Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-17 / 245. szám, kedd

Ignác Janák elvlársnak az SZLKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) a fogyatékosságokat és hibákat, ha be­szélünk róluk, megtörjük őket, de nem oldunk meg semmit. Ez megkárosítja a párt és a szocialista társadalom iránti bizalmat. A pártszervekben, az SZLKP Központi Bizottságától az alapszerveze­tekig, sokkal jobban meg kell követelni a kommunista vezetőktől, hogy szilárdít­sák meg a fegyelmet, a rendet, a szocia­lista törvényesség és erkölcs megtar­tását. Elvtársak! Hazánkban és a többi szocialista or­szágban bírálóan értékeljük eddigi szo­cialista fejlődésünk sikereit, kudarcait és hibáit, becsületesen, a kommunisták és a széles közvélemény részvételével, nyílt politikát folytatva keressük annak módját, hogyan szilárdítható meg és tökéletesít­hető a szocializmus, hogy még vonzóbb legyen az emberek számára. Az antikommunista erők kihasználják ellenünk azokat a problémákat és fogya­tékosságokat, amelyek az elmúlt időszak­ban objektív vagy szubjektív okok miatt összegyűltek és amelyekről nyíltan be­szélünk. Naponta kíméletlen támadást in­dítanak ellenünk, kétségbe vonják azokat az eredményeket, amelyeket a szocializ­mus elért! Idealizálják a tőke és a nyugati értékek világát. Az átalakítás folyamatát meg akarják fordítani a szocializmus és a párt vezető szerepének felszámolására. A különböző ellenzéki antiszocialista csoportok nálunk ezen erők, a nyugati diverziós központok és különböző külföldi szervezetek aktív hozzájárulásával olyan tevékenységet fejtenek ki, hogy híveket szerezzenek és Szlovákiában is megva­lósíthassák rosszindulatú elképzelései­ket. Ellenzéki erőt akarnak kialakítani, felülbírálni a történelmet és az átalakítás folyamatát szembefordítani a szocializ­mussal. Sikerült híveket szerezniük Szlo­vákiában is, főleg az értelmiségiek és a fiatalok körében. Kísérleteket tesznek, hogy kétségbe vonják a CSKP nemzeti­ségi politikáját, aláássák a művészeti szö­vetségeket, kivonják őket a párt és az állam befolyása alóL Annak ellenére, hogy egyedülálló megnyilvánulásokról van szó, nem hagy­hatjuk őket figyelmen kívül és nem is becsülhetjük ezeket alá. Különösen akkor nem, ha a párttagokról van szó. Mindenki­nek teljes mértékben tudatosítania kell, cselekedeteivel kinek az érdekeit és cél­jait szolgálja. A pártban minden egyes tagra ugyanaz a fegyelem, ugyanazok a jogok és ugyanazok a kötelességek vonatkoznak. Eszerint kell eljárnunk. Az SZLKP Központi Bizottságának és a többi pártszervnek sokkal aktívabban kell dol­goznia a tudományban, a kultúrában és a főiskolákon tevékenykedő kommunis­tákkal. Általuk párbeszédet kell folytatniuk azokkal, akiknek fenntartásaik vannak, akik bírálják az egyes jelenségeket és nem értenek mindennel együtt, de ugyan­akkor támogatják a szocializmust és a tár­sadalmi átalakítást! Erre kel! kihasználni a folyamatban lévő évzáró taggyűléseket is. Határozottabban kell fellépnünk a kü­lönböző úgynevezett kezdeményezések ellen, amelyeknek szerzői nézeteltérése­ket akarnak szítani és feszültséget akar­nak kelteni a nemzetiségi viszonyokban. Sértőnek tartjuk a reakciós emigráció törekvését a nacionalizmus szítására. Ezt a törekvést fejezi ki a Felszabadult Szlo­vákiáért című dokumentum, amelyet az­zal a céllal csempésznek be a köztársa­ságba, hogy felélesszék a klerikális fasiz­must és a ludák politikát, megbontsák a nemzetek és nemzetiségek együvé tar­tozását és együttélését. Elsőrendű köte­lességünknek tartjuk, hogy védjük és fej­lesszük mindazt, amit nemzeteink és nemzetiségeink