Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám, szombat

Százötven éves a vasút Sebességkorlátozás és szupergyorsvonat Nem mindennapi évfordulóra emlékeznek e napokban a vasutasok. Másfél évszázaddal ezelőtt, 1839. július 7-én a Bruna, Herkules, Gigant és Bucefalus mozdonyok által vontatott négy vonatszerelvény 38 vasúti kocsijában 1125 vendég érkezett négy és fél óra leforgása alatt Bécsból Brnóba. Ez az esemény egyszersmind a vasúti közlekedés hivatalos kezdetét is jelentette a mai Csehszlovákia területén. A kerek évforduló alkalmából Andrej Egyed mérnök, a Csehszlovák Államvasutak bratislavai körzetének igazgatója nyilatkozott lapunknak. A beszélgetés természetesen nem a vasutak múltját kívánja felelevení­teni, hanem az ország gazdasági és társadalmi életében ma már meghatározó szerepet betöltő vasutak jelenébe, illetve jövőjébe próbál némi betekintést nyújtani. • Bár a napokban a vasúti forga­lom megindulásának 150. évforduló­jára emlékezünk, kezdjük a beszél­getést talán mégis inkább a második világháborút követő időszak áttekin­tésével, hiszen a mai Szlovákiában csak ekkor kezdett igazán fejlődés­nek indulni a vasúti forgalom.- Ezen a területen a vasutak mű­szaki színvonala az említett időszak előtt valóban elmaradt több más európai országétól. Ráadásul a már korábban megépített 3506 km hosz- szú szlovákiai vonalból a háború idején 2498 km-nyi, azaz csaknem háromnegyed része megsemmisült, s az épségben maradt hálózatrész sem alkotott összefüggő egészet. A vasúti forgalom felújításához óriá­si erőfeszítésekre, rengeteg pénzre és munkára volt szükség, hiszen például az 1111 vasúti hídból 798 megsemmisült, vagy nagyon meg­rongálódott, s a 71 alagút közül 31 szorult javításra. A károk tehát hatal­mas méreteket öltöttek. A vasutasok legfőbb feladata az volt, hogy miha­marabb felújítsák a vasúti forgalmat. Ezzel viszonylag gyorsan megbir­kóztak. Utána már a népgazdaság szállítási igényeit kellett kielégíteni. Fokozatosan ez is sikerült, ha nem is minden nehézség nélkül... • A csehszlovák vasutak azóta sokat fejlődtek, a gondokból mégis több van még a kelleténél. Hogyan jellemezné a jelenlegi helyzetet?- A szlovákiai vasutakra sok hárul az SZSZK, és az egész ország nép­gazdaságának szállítási feladatai­ból. A múlt évben ennek ellenére teljesítettük a gazdasági terv vala­mennyi mutatóját, és a vasút-igaz- gatóságok közül az első helyen vé­geztünk a szocialista versenyben. Elnyertük a CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának vörös zászlaját. Ezt az elismerést nem akármilyen teljesít­ményekkel érdemeltük ki. Csak né­hányat említenék közülük: dolgozó­ink hárommillió tonnával teljesítették túl az áruátrakás tervét, 2,6 száza­lékkal több árut szállítottak, mint amennyit elvártak tőlük, tekintélyes mennyiségű folyékony fűtőanyagot és villamos energiát takarítottak meg, biztonságosabbá tették a köz­lekedést és még sorolhatnám. A jó eredmények ellenére termé­szetesen még sok hiányosság is jellemzi munkánkat, amelyek első­sorban a vasutak jelenlegi műszaki állapotában, a munkafegyelem és -szervezésben gyökereznek. Minő­ségi javulást leginkább a személy- forgalom lebonyolításában értünk el, bár a CSKP KB ós a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága e tekintetben hiányosságokat is megállapított. A vasutak műszaki bázisának fejlett­sége elmarad a kívánttól, és ez rányomja bélyegét az általunk nyúj­tott szolgáltatásokra, negatívan be­folyásolja a menetrendek megtartá­sát, az utazási időtartamot és a vo­natok tisztán tartását. Persze, a vasutasoknak az utasokkal szem­ben tanúsított magatartása is gyak­ran hagy maga után kívánnivalót. A Csehszlovák Államvasutak Központi Igazgatósága egy sor in­tézkedést foganatosított, hogy kikü­szöbölje az említett hibákat, és kul­turáltabb utazási feltételeket teremt­sen az utazóközönség számára. Itt többek között a vasúti szerelvények tisztaságára, esti kivilágítására, té­len a fűtésükre, higiéniai berendezé­seik vízzel való ellátására stb. gon­dolok. Ez nem kis feladat, amely megvalósításához kialakulóban vannak a megfelelő bér- és anyagi eszközök, de sok még a fékezőerő is. Ilyen például a hiányos technikai ellátottság. • A korszerűsítés tehát egyre sürgetőbbé válik. Milyenek erre az esélyek?- A vasúti szolgáltatások minősé­gi javulását - főleg a személyforga­lom terén - nem lehet kizárólag technikai-szervezési intézkedések­kel elérni. Mint említettem, a legfel­sőbb párt- és állami szervek ellenőr­zést végeztek, hogy a vasutasok miként érvényesítik a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött irányel­veket. Ennek során megállapították, hogy a vasutak műszaki fejlesztése elmaradt a kívánt ütemtől. Szlovákiában például a fő vona­lak számos szakasza kilencven, sőt még ennél is nagyobb százalékban van kihasználva. Ez a karbantartó munkák szempontjából az elviselhe- tőség határát jelenti. Vagyis már- már lehetetlen a vasúti pályák, hi­dak, villamosvezetékek és a biztosí­tótechnika olyan színvonalú üzemel­tetése, hogy szavatolni lehessen a vasúti pályák eredeti műszaki pa­ramétereit. így egyes szakaszokon átmenetileg vagy állandó jelleggel korlátozni kell a szerelvények se­bességét, emiatt nem folyamatos mindenütt a vonatforgalom. Ami a szlovákiai hosszú távú vas­úti beruházásokat illeti, azok sajnos, sok esetben az állóeszközök felújí­tására sem elegendőek. A szlovákiai vasutak kocsijainak például 39 szá­zaléka már túllépte kiszabott élettar­tamát és 30 százaléka régibb a 30 évesnél. Hasonló a helyzet a mozdonyok esetében is. Emiatt a vasúti kocsik, mozdonyok egyre gyakrabban hibá­sodnak meg, s aránytalanul növek­szenek a javításukra fordított költ­ségek. A vasutak helyzetét tükrözi továb­bá az állomásépületek állaga, amelyre már abból is lehet követ­keztetni, hogy nyolcvan százalékuk legalább nyolcvan évvel ezelőtt épült. A megoldást természetesen nemcsak újak építése, hanem az arra érdemes régiek rekonstrukciója is jelenti. A szlovákiai vasút-igazga- tóságoknak évente mintegy százmil­lió koronával többre volna szüksé­gük épületeik felújítására, mint amennyi rendelkezésükre áll. • ...és akkor még nem szóltunk az új, valóban korszerű gyorsvasút­hálózat kiépítéséről...- Igen, elterjedt az a hír, hogy a Szövetségi Közlekedési és Táv­közlési Minisztérium célkitűzései kö­zött szerepel a szupergyorsvonat- közlekedés, amelynek meghonosí­tása némely közép- és nyugat-euró- pai ország vasúthálózatának gyors fejlődése folytán nálunk is időszerű­vé vált. Nélküle ugyanis oda jutnánk, hogy csökkenne Csehszlovákiában a tranzit vasúti forgalom, s ez nega­tívan befolyásolná az ország gazda­sági eredményeit. A fővonal a tervek szerint Prágát, Olomoucot és 2'ilinát köti majd össze, de lesz egy leágazása Brnó­ba, illetve Bratislavába, majd az or­szághatárok felé, hogy rákötődjön az európai hálózatra. A csehszlová­kiai szupergyors vonatok sebessége 250 km/óra lesz. A szóban forgó vasútvonalak ter­mészetesen jelentős beruházást igényelnek, de a tervek folyamatban levő tanulmányozása során minden bizonnyal még nyilvánvalóbbá válik szükségességük. Mindemellett fon­tos feladat a már meglevő vasúthá­lózat korszerűsítése is. Nem csupán műszaki állapotának javítására, ha­nem a geometriai „vonalvezetésre“ is gondolok. A csehszlovák vasutak fejleszté­sének koncepciója szerint mintegy 1200 km hosszú szakaszon akár 140-160 km/órára lehetne növelni a vonatok sebességét, a lejtési szö­gek csökkentésével és a kanyarok sugarának növelésével. Az utazóse­besség ily módon való növelésére jó esély van például a Brno-Brec­lav-Bratislava-Stúrovo szakaszon. Szlovákiában a Bratislava-Érsekúj- vár (Nővé Zámky)-Őtúrovo vonalon már 1990-1991-ben el kellene érni a 140 km/óra sebességet. Igaz, mindez komplex rekonstrukciót, je­lentős anyagi ráfordítást igényel. Szerintünk azonban a népgazdaság számára ez hatékony beruházás, nem volna szabad a többi közé so­rolni. A vasúthálózat korszerűsítését jelenti továbbá villamosítása, he­lyenként a második sínpár megépí­tése, a vasúti gócpontok automati­zálása és így tovább. Mindez azon­ban a beruházási eszközök és a ka­pacitások függvénye. A korszerűsítésre váró vasúti ob­jektumok sorát folytathatnám a brati­slavai Főpályaudvarral, amely tekin­tettel százéves múltjára, már bizony nem felel meg a kor követelményei­nek. Egyelőre csak a régi épület korszerűsítése van folyamatban, de a jövőben új pályaudvart kell építeni. A hatalmas beruházás - hiszen ez a vasúti gócpont átépítését is szük­ségessé teszi - teljes egészében előreláthatólag 2005-2010 körül ké­szül majd el. Tökéletesíteni kell továbbá a vas­utak információs rendszerét. A szá­mítástechnika alkalmazása terén még csak részeredményeink van­nak a forgalomirányításban és az utasoknak nyújtott szolgáltatásokban. Ráadásul - kell-e hangsúlyoznom? - például a helyjegyek árusítását egyelőre nem gyorsította meg, el­lenkezőleg, lelassította a korszerű technika. Tennivaló tehát itt is akad bőven. • Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy mi minden korlátozza a gyors, zavartalan és folyamatos vasúti for­galmat. Említette, mit kellene tenni, s hogy mit tesz a reszort a vasutak korszerűsítése érdekében. Az uta­zóközönséget azonban leginkább olyan hétköznapi dolgok bosszant­ják, mint a piszkos szerelvények vagy a világítás és a fűtés hiánya.- Szlovákiában a nagyobb forgal­mú pályaudvarokon, így Bratislavá­ban, Zvolenban, ¿illnában, Kassán (Kosice) van vonatmosónk. Jó időjá­rási viszonyok között nincs is külö­nösebb gondunk a vasúti kocsik kül­ső tisztításával. A baj az, hogy az említettek közül csak a bratislavai üzemelhet egész éven át, az is csak mínusz 5 fok hőmérsékletig. Ha hi­degebb van, itt is szüneteltetni kell a munkát - biztonsági okokból. Ezért a jövőben szeretnénk a vonat­mosókat legalább részben tetővel ellátni, tökéletesíteni vízvezeték-há­lózatukat, műszaki felszereltségüket stb. Az állomásépületek tisztán tartá­sára - legalábbis a nagyobbak eseté­ben - különböző tisztítóberendezé­seket vásárolunk, a szolgáltatások színvonalát pedig a nemzeti bizott­ságokkal együttműködve próbáljuk emelni. Tudom, hogy a várótermek, mel­lékhelyiségek tisztasága sem kielé­gítő, de ehhez sajnos nagymérték­ben hozzájárulnak a felelőtlen uta­sok - tisztelet a kivételnek - akik tönkreteszik a berendezést is. A vandálok a vasúti kocsikban is milliós károkat okoznak évente. A szerelvények elégtelen fűtése viszont összefügg a kocsipark korá­val. A gyártók már nem gondoskod­nak több évtizedes vasúti kocsik pótalkatrészeiről, s a vasútnak nincs olyan műszaki felszerelése sem, amely az új elektronikai alkatrészek megjavításához szükségeltetik. Végezetül még el szeretném mondani, hogy az utasok biztonsága érdekében több vasúti rendőr teljesít majd szolgálatot azokon a járatokon, amelyeken gyakoriak a rendbon­tások. Hogy az adott lehetőségeken be­lül valamelyest jobb körülmények között utazhassunk a Csehszlovák Államvasutak szerelvényein, vára­kozhassunk állomásépületeiben, valamennyi utas és vasutas nevé­ben kérek mindenkit, óvja a vasút berendezéseit, hiszen azok mind­nyájunkéi, bennünket szolgálnak. • Köszönöm a beszélgetést. BARANYAI LAJOS két fiuk, két lányuk, négy unokájuk, akik sok szeretettel csókolják a nagy­mamát és nagypapát. Ú-2074 KÖSZÖNTŐ ■ Szívünk teljes szeretetével kö­szöntjük a legdrá­gább férjet, édes­apát, apóst, nagya­pát és dédapát, Perczel Antalt Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), aki 1989. július 8-án ünnepli 80. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, további jó egészséget és hosszú, boldog életet kí­vánunk: szerető felesége, két lánya, két veje. fia, menye, hat unokája, unokame­nye, unokaveje és öt dédunokája. Ú-1662 ■ 1989. július 8-án ünnepli 60. születés­napját Gőgh Kálmánná Nagy Erzsébet Kolárovón. E szép ünnep alkalmából jó egészséget, boldogságot és, örömökben gazdag, hosszú életet kíván: férje: Kalmi, lányai: Erzsi, Ica, Kati, Mari, fia: Kalmi, vejei: Józsi, Robi, Béla, Jani, menye: Kati, unokái. Éva, Józsika, Móni, Szilvi, Timi, Reni, Roli, Janika, Kalmika, Pétiké és Danika. Ú-1907 ■ Szívünk teljes szeretétével kö­szöntjük a drága, jó férjet és édesapát Czafík Jánost Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), aki július 8-án ün­nepli 40. születés­napját. E szép ün­nep alkalmából szívből köszöntjük, sok erőt, egészséget és hosszan tartó, békés, boldog életet kívánunk szerettei körében: szerető felesége: Ilonka, két kisfia, édesanyja, anyósa. A jókívánságok­hoz csatlakozik még az egész rokon­ság. Ú-1931 ■ 1989. július 9-én ünnepli 70. születés­napját Kajla Béla (Boly - Boí). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál­nak, erót, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak: felesége, lánya, veje, két unokája, testvérei és a rokonság. Ú-2171 ■ Holnap ünnepli 70. születésnapját drá­ga édesapánk, nagyapánk, id. Ladányi Márton Madaron (Modrany). E szép ünnep alkalmából szívből gratulá­lunk és nyugodt, békés életet kívánunk: fia: Jenő, menyei: Ilonka és Juliska, unokái: Jeni, Péter, Veronika, Mar­ci. Ú-2005 ■ Szívünk teljes melegével köszönt­jük a drága édesa­nyát, anyóst, nagya­nyát, Koláro vsky né Csenkei Erzsébetet Csenkén - (Cen- kovce), aki 1989. július 8-án ünnepli 60. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, további jó egészséget és hosszan tartó, boldog éle­tet kívánunk: gyermekei: Pisti, Erzsi, Marí, Józsi, menye: Irén, vejei: Jaró, Imi, unokái: Gyöngyi, Pityu és a kis Imike, aki sokszor csókolja a nagymamát. Ú-2067 ■ 1989. július 10-én és 4-én ünnepük 60., ill. 57. születésnapjukat a drága szülők, Tóth József és neje, Balogh Ilona Simonyiban (Őimonovce). E szép ünnep alkalmából szívből köszönti és további erőt, egészséget kíván: KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Alkatrészek felújításával tavaly száz­millió koronát takarított meg a Kelet- szlovákiai Vasmű. A sikerben nagy ré­sze volt Éva Packahová mérnök 38 tagú munkabrigádjának a karbantartó üzemből. A kollektíva sikeresen együttműködik szovjetunióbeli partne­rekkel is. Az egyik ilyen 980 ezer koro­náért vásárolt gépük révén két év alatt 2,5 millió korona nyereségre tettek szert. Felvételünkön Éva Packahová mérnök, a szocialista munkabrigád ve­zetője látható Frantiéek Hol hegesztő­vel. (Jozef Vesely felvétele - ÓSTK) ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1989. júni­us 5-én elkísérték utolsó útjára a tragikus körülmények között elhunyt drága gyer­mekünket, Melisek Lacikát a palásti (Plástovce) temetőbe. Külön köszönetét mondunk a magyar iskola ta­nítóinak és a helyi nemzeti bizottságnak a szép búcsúbeszédekért; osztálytársai­nak, rokonoknak, az ipolyfödémesi Tesla dolgozóinak, a falu lakosainak a szép koszorúkért és a sok virágért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A drága gyermek emlékét örökké őrzi: a gyászoló család. Ú-2126 ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, szomszéd­nak ismerősnek és a munkatársaknak, # a polgári Ügyek tes­* tületének, akik 1989 f JfPf május 5-én elkísér­’A. NI ték utolsó útjára az érsekújvári (Nővé Zámky) temetőbe drá­ga halottunkat, Solcsan Bélát, akit a hal'ál hosszú betegség után, 61 éves korában ragadott ki szerettei köré­ből. Köszönjük a sok virágot, koszorút, a részvétnyilvánításokat, melyekkel eny­híteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége: Évi, fiai, lánya, menyei, veje és unokái. Ú-2132 <W> MEGEMLÉKEZÉS ■ Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a drága, jó férjre, édesapára, apósra és nagy­apára, Bugár Antalra (Nagymegyer - Őa- lovo), akit a kegyetlen halál életének 65. évében, 1988. július 8-án ragadott ki szerettei köréből. Akik ismer­ték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Emlékét és jóságát örökké szívében őrzik: felesége, lányai, vejei és unokái. Ú-1514 ■ Soha el nem múló fájdalommal és örök szeretettel emléke­zünk a felejthetetlen, drága, jó gyermekre, testvérre, ifj. M a t u c h Györgyre (Kisbári - Malá _______________ Bara), ak it a kegyetlen halál tragikus körülmé­nyek között, 1988. július 8-án, 22 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, még őrzik szívükben emlékét, szenteljenek egy néma pillanatot emlékének ezen a szomorú, első évfordu­lón. Jósága és szeretete szívünkben örökké élni fog. örökké gyászoló édesanyja, édesap­ja, nővére: Edit és férje: Endre, gyer­mekeikkel: Edával és Endivel, húga: Klára férjével: Ferenccel, gyermeke­ik: Viki és Ferkó. _ Ú-1723 Benedekné kas Erzsébetre (Lakszakállas - Sokolce), akinek szerető szíve 1988. július 8-án, 48 éves korában szűnt meg dobogni. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá velünk együtt. Emlékét őrző férje, lánya, fiai, meny- nye és unokái. Ú-1815 Sípos hirtelen elhunyt. Szeretetét örökre szí­vünkben őrizzük: felesége és családja. Ú-1866 ■ Fájó szívyel emlé­kezünk szeretett lá­Budai Gizella Tün­aki 1987. július 8-án «1 huny‘ el Akik ismer- li!!IF ÉÉ ték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pilla­natot. Jóságát és szeretetét szívünkben őrizzük: szülei és testvérei. Ú-1878 ÚJ SZÚ 6 1989. VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom