Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1989. VIII. 31. Tanuljuk a piacot... Tudomány és technika - exportra A Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségi hivatalának hatáskörében január elsején konzultációs központot hoztak létre, amelyre mindenekelőtt az a feladat hárul, hogy hozzájáruljon a CSTA, illetve az SZTA intézményeiben született eredmények külföldön való fokozottabb felhasználásához. Az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalatokról beszélget Michal Strida, a Rudé právo munkatársa dr. BOHUSLAV CIHLÁRZSAL, a központ vezetőjével. Amikor az aratnivaló harmada még lábon állt. Mánya Gyula és Dékány József eszmecseréje a durum búzáról (A szerző felvétele) Fogunk-e kemény búzát termelni? Két év tapasztalatai a szőgyéni (Svodín) efsz-ben- Milyen szerep hárul a központra?- Főleg azzal foglalkozik, hogy megfelelő külkereskedelmi szervezetet keressen, s hogy a lehető legelőnyösebben működjön együtt vele az egyes kutatási eredmények kivitele céljából. Azt is vizsgáljuk, vajon a CSTA központunk közreműködésével képes-e saját maga végrehajtani ilyen kereskedelmi operációt. A külkereskedelmi vállalatokkal fenntartott kapcsolatok keretében ezenkívül ugyancsak megfelelő külföldi partnereket keresünk, piackutatást végzünk és tájékozódunk a konkrét kínálatról. E tekintetben legmegfelelőbb alkalmat jelentenek a tudományos konferenciák, amelyek során lehetőség adódik, hogy találkozzunk a potenciális megrendelőkkel. A jelenlegi devizahiány feltételei között ez a legjobb módszer arra nézve, hogy - az alapkutatásra megszabott kereten felül - miképp lehet operatív módon szert tenni devizaeszközökre a nem tervezhető anyagok, például különféle vegyszerek, minták stb. beszerzésére, mivel ezen alapanyagok felhasználásának szükségessége csak a kutatási feladat teljesítése közben merül fel. A konzultációs központ együttműködik a CSTA további intézményeivel is, köztük a tudományos ismeretek felhasználásával és technológiák átvitelével foglalkozó központtal, illetve az Akadémia elnökségi hivatalának műszaki alosztályával, főleg a kutatási eredményeknek a hazai termelésben való felhasználása érdekében. Ez végső soron azt célozza, hogy az előállított termékeket külföldi piacokon is értékesíthessük.- Melyek azok a területek, amelyek eredményei iránt külföldön fokozott az érdeklődés?- Elsősorban a speciális műszerek, különféle alapanyagok, valamint a biotechnológiai és az ún. finom vegyipari termékek iránt nagy a kereslet. Példaként említhetném meg a sikeresen értékesített műszerek közül a mikroszkopikus fotometriai perifériákat, amelyeket a CSTA Műszertechnikai, illetve Alkalmazott Mechanikai Intézetével és fejlesztőintézményeivel közösen állítottunk elő. Nagy érdeklődést tanúsított iránta a Philips cég, amelynek speciális mikroszkópjával ellenőriztük a berendezést. Segítségével megfigyelhetők az anyagszerkezetben az igénybevétel során bekövetkező változások. ígéretes kooperációs lehetőségek rajzolódnak gyártása során, amelyhez a sikeres kereskedelmi tevékenység is hozzájárulhat. Ipari méretekben hasonló berendezéseket még sehol a világban nem állítanak elő. A készülék előnye, hogy csatlakoztatható minden korszerű raszterezö mikroszkóphoz, tehát a csehszlovákokhoz is. Mindenekelőtt az asztrofizikában használhatók fel az ún. röntgenoptika területén alkalmazásra kerülő optikai berendezések. Ezeket első ízben a Vertikal nevű rakéta repülésekor - 1978 és 1981 között - használtuk fel: segítségükkel elkészítettük az első röntgenfelvételeket a Napról. Ez az új technika továbbá alkalmazható a mikroszkóp-optikában a biológiában és a gyógyászatban is. Az említett berendezésekhez szükséges alapanyagok előállításának gyártási eljárása világviszonylatban is egyedülálló, s a munka során hazai anyagokat használunk fel, köztük az üvegipari termelésből származókat is Reményteljesek a biotechnológiai kutatások során elért eredmények is. Mindenekelőtt azért értékesek, mivel minimális költség ráfordításával maximális értéket érünk el, amelyben egyaránt rejlik a tudás, a tapasztalatok és a sokéves kutató- tevékenység gyümölcse. Például a CSTA Mikrobiológiai Intézetének munkatársai olyan biokatalizátorokat fejlesztettek ki, amelyek széles körben felhasználhatók az élelmiszeriparban. Egy amerikai cég is nagy érdeklődést tanúsít irántuk. Javasolta, hogy előállításuk céljából hazánkban közös vállalat jöjjön létre. Már sikeresen folynak a tárgyalások a számításba jöhető hazai partnerekkel. Azonban az a meghatározó, hogy milyen gyorsan vagyunk képesek reagálni erre a javaslatra. Értékes eredményekkel dicsekedhetnek a CSTA, illetve az SZTA vegyészeti intézményei, főleg ami a finomvegyipart illeti, ami iránt a világon egyre fokozódik az érdeklődés. Olyan szupertíszta anyagokról van szó, amelyek előállítása képességeinket s a hosszú távú kutatás során szerzett tapasztalatokat egyaránt tükrözi. Példaként említhetem meg a CSTA Makromolekuláris Vegyészeti Intézetében elkészített szerves anyagot, amely bizonyos körülmények között szupravezetővé válik. Mind ez ideig hasonló anyagot csak Japánban gyártanak, grammonként ezerdolláros költséggel. Több tucat példát is felsorolhatnék még, s éppen ezen a területen nyílnak előttünk nagy lehetőségek sikeres kereskedelmi tevékenység kifejtéséhez, ami azonban függ attól, hogy milyen gyorsan szerzünk információkat az eddig elért eredményekről és a külföldi piacokon való értékesítési lehetőségekről.- Mi mondható el még ezenkívül a központ eredményeiről és további terveiről? Magas színvonalat ért el a hazai külkereskedelme vállalatokkal, valamint a Kovo, Polytechna, Chemo- petrol és Intersigma vállalattal fenntartott kapcsolatunk. A velük kifejtett együttműködés révén már szert tettünk az első megrendelésre. E tekintetben fontos, hogy a külkereskedelem figyelmét a tudományos és műszaki eredmények cseréjének új területeire összontosítsa, s az Akadémiával fenntartott szoros kapcsolatainak köszönhetően mielőbb megjelenhetnek ezeken a piacokon. Felesleges luxus lenne, ha a tudósok járnák a világot és ők bocsá- tanák áruba munkájuk eredményeit. De egyúttal szükségünk van arra, hogy szorosan együttműködjenek velünk, hogy a külkereskedelem illető területén úgymond szakmai garanciává váljanak. Másrészt mi is törekedhetünk arra, hogy figyelmüket olyan területre orientáljuk, ahol fokozódik a kereslet. Jelenleg tulajdonképpen arra tanítjuk a kutatóintézetek munkatársait és vezetőit, hogy tevékenységük gyümölcseit új, kommersz módon elhasználható formában értékesítsék. Bízunk abban: úgy tanítjuk meg őket, hogy egyszer feleslegessé válik majd az ez irányban kifejtett tevékenységünk. De úgy gondolom, hogy - ezzel ellentétben - a CSTA és az SZTA intézményeinek nyújtott komplex tájékoztatás terén végzett szolgáltatómunkánk egyre inkább szükséges lesz. Tapasztalatainknak köszönhetően azt is áttekinthetjük, hogy vajon a CSTA-nak, illetve az SZTA-nak kell-e majd foglalkoznia a külkereskedelem bizonyos területeivel, vagy e célra felhasználhatják-e az eddigi rendszer színvonalán nyújtott szolgáltatásokat. Tevékenységünk során arra törekszünk, hogy olyan központtá váljunk, amely éppúgy hozzájárul a kutatási eredményeknek a hazai termelésbe való mielőbbi felhasználásához, mint a külkereskedelemben történő alkalmazásukhoz. De még csak most tanuljuk, hogy ezt miképp tehetnénk a legeredményesebben. Amikor Szőgyénben (Svodín) jártunk, az aratnivalónak mintegy harmada még lábon állt, Mánya Gyula mérnök, a Csehszlovák-Szír Barátság Efsz agronómusa mégis megkönnyebbülten mondta:-A nehezén ma túljutunk. Még két-három óra és a kombájnok itt befejezik a munkát. Az idén a két- menetes aratást eső nélkül úsztuk meg. A rendre vágott gabonát nem kellett átforgatni mint tavaly, ami egyrészt növelné a betakarítási veszteséget és a ráfordítási költségeket, másrészt pedig a minőség kárára lenne. Kétmenetes aratás, 1989-ben?- kérdezhetné valaki, s a kérdésre igennel kell válaszolni. Ott, ahol kemény (durum) búzát is termesztenek, a kétmenetes aratás törvény- szerű. A szőgyéni szövetkezetben az első, harmincöt hektáros kísérlet után már második éve termesztették háromszáz hektáron, és látogatásunk napján az utolsó hektáron dolgoztak a kombájnok.- A hozammal elégedettek vagyunk, az átlag három és fél tonna felett van. Az előzetes elemzések alapján a minőség is megfelelő, tehát újabb bizonyíték, hogy durum búzát lehet és tudunk is termeszteni- jelentette ki határozottan az agronómus, miközben Dékány József részlegvezetővel, ki tudja hányadszor, ismételten szemügyre vették a kalászokban megbúvó szemeket.-Az aratóknak több, időközben már elfelejtett dolgot kellett megtanulniuk. Milyen sebességgel haladjanak, hogy a fűkaszáló szépen rendre vágja a gabonát. Itt a magasabb tarló a követelmény, a rendeket alulról ugyanis csak akkor járja át a levegő, ha elég magas a tarló. Újítóinknak is jutott feladat. Az adaptereket kellett úgy átalakítaniuk, hogy azokkal a lehető legkisebb veszteség mellett szedhessük fel a rendre rakott gabonát. Ez a csép- lési mód újszerű, megfelelő gyakorlatot igényel - összegezte a durum búza betakarításának sajátosságait a részlegvezető. A többit már útban az iroda felé a főagronómussal vettük számba.- Mivel a durum búza az aratás közepetáján érik be, többletkiadást jelent a kombájnok alapos áttisztítása, hogy a szem ne keveredjen más fajtával. Tisztítás után ugyanilyen megfontolásból külön helyen tároljuk. Tapasztalataink szerint az aratás a második lehetőség, amikor a keményszemű búza minőségén sokat ronthatunk.- És az első?- A tápanyagutánpótlás. Rendszeres talaj- és levélelemzés nélkül lehetetlen jó minőségű durum búzát termeszteni. Az elmúlt két év alatt tudományos intézetek közreműködésével a tápanyagutánpótlás rendszerét is kidolgoztuk. Ennek elmaradhatatlan tartozéka a folyékony műtrágya és a művelóutas termesztés, mivel a műtrágya repülőgépes kijuttatása nem biztosít egyenletes hatást.- Van olyan része a termesztési technológiának, ahol még bizonytalanok?- A kísérleti időszakban a telek enyhék voltak, így a növény áttelelé- si képességeiről még nincsenek sokoldalú gyakorlati tapasztalataink. Viszont tudjuk, hogy a kifagyási veszély mivel és hogyan csökkenthető, mit kell tenni annak érdekében, hogy a télbe megfelelően megerősödve induljon a növény. így például elsősorban bab és lucerna, részben kukorica után vetjük. Tárcsázott talajba, speciális vetőgéppel, amely mélyebbre teszi a szemet és a sorokat tömöríti. A gyorsabb kelést a vetőmag lézeres kezelésével is segítjük, és úgy igyekszünk, hogy a durum búza szeptember derekán már a földben legyen. A szőgyéniek saját kezdeményezésre kezdték termeszteni a kemény búzát, majd bekapcsolódtak a szlovákiai kísérletbe. Az összterület hatszáz hektár, a szőgyéni tapasztalatok tehát valóban számottevőek és útmutatóak. Vállalkozásuk a lehetőségek gyors felismerését is bizonyítja, hiszen a sütőipar szükségletét most tőkés piacról importáljuk. A kezdeményezés és az üzleti szellem tehát jó irányú volt, valóban egy kihasználatlan tartalékot, lehetőséget céloztak meg. Az újszerű feladatot komolyan veszik, a növény sajátos termesztéstechnológiájával tudományos alapokon foglalkoznak, így a szerzett tapasztalatok birtokában már az idei szakmai napon felelősséggel kijelenthették, hogy a rendszergazda szerepét is vállalni tudják. Sokat jelent, hogy már tavaly háromnegyed részben hazai fajtát vetettek, és ez a külföldi fajtákkal állja az összehasonlítást. Tény viszont, hogy a szakmai napon részt vevő termelők mindennek ellenére nem lelkesedtek, várakozó álláspontra helyezkedtek. A kivárás okairól Halda Magdolnával, a szövetkezet főkönyvelőjével beszélgettünk.- Amíg a termesztéssel kapcsolatos tapasztalatok egyértelműen pozitívak, már kevésbé érvényes ez a felvásárlási árat illetően. Tavaly 3,66 tonnás átlagot értünk el, a közönséges őszi búzánál hat tonnát. Számításaink szerint a durum búza termesztésének önköltsége hatvanöt százalékkal nagyobb mint a közönséges búzáé, és az üzemanyag árának emelkedésével a többletköltség csak nagyobbodik. Ha az idei felvásárlási árakat vesszük alapul, akkor az első minőségi osztályban átvett kenyérgabona és a kemény búza felvásárlási árának különbözeié a nagyobb önköltségnek megközelítően a felét ellensúlyozza. Tény viszont, hogy a durum búza teljes egészében a megjelölt áron adható el, míg a kenyérgabona eladási lehetősége korlátozott. És ezután már csak kérdések következtek, amelyekre választ az illetékes gazdasági szervekkel szorosan együttműködve kaphatnak. A jövőben milyenek lesznek a kenyérgabona értékesítési lehetőségei? Felmérik pontosan a durum búza termesztésének önköltségeit? A szőgyéni tapasztalatok ugyanis egyértelműek. Durum búzát lehet és tudnak is nálunk termeszteni, de az önelszámolás szigorú feltételei közepette nem engedhetik meg maguknak, hogy a „boltra“ ráfizessenek. így aztán arra a kérdésre sem tudtak válaszolni, hogy jövő ilyenkor, a hároméves kísérleti időszak letelte után egyáltalán vetnek-e majd durum búzát. EGRI FERENC ML :* * ' . jé- .* ié*:: Szomjazunk... \\ Nagy örömmel olvastam lap< jukban, hogy a kassai (Kosice) | Frucona vállalat az ország mini den részébe szállít Perlát és | [ egyéb üdítőitalt. Arra lennék kí! váncsi, hogy a Fülek (Fil’akovo) ([ és Rimaszombat (Rimavská SoI bota) környéki kisebb települéII seken miért nem lehet belőlük ! kapni. Üzleteinkben legfeljebb 1 egyfajta üdítő a „ választék“. [ Exotic- vagy narancsízű Periáról < mi itt még nem is hallottunk. Pedig a Perla és Mirinda üdítők i legalább gyümölcsízűéi S nem ' tartalmaznak káros anyagokat, < illetve nincsenek olyannyira fel! cukrozva, mint a Coca- és Pepsi < Cola. Ha ugyan az utóbbiakat ' | lehet boltjainkban kapni. i1 Szabó Valéria !! Újbást (Nová Baéta) A Losonci (Lucenec) és a Rima- szombati járásban főként Jednota élelmiszerboltok vannak, ezért továbbítottuk az olvasói észrevételt dr. Martin Katriaknak, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége kereskedelmi- és piacellátási osztálya igazgatójának.- Utánanéztem, az újbásti élelmiszerboltba a harmadik negyedévben valóban nem szállított a rimaszombati Jednota márkás üdítőitalokat, Márkán és Vineán kívül. • Az olvasó azonban nem az újbásti, hanem általában a kis lélekszámú települések üdítőital-ellátását kifogásolja...- A Perla, Mirinda, Coca- és Pepsi Cola szirupot külföldről hozzuk be. Tehát a fogyasztói kereslet kielégítése elsősorban devizakeretünktől függ. A felsorolt fajtáknál a kereslet mindössze 60-65 százalékára telik pénzünkből. Viszont Márkából, Vi- neából van elegendő. Érdekességként szeretném megjegyezni: a Vi- nea az egyetlen hazai márkás üdítő, melyet nemcsak a csehszlovák fogyasztók kedveltek meg, hanem a tengerentúliak is. Tudomásom szerint ezt a terméket az USA-ba is exportáljuk. • Visszatérve a Periához, a kassai Frucona igazgatója a közelmúltban úgy tájékoztatott, hogy ebből a termékcsaládból - citrom-, narancs- és grapefruit ízű, illetve Exotic Periéből - terven felül is tudnának adni, ha a kereskedelem igényelné... Dr. Katriak hitetlenkedik. Feltárcsázza a kassai vállalatigazgatót, majd pár perc múlva kiderül: félretájékoztattak. Pontosabban, hogy a néhány nappal ezelőtti telefoninterjú alanya elfelejtette hozzátenni: csak akkor tudnak, illetve hajlandók Periából többet adni, ha a Jednota cserébe vásárol a Fruconában gyártott szeszes italokból. • Márkás üdítőket tehát továbbra is hiába keresünk a kisközségek élelmiszerboltjaiban ?- Nem tőlünk függ, hogy a fogyasztási szövetkezetek miként osztják el a márkás üdítőitalokat a Jednota-boltok között. Személy szerint nem osztom a véleményt, hogy a kistelepülésekre hiánycikknek számító termékeket nem kell szállítani, elég az alapvető élelmiszerfajtákkal való ellátás. A gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy a fogyasztási szövetkezetek általában gazdasági- és idegenforgalmi központok ellátására törekszenek elsősorban. így a kisközségekbe legfeljebb az olcsóbb, igaz kevésbé ízletes üdítők kerülnek. • S olcsó málnából, vagy ásványvízből van elegendő?- Javult az ásványvízellátás a múlt évihez viszonyítva, ám még mindig a kereslet 84 százalékát tudjuk csak kielégíteni. Olcsó málnából a harmadik negyedévre 68 125 ezer hektolitert igényeltünk, ám a szódagyárak csak 48 800 hektolitert igazoltak vissza. (gágyor)
