Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám, szombat
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről 19891. félévében Az első félév folyamán további intézkedésekre került sor a gazdasági mechanizmus átalakításában. Érvénybe léptek egyes jogi normák, megváltoztak a pénzügyi gazdálkodás feltételei, megvalósult a nagykereskedelmi és a felvásárlási árak rendezése. Folytatódott a gazdaság szervezeti rendszerének átalakítása. A mező- gazdasági-élelmiszeripari komplexum, a kereskedelem és a vendéglátóipar teljes mértékben az új gazdasági mechanizmus alapelvei szerint kezdett gazdálkodni, ami kedvező változásokat hozott. Az anyagi források termelése összhangban volt az 1989. évi terv előirányzatával. A bruttó nemzeti jövedelem nem egészen két százalékkal nőtt. A fő termelési ágazatokban a növekmény forrását a társadalmi munkatermelékenység növekedése képezte. A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott szociális program következetes teljesítésével összhangban tovább szilárdult a lakosság életszínvonala, gyorsabban nőtt a személyi és a társadalmi fogyasztás. A lakosság személyi fogyasztása körülbelül 3 százalékkal lett nagyobb, a pénzbevételek 2,4 százalékkal növekedtek. Nem sikerült kielégíteni teljes mértékben a tartós használatú iparcikkek iránti keresletet. Hiányosságok voltak a termékek minőségi színvonalában is, s nem volt kielégítő az alacsonyabb árfekvésű termékek kínálata. Továbbra is problémák fordultak elő a szolgáltatások hozzáférhetőségében, rugalmasságában és minőségében. A népgazdaság hatékonysága a tervezettnél lassúbb ütemben növekedett, s a gazdaság egyes területein továbbra is egyensúlyi zavarok mutatkoztak. A termelés energia- és anyagigényessége az előirányzottnál lassúbb ütemben csökkent. Nem sikerült meggyorsítani a tudo- mányos-múszaki haladást, a termelési alapok kihasználása tovább csökkent. A szállítói-megrendelői kapcsolatok területén továbbra is hiányosságok voltak. Az ipari termelés mérsékeltebb ütemére bizonyos mértékben kihatottak a szükséges szerkezeti változások, az energia- és anyagigényes termelés részarányának csökkenése, valamint az is, hogy az elektrotechnikai ipar termelése a tervezettnél lassúbb ütemben növekedett, az általános gépipari termelés pedig csökkent. Továbbra is kedvezőtlenül fejlődött a készletgazdálkodás, ami egyes vállalatoknál fizetésképtelenséget okozott. Aránylag jobban sikerült teljesíteni a tervezett feladatokat a mezőgazdaságban. Az eddigi időjárási viszonyok alapján jó terméshozamokra lehet számítani. A termelők az állattenyésztésben előirányzott feladatokat túlteljesítették. A beruházások a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedtek, s ezek ágazati elosztása sem felelt meg a terv előirányzatainak. Növekedett a külkereskedelmi forgalom. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben nem sikerült felszámolni a korábbi években keletkezett aktívumot. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben főleg a kivitel növekedett. Június 30-án befejeződött a termelésiműszaki, tudományos-kutatási és forgalmazási alap szervezeti rendszerének az átalakítása. Július 1-tól kezdve 2246 újonnan létesített állami vállalat gazdálkodik, összesen 5,1 millió dolgozóval. A szervezeti átalakítás keretében összesen 116 középső irányítási szerv, vezér- igazgatóság stb. szűnt meg. A központi szerveknél alkalmazott dolgozók száma 5,7 ezerrel, vagyis 30 százalékkal csökkent, ami az előirányzott feladat teljesítését jelenti. Tudomány és technika A kutatási-fejlesztési alap 206 ezer dolgozót foglalkoztatott, e létszám 57 százaléka közvetlenül a kutatásban és a fejlesztésben dolgozik. A dolgozók egy- harmadának van főiskolai végzettsége. Tovább