Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám, szombat

A cukorrépában is bevált Hatékony anyagi ösztönzés - jobb eredmények A határi útra már korábban asz­faltszőnyeget terítettek, így a közel huszonnégy órája kitartóan hulló eső sem akadály, hogy a főszereplőt közvetlenül vegyük szemügyre. Ku­koricatáblák és frissen szántott terü­letek után egy útkereszteződésben szádunk ki a kocsiból. A negyven­hektáros tábla közepetáján, ahon­nan belátható a terület, s ahol az átázott földet a sárbaragadás veszé­lye nélkül közelíthetjük meg.- Ezen a területen az átlaghozam közel lesz a hatvan tonnához.- Szerintem a hatvanhárom ton­nát is eléri. Tiszta, gyommentes a tábla, a gyökerek egyformán fejlet­tek, az egyedszám aligha van ki­lencvenezer alatt. Papp Zoltán mérnök, a Nagyme­gyeri (Calovo) Állami Gazdaság fó- agronómusa és Rigó László, a gó- lyási részleg vezetője nem folytatja az eszmecserét a várható hozamról, hiszen rövidesen úgyis kiderül, me­lyik a pontosabb tipp. A lényeg, hogy a cukorrépa valóban szép, e negy­venhektáros terület sokat jelent majd a gazdaságban célul tűzött negyvennégy tonnás átlaghozam elérésében. Sok vagy kevés a negyvennégy tonna? Ha a főagronómus szavait, s az eddigi eredményeket vesszük ala­pul, akkor sok.- Az előző három évben cukorré­pát 350 hektáron termesztettünk. Az átlagos hektárhozam 34,8 tonna volt, de ebben benne van a tavalyi 41,3 tonnás átlag. A kiugró ered­ményt a petőházi rendszerben értük el. Az összehasonlításból nyilvánva­ló, hogy az idei célkitűzés olyan feladat, aminek teljesítését nem bíz­hattuk a véletlenre. A részlegvezető szavaiból az is kiderül, hogy a véletleneket milyen intézkedésekkel zárták ki a „házból*1.- A nagy hozam feltételeit én két csoportba osztom. Az egyikbe azo­kat, amelyek az embertől függetle­nek. Vetőmag, vegyszer, termesz­téstechnológia, gépek stb., vagyis a szakmai jellegű dolgok. Ezeket most ne részletezzük. Ami jó és rendelkezésre áll, azt felesleges, a problémákat pedig hiába sorol­nám, ettől úgysem oldódnak meg. Ezért inkább olyan dolgokról beszé­lek, amelyek az emberektől függe­nek. Mi erre összpontosítottuk a fi­gyelmet. A gazdaság vezetősége vállalati szinten olyan hatékony anyagi ösztönzési formát dolgozott ki, ami készteti az embereket, hogy a munka részleteire odafigyeljenek. Még akkor is, ha a részlegvezető nem áll a hátuk mögött. Ennyi az egész, és nem több. Az embernek tudnia kell, hogy mit várunk tőle és munkájáért mit kap. Ha a szavunkat megtartjuk, és a jutalmazás tárgyila­gos, akkor az eredmények nem ma­radnak el. Ez a cukorrépára is érvé­nyes. A „játékszabályok" egyértelműek Az ösztönzés részletei is érdekel­tek, így a beszélgetést Bohus Károly mérnök főüzemgazdász irodájában folytattuk.- Már sokan elmondták, és úgy igaz, hogy az új gazdasági mecha­nizmus feltételei közepette rugalma­san és ésszerűen kell változtatni. Mi lényegében ennyit tettünk. Amikor megismertük a minisztérium ösztön­ző intézkedéseit a cukorrépa ter­mesztésére, felmértük, hogy a nö­vény mekkora vetésterületen és mi­lyen hozamokkal növelheti pozitív mérlegünket. Ennek megfelelően az eredeti 350 hektáros vetéstervet 510-re bővítettük, a minimális hektár­átlagot pedig negyvennégy tonná­ban határoztuk meg. Ennyi kell ah­hoz, hogy a vállalat, valamint az egyes részleggazdaságok vezető növénytermesztői, gépesítői és a cukorrépa termesztésénél dolgo­zók megkapják a célprémiumokat. A „játékszabályok" egyértelmű­ek. Ha van negyvennégy tonna, van prémium, ha nincs hozam, nincs pénz. Mindenki tudja, hogy ki, miért és mennyit kap. A jutalmazás nyílt, ahogy mondták, a prémiumokat nem „pult alatt" osztják el, és ami szintén fontos, a beígért jutalom sosem ma­rad el. Például pontosan az előzetes megegyezés szerint fizették ki az öt korona órabérpótlékot azoknak, akik a cukorrépát és a szemes kukoricát vetették, illetve a vegyszeres gyom­irtást végezték. Persze nem látatlan­ba, hanem megfelelő ellenőrzés után. Miután a felelős vezetők meg­győződtek róla, hogy a sorok komp­lettek, illetve a vegyszer mindenhol egyformán hatott, s nem maradtak a táblán gyomos „szigetek". A cu­korrépa hozamáért kiírt célprémiu­moknál ugyanígy lesz. Mindenki megkapja, aki megérdemli, viszont a kilátásba helyezett pénznek „bot­tal ütheti a nyomát", aki nem teljesí­tette a feltételeket. Az előzetes felmérések alapján a főüzemgazdász szerint egy, eset­leg két részleggazdaságban tartják majd vissza a prémiumokat, mert nem érik el a feltételként meghatáro­zott negyvennégy tonnás átlagot. Vállalati szinten azonban nem lesz baj, mivel a többi részleggazdaság ellensúlyozza a helyi kieséseket. Ezt többek között az átgondolt és követ­kezetes anyagi ösztönzésnek kö­szönhetik. Sokat bizonyít például, hogy az idén egyetlen területen sem kellett megismételni a vegyszeres gyomirtást. Az órabérhez megítélhe­tő öt korona „kényszerítette" az em­bereket, hogy pontosan keverjék a vegyszereket, és betartsák az op­timális haladási sebességet. A gon­dosabb munkának köszönve, az idén a korábbiakhoz viszonyítva megközelítően félmillió koronával költöttek kevesebbet a cukorrépá­ban és a kukoricában felhasznált gyomirtó vegyszerekre, ám a terüle­tek mégis tisztábbak. A kényszerítő erő Még egy kérdés maradt megvála­szolatlan. Nevezetesen, hogy ami bevált az idén, azt miért nem vették igénybe már korábban? Az emberek aligha voltak mások, a célprémiu­mok 1988-ban, és minden bizonnyal az előző években is késztető erővel hatottak volna. Fekete József, a szocialista munka hőse, a gazda­ság igazgatója ezzel kapcsolatban így nyilatkozott:- Ha olyan növény termesztését ösztönözzük célprémiumokkal, amelynél a nagy hozamok elérésé­hez szükséges alapvető feltételek, a jó minőségű vetőmag, a vegysze­rek, betakarítógépek stb. hiányoz­nak, és a felvásárlási ár is alacsony, az ösztönzéssel csak a negatív mér­leget növeljük. Tavaly meggyőződ­tünk róla, hogy a petőházi rendszer­ben termesztett cukorrépa pluszbe­vételt jelent, az idén pedig a minisz­térium módosította a felvásárlási árat. Kiszámítottuk, hogy ha jól és figyelmesen dolgozunk, akkor a je­lenlegi szabályzók mellett nyereség­Jobb felkészítés, biztonságosabb közlekedés A Honvédelmi Szövetség autósiskolái­ban Szlovákiában évente mintegy 63 ez­ren szereznek vezetői engedélyt. Amint a Bratisiavában megtartott sajtótájékozta­tón Vladimír Hradecky mérnök, a szö- ivetség szlovákiai központi bizottsága autósiskolájának vállalati igazgatója el­mondta, ezenkívül évente több mint 30 ezer hivatásos gépjárművezető to­vábbképzését is végzik, de a jövőben e téren előbbre kell lépni, több hivatásos és amatőr gépkocsivezető továbbképzé­séről akarnak gondoskodni. Szólt arról, hogy a közlekedésbiztonsági nevelés ke­retében a gyermekközlekedési parkokban évente 180 ezer fiatal fordul meg. A továbbiakban szólt arról, hogy Szlo­vákiában a 35 autósiskola, s a hetven kihelyezett központ felszereltsége jónak mondható. A részleges fizetésrendezés következtében sikerült stabilizálni az ok­tatókat, ám a várakozási határidő így is 3-12 hónap között mozog, ennek lerövi­dítése a soron lévő feladatok egyike. Kiemelte, hogy a vállalatnál az önfinan­szírozás terén az utóbbi években problé­mák vannak. Csökken a nyereség - az üzemanyag- és a pótalkatrészek stb. árainak módosítása következtében - a rentabilitás, amely tavaly még 19 százalék volt, de jövőre már előrelátható- : lag 9 százalékra csökken. -nj­gel termeszthetjük a cukorrépát. A pluszbevételből pedig már lehet ösztönözni. Sőt, fejlesztésre is jut. Már az idén munkába állítunk egy NSZK-gyártmányú betakarító gép­sort, és jövőre talán még egyet ve­szünk.- Talán?- Egy gépsor közel egymillió ko­ronába kerül, tehát nem kis tételről van szó. Az önfinanszírozás kény­szerítő erő, a fejlesztés irányait-ará- nyait nagyon meg kell fontolnunk. Aki könnyelműen költekezik, s a be­vételénél többet ad ki, az „bezárhat­ja a boltot". Ennek a gyakorlatban mindenképpen elejét kell venni. A cukorrépa jelenlegi árrelációi csak átmenetileg ösztönzőek számunkra, mivel az utóbbi három év hektárátla­gánál nagyobb hozamokért járó pré­mium gazdaságunknak már csak egy évig jelenthet észrevehető több­letbevételt. így előfordulhat, hogy az említett második gépsor megvételét elhalasztjuk... EGRI FERENC A pozsonypüspö- ki (Podunajské Biskupice) tüdő­kórházban a na­pokban új számí­tógépes tomográ- fot helyeztek üzembe. A brati- slavai-kramárei, a Banská Bystri- ca-i, a kassai (Ko­sice) kórházban levő tomográf után ez a negye­dik Szlovákiában. A Siemens-cég Somatom-DRH típusú berende­zésével vizsgálják meg a Nyugat­szlovákiai kerület és Bratislava né­hány orvostudo­mányi intézetének pácienseit. A kor­szerű berendezés pontosan diagnosztizálja a megbetegedést. Két műszak­ban naponta 30 beteget vizsgálnak meg. A fejlett országokban (az USA, Japán és az NSZK) egy tomográfra 50-100 ezer ember jut. Hazánkban ez a módszer fokozatosan terjed, de nálunk egy berendezésre tízszer annyi személy esik. Vladimír Benko (ÖSTK) felvételén Daniela Hroncová laboráns előkészíti a beteget a vizsgálatra. APRÓHIRDETÉS akit a kegyetlen halál 85 éves korában ragadott ki szerettei koréból. A gyászoló család Ú-3088 * KÖSZÖNTŐ ■ 1989. szeptember 30-án ünnepük há­zasságkötésük 50. évfordulóját a kedves szülők, nagyszülők, Dobrocsányi József és felesége, Dobrocsányi Ilona Marcelházán (Marcelová). E szép ünnep alkalmából szívből kö­szöntjük őket, s jó egészséget és hosszú, nyugodt életet kívánunk sok szeretettel. Gyermekeik: Erzsébet, Ferenc, Ilonka, valamint unokáik: Lackó, Éva és Jut­ka Ú-2711 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább szülőket és nagyszülőket, Balázs Jánost és feleségét, Balázs Erzsébetet (Balogfala - Blhovce) szeptember 30-ai és augusztus 30-ai, 70., illetve 67. születésnapjuk alkalmából. E szép ünnepek alkalmából nagyon jó erőt, egészséget kívánunk, hogy még sokáig élhessenek szeretteik körében. Szerető lányuk: Bözsi, Kató, fiuk: Feri, vejük: Tibi, Palo, menyük: Márta. Az unokák: Böbi, Gabi, Kati, Ivetka és Mártika csókolják a nagyapa és nagy­mama munkában elfáradt kezét. Ú-2770 ■ 1989. október 1- jón ünnepli 70. szü­letésnapját a legdrá­gább édesanya, nagymama, déd- mama, özv. Konkoly Józsefné Pozbán (Pózba). E szép ünnep alkal­mából szívből köszöntik, s további jó erőt, egészséget és hosszan tartó, boldog éle­tet kívánnak: lányai: Jolán, Bözsi, Julis, Gizi, vejei: Ernő, Bandi, Rudi, Laci, unokái: Anikó, Kati, Józsi, Zsuzsi, Rudi, Lili, Mari, Enikó és Andrea, valamint nyolc déd­unokája. Ú-2901 ■ Október 1 -jén ünnepük házasságköté­sük 40. évfordulóját Vígh János és neje, Vfgh Mária (Sládkoviőovo). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk, és a további évekhez erőt, egészsé­get kívánunk. Lányuk: Herminka, fiuk: Laci, menyük: Jarka, vejük: Gyuri, valamint unokáik: Lackó, Mirka, Öurko és Deniszka, akik sokszor csókolják a nagymamát és nagyapát. Ú-2903 ■ 1989. október 3-án ünnepli 50. szüle­tésnapját a drága feleség, édesanya és nagymama, Pál Zsuzsanna Mihályfa - Kolónián (Michal na Ostrove). E szép ünnep alkalmából jó erőt, egész­séget kívánunk. Férje: János, két fia, két lánya, menye, veje és unokái: Szilvia, Renáta, Darin- ka és a kis Lacika, aki sok puszit küld a nagymamának. Ú-2975 ■ 1989. szeptember 30-án ünnepli $Ö. születésnapját a drága jó feleség, édes­anya, anyós és nagymama, Tóth Lajosné Maczkó Irén Zalabán (Zalaba). E szép ünnep alkalmából erőt, egészsé­get és boldogságot kívánunk, hogy szere­tő szíve és jósága még sokáig melenges­se az egész családot. Egyben megkö­szönjük gondoskodását és családjáért való sok fáradozását. Szerető férje, fiai: Lali, Tibi, menyei: Boriska, Katika, édesanyja, unokái: Katika, Boriska és a kis Lalika, aki az egész család nevében sok puszit küld a drága jó mamának. Ú-3024 ■ 1989. szeptember 30-án ünnepli 40. születésnapját a drága jó édesanya és feleség, Csikós Piroska Nagylúcson (Lúő na Ostrove). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, és sok erőt, egészséget, valamint hosszú, boldog életet kíván: férje: Laci, gyermekei: Angi, Öli, Brigit­ta és Laci. Á jókívánságokhoz csatla­kozik három testvére családjával, vala­mint édesapja. Ú-3046 ■ Szívem teljes sze­retetével köszöntőm a legdrágább férjet, Adorján Istvánt (Otrokocs - Otrocok), aki október 1-jén ün­nepli 60. születés­napját. E szép ün­nep alkalmából szív­ből gratulálok, s jó egészséget, boldog, hosszú életet kívánok. felesége: Katalin. Ú-3048 ■ Szeretettel köszöntjük id. Adorján Lászlót Bejében (Behynce), aki október 1-jén ünnepli 60. születés­napját. Ikertestvére: István és felesége: Kata­lin . Ú-3049 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük drága szüleinket, Kögler Lajost és Kögler Lajosnét (Nagyfödémes - Vel'ké Úl'any), akik 1989. október 2-án ünnepük házas­ságkötésük 50. évfordulóját. E szép ün­nep alkalmából szívből gratulálunk, s to­vábbi jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk. Lányaik, fiuk, vejeik, menyük, hét uno­kájuk, unokavejeik, valamint a déduno­kák: Katika, Lucinka, Mónika, Róbika, akik sokszor csókolják a dédszülő- Ú-3068 ■ Október 1-jén ün­nepli 60. születés­napját és egyben nyugalomba vonu­lását Adorján László Bejében (Behynce). E szép ünnep alkal­mából erőt, egész­séget és boldog, nyugodt életet kívánunk. Felesége, lánya, veje, két fia, két me­nye és hat unokája Ú-2812 ■ 1989. szeptember 30-án ünnepli 50. születésnapját a szeretett férj és apa, St ingei Ferenc Vökön (Vlky). E szép ünnep alkal­mából szívből kö­szöntjük, és hosszú, boldog életet kívánunk. Felesége, fiai: Róbert és Zsolti Ú-3092 ■ Köszönetünket fejezzük ki mindazok­nak, akik augusztus 9-én elkísérték a lak- szakállasi (Sokolce) temetőbe utolsó útjá­ra szeretett halottunkat, id. Bajcsi Lászlót, ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, szomszédnak, aki 1989. augusztus 29- én elkísérte utolsó útjára a lúcsi (Lúő na Ostrove) temetőbe a drága jó férjet, édesapát, nagyapát, apóst, Kartusoff Istvánt, akit a kegyetlen halál súlyos betegség után, 70 éves korában ragadott ki szeret­tei köréből. Külön köszönetét mondunk dr. Seökárnak és a légi (Lehnice) kórház alkalmazottainak a gondoskodásért. Kö­szönjük a sok virágot, koszorút s a rész­vétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha nem múló, mély fájdal­munkat. A gyászoló család Ú-3091 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét a kedves rokonoknak, barátoknak és is­merősöknek, akik 1989. szeptember 20- án elkísérték utolsó útjára a szenei (Se­nec) temetőbe szeretett édesanyánkat, anyósunkat, nagymamánkat és dédi- kénket, özv. Éliás Sándorné Waigand Annát, akit a halál életének 92. évében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot és a részvétnyilvánításokat. A gyászoló család Ú-3095 ■ Fájdalomtól meg­tört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, isme­rősnek, jó barátnak, munkatársnak, a falu lakosainak és mind­azoknak, akik elkí­sérték utolsó útjára az egyházkarcsai (Kostolné Kracany) te­metőbe a drága jó férjet, szerető, gondos édesapát, fiút, vöt, testvért és sógort, Hájos Zoltánt, akit a kegyetlen halál 1989. augusztus 22-én, 40 éves korában ragadott ki sze­rettei köréből. Köszönjük a búcsúbeszé­deket a Barátság Efsz és az egyházkar­csai polgári ügyek testülete képviselői­nek. Köszönjük a koszorúkat, a sok virá­got és részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-3077 MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájó szívvel emlékezünk halálának második évfordulóján id. Rajkovics Gézára, aki 1987. október 1-jén örökre elhagyott bennünket. Emlékét és jóságát örökké szívünkben őrizzük. Szerető felesége és gyermekei család­jukkal Ú-2997 ■ Fájó szívvel emlé­kezünk a jóságos, örökké hiányzó fele­ségre, édesanyára, anyósra és nagyma­mára, Bózsing Etelkára (Vizkelet - Cierny Brod) halálának első évfor­dulóján. Akik ismerték és szerették, emlé­kezzenek rá velünk együtt. Emlékét őrző gyászoló családja Ú-3018 ÚJS € 1989. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom