Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám, kedd

ÚJ szú 5 , 1989. VII. 4. Hogyan teljesítik a párthatározatokat az ágcsernyöi (Öierna nad Tisou) vasúti átrakóállomáson Az ember ne maradjon a tonnák árnyékában Gallium-arzenid félvezetős mikroelektronikai modulok kísérleti gyár­tására létesült új üzem Piesfanyban a helyi Tesla, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia elektrofizikai kutatóközpontjának összefogá­sával. A MESFET, a gallium-arzenid alapú korszerű technológia, amelyet itt vezettek be elsőként hazánkban, még a KGST-tagálla- mokban is ritkaságnak számit. Az új technológiával gyártott elemek a műholdas hirközlö rendszerben, a fényelektronikai távközlési rend­szerben, az új generációs számítógépekben és a lézertechnikában nyernek felhasználást. Felvételünkön az a szupertiszta munkahely látható, ahol az integrált áramkörök készülnek (Vladimír Benko felvétele - ÓSTK) Tárolási gondok a Csallóközben A kalászos gabonának mindenképpen „szorítanak“ helyet A nemzetközi árucsereforgalom dinamikus fejlődésének jegyében telt évtizedek során az ágcsernyöi vasúti átrakóállomás több hízelgő jelzőt érdemelt ki. Jogosan, hiszen tekintet nélkül a nagy fagyokra vagy a rendkívüli kánikulára az itt dolgozó emberektől helytállást követelt az élet. S ők soha sem vallottak szégyent. Kiváló munkával jeleskedtek, s azért szám­talan elismerésnek, valamint rekord­teljesítménynek örülhettek. Az is . .fűtötte'1 őket, hogy a termelők tud­ták' exportfeladataik teljesítésének év végi hajrájában számíthatnak az ágcsernyöi vasutasok segítségére. Igen. szinte mindenki biztosra vette - és vehette hogy legnagyobb szárazföldi kikötőnk dolgozói a kö­zös ügy érdekében munkaversenyt szerveznek, túlóráznak, kötelezett­séget vállalnak. A teljesítmény nőtt, ám az itt dol­gozó ember a helyi munka- és élet­környezet javítását sürgető kérései­vel. követeléseivel, gondjaival, baja­ival - a gazdasági mutatók árnyéká­ban maradt. Hogy a vasúti átrakóállomás dol­gozóiról való komplex gondosko­dásban nagyok a hiányosságok, az már 1979-ben, Karel Hoffmann-nak, az Országos Szakszervezeti Tanács akkori elnökének ágcsernyöi látoga­tásakor nyilvánosságra került. Az említett látogatás aztán elindí­tott egy folyamatot. Ágcsernyőben, Kassán (Kosice), Bratislavában és Prágában határozatokat hoztak, s több dokumentum is napvilágot látott. De amíg elindult egy folyamat, addig még sok mindenre volt szük­ség. Sürgető, bíráló szavakra is Minderről lapunk hasábjain már be­számoltunk. A KOMMUNISTÁK NEM HALLGATTAK Az SZLKP alapszervezeteinek 1985-ös évzáró taggyűlésein nem hallgattak a kommunisták, az 1986 januárjában megtartott üzemi párt­konferencián sem. Nagy Menyhért, a gépjavító részleg dolgozója, Edu­ard Marusák, a kézi átrakórészleg munkása, Kocí Sándor, a közleke­dési részlegről - és mások is - rá­mutattak, hogy az emberekről való gondoskodás nincs a megfelelő szinten, nincs összhangban az igé­nyekkel és a korábbi ígérgetésekkel. Hogy kinek címezték ezeket - a szavakat? Az állomás vezetősé­gének, a Csehszlovák Államvasutak Kassai Körzeti Üzemfőnökségének és a többi felettes szervnek Ott ült az elnökségi asztalnál Kocska Gyu­la, az államvasutak körzeti pártbi­zottságának elnöke, továbbá Michal Nízky, az