Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1989. VI. 15. Beszámoló a pártnak a CSKP KB 13. ülése óta végzett tevékenységéről és további feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) szövetség köztársasági kongresszusai, a Csehszlovák Szocialista Párt és a Csehszlovák Néppárt konferenciái, valamint a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek más tanácskozásai. A kézzelfogható eredményekkel járó konstruktív tettekkel kell szüntelenül mélyítenünk az emberek bizalmát, mindenekelőtt az állampolgárok mindennapi szükségleteinek és gondjainak megoldásában. Társadalmunk helyzetét értékelve nem tévesztjük szem elől, hogy továbbra is számos belpolitikai, gazdasági és ideológiai tényező befolyásolja az emberek konkrét nézeteit és állásfoglalásait. Egyre többen jogosan bírálják számos gond lassú megoldását, de olyan követelmények is felmerülnek, amelyeknek kielégítéséhez nincsenek meg a reális feltételeink. Továbbra is szerepet játszanak a külpolitikai tényezők, a fokozódó ellenséges propaganda. Hatást gyakorolnak az egyes szocialista országokban végbemenő folyamatok is. Egyértelműen az az álláspontunk, hogy minden országnak jogában áll, hogy saját feltételeiből induljon ki politikája meghatározásakor. Ki kell használni a többi testvérpárt pozitív tapasztalatait, de ugyanakkor le kell vonni a tanulságot az átalakítást kísérő problémákból és negatív jelenségekből. A legfontosabb az, hogy a párt álljon a változások élén és ellenőrzés alatt tartsa az eseményeket. Az előterjesztett írásbeli jelentés szerint a 13. ülés után a központi bizottság elnökségének és titkárságának figyelme a határozatok megvalósítására irányult. A központi bizottsághoz érkező vélemények alapján megállapítható, hogy az ülés eredményeit nagy érdeklődéssel várták és a tanácskozás elsősorban azért váltott ki pozitív visszhangot, mert rendkívül világos állásfoglalást tartalmazott a népgazdaságunkban kialakult helyzetről, az átalakítással és a szocialista demokrácia tökéletesítésével összefüggő kérdésekről. A kommunisták és a többi állampolgár kedvezően fogadta a központi bizottság elvi álláspontját azoknak a belső és külső ellenséges erőknek a törekvéseivel összefüggésben, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy társadalomellenes akciókra használják ki az átalakítási és demokratizálási folyamatot. Az oktatásügy átalakításáról Élénk visszhangot és érdeklődést váltott ki a közvélemény, a szülők, a pedagógusok és a diákok körében az, hogy a központi bizottság az oktatásügy kérdéskörével, valamint az átalakítás időszakában betöltött szerepével és magával az oktatásügy átalakításával is foglalkozott. A pozitív értékelések mellett azonban találkozhattunk bíráló észrevételekkel is a központi bizottsági ülés előkészítő szakaszában és időtartama alatt. Sokan azt várták, hogy konkrétabb, tárgyszerűbb döntések születnek az egyes oktatásügyi kérdések megoldásával összefüggésben, beleértve a pénzügyi kérdéseket, az anyagi-műszaki ellátottság problémáit stb. Ez arról tanúskodik, hogy nem mindenki fogja fel helyesen a párt szerepét és szerveinek feladatait. A pártnak a politikai vezetésre kell összpontosítania és nem pótolhatja az állami szervek tevékenységét. Az illetékes állami szervek pedig azért felelősek, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki és fogadjanak el a nevelési-oktatási rendszer minőségének megjavításáért. A párt központi bizottsága által elfogadott dokumentumok viszont világosan és kötelező érvényűén irányt szabnak az említett szervekben tevékenykedő kommunisták munkájának. Ismét szükséges hangsúlyozni azt, hogy a nevelés és az oktatás döntő mértékben meghatározza a társadalom elért színvonalát és sikeres fejlődését, állampolgáraink önmegvalósítását és politikai aktivitásuk fokozását. Éppen ezért a CSKP Központi Bizottságának 13. ülésén elfogadott határozatok teljesítése továbbra is a pártszervek és -szervezetek, és az állami és gazdasági