növekedtek a kutatási-fejlesztési alapra fordított beruházási és nem beruházási költségek, az elért eredmények azonban nem feleltek meg ennek a növekedésnek. Elkezdődött a mikroelemzó berendezések, egyes diagnosztikai készítmények, valamint a daganatos, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására kifejlesztett újabb orvosságok gyártása. A KGST-országok tudományos-műszaki haladásának komplex programja keretében befejeződött a mobilis ipari robotok, valamint a komplex acélfeldolgozás új technológiai eljárásainak a kifejlesztése. Ezzel szemben a műszaki fejlesztés tervének egyes feladatait nem sikerült az előirányzott minőségben és határidőkben teljesíteni. Ezek közé tartozik az autóbuszok és trolibuszok egységes sorozatának a kifejlesztése, a porkohászati automatizált gyártástechnológiák kifejlesztése. A kutatási és fejlesztési alapban elért eredmények gyakorlati hasznosítása lassú ütemű. Az ipari termelés egészében az új termékek részaránya csak 4,6 százalékos, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva nem változott. A vállalatok innovációs aktivitása alacsony színvonalú. A minőségvizsgáló intézetek az értékelt ipari termékeknek 2,5 százalékát sorolták a legmagasabb, ,,Q“ minőségi osztályba. Ipar Az ipari termelés a központilag tervezett iparban az 1. félévben 1,1 százalékkal növekedett, ami kevesebb az évi tervben előirányzott mértéknél. A távlati céloknak megfelelően csökkent a termelés az anyag- és energiaigényes ágazatokban. A gépipari és az elektrotechnikai ipar termelésének a fejlődése nem volt összhangban a belső és a külső piac szükségleteivel. Legnagyobb mértékben az üveg- és kerámiaipar, a ruhaipar és a gyógyszeripar termelése növekedett. A szerkezeti átalakítással összhangban a barnaszén jövesztése 6,6 százalékkal, a hőerőművek áramtermelése 1,7 százalékkal, a vaskohászati termelés pedig 1,4 százalékkal csökkent, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt fontos, hogy lényeges mértékben növekedett az atomerőművek áramtermelése. A vállalatok 26,1 százaléka nem teljesítette a bruttó termelés tervét, ami ezeknél a vállalatoknál 4,0 milliárd koronát jelentő termelési kiesést jelentett. Az ipari termékek értékesítése az előző évinél valamivel kedvezőbben alakult. Növekedtek a gépek és berendezések beruházási célú szállításai, a nem szocialista országokba irányuló kivitel 6,9 százalékkal, a belkereskedelmi áruszállítás 5,5 százalékkal, a szocialista országokba irányuló kivitel azonban csökkent. Mérséklődtek a termelés ráfordítási költségei, de nem a tervezett mértékben. Az anyagráfordítási költségek a bérköltségeknél nagyobb mértékben csökkentek. A termelési alapokra számított átlagos jövedelmezőség 5,9 százalékos volt, s a szervezetek 86 százaléka gazdálkodott nyereséggel. Veszteségesen gazdálkodott 152 szervezet, s ezek vesztesége 5,0 milliárd koronát ért el, ami több volt, mint az előző évben. A készletek a források jelentős részét lekötötték. Ezek állománya az iparban 15.2 milliárd koronával nőtt, a növekedés főleg a gépiparra jellemző. A központilag tervezett iparban 2730 ezer személy dolgozott, vagyis 0,4 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év első felében. Az ipari dolgozók átlagbére 3317 koronát ért el, ami 1,3 százalékkal volt több, mint az előző évben. Mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum A növénytermesztésben jó eredményeket hozott a korai burgonya, a korai zöldségfélék és a széna betakarítása, jó hozamok várhatók gabonafélékből és olaj növényekből is. Növekedett az olajnövények, a len és az egyéves takarmány- növények vetésterülete. Az elmúlt évihez viszonyítva a cukorrépa vetésterülete is növekedett, de nem érte el az előző ötéves tervidőszak átlagában kimutatott szintet. A gabonafélék, a burgonya és az évelő takarmánynövények vetésterülete csökkent. Javult a gazdasági állatok termelékenysége. A tehenek átlagos napi tejtermelése az elmúlt évi 10,15 literről 10,68 literre nőtt, ami főleg a zöldtakarmányozás korábbi bevezetésének volt köszönhető. A tojók félévi átlagos tojáshozama az elmúlt félévi 134 darabról 137 darabra nőtt. Gyengébb eredmények voltak a malac- és a borjúnevelésben. A szervezetek a felvásárlási tervet az egész félév folyamán túlteljesítették. A felmérések szerint az állami gazdaságokban a bérszínvonal 1,9 százalékkal növekedve 3150 koronát ért el, az efsz- tagok összehasonlítható munkadíjazása pedig 1,4 százalékkal növekedett, s 3350 koronát ért el. Az állami mezőgazdasági szervezetek a tervezettnél jobb gazdasági eredményeket értek el. A növényi és állati termékek sikeres felvásárlásának köszönhetően az élelmiszeripari termelés 3.2 százalékkal növekedett, s a belkereskedelmi áruellátás élelmiszerekből 2,4 százalékkal volt nagyobb. A FŐ MUTATÓK FEJLŐDÉSE A KÖZPONTILAG TERVEZETT IPAR KIEMELT ÁGAZATAIBAN, 1989 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Saját termelési érték Bruttó termelés A dolgozók létszáma Munkatermelékenység tervteljesítés index tervteljesítés index index index százalékban 1989/88 „ százalékban 1989/88 1989/88 1989/88 Központilag tervezett ipar ebből: 102,7 104,2 100,6 101,1 99,6 104,5 Szénjövesztés 101,3 97,2 101,0 98.1 99,9 97,3 Hő- és áramtermelés 107,1 105,0 96,5 101,2 100,7 104,3 Kohóipar és ércbányászat 102,4 104,1 100,2 99,3 99,2 104,9 Gépipar összesen ebből: 100,5 102,4 99,7 101,0 99,5 103,0 Nehézgépipar 100,2 99,8 100,5 102,2 99,3 100,5 Általános gépipar 99,5 100,0 99,6 98,8 99,3 100,8 Elektrotechnikai ipar 102,6 111,1 99,2 104,9 100,1 110,9 Vegyipar összesen 102,7 103,3 99,8 99,4 99,9 103,4 Könnyűipar összesen ebből: üveg-, kerámia és 103,1 107,5 101,5 103,4 99,7 107,8 porcelánipar 100,6 103,0 101,1 105,6 100,2 102,7 Textilipar 102,6 107,6 101,7 102,6 99,4 108,3 Ruhaipar 105,6 114,1 102,6 106,7 98,7 115,6 Bőr- és cipőipar 103,6 106,9 101,1 102,4 100,7 106,2 Nyomdaipar 105,8 109,2 100,4 101,8 99,2 110,0 Építőanyag-ipar 102,8 101,1 102,4 100,4 99,4 101,7 Fafeldolgozó-ipar 103,0 107,3 100,7 101,8 99,1 108,3 AZ ÁLLATI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSA AZ 1. FÉLÉVBEN Mértékegység Valóság 1988 1989 Index 1989/88 Időterv teljesítése Részarány az évi tervből Vágóállatok összesen százalékban (baromfi nélkül) ebből: ezer t. 821 849 102,2 105,6 51,4 vágómarha ezer t. 370 369 99,9 107,7 50,4 vágósertés ezer t. 439 458 104,5 104,2 53,4 Vágóbaromfi ezer t. 126 130 102,5 102,8 51,9 Tej mii. I. 2943 3093 105,1 104,7 50,2 Tojás mii. db. 1467 1485 101,2 104,0 50,2 Erdőgazdaság és vízgazdálkodás A fakitermelés mértéke az előző évi szinten maradt, összesen 9,8 millió m3 fa lett kitermelve, ami az egész évre előirányzott mennyiség 54,7 százalékát jelenti. Erdősítést 44,3 ezer hektáron hajtottak végre, 87,3 százalékot teljesítve az egész évre előirányzott tervből. A közvetlen fogyasztók ellátására 685 m3 ivóvíz volt biztosítva, ami az évi feladat 50,6 százalékát jelentette. A háztartásokban az egy lakosra számított átlagos napi vízfogyasztás 173 literről 175 literre nőtt A közületi vízvezetékekből ellátott lakosság részaránya 78,3 százalékról 79,1 százalékra, s a csatornázott házak lakóinak részaránya 64,0 százalékról 64,7 százalékra növekedett. Építőipar Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 45 milliárd korona értékű építési munkát végeztek el, ami 0,7 százalékkal több volt, mint az előző év első felében, habár a gazdasági terv 0,9 százalékos csökkenéssel számolt. A vállalatok ebben a félévben 19,5 ezer lakást fejeztek be és adtak át, ami ugyan több volt, mint az elmúlt év első felében, de ezek között sok olyan lakás volt, amelyek építését már az előző évben kellett volna befejezni. A januártól májusig terjedő időszakban az építőipari vállalatok fajlagos ráfordítási költségei mindössze 1 ponttal csökkentek. Az év elejétől kezdve összesen 104,1 millió korona értékű nyereséget mutattak ki, miközben a vállalatok 33,8 százaléka veszteséges volt. Az építőiparban foglalkoztatott személyek száma 8,9 ezerrel csökkenve 522,0 ezret ért el. Az építőipari munkások száma 2,7 százalékkal csökkent. A munkatermelékenység 2,5 százalékkal, a dolgozók átlagbére 0,8 százalékkal növekedve 3319 koronát ért el, tehát hosszú évek után kedvező arányosságban fejlődött. Közlekedés és távközlés A szállítmányozó szervezetek eleget tettek a népgazdaság szállítási szükségleteinek, összesen 315,2 millió tonna terhet szállítottak, ami 2,5 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év első felében. A szállítási feladatok teljesítésében a vasút 45,2, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 52,6, a folyami szállítás pedig 2,2 százalékos arányt képviselt. A vasút 142,6 millió tonna árut szállított 4,0 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Közúton 165,7 millió tonna árut szállítottak, az előző évihez viszonyítva 1,1 százalékkal kevesebbet. A folyami szállítás teljesítményének 20,9 százalékát az energiaipari szénszállítás adta. A személyszállítás színvonala továbbra sem volt kielégítő, habár a menetrendek megtartásában javult a helyzet. A közlekedési dolgozók száma 0,2 százalékkal csökkent. A prágai metró napi átlagban 1,3 millió személyt szállított. Az első félév folyamán 83,1 ezer új telefonállomást helyeztek üzembe, ami az évi feladat 77,8 százalékát jelentette. Ezzel a telefonállomások száma 4062,9 ezerre nőtt, ebből 1535,3 ezer a lakásokban elhelyezett telefonállomások száma. A telefonigénylések száma azonban még mindig 307,4 ezer. A 100 lakosra számított telefonállomások száma 26-ra nőtt. Tovább növekedett az automatikus telefonkapcsolások részaránya. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom 4,3 százalékkal nőtt, miközben a szocialista országokkal kapcsolatban az elmúlt évi szinten maradt, a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelem pedig 12,4 százalékkal növekedett. A szocialista országok részaránya a külkereskedelmi forgalomban az elmúlt évi 64,6 százalékról 61.9 százalékra csökkent. A gazdálkodó szervezetek a nemzetközi munkamegosztás keretében további közvetlen kapcsolatokat létesítettek, s megnóvekedett a külföldi tőkerészvétellel működő vállalatok száma. Csehszlovákiában jelenleg 28 közös vállalat működik, ebből 6 szocialista partnerekkel létesült. A nem szocialista országokba irányuló exportban a gépipari termékek kivitele 15.9 százalékkal nőtt, de részaránya 23,1 százalékos volt. A nem gépipari termékek, vagyis a nyersanyagok, a fémek és a tüzelőanyagok nem szocialista országokba irányuló kivitele sokkal nagyobb mértékben, 29,0 százalékkal növekedett A kivitelre termelő vállalatok és a külkereskedelmi szervezetek devizabevétele csaknem 23 százalékkal volt nagyobb. A fejlődő országokba irányuló kivitelben a gépipari termékek kivitele 15,8 százalékkal nőtt, főleg hosszú lejáratú hitelek alapján. Habár ezekből az országokból 37 százalékkal nőtt a behozatal, a kiviteli mérleg még mindig aktív maradt. Beruházások A beruházások jelentős mértékben a tervtől eltérő módon fejlődtek. A terv 3,6 százalékos csökkenéssel számolt, ezzel szemben a beruházási munkák és szállítások 3,4 százalékkal növekedtek. Az építőipari munkák a gépek és berendezések szállításánál gyorsabb ütemben