SZLKP Tőketerebesi (Tre­bisov) Járási Bizottságának akkori vezető titkára és többek között Ján Záhorsky mérnök, a Csehszlovák Álíamvasutak Keleti Igazgatóságá­nak főnöke is. És még ugyanazon év júniusában Ágcsernyőben ülésezett az SZLKP Kelet-Szlovákiai Kerületi , Bizottságának Elnöksége. A vasúti átrakóállomás és Ág- csernyő távlati fejlesztési terve, a szociális gondoskodás eredmé­nyei és gondjai, a munkakörülmé­nyek állapota, az életkórnyezeti te­endők, a gépesítés korszerűsíté­se... - mindez a pártszervek és szervezetek ellenőrzése alá került. Alapos és tüzetes elemzésnek ve­tették alá a helyzetet és rendszere­sen ellenőrizték az időszerű, ebből eredő feladatok teljesítését. Az ágcsernyöi gondokra irányuló figyelem nem túlzott. A munkakörül­mények javításáért és a jobb élet­környezetért még valóban sokat kell itt tenni. Meggyőződhetett erről az elmúlt év novemberében Frantisek Podlena mérnök, szövetségi közle­kedési miniszter is, amikor részt vett a párt- és gazdasági kérdésekkel foglalkozó helyi aktívaértekezleten, ahol Györky József, a kézi átrakó­részleg raktárosa például arra is fel­hívta a figyelmét, hogy a részlegről az elmúlt negyven évben csak hár­man mentek nyugdíjba A többiek korábban otthagyták ezt a nehéz munkát, a munkakörülmények tekin­tetében igen elmaradott részleget. A miniszter ígéretét, hogy ő majd személyesen felügyel az elfogadott intézkedések teljesítésére, kí-ki tapssal, illetve fejbólintással nyug­tázta. NEMCSAK KÖVETELNEK, MAGUK IS CSELEKEDNEK Maga a tény, hogy az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága a közlekedési és postaügyi reszort­tól rendszeresen számadást kér, még nem azt jelenti, hogy az átrakó­állomás gazdasági vezetése, illetve a helyi pártszervek és -szervezetek tétlenek lennének ezen a téren.- Nem, erről szó sincs. Amit csak lehet, azt igyekszünk önerőből elvé­gezni. Az utóbbi négy évben például a dolgozóinknak négy új öltözőt épí­tettünk, ötöt pedig tataroztunk. Mun­kánk további konkrét eredménye a három új ételkiosztó. Az egyiket a szélesvágányok közelében, a má­sikat a gépjavító műhelyben rendez­tük be, a harmadikat pedig a gépé­szek és a közrámpa dolgozói vehe­tik igénybe - mondja Michal Ondic mérnök, állomásfőnök. Az ételkiosztó helyiségek létreho­zása óta jobb a munkaidő kihaszná­lása és javult a munkafegyelem is. Hiszen azelőtt a központtól távolabb dolgozó vasutasoknak egy-másfél órájukba telt amíg megebédeltek, s ugyanakkor néhányan nem állták meg, hogy az étteremből visszafelé menet ne ugorjanak el egy sörre... Az öltözők, mosdók és az ételki­osztó helyiségek nem a beruházási alapból épültek, hanem az állomás üzemeltetési fedezetéből, míg a kivi­telezés elsősorban a Drahstav épí­tővállalatnak és a helyi vasutasok­nak köszönhető. Az üzemi pártbi­zottság és a pártalapszervezetek itt is igen eredményes munkát vé­geztek. Torjai Jánosnak, az üzemi pártbi­zottság elnökének konkrét pártfela­datai között a munka- és szociális körülmények javítása érdekében re­alizálandó építkezések, beruházá­sok rendszeres ellenőrzése is sze­repel.- A pártellenőrzési napoknak megvan a jelentőségük. Rajtunk, az üzemi szervezeten kívül az államvas­utak körzeti pártbizottsága is rend­szeresen, kéthavonta elemzi a ben­nünket érintő határozatok teljesíté­sét. Szerintem, ha nem lennének az említett ellenőrzések, akkor az étel - kihordó, ételszállító gépkocsira bizo­nyára még most is csak várnánk- mondja Torjai elvtárs. Igaz, nem megy minden könnyen, nem teljes meg az elégedettség. Itt- ott még észrevehetők a stagnálás, a korábbi hozzáállás jegyei. Például a kereskedelmi osztályon dolgozó nők egyik jogos kérésének intézésé­ben. Már évek óta szeretnék, ha lenne egy szociális helyiségük. Te­rem már van is, csak a berende­zése ...- Egyszer már jelentették, hogy minden kész, de amikor az üzemi szakszervezeti bizottság elnökével benyitottunk abba a helyiségbe, csak a vízcsapok voltak felszerelve- mondta az üzemi pártbizottság elnöke.- Ezért a feladatért senki sem felelős? Amikor az üzemi pártelnök, es Ladislav Andrásek, az egyik szak- szervezeti bizottság elnöke jelene­tében ezt a kérdést föltesszük az állomásfőnöknek, ő rövidke tétová­zás után azt válaszolja:- A helyettesem, Mikulás Sabo mérnök... A helytelen hozzáállást tükrözi a nyugati rámpa térségében épített személygépkocsi-átrakó kivitelezé­se is. Az autóknak nem lehet pana­szuk, azokról példásan gondoskod­nak már, viszont a helybeli dolgozó­kat tekintve ez nem mondható el A szociális épület kivitelezését még el sem kezdték. Gyorsítani kell tehát a tervbe foglaltak megvalósítását. Ml VAN A PAPÍRON ÉS Ml FOGLALKOZTATJA AZ EMBEREKET Lehetetlen egyetlen írásban rész­letesen elemezni az átrakóállomás komplex fejlesztési tervének, s az ottani munkakörülmények javítására elfogadott intézkedéseknek minden pontját. Tény viszont, hogy már nap­világot látott a sok konkrétumot tar­talmazó fejlesztési koncepció, s hogy ennek a megvalósítása is aránylag folyamatos. Ezzel kapcso­latban meg kell még jegyezni azt is, hogy a szövetségi munka- és szoci­álisügyi minisztérium eredetileg elle­nezte, hogy a munkásszakmák érté­kelésével foglalkozó országos bi­zottság foglalkozzon az itteni köve­telésekkel. Azután áprilisban mégis megtárgyalta és jóváhagyta az ág- csernyői átrakóállomás nem attrak­tív munkahelyein dolgozó munkások bértarifájának bővítését. Lassan befejeződik a legproble­matikusabb munkahelynek, az öm­lesztett áruk átrakására szolgáló rámpának, a közel tíz éve épülő korszerűsített rakodórészlegének ki­vitelezése. Intézik az új műszaki be­rendezések, gépek szállítását és beépítését, s a 9. ötéves tervidőszak előzetes tervei újabb technológiai berendezések üzembehelyezésével számolnak, köztük néhány munka­hely automatizálásával is. Külön fejezetet jelentenek a beru- házásos építkezések. így például a bölcsőde és művelődési otthon építése, a föld alatti vízkészletek tisztaságát biztosító szűrőberende­zések felszerelése, s nem utolsósor­ban a nők foglalkoztatását megolda­ni hivatott AZD, a vasúti automata­berendezéseket gyártó üzem bőví­tése. ... Mit szólnak az ágcsernyőiek a legújabb fejleményekhez?- Általában kedvezően véleked­nek Harminckét éve dolgozom itt, s úgy ítélem meg, hogy a múltban a munkakörülmények javítása lé­nyegében csak amolyan toldozás- foltozás volt. Most mintha jobban törődnének az emberrel. Szerintem azonban ezt a folyamatot nem árta­na meggyorsítani - vélekedik a gép­javító részleg pártalapszervezeté- nek elnöke. Ladislav Seman. Mun­katársa, Nagy Menyhért, a szak- szervezeti műhelybizottság elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy néhány helyi gond még mindig megoldásra vár. Például a hevítő­ben télen még ma is generátorgáz­zal melegítik fel a kocsiba fagyott vasércet. Az a munkahely igencsak veszélyes, s egyben egészségtelen is, az emberek nem szívesen dol­goznak ott. Viszont ennek a részleg­nek a Kelet-szlovákiai Vasmű köz­ponti vasércátrakójának jövőjétől függő megszüntetésével, vagy kor­szerűsítésével kapcsolatos végső döntés - amelyre a helyiek a külön­böző fórumokon elfogadott határo­zatok értelmében várnak - még min­dig késik.- Egyelőre az a kérésünk is süket fülekre talált, hogy az itteni gépé­szek és még néhány további szak­ma dolgozói is felkerüljenek a re­szort azon dolgozóinak jegyzékére, akiknek a munkájukból eredően jár az erőnléti rehabilitáció, a gyógy- üdülés. Ez valóban csak a mi reszor­tunk ,,belügye“, tehát kellene, hogy foglalkozzon vele - jelenti ki határo­zottan Nagy elvtárs. xxx Az ágcsernyöi vasúti átrakóállo­más dolgozóiról való gondoskodás tervezetének megvalósítását a kom­munisták, a pártszervek és -szerve­zetek sürgetik és ellenőrzik. Az ő kezdeményezésükre született meg e fontos dokumentum, szavaik, valamint tetteik súlyával szállnak síkra annak megvalósításáért. A cél ugyan még mindig messze van, ám félutban egyikük sem akar megállni GAZDAG JÓZSEF, lapunk munkatársa JÁN DULIN, a Pravda munkatársa Egyre szőkül a határ, a mezőgaz­dasági vállalatok már szórványosan aratnak. A szerelők még gondosan átvizsgálják a gépeket, hogy keve­sebb gond, baj legyen velük a hajrá­ban. Az aratás akkor tehet igazán sikeres, ha a gabona gyorsan és jó minőségben kerül a magtárakba. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) mezőgazdasági terményfel­vásárló és Ellátó Konszernvállalat­nál az elmúlt napokban szintén nagy volt a készülődés. Beke Lászlóval, a javítóműhely vezetőjével néztünk körül a munkahelyeken. Harsányt Béla egy teherautó motorját cserél­te, Rácz József, pedig egy rakodó­gépet javított.- Amint látják, dolgozunk, ahogy lehet. Ha nincs új alkatrész, felújítjuk a régit - mondotta a műhelyvezető.- Addig kitart, amíg sikerül újat sze­rezni. Nincs más választásunk. Úgy látszik, az alkatrészhiánynak már soha nem lesz vége. Ozorák László, a szállítórészleg vezetője újabb információkkal szol­gált. Mint mondta, nem véletlenül bizakodnak a gépek zavarmentes üzemeltetésében. Az előző ellenőr­zések alkalmával nem sok hibát ta­lált a szakbizottság, a harmadikra pedig ugyancsak felkészültek a sze­relők. Sőt, néhány ötletes újítással csökkenteni akarják a betakarítási­szállítási veszteségeket. Az elmúlt években gyakran bírálták a járási értekezleteken, hogy a felvásárló üzem magszállító járműveit nem ta­karják le. Sokat törték a fejüket, hogyan lehetne megoldani a ponyva gyorsabb kezelését. Ha esős időben szállítják a gabonát, akkor bizony a takaró elég nehéz, és a gépkocsi- vezetőnek sokat kell bajlódnia a ponyvával a rakomány kitakará­sakor.- Megszületett a megoldás- mondotta a szállítórészleg vezető­je. - Körülnéztünk néhány vállalat­nál és összegyűjtöttük a tapasztala­tokat. Ezeket még kiegészítettük, és reméljük, hogy most már nem ér minket több bírálat a gabona elszó- ródása miatt. Beke László, Rákóczi József és Orbán Ferenc a többi szerelő segítségével olyan megol­dást talált, amely minden szempont­ból megfelelő. Tekintsük meg a helyszínen, épp az imént érkezett be egy lencsét szállító teherautó. Nagy Lajos gépkocsivezető kész­ségesen bemutatta az újítást. Nyolc másodperc alatt könnyűszer­rel lenyitotta a két nagy keretre fe­szített takarót, és máris önthette a rakományt a garatba. A megoldás­nak egyik előnye, hogy a rakodógép nem tehet kárt a ponyvában. A műhely- és raktárszemle után Viola Józseffel, a konszernvállalat igazgatójával találkoztunk. Bizako­dóan mondotta, hogy a bőnek ígér­kező termést remélhetőleg idejében és jó minőségben betakaríthatják, elszállíthatják. Persze a járásban tá­rolási lehetőség tekintetében nem túl rózsás a helyzet. Ezt azért hang­súlyozta, mert országos szinten so­kan mondogatják, könnyű a duna- szerdahelyieknek, sok új gabonasi­lót építettek. Sajnos ez csak évekkel ezelőtt volt igaz. Sokat késik a légi (Lehnice) siló építésének megkez­dése, így itt is egyre több gondot okoz a termés elraktározása.- El sem tudom képzelni, mi lesz az elkövetkező években. Egyre na­gyobbak a hektárhozamok, a tárolá­si lehetőségek viszont nem javulnak. Nem tehetünk mást, kilincselnünk kell a mezőgazdasági vállalatoknál, hogy a termésnek hozzávetőlege­sen a felét tárolják otthon. Valamit javíthat a helyzeten, ha a kassai (Kosice), bratislavai, szenei (Senec) és oroszkai (Pohronsky Ruskov) malmok ígéretüknek meg­felelően meggyorsítják az átvételt és a szállítást. A Szovjetunióba 2 ezer tonna gabonát sikerült eladniuk.-Jó volna, ha az új gazdasági mechanizmus alapelveinek megfe­lelően, esetünkben is jobban érvé­nyesülne az önállóság. Ha belátá­sunk szerint gazdálkodhatnánk s forgathatnánk a „tőkénket“, min­den bizonnyal könnyebben megold­hatnánk a problémáinkat. Igaz, még csak a kezdet kezdetén tartunk, és javultak a feltételeink, de bizo­nyos vonatkozásban még mindig meg van kötve a kezünk. Központi­lag előre tervezik például, hogy mennyi élelmiszer-ipari gabonát vá­sárolhatunk fel. Hiába terem több, nincs pénzünk a felvásárlására. Ilyen feltételek között mi ösztönözze a vállalkozószellem kibontakozását? A Dunaszerdahelyi Mezőgazda­sági Terményfelvásárló és Ellátó Konszernvállalatnál tehát teljes ütemben készülnek a felvásárlási idényre. A termelőkkel folytatott tár­gyalásokon tökéletesítik - pontosít­ják a szállítási időterveket, és - mi­vel egy esetleges csapadékos idő­szakra is számítani kell - a szárító- berendezések felkészítésére is gon­dolnak. A kalászos gabonának min­denképpen jut „fedél“, viszont ősz­szel a kukorica egy részét a szabad ég alatt lesznek kénytelenek ideigle­nesen elraktározni. Megoldás csak egy van: az északi járásoknak szánt gabonát gyorsabban kell elszállítani azokba a körzetekbe, ahol van elég tároló- és szárítókapacitás. A felmérés szerint az utóbbi idő­ben a Nyugat-szlovákiai kerületben a dunaszerdahelyi és az érsekújvári (Nővé Zámky) felvásárló vállalat ké­szítette a legtöbb kifogástalan minő­ségű takarmánykeveréket. A jövő­ben még kedvezőbb lehetne a hely­zet, ha nem csúsznának örökké az átadási határidők a gabonasilók épí­tésénél BALLA JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom