Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám, péntek
Napról napra változhat a helyzet ALAPOS FELKÉSZÜLÉS - FOLYAMATOS BETAKARÍTÁS Július hetedikén a közelgő rendkívüli helyzetet még semmi sem jelezte. A farkasdi (Vlcany) Haladás Efsz-ben harmincnégy hektáron beérett a tavaszi árpa, s azt, amolyan bemelegítés gyanánt learatták.- A munkákat a szokásosnál korábban kelleti kezdeni, de ez nem ért váratlanul bennünket. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt tizenegy év alatt csak egyszer kezdtük az aratást tizedikén, a hagyományos tizenöt-tizenhetedíke helyett. Nekünk ugyanis nincsenek homokos területeink. Az árpát már februárban elvetettük, s korábbi beérésével számoltunk - mondta Bogi György mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője, három telefonálás között. Előbb őt értesítették, hogy a zsi- gárdi (¿íharec) kombájnok a magel- hordókkal együtt már elindultak, majd ő hívta Selmeczi Árpád mérnököt, a farkasdi részleg agronómusát, hogy hová irányítsa az arató-cséplő- gépeket. Hol kell gyorsan előkészíteni a tartálykocsit a vízzel és az ekét a traktorral, hogy a megérkezés után azonnal munkához láthassanak. Még egy telefon a konyhába, délre mennyivel kell több ebéd, és folytatta, ahol abbahagyta.- Másnap délután jött az első meglepetés. A búza nedvességtartalma huszonnégy óra alatt a szokásos közel két százalék helyett majd négy százalékkal csökkent. Az erőteljes érés szombatról vasárnapra is folytatódott, így vasárnap már mind zuk. Másodnövényeket hétszáztíz hektáron vetünk, egyrészt takarmányozási célokra, másrészt földtrágyázásra, mivel kalászos gabonát önmaga után is termeszteni kényszerülünk, és négyéves tapasztalara alkalmas raktárt csak most fejezik be, de a néhány napos késés az aratás menetét nem lassítja. A másik két, százötven, illetve kétszáz vagon gabona befogadására alkalmas tárolót idejében előkészítették. Tenyerükbe morzsolták a szemeket. Vigh László, Varga Károly és Bőgi Az egyik oldalsó fedőlapot is felnyitották. Oroszi Ferenc és Zajcsek Árpád a hét saját kombájnunk munkába állt. Napokkal korábban, amint ahogy a pénteki helyzetből következett volna - mondta, majd rövid hallgatás után még hozzá tette. - Ebben rejlik az aratás nehézsége. Szinte egyik napról a másikra változik a helyzet, amihez nekünk igazodnunk kell. Ez annál könnyebb, minél alaposabb a felkészülés. Aratási körutunk bizonyította, hogy Farkasdon az ilyen és hasonló meglepetésekre is számítottak. Az aratás negyedik napjának reggelén már tizenhárom kombájn vágta a gabonát, a tovább! négy gépet pedig délutánra várták. A csépléssel párhuzamosan a többi munkát is tervszerűen végezték.- Itt kezdtük az aratást - mutatta az ágazatvezető körutunk első állomásán a tarlót, ahol Oroszi Ferenc és Zajcsek Árpád már az utolsó szalmarendeket bálázta.- Kiváló ez a masina. Kétórán- ként váltjuk egymást a kormánykeréknél és napi tizennégyórás műszakokban dolgozunk. Reggeltől estig húsz-huszonnégy hektáron kötjük bálába a szalmát. Azelőtt a kís- bálázóval jó ha harmadát teljesítettük - dicsérték a Hesston bálázót kiérezhető büszkeséggel. Elmondták, tudják, hogy milyen hatalmas értéket bíztak rájuk s ennek megfelelően tartják karban s tisztítják.- Különösen a tisztítás nehéz, hiszen még a kombájnban sem rakodik le annyi por és szalmatörek, mint ebben - panaszkodtak, s hogy nagyobb súlya legyen szavuknak, felnyitották az egyik oldalsó fedőlapot, amely így belátást engedett a gép belsejébe- A rendelkezésünkre álló gépekkel a szalmát az aratást követő nyolcadik-tizedik napon kazalba rakjuk, a területet pedig azonnal tárcsázGyörgy tünk szerint a megszakító kultúra pozitív hatású - összegezte a betakarítás további feladatait az ágazatvezető. Közben egy rövid megálló beiktatásával megérkeztünk utunk következő állomására, a negyedi (Neded) részlegen levő utókezelő központba.- A gabonát tisztítjuk és szárítjuk. így a búzát, s főleg a sörárpát jobb áron értékesítjük. A tisztítószárító berendezéshez raktárai is építettünk, igy a búza és árpa mintegy hetven százalékát megfelelő feltételek •között tudjuk tárolni. Ez azért is megtérülő befektetés, mivel az aratás napjaiban minden egyes munkaerőre és gépre nagy szükség van, és sokat jelent, ha ember és gép nem várakozik hosszú órákon át tétlenül a felvásárlóközpontok előtt - mondta még az irodában Dezider Kolecáni mérnök, az efsz elnöke. A legújabb, mintegy 250 vagon termés tárolásá(Lőrincz János felvételei) Miután alaposan körülnéztünk, az üres szállítókocsik nyomába eredtünk, a negyedi részleg egyik búzatáblája felé, ahol hét kombájn rótta a köröket, aratva, csépelve a búzát. Ez a tábla az elmúlt hónapokban és az aratás alatt is a figyelem középpontjában állt, s nem véletlenül.- A búzának még nincs neve, csak száma SKSS-60-as. Tavaly ötvenhat hektáron termesztettük, és kilenc tonna felett volt az átlaghozama. Az idén már nyolcvannégy hektárról kell learatni és hozama ezúttal is magasan a búzaátlagok felett lesz. A kalász jól fogja a szemet, tehát minimális veszteséggel takarítható be, és kenyérgabona minősége is kiváló - magyarázta az új fajta előnyeit Vigh László mérnök, növényvédő agronómus, miközben az ágazatvezetővel és Varga Károllyal, a negyedi részleg vezetőjével néhány kalászból tenyerükbe morzsolták a szemeket- Fajsúlyúk nagy, ősszel a mostaninál is nagyobb területen fogjuk elvetni - mondta egyikük, de ezen aztán egy kicsit elmosolyodtak. Lám máris az őszre gondolnak, pedig még javában benne vannak a nyárban. Az aratás kellős közepén, a kétharmad részben szinte egyszerre kasza alá érett gabonával, amit gyorsan és a lehető legkisebb veszteséggel kívánnak betakarítani EGRI FERENC |—i A törvényhozók felelőssége Nem sokáig tekintjük már csúcsteljesítménynek a csehszlovák törvényhozás legnagyobb fegyvertényeként számontartott kétéves jogi tervidőszakot (1948-1950). Végül is a Május 9-i Alkotmány elfogadását követően a burzsoá jogrendet mintegy félszáz törvény módosításával hozták összhangba a februári forradalom követelményeivel, az új szocialista alkotmánnyal. A négy évtizeddel ezelőtti félszáz törvénnyel szemben a mai reformok másfél száz törvény módosítását teszik szükségessé. És mindezt alig valamivel hosszabb idő alatt kellene megtenni, mint tartott a kétéves jogi tervidőszak. A megközelítőleg 150 törvény elfogadása ugyanis döntő módon határozza meg az átalakítás, a szociális és gazdasági fejlesztés ütemét. Igényt tartunk arra, hogy szocialista jogállamnak tekintsék országunkat, ahol a törvény nem csupán az állampolgárt kötelezi, hanem az államhatalmat is. A jogállamiság eszméivel összhangban feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy minden változás a törvények által megszabott kereteken belül történjen. Mindez a mai törvényhozókat sokkal nehezebb feladat elé állítja, mint volt négy évtizeddel ezelőtt a kétéves jogi tervidőszak. Nemcsak arról van szó, hogy félszáz törvény helyett másfél száz törvényt kell megalkotni, jóváhagyni, hanem elsősorban a törvények tartalmáról, minőségéről, arról, hogy valóban gyorsítsák az átalakítást. Sőt, látni kell azt is, hogy 1948-ban a törvényhozó testület nem járatlan úton indult el. Követendő vagy éppen követhető példa volt a szovjet törvényhozás majd háromévtizedes gyakorlata, kihasználhatóak tapasztalatai. Manapság ilyen példával, tapasztalatokkal nem rendelkezünk. A csehszlovák átalakítás a szovjet „peresztrojkával“ egyidejűleg zajlik, de ugyanakkor más társadalmi, s nem utolsósorban más jogi hagyományok, nemzeti sajátosságok közepette. Mindezek a körülmények persze mérhetetlenül növelik törvényhozóink felelősségét az általuk jóváhagyott törvényekért, azok