Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-29 / 203. szám, kedd
Somorján (Samorín) az év első napjaiban a városi művelődési ház és a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola segítségével alakult meg az Amadé László Alkotókor. Az alkotókörnek csaknem húsz, kilenc-tízesz- tendős tagja van, akik heti egy alkalommal rendhagyó irodalmi órákon, történelmi előadásokon, vagy színpadi rögtönzéseken vesznek részt, de tartottunk már számukra énekórát, sót tematikus kiránduláson ismerkedhettek meg a főváros középkori műemlékeivel. Az alkotókör tagjai az elmúlt iskolai év befejezése előtt egy kétrészes Zenés délután A galántai (Galanta) nyugdíjasotthon lakóinak a járási művelődési központ népi zenekara és szólistái már nem először szereztek kellemes meglepetést. A legutóbbi zenés délután alkalmából sok-sok régi magyar nóta csendült fel, s az otthon 160 lakója nosztalgiával emlékezett ifjúságára. J62saLászló A tardoskeddi (Tvrdoéovce) alapiskolában rendezték meg az Érsekújvári (Nővé Zámky) járás cigány- gyerekei számára a nyári üdülésinevelési tábort, melyen 35-en vettek részt az érsekújvári, a komjáti (Kom- jatice), a tardoskeddi és az udvardi (Dvory nad 2ítavou) alapiskolák 4-7. osztályosai közül. A táborban a gyerekek hét szakkörben dolgoztak. Megtekintették az aratást, ellátogattak a helyi efsz üvegházába. Két kirándulás alkalmából * megtekintették Zvolen és Banská Bystrica nevezetességeit, illetve 2ilina és Dolny Kubín vidékének termeszetí szépségéit. Az üdülés mellett természetesen átismételték a tananyagot is, elsősorban az írást, olvasást és számolást. Több vitaestet rendeztek, szó volt a járás Kerületi motorverseny Szeptember 3-án, vasárnap ismét találkozhatnak Kürtön (Strekov) a motorsport kedvelői. A Honvédelmi Szövetség helyi szervezete újra megrendezi az ismert „pokollyuk“ pályán a XIII. Nyugat-szlovákiai kerületi versenyt mindhárom - 125, 250 és 500 köbcentiméteres - kategóriában. A versenyen 70-80 sportoló indulását várják. A kötelező edzés délelőtt 10 órakor, a verseny első futama 13.30 órakor kezdődik. Rigó László mesejatekot mutattak be három alkalommal. Mivel ma Somorján nincs számottevő színpadi együttes, a következő esztendőkben a színjátszás és a művészetek megszerettetésére ösztönözzük a kör tagjait. Az új iskolai évben módosul a tevékenységünk. Több időt töltünk majd a pódiumon, s természetesen ott kívánunk lenni a gyermekszínjátszás országos fesztiválján, a Duna Menti Tavaszon. Hogy az elkövetkező években mind nagyobb sikereket érhessünk el, újabb és újabb tehetségek felfedezésére számítunk. Sőt, nem zárkózunk el attól sem, hogy a környező települések iskoláiból is toborozzunk tanulókat. Az Amadé László Alkotókör iskolai folyóiratot is kiad. Az Alkotó Pajtások első száma a vakáció előtti hetekben jelent meg, s a tanulók irodalmi próbálkozásait tartalmazta. Az új tanévben legalább négy irodalmi és kísérletként két képzőművészeti jellegű kiadványt tervezünk. Vajkai Miklós etnográfiai sajátosságáról, történetéről, valamint védett területeiről. Jól megszervezték a tábor szemléltető agitációját, a gyerekek naponta értesültek az előző napi tevékenységükről és a rájuk váró feladatokról. A tábor életéről rövid videofilm készült és krónikát is vezettek. Köbölkúti József VIRÁGOKBÓL VÁZA Az utóbbi években a Nagykürtösi (Vel’ky Krtíá) Városi Műszaki Szolgáltatások dolgozói sokat tettek a több mint tízezer lakosú járási székhely arculatának csinosításáért. A város parkjainak és köztereinek gondozását, karbantartását Anna Knapeková irányításával egy maroknyi csapat végzi. Az ó érdemük az is, hogy az utcák és a járdák mentén a virágágyásokban tavasztól őszig rózsák nyílnak. A város szívében sokszínű és -fajta virágból megmintázott embléma, évfordulóra emlékeztető számok, mozaikszavak is láthatók. A felvételen a virágokból kirakott hatalmas váza utolsó simításait végzik az asszonyok. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula A víz az élet alapja Ennek a mottónak a jegyében rendeztek érdekes kiállítást Léván (Levice) a kisállattenyésztők helyi szervezetének akvaristái, a bratislavai állatkert közreműködésével. A szervezet székházának pincehelyiségeiben az ötletes, ügyes akvaristák a vastag kőfalakba üregeket vágtak, melyekben akváriumokat és terráriumokat alakítottak ki. Ezekben tették közszemlére folyóvizeinknek és környékének jellegzetes élővilágából egy-egy példányt. Harminckét fajta halat, gyíkokat, kígyókat, kétél- tűeket és vízi rovarokat, a falakon preparált halakat és madarakat láthattak az érdeklődők. A kiállításról nem hiányzott a szakirodalom sem. Nyolcféle szakkönyv és több folyóirat, köztük külföldi is, állt a látogatók rendelkezésére. Egy további helyiségben fényképkiállítást nyitottak az akvaristák felvételeiből, amelyek az egyre szaporodó környezetszeny- nyezésre figyelmeztettek. A kiállításnak több mint 4 ezer látogatója volt, s nagy visszhangot váltott ki a járás lakosságának körében. Császár Ernő Lakásigénylés M. H.: Családi o'<ok, illetve apám gorombáskodása miatt kénytelen voltam elhagyni a szülői házat a feleségemmel és három gyermekemmel együtt. Jelenleg az apósoméknál vagyunk bejelentve, heten lakunk két szobában. Kérvényt adtunk be lakásra, azt mondták, úgy kezelik, mint szociális esetet. Amikor viszont megkérdeztük, hogy mégis, mikor számíthatunk lakásra, azt válaszolták 7-8 évet kell várnunk, merthogy majdnem ezer kérvényük van. Hozzátették még azt is, hogy szükséglakásaik nincsenek, keressünk albérletet. Ám milyen esetekre tartják fenn azt a sok üres lakást, melyről mindenki tud, csak az nem, akinek kellene? Hová fordulhatok még ebben az ügyben? Az ilyen kérdésekre sajnos nem tudunk mit válaszolni. Leveléből végül is egyértelműen megállapítható, hogy a nemzeti bizottság lakásgazdálkodási osztálya önnel szemben nem követett el jogsértést. Elfogadták a lakáskiutalás iránti kérvényét, iktatták, megígérték, hogy szociális esetként kezelik (vagyis nyilván előnyben részesítik azok előtt, akiknek helyzete nem „szociális eset“). Elmondták önnek azt is, hogy önt megelőzően ezer ember adta be a lakásigénylést. Joggal feltételezhető, hogy az ezer kérvényező többsége lakik az önökéhez hasonló körülmények között, saját lakás nélkül, albérletben, szülőknél.. Őszintén szólva nem értjük, miért gondolja azt, hogy a lakásgazdálkodási osztály elsősorban az ön kérvényét kell hogy kielégítse, nem véve tekintetbe azt az ezer embert, akik ön előtt adták be igénylésüket. Milyen indokkal akar még más szervhez fordulni ebben az ügyben? Panasz- szal? Az adott helyzetben a panasz megalapozatlan lenne, hiszen mint említettük, semmi sem utal jogsértésre, másrészt a lakás kiutalására a Lakásgazdálkodási Törvény értelmében senkinek sem keletkezik alanyi joga Mindezeket figyelembe véve csak azt tanácsolhatjuk, hogy tegye azt, amit a lakásra vágyó emberek tízezrei tesznek: lépjen be lakásépítő szövetkezetbe, vagy lépjen munkaviszonyba egy olyan vállalatnál, amely vállalati lakásokkal rendelkezik, vagy szövetkezeti lakás kiutalásához segítheti hozzá önt. Ami pedig a „sok üres lakást“ illeti, ha akárcsak egy konkrét lakásról is tudomást szerez, jelentse be a lakásgazdálkodási osztályon. Azt természetesen nem követelheti, hogy a lakást azonnal önnek utalják ki. A lakást (az esetleges lakáshasználó ellen folytatott bírósági per befejezése után) a lakáskiutalási sorrend alapján utalják majd ki. Egyébként nem tartjuk valószínűnek, hogy az önök városában több száz üres lakás lenne, s hogy ezekből valamennyi - az ön igénylését megelőző - szociális eset megoldható lenne, s még önnek is jutna lakás az idén. „Létminimum“ D. N.: Azt szeretném megkérdezni, mennyi jelenleg a létminimum összege, melyet a munkabéremből kézhez kellene kapnom. Előfordul ugyanis, hogy a munkáltatóm annyit von le a fizetésemből, hogy az egész havi jövedelmem 500-600 korona. Ennyi pénzből nem lehet megélni. Igaz, el kell mondanom, hogy két gyermekre fizetek tartásdíjat, korábban kölcsönöket vettünk fel (ifjú házasok kölcsönét, építkezési, szakszervezeti kölcsönöket), s ezeket én törlesztem a válás után. A csehszlovák jogrend nem ismeri az egységes, mindenkire egyformán érvényes létminimum fogalmát. Megállapítja ugyan például a szociális ráutaltság határát (határait), az egyes nyugdíjak minimális összegét, de ezek az összegek valójában nem tekinthetők „létminimumnak“. Az elmondottak persze nem jelentik azt, hogy a jog egyáltalán ne foglalkozna azzal a kérdéssel, milyen összeg az, amelyet a dolgozónak a munkabéréből feltétlenül kézhez kell kapnia. A Polgári Perrendtartás rendelkezik arról, hogy a munkabérre vezetett végrehajtásnál milyen összeg vonható le, milyen tartozásokra, illetve mennyi az, amit a dolgozónak mindenképpen meg kell kapnia. Ez viszont nem egy tételes, változatlan összeg, hanem számtalan körülmény hatására változó összeg, melynek pontos megállapítása viszonylag bonyolult. Általánosságban annyi mondható el, hogy minél magasabb a munkabér, annál magasabb összegű a „létminimum“. Említettük, hogy a jog ezt a „létminimumot“ a munkabérre vezetett bírósági végrehajtásnál szabályozza, márpedig az ön munkabérére feltételezhetóleg a bíróság nem rendelt el végrehajtást, hiszen ezt a körülményt valószínűleg nem hallgatta volna el. Ugyanakkor viszont a Polgári Perrendtartás 281. §-a és a 223/1988 Tt. sz. kormányrendelet 21. §-a (2) bekezdése szerint a munkabérből még akkor sem szabad a törvény által kifejezetten engedélyezettnél magasabb összegű levonásokat foganatosítani, ha azzal az adós egyetértene. A „létminimumból“ tehát nem szabad levonni olyan tartozásokra, kölcsönökre sem, amelyekkel a bíróság soha sem foglalkozott, de amelyek törlesztésére az adós szerződéssel kötelezte magát (általános, hogy a kölcsönről szóló szerződéssel egyidejűleg a bank aláirat ügyfeleivel egy további szerződést is a munkabérből foganatosított levonásokról, melynek alapján a munkáltató a dolgozó minden további utasítása vagy beleegyezése nélkül levonja a havi törlesztésnek a megállapodásban rögzített összegét és elküldi a banknak). Ha az ilyen szerződés a „létminimumot“ érintené, részben érvénytelen lenne, azaz a „létminimumhoz“ az adós kifejezett jóváhagyása ellenére sem szabad hozzányúlni. Most pedig lássuk, hogyan állapítják meg a „létminimumot“. Elsősorban a nettó bért veszik figyelembe, vagyis azt az összeget, ami a béradó levonása, esetleg a bíróság által a büntető eljárásban kiszabott javító intézkedés levonása után marad. A tiszta munkabérbe ugyanakkor nem lehet beszámítani a családi pótlékot, ellenben be kell számítani a természetbeni juttatásokat, értéküket. Az így megállapított tiszta munkabérből egy bizonyos alapösszeget kell még levonni (lásd a Polgári Perrendtartás 278 §. és 279. § (1) bekezdését, illetve a CSSZSZK kormányának 16/1983. Tt. sz. rendeletét). Igaz, már ennek az alapösszegnek a meghatározása sem egyszerű. Először is 450 korona jár az adós személyére és 150 korona minden általa eltartott személyre. Az adós által eltartott személynek kell tekinteni házastársát, mégha az saját jövedelemmel rendelkezik is. A 150 koronát azonban nem számítják be azokra, akiknek javára a bíróság tartásdíj címén végrehajtást rendelt el. Az alapösszeg tehát önnél 250 korona (450 + 150 + 150), esetleg 450 korona, ha a két gyermek tartásdíjának levonását a bíróság rendelte el végrehajtási (exekú- ciós) eljárásban. Ez az alapösszeg viszont még mindig nem az, amit feltétlenül kézhez kell kapnia munkabéréből. A tiszta bérből levonják az alapösszeget és a maradékot lefelé kerekítik hárommal osztható összegre és harmadokra osztják. A tiszta bér maradékának harmadik harmada mindig az adósé marad! Igaz, elvben a tartozások törlesztésére csak az első harmad használható fel, vannak azonban ún. elsőbbséget élvező követelések (ilyen például a tartásdíj, de nem tartozik ide a bank követelése), melyek törlesztésére elsősorban a második harmadot használják fel, s csak ha az nem elégséges, nyúlnak az első harmadhoz, hogy az egyéb követelésekkel, tartozásokkal törlesszék őket. Az alapösszeg levonása utáni tiszta bérnek a 2400 koronát meghaladó részét azonban korlátozás nélkül vonják le a tartozások törlesztésére. És hogy végül egy konkrét példán mutassuk be a „létminimum“ számítását, tételezzük fel, hogy az adó levonása utáni munkabére 2500 korona és hogy a két gyermekére nem bírósági végrehajtási határozat alapján vonják le a tartásdíjat. A 2580 koronából ilyen esetben le kell vonni önre 450 koronát, s a gyermekekre fejenként 150 koronát. Ez együtt 750 korona, a tiszta bér maradéka pedig 1750 korona. Ezt az összeget lefelé kerekítjük hárommal osztható összegre. Ez 1749 korona, melyet három harmadra osztanak (3 x 583 korona), miközben a harmadik harmadból nem foganatosíthatnak levonásokat. A 2500 korona összegű tiszta munkabérből tehát 1334 korona amit minden szerződés és bírósági határozat ellenére meg kellene kapnia (750 + 1 + 583 korona). Az elmondottak alapján a levelében említett tények arra engednek következtetni, hogy a munkáltatója nem tartja meg a Polgári Perrendtartás reá nézve is kötelező érvényű rendelkezéseit, (m-n.) A Honvédelmi Szövetség borsi (Borsa) alapszervezetének vízi sportolói már néhány éve példásan tevékenykednek szakosztályukban. Több honvédelmi és sportversenyen vettek részt, s figyelemreméltó eredményeket értek el. A nyári szabadság alatt több mint száz kilométert csónakáztak a Bodrogon Magyarországra, ahol a baráti szervezetet látogatták meg. Egy hetet töltöttek vízen és a Bodrog partján, együtt edzettek, kölcsönösen kicserélték tapasztalataikat. A felvételen a vízi sportolók Vojtech Tarcal főhadnagy kíséretében (jobbra), aki az államhatár „átlépésekor“ utolsóként ellenőrizte az útiokmányokat. (Jozef Bumbera felvétele) Üdülés és tanulás Hétvégeken, amikor a legtöbb bolt és üzlet zárva van, Bratislavában a Prior áruház számítógéppel irányított automatája közel 200 különféle árucikket, kekszet, konzervet, üdítőitalt, sajtot, drogériái és fotós, valamint papíripari készítményt kínál a vásárlóknak. Az árucikkek a kirakatban megtekinthetők. Kiválasztás után csupán a sorszámot kell beprogramozni a számítógépbe, amely az automatába bedobott pénzérmék megszámlálása után az árucikkel egyidejűleg, fillérre pontosan a visszajáró pénzt is kiadja a vásárlóknak. Kép és szöveg: Hajdú Endre ÚJ SZÚ 6 1989. Vili. 2! Kisdiákok alkotóköre
