Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hétfő, 1989. szeptember 4. ★ Ara 50 fillér XLII. évfolyam, 208. szám Beidegzodesek nélkül Az egymásra épülő tanévek folyamatában a szeptemberi újrakez­dés rendszerint a figyelem központjába helyezi az iskolát. Nem véletlenül, hiszen közvetve vagy közvetlenül mindenki érintett általa és társadalmunk alapvetően érdekelt abban, hogy az iskolákban korszerű, eredményes oktató-nevelő munka folyjék. Ilyentájt gyakori a kérdés: milyen változások várhatók az új tanévben, milyen új, a megszokottól eltérő feladatokat kell a peda­gógusoknak megoldaniuk, s miként érintik ezek a családok életét, a gyermekek iskolai helyzetét és jövőjét, a fiatalok mindennapi munkáját és sorsát. A kérdések érthetők, kiváltképp most, a párt központi bizottságának 13. plenáris ülése után, amely élesen rávilá­gított az oktatásügy lényeges megváltoztatásának, társadalmi-for­mai korszerűsítésének feladatára. Társadalmunk átalakítása, a gaz­dasági reform, a tudományos-technikai forradalom kibontakozása ugyanis nem nélkülözheti pedagógiai fogalmaink, embereszménye­ink, nevelési elveink újragondolását, újrafogalmazását, mint ahogy a közoktatás megújítását sem. Elsősorban az intézmények demokratikus szellemű vezetésére, az iskolai élet megváltoztatására kell most törekedni; az oktatáspoli­tikai dokumentum az intézményi önállóságban jelöli meg azt az utat, amely elvezet közoktatásunk színvonalának emelkedéséhez. Az intézményi önállóságot és demokráciát azonban nem elég csak hangzatos szavakkal kinyilatkoztatni, az iskolai élet hétköznapjai­ban kell azt megvalósítani, sőt gyakran előbb még tanulni, s aztán élni vele, okosan. Ebben az oktatáspolitikai vezetésnek az a fela­data, hogy a szükséges feltételeket megteremtve a rendelkezésére álló eszközökkel ösztönözze az alkotó energiák felszabadulását. Az iskolai munka követelményeinek, a tanítók, tanárok szakmai- munkahelyi közérzetének, pedagógiai kultúrájának a javítása céljá­ból a minisztérium több intézkedést hozott; ezek között szerepel az a miniszteri utasítás, amely határozott lépést tesz a pedagógusokat és intézményvezetőket sújtó adminisztratív terhek, az érdemi peda­gógiai munkát nemegyszer béklyóba kötő, s a pedagógustársada­lom egészséges alkotókedvét visszafogó szakmai bürokrácia és túlszabályozottság felszámolására. A pedagógusok alkotó energiái­nak felszabadítására irányuló központi törekvések azonban csak akkor vezethetnek a kívánt eredményre, ha az iskola szükebb és tágabb környezete a helyi, a területi irányító szervek és a lakóhely más intézményei a szakmai-pedagógiai munka minőségét állítják a nevelőtestület elé első és legfontosabb követelményként. Ha megvédjük az iskolát az illetéktelen beavatkozásoktól, a pedagógiai munkához nem tartozó feladathalmaztól, vagyis ha nem egyolda­lúan és torzan értelmezzük az úgynevezett iskolai nyitottságot. Az iskola tekintélyét növeli szűkebb környezetben is, ha elhárít magától minden, a neveléstől, a pedagógiától idegen feladatot. Lépéseket teszünk már a most kezdődő tanévben az iskolák belső életének demokratikusabbá tétele érdekében. Lényegesen növeljük a nevelőtestületek jogkörét a tananyag és a pedagógiai módszerek megválasztásában, s arra törekszünk, hogy a helyi közösségeket érdekeltté tegyük az iskola munkájának támogatásá­ban. Ma különösen biztatni kell minden iskola minden nevelőjét, hogy kezdeményezzen bátrabban, kísérletezzen, próbáljon ki új módszereket. Lesznek, persze, akik nem örülnek túlságosan ennek az önállóságnak, mert nehezen oldják a régi beidegződések görcseit s megszokták már, hogy vezényszóra mozduljon minden az iskolá­ban. Remélhetőleg ők lesznek kevesebben, s ők is hamar igazodnak az új szellemhez. A passzív tudomásulvétel ideje az iskolában is lejár, mindenkinek hallatnia kell a szavát és mindenki véleményét meg kell hallgatni. Az igazgató első számú segítőtársai a munkakö­zösségek lesznek: a tantárgyi, az osztályfőnöki munkaközösségek és fontos lenne, ha rangban és érdemben felzárkózna ezek mellé a szülői munkaközösség is. Jó lenne, ha a társadalom még inkább magáénak érezné az iskolát, s ha a szülőket partnernek, szövetségesnek tekintené az iskola. A pedagógia nyitottsága, amelyről az utóbbi időben oly sok szó esik, nem utolsósorban azt is jelenti, hogy a családokat mind jobban avassa be feladataiba az iskola. Ha komolyan kíván építeni a szülőknek, az egész társadalomnak az eddiginél nagyobb támoga­tására, akkor még nyíltabban kell szólnia azokról az intézkedésekről is, amelyek a pedagógusokat, szülőket, gyermekeket egyaránt érintik. Ez a tanév is a folytonos megújulásnak, a tizenhárom éve megkezdett korszerűsítésnek a jegyében indul. Ma is vannak még megnyugtatóan nem rendezett gondjai az oktatási rendszernek, olyanok, amelyekkel foglalkozni kell. Ezek közé tartozik a túlterhelés kérdése, amelyet a tananyagcsökkentéssel nem lehetett maradékta­lanul felszámolni, sőt azóta bizonyos területeken új formái jelent­keztek. A feszített tempó sok helyütt a tananyag felületes elsajátítá­sához vezetett, s nem maradt idő az ismeretek alapos rögzítésére. Éppen ezért az új tanév egyik legfontosabb feladata lesz a tanítás és a tanulás minőségének javítása, lehetőséget teremtve az ismétlé­sekre is. S megoldásra vár egyebek között az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek a javítása is. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pedagógiai célok és az ezeknek megfelelő programok csak akkor hozhatják meg a várt eredményt, ha az iskolák és a pedagógusok javuló körülmények között, nagyobb szakmai önállósággal és az ezzel együtt járó megnövekedett felelős­séggel végezhetik alkotó munkájukat. A mostani iskolaév sem lesz tehát gondoktól, nehézségektől mentes. De sem a helyenkénti kedvezőtlen feltételek, sem a nagy osztálylétszámok nem szoríthatják háttérbe az oktató-nevelő munka minőségi követelményeit, örvendetes, hogy pedagógusaink több­sége ilyen körülmények között is helytáll, felelősséget vállal munká­jának színvonaláért, a tehetséges gyermekek útjának egyengetésé- ért. Könnyelműség lenne e fáradozásról lemondani, hiszen a tudás, a tehetség szerves része nemzeti vagyonúnknak. TÖLGYESSY MÁRIA MA KEZDŐDIK AZ EL NEM KÖTELEZETTEK 9. CSÚCSÉRTEKEZLETE A mozgalom megújulásra készül Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov üdvözlő távirata (Munkatársunk jelenti Belgrádból)- Belgrádban ma nyílik meg az el nem kötelezett országok 9. csúcsértekezlete, amely szinte napra pontosan egybeesik a mozgalom 28 évvel ezelőtti - ugyan­csak belgrádi - alakuló konferenciájával. A helyszínek egybeesése akár jelképes is lehet, mivel egyrészt 1961-ben új tényező lépett a világpolitikai színtérre (és a majd’ három évtized alatt lényegében stabilizá- lóan hatott), másrészt azonban mára megértek a feltételek a mozgalom meg­újítására. A nemzetközi életben az utóbbi 3-4 évben bekövetkezett változások te­szik szükségessé az immár 101 teljes <■ jogú tagot - a világ államainak kétharma­dát - tömörítő szervezet átalakítását. En­nek igénye egyébként már a két előző csúcsértekezleten (Delhi, Harare) jelent­kezett, de a megújulási törekvések még nem kerültek túlsúlyba. Most azonban felerősödtek a kritikus hangok, melyek szerint a mozgalom elvesztette lendüle­tét, nem tud lépést tartani a gyors világpo­litikai változásokkal, s mintha a nemzet­közi történések perifériájára szorult volna. Tény, hogy a két nágyhatalom, s álta­lában a Kelet és a Nyugat közötti viszony­ban számos pozitív változás történt, s ez az el nem kötelezettek számára mintegy leszűkítette a mozgásteret. Ugyanakkor itt Belgrádban azt hangsúlyozzák: ez nem jelenti, hogy a mozgalom lemondana egyik alapvető célkitűzéséről, vagyis a békéért, a leszerelésért, a biztonság megszilárdításáért vívott harcról. Ellenke­zőleg: éppen most tehet sokat azért, hogy ezek a kedvező világpolitikai folyamatok elmélyüljenek, visszafordíthatatlanná vál­janak. Ezzel párhuzamosan azonban a fő hangsúlyt a gazdasági problémákra kell helyeznie, hiszen a tagállamok túlnyomó többsége a „fejlödő“ kategóriába sorol­ható. s elmaradottságuk, hátrányos hely­zetük bénítóan hat nemzetközi szereplé­sükre is. Természetesen a válsággócok (főleg a közel-keleti), az újgyarmatosítás, az apartheid létezése szintén tág teret bizto­sít a mozgalomnak az aktív fellépéshez. Mindez tehát megújulást, merőben új programot, korszerű, rugalmas munka- módszereket igényel, vagyis nem a befe- léfordulást, a két tömbtől való távolságtar­tást teszi szükségessé, hanem a szerves beépülést az általános nemzetközi integ­rációs folyamatokba. Ha ebben sikerül egyetértésre jutni a ma megnyíló csúcsér­tekezleten, Belgrád a mozgalom számára az új kezdetet jelentheti. (Folytatás a 2. oldalon) A bányászok és energetikai dolgozók napja Új hozzáállást a minőségi és mennyiségi feladatok teljesítéséhez Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök mondott beszédet • Kitüntetések átadása között volt Miroslav Zavadil, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Taná­csának az elnöke, Frantiéek Ha- nus, a CSKP KB titkára, Vasi! Mo- horita, a CSKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ KB elnöke, Vladimír Poledník, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsé­ge Központi Bizottságának elnöke, Ján Siroky, a CSKP KB osztályve­zetője, Ladislav Vodrázka szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, ko- hó-, gép- és elektrotechnikai ipari miniszter, valamint Antonín Krum- nikl, tüzelőanyag- és energiaipari miniszter. Vladimír Poledník, a szo­cialista munka hőse az ülésen üdvö­zölte a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének küldöttségét, amelyet Viktor Lomakin nagykövet vezetett. Antonín Krumnikl miniszter fel­szólalásában összefoglalta az el­múlt bányászati évben elért eredmé­nyeket. A reszort ágazatai tavaly teljes mértékben ellátták a piac szükségleteit, a népgazdaság és a lakosság ellátása folyamatos volt. össztársadalmi szempontból ked­vező jelenség, hogy az elmúlt évben 1987-hez viszonyítva 2 százalékkal csökkent a szén jövesztése, ugyan­akkor az osztályozott szén termelé­se 21,4 millió tonnás csúcsszinvo- nalat ért el, s a tervezettnél 584 millió kWh villamos energiával keve­sebbet kellett előállítani. Az idei év első felében hasonló irányú volt a fejlődés. Hat hónap alatt a bányászok körülbelül 59,5 millió tonna szenet jövesztettek, az energiaipar 39 milliárd kWh villamos energiát termelt (ebből 12,5 miiliár- dot atomerőmüvekben). A világító­gáz termelése 1,2 milliárd köbmétert ért el, a központi hőtermelés pedig 76 849 TJ energiát állított elő. Ezek (Folytatás a 2. oldalon) Partizántalálkozó (ŐSTK) - A Szlávok Szabadsá­gáért nevű 2. partizánbrigád tagja­ként mintegy 2500-an harcoltak a szlovák nemzeti felkelésben, s kö­zülük szombaton félszázan találkoz­tak a Magas-Tátrában lévő Pod- banskéban, hogy felelevenítsék a harcokat. A volt partizánok közé ellátogatott Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára is. Az ünnepi gyűlés résztvevői elismerően szóltak azokról a változásokról, amelyek hazánkban a felszabadulás óta végbementek. (ŐSTK) - „A bányászok és az energetikai dolgozók egységesen a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséért" jelszó jegyében szombaton csúcsosodtak ki Prágában a bányászok és energetikai dolgozók napjának negyvenedik, jubileumi ünnepségei. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Köz­ponti Bizottságának, a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaipari Minisz­térium, a Szövetségi Kohászati, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Miniszté­rium, valamint a Cseh és a Szlovák Geológiai Hivatal képviselőinek a Julius Fucík Művelődési és Pihenőparkban tartott együttes ülésén részt vettek a szocialista munka hősei és az élenjáró dolgozók a szén­bányászat, az energetika, a gázipar, a hőellátás, az urán- és a kőolajipar, az érc- és a kőbányászat, továbbá a geológia területéről, valamint további vendégek. Jelen volt a párt- és kormánykül- tagja, a szövetségi kormány elnöke döttség is, amelyet Ladislav Ada- vezetett. (Beszédét lapunk 3. olda­mec, a CSKP KB Elnökségének Ián közöljük.) A küldöttség tagjai Miloé Jakes az Éltető föld kiállításon Előtérbe kerültek az ökológiai szempontok (ŐSTK) Szombaton Őeské Budéjovi- cében az Éltető föld országos mezőgazdasági kiállítást megláto­gatta Miloá Jakes elvtárs, a CSKP KB főtitkára. A vendéget a kiál­lítási térség bejá­ratánál Miroslav Slavík, a CSKP Dél-csehországi Kerületi Bizottsá­gának vezető tit­kára, valamint Ondrej Vanék, a CSSZK mező- gazdasági és élel­mezésügyi mi­nisztere fogadta. Jelen volt továbbá Miroslav éenkyr, a Dél-csehországi Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, valamint Jan Kvéton, a kiállítás igazgatója. Slavík elvtárs a kiállítás megte­kintése előtt pár­tunk főtitkárát tá­jékoztatta a kerü­letben elért gazdasági eredmények­ről, főleg a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés szaka­szán. Átadta neki továbbá azt a le­velet, amelyben a Dél-csehországi kerület kommunistái elismerően nyi­latkoznak a CSKP KB elvhű és kö­vetkezetes politikájáról. Nagyra ér­tékelik a központi bizottságnak azt a határozottságát, amelyet a nem legális struktúrák szocialistaellenes Miloé Jakeé elvtárs nagy érdeklődéssel tekintette meg az Agrozet vállalat prostéjovi üzemében gyár­tott újfajta kistraktorokat (Michal Krumphanzl felvétele - ŐSTK) fellépéseivel szemben tanúsít, s amely erősíti a kommunistáknak és a kerület többi dolgozójának azon szándékát, hogy a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításá­nak, az átalakításnak az útján halad­janak. A levél az állampolgári kezde­ményezés és a munkaaktivitás szá­mos követendő példáját is megem­líti. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom