Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám, hétfő

Az új otthonban is példásan Lubos Jurík, a neves szlovák kor­társ író, akinek éppen a napokban jelent meg elbeszéléskötete Mező utca címmel a Madáchnál, a szlovák olvasókat nemrég egy interjúkötettel lepte meg, amely Prazské rozhovory (Prágai beszélgetések) címmel a Slovensky spisovatel' kiadó gon­dozásában jelent meg. A kötet a cseh kulturális élet 30 kiválóságá­val készített interjúkat tartalmazza. Amint a szerző a kötet előszavában elmondja, néhány évvel ezelőtt, amikor Nepokojné dialógy (Nyugta­lan párbeszédek) címmel a világiro­dalom kiválóságaival készített ilyen interjúkötetet, úgy érezte, hogy eb­ben a kötetben helyet kell kapniuk a cseh irodalom élő nagyságainak is, akiknek múvei ma egyenrangúak a legrangosabb világirodalmi alkotá­sokkal, hiszen például Jaroslav Sei- fert költő életművéért az irodalmi Nobel-díjat is megkapta. A szerző ugyanakkor arra is gondolt, hogy még jobb lenne, ha nemcsak a cseh irodalom, hanem általában a cseh kultúra kimagasló egyéniségeivel külön interjúkötetet készítene. így a szlovák olvasók képet nyerhetnek arról a kultúráról, melyhez szorosan kötődik és gyakran merít is belőle a szlovák kultúra, s a két kultúra kölcsönösen kiegészíti egymást. így jött létre a Prágai beszélgetések cí­mű kötet. Érdekes a könyv megszületésé­nek, folyamatos keletkezésének tör­ténete is, melyet ugyancsak a szer­ző mond el tartalmas és olvasmány­nak is remek előszavában. Az inter­júkötet 1971 -tői készült, természete­sen nem permanens módon, hiszen az egyes interjúk létrejötte között néha hosszú évek teltek el, s olyan esetek is előfordultak, hogy az évek­kel azelőtt elkezdett interjú csak hosszú esztendők múlva folytató­dott. A könyv a múlt év végén jelent meg. A megkérdezettek közül töb­ben (Antonin Martin Brousil, Jaro­slav Seifert, Vilém Závada, Jan Zrzavy, Vilém Nowak, Karéi Plicka, Bohumil Ríha és Jirí Taufer) elhuny­tak. A velük készített beszélgetése­ket tehát gazdag életművükkel együtt örökül hagyták az utókornak. Az interjúalanyok között vannak írók, költők, képzőművészek, fotó­művészek és színművészek. Mint ÚJ KÖNYV Juhász R. József: KORSZERŰ SZENDVICS asu. h/lmz R.. Mz.sef' Korszerű r szendvics ■ királynak, •ml a királyé... Matt! Madrid) V A kötet szerzője a Próbaút című antológiában mutatkozott be versei­vel és prózájával. Első önálló köteté­vel igazolja a bizalmat, amely nem életkorának, hanem törekvései hatá­rozottságának és stílusa egyéni jel­legének szól. A fiatal nemzedéken belül Juhász verseit főként a modern magyar szabadvers mestereinek - mindenekelőtt Kassáknak - érez­hető ihletése különbözteti meg. A puszta hagyománykövetés azon­ban idegen a fiatal költőtől, aki pél­daképei hagyatékából az újítás és kísérletezés szellemét vette át. a könyv előszavából megtudhatjuk, nem mindnyájan bizonyultak ideális interjúalanyoknak, többen közülük arra hivatkoztak, hogy helyettük a munkájuk, az életművük beszel. De mivel éppen arról kellett szólniuk, amit oly szívesen csinálnak: a mun­kájukról, végül is szívesen válaszol- gattak a feltett kérdésekre. A cseh kultúra megkérdezett nagyságai szí­vesen beszéltek gyermekkorukról, pályakezdésükről, eredményeikről és kudarcaikról. Ezek a beszélgeté­sek megismertetik az olvasót az iro­dalom és a művészetek küldetésé­vel, az emberi társadalomban elfog­lalt helyükkel és azzal a ténnyel, hogy pótolhatatlan szerepet töltenek be a mai civilizációban. Közben az olvasó azt is tapasztalja, hogy a mű­vészetek igazi művelőinek nagysze­rű emberi tulajdonságaik vannak, s mindent, amit tesznek, valamiféle mélységes humánum hat át, mindig azt az embert látják maguk előtt, akinek, akiért és akiről alkotnak. íme, néhány idézet az interjúkból: Antonín Martin Brousil, filmeszté­ta: ,,A film küldetése meszemenően az ember szolgálata, hogy segítsen az embernek egyre feljebb jutni, s nem az erkölcsi fertő mocsarába merülni. Ez a film nagy küldetése. “ Miroslav Flórian, költő: ,,Látom, mi­ként halnak meg a fák, s akkor azt gondolom, hogy a költemény lehet­ne az emberek közti kapcsolatok klorofilje, hogy az emberek testileg- lelkileg egészségesek legyenek. Ez egyúttal visszatérés a természethez, együttműködés a természettel.