Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-04 / 208. szám, hétfő
h idén ünnepli megalapí- íi 7 tásának negyvenedik évfordulóját a második világháború utáni cseh irodalmi élet egyik legszámottevőbb műhelye, a öeskoslovensky spisovatel Könyvkiadó. Az elmúlt négy évtizedben közel hatezer kötet jelent meg a kiadó jellegzetes CS jelzésével, összefogva mind a klassz'ikus, mind a kortárs cseh irodalom legjelentősebb alkotásait. Maga ez a számszerű tény is tiszteletet parancso- ------------------ló, ám a cseh irodalmi berkekben kicsit járatosabbak azt is tanúsíthatják, hogy a számszerüség mellett a kiadó eszmei szerepe szintén pótolhatatlan a cseh irodalom közelmúltbeli és mai arculatának formálásában. Az idei kerek évforduló alkalmából ünnepi kiadványt jelentetett meg a kiadó Malá galerie spisovate- lú Őeskoslovenského spisovatele (A öeskoslovensky spisovatel szerzőinek kisgalériája) címen. Az albumszerű reprezentatív kiadvány, amely sorrendben éppen az 5925. megjelentetett kötete a kiadónak, úgy érzem, méltó reprezentánsa ezen irodalmi műhely négy évtizedes tevékenységének. Maga az ötlet, az album elképzelése és megszerkesztése sem a megszokott, mindennapos - meglehetősen ritkán találkozik hasonló megoldással az ember. Irodalmi arc- képcsarnok ez a kötet a szó szoros értelmében, hisz a személyes vallomás, az irodalmi esszé, az irodalmi bibliográfia és a portréfotó műfajait ötvözve mutatja be a kiadóval együttműködő kortárs cseh irodalom legjelentősebb képviselőit. A Milos Pohorsky irodalomtörténész bevezetőjével ellátott reprezentatív válogatásban hatvannyolc költő és prózaíró kapott helyet. Mindennemű azokkal, akik a könyv szerkesztése idején vagy az azóta eltelt időszakban távoztak az élők sorából). A besorolt irodalmárok személyes vallomásait Pavel Kosatík részletes, átfogó, a legfontosabb bibliográfiai adatokat is tartalmazó irodalmi esszéi egészítik ki, s lényegében szinte azzal egyenlő forrásértékűnek tekinthetjük a fotográfus, Vladimír Op- letal portréfotóit. A kötetben szereplők mindegyikének két portréfotója (egy kisméretű és egy egészoldalas, esetenként duplaoldalas) szerepel a kötetben, s a fotográfus nem mindennapi teljesítményét dicséri, illetve az én előbbi, a forrásértékkel kapcsolatos állításomat igazolja, hogy a kötetben szereplő portrékban a fotóobjektív sok olyan jellegzetes vonást örökített meg, melyek ott vannak a személyes vallomásokÚJ KÖNYVEK! Püspöki Nagy Péter: PIACOK ÉS VÁSÁROK KEZDETEI MAGYARORSZÁGON 1000-1301 A gazdaságtörténet egyik fontos területének, a vásártartás kezdeteinek első rendszeres történetét tárja az olvasó elé ez a kézikönyv. A kortárs cseh irodalom arcképcsarnoka A ÖESKOSLOVENSKY SPISOVATEL JUBILEUMI KIADVÁNYA rangsorolást mellőzve, abc sorrendben, Vera Adlovával kezdődően, JiFÍ 2áöekkel bezárólag. Idősebb és fiatalabb irodalmárok vallanak az album oldalain önmagukról, irodalmi ténykedésükről, a mindennapokhoz való viszonyukról, a kiadóhoz való kötődésükről és egyebekről, ki versben, ki prózában, ki mindkettőben. A kötet lapjain a kortárs cseh irodalom szinte minden jelentősebb élő képviselőjével találkozhatunk (illetve Mosolyország Érdekes könyv látott napvilágot a fenti címmel a budapesti Minerva és a Madách kiadó közös gondozásában. A szerző, Bános Tibor, mindjárt a könyv bevezetőjében figyelmezteti az olvasókat, hogy a címnek semmi köze sincs Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéhez, Mosolyország - a színházak világa, az örök derű birodalma. A könyv alcíme: Nyolcvan év színészanekdotái. A szerző frappáns- módon határozza meg a könyv előszavában: mi is az az anekdota? íme:,,Egy pompás oldalvágás, frappáns hasonlat, elmés szófacsarás, csípősen fullánkos nyelvöltögetés, elszánt párviadal, ha úgy tetszik: szellemi torna, amelyben szikrát vetnek az egymásnak pattogó pengék, és a két küzdő fél találatainak pontosságából felkészültségükre, küzdőképességükre, de stílusukra is következtetni lehet”. A színészanekdota hálás műfaj, éppen ezért sokan hamisítják is. Az ilyen hamisítványokat azonban könnyen felismeri bárki, aki legalább némi színháztörténeti ismeretekkel rendelkezik. Számos hamisított színészanekdota jelent meg az egykori népszerű színházi lap, a Színházi Élet hasábjain. Az igazi színészanekdotákat azonban éppen az jellemzi, hogy valóságos helyzeteket tartalmaznak, valamint felismerhetően kapcsolódnak a magyar színháztörténet meghatározott korszakához, amelytől elválaszthatatlanok. Illusztrációként, hogy tulajdonképpen milyen is hát a színészanekdota, állion itt a kötet egyik legrövidebb anekdotája, amely az ismert komikus színművészről szól, mégpedig életének abból a korszakából, amikor színigazgatóskodott. „Milyen ház volt ma, igazgató úr?- tették fel a kérdést Salamon Bélának az adóhivatal mindig kissé zord, gyanakvó illetékesei. Salamon így válaszolt:- Hát mint mindig: néha félig tele van, néha félig üres. “ A szerző azt is hangsúlyozza könyvének előszavában, hogy nem viccantológiát, hanem színháztörténeti gyűjteményt volt szándékában írni. Éppen ezért az egyes kis történetek, a könyv egyes fejezetei előtt röviden felvázolja a kort, a színház- történeti hátteret is, amikor ezek a kis történetek lejátszódtak. A könyv - mint alcíme is elárulja- nyolc évtized színészanekdotáit tartalmazza, mégpedig nem a jelentől visszafelé eltelt nyolc évtizedét. A legrégebbek még a múlt században születtek, a legfrissebbek is a negyedszázaddal ezelőtti korból valók. A színészanekdoták terjedelme igen különböző. Van, amelyik csak olyan nyúlfarknyi, mint a fentebb ismertetett, ám a szövege, még inkább poénja igen szellemes. Van azonban olyan is, amely kis elbe- szélésnyi terjedelmű, valóságos kis sztori, amely szájról szájra száll tovább, esetleg a főhős, vagy a mondanivaló némileg módosul, de ez mit sem von le értékéből és érdekességéből. Mi a témája a színészanekdotáknak? Különféle: a színészek anyagi helyzete (előlegkérés, fizetésemelés és egyéb, a „gázsival “ kapcsolatos történetek), a színház látogatottsága, repertoárja, tündöklése vagy csődbejutása, ugratások, amikor a szín- igazgató ugratja a színészt vagy megfordítva, esetleg két színész egymást egymás alakításaival, szerelmi ügyeivel, közönségsikerévei és a legkülönfélébb témákkal kapcsolatban. A színész a másik színészt, akit nem különösebben kedvelt, különféle „oldalvágásokkal“, ,.bemondásokkal" figurázta ki, mégpedig a tulajdonságait, sikereit vagy kudarcait vette célba, s minden lehetséges módon igyekezett meggyőzni őt ellenszenvéről. Az anekdotáknak van egy meglepő sajátosságuk. Mégpedig az, hogy bennük többnyire olvasni lehet a sorok között is, tehát árulkodnak a korról, a kor szelleméről, arról az anyagi és szellemi háttérről, melyet a szellemes kis „sztorik" akarva, nem akarva feltárnak. A könyvben szereplő színművészek között vannak olyanok, akiket még a mai hatvanévesek is csak esetleg hallomásból ismernek (Újházi Ede, Prielle Kornélia, Márkus Emília, Vízvári Mariska, Ditrói Mór, Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Gyarmathy Miklós, Tihanyi Miklós, Tanay Frigyes és sokan mások), és olyanok is szép számban, akiket a tévé jóvoltából a mai fiatalok szintén ismernek (Gózon Gyula, Kabos Gyula, Csortos Gyula, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Mály Gerő, Makláry Zoltán, Rajz János, Dajka Margit, Bajor Gizi és sokan mások). A számos fényképpel illusztrált anekdotagyűjtemény színháztörténeti kordokumentum azokról a színművészekről, akik a múlt század végétől századunk hatvanas éveinek közepéig jóban-rosszban szolgálták a magyar színművészet ügyét. SÁGI TÓTH TIBOR bán, Kosatík irodalmi esszéiben, vagy amelyek továbbrajzolják az írásokban felvázoltakat. S hogy ez valóban így van, bizonyítja Bohumil Hrabal vallomása is, melyben éppen a portréfotók szerepéről (is) szól hasonló értelemben. Az album önmagában is jól sikerült kiadvány. De jól illeszthető akár- sajátos lírai hangvétele mellett- a kiadó azon irodalmi enciklopedi- kus jellegű kiadványainak sorába, melyek - az addigi meglehetős űrt pótolandó - a cseh irodalom különböző időszakait átfogva az utóbbi néhány esztendőben az olvasók és érdeklődők kezébe kerültek. Piacra- kerülésével az a szokatlan helyzet állott elő, hogy nem az ünnepelt kap ajándékot, hanem ő adott ajándékot nekünk, az olvasóknak, a cseh irodalom barátainak. S nemcsak a szó átvitt, hanem annak a legszorosabb értelmében is, hisz a nagyformátumú, közel négyszázoldalas reprezentatív kiadvány mindössze harmincöt (!) koronás árban került a piacra. Nem hinném, hogy a kiadott nyolcezer példányból akár egy is ott marad a könyvesboltok valamelyikének polcán. S legvégül hadd tegyem hozzá, a teljesség kedvéért, hogy a szép kivitelezésű kötet abban a vimperki nyomdában készült, ahol már jó néhány Madách kiadványt nyomtak. NÉMETH GYULA Annak a vásártartási rendnek. a kialakulásával ismerkedhetünk meg benne, amely csaknem hét és fél évszázadon keresztül a belkereskedelem állandó és hatékony intézménye volt. Ez az intézmény - különösen fennállásának első három évszázadában, amelyet a monográfia tárgyal - számos gyökeres változáson, belső fejlődésen ment át. Jeles történészünk kézikönyve mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozásnak számít, és bizonyára felkelti a szakemberek és a történelem iránt érdeklődők figyelmét egyaránt. V. P. Boroviőka: NAGY BŰNESETEK Az öt világrészre kiterjedő jelentős bűnesetek rekonstrukciója „utólagos felgöngyölítése" során Boro- vicka bepillantást enged a modern bűnüldözés történetébe, módszereibe, technikájába, a bűnügyi laboratóriumok és az igazságügyi szakértők felelősségteljes, sokszor egy- egy ember sorsát, életét megpecsételő szerepére. A történetekben megismerkedhetünk a következetes nyomozóval, a magányosan küzdő seriff-fel, a rend fenntartására szövetkezett amerikai vigiláns polgárőrökkel, a híres Kanadai Királyi Lovasrendőrséggel, amely már rég „leszállt a lóról", a korszerű bűnügytechnikai apparátus tagjaival, az ujjlenyomat-szakértők, fotósok, fegyverszakértők, pszichiáterek népes csapatával... * Alfonz Bednár: FEHÉRNEMŰ A SZÉLBEN Alfonz Bednár az idősebb szlovák prózaíró nemzedék legmarkánsabb képviselője, nevét a magyar olvasó is jól ismeri. Az Üveghegy, az Órák és percek, az Egy marék aprópénz írója, írói krédójához híven, új regényében is az emberi sorsokra, a történelmi környezetben alakuló, fejlődő, torzuló emberi lélekre, az erkölcsre figyel. Az ironikus hangvételű, helyenként groteszk, érdekfesztítő regény az emberi kisszerüség, elidegene- dettség megsemmisítő bírálata. Hellász filozófusai - hellén filozófia Diószegi György: A bölcselet eredete „Én filozófus vagyok! Ez a bemutatkozás több mint 2500 évvel ezelőtt, az ókori Görögországban hangzott el először. Aki bemutatkozott, öntudattal vállalta kijelentésének értelmét. Akinek bemutatkozott, az magyarázatot kért, mert nem értette, mit is jelent ez az új kifejezés. A válaszból megtudta, hogy a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő"- írja a rövid idő alatt két kiadást is megért könyve, A bölcselet eredete előszavának (is) tekinthető első fejezetében Diószegi György. A szerző további három fejezetre tagolja könyvét, sorrendben: Az ókori görög társadalom fejlődése, Az ókori görög vallás jellegzetességei és Az ókori görög felvilágosodás cím alatt. Diószegi könyvének bőséges tartalmát e helyütt nagyon nehéz lenne részletezni. De a tizennyolc alcím, már puszta önmagában is sejteti, sőt felfedi az író mondandójának szándékát, illetve annak tárgyát. Igazolásul, s nem kevésbé kedvcsinálónak másoljunk ide néhányat: A görög kultúra kialakulásának kezdete.- A városállamok kialakulása - Athén történelme - A hellenisztikus kor - Az ókori görög mitológia - Az ember eredete - Az első görög materialisták - Az ókori görög társadalom virágkorának materialista filozófiája - Az idealista filozófia alakulása az i. e. V. század közepétől - A hellenisztikus kor filozófiája. Diószegi György könyvének első hetvenhét oldalán az ókori Görögország történelmét és kultúráját, az ókori görög társadalom aprólékos fejlődésrajzát nyújtja át az olvasónak, vagyis azt a kort, amelyben a filozófia létrejött. A könyv további negyvenkilenc oldalán - Az ókori görög felvilágosodás című fejezetben - részleteiben is áttekinthetjük a görög filozófia fejlődését kialakulásától hanyatlásáig. Kétségtelen, hogy a könyvnek ez a legizgalmasabb fejezete, hiszen megismerkedhetünk az ókori görög filozófusok életével; tanításaikkal, bölcseleti elképzeléseikkel, de azt is megtudhatjuk, hogy e nagy gondolkodók milyen hatással voltak a művészetekre, a tudományokra, a korabeli politikára, arra is választ kapunk, hogy mily módon jellemezték és fejezték ki az adott kort, illetve a pillanatnyi társadalmi körülményeket. „Az első görög filozófusok tanításai változatos formákban jelentkeztek. A görög filozófiában tulajdonképpen csíraformában megtalálhatjuk már a filozófia későbbi történetének összes fontos gondolatait“ - írja Diószegi György, s az első görög materialistákkal (Thalész, Anaximandrósz, Anaximenész), a milétoszi iskola képviselőinek bemutatásával kezdi a sort. Majd Hérakleitosz, Püthago- rasz, Xenophanész, Parmenídész és Zénón következik. A korábbi materialisták eredményeit összefoglaló Empedoklész-szel folytatódik a bemutatás. Őt követi Anaxagorasz és Démokritosz. Ezután Prótagorasz, Gorgiasz, Szókratész, Platón, Hip- pokratész és Arisztotelész megismerése után jutunk el a hellenisztikus kor filozófiájához. Arisztotelész - Platón tanítványa - ennek a korszaknak az elején írja: „a hellénség a világ urává lehetne, ha egységes államszervezetbe sikerülne tömörülnieArisztotelész kortársa Dioge- nész, továbbá a kor legkiemelkedőbb materialista gondolkodója Epi- kurosz, és a másik Zénón (i. e. 336-264) munkásságát megismerve jutunk el ahhoz az Eratoszthe- nészhez, aki sokoldalú filozófus volt, irodalommal is foglalkozott, s ő az első, aki „filológusnak" nevezte magát. Diószegi György, Eratoszthenész bemutatását követően, figyelemreméltó gondolatokkal zárja könyvét: „Az emberi gondolkodás sok évszázados fejlődése arról tanúskodik, hogy filozófiára mindenkinek szüksége van, aki meg akarja érteni a világot és saját helyét, rendeltetését a világban. Mindenkinek, aki felelősséget érez az emberiség sorsáért, a társadalom jelenéért és jövőjéért. “ Könyvünk a csehsztovák-magyar közös könyvkiadási egyezmény keretében, a népszerű Gondolat Zsebkönyvek sorozatban jelent meg. Az olvasmányosan és közérthetően megírt ismeretterjesztő kötet gazdag illusztrációs anyaga (1 táblázat, 2 térkép, 44 színes fotóreprodukció, továbbá Vida Győző 13 színezett rajza) jól szolgálja a művelődni vágyó olvasót. VÖRÖS PÉTER ÚJ sző 4 1989. IX. 4.