növekedtek. A beruházási eszközöknek mintegy 30 százalékát fordították korszerűsítésekre. A korszerűsítések és a rekonstrukciók helyett a beruházók inkább az új építkezéseket szorgalmazzák, ezért a szövetségi kormány döntést fogadott el az új építkezések megkezdésének ez év végéig érvényes ideiglenes letiltásáról. A tilalom azonban nem vonatkozik a komplex lakásépítésre, az ökológiai építkezésekre, valamint a Z akciók keretében épülő létesítményekre. Életszínvonal A lakosság személyi és társadalmi fogyasztásának, valamint a kiskereskedelmi forgalomnak a növekedési üteme megelőzte az anyagi források növekedési dinamikáját. Ennek ellenére a lakosság konkrét szükségleteinek a kielégítésében nem következett be lényeges javulás. A népgazdaság szocialista szektorában foglalkoztatott személyek száma 21 ezerrel 7 millió 30 ezerre nőtt. A foglalkoztatottság elsősorban a nem termelési ágazatokban növekedett, mégpedig 1,4 százalékkal. A lakosság nominális pénzbevételei 2,4 százalékkal, bérjövedelmei 1,9 százalékkal, szociális jövedelmei 6,5 százalékkal növekedtek. Reáljövedelmei a megélhetési költségek 1,3 százalékos növekedése mellett körülbelül 1 százalékkal növekedtek. A népgazdaság szocialista szektorában a dolgozók átlagos havi munkabére 3135 korona volt, az elmúlt évhez viszonyítva 1,4 százalékkal növekedett. Az állami takarékpénztárak 5,5 milliárd korona értékű kölcsönt folyósítottak a lakosságnak, ami 21,3 százalékkal több, mint az előző évben. A lakosság pénzkiadásai 3,9 százalékkal növekedve 217,8 milliárd koronát értek el. Ez több mint kétszerese a tervben előirányzott növekedési ütemnek. A lakosság takarék- betétjei 271,3 milliárd koronát értek el. A lakosság élelmiszerellátása egészében véve folyamatos volt, habár nem volt kielégítő a választék az olcsóbb hús- és sajtfélékből. Az iparcikkek hazai termelésből származó belkereskedelmi szállításai növekedtek, mélyhűtőkből például 97 ezer, színes tévékészülékekből 174,9 ezer személyautókból 52,9 ezer darabot értékesítettek. Az iparcikkek belkereskedelmi áruszállítása egészében véve 6,3 százalékkal nőtt, ennek ellenére hiányos volt a kereslet kielégítése. A kiskereskedelmi és a szolgáltatási árak 1,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az iparcikkek árnövekedése 2,2 százalékos volt. A szociális ellátásra fordított juttatások 6.0 százalékkal növekedtek, nyugdíjellátásra 30,4 milliárd koronát fizettek ki, ami 7.1 százalékkal több, mint az előző évben. A családi pótlékra kifizetett összeg 8.0 milliárd koronáról 8,1 milliárd koronára nőtt. A bölcsődékben 117,8 ezer gyermek kapott elhelyezést, ami a három éven aluli gyermekek 18,8 százalékát jelenti. A kórházi fekvőhelyek száma 196,8 ezerre nőtt. A lakásépítés ebben a félévben sem volt folyamatos, összesen 32 523 lakás készült el, ebből 8,2 ezer a kommunális, 13.0 ezer a szövetkezeti, 11,3 ezer pedig az önerős lakásépítés keretében. A nemzeti bizottságok egész évi lakásépítési tervéből csak 33,9 százalék valósult meg. Az első félévben 19,9 milliárd koronás ráfordítási költséggel 198 ökológiai építkezés kezdődött. A folyóvizek szennyeződésére 411 esetben került sor, 207 esetben kőolajtermékek által. A Z akciók keretében 2,3 milliárd korona értékű létesítmény épült, s a lakosság aktív részvételével tovább javult városaink és községeink arculata. Az első félévben 109 ezer gyermek született, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel szemben 92 ezer személy halálozott el, 3 ezerrel több mint tavaly. A lakosság természetes szaporodása tehát az elmúlt év első feléhez viszonyítva mérséklődött. 1989. június 30-án a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 15 millió 640 ezer lakosa volt. újszr 4 1989. VII.