tartalmáért. Nem titok, a törvénytervezeteket nem a törvényhozó hatalom fogalmazza meg, hanem rendszerint a végrehajtó hatalom, a kormány, a minisztériumok szakemberei. Ám bárki terjeszti is elő a törvénytervezetet, a törvényhozó az, akinek azt meg kell ítélnie, jóváhagynia, módosítania vagy elutasítania. Mindenesetre, ismernie kell az adott törvénytervezet által szabályozott viszonyokat. Érthet-e azonban a képviselő, legyen bár jogász, munkás vagy háztartásbeli 150 különféle témakörhöz (a gazdasági kapcsolatokhoz, bankrendszerhez, munkajoghoz, a nemzeti bizottságok munkájához stb.) vagy csupán az marad számára, hogy megbízva a törvénytervezetet fogalmazó szakemberekben, bólintson egyet, s leadja a szavazatát? Nyilván ez lenne az egyszerűbb. A tapasztalatok szerint viszont képviselőink nem az egyszerűbb utat járják. A törvénytervezetekkel elmennek választókörzetük vállalataiba, nemzeti bizottságaira, a bíróságokra, ügyészségekre, tanulnak és merítenek választóik tudásából, tapasztalataiból, hogy beavatottként ítélhessék meg és vitázhassanak a törvénytervezetekről. Az átalakítás, a feldúsított jogalkotási program mintha új felelősségre ébresztette volna őket. Az egykor éppen csak hogy langyos bizottsági ülések hangulata, vitája mind forróbb. Törvénytervezeteket módosító javaslatokat terjesztenek elő, bírálják egyes törvények reszortszemléletét, hiányosságaikat vagy elhamarkodottságukat. Sőt, megtörtént a szocialista törvényhozásnak az a párját ritkító eseménye is, hogy a Szövetségi Gyűlés elnöke kizárt egy miniszterhelyettest a parlament egyik szervének tárgyalásáról, vagy ami még meghökkentőbb, a parlament visszaadta a lakások személyi tulajdonáról szóló törvény módosítását célzó tervezetet. A törvény módosítása szükséges, de a tervezet semmit sem old meg, indokolták döntésüket a törvényhozók, akik ráébredtek arra: nem a kormánynak, a minisztereknek tartoznak felelősséggel, hanem választóiknak, a népnek. FEKETE MARIAN Az emberek körében előforduló betegségek legnagyobb százalékát a különböző fertőző betegségek képezik. Fertőzésről akkor beszélünk, ha valamely kórokozó megtelepszik az ember szervezetében. Amennyiben azután ez a fertőzés kóros jelenségeket, tüneteket és panaszokat okoz, fertőző betegség keletkezik. A kóros jelenségek a kórokozó mikroorganizmus által előidézett tünetekből és a szervezet reakcióiból tevődnek össze. A fertőző betegségeket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. A kórokozó természete szerint beszélhetünk baktérium, vírus, ríck- ettsia, gomba stb. okozta betegségekről. Csoportosíthatjuk a fertőző betegségeket a szervek vagy szervrendszerek alapján is, melyeket a kórokozó .elsősorban megbetegít. így ismerünk pl. emésztőszervi, légzőszervi, idegrendszeri stb. fertőző betegségeket. Fontos tudnivaló, hogy az egészséges szervezetben és annak felüietén nagy számban élnek mikroorganizmusok, melyek betegséget általában nem okoznak, bizonyos körülmények hatása alatt azonban (életviteli változások, hiányos táplálkozás, vitaminhiány, ellenállórendszeri elégtelenség) kórokozóvá válhatnak. Sokféle mikroorganizmus van a szájüregben, garatban, nyelőcsőben, vastagbélben. A szervezet egy része azonban ép körülmények között mentes a mikroorganizmusoktól (steril) mint pl. a tüdőhólyagocs- kák, vékonybél, epehólyag, hasnyálmirigy, máj, lép, vese, húgyvezeték és a húgyhólyag. A szövetek is sterilek, sőt általában a vér is. Mindezen szervekben és a vérben is kóros körülmények között a mikroorganizmusok bizonyos mértékben elszaporodnak. Az ember szervezetébe a kórokozók kívülről, vagy a már ott lévő nem ,,pato- gén“ (betegséget kiváltó) mikroorganizmusok kórokozókká válása következtében - belülről - kerülnek. Itt kell megemlíteni azokat az embereket is, akiknek szervezete valamely kórokozó Fertőző betegségek mikroorganizmussal szemben már immunissá vált, a kórokozó szervezetükben él, fertőzi környezetüket, de az egyénnél betegséget nem tud kiváltani. Ezeket az embertársainkat bacillusgaz- dáknak és vírushordozóknak nevezzük, igen nagy szerepük van a fertőző betegségek terjesztésében. A fertőző betegség keletkezéséhez három alapvető dolog szükséges: fertőzésforrás, fertőzés útja, fertőzésre érzékeny egyén. Amennyiben ennek a láncnak valamely része hiányzik, a fertőzés pem terjedhet tovább. A fertőzés forrása mindig élő szervezet (ember, bacillusgazda, állat), melyben a kórokozók nagy számban vannak jelen. A fertőzés útja nem más mint a kórokozó átjutásának módja a fertőzés forrásáról az érzékeny ^egyénre. Átvihető a fertőzés közvetlen érintkezéskor egyik emberről a másikra, s az ilyen betegséget ragályosnak nevezzük. Ebből következik, hogy minden ragályos betegség fertőző, de nem minden fertőző betegség ragályos. 'A nem ragályos csoportba minden közvetett úton terjedő fertőző betegség tartozik. A közvetlen úton terjedő fertőzések közül elsősorban a nemi fertőző betegségeket kell megemlíteni. A közvetett úton való terjedés lényege abban van, hogy a kórokozó bizonyos ideig életképes marad a gazda szervezetén kívül is, pl. tárgyakon (evőeszköz, játékok, alsónemű). A cseppfertőzéssel való terjedés (köhögés, tüsszögés, de a nyugodt lélegzés folyamata is) elsősorban az influenzára, anginára és a kiütéses betegségekre jellemző. A kórokozók átkerülhetnek az érzékeny egyénre a vízzel és étellel is. Ily módon terjed a sárgaság, tífusz, szalmonellózis, bélférgesség. A teljesség kedvéért meg kell említení a rovarok közvetítette fertőző betegségeket is, mint pl. pestis (bolha), malária (szúnyog), vérhas (légy). A fertőző betegség kialakulásának harmadik láncszeme az adott kórokozóra érzékeny egyén. Az ember érzékenysége sok tényezőtől függ. Ilyen az ellenállórendszer öröklött milyensége, a lezajlott betegségek utáni immunitás, a mesterségesen szerzett ellenállóképesség (védőoltások), az életkor és a szervezet pillanatnyi állapota. A legtöbb fertőző betegség nem tör ki azonnal a fertőzés után, hanem csak bizonyos idő - lap- pangási idő -- elteltével, melynek folyamán a kórokozók intenzíven szaporodnak a szervezetben. Ezután általában nem típusos tünetek jelennek meg, melyek közül a leggyakoribbak a fejfájás, rossz közérzet, fáradtság, levertség, izom- és izületi fájdalmak, étvágytalanság. A központi idegrendszer gyulladásainál pszichés zavarok, nyugtalanság, sőt eszméletvesztés is előfordulhat. A hőemelkedés, láz a fertőző betegségek leggyakoribb kísérőtünete, amely nemcsak a betegség jele, hanem a fertőző folyamat aktivitásának érzékeny mutatója is. A kisgyermekeknél a lázas állapot gyakran izomgörcsöket is kiválthat, melyeknek azonban a betegség diagnosztizálásának szempontjából nincs különösebb jelentőségük. A fertőző betegségek folyamán felgyorsulnak a szervezet anyagcserefolyamatai, csökken a vérnyomás, gyorsul a pulzusszám. A különböző bőrkiütések, nyirokcsomóduzzanat, hasmenés, hányás, agyhártya-ingerlési tünetek a laikus ember számára nem mondanak semmit a megbetegedés mivoltáról, nem is beszélve arról, hogy ugyanilyen tünetek más, nem fertőző betegségeknél is előfordulhatnak. Ilyenkor tehát halogatás nélkül keressük fel az orvost, aki szakszerű kivizsgálás útján fényt derít a betegség eredetére és megvizsgálja az esetleges járványtani körülményeket is. A fertőzőbetegségek megelőzésében a legnagyobb fontossága a beteg egyének elkülönítésének, a rendszeres fertőtlenítésnek, a rovar- és rágcsálóirtásnak, az ivóvíz- és környezetszeny- nyezés megakadályozásának, a személyi higiéniának, a testedzésnek, az ésszerű táplálkozásnak és életvitelnek, valamint újabb védőoltások kikísérletezésének majd alkalmazásának van. Dr. RÁCZ GÁBOR f ÚJ SZÚ 4 1989. VII. 21.