szervekben, nemzeti bizottságokban, az egész Nemzeti Frontban tevékenykedő kommunisták figyelmének a középpontjában kell hogy álljon Az új tanév kezdetén kerül sor az országos pedagóguskonferenciára, amelyet rendkívül fontos politikai eseménynek tartunk. Ez a fórum lehetőséget nyújt arra, hogy az említett területen tevékenykedő legszakavatottabb pedagógusok munkajellegé demokratikus vélemény- és tapasztalatcserét folytassanak és oktatásügyünk átalakítását célzó további konkrét határozatokat fogadjanak el. Az átalakítással és a demokratizálással kapcsolatos alapvető feladatokat és elvárásokat egyértelműen meghatároztuk. Ezeket foglalják magukban a CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozatok, továbbá a gazdasági mechanizmus átfogó átalakítását előirányzó dokumentum, ezenkívül az a határozat, amely előirányozza a Nemzeti Front nagyobb szerepét a politika kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében, valamint a nemzeti bizottságok jogkörének kiszélesítésére és felelősségük fokozására, a kádermunkára, a nyilvános tájékoztatásra és a nyitott politikára vonatkozó határozatok. Ezeket a feladatokat rögzíti továbbá a CSKP KB 9. ülésén a pártmunkáról és 10. ülésén az ideológiai munkáról elfogadott határozat, továbbá a Győzelmes Február 40. évfordulója alkalmából az országunk háború utáni fejlődéséről megfogalmazott álláspont, valamint a KGST-tagországok sokoldalú együttműködésével kapcsolatos álláspontunk és a békéért és a haladásért vívott világméretű küzdelemben való részvételünk. Nem kell megvárni a felsőbb szervek utasításait, hanem kezdeményezően, elkötelezetten és szervezetten a helyi körülményeknek megfelelően kell eljárni a meghatározott politikai irányvonal megvalósítása céljából. A CSKP KB 13. ülése után a zárószakaszához érkezett a termelési-műszaki, tudományos-kutató bázis, valamint a forgóalap átalakítása. E kulcsfontosságú feladat teljesítésének a megkezdése óta az idei év április elsejéig 1546 állami vállalat létesült. 1989. július 1-ig megteszik az előkészületeket újabb több mint hétszáz állami vállalat létrehozására. Jóllehet, ebben az időszakban nagyobb figyelmet szenteltek a szerzett tapasztalatoknak, azonban nem sikerült teljes mértékben felszámolni az egyes termelők monopolhelyzetének a megőrzésére, a szűk körű csoportos és helyi érdekek érvényre juttatására irányuló tendenciákat. Úgyszintén a városi és helyi nemzeti bizottságokban nem sikerült lényegesen nagyobb mértékben fokozni az alapítói aktivitást. A jövőre nézve ezeket a felsorolt tényeket szem előtt kell tartani, s a mindennapi élet és a gyakorlat által megkívánt mértékben esetleges módosításokat kell majd végrehajtani. Most azonban arról van szó, hogy az újonnan létrejövő szervezeti struktúrák állandósuljanak és kialakuljanaka feltételek ahhoz, hogy 1990. január 1-tól az új gazdasági feltételek között átfogóan és szervezetten megkezdhessék tevékenységüket. Ebből a szempontból fontos feladat annak biztosítása, hogy a szervezeti átalakítás menetével párhuzamosan jöjjenek létre a pártbizottságok oly módon, hogy az állami vállalatok létrejöttével egyidejűleg megkezdhessék tevékenységüket. Jelenleg 540 tevékenykedik és azzal számolunk, hogy a szervezeti struktúrák átalakításának befejezése után a számuk hozzávetőleg az egyharmadával emelkedik. Magától értetődő, hogy közülük a legtöbb még csak keresi a helyét. Itt emlékeztetni kell arra, hogy legfontosabb küldetésük a vállalatnál működő valamennyi pártszervezet tevékenységének az egyeztetése és összefogása, továbbá az, hogy a gazdasági vezetésben, az önigazgatási szervekben, a szakszervezetekben és további szervekben érvényre juttassák a párt befolyását, miközben a pártalap- szervezetek irányításában szem előtt tartják a járási, vagy más erre illetékes bizottságok irányítási elveit. Nem szeretnénk azt, hogy a pártszervek rendszerében újabbb irányítási elemet hozzunk létre. A fontos az, hogy a pártbizottságok a politikai vezetés szerveiként hatékony munkastílust alkalmazzanak, tevékenyen részt vegyenek a gazdasági mechanizmus bevezetésének előkészítésében, a vállalatokon belüli átalakítással összefüggő tárgyi változások végrehajtásában és a dolgozókollektívák tanácsa tevékenységének fejlesztésében. Jelentős feladatuk, hogy felkészítsék az embereket az új feltételek között végzett munkára és eszmeileg előkészítsék az átalakítást. A figyelem középpontjában kell állnia továbbá is az igazgatók és a dolgozókollektívák tanácsai választása politikai, káder, és szervezési előkészítésének. Semmi sem hagyható a véletlenre. Azokból a tapasztalatokból kell kiindulni, amelyekről a CSKP KB legutóbbi ülésén beszéltünk, beleértve annak lehetőségét, hogy az igazgatókat és az önigazgatási szerveket közvetlenül a vállalat valamennyi alkalmazottja válassza meg. Ott, ahol küldöttek választanak, a választásokat munkaidőn kívül kell megrendezni. Határozottan fokozni kell a minisztériumok részvételét, az igazgatók és a dolgozókollektívák tanácsainak megválasztásában. Jobban kell ügyelni arra, hogy az igazgatójelölteket pályázatok útján válasszák ki. A mai szakaszban nem számolunk azzal, hogy az alacsonyabb szintű irányítószervekben is választásokat rendezzünk. Erőfeszítéseinket arra kell összpontosítani, hogy mindenki teljes mértékben megértse és érvényesítse a gazdasági reform tartalmát, alapvető célja elérése érdekében. A szervezési változások a választások és a vállalatok illetékes szerveinek megalakítása még csak a feltételek megteremtését jelenti. A legfontosabb az lesz, hogy következetesen érvényesítenünk kell az állami vállalatról szóló törvényt, ki kell bontakoztatni a szocialista vállalkozást, emelni kell a termelés hatékonyságát, gazdaságosságát, műszaki színvonalát, javítani minőségét, ésszerűen kell gazdálkodnunk. Ennek egyelőre nem szentelnek megfelelő figyelmet. A helyzet megváltoztatása, az önfinanszírozás és önelszámolás alapján való gazdálkodás felelősségteljes előkészítése megköveteli, hogy minden vállalatnál és minden üzemben kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus programját. Ebben a programban tisztázni kell a vállalati irányítás tökéletesítésével, a vállalaton belüli önelszámolás bevezetésével, a műszaki fejlesztéssel, a beruházási programmal, a termelési profillal, a termelés piaci értékesítésével kapcsolatos kérdéseket, valamint azokat is, amelyek a szociális programra, az emberek felkészítésére és nevelésére vonatkoznak. Ez a vállalatok vezetőinek elsőrendű kötelessége. Fontos szerepük van ebben a dolgozókollektívák tanácsainak. A vállalatoknak ezen a téren a társadalmi szükségletek kielégítésére kell törekedniük. Egyelőre a dolgozók nem látnak tisztán számos olyan kérdésben, amely az átalakítás alapelveivel a gazdasági szabályozók érvényesítésével az önelszámolással, a vállalkozással stb. függnek össze. Szélesebb körben kell megtárgyalni ezeket a kérdéseket, magyarázni őket a munkásoknak, a technikusoknak az egyes vállalatoknál. Bírálóan kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vállalatalapítók hogyan teljesítik feladataikat a vállalattal szemben. Általában csak minimális érdeklődést tanúsítanak a vállalatok helyzete, az időszerű, valamint a koncepciós kérdések megoldása iránt. A legutóbbi ülésen már felhívtuk erre a figyelmet. Az egyes tárcák tevékenységében a fordulat eléréséért mindenekelőtt a miniszterek, és a minisztériumok más vezetői felelősek. A központi szerveknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk és következetesebben kell megteremteniük a feltételeket az állami vállalatok tevékenységéhez. Ez a követelmény vonatkozik a gazdasági átalakításra, de ugyanúgy az idei állami terv nyitott kérdéseinek mielőbbi megoldására. A vállalatok azonban nem várhatják el, hogy mindent ismét a központ old meg. Ugyanakkor az egyelőre megoldatlan kérdések nem jogosítanak fel senkit arra, hogy hanyagul dolgozzon, megtűrje a rossz