“ A szlovákul tudó magyar olvasó számára is igen értékes ez a könyv, amely a cseh kultúra 30 nagyságá­nak személyiségéről és alkotásairól tár fel eddig talán ismeretlen ténye­ket. Egyben rádöbbenti a csehszlo­vákiai magyar olvasót annak a tény­nek a nagyszerűségére, hogy saját kultúránkat két másik nemzet, a cseh és a szlovák kultúrájának hatósugarában fejleszthetjük. Ez hozzájárulhat nemcsak egymás jobb megismeréséhez, hanem kulturális értékeink kölcsönösen nagyobb megbecsüléséhez is. Az interjúala­nyokról Huszár Tibor fotóművész készített nagyszerű portrékat, me­lyek a könyv díszére válnak. SÁGI TÓTH TIBOR- Az ősszel megnyíló Moszkvai Nemzetközi Könyvvásár (MNKV) alapjául a kereskedelmi tevékeny­ség szolgál - hangsúlyozta Vaszilij Szlasztyenyenko, a Szovjetunió Nyomdászati, Könyvkereskedelmi és Kiadói Állami Bizottságának el­nökhelyettese. Ezt a kijelentést a sorra kerülő könyvfórum alkalmá­ból rendezett sajtókonferencián tet­te. Az MNKV-t hetedszer rendezik meg. Az idén sok újdonság várható. A Szovjetunióban végbemenő társa­dalmi-gazdasági reformok nyilván a könyvügy fejlődését is befolyásol­ják. Szakítanak a hagyománnyal és az MNKV-t szeptember 12-18 kö­zött tartják, nem pedig korábban, mint az előző években. Megváltozott a fórum elnevezése is - már nem „vásár-kiállítás", hanem csak „vá­sár", vagyis a kereskedelmi jellegre fektetik a hangsúlyt. A szovjet könyvkiadói és könyv- terjesztői szervezetek most először élnek azzal a számukra adott joggal, hogy mindenféle engedély és egyeztetés nélkül közvetlen gazda­sági kapcsolatokat létesíthetnek kül­földi partnereikkel. Ez feltétlenül az együttműködés új lehetőségeit tárja fel, a partnerek aktívabb keresésé­nek ösztönzője lesz. Az MNKV ’89 megrendezésének előkészületei a „Jöjjenek el és kös­senek üzletet“ jelszó jegyében foly­nak. Ez a felhívás aligha lepi meg a külföldi vendégeket, a szovjet ki­adók számára azonban sok tekintet­ben kinyilatkoztatásként hangzik. A szovjet könyvüzletemberek közös álláspontja mindazonáltal a követke­ző: a kereskedelemnek teljhatalmú úrrá kell válnia a moszkvai vásáron. A sajtókonferencián közölték, a vásár mindegyik napjának első felét a szakemberek számára tartják fenn. A vásárra meghívott és akkre­ditált vendégek száma lényegesen csökken. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy igen kényelmes feltételeket Egy évtizede érdemelte ki a Pél­dás Könyvtár megtisztelő címet az Ipoly nyéki (Vinica) közkönyvtár, melynek vezetője Terebessy Zoltán­ná. Szorgalmas munka, jó szervező­készség és nem lankadó lendület kellett ehhez, hiszen húsz éve még csupán falusias jellegű, alkalmi nyit- vatartással üzemelő, könyvkölcsön­zéssel foglalkozó könyvtár volt csu­pán. A tavaly még a művelődési házban rfiűködő könyvtár most új helyre költözött, ahol kedvezőbb fel­tételek között végezheti munkáját.- Gondolom, a költözés sok gon­dot okozott, de azért szívesen vállal­ták a többletmunkát? - jegyeztem meg, amikor a tetszetősen berende­zett helyiségeket végigjártuk.- Nem volt könnyű feladat, hiszen majd 14 ezer kötet könyvet kellett az új otthonba átszállítani, majd beren­dezni az új helyiségeket. Igyekez­tünk minél rövidebb idő alatt végez­ni, hogy az olvasók ne lássák kárát a költözködésnek, ösztönző volt számunkra, hogy a munkánkat ked­vezőbb feltételek között végezhetjük majd.- A változás hatással van-e a könyvtár munkájának eredmé­nyességére, az olvasók számának alakulására?-Tulajdonképpen az olvasók szempontjából lényeges változásra nem került sor, a könyvtár továbbra is a község központjában maradt. Bizonyos tekintetben előnyösebb a réginél, különösen az idősebb könyvtárlátogatóknak. Nekik nem kell a második emeletre felkapasz­kodniuk, mivel az épület földszintes. Itt is 700 körüli az olvasók száma.-A könyvválaszték megfelel az olvasók igényeinek?-Az állomány megközelíti a 14 ezret, melyből 8 és félezer kötet magyar nyelvű, tehát minden olvasó megtalálhatja az általa keresett könyvet. Előfordul az is, hogy nem rendelkezünk a keresett irodalom­mal, akkor más könyvtárakból igyek­szünk beszerezni azt. A múlt évben húsz alkalommal került erre sor. Hozzanak létre a cégek és kiadók képviselői számára. A kiállított könyvek száma is jóval kisebb lesz. Az MNKV ’89 kiállítási állványain főként csak olyan művek sorakoznak majd, amelyeknek ke­reskedelmi sikerük van. A Szovjetunió Nyomdászati, Könyvkereskedelmi és Kiadói Állami Bizottságának elnökhelyettese meg­jegyezte, hogy a szovjet szerveze­teknek az MNKV-én való részvételét elsősorban a szovjet kiadványexport fejlődése érdekeinek kell alárendel­ni. A kiállítás anyagában ezért első­sorban az 1990-es években megje­lenő kiadványok makettjei, valamint az egyes vásárok közötti időszak­ban kiadott, olyan könyvek szerepel­nek majd, amelyekből reális áru­készlet van. Tekintettel arra, hogy a külföldi résztvevők érdekeltek saját könyve­ik eladásában, a Szojuzknyiga és a Mezsdunarodnaja Knyiga szovjet könyvkereskedelmi egyesülések gondosan felkészültek nagy meny- nyíségű külföldi könyv megvásárlá­sára. Az MNKV ’89 keretében két nemzetközi szakkiállítás is lesz: „A könyv és a nemzetközi együtt­működés a világ élelmiszerproblé­májának megoldásában“ és egy tu­dományos-műszaki folyóirat-kiál­lítás. A szocialista országok kiadói már megerősítették széles körű részvé­telüket a vásáron; belga, svájci, NSZK-beli, ausztráliai, japán, indiai könyvkereskedelmi egyesülésektől és cégektől is érkeztek jelentkezé­sek. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kiadóvállalatai feltehetőleg növelik részvételüket az MNKV-én. Továbbra is érkeznek jelentkezések, és nincs kizárva, hogy az MNKV '89 a részt vevő államok és a termékei­ket kiállító cégek számát tekintve rekordot ér majd el. GAVRIIL PETROSZJAN (APN) Igyekszünk tehát a közel 2300 lélek­számú község lakóinak, valamint az ide járó környékbeli olvasóknak az igényét teljes mértékben kielégíteni. Terebessy Zoltánné vezetésével a könyvtár eredményes munkát vé­gez. Igazolja ezt az is, hogy a könyv­táros, hasznosítva a Bratislavai Könyvtárosi Szakközépiskolában ta­nultakat, a Losonci (Luőenec) Járási Könyvtárban, majd a Banská Bystri- ca-i Kerületi Könyvtárban szerzett tapasztalatokat, nem egész egy év­tized alatt az alig ezer kötet könyvvel rendelkező könyvtárból állandóan üzemelő példás könyvtárat hozott létre.- Milyen tevékenység jellemzi a könyvtárat, milyen rendezvények­re várja olvasóit?- Az év elején a részletes munka­tervbe sokrétű elképzelés került. Rendszeresen tartunk beszélgeté­seket az olvasott könyvekről, mese­délutánokat a helyi óvodásoknak, különféle vetélkedőket. A jeles év­fordulókról műsorok keretében em­lékezünk meg, író-olvasó találkozó­kat tartunk. Alig van szlovákiai ma­gyar író, költő, akivel ne találkoztak volna az elmúlt években olvasóink. Olykor magyarországi személyisé­gek is ellátogatnak hozzánk, előa­dást tartani, beszélgetni olvasóink­kal. Ezek rendezésében részt vesz­nek a tömegszervezetek, a helyi művelődési központ és az alapisko­la. Külön öröm számunkra, hogy a fiatalok rendszeres látogatói a könyvtárnak. Nem csak kölcsö­nözni jönnek, de szervezett tevé­kenység keretében délutánokat, es­téket is eltöltenek itt. Ebben nagy érdeme van Zsigmond Dénes „Ez a kiadvány a Kárpátok alján élő magyar költők, prózaírók, műfor­dítók és más alkotók müveit tartal­mazza“ - olvasom a vékony füze- tecske belső oldalán az eligazítónak szánt mondatot. Egyszerű és érthe­tő. Legalábbis 1989-ből nézve egy­szerű és érthető, mert e kiadvány, mely a Kárpátok alján élő magyar íróknak kínál rég óhajtott lehetősé­get a megszólalásra, alig vitathatóan csak az utóbbi évek politikai légkö­rének köszönheti létrejöttét. A Beköszöntő visszapillantásából megtudhatjuk, hogy hasonló kiad­vány megjelentetésére már voltak a múltban is kísérletek. Például 1954-ben Új Hang címmel útjára indult egy gyűjtemény, de ez éppúgy csak kísérlet maradt, mint az 1958- ban Kárpátok címmel megjelenő al­manach. A magyarázat: „A sztáli­nizmus továbbélő csökevényei, amelyek eleve gyanakvással fogad­tak minden nemzeti megmozdulást, nem tették lehetővé a további pró­bálkozásokat sem.“ A tavaly megje­lent Évgyűrűk '88 a hetvenes évek­ben szerveződött József Attila Alko­tóközösség szabálytalan időközön­ként megjelenő kiadványaiból nőtte ki magát évente egyszer megjelenő kiadvánnyá. A szerkesztők bizalma azonban megalapozott, s van re­mény a fejlődés folyamatosságára. Céljuk, hogy a jövőben rendszere­sen megjelenő folyóirattá váljanak. SZISZ-elnöknek, aki példásan irá­nyítja a község fiataljait. Vitákat ren­deznek, közösen hallgatnak zenét, néznek tévét. Gyakran fellapozzák az újságokat, a folyóiratokat. A 39 sajtótermék között találnak kedvükre valót, ám hiányolják, hogy kevés az ifjúsági lap.- Az olvasók között bizonyára vannak „törzstagok" is, akik el sem tudnák képzelni életüket a könyvtár nélkül. Kik a legaktívabb olvasók?- Számuk bizony magas, nehéz lenne felsorolni mindenkit. Az idő­sebbek közül Lukács Ferencet, id. Ha nem érkezik olvasó, Terebessy Zoltánnénak akkor is akad munkája (A szerző felvétele) Petrezsél Sándort említem, de szá­mos fiatal, köztük Annus Ferenc, Novák László is sokat olvas. A könyvbarátok között igen sokan vannak tizen-huszonévesek. Olya­nok is, akik családjukkal látogatják a könyvtárat. Közéjük tartozik Tóth József és Oroszlán István is. Az ilyen olvasók már segítség nélkül is eligazodnak a „könyvbirodalom­ban“, otthonosan mozognak a könyvállványok között, egyedül is megtalálják az olvasni valót. A fiatalokra a különféle verse­nyekben is lehet számítani. Korcsog Erzsi, Alarán Nóri, Dobos Aranka, Oroszlán Marika és még jónéhá- nyan hajlandók képviselni a köz­séget a kulturális és a politikai vetél­kedőkön. Közülük már többen jutot­tak el kerületi, sőt országos forduló­ig, ahol eredményesen képviselték „színeinket". Mindezek ismeretében elmond­hatjuk, hogy az Ipolynyéki Köz­könyvtár példásan teljesíti feladatát, szórakoztat, ismeretet gyarapít, kö­zösséget formál és alakítja a fiatalok gondolkodását. BÖJTÖS JÁNOS Évgyűrűk*88 Az említett közösségbe egyébként 21, már könyvet kiadott író tartozik, s körülbelül 50 azoknak a száma, akik még nem tették meg ezt a jelen­tős lépést a Parnasszus feié. A több mint 30 írást tartalmazó könyvecske, ha külsejében, papír- minőségében el is marad a mi iro­dalmi folyóiratunktól, szerkesztési szándékokban erős rokonságot mu­tat. A szépirodalom mellett helyet kívánnak adni más jellegű írásoknak is. Erről tanúskodnak az egyes ro­vatcímek is: Kézfogás, Hazai tükör, örökségünk, Kapcsolatok, Krónika Ezek a füzet egyharmad részét fog­lalják el. A szerzők egy része tájain­kon is ismert író: Balla László, Dup­ka György, Balla D. Károly, Vári Fá­bián László, többségük neve azon­ban még a határokon túl ismeretlen. Ha benyomásaimat röviden összegeznem kellene, azt monda­nám, a különböző rovatok közül a Hazai tükör tette rám a legna­gyobb hatást. Az itt szereplő írások, mint erős reflektorok világítanak be­le abba a közegbe, melyet az irodal­mi alkotások csak tétován, tört fény­nyel világítanak meg. Ilyen írás példá­ul az a szociográfiai ihletettségű ri­port, amely egy kisközség fejlődés­rajzáról szól, vagy az internacionaliz­musról és nemzeti önismeretről szóló vitazáró cikk, mely a Kárpátok alján élő magyarság legsürgetőbb teen­dőit foglalja össze. Lendvay Tibor Prágai beszélgetések Lubos Jurík könyvéről Szemléletváltozás a könyvpiacon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom