Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám, szerda

Nem könnyű a beilleszkedés Legyen kötelező olvasmány Egy-egy jobban sikerült, témájánál fogva is érdekes szakdolgozat híre pillanatok alatt bejárja az egyetemi, illetve főiskolai berkeket. „A Csehszlovákiában tanuló külföldi diákok némely adaptációs problémái- ról“ a címe Tran Dúc Doanh, hazánkban tanuló vietnami hallgató, frissen végzett pszichológus szakdolgozatának, melynek nyomába eredtünk. A dolgozat elolvasása után a szerzőt keresve tűvé tettük a Ma­lomvölgyi kollégiumot. Információnk szerint ugyanis még hazánkban kel­lene tartózkodnia, mivel doktorálni készül. Hosszas utánjárás után sem sikerült azonban beszélnünk vele - Szlovákia számára még ismeret­len tájain pihen, világosítottak fel honfitársai -, így úgy döntöttünk, „beszéljen11 helyette a szakdolgo­zat. Tartalmát az alábbiakban meg­próbáljuk saját szavainkkal röviden összefoglalni. A hazánkban tanuló külföldi hall­gatók jelentős részének adaptációs problémái vannak. Nehezen, illetve egyáltalán nem tudnak alkalmaz­kodni a megváltozott körülmények­hez. Ez bizonyos hányaduknál sze­mélyiségi zavarokhoz vezet, néhá- nyuknál egyenesen fiziológiai ne­hézségek formájában jelentkezik. Ennek okait a szerző a hirtelen kör­nyezetváltásban, a biztonságot je­lentő családi háttér elvesztésében látja. A hallgatók ritkán, illetve egyál­talán nem utazhatnak haza, ezért frusztráltak, talajvesztettek lesznek. Nyelvi nehézségeik, eltérő fiziológiai tulajdonságaik komplexusokat éb­resztenek bennük, az őket ért bajo­kért igyekszenek az új környezetük­re hárítani a felelősséget. Komple­xusaik miatt nehezen barátkoznak a hazaiakkal, többnyire honfitársaik körében mozognak, ami viszont ter­mészetesen visszahat nyelvtudá­sukra is. Izoláltságukat csak fokoz­zák az alkalmanként - és az ő ré­szükről is - nyíltan megnyilvánuló faji előítéletek. A szerző alaposabb személyiségvizsgálatot javasol a hallgatók kiválasztásakor, mely ki­szűrné a labilisabb érzelmi beállított­ságú diákokat. Az eddigieknél na­gyobb segítséget, odafigyelést vár a SZISZ-től, ami véleménye szerint nagyban segítené a felsorolt problé­mák megoldását. A témáról több hazai és külföldi diák véleményét is megkérdeztük: a véleménynyilvánítók között ta­nácstalanul bólogató éppúgy akadt, mint a problémát enyhén szólva is szélsőségesen megoldani akaró. A talán legobjektívebb válaszokat Nguyen Xuan Kiemtöl, a hanoi Ide­gen Nyelvek Főiskolája éppen ha­zánkban tartózkodó tanárától és An­ion Vacko doktortól, a Komensky Egyetem külföldi hallgatók számára létesített nyelvi és szaktárgyi előké­szítő intézetének igazgatójától kaptuk.- A külföldi diákok izoláltsága tény, és szinte megoldhatatlannak tűnő probléma, mely már akkor is megvolt, amikor én végeztem Cseh­szlovákiában tanulmányaimat, azaz tíz éve - mondta N. X. Kiem. - Az elszigeteltség feloldására már akkor tettek kísérleteket: a külföldi diáko­kat igyekeztek a kollégiumokban a hazaiakkal összekeverni, hogy könnyebben elsajátítsák az új, tőlük idegen társadalmi normákat, szoká­sokat, hogy jobban megtanulják a nyelvet. A kísérlet kudarcot vallott, egyre gyakoribbak lettek az össze­tűzések a két csoport között. Úgy veszem észre, most már nem is nagyon erőltetik a keveredést, a kül­földiek együtt laknak. Ez megszün­teti ugyan a nyílt konfliktusokat, a hallgatókon azonban nem segít: zárt körben mozognak, s egymás között többnyire a saját nyelvükön beszélnek.- Mik voltak a konfliktusok leg­gyakoribb okai?- Most mondhatnám, hogy az egymáséitól gyökeresen különböző szokások, kultúrák összecsapása, ehelyett azonban mondok egy konk­rét példát: a vietnami hallgatók szá­mára szinte ehetetlen az itteni koszt, ezért nagy részük a kollégiumi szo­bában főz, a saját szájíze szerint. Ezt a hazai szobatársak többnyire nehezen viselték. De konfliktusok nemcsak a kollégiumokban voltak, gyakran előfordult a városban járva is, hogy indokolatlanul, ok nélkül szidalmazni kezdték a külföldieket. Ebben, azt hiszem, nagy szerepe van a külföldi vendégmunkásoknak is, akik egynémely tettükkel erősen rontják hazájuk, de egyben az itt tanuló külföldi diákok renoméját is. A hazánkban tanuló külföldi diá­kok - az európai szocialista álla­mokból érkezettek kivételével - a Bratislavában, Szencen (Senec), illetve Kassán (Kosice) levő előké­szítőkben tanulnak meg szlovákul, így a diákok nyelvi nehézségeiről Anton Vacko doktornál, a három részleget egyesítő intézet igazgató­jánál érdeklődtünk. Vonalkód a hazai árucikkeken A raktározás és az automatizálás megkönnyítésére szolgál az ún. vonal­kód. A fejlett országokban, ahol már alkal­mazzák, megerősítették hatékonyságát. A kód lehetővé teszi az anyag mozgásá­ról szóló adatok elektronikus feldolgozá­sát, így hozzájárul a kiadások csökkenté­s éhez. Hazánkban 1983 óta foglalkoznak bevezetésével, azóta, hogy a Csehszlo­vák Kereskedelmi Kamara tagja lett az IANA nemzetközi társulásnak. Az egyes számok és vonalak - hazánkban ez a 859-es szám - a gyártó országot jelölik, azonkívül az áru fajtáját, gyártóját, súlyát és egyéb adatokat. A vonalkódokat elekt­ronikus berendezések „olvassák le", s az információkat a számítógép memóriájá­ban tárolják. Ezeket az adatokat később felhasználják. A kódot nálunk eddig csak néhány külföldre szánt árufajtánál alkalmazták. A Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bizottság bevezetésé­nek meggyorsítását szorgalmazza a ha­zai piacra szánt áruk esetében is, hogy a 9. ötéves terv elejére a csomagolt áruk 75-80 százaléka ilyen jelöléssel legyen ellátva. Ahhoz, hogy ez a rendszer bevezethe­tő legyen elektronikai berendezésekre van szükség. Fejlesztésén már dolgozik néhány üzem és kutatóintézet. A Zilinai Számítástechnikai Kutatóintézet az elekt­ronikus pénztárgépek, a blatnái Tesla üzem elektronikus szondák fejlesztésén dolgozik, a Tesla Elstroj a blatnái üzem­mel együttmüködve a SÁP11 számítógé­peket készíti erre a célra. (ŐSTK)- A nálunk tanuló külföldi diákok nyelvi nehézségei nem elsősorban a mi oktatásunk függvényei. Ehhez tudni kell azt is, hogy mi nemcsak a nyelvet, hanem szaktantárgyakat is tanítunk nekik, s némelyik diák bizony jelentős tárgyi tudásbeli hiá­nyosságokkal érkezik intézetünkbe. Akadnak köztük, akik alapvető fo­galmakkal sincsenek tisztában. Hiá­ba beszélünk mi nekik mondjuk a fe- szültségmérőről, ha azt sem tudja, mi az. Az ehhez hasonló hiányossá­gok kiiktatása ránk is dupla terhet ró. Könnyítésképpen néhány baráti or­szágba, például Nicaraguába, Viet­namba és Laoszba évente nyelvi lektorokat küldünk, hogy a diákok már ott megismerkedhessenek a szlovák nyelvvel, a követelménye­inkkel.- ön szerint mi az oka a hazánk­ban tanuló külföldi diákok izoláltsá­gának kirekesztettségérzetüknek?-Az intézeten belül még szó sincs ilyesmiről, a diákok nagyon jó vi­szonyban vannak tanáraikkal, neve­lőikkel. Aztán innen kikerülve meg­változik a helyzet: az a néhány kül­földi a tanár szempontjából az elő­adáson beleolvad a hallgatók töme­gébe, a kollégiumban is magukra vannak utalva, ott nincsenek éjsza­ka is rendelkezésükre álló nevelők. Ami magát a kirekesztettség tényét illeti - a jelen esetben figyelmen kívül hagyva azt, hogy viselkedé­sükkel nem ritkán maguk a külföldi diákok az előidézői -, bizonyos fokig a szocialista internacionalizmusra való nevelésük csődjét látom abban, hogy a buszban elhúzódunk a más bőrszínű emberektől, esetleg meg­jegyzéseket teszünk rájuk és még sorolhatnám. Magáról a szakdolgozatról talán még annyit: mivel csupán a leírásra szorítkozik, túlzás lenne kiadásra ja­vasolnunk. Bizonyos szempontból hiánypótló lévén azonban annyit mindenképpen ér, hogy kötelező ol­vasmánnyá tegyék - legalábbis ad­dig, amíg jobb nem akad - a hazai ÁLLÁS ■ Az Elektrosvit állami vállalat 07-es számú várkonyi (Vrakuna) üzeme azonnali belépésssel felvesz:- gépészmérnököt, követelmény 4 évi gyakorlat- elektrotechnikai végzettségű mérnököt (gyengeáram)- villanyszerelőket 3 műszakra, R 7-8- szerszámlakatosokat 1 műszakra, R 6-8- géplakatosokat 1 műszakra, R 6-8- női munkaerőket szalaggyártáshoz 1 műszakra- női és férfi munkaerőket présgépekre 3 műszakra. Nem szakképzett munkaerőket betaní­tunk! Az érdeklődők az üzem személyzeti osztá­lyán jelentkezhetnek. Telefon: 232 82., 232 84. ÚF-155 ■ A Zselizi (Zeliezovce) Magyar Tanítá­si Nyelvű Gimnázium igazgatósága azonnal felvesz- főiskolai végzettséggel rendelkező testnevelő tanárt. Az érdeklődők az iskola igazgatójánál jelentkezhetnek, tel.: 28 87, 23 42. ÚF-154 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS főiskolások számára. (kajó) ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét mindazoknak, akik 1989. július 26-án elkísérték utolsó út­jára az érsekújvári (Nővé Zámky) teme­tőbe drága fiunkat. Nagy Ferencet, akit a halál 25 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Kü­lön köszönjük minden rokonnak, szom­szédoknak, barátainak, munkatársainak, akik koszorúval és virágokkal enyhíteni igyekezték mély fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-2771 ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, szom­szédnak, a polgári ügyek testületének, az efsz-nek és mindazoknak, akik 1989. augusztus 10-én elkísérték utolsó útjára a naszvadi (Nesvady) temetőbe a szere­tett férjet, jó édesapát, nagyapát, apóst, testvért id. Zsigó Imrét, akit a kegyetlen halál 52 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sírjára helyezett koszorúkat, csokrokat, virágokat, valamint a vigasztaló szavakat. A gyászoló család. Ú-2788 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1989. július 29-én el­kísérték utolsó útjára a hodosi (Vydrany) temetőbe drága halottunkat özv. László József né, Csonka Veronikát. Köszönjük a sok virágot és koszorút, a részvétnyilvánításokat és a PÜT képvi­selőjének megható búcsúszavait. A gyászoló család. Ú-2795 ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, szomszéd­nak, munkatársnak, ismerősnek és mind­azoknak, akik 1989. augusztus 23-án el­kísérték utolsó útjára a csenkei (Cenkov­ce) temetőbe a felejthetetlen édesapát, testvért, nagyapát, apóst és sógort Horváth Mihályt, akit a kegyetlen halál rövid, súlyos beteg­ség után 67 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a megható búcsúbeszédet, a koszorúkat, a sok virá­got, a részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-2755 ■ Fá|ó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, akik elkísérték utolsó útjára a padányi (Pa- dán) temetőbe Kosár Árpádot, aki életének 46. évé­ben hosszú, súlyos betegség után eltávozott szerettei köré­ből. Köszönjük a vigasztaló szavakat, a sírjára helyezett koszorúkat és virá­gokat. A gyászoló család. Ú-2807 IIIIIIIIIIIIII IMI llllll IMII llllltllll HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN! Illllllllllllllllllllllllllllllllllllll A szegedi Tornádo vállalat emeletes autóbuszok gyártását kezdte meg. Az év elején létesült üzem a holland Schmidt céggel együttműködve gyártja majd a buszokat. A külföldi partner az alvázat és a karosszéria egyes részeit szállítja, melyeket a dél-magyarországi városban szerelnek össze. Az év végéig 14 autóbusznak kell elhagynia a szerelőcsarnokot. (CSTK - MTI felvétel) A Bratisiavai Építőipari Vállalat- állami vállalat - 5-ös számú üzeme (Petrzalka, Hakenova 24) szabad és álla­milag szervezett munkaerő-toborzás kere­tében, előnyös feltételek mellett f e I v e s- gazdasági osztályvezetőt, javadalmazás a T 13-14-es bérkategóriában;- építésvezetőt, elektrotechnikai végzettséggel;- autószerelőt;- művezetőket;- kőműveseket;- ácsokat;- vasbetonozókat;- építőmunkásokat;- földgyalu-kezelőket;- villanyszerelőket;- lakatosokat. Az államilag szervezett munkaerő-toborzás Bratislava II. város­kerületére, illetve a Bratislava-vidéki, Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), Galántai (Galanta), Nyitrai (Nitra) és Topol’canyi járásra érvényes. Kedvezményeink: □ előnyös munka- és fizetési lehetőségek; □ ingyenes szállás; □ napi 32 korona különélési pótlék; □ stabilizációs jutalom. Bővebb tájékoztatás az üzem káder- és személyzeti osztályán kapható. S: 548 23. ÚP-137 ÚJ sz 6 1989. IX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom