Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám, hétfő
A CSSZSZK új alkotmányának előkészítéséről új szó 3 989. VIII. 14. Mindenki elmondhatja véleményét A társadalmi átalakítás folyamatának fontos része az új alkotmány előkészítése. A Nemzeti Front Központi Bizottságának tavalyi novemberi ülésén bizottság alakult a Nemzeti Front szervezeteinek, a dolgozókol- lektíváK és a legjobb szakemberek képviselőiből. Az első szakaszban ők készítik elő az alkotmánytervezetet. Az előkészületekről beszélgetett Jaroslav Kojzar, a Rudé právo főszerkesztő-helyettese Jirí Boguszak professzorral, az Államigazgatási Intézet munkatársával, Josef Blahozzsal, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelezőtagjával, az Allamjogi Intézet igazgatójával, Josef Mecl professzorral, a Cseh Nemzeti Tanács alkotmányjogi bizottságának elnökével, Stanislav Zdobinsky professzorral, a Komensky Egyetem Jogi Karának dékánhelyettesével, az államjogi tanszék vezetőjével. Miért van szükség az új alkotmányra Kojzar: Az olvasók közül többen kérdezik, miért kell megváltoztatni az alkotmányt, a régi már nem felel meg? Zdobinsky: Az alkotmánynak áttekinthetően, közérthetően és világosan kell meghatároznia az állam, a társadalom szervezetének rendjét, az állampolgár helyzetét. Az eddigi alkotmányt kilenc alkotmánytörvény alkotja. Az a tény, hogy ilyen sok dokumentumról van szó, ahhoz vezetett, hogy nem ismerik alaposan alkotmányunkat. Az új alkotmánynak meg kellene szüntetnie ezt a mai áttekinthetetlen helyzetet. A fő cél azonban, egy korszerű szocialista alkotmány kidolgozása, amely a csehszlovák jogrend alapját képezi majd, aktív szerepet tölt be az állam és a társadalom életében, valamint minden egyes állampolgár jogainak és érdekeinek védelmében. El kell mondanunk, hogy nő a jog és egyúttal az alkotmány jelentősége is. Az, hogy kellő társadalmi tekintélyre tegyen szert, nagymértékben minőségétől és természetesen attól függ, hogy hogyan tartják be. Ezért jogi szempontból alaposan ki kell munkálni ezt a dokumentumot, nem szabad csupán proklamatív jellegű részeket tartalmaznia. Mecl: A mai, 1960-tól érvényes alkotmány filozófiája kissé eltérő. Olyan kiindulópontokon alapszik, amelyeket a társadalom további fejlődése nem erősített meg. Konkrétan az állam és a jog fokozatos elhalására vonatkozó elképzelésekre gondolok. Ezzel függ össze az alkotmány jogi oldalának lebecsülése. Ez mindenekelőtt az állampolgárok jogairól és kötelességeiről szóló részben nyilvánul meg. Az alkotmány nem töltötte be a társadalmi viszonyok szabályozójának funkcióját. Általános és absztrakt volt. Ezenkívül, az 1968. évi alkotmányos törvény új jelenséget vitt az alkotmányba, a szövetségi elrendezést, a csehek és szlovákok közös államát. Zdobinsky: A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény azzal számolt, hogy kidolgozzák a CSSZSZK és ezzel együtt a két nemzeti köztársaság új alkotmányait. Mi változik Kojzar: Az említetteken kívül miben változik az új alkotmány az eddigitől? Blahoz: A szocialista társadalom átalakításának folyamatában vagyunk, és ez természetesen jelentős változásokkal jár a politikai rendszerben. Pontosabban kell meghatározni a kommunista párt társadalmi vezető szerepét, a Nemzeti Front szerepét, új módon kell megfogalmazni a társadalmi szervezetek aktivitását és megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az érdekszervezeteknek. Zdobinsky: Nagyon érzékeny kérdés a nép szuverenitásának meghatározása a szocialista demokrácia mindkét formájában. Továbbra is túlsúlyban lesz a képviseleti forma, vagyis az állampolgárok akaratának a választott képviselők révén való érvényesítése. Fejleszteni kell azonban a közvetlen demokráciát is, így bizonyos elvi kérdéseket esetleg népszavazásra bocsátanak. Alkotmányos rendszerünk egy politikai erőn alapszik; az új alkotmánynak továbbra is meg kell határoznia a CSKP vezető szerepét. Pontosan meg kell azonban szabni, hogy ez miben nyilvánul meg. Vagyis mindenekelőtt: a CSKP dolgozza ki a szocialista társadalom fejlesztésének programját, meghatározza az állam bel- és külpolitikájának alapvető irányvonalát. Ennek megvalósítását politikai eszközökkel szavatolja. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a CSKP a program kidolgozása és megvalósítása során együttmüködik a politikai rendszer többi szubjektumával, a társadalmi szervezetekkel és a Nemzeti Frontba tömörülő többi politikai párttal. A CSKP vezető szerepéről Kojzar: Hogyan fejezte ki a párt vezető szerepét az 1960. évi alkotmány, valamint más szocialista országok alkotmánya? Zdobinsky: Jelenleg valamennyi európai szocialista ország alkotmánya kifejezi a marxista-leninista, kommunista és munkáspártok vezető szerepét. A Szovjetunió alkotmányába eredetileg 1936-ban került be a kommunista párt vezető szerepe. A szocialista országok közül Csehszlovákia elsőként rögzítette ezt az elvet alkotmányában 1960-ban. A többi szocialista ország a későbbiekben tette meg ezt a lépést. Napjainkban keresnünk kell a „Minden hatalom a népé“ tézis legmegfelelőbb kifejezését, és egyúttal meg kell fogalmazni az egyedüli vezető politikai erő, a kommunista“ párt szerepét. Már Lenin hangsúlyozta, hogy a párt nem helyettesítheti a szovjetek és a többi állami szerv munkáját. A szocializmus egész fejlődése során találkozhatunk azonban azzal, hogy a kommunista párt néha mégis olyan kérdésekben dönt, amelyekről másoknak kellene. Kojzar: Az eddigi alkotmány ezt lehetővé tette. Mi változik meg ezzel kapcsolatban? Zdobinsky: Az új alkotmánynak helyesen kell kifejeznie, mi a pártpolitika. A kommunista pártnak jogi politikája keretében meg kell határoznia alkotmányos rendszerünk és jogrendünk fejlődésének fő irányvonalait. Ugyanakkor szerintem nem kellene jóváhagynia a törvények egyes paragrafusait. Blahoz: A vezető szerep a párttagok révén érvényesül. Tehát nem központi utasításos irányítással, a különféle szervekben és szervezetekben dolgozó kommunisták munkájának helyettesítésével. Mecl: A kommunista párt vezető szerepének az alkotmányban való rögzítését olyan kötelességnek kell tekinteni, amely abban rejlik, hogy a pártnak biztosítania kell a nép maximális részvételét a társadalom irányításában és igazgatásában. Éppen ez a mércéje vagy kritériuma a párt vezető szerepe hasznosságának. Zdobinsky: Mihail Gorbacsov gondolata jut eszembe. Ezt mondta: Nem az a fontos, hogy egy vagy több vezető erő létezik-e. A döntő a nép reális részvétele a hatalomban. Maximálisan bővíteni kell tehát a nép részvételét a közügyek irányításában és igazgatásában. Ez az új alkotmány előkészítésének fő célja. Blahoz: A kommunista párt, mint a társadalom vezető ereje nem áll az alkotmány s a törvények fölött. Éppen ez teszi lehetővé jelentős hozzájárulását ahhoz, hogy az alkotmányt és a törvényeket érvényesítsék az életben. Szocialista jogállam vagyunk Boguszak: Alkotmányunknak, a Szovjetunió 1977. évi alkotmányához hasonlóan rögzítenie kellene, hogy a pártszervezetek az alkotmány keretében dolgoznak. Ez újabb eltérés a régitől. Az új alkotmánynak ki kell fejeznie a szocialista jogállam alapelveit. Ezek már eddig is léteztek, de az alkotmány szerepének fokozásával jelentősen megszilárdulnak. Az eddigi alkotmány csak felületesen rögzíti a személyes és a politikai jogokat. Az új alkotmány ezek konkrétabb meghatározásával megteremti a feltételeket az alkotmányos törvények és más rendeletek ellenőrzéséhez. így például a személyi szabadságok új alkotmányos meghatározásának többek között meg kell szabnia a vizsgálati fogság maximális időtartamát. Meg kell határozni, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit az alkotmány által meghatározott feltételek teljesítése esetében csakis a törvény módosítja. Ez megszilárdítja a legfelsőbb képviselőtestület szerepét is. Előfordult, hogy az alkotmány a jogok mértékének meghatározását a törvényre, a törvény viszont a végrehajtási rendeletekre hagyta. Ez konkrétan a tartózkodási szabadság jogára is vonatkozik. A külföldre való utazás és a külföldi tartózkodás fontos feltételeit is minisztériumi rendeletek határozzák meg. Az állampolgár nem ismeri ki magát a rendeletek labirintusában és így nem követelheti jogait azokban az esetekben, ha úgy érzi, hogy megsértették azokat. A szocialista jogállam kialakításának fontos része egy bírósági jellegű szerv létesítése azzal a céllal, hogy ellenőrizze az alkotmányosság betartását a jogalkotásban. Meől: Az alkotmány új koncepciója abban is különbözik, hogy jogilag pontosan próbálja meghatározni az állampolgári jogok alapelveit. Amennyiben az alkotmány valóban szabályozni fogja az alapvető társadalmi viszonyokat, rögzítenie kell azokat a jogi mechanizmusokat is, amelyek szavatolják valamennyi jogi alapelv érvényesítését. Amennyiben nem létezik ez a mechanizmus, ezek az alapelvek inkább erkölcsi, mint törvényes követelményt jelentenek a Szövetségi Gyűléssel, a nemzeti tanácsokkal és a végrehajtó szervekkel szemben. Kihasználjuk más országok tapasztalatait Kojzar: Az új alkotmány előkészítése során hogyan használjuk ki más szocialista és a tőkés országok tapasztalatait? Blahoz: Kihasználjuk a szocialista országok tapasztalatait, a Szovjetunió 1977. évi alkotmányának előkészítése és a Szovjetunióban előkészített új alkotmányos megoldásokról rendezett viták tapasztalatait. Kojzar: A nyugati rádióadók szerint az amerikai alkotmányt kellene példának tekintenünk. Valóban így van? Blahoz: Az amerikai alkotmány valóban az egyik első korszerű alkotmány, s tulajdonképpen a legrégibb alkotmány. Teljesen más koncepciós megoldásokból indul azonban ki, a hatalom megosztásán alapuló elnöki rendszert vezette be. Az amerikai alkotmányt a legfelsőbb bíróság szüntelenül módosítja úgy, hogy megfeleljen az ország uralkodó osztálya érdekeinek. Egyébként a Nyugaton példaként emlegetett alkotmány már nem teljesíthetné funkcióját. Nekünk saját alkotmányunk történetének azokból a mozzanataiból kell kiindulnunk, amelyek a múltban beváltak, és azt ami elavult, ami nem felel meg társadalmunk szükségleteinek, azt meg kell változtatnunk. Zdobinsky: Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a május 9. alkotmányt, amely nem vett át semmit más alkotmányokból, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szükségleteit szolgálta. Klement Gottwald akkoriban ezt mondta: Tanulmányozzák más országok, más alkotmányos rendszerek tapasztalatait, de dolgozzanak ki olyan alkotmányt, amilyenre szükségünk van, amely kifejezi, hogy már nem vagyunk a kapitalizmusban, de még nem építettük fel a szocializmust. Kojzar: Azt olvastam, hogy az 1960. évi alkotmány bizonyos mértékben visszafejlődést jelentett a május 9-e alkotmányhoz viszonyítva. Boguszak: A május 9-e alkotmány részletesebben határozta meg az állampolgárok alapvető személyes és politikai jogait. Néhány megoldása kimaradt az 1960. évi alkotmányból, annak az elképzelésnek a hatására, hogy rövid idő alatt átlépünk a kommunizmusba és így rövidesen elhal az állam. A valóságban azonban az alkotmány elfogadásával főleg Szlovákia állami reprezentációja halt el. A szlovák nemzeti szervek, hatáskörük és jogkörük akkori korlátozása szinte visszatérést jelentett nemzeteink viszonya unita- rista és centralista államjogí rendezéséhez. Mecl: Az alkotmány az állam jogi kifejezése: meghatározza az állami szervek kialakításának és tevékenységének alapszabályait. Ezzel azt is meghatározza, mi tekinthető államinak és mi társadalminak. Az új alkotmány szempontjából jelentős inspiráció a gazdasági átalakítás. Szükségessé vált, hogy felülvizsgáljuk a népgazdaság és az egész szociális szféra állami irányítását. A gazdasági reform egyik alapelve az állami vállalatok önigazgatása. Ezért meg kell határozni, milyen mértékben avatkozhat be az állam a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások szervezeteibe. Az alkotmánynak meg kell felelnie a szocialista társadalom fejlődése szükségleteinek. Ebből kell kiindulni, s nem szabad megengednünk, hogy bárki, így a nyugati körök is nyomást gyakoroljanak ránk. Szakemberek dolgoznak a tervezeten Kojzar: Milyen szakaszba érkezett az új alkotmány előkészítése? Az eddig elmondottak alapján úgy vélem, hogy folyik a nézetek összegezése. Boguszak: Folyik az egyes alapanyagok kidolgozása, felülbírálása. Zdobinsky: Minden törvényt először szakemberek csoportja készít elő. így van ez mindenütt a világon. Meg szeretném azonban jegyezni, hogy különféle munkahelyek több száz szakembere vesz részt ezekben a munkákban. Blahoz: A jogtudománnyal foglalkozók nagyon demokratikus teret kaptak. Az egyes alapanyagok egymástól függetlenül születtek meg és néhány esetben ellentmondtak egymásnak. Különböző javaslatok merültek fel, ami a tudományos munka szempontjából értékes és egyúttal demokratikus. Meől: Ezt bizonyítja, hogy több válozat született az alkotmánybíróságról, vagy a társadalmi rendszerről. így például vita folyik arról, hogyan rögzítse az alkotmány azokat a változásokat, amelyek már végbementek vagy mennek majd a tulajdon formáiban. Foglalkoznak a kommunális tulajdon lehetőségével, amely a községek és városok nemzeti bizottságai önállóságának anyagi alapját képezné. Az alkotmánynak lényeges változásokat kellene hoznia a helyi államhatalmi és igazgatási szervek koncepciójában, éppen önigazgatásuk megerősítése irányában. Kérdéses, hogy a gazdasági fejlődés szempontjából, milyen mértékben kell majd kihasználni a magántulajdon reprodukciós funkcióját. Vagyis, hogyan vonható be a magántulajdon az egész gazdasági mechanizmusba olyan kategóriaként, amely részt vehet a szocialista vagy magánvállalkozásban. Zdobinsky: Az alkotmány alapját a szocialista társadalmi tulajdon különböző formái képezik: az állami, a szövetkezeti, a társadalmi szervezetek és a kommunális tulajdon. Kulcsfontosságú lesz természetesen az állam helyzete, az, amit ma a gazdaságban egységes gazdasági centrumnak neveznek. Az alkotmánynak ezeket a viszonyokat is rendeznie kell. Többek között helyes arányba kell állítani az állam, valamint a dolgozókollektívák szerepét az állami vállalatoknál. Nem szabad megengednünk, hogy ezekben a viszonyokban különböző ürügyekkel egészségtelen centralizmus érvényesüljön. Ki kell dolgozni azonban az alkotmány végrehajtási törvényét is. Az alapvető állampolgári jogok és szabadságjogok Kojzar: Mely állampolgári jogokat és szabadságjogokat kell rögzítenie az új alkotmánynak? Boguszak: Amint már mondottuk, lényegesen fokozni kell a hagyományos, vagyis a személyes és a politikai jogok alkotmányos szavatolását. Szilárdítanunk és tökéletesítenünk kell ezen a téren az új szocialista minőséget, vagyis elsősorban a szociális jogokat. Amennyiben a burzsoá államok törvényhozásában érvényesülnek ezek a jogok, ez csakis a szocialista ideológia hatására és a munkásmozgalom nyomására történt. A szociális jogok feltételezik a mindenki képességei szerint szocialista alapelv első részének megvalósítását. Ahhoz, hogy az ember érvényesíthesse képességeit, szavatolni kell egészségének védelmét, a gyógyító-megelőző ellátást, hozzá kell férnie a művelődéshez stb. Ezeket és a további szociális jogokat mindenki számára szavatolni kell, függetlenül az érdemektől és elvben ingyenesen. A szocialista igazságosság megköveteli, hogy a javadalmazásban elmélyítsük az érdemek elvét és a munkaeredmények szerint differenciáljunk. Azt is megköveteli, hogy mindenki számára azonos feltételeket és lehetőségeket teremtsünk ahhoz, hogy a munkaversenyben érvényesíthesse képességeit. Ugyanígy kell szavatolni a szocialista minőséget, amely a munka nélküli bevételek korlátozásában rejlik és csakis az elvégzett munka szerinti javadalmazás teszi lehetővé. Úgy vélem, a szociális jognak az alkotmányban szavatolnia kellene minden állampolgár jogát a lakást, az elszállásolást illetően. Ugyanez vonatkozik az emberek képességeinek fejlesztésére és érvényesítésére is. Kojzar: Tartalmaz az új alkotmány olyan jogot is, amely megkülönbözteti a szocialista alkotmányt a burzsoától. A munkára való jogra gondolok. Mecl: Az alkotmánynak az átalakítás feltételei között is szavatolnia kell a munkára való jogot. Nem szabhatjuk meg azonban az állami vállalatok kötelességeként ennek a jognak a szavatolását. Ez az állam feladata lesz. A szocialista állam nem mentesülhet e feladat alól. Zdobinsky: A politikai és személyes jogok területén az előkészületi munkálatok mindenekelőtt a politikai jogok, vagyis a választási, gyülekezési és petíciós jog jogi szavatolásának javítására összpontosulna. Mecl: Az alkotmánynak meg kell fogalmaznia ezeknek a jogoknak és kötelességeknek a fogalmát és meghatározását, s megvalósításukat törvényekkel kell szavatolni. Nem ismétlődhet meg az előző helyzet, amikor ezt a területet jogilag csak nagyon megkésve szabályozták. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy az 1960. évi alkotmány egyes meghatározásait nem megfelelő, még az 1948. évi alkotmánnyal kapcsolatban elfogadott jogszabályok határozzák meg. Blahoz: A legfontosabb az, hogy az állampolgárok jogainak, szabadságjogainak és kötelességeinek alkotmányos meghatározása a lehető legpontosabb legyen. A törvényes meghatározásnak meg kell felelnie annak, amit a szocialista társadalom szem előtt tart az egyén, a kollektívák és a társadalom érdekei szempontjából. Az említett jogok korlátozását - erre minden társadalomban szükség lehet - közvetlenül az alkotmánynak vagy törvénynek kell meghatároznia. Problémák keletkeznek, ha a korlátozásokat rendeletek szabják meg. Zdobinsky: Még egy szempontot kell megemlíteni. Az alkotmány nem program. Már applikált meghatározásokat kell tartalmaznia. Program- jellegű csak a bevezető rész, valamint az állampolitika alapelveit meghatározó rész lehet. Kojzar: Mikor fejezik be az új alkotmány előkészítését? Blahoz: A szakmai előkészületeket még az idén befejezik. Azután az össznépi vita következik. Az elhangzott észrevételeket a további szakaszban használják ki. Az alapelveket paragrafálni kell. A közvélemény elmondhatja véleményét az új alkotmány tervezetéről, ugyanúgy mint az állami vállalatról szóló törvény tervezetéről, a Munka Törvénykönyv és más törvények tervezetéről is.
