Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-22 / 197. szám, kedd
Intenzíven öntöznek A Galántai (Galanta) járásban nagy figyelmet szentelnek az öntözőrendszer kiépítésének. A járás tizenhat efsz-ében, három állami gazdaságában és a Sládkoviéovói Magnemesítő Ág-ban összesen 41 858 hektárt öntöznek mesterségesen 145 Fregatt és több mint 1400 forgódobos öntöző segítségével, ami a szántóterület 54,5 százaléka. A Galántai Állami Gazdaságban 4160 hektáron épült ki az öntözőrendszer, ami a szántóterület 75,5 százaléka. A 18 Fregattot és a 200 forgódobos öntözőt maximálisan kihasználják, főleg a kukoricatáblákat és a takarmányt öntözik. A felvételen a Galántai Ág dolgozója, Farkas Antal a kukorica öntözését készíti elő. Kép és szöveg: Oláh Gyula Kortárs szobrászművészet Nemzetközi béketábor Az idén már 39. alkalommal nyitotta meg kapuit a Sitno hegy alatti nemzetközi béketábor a 2iar nad Hronom-i járásban. A Stiavnické hory festői környékét 17 napon át töltötte be a pionírok vidám kacagása, mókázása. Mintegy hatvan gyerek találkozott itt Magyarország, az NSZK, India és Csehszlovákia különböző részeiből. A 19 tagú táborvezetés igazán nagyszerű programot állított össze, amelyből nem hiányzott a fürdés sem a poőúvadlői tóban. A gyerekek megismerkedhettek a környék nevezetességeivel: megtekintették a környező üzemeket, ellátogattak Banská Bystricába az Sznf Múzeumba, a harmaneci barlangba és Bojni- cére. Sok közös programra került sor, melyek során lehetőség nyílt a nyelvgyakorlásra. Mindenki nagy lelkesedéssel vett részt a tábori olimpián, a Sitno hegy megmászásán és más ügyességi versenyen. Már hagyományosan ismét sor került a békenapra, a Cimea napjára, valamint Poőúvadlo szépe ’89 megválasztására. Együttlétük során a gyerekek betekintést nyerhettek az egyes országok, népek szokásaiba, megízlelhették nemzeti eledelüket. A 17 nap , nagyon gyorsan eltelt. Ma már csak a sok ajándék, cím és aláírás maradt meg. Ezek emlékeztetnek arra, hogy más életmód, világnézet ellenére, közös nyelv nélkül is milyen jól megértették egymást, mennyit játszottak, énekeltek együtt. Bernáth Szilvia Salamon Péter felveszi a rendelést Csaknem harminc esztendeje üzemel a bélyi (Bief) Tisza vendéglő. Közép- Európa számos városából nem egy vendég fordult meg ebben az Ágcsernyő (Őierna nad Tisou) előtt, a főút mentén álló vendégfogadóban. Naponta kétszáz ebédet, illetve vacsorát készít és szolgál fel a tizennégy órás műszakban dolgozó hat szakács és öt pincér. Céljuk, hogy a tisztelt vendég (mert itt valóban megtisztelik a vendéget) elégedetten távozzon. Az étlapon szereplő 15-20 főétel között válogatva az ember hallhatja, amint a konyhában épp klopfolják a bolgárszeletet, vagy a főszakács különlegességét, a Tisza titkát. Az étterem és a söntés hónaponként csaknem 600 ezer koronás forgalmat bonyolít le. Hétköznapokon ugyan nagyobb a forgalom, mint a hétvégeken, de a különböző rendezvények sem mennek ritkaságszámba. A színvonal az évek folyamán nem csökkent. A fizetőpincér a ma 54 éves Salamon Péter akkor kezdte a pincérkedést, amikor először betértem ide, húsz évvel ezelőtt.- Helyi lakos vagyok - mondja Salamon Péter. - Eredeti szakmám távol áll a maitól. A katonaság után Ágcsernyón kezdtem dolgozni asztalosszakmában. Mindig is szerettem emberközelben lenni, ezért amikor Kusnier László - aki alapító tagja és ma is vezetője a vendéglőnknek - pincértoborzás közben engem is megkérdezett, habozás nélkül igent mondtam. A pieáfanyi gyógyfürdő parkjában idén már a 22. szabadtéri szoborkiállítást rendezték meg. A művészi alkotások jelenléte a parkban a nyári hónapokban már sokak számára szinte természetes dolog. Hazánk ezen egyedüli szabadtéri kiállítása az egyik leglátogatottabb rendezvény. A példásan gondozott parkba kihelyezett szobrok más dimenziót kapnak, szinte vonzzák a látogatókat, megállásra késztetik, gondolkodásra ösztönzik. Az idei kiállítást a kortárs szobrászművészeiből válogatták össze, s közös meg(A szerző felvétele) így valósult meg a régi álmom. Azóta vagyok itt. összesen 28 alkalmazottja van a bélyi „Tiszának", közülük már csak négyen vagyunk törzsgárdatagok. Egykor csaposként kezdtem, ma fizetőpincér vagyok, s elégedett a munkámmal, beosztásommal, munkatársaimmal. Salamon Péter abban a szocialista munkabrigádban dolgozik, melynek tagjai megkapták az ezüstjelvényt. Minden vendégre jut ideje, mindenkivel vált néhány szót. A harmadosztályú vendéglőben a panaszkönyvet nyugodtan kicserélhetnék „elismeréskönyvre“, mivel csak a dicséret szavait olvashatjuk benne. Ezt bizonyítják az elismerő oklevelek is. Régóta motoszkál a fejemben, menynyit talpalhat egy pincér mondjuk egy műszak alatt.- Egy ízben kis kilométerórát csúsztattak a zsebembe - mondja Salamon Péter. - Egy nap alatt 28-30 kilométert futottam le. Odahaza aztán kiszámítottam, hogy évente kb. 78 ezer kilométert gyalogolok. Fiatal házaspár érkezik egy kisfiúval. A „főúr", miután felveszi a rendelést, s kiszolgálja a vendégeket, látván a gyermek ragaszkodását a palacsintához, egyezséget ajánl: Ha a levest megeszed, akkor lesz palacsinta is. A kislegény rááll a javaslatra. Mindannyian elégedettek, a szülők, a gyermek és persze a pincér is. D. Varga László egyezés alapján nem volt pontosan kijelölt határ a témaválasztásban és a felhasznált anyagban. A szobrászoknak így lehetőségük nyílt eszmei-művészi elképzelésük széles körű konfrontálására tetszés szerinti technika és anyag felhasználásával. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 44 szobrász 55 alkotását küldte el, s a rendezvény rangját nyolc cseh művész részvétele még fokozta. A zsűri az alapszabályzat értelmében Piestany város díját Tóth Istvánnak (Oidipusz uralkodó, kő, 1989), az állami gyógyfürdő díját Bártfay Tibor nemzeti művésznek (Madarak parlamentje, epoxid, 1989) ítélte oda. A kiállítás újdonsága volt a kritikusok díja, amit Peter Rollernek (Harcos, kő, 1989) adtak át. Ezenkívül további nyolc szerző különdíjat kapott a sokéves együttműködésért, s a kiállításon való rendszeres részvételért. örvendetes, hogy a korszerű alapanyagok felhasználása mellett egyre nagyobb mértékben formálják meg elképzeléseiket klasszikus anyagokban: fában, kőben, márványban. Zora Petrááová A Vág utolsó kompja Vágfarkasd (Vlöany) és Sókszelöce (Selice) községek között, melyeket a Vág folyó választ el egymástól, komp jár. Kezdetben főleg a mezőgazdasági gépek és a mezőn dolgozók szállítására használták. Néhány éve a két falu egységes földműves-szövetkezete megállapodott, hogy a földet mindenki a Vág saját oldalán fogja megművelni. Persze a komp így sem vesztette el a küldetését. Továbbra is közlekedik, főleg a Dunaszerdahelyröl (Dunajská Streda) Érsekújvárra (Nővé Zámky) vezető utat rövidíti le.'Naponta a Vág egyik partjáról a másikra több mint száz autót és több tucat embert visz át. A kompot, amely az utolsó a Vág folyón, a járási útkarbantartó vállalat üzemelteti. Egész évben éjjel-nappal készenlétben van, csak télen, jégtorlaszok esetén állítják le. A felvételen Iván Gyula, aki 17 éve már a komp egyik vezetője. Kép és szöveg: Milán Al’akáa Ügyvédet nem ajánlhatunk R. S.: Ügyvédre lenne szükségem. Kérem, ajánljanak nekem olyan ügyvédet, aki elvállalná a védelmemet. Kérésének nagyon szívesen tennénk eleget, ha ez módunkban állna. Ennek azonban több akadálya van. A fontossági sorrendtől eltekintve először említeném meg azt, hogy Szlovákiában megközelítőleg 230 ügyvéd működik, valamennyiük tudását, tehetségét, igyekezetét nem ismerhetjük, s így felelőtlenség lenne részünkről egyeseket „reklámozni". Ugyanakkor látni kell, hogy az ügyvédek jelentős része ma már szakosodik, ki családjogi, ki büntetőjogi, közlekedési, kártérítési, nemzetközi, magánjogi... perekre. Oly sok a hatályban levő jogszabály, hogy ma már egyetlen jogásztól, ügyvédtől sem várható el, hogy bármilyen jogi probléma megoldását szakavatottan segítse (a bírák, ügyészek, üzemi jogászok már korábban szakosodtak, tudásuk mélységét tekintve előnyt szerezve ezzel az ügyvédek előtt). A levelében sajnos még azt sem írta meg, milyen jellegű jogi problémával szorul ügyvéd segítségére - márpedig egy kissé talán túlzott, de érthető hasonlattal élve, vakbélműtétre nem ajánlhatunk önnek fogorvost. Az ügyvédek és az orvosok között persze van egy lényeges különbség. Az orvosát az ember rendszerint nem választhatja meg, az ügyvédjét azonban minden korlátozás nélkül, akár a szomszéd járásból, kerületből is. Közérdekből P. M.: Az édesapánk öt éve halt meg. Akkoriban vettek el a kertünkből egy darabot házhelynek, habár a szüleim ebbe nem akartak beleegyezni. Az egyik unokájuk szeretett volna építkezni, igényelte is a házhelyet, de nem kapta meg. A földet minden további nélkül kimérték és elvették. Most a maradék kertet is el akarják venni, ugyanakkor pedig a szomszédban két éve folyik az építkezés, nagy a rengés, potyog a vakolat. Attól tartunk, összedől a házunk. Kihez fordulhatunk ezekben az ügyekben? Ügyvédhez! Ezt már korábban is meg kellett volna tenniük - öt évvel ezelőtt, amikor kisajátították kertjük egy részét, annak ellenére, hogy a szülei bejelentették, unokájuk építkezni akar. A „minden további nélküli“ eljárás egyértelműen törvény- sértő volt. A területi tervezésről és az építésügyi eljárásról szóló 50/1976. Tt. sz. törvény 113. § (4) bekezdése értelmében a családi ház építésére kijelölt telek tulajdonosa a kisajátítás ellen kifogással élhet azzal az érvvel, hogy ő maga vagy egyenesági rokona (gyermeke, szülője, unokája stb.), esetleg testvére fog a telken családi házat építeni. Az ilyen kifogás érvényesítése után pedig a telket nem szabad kisajátítani, ha a jövendőbeli építkező igazolni tudja, hogy fel tudja építeni a családi házat a megállapított határidőben és feltételek mellett (természetesen, ennek bizonyítására lehetőséget kell kapnia!). Az ügyvéd még most is hatékony segítséget nyújthat önöknek a kisajátítási eljárásban, hiszen az építésügyi törvény 108-114. paragrafusai jelentősen korlátozzák a kisajátítás bizonyos feltételek megállapításával. Ugyanakkor az ügyvéd segítséget nyújthat abban is, hogy kártérítést kapjanak azért a kárért, amely a szomszédban folyó építkezés következtében keletkezett a házukon. Anyasági szabadság N. A.: Két kisgyermek édesanyja vagyok, jelenleg anyasági szabadságon. A kisebbik gyermek novemberben tölti be második életévét és vége lesz a fizetett anyasági szabadságomnak. Jogosult vagyok még egy év fizetetten szabadságra? És ha a gyermek harmadik életéve betöltése után sem tudnék visszatérni a munkába, felmondhat-e nekem a munkáltatóm? A Munka Törvénykönyve módosított rendelkezései szerint a gyermek harmadik életévének betöltéséig jár a fizetetten gyermekgondozási szabadság [lásd a Munka Törvénykönyve 157. § (2) bekezdését és a 188/1988. Tt. sz. törvény átmeneti rendelkezései II. cikkelyének 12. pontját, mely szerint a „gyermek harmadik életévéig terjedő gyermekgondozási szabadságra jogosult az a dolgozó nő is, akinek 1989. január 1 -je előtt született meg a gyermeke" j. A gyermekgondozási szabadságra tehát alanyi (bíróságon is perelhető) joga van a gyermek harmadik életévének betöltéséig. A gyermekgondozási szabadsággal kapcsolatban természetesen felmerül a kérdés, jogosult-e gyermek- gondozási segélyre is. Erre sajnos tagadó választ kell adnunk. Ilyen esetekben a gyermekgondozási segélyre a gyermek harmadik életévének betöltéséig csak akkor keletkezik jog, ha a gyermek 1987. december 31 -e után született. Márpedig az ön gyermeke 1989 novemberében tölti be második életévét, vagyis az említett időpont előtt született néhány héttel. Ha a gyermek harmadik életévének betöltése után sem tud munkába állni, munkáltatója lényegében fegyelmi úton (a munkafegyelem megsértése indokán) szüntetheti meg munkaviszonyát. A munkaviszonya ugyanis arra kötelezi önt, hogy személyesen végezzen munkát a munkáltatójánál, hacsak nem illeti meg anyasági, gyermekgondozási vagy a munkáltatója által kifejezetten megadott fizetetten szabadság. Adókedvezmény H. Z.: Az anyósom magatehetetlen. Nálunk lakik, mert állandó segítségre van szüksége. A feleségem gondoskodik róla, s ezért csak takarítást vállalhatott, havi 800 koronáért. Azt szeretném megkérdezni, jogosult lehetek-e adókedvezményre az anyósom magatehetetlensége miatt? A munkabéradóról szóló 76/1952. Tt. sz. törvény 9. § (1) bekezdésének b. pontja szerint további két személyt ismernek el eltartottként annál az adóalanynál, aki rokkantsági nyugdíjat élvez, vagy aki rokkant személyt tart el. Ilyen rokkant személynek minősül nemcsak az, aki rokkantsági nyugdíjat élvez, de az is, aki más hasonló nyugdíjat élvez (pl. baleseti nyugdíjat), vagy akire a járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási véleményező orvosának szakvéleménye szerint úgy kell tekinteni, mintha rokkantsági nyugdíjat élvezne. Ha az anyósának megítélték a magatehe- tetlenségi pótlékot, ezt a feltételt nyilván teljesíti. Az anyósát azonban csak akkor tehet eltartott személynek tekinteni, ha a saját jövedelme nem haladja meg a havi 690 koronát, még akkor is, ha önökkel közös háztartásban él. Fel kell azonban hívnunk a figyelmét még egy rendelkezésre; adó- kedvezmény csak azoknak jár, akiknek adóalapja nem haladja meg a havi 2400 koronát, s leghamarább a járási pénzügyi igazgatóság igazolásának előterjesztését követő hónapban -béridószakban. Elsősorban tehát a járási pénzügyi igazgatóságot kell felkeresnie ebben az ügyben, ahol részletesebb tájékoztatást kap arra vonatkozólag, milyen iratokat kell beszereznie, benyújtania ahhoz, hogy az adókedvezményt megítélhessék önnek (m-n.) Ahonnan mindenki elégedetten távozik ÚJ SZÚ 6 1989. VIII. 2‘.
