetéket kapcsolnak. Más ivóvízforrásokat is keresünk, hogy hiánya ne akadályozza a járás fejlesztését. Nem sikerül következetesen megoldanunk a munkakörnyezet problémáit. Nem csökken a veszélyes munkahelyek száma, Épp ezért szükséges, hogy a vállalatok gyorsabb ütemben valósítsák meg a munkakörnyezet javítását célzó terveket. A vezető gazdasági dolgozóknak aktívabban kell megoldaniuk vállalataik problémáit. A szilárd kommunális hulladék likvidálásával kapcsolatos problémák sem megoldottak, jóllehet a nemzeti bizottságok aktívan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Járásunk területének több mint 50 százalékát hegyek borítják. Gondot okoz, s a járási pártszervek is bírálják, hogy a fakitermelés állandóan túllépi a természetes növekedést. A szerszámgépeket gyártó állami vállalatnál dolgozom, s itt is rendszeresen foglalkozunk a környezetvédelemmel, a jobb munkakörülmények kialakításával. Kidolgoztunk egy vállalati szintű koncepciót, amelynek teljesítését a pártszervezetek és az üzemi pártbizottság ellenőrzi. Jelenleg folyik a gázvezeték szerelése a kazánházakban. A gáz használatával körülbelül évi 500 tonna kéndioxid levegőbe jutását akadályozzuk meg. Üzemen kívül helyeztük a galvanizálót, mint a talajvizek esetleges szennyezőjét és az új építését készítjük elő", amelyhez neutralizáló állomás is tartozik majd. A vállalat a beruházóval együtt gyűjtőcsatorna építésében és balparti szennyvíztisztítók in- tenzifikálásában is részt vesz. Távlatilag tervezzük a tűzveszélyes anyagok és a kőolajszármazékok raktárának építését is, amely a jelenlegi, már nem megfelelőt helyettesítené, s ugyancsak számolunk emulziófelbontó állomás és fahulladékfeldolgozó létesítésével. A vállalat figyelmet fordít a kijelölt építmények környékének rendezésére, a füvesítésre, díszfák kiültetésére, a zajszigetelő növényzet telepítésére, amelyek jól beépülnek a környezetbe és növelik kulturáltságát. VÁCLAV SÍPEK, a CSKP KB tagja, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára Jelentős tettként könyveljük el a szövetségi kormánynak azt a döntését, amellyel lehetővé tette további kéntelenítő berendezések építését és a kilencedik tervidőszak során az Észak-csehországi kerület gázellátásnak számottevő javítását és a központi hőszolgáltatás kiterjesztését. Ennek köszönhetően a kerületben több mint egyharmadával csökkenthető a légkörbe kerülő pernye és kéndioxidszennyezés mennyisége. A kormányhatározatot a kerületben kedvezően fogadták és nagyra értékelik. Számomra azonban érthetetlen, hogy már most nem sokkal e döntés meghozatala után a központi szervek számos felelős dolgozója kétségbe vonja ennek megvalósíthatóságát. Az effajta megközelítéssel nem érthetünk egyet. Az egyes ágazatoknak az Észak-csehországi kerülethez való mostoha viszonyulása, ami az ökonómia előnyben részesítésében nyilvánul meg az ökológiával szemben, kedvezőtlenül befolyásolja a természeti állapotokat éppúgy, mint a lakosság egészségét. A korábbi gyakorlat, miszerint az ökológiával kapcsolatos tények és adatok nem kerülhettek nyilvánosságra a helyzeten nem hogy nem javított, hanem inkább rontotta azt. A rémhírek és kényszerképzetek gyakran sokkal rosszabb hatással vannak, mint a valós állapotok. Mindez kedvezőtlenül befolyásolta a kerület közvéleményét és olyan, bizonyos pszichológiai gátat hozott létre, amelynek leküzdése nagyon komoly problémát okoz az Észak-csehországi kerület számára, amikor biztosítani kell az orvosok, tanítók, jogászok és más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek szükséges állományát. Nélkülük azonban elképzelhetetlen a kerület zavartalan élete. Ami pedig leginkább ártalmas számunkra, az a kerület környezetvédelméért és az állapotok javításáért felelős személyek, intézmények óvatoskodó hozzáállása. Ennek tipikus példája a több mint 80 évvel ezelőtt Chabarovicében létesített méregtemető esete. Ma ez már kettő és háromnegyed millió köbméter mérgező anyagot tesz ki, s tároljuk mindezt olyan helyen, amely alatt 36 millió tonna kiváló minőségű szén van. A megoldás elhúzódását joggal bírálják a kerület lakosai. Hasonlóképpen nem lehetünk megelégedve a meddőhányók termórefordítá- sának ütemével sem. Az Észak-csehországi Barnaszénmedence egyes vállalatai még most is a többszörösét veszik igénybe annak, amennyit a rekultiváció után visszaadnak a mezőgazdasági vállalatoknak. Nem akarunk semmivel sem többet, sem kevesebbet, mint annak elérését, hogy a kerületben az életfeltételek tovább ne romoljanak, de azt is szeretnénk, hogy a kerület ebben a tekintetben a jövőben egyre gyorsabban elérje az ország többi kerületeinek színvonalát. Eközben tudatában vagyunk annak is, hogy ez nem következik be sem holnap, sem holnapután. Ezzel kapcsolatban, engedjék meg, hogy tolmácsoljam a kerületi pártbizottság, a Nemzeti Front kerületi bizottsága és a kerületi nemzeti bizottság közös álláspontját. Eszerint ismét meg kell alakítani a CSSZSZK és a CSSZK kormányainak közös kormányközi bizottságát, amely az Eszak- csehországi kerület fejlesztési kérdéseivel foglalkozna, úgy mint a hetedik ötéves tervidőszak folyamán, amikor annak tevékenysége nagyon is bevált. Ezt az egyik kulcskérdésnek tekintjük a kerület komplex szociális-gazdasági fejlődésének koncepciózus megoldása során a központi és a kerületi szervek együttműködésének és kölcsönös felelősségének kialakításában, beleértve az élőkörnyezet markáns javulásának igényét is. Nem áll szándékomban, hogy krokodilkönnyeket ejtsek a kerület sorsa felett, s azt sem akarjuk, hogy problémáinkat helyettünk valaki más oldja meg. Az átalakítással összhangban elsősorban önmagunknál akarjuk kezdeni. Megtettük az első lépéseket a környezeti ártalmak által sújtott kerület viszonyainak jobbítása terén: erdősítettünk, zöldövezeteket alakítottunk ki számos területen, már csaknem 420 hektárra tehető az olyan telkek összterülete, ahol rendszeresen takarítjuk be a gyümölcsöt, pedig azt korábban már örökre elpusztítottnak tekintették sokan. Keressük és kipróbáljuk az ellenállóképesebb gyümölcsfák egyes fajtáit. Többet törődünk az emberek ökológiai nevelésével. Fejlesztjük és ösztönözzük kezdeményezőkészségüket a városok és falvak tisztaságáról való gondoskodás területén. A gazdasági vezetőket politikai téren arra neveljük, hogy az egész dolgozó kollektívákat úgy neveljék, és befolyásolják, hogy a termelés folyamatára, valamint az egyes beruházások megvalósítására „ökológiai szemüvegen" keresztül tekintsenek. Ebből a szempontból a kerületben létesített tudományos intézmények részéről is nagyobb mértékű hozzájárulást várunk el a jövőben. Olyan feltételek kialakítására törekszünk, hogy az észak-csehországi lakosság jól érezze magát az emberek ide ne csak a munkalehetőségek miatt pénzt keresni jöjjenek, hanem elsősorban azért, hogy itt otthonra találjanak. Ez is az oka volt annak, hogy a legutóbbi kerületi pártkonferenciának tanácskozásán megfelelő teret kapott a környezetvédelem s annak valamennyi vetülete, s egyúttal az e téren előttünk álló teendőket a legfontosabbak közé soroltuk, amelyeknek rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a jövőben. Már akkor döntés született arról, hogy a kerületi pártbizottság mellett létrehozunk egy önálló bizottságot, amely a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik, s hogy ez a kérdéscsoport mindig teret kapjon a kerületi párt és állami szervek tanácskozásának programjában. Attól az időtől kezdve a kerületi pártbizottság a környezetvédelmi problémákkal már két ízben is foglalkozott. Tanácskozásainak programjába e kérdéseket beiktatta a kerület valamennyi járási pártbizottsága, nagyon sok pártalapszervezet, a kerületi nemzeti bizottság, a Nemzeti Front kerületi bizottsága és a Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi szervezetek mindegyike. Mindezt nem azért tettük csak, hogy fokozzuk a nyomást a kerületben elengedhetetlenül szükséges beruházások megvalósítására. Mindenütt a saját felelősségünk került az előtérbe, azt hangsúlyoztuk, a kerület ökológiájának fejlesztése és az azért való felelősséggel kapcsolatban. Azt akarjuk, hogy valamennyi szervezet, intézmény, vállalat és egyén konkrétan kivegye részét a feladatokból, s nemcsak szavakkal, jó ötletekkel, vagy javaslatokkal, de mindenekelőtt tettekkel járuljon hozzá a kerület környezetének javításához. A kerületben a környezetvédelmi kérdéseket már nem kezeljük tabuként. Azt feltételezzük, hogy e kérdéscsoport nyíltabb megközelítésével elejét vesszük a demagógiának és hatékonyan hozzájárulunk a pszichológiai gátak leküzdéséhez, amelyek a kerülettel szemben kialakultak. Arra törekszünk, hogy az ökológiai kérdéseket minden dolgozókollektíva és minden egyén a sajátjának tekintse. Azt akarjuk, hogy minden vállalat, minden intézmény minden dolgozója, minden város és község valamennyi lakója szem előtt tartsa mi az, amit elengedhetetlenül meg kell tennünk, s mi az ami megtehető még ma, mit kell tennünk holnap a jelenlegi állapotok lényeges javulása érdekében azért, hogy meggyorsítsuk a környezetvédelem területén előttünk álló feladatok megvalósítását. Egyidejűleg azt is feladatunknak tartjuk, hogy az ökológiai hiányosságok bírálatakor, s azok leküzdéséhez mindenütt úgy fogjunk hozzá, hogy tudatában vagyunk: e kérdések megoldása szorosan összefügg a gazdasági mechanizmus átalakításának feladatával, a termelési feladatok teljesítésével, s hogy mindig mindenütt feltegyük önmagunknak is a kérdést, mit tettünk és mit teszünk az átalakítás sikeréért. Az évzáró taggyűlések sorozatával az Északcsehországi kerületben is a XVIII. pártkongresszus közvetlen előkészületi stádiumába léptünk. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az idei évzáró taggyűlések legfőbb jellemzője a nagyobb nyíltság és vitakészség mellett, az, hogy a kommunisták saját alapszervezetük munkája hatékonyságát is igényesebben bírálták el. Az eddiginél sokkal inkább reagálnak az olyan problémákra, amelyek közvetlenül érintik az emberek életét és munkáját. Azonban továbbra is tanúi lehetünk annak, hogy számottevő mértékben megmaradtak a munkastílus bizonyos sztereotípiái is. Továbbra is túlnyomóan a tervteljesítés mennyiségi szempontjait tartják szem előtt, kevesebb figyelmet szentelnek az alapszervezetben folyó ideológiai és politikai szervező munkának, az új gazdasági mechanizmus feltételei között, amelyre kétségtelenül hatnak a szocialista közösség egyes országainak bonyolult problémái is. Kulcsfontosságot tulajdonítunk a jelenlegi időszakban a párt vezető szerepe érvényesítése mellett a politikai vezetés módszerei következetes érvényesítésének. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű dolog szakítani a mélyen meggyökerezett közvetlen irányítási módszerekkel, amikor átvállaltuk más érintett szervnek a feladatait és sokrétűen fejlesztenünk kell a párton belüli demokráciát, a valódi kollektivizmust, a nyílt bírálatot és önbírálatot. A sokéves rutin, a formalizmus, az alacsony fokú igényesség, az adminisztratív-utasításos munkamódszerek nagyon sok pártfunkcionáriusnak megkötik a kezét az egyes szervekben és szervezetekben, fékezik és gátolják az átalakítás kívánt gyorsaságát. Nem segítenek az új fajta megközelítésre és az új munkastílusra figyelmeztető felhívások sem. A leghatékonyabbá a felsőbb pártszervek pozitív példái válhatnak. Ehhez tartjuk magunkat mindennapi gyakorlatunkban is. Folyamatosan változtatunk a kerületi pártbizottság munkastílusán. Olyan feltételeket teremtünk, amelyben valamennyi párttag és tagjelölt megtalálhatja helyét a kerület fejlesztése valamennyi kulcskérdéséről folyó vita és döntés során a demokratizmus elmélyülése közepette. Nagy figyelmet szentelünk a politikai-gazdasági és (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1989. X. 20.