gazdálkodást, elhalassza az önelszámolás bevezetését, a rendteremtést a javadalmazásban és a feltételek megteremtését ahhoz, hogy kövekezetesen érvényesíthessék az állami vállalatról szóló törvényt. Támogatjuk az egyéni kezdeményezést A gazdasági reformmal kapcsolatban szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a vállalatok önállóságának és felelősségének növelésével nem térünk el a terv általi irányítás alapelvétől. Új minőségű tervezésről van azonban szó, amint azt a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei leszögezik. Ennek kell megfelelnie a népgazdaság tervezéséről szóló törvénynek, amelynek tervezetét a közeljövőben tárgyalja meg a Szövetségi Gyűlés. Határozottabban kell fellépni a csoportérdekek érvényesítése, a gazdasági eredményeknek különböző manipulációk általi „javítása“, az indokolatlan felárak, az ún. innovációk, a termékválaszték beszűkítése, az alacsonyabb ár- kategóriájú cikkek gyártásának korlátozása stb. ellen. Ez nem azonos a szocialista vállalkozással, hanem azt jelenti, hogy a monopolhelyzettel visszaélve kényelmes életre törekednek, megkárosítva ezzel a társadalmat s a fogyasztót, ami ellentétben áll az átalakítás céljaival. A népgazdaságban felmerülő problémák megoldása a fejlesztés kívánatos dinamikájának elérése nem jelentheti a szocialista társadalmi tulajdon reprivatí- zálását, hanem csupán azon formáinak fejlesztését, amelyek beváltak nálunk a szocialista építés időszakában. Támogatjuk az egyéni munkavállalást a nemzeti bizottságok engedélyei alapján, valamint a lakossági szolgáltatások javítására irányuló más formákat. Új lehetőség kisebb szövetkezetek létesítése a nemezti bizottság támogatásával. Ezek tevékenységének a lakossági szolgáltatásokra, illetve a lakásgazdálkodási vállalatok számára végzett munkákra kell irányulnia. A lakossági szolgáltatások új formái semmi esetre sem jelentik, hogy lehetőség nyílik más személyek munkájának kizsákmányolására, vagy pedig egyesek érdemtelen gazdagodására. Időszerű feladat, amelyre nagy figyelmet fordít a CSKP KB Elnöksége a gazdasági mechanizmus átalakítása jogi feltételeinek megteremtése ahhoz, hogy a jövő év január elsejétől a gyakorlatban is érvényesíthessük. Ezen a téren igényes és felelősségteljes munka áll a kormány és a Szövetségi Gyűlés előtt. Szervei már foglalkoznak a népgazdasági tervezésről szóló törvény, a költségvetési rendszerről és a költségvetési szabályokról szóló törvény, a Csehszlovák Állami Bankról, a bankokról és takarékpénztárakról szóló törvény tervezetével, az új devizatörvénnyel, a Csehszlovák Államvasutakról szóló törvénnyel, a társadalmigazdasági információk egységes rendszeréről szóló törvény módosításával. Megkezdődött számos más törvény előkészítése is. A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, kihasználja azt a jogát, hogy törvényalkotói kezdeményezéssel élhet a Szövetségi Gyűléssel szemben és foglalkozik a levegő védelméről szóló törvény alapelveivel, ez a törvény a környezetvédelem nagyon fontos kérdésére vonatkozik. A kormány' több fontos rendeletet készít elő, például a szállítói-megrendelői kapcsolatokra, az állami tervek konkretizálására, az állami vállalatok pénzügyi gazdálkodására vonatkozóan. Az új alkotmány előkészítése Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása és más területek jogi szabályozása nem ér véget a törvények életbelépésével. Fontos követelmény, hogy az állampolgárok megismerkedjenek az új törvényekkel, céltudatosan figyelemmel kísérjük gyakorlati hatékonyságukat, márcsak azért is, hogy idejében módosítsunk azon, ami nem válik be. A CSKP KB 13. ülése után jelentős haladást értünk el a CSSZSZK új alkotmánya politikai-jogi alapelvei tervezetének kidolgozásában. A központi bizottság elnöksége megtárgyalta a társadalmi rendszerre az alkotmányosság ellenőrzésére, a bíróságokra és ügyészségekre, a gazdasági döntőbíróságokra, az ügyvédségre, az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire, a szövetség, a Cseh Szocialista Köztársaság, s a Szlovák Szocialista Köztársaság, valamint a nemzeti bizottságok legfelsőbb alkotmányos szerveire vonatkozó alapelveket. Valószínű, hogy az előkészületek első szakasza júniusban befejeződik. Azzal számolunk, hogy az ősszel összeül a CSKP és a Nemzeti Front alkotmány- előkészítő bizottsága, hogy megtárgyalja az új alkotmány tervezetét. Az alkotmánnyal összefüggésben kidolgozzák a választási törvényeket és azzal számolunk, hogy számos további jogszabályt is elfogadunk, mint például az önkéntes egyesületekről és gyülekezetekről szóló törvényt, a vallásos társaságokról és egyházakról szóló törvényt, a közigazgatási jogszolgáltatásról, a sajtóról és tömegtájékoztató eszközökről, a nemzetközi szerződésekről, az ifjúságról, a fővárosról, Prágáról, az állampolgári javaslatokról, panaszokról és bejelentésekről, valamint az ügyészségről szóló törvényt. A Nemzeti Frontban tömörült szervezetek az elmúlt időszakban több fontos tanácskozást tartottak. Véget ért a Szak- szervezetek Központi Tanácsának 8. ülése, amely megerősítette, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a tavalyi szakszervezeti konferencia határozatainak következetes megvalósítására törekszik, továbbra is aktívan részt vesz a társadalmi-gazdasági fejlesztés feladatainak megvalósításában, a szocialista verseny széles körű támogatásában, a szervezeti struktúrák átalakításának befejezésében, az átfogó gazdasági reform bevezetésében, a szociális igazságosság érvényesítésében, a dolgozók törvényes jogainak és érdekeinek védelmében, beleértve a kollektív szerződések előkészítésében és teljesítésében való aktív részvételt. Az őszi hónapokban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megtartja a szakszervezeti szervezetek évzáró gyűléseit, amelyeket szakszervezeti konferenciák követnek majd. A pártszerveknek és szervezeteknek figyelmet kell fordítaniuk ezek előkészítésére, ügyelniük kell arra, hogy a kommunista szakszervezeti tagok aktívan résztvegyenek a tanácskozásokon. A központi bizottság elnöksége május közepén értékelte a SZISZ kerületi és járási konferenciáit. Kiemeltük aktív jellegüket, azt, hogy támogatták az átalakítást és demokratizálást és új tartalmat akarnak adni az ifjúsági szervezet munkájának. Az ifjúság érdekeinek és szükségleteinek, valamint az új társadalmi feladatoknak megfelelő munkaformákat a továbbiakban is keresni kell, mindenekelőtt az alapszervezetekben, hogy lehetőleg a legtöbb fiatal aktívan és kezdeményezően részt vegyen az átalakításban, felelősséget vállaljon eredményes megvalósításáért. A pártszerveknek és szervezeteknek állandóan nagy figyelmet kell tordítaniuk az ifjúsági szervezetre és általában a fiatal nemzedékre, látniuk kell mi foglalkoztatja a fiatalokat, elmélyítve bennük a becsületes munka tiszteletét. Felelősségteljesen kell felkészíteni a szocializmushoz hú fiatal nemzedéket, támogatni a fiatalok kezdeményezését. A fiatalok sem kaphatnak meg azonban mindent ingyen, maguknak is tenniük kell azért valamit. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben dolgozó kommunisták előtt felelősségteljes feladat áll - a szervezet többi tagjával együtt jól elő kell készíteniük a Szocialista Ifjúsági Szövetség országos konferenciáját, amelyet a SZISZ Központi Bizottsága novemberre hívott össze. A Csehszlovák Néppárt és a Csehszlovák Szocialista Párt is az utóbbi hónapokban tartotta évzáró gyűléseit és konferenciáit. Ismét bebizonyosodott, hogy ezek a pártok támogatják az átalakítást, aktívan részt akarnak benne venni. A többi politikai párttal fenntartott kapcsolatokban következetesen érvényesítenünk kell a CSKP KB 7. ülésének határozatait, folyamatosan erősíteni kell velük szövetségünket és együttműködésünket a Nemzeti Front keretében. Gyakrabban kell találkoznunk e pártok vezetőivel, támogatásban kell őket részesítenünk, s nem szabad félnünk attól, hogy az (Folytatás a 4. oldalon) (ŐSTK-felvétel)