közös törekvésével elér­tünk a szocialista építés időszakában. Egyértelműen állást foglaltunk a cseh ­szlovák államiság megszilárdításának és a föderáció fejlesztésének kérdésében a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója alkalmából Banská Bystricában megtar­tott ünnepi gyűlésen A továbbiakban Is a nemzetiségi politika lenini elveit érvé­nyesítjük, elmélyítjük lakosaink hazafias és internacionalista érzelmeit. Szlovákiában a kommunisták tudatát és a közvéleményt befolyásolják a szo­cialista országokban, mindenekelőtt a Magyar és a Lengyel Népköztársaság­ban végbemenő fejlemények. Aggodal­mak merülnek fel a szocializmus további fi. gzfi sorsát illetően ezekben az országokban. Már többször kifejtettük álláspontunkat 3 az említett baráti országok fejleményeivel kapcsolatba^. A CSKP KB 15. ülésén * ismételten megtettük ezt. Őszinte érde- 1989. X. 17. künk, hogy tovább fejlesszük és elmélyít­ülésén elhangzott beszédéből sük sokoldalú együttműködésünket a pro­letár és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Teljes mértékben egyetér­tünk a CSKP KB állásfoglalásával, misze­rint az átalakítás nélkül nem fejleszthető tovább a szocialista társadalom. Nem adjuk át azonban pozícióinkat az antiszo­cialista erőknek, hogy a párt elveszítse az események alakulására gyakorolt hatá­sát. Nem engedjük meg, hogy ránk kény­szerítsenek bármit is, ami ellentétben áll a csehszlovák nép, a párt és a Nemzeti Front érdekeivel. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy fenntartsuk és megszilárdítsuk a kerületi és járási pártbizottságok, a Nemzeti Frontban tömörülő társadalmi szerveze­tek, a vállalatok, az iskolák és más intéz­mények baráti kapcsolatait a szocialista országokban lévő partnereikkel. Intenzí­vebben fejleszteni kívánjuk ezeket a kap­csolatokat a tapasztalatcsere érdekében és a szocializmus támogatására. Annak a szocializmusnak a támogatására, amelynek életképességéről és történelmi távlatiságáról mélyen meg vagyunk győ­ződve. Elvtársak! A pártszervek és -szervezetek figyel­me napjainkban indokoltan az alapszer­vezetek évzáró gyűléseire összpontosul. Tapasztalataink értékelése alapján azt mondhatjuk, hogy előkészítésüknek nagy figyelmet szenteltünk. Az előkészületek fontos részét képezte a párttagokkal és a tagjelöltekkel folytatott nyílt elvtársi be­szélgetés. A fő cél az volt, hogy aktivizál­juk a tagságot, felkészítsük arra, hogy az elmélyülő demokrácia és a társadalmi átalakítás feltételei között dolgozzon. Cé­lunk volt a párt vezető szerepének elmé­lyítése és a pártszervezetek munkájának tökéletesítése. A kommunisták túlnyomó többsége ezeken a beszélgetéseken egyértelműen támogatta a CSKP politikáját. Közben a múlthoz viszonyítva nyíltabban és bírá­lóbban szóltak a felvetett kérdésekről. A kommunistákkal folytatott beszélge­tések és az alapszervezetek eddigi évzá­ró gyűlései megmutatták, hogy a kommu­nisták és a pártonkívüliek a fogyatékossá­gok gyorsabb kiküszöbölését várják az átalakítástól. Nem keresik azonban min­denütt a kivezető utakat, azt, hogy ho­gyan használhatják ki saját lehetőségei­ket, hogyan járulhatnak hozzá aktívan a közös műhöz. A tapasztalatok rámutatnak, hogy szüntelenül vissza kell térnünk a CSKP KB 9. ülésének határozataihoz, tökélete­síteni kell a pártszervek és alapszerveze­tek rendszerét és munkastílusát. Szeptember végéig a pártalapszerve- zetek több mint 4000 évzáró taggyűlése valósult meg. Annak ellenére, hogy bizo­nyos pozitív mozgást tapasztalhatunk a pártalapszervezetek önállóságának nö­velésében, munkájuk hatékonyságának emelésében, azt tapasztaljuk, hogy egyes pártalapszervezetek nem tudnak eleget tenni azoknak a nagyobb követelmények­nek, amelyeket a mai viszonyok között munkájuk iránt támasztanak. Erős irány­zat érvényesül, hogy az eredményeket és a feladatokat a gazdasági vezetés ta­nácskozási stílusában értékeljék. A CSKP KB 7. és 9. ülésének határo­zatai lassan érvényesülnek a gyakorlat­ban. Még mindig találkozhatunk azzal, hogy a pártszervek és a kommunisták nem elég igényesek környezetükkel, de elsősorban önmagukkal szemben. Hiány­zik a nagyobb nyíltság, az, hogy a határo­zatok egyértelműbben a szervezet hatás­körében lévő legfontosabb feladatokra irányuljanak. Ez arról tanúskodik, hogy még mindig érvényesül a maradiság és a rutin, hogy nem értékelik megfelelőképpen a kollektív szellemet, nem keresik következetesen a hibák, fogyatékosságok lényegét, kikü­szöbölésük módját. Ezért az egyes alap­szervezetekben az évzáró taggyűlések és az elfogadott intézkedések nem teremtik meg a feltételeket a helyzet megmászá­sához, a pártpolitika nyílt és kezdemé­nyező érvényesítéséhez. Az évzáró tanácskozások a múlthoz viszonyítva nagyobb figyelmet szentelnek a pártéletnek és külön a tagság javításá­ról való átfogó gondoskodásnak. A párt sorainak javítási folyamatában nem kevés probléma merül fel. Az okok elsősorban abban rejlenek, hogy egyes helyeken adminisztratív módon viszo­nyulnak a párt sorainak formálásához, kampányszerűség uralkodik a tagjelöltek felvételében. A munkásosztállyal és a dolgozókkal szembeni felelősség arra kényszerít ben­nünket, hogy szakítsunk az adminisztra­tív, gépies megközelítésekkel. A dolgozó­kollektívákban, de főleg a fiatalok körében a kommunistáknak intenzívebb politikai hatást kell gyakorolniuk. Csak azokat szabad felvenni a pártba, akik őszintén érdeklődést tanúsítanak a CSKP-ba való belépés iránt, akik párttagságukkal, mun­kájukkal és cselekedeteikkel aktívan hoz­zájárulnak a párt tekintélyének megszilár­dításához, társadalmi vezető szerepének elmélyítéséhez. Természetesen a párt nem mondhat le osztályjellegéről és mun- kásmagváról. Elvtársak, az évzáró taggyűléseken a figyelem helyesen összpontosul politikai rendsze­rünk további tökéletesítésére, elsősorban a Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezeteknek aktivizálására. Elisme­réssel nyugtázzuk, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei tevékenységének tartalma mind közelebb kerül az átalakí­tás feladataihoz. Tagjaik érdekeinek ki­elégítésére és javaslataik megvalósításá­ra törekednek. Viszont még mindig sok a kiaknázatlan tartalék és lehetőség. A Nemzeti Front tisztségviselői és tagjai joggal bírálják a formalizmusnak, a papír­munkának, a bürokratikus irányításnak és a párt vezető szerepe adminisztratív ér­vényesítésének megnyilvánulásait. Fel­tétlenül növelni kell a Nemzeti Front szer­vezeteinek önállóságát, kezdeményezé­sét és felelősségét, politikai módszereket kell alkalmazni s a CSKP politikája mellé fel kell zárkóztatni minden lakost, akinek szívügye hazánk fejlődése. Jóval következetesebben élni kell a Nemzeti Front össznépi bázisa nyújtotta lehetőségekkel a lakosok érdekeinek, szükségleteinek és vágyainak megvalósí­tására, alkotó aktivitásuk kibontakoztatá­sára, részvételük növelésére a politika kidolgozásában, gyakorlásában és ellen­őrzésében. A társadalom átalakításánál, demok­ratizálásánál és új minősége megterem­tésénél politikai hovatartozástól, nemzeti­ségtől, vagy felekezettől függetlenül szá­mítunk minden lakos becsületes munká­jára és tehetsége kihasználására. Fon­tosnak tekintjük az olyan módszerek feltá­rását, amelyekkel következetesebben megvalósítható a CSKP KB Elnökségé­nek a Nemzeti Front és a benne tömörült szervezetek aktivizálásáról szóló doku­mentuma. Ezzel összhangban ki kell bon­takoztatni az FSZM-ben, a SZISZ-ben és a további társadalmi szervezetekben és szakegyesületekben dolgozó kommunis­ták tevékenységét és munkáját. Elvtársak, a pártmunkában kiemelt figyelmet for­dítunk az SZSZK gazdasági feladatainak teljesítésére. Becslés szerint a nemzeti jövedelem Szlovákiában a 8. ötéves tervi­dőszakban hozzávetőleg 19-20 száza­lékkal fog növekedni. Ez azonban a következő évben meg­kívánja a gép- és az építőiparban a dina­mikus fejlődés megújítását. Ez reális, de nem könnyű feladat. Erről tanúskodnak az idei esztendő kilenc hónapjának ered­ményei is. E feladat sikeres teljesítéséhez nagy­mértékben hozzá kell járulniuk a jelenleg végbemenő évzáró taggyűléseknek és a küszöbönálló pártkonferenciáknak. Az SZSZK szociális és gazdasági fej­lődését, a korábbi évekhez képest kedve­ző eredmények ellenére, számos komoly probléma és fogyatékosság fékezi. Ide sorolható főleg a gazdaság ki nem elégítő szerkezetváltása, a beruházások s a bel­piacon az áru- és a szolgáltatások kínála­ta tárgyi.- feladatainak nem teljesítése. Nem sikerül a nyersanyag- és energiaigé­nyes termelés visszafejlesztése, s ennek következtében az energia- és az anyag­igényesség csökkentésének üteme elma­rad a CSKP XVII. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán kitűzött céloktól. Aránytalanul magas fokúak a szállítással szembeni igények. Az import növelésére gyakorolt nyomást megfelelőképpen nem ellensúlyozza exportképességünk növe­kedése. Viszonylag stabilizált ugyan bel­piacunk élelmiszerellátottsága, de szá­mos ipari árucikk kereslete meghaladja a kínálatot. A lakosság joggal bírálja a szolgáltatások és a közlekedés számos fogyatékosságát. A kommunistáktól elvárjuk, hogy az ilyen és az ehhez hasonló problémák okait elemezzék és kiküszöbölésükre mozgósítsanak. Ebben az időszakban a perspektív fejlődés feltérképezése mel­lett törekvésünk célja főleg az, hogy a Szövetségi Gépipari, Elektrotechnikai és Kohászati Minisztérium szervezetei­ben teljesítsék a feladatokat és megoldják a honvédelmet szolgáló termelés helyet­tesítésével kapcsolatos problémákat, a vegyiparban befejezzék a beruházáso­kat, különösképpen a Slovnaftban gyor­sabban üzembe helyezzék a hidrokrakko- ló üzemet. Rugalmasabban kell megolda­ni a beruházások, az építőipar számos hiányosságát, hogy a létesítményeket idejében üzembe helyezzék, és ebben az ötéves tervidőszakban a minimumra -csökkentsék a lakásépítési terv teljesíté­sében keletkezett lemaradást. A mezőgazdaságban a lehető legna­gyobb igyekezetei kell kifejteni a termés betakarításánál, az idejében történő és jó minőségű vetési munkálatoknál. Meggyőződésünk, hogy a kormány­ban, az egyes tárcákban dolgozó kommu­nisták, valamint a dolgozókollektívák min­dent megtesznek az idei esztendő és a következő időszak feladatainak sikeres teljesítése érdekében. Különösen az SZSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumának, a kereskedelmi szervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak kommunistáitól várjuk el azt, hogy az SZSZK kormánya intézkedéseinek következetes megvaló­sításával figyelmüket összpontosítsák a belpiac szükségleteinek kielégítésére. Ez azonban a termelő szervezetek köte­lessége is. Nem véletlenül utalunk erre. Élénken emlékezünk még a közelmúlt tapasztalataira, valamint a zöldség- és gyümölcsellátásban a nyári hónapokban évről évre ismétlődő fogyatékosságokra. Egyes régiókban a termények fölöslege, sót elértéktelenedése, s a másik oldalon hiányuk, főleg az északabbra fekvő járá­sokban, az illetékes vezető dolgozók fele­lőtlenségéről és szervezőképessége hiá­nyáról tanúskodik. Az ilyen megközelítés okozta politikai károk helyrehozhatatla- nok. Ezzel összefüggésben helyénvaló a pártszervezetek magatartásának kérdé­sét is felvetni. Néhány pártszervezet tevé­kenységében észlelhető az egészségte­len tolerancia. Ennek véget kell vetni. A kereskedelmi szervezetek kommu­nistáinak az alkalmazottakat céltudato­sabban kellene ösztönözniük belkereske­delmünk és a hazai vásárlóközönség vé­delmére. A gazdasági mechanizmus átalakítá­sában további lépést tettünk előre. Nem keveset tettünk az új mechanizmus ele­mei fokozatos gyakorlati alkalmazásában, a törvényhozásban, de elsősorban a köz­pont átalakításában. E pozitívumok elle­nére azonban nem lehetünk teljesen elé­gedettek a CSKP KB 7. ülése határozatai­nak teljesítésével. Még mindig erőteljesen érvényesül a gondolkodás régi módja, kevés a mersz és gyakran az a képesség is, hogy a gazdaságfejlesztés tárgyi körül­ményeivel szoros összefüggésben jelen­tősen rendszerbeli módosításokat készít­senek elő és valósítsanak meg. Az első általánosításokból az követke­zik, hogy a kormánynak és a tárcáknak jóval rugalmasabban kell elsajátítaniuk az új szemléletet és a munka konkrét formáit és módszereit. Ezzel a problémakörrel kellene foglalkozni évzáró taggyűlése­iken. Lényegében teljesítettük azokat a fela­datokat, amelyek összefüggnek a terme­lési-műszaki, a tudományos-kutatási és a forgalmi bázis szervezési átalakításá­val. Az SZSZK gazdaságában, beleértve a szövetségi szinten irányított ágazatokat, 704 állami vállalat jött létre. Minél hama­rabb meg kell teremteni belső szervezési elrendezésüket úgy, hogy teljes mérték­ben érvényesülhessen a gazdasági önel­számolás alapelve, mégpedig a részle­gekben, a műhelyekben és az egyének­nél is. Az első tapasztalatok szerint ezt a feladatot lassan valósítják meg. A veze­tő gazdasági dolgozóknak gyorsabban le kell küzdeniük a pszichológiai akadályo­kat, az adminisztratív-utasításos irányítás csökevényeit, s kivárás helyett kezdemé- nyezően keresniük kell a legjobb megol­dásokat. A központban és a vállalatokban a kommunistáknak kiemelt figyelmet kel! fordítaniuk a gazdasági és a szociális fejlesztés hosszú távú programja, illetve az SZSZK gazdaságában a haladó szer­kezeti változások programja kidolgozásá­val kapcsolatos munka színvonalára. E programok sikeres megvalósításától függ majd Szlovákia gazdasága teljesítő­képességének és hatékonyságának to­vábbi növekedése is. A 9. ötéves terv kidolgozásán folyó munkálatok helyzete arra késztet ben­nünket, hogy változtatást szorgalmaz­zunk az eddigi megközelítésben. Az ed­dig kidolgozott fejlesztési programok nem képezik zálogát a szükséges gazdasági eredményeknek, a javasolt szerkezeti változások nem felelnek meg a termelés műszaki-gazdasági színvonala progresz­szívabbá tétele és a termelési folyamat intenzifikálása feltételeinek. E kulcskér­dések megoldása nélkül elképzelhetetlen a gyökeres fordulat az SZSZK gazdasá­gában. Elvtársak, jelenleg intenzívebb munka folyik a CSKP XVIII. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának előkészítésén. Kongresszusunkig nem egész fél év van hátra. Az SZLKP KB bizottságai, apparátusa és a létrehozott munkacsoportok intenzí­ven dolgoznak az SZLKP kongresszusá­nak előkészítésén. Arra törekszünk, hogy az SZLKP kongresszusa elé terjeszthes­sük az SZLKP előző kongresszusa hatá­rozatai, valamint a CSKP XVII. kongresz- szusa Szlovákiával kapcsolatos határo­zatai teljesítésének tárgyilagos, hiteles elemzését, s ezzel egyidejűleg kidolgoz­zuk a huszadik század kilencvenes éveire Szlovákia továbbfejlesztésének konkrét, indokolt mozgósító programját. Az SZLKP KB Elnöksége, Titkársága és állandó bizottságai,, valamint a kong­resszust előkészítő bizottságok az emlí­tett szervek munkatervével összhangban több anyagot tárgyaltak meg. Elismerés­sel nyugtázzuk, hogy kidolgozásukban részt vett a központi bizottság valamennyi tagja és széles pártaktíva is. Viszont még sok a teendőnk. Az SZLKP KB Elnöksége és Titkársá­ga összefüggésben a központi bizottsági apparátus teljesítőképességének és munkája színvonalának javításával, fog­lalkozott az apparátus szervezési és tar­talmi átalakításával is. Ennek célja az SZLKP KB szervei feladataival összefüg­gésben megteremteni annak előfeltétele­it, hogy javuljon az SZLKP KB apparátu­sának koncepciozitása, teljesítőképessé­ge és munkájának minősége, számos tevékenységét ésszerűsítse, egyebek kö­zött a párt- és az állami szervek közötti munkamegosztás elmélyítésével, hogy megerősítsük az SZLKP KB pótolhatatlan tevékenységének fontos szakaszait. El­hanyagolhatatlan feladat a munkatársak korábbi állományának csökkentése, s a felszabadult munkaerőkkel a pártépí­tés alsóbb láncszemeinek megerősítése. A CSKP KB 15. ülésén megtárgyalták a CSKP új alapszabályának tervezetét, amelyet párton belüli vitára terjesztünk. Az alapszabály tervezete tartalmával rea­gál a párton belüli élet fejlesztésének, az átalakítás és a demokratizálás időszaká­ban a párt vezető társadalmi szerepe további elmélyítésének új követelmé­nyeire. Helyesnek tartjuk az új alapszabály tervezetében ismét egyértelműen megfo­galmazni az SZLKP helyzetét és szerepét abban a vonatkozásban, hogy az SZLKP bebizonyította létjogosultságát az SZSZK nemzeti politikai szubjektumaként és az egységes CSKP megbízható osztaga­ként. A CSKP új alapszabálytervezetéről a széles körű párton belüli vitát Szlovákiá­ban úgy készítjük eló, hogy hasznosítsuk a párt testületi bölcsességét ezen alapve­tő törvények végső formájának kimunká­lásában, s hogy elmélyítsük a CSKP ve­zető szerepét és aktivizáljuk tagságát. El kell mélyíteni minden pártbizottság és minden kommunista felelősségvállalását az alapszabály következetes megtartá­sáért. A társadalomban végbemenő nézet­differenciálódás, a fejlődésünk további irányával kapcsolatos fokozódó politikai harc megkívánja, hogy a párt szervei és tisztségviselői szüntelen személyes kap­csolatban álljanak a kommunistákkal és a dolgozókollektívákkal. A személyes pél­daadás, az igaz, őszinte szavak hatásos fegyverünk az ingadozással és a dema­gógiával szemben. A CSKP programter­vezete alapelveinek, szocialista társadal­munk szociális-gazdasági fejlődésének kongresszus előtti vitájában, a CSKP XVIII. kongresszusa és az SZLKP kong­resszusa előkészítésének egész folya­matában arra törekszünk, hogy elmélyít­sük a megismerést, növeljük a pártnak tevékenységét az emberek körében és javítsuk a visszacsatolási mechanizmu­sokat. Igényes időszak előtt állunk, amely minden kommunistától nagy igyekezetet, alkotószellemet, önfegyelmet, az előrelá­tás képességét és határozottságot köve­tel meg. Kifejezzük meggyőződésünket, hogy Szlovákia Kommunista Pártja a múlthoz hasonlóan most is, forradalmi hagyományainak és a marxizmus-leni- nizmushoz hűen betölti az ösztönző és az egyesítő erő szerepét az átalakítás meg­valósításának és további szocialista fejlődésünknek útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom