Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. IX. 7. Sikeresen startolt a Szojuz TM 8 űrhajó Péntekre várható az összekapcsolás a Mirrel • Viktorenko és Szerebrov hat (CSTK) - Bajkonurban kedden közép-európai idő szerint 23 óra 38 perckor startolt a Szojuz TM 8 űrha­jó, fedélzetén Alekszandr Vikto­renko parancsnokkal és Alek­szandr Szerebrov fedélzeti mér­nökkel. A Mir űrállomáson gazdag program vár a legénységre, tudomá­nyos és technológiai kísérleteket kell végrehajtaniuk, új műszereket és berendezéseket kell kipróbálniuk. Mint azt a TASZSZ hírügynökség jelentette, az űrhajó fedélzeti mű­szerei normálisan működnek, a le­génység jól érzi magát. Az 1986 februárja óta Föld körüli pályán tar­tózkodó Mir űrkomplexummal a ter­vek szerint pénteken kapcsolódik össze az űrhajó. Viktorenko és Sze­rebrov hat hónapot tölt a világűrben. Alekszandr Viktorenko űrhajós, a Szovjetunió hőse 1947. március 29-én született az észak-kazahsztá­ni Olginkában. 1969-ben fejezte be tanulmányait az orenburgi katonai repülős főiskolán, majd a fegyveres erőkben szolgált. Tíz különféle típu­sú repülőgépen repült. 1978-ban ke­hónapot tölt a világűrben rült az űrhajósok egységébe, 1987 júliusában járt először a világűrben a szovjet-szíriai nemzetközi legény­ség parancsnokaként. Alekszandr Szerebrov űrhajós, a Szovjetunió hőse, a Szojuz TM 8 fedélzeti mérnöke 1944. február 15-én született Moszkvában. 1967- ben fejezte be tanulmányait a moszkvai fizikai-műszaki főisko­lán. A következő kilenc évben e főis­kola egyik tanszékén végzett tudo­mányos munkát. 1976-tól az Enyer- gija tudományos-termelési egyesü­lésben tevékenykedett, kozmikus műszerek kifejlesztésében, az ezzel kapcsolatos kísérletekben vett részt. 1978-ban vették fel az űrhajósok egységébe. Eddig kétszer járt a világ­űrben: 1982 augusztusában a Szo­juz T 7 űrhajóval, a Szaljut 7 űrállo­más fedélzetén, majd 1983 áprilisá­ban a Szojuz T 8 űrhajóval. Bejrútból evakuálták az amerikai nagykövetséget (ŐSTK) - Az Egyesült Államok tegnap evakuálta libanoni nagykövetségét: John McCarthy nagykövettel az élen a misszió munkatársai két helikopter fedélzetén el­hagyták Bejrútot, s állítólag Ciprusra re­pültek - közölték hivatalos bejrúti forrá­sok. Ez nyilván annak a következménye, hogy megromlottak a kapcsolatok Wa­shington és Michel Aun tábornok, a ke­resztény erők parancsnoka között. Ked­den az USA politikája ellen tüntetés volt a nagykövetség épülete előtt, amely Bej­rút keleti, keresztény szektorában van. A tüntetők bejelentették: „jelképesen" blokád alá helyezik a misszió épületét és ugyancsak „jelképesen" túszuknak tekin­tik a nagykövetet. A Reuter szerint az okozta Washing­ton és a libanoni keresztények ellentéteit, hogy Aun hívei felrótták az amerikaiak­nak, nem szorgalmazzák eléggé határo­zottan a szíriai csapatok kivonását Liba­nonból. Jövő keddre összehívták az MSZMP KB ülését (ŐSTK) - Budapesten kedden ülést tartott az MSZMP Politikai Intéző Bizott­sága. A tanácskozáson tájékoztatót hall­gattak meg a háromoldalú egyeztető tár­gyalások helyzetéről, az MSZMP-nek ezeken a megbeszéléseken képviselt ál­láspontjáról, valamint az MSZMP október elején esedékes soron kívüli kongresszu­sával összefüggő feladatokról. A politikai intéző bizottság úgy döntött, hogy szeptember 12-re összehívja az MSZMP Központi Bizottságának soros ülését. Szerebrov és Viktorenko a kilövés előtt (CSTK) - Moszkvában a Szak- szervezetek össz-szövetségi Köz­ponti Tanácsának kedden kezdődött hatodik ülésén beszédet mondott Sztyepan Salajev, a testület elnöke. Kijelentette, az országban kialakult szociális-gazdasági és társadalmi­politikai helyzet megköveteli a szak­szervezetektől, hogy a dolgozók tör­vényes jogai és érdekei védelmére összpontosítsa figyelmét. Rámuta­tott arra, a közelmúlt sztrájkhulláma nemcsak a szociális feszültségről tanúskodik, hanem arról is, válság­ban van a bizalom a társadalmi­politikai struktúrák, így a szakszer­vezetek iránt is. A dolgozók között széles körben elterjedt az a meg­győződés, hogy megfosztották őket a szociális-gazdasági döntések elfo­gadására gyakorolt befolyásuk reá­lis eszközeitől. Mindez arra ösztö­(CSTK/T ASZSZ-felvételek) nözte a munkásosztályt, hogy önál­lóan kezdjen harcolni jogaiért és érdekeiért. Salajev elmondta, tavaly és az idén negyven kerületben, határterü­leten, autonóm és szövetségi köz­társaságban voltak sztrájkok. Nyil­vánvaló, hogy a vitás kérdések meg­oldásának ez a módja károkat okoz a dolgozókollektíváknak és hosszú távú érdekeiknek. A piaci helyzet romlása miatt a szakszervezetek kénytelenek arra kérni a kormányt, hogy 1991 -ig fagyassza be az alap­vető élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát. Ugyancsak javasolják, hogy haladéktalanul tegyenek intéz­kedéseket az olyan szövetkezetek tevékenysége beszüntetésére, amelyek munka nélküli jövedelmek­hez jutnak és ezzel kiváltják a lakos­ság elégedetlenségét. Az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége kedden társa­dalmi vitára bocsátotta a köztársa­sági nyelvtörvény tervezetét. A do­kumentum az állami nyelv rangjára emelné az ukrán nyelvet, azt hasz­nálják majd a hivatalokban, a doku­mentációkban is. A tervezet közvetí­tő nyelvként ismeri el az oroszt (az 50 milliós köztársaságban 11 millió orosz él), s figyelembe veszi más, itt élő kisebb nemzetiségek - így a 170 ezres magyar lakosság - jogát anyanyelvi kultúrája fejlesztésére, lehetőséget biztosít nyelvük haszná­latára az élet különböző területein. Elsüllyedt egy szovjet halászhajó (CSTK) - A Balti-tengeren, Gotland svéd szigettől délre tegnapra virradóan elsüllyedt a Laduskin szovjet halászhajó. A svéd hírügynökség tájékoztatása sze­rint a balesetet a Tebo Star tinn tankhajó okozta, amely nekiment a szovjet ha­jónak. A szovjet hajó 15 tagú személyzete közül eddig csak egy tengerészt sikerült megmenteni, akit a svéd parti őrség egy közeli kórházba szállított. A helyszínre érkezett hajók és helikopterek folytatják a kutatást a legénység többi tagja után. Csekély azonban a remény arra, hogy a tengerészek a rendkívül alacsony hő­mérsékletű vízben túlélték volna a ka­tasztrófát. E lérkezett a nyári szünet vége, lassan minden fontos lesze­relési fórum felújítja munkáját. Bécs- ben már mától nagyüzem lesz: az európai fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverek korlátozásáról a huszonhármak, a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésről a har­mincötök tárgyalásainak harmadik fordulója kezdődik. A hírek szerint a másik legjelentősebb fórum, a ha­dászati fegyverek 50 százalékos csökkentéséről folyó genfi szovjet­amerikai tárgyalások 12. fordulóját pedig a szeptember 22-23-ra terve­zett Sevardnadze-Baker találkozó után nyitják meg. A Fehér Házból annyit kiszivárogtattak, hogy az USA a hadászati eszközök, valamint a vegyi fegyverek terén is új javasla­tokat kíván tenni. Szintén washing­toni jólértesült kö­rök nyilatkozatai tudatták, hogy be­látható időn belül szó lehet egy újabb szovjet-amerikai csúcstalál­kozóról is. Felesleges lenne most, az újabb tárgyalási forduló küszöbén latolgat­ni az esélyeket, hiszen csak azt lehetne megismételni, amit az előző fordulók zárásakor elmondtunk. A rövidesen várható nyilatkozatok­ból úgy is kitűnik majd, hogy a politi­kusok és szakértők a koncepciók újragondolására, az álláspontok kö­zelítésére használták-e ki a szü­netet. Érdemes most magával a szünet­tel foglalkozni, mert rendhagyó mó­don mégsem volt igazi szünet a ka­tonapolitikában. Lényegében min­den hétre jutott kísebb-nagyobb szenzáció, vagy legalábbis figye­lemfelkeltő esemény, nyilatkozat. Azt is lehetne mondani, hogy ez a nyár a katonák párbeszédének nyara volt. Azé a párbeszédé, amelynek nyitánya a két nagyhata­lom között tavaly márciusban még semleges területen, a svájci Bern­ben volt: a Dmitrij Jazov szovjet és Frank Carlucci amerikai védelmi mi­niszter történelmi kézfogását megö­rökítő fotót címoldalon hozták a vi­láglapok. A katonai nyíltság akkor megkezdett folyamatának jótékony hatását érezni lehet, s a találkozóso­rozat e nyáron először William Cro- we tengernagynak, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bizottsá­ga elnökének szovjetunióbeli látoga­tásával folytatódott. Crowe program­ja igen zsúfolt volt. Persze, a leszerelési kérdések­ben nézeteltérések is voltak, de ami­kor megkérdezték tőle, mi a vélemé­nye a szovjet katonai költségvetés­ről Gorbacsov által ismertetett adat­ról (77,3 milliárd rubel), azt válaszol­ta: a két ország eltérő gyakorlata miatt nagyon nehéz az összehason­lítás, de nem hiszi, hogy a szovjetek bármit is el akarnának hallgatni, en­nek egyébként sem lenne semmi értelme. az igazi szenzáció július végén történt. Szergej Ahromejev marsall, aki jelenleg Gor­bacsov katonai tanácsadója, koráb­ban (1988-ig) pedig vezérkari főnök volt, meghallgatáson vett részt az amerikai képviselőház katonai bi­zottsága előtt. A helyzet nem min­dennapi voltára utalt a meghallga­tást vezető bizottsági elnök is, kije­lentve: már sokféle uniformist látott ülni a tanúk székében, de olyat, amilyet Ahromejev visel, még nem. Washingtoni tudósítók szerint nem csupán udvarias véleménycse­re volt ez. A marsall válaszolt a kér­désekre, esetenként elég keményen képviselte a szovjet álláspontot. Bí­rálta az amerikai űrfegyverkezési terveket, mondván, ha az USA kato­nai eszközöket telepít a kozmoszba, akkor nem lehet megállapodást köt­ni a hadászati fegyverek csökkenté­séről. Azt mondta, nem a hadászati védelmi kezdeményezésről beszél, mert az az Egyesült Államok bel- ügye. De a rakétaelhárító eszközök világűrbe telepítése már az 1972-es ABM-szerződés megsértését jelen­tené. Állítólag olyan adatokat is kö­zölt, amelyek még nem hangzottak el soha nyilvánosan. Megkérdezték tőle, igaz-e, hogy a Szovjetunió évente 4000 tankot gyárt. Ahrome­jev válasza: tévedés, a Szovjetunió évente 1700 harckocsit gyárt, bele­értve az exportra menőket is. De ez a szám 1990 végéig 40 százalékkal csökkenni fog. Az amerikai honatyák úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy meglepte őket az eddig hétpecsé­tesként kezelt adat nyilvánosságra hozatala. A tudósítók szerint Ahro­mejev esetenkénti keménysége el­lenére a meghallgatás végén a bi­zottsági tagok felállva tapsolták őt meg. S itt kell utalni Sevardnadze kül­ügyminiszter szavaira, aki azt mon­dotta, természetes dolognak kell tar­tani, hogy a nyíltság az eddig szigo­rúan bizalmasként kezelt katonai kérdésekre is kiterjed. További pél­da erre Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter ugyancsak július végi hiva­talos látogatása Londonban, ilyen az utóbbi négy évtizedben nem volt. A nemzetközi kapcsolatok királyi in­tézetében szakértőknek tartott elő­adásában a legfontosabb leszerelési intézkedések közé sorolta a hadi­tengerészeti erők kölcsönös csök­kentését. Tudvalevő, erről az USA hallani sem akar, ez az a terület, ahol egyértelmű fölénye van. Ezzel szemben Moszkvában ezt a kérdést az összeurópai folyamat elidegenít­hetetlen részének tekintik.S ha már Jazov ezt a témakört Londonban szóba hozta, lehet, hogy Gorbacsov is említést tesz majd róla szeptem­ber 23-án Moszkvában Margaret Thatchernek. intén egyedülálló volt a ma­ga nemében a Moszkva és Brüsszel között július 29-én meg­rendezett tévéhíd, amelynek segít­ségével Ahromejev marsall és Wolf- gang Altenburg hadseregtábornok, a NATO katonai bizottságának elnö­ke válaszolt a kérdésekre. Sokat mondtak szakértők számára az ál­láspontokban felfedezhető árnyala­tok is. Most csupán arra utalnék, hogy Altenburg szerint - ezt egy kérdésre válaszolta - jelenleg, s még egy jó ideig nem lehet felosz­latni a NATO-t és a Varsói Szerző­dést, bár azt elismerte, hogy a fejlő­dés jelenlegi iránya bizonyára elve­zet a két tömb katonai aspektusai­nak változásához. Itt pedig arra sze­retnék utalni, a VSZ-országok leg­felsőbb vezetői július elején Buka­restben éppen azt hangsúlyozták, hogy a katonai-politikai szervezet politikai jellegét kívánják a jövőben erősíteni. Ha nem is volt szenzáció, de mindenképpen a meglepetés erejé­vel hatott augusztus közepén a wa­shingtoni bejelentés: Crowe tenger­nagy nyugállományba vonul és Bush elnök Colin Powellt nevezi ki a helyébe. Powell személye akkor jelentett igazi szenzációt, amikor Reagan - kormányzásának utolsó esztendejében - kinevezte őt nem­zetbiztonsági tanácsadónak, őt, a színes bőrű katonatisztet. Mond­ták is akkor: vége a karrierjének, hiszen nemsokára jön az új elnök és új csapatot hoz. A jamaicai beván­dorlók gyermekéből az ország legfi­atalabb négycsillagos tábornoka és legmagasabb beosztású katonája lett. Amerikai vélemények szerint jó a diplomáciai érzéke, és a tisztek gondolkodó fajtájához tartozik. Fel­tételezhető tehát, hogy szovjet kollé­gái szót tudnak majd vele érteni. Nemcsak ennyiből állt a nyár. Az USA az ideinél 7 milliárddal nagyobb katonai költségvetést hagyott jóvá a jövő évre. Felbocsátott egy szu­pertitkos katonai programot teljesítő űrrepülőgépet is, Bush pedig beje­lentette, hogy ragaszkodik az űr­fegyverkezési programhoz. Voltak tehát árnyoldalai is a nyárnak: töb­bek között Richard Cheney amerikai hadügyminiszter sajtóvitát kiváltó ál­lítása. Cheney bírálta az amerikai honatyákat, amiért egyes fegyverke­zési programok költségvetéséből le­faragtak, s azzal vádolta őket, hogy lebecsülik a szovjet fenyegetés ve­szélyét. Szerinte Moszkva tökélete­síti a hadászati eszközeit, ezért tet­tei nincsenek összhangban leszere­lési kezdeményezéseivel. Azt vi­szont már nem említette, hogy a Szovjetunió csak olyan korszerű­sítést végez, amellyel nem sérti szerződésben vállalt kötelezettsé­geit, s egyébként is, az USA fejlesz­tési programjai sem kisebbek. mindezt figyelembe véve röviden kellene jellemezni a nyarat, úgy vélem, a leszerelési kérdések és a bizalomerősítés szempontjából talán mégis a pozití­vumok felé billen a mérleg nyelve. Igaz, hogy a tények beszélnek, de napjainkban az általános hangulat sem lebecsülendő. A közvélemény pedig inkább a kedvezőbb jelensé­geket nyomatékosítja, s ezt várja el a tárgyalóasztalhoz ülő szakértőktől is. MALINÁK ISTVÁN ,, Sz ínes „Csúcs-csúcs". Megszületett az el nem kötelezettek belgrádi csúcsértekezletének első - aligha­nem felülmúlhatatlan - rekordja: Moamer Kadhafi líbiai vezető a kedd esti plenáris ülésen teljes 75 percet beszélt. (Csak emlékez­tetőül: az előzetes megállapodás szerint 20 perc állt a felszólalók rendelkezésére.) Igaz, előrebo­csátotta, hogy rövid lesz és nem kívánja sokáig igénybe venni a je­lenlevők idejét. A galériáról volt szerencsém (mert egy adag szem­telenség mellett erre is szükség volt) végighallgatni a beszédet, s mondhatom, nem unatkoztam. A tartalomról most nem szeretnék szólni, hanem inkább a ,, körítés­ről". A mikrofonpulttól úgy két mé­terre kis ívben álltak Kadhafi mö­gött testőrei: két ejtőernyős egyen­ruhás, piros barettsapkás és há­rom „civilbe" öltözött hölgy (!), valamint hat megtermett legény. A beszéd alatt alig moccantak, a szemük viszont egyfolytában pásztázta a termet. Később ők törtek utat Kadhafinak, amikor a hátsó bejáraton át elhagyta a Száva Központot. Mindenki fél- Belgrád, 1989. szeptember 6. “ Száva rehúzódott az utukból. A líbiai ve­zető egyébként hatalmas népsze­rűségnek örvendett (a végén kide­rül, hogy jogos a múlt idő) az újságírók körében, mert mindig számíthattak valamilyen meglepe­tésre. Egy korábbi tudósításom­ban már említettem, hogy fehér lovon akart eljönni a „Szávába", de ez a szenzáció elmaradt. Nos, szerda délután tudtam meg egy itteni rádiós kollégától, hogy Kad­hafi fogta magát és inkognitó elu­tazott (de azt a két tevét, amelyet magával hozott, itthagyta a belgrá­di állatkertnek)... Veteránok. A belgrádi konfe­rencia doyenje Kenneth Kaunda zambiai elnök. Főleg azért, mert az első csúcson kívül (1961-ben Zambia még brit gyarmat volt) mindegyiken részt vett. Őt követi a ,, veteránok“ listáján Julius Nye- rere tanzániai elnök és Birendra nepáli király hat csúcsértekezlet­tel. Persze, ha Hasszán marokkói uralkodó eljött volna a jugoszláv fővárosba, ő lenne a rekorder, mert ő már az első belgrádi csú­cson is jelen volt... PAPUCSEK M. GERGELY Szovjetunió Az alapvető élelmiszerek árának befagyasztását javasolják a szakszervezetek Társadalmi vita az ukrán nyelvtörvényről Eseménydús szünet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom