Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-11 / 161. szám, kedd

ÚJ szú 5 ¡989. VII. 11. A kassai (Koáice) Közmű- és Mélyépítő Vállalat Líptovsky Hrádok és Hybe között a Hybica folyó felett hidat épít. 578 méter hosszú és 31 méter magas lesz. A munkálatok tavaly áprilisban kezdpdtek. A szükséges 202 darab 70 tonnás hídszelvényból eddig 110-et használ­tak fel. Első felvételünk az építkezésen készült, a másodikon Ján Dzurikanin látható, aki a hídtesfben húzódó drótkötelek egyikét erősíti meg. (Vladimír Gabéo felvétele - ÖSTK) Negyvenéves a csehszlovák békemozgalom A béke mindannyiunk ügye Az SZLKP Közép-szlovákiai Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke a panaszlevelek intézéséről Nem szabad okot adni a bizalmatlanságra Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságához intézett levelek, észrevételek és panaszok egyfajta jelzések az egyes járásokban ural­kodó helyzetről. Intézkedésüknek és kivizsgálásuknak állandó figyel­met szentelnek, és a bírált fogyatékosságokat eltávolítják. Ha a levelek írói érzik, hogy észrevételeiket, panaszaikat elintézik, törvényszerűen növeli ez a pártba vetett bizalmukat. Arról, hogy mennyire következete­sen Intézik el az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottsághoz címzett leveleket beszélgetett a Pravda szerkesztője Ján Miáeckával, az SZLKP Közép-szlovákiai Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével. • Az öt évvel ezelőtti ellenőrzés alkalmával, melyet az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizott­sága végzett, fogyatékosságokat ál­lapítottak meg.- Igen. Nem tartották tiszteletben az adminisztratív technikai rendel­kezéseket, melyek a pártdokumen­tumokra vonatkoznak. Ezért a meg­tett intézkedések a levelek visszai­gazolása határidejének betartására, a vizsgálatról készített jegyzőkönyv­re és a levelek helyes archívba he­lyezésére vonatkoztak. A megtett intézkedések ellenőrzése hozzájá­rult a helyzet lényeges javulásához. • A szocialista demokráciával összefüggésben az állampolgárok sokkal gyakrabban, mint bármikor a múltban, fordulnak észrevételeik­kel és panaszaikkal a pártszerveze­tekhez és -szervekhez...- Tapasztaltuk ezt a kerületi párt- bizottságunkon is. Tavaly január óta ez év június 15-ig 793 levelet kap­tunk. Aránylag sok, 309 volt közülük névtelen. Ennek ellenére kevesebb ez, mint azelőtt. Megerősíti ez azt, hogy a kommunisták és a pártonkí- vüliek nyíltabban fejtik ki nézeteiket, álláspontjukat, mutatnak rá a fogya­tékosságokra. A levelek intézésének ellenőrzésére, amelyet ez év júniu­sában végeztünk, azt mutatja, hogy a beérkezett leveleket a megadott határidőben elintézték és csaknem 90 százalékukat kivizsgálták. • A kerületi pártbizottság dolgo­zói győzik ezt a sok észrevételt és a panaszt kivizsgálni?- Határozottan állíthatom, hogy nem. Számos esetben fordulnak az illetékes tisztségviselőkhöz, az al­sóbb pártszervekhez, állami, gazda­sági és társadalmi szervezetekhez, de az intézkedéseket figyelemmel kisérik. Sohasem kérjük azokat ki­vizsgálásra, akiket az ügy érint. Az ilyen gyakorlat már a múlté. Elkép­zelhetetlen, hogy az, akit bírálnak, döntsön arról, hogy az jogos vagy pedig nem. • Milyen fogyatékosságokra mu­tatnak rá leggyakrabban az állam­polgárok?-A legtöbb levelet az iparban végzett pártmunkát irányító osztály kapta - csaknem 35 százalékát - és a mezőgazdasági pártmunkát irá­nyító osztály. Leggyakrabban a vál ­lalatoknál és a szervezeteknél ural­kodó rossz helyzetre mutattak rá, a nemzeti bizottságok munkájában tapasztalható fogyatékosságokra, a pártmunkában előforduló problé­mákra és egyes munkajogi és bün­tetőjogi kérdésekre. Nem mentesült a kritikától a népgazdaságban vég­zett; irányítás és ellenőrzés sem. a szocialista tulajdon megkárosítá­sa, a tisztséggel való visszaélés az államigazgatásban és főleg a gaz­dálkodó szerveknél. A jogos bírála­tok oka az alsóbb szintű nemzeti bizottságok dolgozóinak érzéketlen, bürokratikus eljárása az állampolgá­rokkal szemben, a kádermunka alapelveinek megsértése, a káderek kiválasztásában és elhelyezésében, a lenini alapelvek figyelmen kívül hagyása. • A vizsgálatok eredményeinek fel kellett tárnia a fogyatékosságok okait...-Az okok, ha a vizsgálatokból indulunk ki, amelyek a bírálat jogos­ságát állapították meg, többnyire szubjektív jellegűek. Azért van ez így, mivel a kerületben még mindig iéteznek szervezetek, melyekben nem kielégítő módon teljesítik azo­kat a rendelkezéseket, amelyeket a CSKP KB Elnökségének 1983 feb­ruári Levele tartalmaz. Megszegik a CSKP KB határozatát, amely 1970-ben született a kádermunká­ról. Úgy mutatkozik azonban, hogy a kádermunkában nem alkalmazzák teljes mértékben a CSKP KB 7. ülésének határozatait sem. • Aránylag sok a névtelen levél, sót az ismétlődő panasz is. Miről tanúskodik ez?- A névtelen és az ismétlődő pa­naszok jobbára a büntető- és a pol­gárjog területéről származnak. A polgárok egy részének alacsony jogtudatáról tanúskodnak, sőt a jog­gal való visszaélésről. Gyakran saját személyes érdekeiket igyekeznek érvényre juttatni a pártszervek segít­ségével. A bírálat a bűnvádi eljárás szerveire, elsősorban az ügyvédi közösségekre, vagy az állami jegy- zóségekre irányul. • A CSKP KB 1987. július 21-én kelt határozata szól a névtelen pa­naszok differenciált elbírálásáról.- Sokakban ez azt a nézetet éb­reszti, hogy a névtelen panaszokat nem vizsgáljuk ki, azonban ez nem igaz. Az említett 309 névtelen levél közül csupán hármat tettünk félre minden vizsgálat nélkül. Az emberek befeketítésére vonatkozó ismételt panaszokról volt bennük szó. Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának tisztségviselői és dol­gozói kivizsgálásukban, mint azt az SZLKP KERB ellenőrzése igazolta, úgy jártak el, amint azt a pártdoku­mentumok megkövetelik. így jártunk el például annak a névtelen figyel­meztetésnek az esetében is, amely a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járás egyes vezetőinek tevékenységére vonatkozott. • Hogyan?- Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának politikai- szervezési osztálya munkabizottsá­got hozott létre, amely azután meg­vizsgálta az egész ügyet. Az ered­mények alapján 18 tisztségviselőt részesített bírálatban, a többi párt­büntetést kapott: hárman figyelmez­tetést, négyen megrovást, és egy szigorú megrovást. • A példa azt mutatja, hogy az osztály dolgozói végigvitték a vizs­gálatot. Ugyanígy járnak el a többi osztályok dolgozói is?- Egyes esetekben nem. Nem vizsgálták ki következetesen a Csehszlovák Televízió Banská Bystrica-i stúdiója egyik vezetője el­len benyújtott jogos panaszt. A filmalapból való kölcsönzésekre vo­natkozott, beleszámítva televíziót, képmagnót és egyéb eszközöket, gépeket. A panaszt az ideológiai osztály vizsgálta. Nem teljes iratok - összesen öt - fordultak elő a me­zőgazdasági pártszervezetek osztá­lyán is. • Milyen a hatása a helytelen eljárásoknak?- Ezek a fogyatékosságok csök­kentik a levelekkel végzett munka egészének színvonalát. Az osztály- vezetők felelősek, akik nem szentel­tek kellő figyelmet a levelek intézése ellenőrzésének, az iratot aláírták, mint elíntézettet, és megengedték levéltárba helyezését anélkül, hogy vele alaposabban megismerkedhet­tek volna. Fogyatékosság az is, hogy az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának osztályain nincs kialakítva az intézkedés haté­konysága nyomonkövetésének rendszere. • Hogyan távolítják el ezeket az ismétlődő fogyatékosságokat?- A feltártakat minden osztályon megvitatták. A felelős tisztségvise­lők és dolgozók saját hatáskörükben intézkedtek megszüntetésükre. Sa­ját feladat- és intézkedési tervet dol­gozott ki az SZLKP Közép-szlová­kiai Kerületi Bizottságának Titkársá­ga is. A jobbítás feltétele az, hogy rendszeresen kísérjék figyelemmel az intézkedések végrehajtását és azok ellen, akik nem teljesítik a ha­tározatokat, minden megalkuvás nélkül járjanak el. • Mely osztályok jártak el helye­sen az észrevételek és panaszok vizsgálatában?- A legnagyobb pozitívumot az iparban dolgozó pártszervezeteket irányító osztály és a politikai-szerve­zési osztály érte el. Ezek dolgozói tavaly és ez év első felében az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságára érkező levelek negy­ven százalékát intézték el. Az emlí­tett ellenőrzés során egyetlen beje­lentés vizsgálatában sem találtunk kivetni valót. Példáért - hogy ho­gyan kell eljárni - a szervezeteknek, csupán a szomszédba kell menniük. A munkájukban tapasztalható hiá­nyosságok, amelyekről szóltunk, összefüggnek az SZLKP Kerületi Bi­zottságában gyakori káderváltozá­sokkal; azoknak a pártdokumentu­moknak nem kielégítő ismeretével, amelyek ennek a munkának a mód­szereire vonatkoznak. Elkerülhetet­len, hogy az említett fogyatékossá­gokat a lehető leggyorsabban fel­számolják, mivel a javaslatok vagy panaszok objektív és időben való kivizsgálása és a konkrét intézkedés megtétele növeli az állampolgárok­nak a pártba vetett bizalmát. S ne­künk nem szabad okot adnunk a bi­zalmatlanságra. Több mint negyven évvel ezelőtt a művelődési dolgozók világkong­resszusának felhívása mozgósított az élet- és a civilizáció védelmére Az 1948 augusztusában a lengyel- országi Vratislavban tartott ülés fel­hívása nagy visszhangra talált. Fel­szólítása a világ békekongresszusá­nak összehívására hazánkban a bé­kevédők körében úgy nyilvánult meg, hogy megalakult a békevédők kongresszusának csehszlovák elő­készítő bizottsága. A kongresszusra 1949. április 20-a és 25-e között került sor Párizsban és Prágában. Az ezen elfogadott nyilatkozat egye­sítette és mozgósította bolygónk há­borúellenes és demokratikus erőit. Őszig, 46 nemzeti békebizottság alakult és 1950-ben már 80 ország­ban tevékenykedett. Az elsők között - már 1949. július 7-én - létrejött a Békevédők Csehszlovák Bizottsá ­ga, elnöke Anezka Hodinová-Spur- ná, a Nemzetgyűlés alelnöke lett. Mindjárt szeptemberben „Soha töb­bé Münchent“ címen megszervezte az első tömegkampányt. Ekkor a Szlovák Békevédők Ideiglenes Bizottsága Ján Ponican költő vezetésével a Szlovák Béke­védők Bizottságává alakult, élén ThDr. h. c. Alexander Horákkal, a Megbízottak Testületének elnöké­vel. Az, hogy mennyire fenyegető volt a háború kitörésének veszélye, és milyen tekintélyre tett szert a bé­kevédők világmozgalma, mutatja a lakosság reagálása az atomfegy­verek betiltását 1950-ben követelő stockholmi felhívás, ötszáz millió ember írta alá a világ minden részé­ből, Csehszlovákiából összesen 9,5 millió. A csehszlovák békemozgalom 40 éves történetét számos jelentős ak­ció és rendezvény fémjelzi. A békemozgalom erejét tanúsítja az a 656 millió aláírás, amely a Bé­kevilágtanács 1955-ös januári, az atomháború előkészítése ellen harc­ra szólító felhívás alatt áll. A cseh­szlovák békemozgalom jelentősen osztozott azokban a kezdeménye­zésekben, amelyeket az ENSZ hir­detett meg, mint például a nő és a gyermek nemzetközi éve 1979- ben, a nemzetközi békeév 1986- ban, az 1987-ben megrendezett Olof Palme békemenet. Béketünte­tések, -összejövetelek, kulturális és sportrendezvények ezreivel járult hozzá társadalmi mozgalmunk a bé­ke ügyének védelméhez. Ezenkívül támogatta a Szovjetunió és a többi szocialista ország több mint 200 bé­kekezdeményezését. A csehszlovák állampolgárok egyértelmű viszonya a békéhez megnyilvánul 1983-ban, amikor fővárosunkban rendezték meg az eddigi 15 békevilágkong­resszus legnépesebbikét, és ,,A bé­kéért, az életért, az atomháború el­len“ elnevezésű találkozót. Békevédóink nagy családját az állampolgárok valamennyi nemze­déke és szociális rétege alkotja. Ak­tivitásukkal, hazánkban és külföl­dön, hozzájárultak ahhoz, hogy a ví- lágbéke-mozgalom ahhoz a négy meghatározott erőhöz tartozik, amely képes megakadályozni nap­jainkban a konfrontációt. Az emberi­ség történetében először számolnak fel egész fegyverrendszereket. A békemozgalom alapítóinak hatá­rozottsága, kitartása és eltökéltsége záloga annak, hogy sikeresen hala­dunk előre a jelenlegi bonyolult hely­zetben is. Legmegfelelőbb formája a lakos­ság széles körei aktivizálásának a jelenleg is folyó párbeszédek a bé­kéről. J. A. Komensky születése 400. évfordulója előkészületeinek alkalmából - a jubileum 1992-re esik a békemozgalom vezetői jelenünk időszerű kérdéseit magyarázzák. Vi­táznak a gyermekeknek és az ifjú­ságnak a békére neveléséről, a fel­nőtteknek a békés munkáséletre va­ló felkészítéséről; szorgalomra, rendre, toleranciára, egymás meg­becsülésére és a környezetvéde­lemre neveléséről. Magyarázzák az új jelenségeket, mint amilyen a népi diplomácia, a közeledés, az ellen­ségkép kitörölésének fogalma. Az iskolákban, a béke nevet viselő szo­cialista brigádokban, a különböző munkahelyeken rámutatnak azok­nak a fogyatékosságoknak a felszá- molhatóságára, amelyek valameny- nyiünk életét megkeserítik, ösztön- zőek ebből a szempontból Ko­mensky műveinek gondolatai. Hi­szen a minden megjavítását az át­alakításban és a társadalmi demok­ratizálásban és általában a világban úgy érhetjük el, ha a megoldás bo­nyolult folyamataiba minél több em­bert kapcsolunk be. Ebben az évben a párbeszédek­ben kihasználják a többi jelentős évfordulót is. A békéről folytatott pár­beszédek tulajdonképpen dialógu­sok az életről, annak teljességéről és sokféleségéről. Az emberiség élelmezésétől - a kenyértől, a kör­nyezetvédelemtől, az egészség vé­delemtől kezdve a nevelés, az életre való felkészítés kérdésén a világ igazságos elrendezésén, a leszere­lés problematikáján keresztül az emberjogi kérdésekig a problémák széles skáláját ölelik fel. A vitákban így tulajdonképpen a békemozga­lom új jellege és dimenziója mutat­kozik meg. Hatókörének spektruma a háború ellen a békéért folytatott harctól az egyetemes emberi prob­lémák megoldásáig szélesedett ki. Az új gondolkodás a nemzetközi kapcsolatokban, az átalakítás folya­mata, a társadalmi demokratizálás nálunk is törvényszerűen visszatük­röződik a békemozgalom új munka­módszereinek keresésében. Várha­tó, hogy a Békevilágtanács decem­beri athéni ülése minőségileg újat eredményez a Békevilágtanács szerkezetében és koordinációs te­vékenységében. Ugyanígy haladó eljárásokat, offenzivebb és hatéko­nyabb módszereket jelez a már csaknem előkészített, „A csehszlo­vák békemozgalom helye és célja a társadalomban“ című dokumen­tum. Ez a hazai gazdag tapasztala­tokból és a társadalmunkban meg­nyilvánuló új jelenségekből indul ki, s épít a többi békevédó, háborúelle­nes és környezetvédő mozgalom ta­pasztalatára, merít a Nemzeti Front tevékenységének javításáról kiadott dokumentumból és támaszkodik a dolgozóknak a politika kialakításá ­ban és ellenőrzésében folytatott te­vékenységére. Kijelöli az országon belüli aktivitás útját. Támogatja és bővíti a külföldi baráti kapcsolatokat. Az új helyzet erőteljesebb együttmű­ködést igényel a béke megszilárdí­tásában a Nemzeti Front szerveze­tei és a rajta kívül álló egyesületek, társaságok, szövetségek és csopor­tok között. A jelenlegi világpolitikai, katonai, környezetvédelmi és egyéb globális problémáinak megoldása feltételezi, hogy a békealkotó hatás organikus részévé váljon a minden­napi tevékenységnek. Vonatkozik ez például a bécsi utóértekezlet ajánlá­sainak megvalósítására, a közös európai ház építésére, a 2000-ig elérendő fegyver nélküli világra vo­natkozó, a szovjet békeprogram tá­mogatására. Negyvenéves munkájával a cseh­szlovák békemozgalom elismerést és megbecsülést szerzett. Az ENSZ ezt a Béke Követe cím adományo­zásával ismerte el. A Békevilágta­nács 37 békevárosa közül négy Csehszlovákiában van. Ezt a meg­tisztelő címet viseli Prága, Kassa (Koáice), Bratislava és Brno. Mind­két cím valamennyi békepártoló em­bert arra kötelez, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben is aktívan, tett- rekészen járjon el a békevédők vi­lágkongresszusa negyven évvel ezelőtt kiadott: „A béke mindannyi­unk ügye“ jelszavának szelle­mében. PhDr. MARTIN KAPIÁS, a Szlovák Béketanács alelnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom