Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám, kedd
Az Érsekújvári (Nővé Zámky) járás természetvédői elhatározták, lépést tesznek annak érdekében, hogy a járás területéről ne hiányozzon a vidék ősrégi szimbóluma, a gólyafészek. Az utóbbi időben a Szlovák Energetikai Művek dolgozóinak együttműködésével 13 fészket emeltek a villanyvezetéknél magasabb oszlopokra. A felvételen a kicsindi (Malá nad Hronom) gólyafészek, ahová a gólyák már második éve járnak vissza. Kiss Árpád felvétele * ill Minden ötlet aranyat ér A Szlovák Nöszövetség alapszervezetei és a nemzeti bizottságok nagy gondot fordítanak a Társadalomnak, családomnak, önmagam- nak címmel meghirdetett mozgalomra, amelynek elsődleges célja föltárni a tartalékokat a kereskedelemben, szolgáltatásokban, iskolai és családi nevelésben, és így megfelelő feltételeket teremteni a dolgozó nők zavartalan helytállásához a munkahelyeken. Ez a mozgalom már több éven keresztül arra serkentette a nőket, a nemzeti bizottságokat, a kereskedelmi szerveket, az iskolákat, hogy keressék a lehetőségeket a szolgáltatások kiszélesítésére, a kínálat bővítésére. A Tőketerebesi (Trebisov) járásban az utóbbi években a mozgalom keretében kimagasló eredmények születtek. Az elért eredményeket országos méretben is a legjobbak között értékelte a Szlovák Nöszövetség Központi Bizottsága. A sikerek még nagyobb szorgalomra buzdítják a mozgalom aktív szervezőit. Számos községben azt tartják: semmi sem olyan jó, olyan tökéletes, hogy azon ne lehetne javítani. A tenni akarás már magában fél siker. Sikeresnek tartják az idei eredményeket a járási székhelyen, Töketerebesen is. A több mint húszezer lakosú városban az előző években megvalósított öletek után is találékonyak az emberek, tömegszervezetek, kereskedelmi egységek, ipari üzemek, óvodák és iskolák. Az a cél vezérli őket, hogy mind magasabb szintre emeljék a szolgáltatásokat, bővítsék az óvodák és bölcsődék kapacitását, rendezettebbé tegyék a lakótömbök közötti területeket. A találékonyságban élen járnak a nöszövetség alapszervezeteinek tagjai, a polgári bizottságok, a művelődési központ dolgozói, diákok és tanárok, a városi nemzeti bizottság képviselői és apparátusának dolgozói. Említésre méltó például, hogy a Tokaj szálló a 2137-es számú lakótömb alagsorában gyorsbüfét nyitott, választékos, olcsó ételekkel. Levesek és készételek mellett mindig kapható pizza, hamburger, sütemények és üdítő italok. A városi nemzeti bizottság a Prior áruház tövében Essex néven büfét épített, melyet vállalkozókedvű embereknek adott bérbe. Itt reggeltől estig különféle palacsintákat, hamburgereket és más gyorsételeket árusítanak. A Jednota fogyasztási szövetkezet minden vasárnap reggel két órán át nyitva tart egy üzletet, és munkanapokon este hétig lehet élelmiszert vásárolni több üzletben. Három éve a tőketerebesi élelmi- szeripari kombinát, az 5958-as számú katonai alakulat és a városi nemzeti bizottság társított pénzén egy óvoda építését kezdték, melyet szeptember elsején adnak át. Ugyancsak szeptemberben nyitnák meg a Komensky utcában és a Középső lakónegyedben egy-egy hatvan férőhelyes óvodát. A mikroböl- csődék üzemeltetésénél szerzett tapasztalatok alapján az idén több ilyen 5-6 férőhelyes bölcsődét nyitnak. A mozgalom keretében a nőszövetség városi alapszervezeteinek tagjai nap nap után bizonyítanak a környezetvédelemben is. Ez a néhány példa a sok közül is jól bizonyítja a mozgalom mindig időszerű jelszavát: Minden ötlet aranyat ér. Horosz Árpád Növekvő érdeklődés A Nagykürtösi (Vel’ky Krtíé) járásban jó egy évtizedes hagyományai vannak a szervezett kertészkedésnek. Jelenleg 1280 tag kerttelepeken, 1000 tag pedig háztáji kertekben gazdálkodik. Főleg ez utóbbiak szállítják fölös terményeiket a közellátás részére. Az elmúlt két évben szerződések alapján a konzervgyárak 810 tonna, a zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalatok pedig 882 tonna zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel tőlük. A legeredményesebb kistermelők az ipolybalogi (Balog nad Ipl'om), az ipolynyéki (Vinica), a Slovenské Darmoty-i, a leszenyei (Lesenice) és az ipoly- hidvégi (Ipel'ské Predmostie) alapszervezetekben tevékenykednek. A kerttelepek leginkább a járási székhelyen, Nagykürtösön indultak virágzásnak, de Slovenské Óar- motyban, Bussán (Buáince), Nagy- zellőben (Veiké Zlievce) és más községekben is növekvő érdeklődés kíséri a kerttelepeken való zöldség- és gyümölcstermelést. Az alapszervezetek tagjainak termelői kedve korántsem felhőtlen a felvásárlási árak körüli bonyodalmak miatt. Többen kifogásolják, hogy a ZELENINA zöldség- és gyümölcskereskedelmi vállalat üzemei sok esetben nem eléggé rugalmasan intézik a felvásárlást és szállítást, s ennek következtében a megtermelt áru veszít értékéből, minőségéből. Bodzsár Gyula Eredményes három év A galántai (Galanta) Medos mézfeldolgozó üzemben sikeresen teljesítették a nyolcadik ötéves terv első három évének termelési feladatait. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a dolgozók aktivitása. A napokban ünnepi gyűlésen értékelték az elért eredményeket, s a legjobbak elismerésben részesültek. Köztük volt a Őastín-Stráze-i részleg, mely megkapta a csehszlovák kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ KB elismerő oklevelét. A galántai műlépgyártó részleg pedig a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elismerő oklevelét vehette át. Az üzem legjobb gépkocsivezetőjeként Jozef Slobodát és Benkovics Károlyt tüntették ki. Az üzem legjobb újítója, Gál Gellért szlovákiai méretben a második helyen végzett az újítók versenyében. Oláh Gyula A szakmájának él Napjainkban gyakori téma az elárusítók és a vevők közti rossz viszony. Gyakran előfordul, hogy jogosan bosszankodunk, ha „átráznak“ néhány koronával, s ha esetleg szóvá tesszük, akkor bocsánatkérés helyett csípős megjegyzést kapunk. Bevallom, az sem tetszik, ha a hentesnél a húsz deka szalámiba két darab madzagos véget is csomagolnak, vagy ha a csemegeüzletben kérek egy-két darabot a grillcsirkéből, s helyette egy felet kell vennem, mert állítólag nem darabolhatják fel, csak kétfelé vághatják. Dühös vagyok, ha elküldöm a gyereket bevásárolni, s az üres üvegért a zseton értékét nem fogják le. Sorolhatnám tovább, de egy ellenpéldával is szolgálhatok. Evek óta rendszeresen járok vásárolni Komáromban (Komárno) a Steiner Gábor utcai tejbárba, ahol bő a választék, gyors a kiszolgálás, az eláHancúroxni jaj, cfe jó! A közeli élelmiszerbolt előtt egy anyuka ,,utolsó simításait végzi“ csemetéjén. A nagyapa türelmesen várakozik, s megadóan hallgatja a mindennap oly egyforma, aggodalmasságából ennek ellenére cseppet sem veszítő anyai jótanácsokat.-... és vigyázz a sapkájára is, mert leveszi a fejéről. A kabátjára is. Mindig annyit nyafog, mire felhúzom rá. Egész délutánokon keresztül az üzleteket járom, csakhogy hozzájussak az aranyosabbnál aranyosabb holmikhoz..., de vigyázni, azt nem tud rájuk. A múltkor jól ki porolta a nadrágját, mert a vadonatúj farmerjét úgy besározta, hogy...! Sót, a térdét meg kilyukasztotta. Hát hogy lehet ezt bírni? Az anyuka sietve az órájára pillant, s már nem marad idő másra, mint két cuppanó puszira.-Aztán legyél jó, kisfiam, fogadj szót a nagypapának! Az út szélén ácsorog a két egymásra hagyott ember. A kis kéz megszorítja a nagyot, majd cinkosan egymásra mosolyognak. Mindketten tudják, hogy a papánál ott a régi mackónadrág, meg az a csíkos trikó, ami még az anyué volt valamikor, ugyanis ő is szeretett hancúrozni. Száz Ildikó rusítónő készséges és kedves. Gyorsan jár a keze, készíti a koktélt, szeleteli a szalámit, kávét főz, asztalhoz viszi, adagolja a fagylaltot, csomagolja a süteményt. Általában mindig telt ház van, mert a bár a városközpontban található. Ki ez az ügyes elárusítónő? - Tána Tuzin- cinová, aki a szakmát itt sajátította el és már hat éve dolgozik a Zdroj komáromi 254/05-ös részlegén, s munkáját szívvel-lélekkel végzi. Kép és szöveg: Hostina Irén Munkához való jog a gyermekgondozási szabadság után K. NI.: A kisebbik gyermekem szeptemberben tölti be a második életévét, de szeretnék még egy évig otthon maradni. Megtehetem? Köteles lesz a munkáltatóm három év eltelte után is visszavenni? Jogom lesz a szakképzettségemnek megfelelő munkához? Alanyi joga van ahhoz, hogy a kisebbik gyfermeke harmadik életévének betöltéséig otthon maradjon gyermekgondozási szabadságon. A munkáltatója a három év eltelte után is köteles visszavenni, azaz foglalkoztatni önt, hacsak a munka- viszonya nem szűnt meg felmondással vagy megállapodással. A hároméves gyermekgondozási szabadság letelte után pedig - az általános munkajogi szabályozás szerint - a munkaszerződésének megfelelő munkakörre van joga. Az anyasági szabadság előtti munkakörre és munkahelyre csak annak van joga, aki a 28 heti anyasági szabadság után nem veszi igénybe a gyermekgondozási szabadságot. Válás előtti gondok A. M.: Két kisgyermek édesanyja vagyok, jelenleg anyasági szabadságon. Szeretném tudni, meddig maradhatok otthon a gyermekekkel, ha egyedül nevelem őket. Még nem váltam el, de az állandó nézeteltérések végett albérletbe költözködtem. A kétszobás állami lakásban a férjem maradt. Tudni szeretném azt is, hogy a válás után megkaphatom-e a lakást, vagy arra most már csak a férjem jogosult? És ha a lakást megkapnám, kiadhatom-e az egyik szobát albérletbe? A Munka Törvénykönyve 157. § (1) bekezdése szerint „a szüléssel és az újszülöttről való gondoskodással összefüggésben a nőt 28 heti anyasági szabadság illeti meg; ha a nő egyidejűleg két vagy több gyermeket szült vagy ha egyedülálló nőről van szó, 37 heti anyasági szabadság illeti meg.“ Lényegében hasonló rendelkezést tartalmaz a 189/1988 Tt. sz. törvény 10. § (2) bekezdése is: „Annak a dolgozó nőnek, aki férjezetlen, özvegy, elvált vagy más komoly indokból egyedülálló és nincs élettársa, az anyasági segélyt, amennyiben gondoskodik az újszülöttről... a legtovább addig a napig folyósítják, amelyen véget ér a segély folyósításának kezdetétől számított 37. hét.“ A férjezett nőket persze nem lehet minden további nélkül egyedülállónak tekinteni. Ehhez komoly indokra van szükség. Ilyen lehet például az, hogy a férj kötelező katonai szolgálatát teljesíti, vagy legalább egyéves szabadságvesztés-büntetését tölti, esetleg illegálisan külföldön tartózkodik és ezt igazolják az illetékes belügyi szervek is. Nem tekintik azonban egyedülállónak azt, akinek a férje katonai gyakorlaton vesz részt. Kétséges tehát, hogy önt egyedülállónak lehet-e tekinteni, illetve - a férj katonai szolgálatához, huzamosabb időtartamú szabadságvesztéséhez hasonlítható - „komoly indoknak“ tekinthető-e, hogy az állandó nézeteltérések miatt albérletbe költözködött. Ha úgy dönt, hogy ezt mégis bizonyítani akarja, ajánljuk, kérjen igazolást a helyi nemzeti bizottságon, hogy albérletben él a két gyermekkel, a bíróságon pedig arról, hogy folyamatban van a válóper (már, ha folyamatban van). Egy válóper talán elég „komoly indok“ lehetne a különélésre, arra, hogy egyedülállónak tekintsék. Az anyasági szabadságot követően a legkisebb gyermek harmadik életévének betöltéséig illeti meg a gyermekgondozási szabadság a Munka Törvénykönyve 157. § (2) bek. értelmében. A gyermekgondozási szabadság időtartamánál a törvény nem tesz különbséget a házastársi (élettársi) viszonyban élő nők és az egyedülálló nők között. Az utóbbiaknak tehát nem jár hosszabb gyermekgondozási szabadság. Ami a lakást illeti, a válás után a bíróság dönthet - ha ezt bármelyikük indítványozza - arról, hogy a továbbiakban melyiküket illeti meg a lakáshasználati jog. Persze, el kell mondanunk, nem egészen kockázatmentes az, hogy a közös lakásból albérletbe költözködött. A Polgári Törvénykönyv 181. paragrafusa értelmében ugyanis, ha a házastársak egyike „tartósan elhagyja a közös háztartást“, később már nem tarthat igényt az egykor közös lakásra, mert a házastársi közös lakáshasználati jog megszűnt, s a kizárólagos lakáshasználó (bérlő) az, aki a lakásban maradt. Igaz viszont az is, hogy a bíróságok ritkán alkalmazzák ezt a rendelkedést. Nyilván abból indulnak ki, hogy az ember ritkán hagyja el önként a közös lakást. Ha a válást követő esetleges lakásperben a bíróság nézete szerint az elköltözködéssel nem szűnt meg lakáshasználati joga, a bíróság szünteti meg közös lakáshasználati jogukat, s egyben meghatározza, ki marad a lakásban, kit illet meg a lakás használatának joga. Ebben az esetben természetesen nagy a valószínűsége annak, hogy a lakást önnek ítélik, ha korábban az ön gondozásába adták a kiskorú gyermekeket, mivel a bíróság köteles figyelembe venni a kiskorú gyermekek érdekeit. A kétszobás állami lakás egyik szobájának kiadása több nehézségbe ütközik. Elsősorban meg kell említenünk, hogy a férjének (volt férjének) a közös lakáshasználati jog megszüntetése után is joga lesz a lakásban lakni egészen addig, míg pótlakást vagy elszállásolást nem biztosítanak számára. Márpedig ez a mai lakáshelyzetben évekig is elhúzódhat! Nem lehet azonban megfeledkezni a Lakásgazdálkodási Törvény 34. paragrafusáról sem, melynek értelmében a lakáshasználó lakása egy részét csak a helyi nemzeti bizottság jóváhagyásával engedheti át másnak. A helyi nemzeti bizottság jóváhagyása csak akkor nem szükséges, ha a lakáshasználó a lakásába a gyermekeit, unokáit, szüleit, testvéreit, vejét vagy menyét fogadja be. Szabadnap és munkabérmegtérítés B. L.:Az édesanyámat el kellett vinnem orvoshoz (személygépkocsival), mert nem tudott egyedül utazni. Erre a napra szabadot kértem, amit a munkáltatóm meg is adott, s figyelmeztetett, orvosi igazolást is hozzak. Később viszont- amikor az orvosi igazolást átadtam- kijelentette, munkabérmegtérítés erre a napra nem jár nekem, mert nem élünk közös lakásban. Tudomásom szerint másutt ilyenkor vita nélkül kifizetik a munkabérmegtérítést. Jogos a munkáltatóm álláspontja? Egyértelműen ellentétben áll a munkajogi rendelkezésekkel! A Munka Törvény- könyve 128. § (1) bekezdése szerint „ha a dolgozó nem végezheti el a munkáját más fontos személyi okokból, a munkáltatója szabadidőt (szabadnapot) ad neki.“ A Munka Törvénykönyvét végrehajtó 223/1988. Tt. sz. kormányrendelet 28. és 29. paragrafusai rendelkeznek arról, hogy a rendelet függelékében említett indokokból a munkáltató köteles szabadidőt és munkabérmegtérítést adni dolgozójának. A rendelet függelékének 3. pontja pedig így szól: „Munkabérmegtérítéses szabadidőt köteles adni a munkáltató, ha a dolgozó a családtagját kíséri egyész- ségügyi létesítménybe kivizsgálásra vagy kezelésre hirtelen megbetegedésnél vagy balesetnél, vagy előre meghatározott kivizsgálásra, kezelésre vagy gyógyításra. Szabadidő csak az egyik családtagnak adható, mégpedig a feltétlenül szükséges időre, de legfeljebb egy napra, ha a kíséret valóban szükséges volt, s nem lehetett munkaidőn kívül megtenni. Ha a dolgozónak családtagápolási táppénzre van joga a betegségi biztosításából, munkabérmegtérítés nem jár." Az idézett rendelkezésben sehol sem esik szó arról, hogy a munkabérmegtérítés feltétele lenne a közös lakásban élés. . A munkáltató pedig nem szabhat olyan feltételeket, melyeket a jogszabály nem ismer. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a „családtag“ fogalma nem azonos a „közös háztartásban élő személyek" fogalmával. A végrehajtó rendelet indoklása értelmében családtagnak kell tekinteni a dolgozó házastársát, élettársát, gyermekét; a dolgozó szülőjét és testvérét, a dolgozó házastársának szülőjét és testvérét; a dolgozó testvérének házastársát; a dolgozó nagyszülőjét vagy unokáját; a dolgozó házastársának nagyszülőjét. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1989. VII. 18.
