Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám, szerda

ÚJ szú 5 1989. VI. 7. , A partnerek ígérik: alapanyagból nem lesz hiány Új idény küszöbén a Novofruct Veszélyben az ózonpajzs A korán tavasziasra fordult időjá­rás meggyorsította és némely gyü­mölcs- és zöldségfélék esetében két-három héttel lerövidítette a ve­getációs időszakot, előbbre hozta a termés betakarításának idejét. Ebből kiindulva, legnagyobb kon­zervgyárunkban, az érsekújvári (Nő­vé Zámky) Novofruct állami vállalat­nál már május utolsó napjaiban be­szüntették a múlt évi termésből származó alapanyagok feldolgozá­sát, hogy mielőbb felkészülhesse­nek az új tartósítási idényre. Akárcsak az előző években, ezút­tal is mintegy 36 ezer tonna alap­anyag feldolgozását vették tervbe a vállalatnál. Hogy leszállítják-e a termelők ezt a mennyiséget, az egyelőre bizonytalan, ugyanis a he­lyenként jégesővel tarkított, kiadós május végi és június eleji esőzések néhol komoly kárt okoztak. Elsősor­ban Jatov, Perbete (Pribeta) és Su- rány (Őurany) körzetéből jeleztek károkat. Például a Surányi Gyü­mölcstermesztő Állami Gazdaság­ban előbb a kései fagy, azután az aszály, a közelmúltban pedig a jég­verés tett kárt az ültetvényekben, és természetesen a termésben. így kérdéses, képesek-e teljesíteni a 65 tonna szamóca szállítására tett ígé­retüket. Ebből a gazdaságból még május utolsó hetében útnak indítot­ták az első szállítmányt, ami annyit jelent, hogy 20 nappal korábban kezdődött a szamócaidény, mint más években. Vajon felkészült-e a vállalat a ko­rai idénykezdésre? A kérdésre Voj- tech Ivaniő mérnöktől, a Novofruct termelési igazgatóhelyettesétől kér­tünk választ. Elmondta, hogy ilyen korai kezdésre nem számítottak, de mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy veszteség nélkül feldol­gozzák a termelők által felkínált alapanyagot. A kilátások jók, hisz a megkötött szerződések tökéletes alapanyag-ellátást ígérnek. Sőt. Gyümölcsből 25, zöldségfélékből 18,7, fűszerpaprikából pedig 24 szá­zalékkal többet sikerült leszerződni a gyártási feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges termékekből. A legfontosabb alapanyagokat illető­en, almából és csemegeuborkából 40, paradicsomból 37,5, húsos pi­rospaprikából 93, a bébiételek nél­külözhetetlen alapanyagát jelentő karottából pedig 63 százalékkal ígér­nek többet a termelők, mint ameny- nyit a gyár eredetileg igényelt. Az elmondottak arról tanúskod­nak, hogy a partnergazdaságok szívügyüknek tekintik a konzervgyár optimális alapanyag-bázisának meg­teremtését. És nem csupán ők, de a háztáji árutermelést szervező kertbarát-alapszervezetek is, me­lyeknek munkáját a konzervgyár például külföldi uborkafajták magjá­nak behozatalával segíti. Ehhez a tőkés piacra irányuló kivitel jelen­tős túlteljesítésével teremtették elő a szükséges anyagiakat. Az igazgatóhelyettestől azt is megtudtuk, hogy a betakarítási, illet­ve feldolgozási idény meghosszab­bítása céljából partnereikkel szerző­dést kötöttek a szakaszos vetésre. A korai zöldségfélék - karalábé, kar­fiol, zöldhagyma, karotta stb. - után másodnövényként sok kertben fog­nak csemegeuborkát termelni a kon­zervgyár körzetében. Idén először tesznek kísérletet a legrövidebb te­nyészidejű Othelo uborkafajtával. Az együttműködés célja, hogy júliustól szeptemberig elnyújtsák az idényt, s minél többet tudjanak tartósítani a külpiacon keresett zöldségfélék­ből. Hasonló a helyzet a paradi­csommal is, hisz az idényről egyelő­re csak a tervekben olvashatunk, viszont a paradicsompüré tervezett mennyisége máris biztos vevőre ta­lált a tőkés piacon. A zöldségfeldolgozó részlegen még javában tartanak a szerelési munkálatok. Az új jugoszláv gépsor a zöldborsó átvételét és feldolgozá­sát könnyíti, illetve gyorsítja meg. Más lapra tartozik, hogy a csomago­lóanyagok - egyebek között éppen a zöldborsó tartósításához haszná­latos dobozok - beszerzése ismét buktatókkal jár, s az egyébként kifo­gástalan felkészülés ellenére bo­nyodalmakat okozhat a feldolgozási idényben. A Novofructnál a főidényt el sem tudják képzelni idénymunkások nél­kül. Elsősorban a fiatalok, a közép- és főiskolások segítségére számíta­nak. Az első, összesen mintegy 60 főből álló csoport június második felében áll munkába, később napon­ta mintegy 250 idénymunkás fog dolgozni a vállalatnál, beleértve a Lengyelországból érkező 20 fiatalt is. Az érsekújvári konzervgyár - im­már mint állami vájlaiat - az év eltelt szakaszában példásan teljesítette feladatait. Az árutermelésben 13 százalékkal túlteljesítette az idősza­ki tervet, gyümölcsízből, bébiételek­ből, őrölt pirospaprikából és kész­ételekből egyaránt többet készített a tervezettnél. Ha a partner nagy­üzemek és kertbarát-szervezetek megtartják szavukat, s hiánytalanul leszállítják az ígért alapanyagokat, az éves feladatok teljesítésével sem lehet baj a Novofructnál. KISS ÁRPÁD Ismereteink egyre újabb, gyakran nyugtalanító tényekkel bővülnek. S tetszík-nem tetszik a nyelvészek­nek, megnevezésükre egyre gyak­rabban kell használni az olyan sza­vakat, hogy immisszíó, szmog vagy eutrofizáció. Furcsa szavak bukkan­nak fel, mint például a freon, amely­ről hangzása alapján azt hihetnénk, inkább a Csillagok háborúja című scí-fiben van a helye, mint a napi sajtóban. Nem járunk messze az igazságtól, mikor mögötte valami baljóslatú dolgot sejtünk. A szórópa­lackokban hajtógázként, habképző anyagként, valamint a hűtőszekré­nyekben használt freonok ugyanis valóban egy Földünket fenyegető kozmikus veszély szövetségesei. Thomas Midgley angol tudós, aki alkalmazásukat leginkább szorgal­mazta, 1930-ban még teljesen ártal­matlan, ipari célokra ideális gázok­nak tartotta a freonokat. Hogy bolygónkon az élet ilyen változatos és csodálatos, az többek között a Földet körülvevő ózonréteg­nek köszönhető, amely a káros ibo­lyántúli sugarak nagy részét elnyeli. A hetvenes években már egyre sza­porodtak az intő jelek, hogy egyes mesterséges gázok, közülük is első­sorban a freon 11 és 12, az ózonnal vegyületeket alkotva e védőréteg vastagságát csökkentik. Korábban az ózon képződése és bomlása egyensúlyban volt, de ezt a sztra­toszférába kerülő freonok, a szuper­szonikus repülőgépekből kibocsátott nitrogén-oxid, a nitrogénműtrágyák­ból származó dinitrogén-oxid, a kéj­gáz felborította. E veszélyt tudatosítva a hetvenes évek végén az Egyesült Államokban a freonok felhasználását több terüle­ten megtiltották. A hadi ipar, a tűzvé­delem, az egészségügy azonban to­vábbra is alkalmazhatta azokat. Pél­dáját több iparilag fejlett ország is követte. Már-már úgy látszott a szel­lemet sikerül visszazárni a palackba. Néhány éve bombaként robbant a hír, egy sarkkutató expedíció meg­állapította „lyuk van" az Antarktisz felett lévő ózonrétegen. A bejelentés után sokan rádöbbentek a veszély nagyságára, az ibolyántúli sugarak rákkeltő hatására, az ózonpajzs szerepére. Az északi-sarkvidék fe­lett végzett vizsgálatok szintén meg­állapították, hogy hasonló jelenség­gel ott is számolni kell. Vajon milyen jövő vár Európa, Ázsia, Észak- Áfrika sűrűn lakott vidékeire, ha a NASA óvatos becslései beigazo­lódnak, s a jövő század közepéig az ózonréteg vastagsága minimum 10 százalékkal csökken? A kilátások egyáltalán nem biztatóak: ez évente kétmillióval több bőrrákos megbete­gedést, valamint az üvegházhatás felerősödését, azaz klímaváltozást jelent. Az intézkedések ellenére, hogyan fajulhatott idáig a helyzet? A harma­dik világ országainak a freontermé- kek iránti kereslete a becslések sze­rint 1982-84 között 16 százalékkal növekedett. A valóság azonban még ennél is rosszabb, mivel a becslé­sekhez Kína, a Szovjetunió és a ke­let-európai országok freonfelhasz- nálását nem vették számításba. Gondolni is rossz arra, ha elképzel­jük, mi lesz akkor, ha például a hűtő­ket továbbra is freonnal töltik, s min­den kínai család vágya teljesül: hű­tőszekrénye lesz. Sajnos úgy látszik a környezetvé­delem, a környezetkímélő technoló­giák alkalmazása csak a fejlett or­szágok kiváltsága lehet. Természe­tesen a harmadik világ keresletét a vegyi üzemek üzleti érdeke is támogatja, nem beszélve arról, hogy a jóval drágább környezetkímélő hajtógázokat aligha tudják megfi­zetni. Tán némi reményre ad okot, hogy két évvel a montreáli egyezmény bejelentése után az idén, március 5- én Londonban egy újabb, az ózon­réteg védelmével foglalkozó konfe­renciát tartottak, melyen az 1987-es egyezményhez további 14 ország csatlakozott. A montreáli okmányt aláíró 35 ország 1987-ben vállalta, hogy a freonok felhasználását 1993- ig 20, 1996-ig pedig 50 százalékkal csökkenti. A londoni konferencián, melyen Csehszlovákia is részt vett, sokan ettől jóval többet, a freonelő- állítás teljes beszüntetését követel­ték. örvendetes, hogy március ele­jétől Kanada és az Egyesült Államok e téren - a gyógyászatot kivéve - teljes tilalmat vezetett be. Csehszlovákia ugyan nem csatla­kozott a montreáli egyezményhez, de szintén a freonfelhasználás kor­látozására készül. A cigarettásdobozokon már ná­lunk is ott van a felírás: A dohányzás árt az egészségnek! Addig is míg a tervezett intézkedések megtörtén­nek mi lenne, ha a dezodoros szóró­palackokra is felkerülne a figyel­meztetés: Használata árt a Földnek! Az ózonpajzsot ugyan bizonyára nem ez menti meg, de a környezet- védelem nem spontán, hanem tuda­tosan irányított fofyamat, amelyre nevelni kell. POMICHALRICHÁRD Szamócaszüret a Surányi Gyümölcstermesztő Állami Gazdaságban, ahonnan már május utolsó napjaiban megérkezett a Novofructba az első szállítmány (A szerző felvétele) Az SZLKP KB postájából A joggal élni és nem visszaélni kell Mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy úgy érzi, sérelem érte. Ilyenkor különbö­zőképpen reagálunk. Van aki levelet ír, miközben azzal számol, ügyében az illetékes szerv az ő érdekében dönt. Sok levélíró leírja: bízik az igazságban, a korrekt ügyintézésben, mivel tudja, hogy ez a szocialista demokrácia alapelve. Azt is elismeri, legalábbis a többség, hogy az ügyintézésben döntő szerepük van az objektív tényezőknek, még akkor is, ha azok nem az ő igazát igazolják. Az objektív tényezők figyelembe vétele a társadalmi viszonyok meghatározó jele. Többségünk ezt elismeri és respektálja. Az SZLKP Központi Bizottsága azonban olyan leveleket is kap, amelyek tanúsítják, élnek köztünk olyanok is, akik saját elképzeléseik rabjai és minden más, az objektív valóságra támaszkodó nézetet elvetnek, össze tudnak veszni környezetükkel, gyakran durva szavakkal sértegetik az idegen embereket, az illetékes szervek munkatársait, akik beosztásuknál fogva kapcsolatba kerültek ügyükkel és csupán kötelességeiket teljesítették, amikor csakis az objektív tények alapján döntöttek az ügyben. „Bocsánatot kérek, hogy önökhöz és nem a presovi járási vagy a kelet-szlovákiai kerü­leti pártbizottsághoz fordulok" - kezdi levelét a presovi R. M. „A vitatott ügyet a presovi járási pártbizottság plénumán megemlítették M. Rovniak elvtársnak, a Presovi Városi Nemzeti Bizottság elnökének, aki a konkrét kérdésre nem adott konkrét választ és a járási pártbizottság plénuma ezt elfogadta". A levél­író mellékelte az ügyre vonatkozó valameny- nyi iratot. Levelét a CSKP KB az SZLKP KB- nak továbbította. Kiderült, R M. rövid időkö­zökben hét levelet küldött különböző intézmé­nyeknek, a városi nemzeti bizottságtól kezd­ve a Csehszlovák Rádión keresztül a CSKP Központi Bizottságáig, a presovi Vörös Had­sereg és Culen utcán lévő útjelzések áthelye­zése és az átmenőforgalom elterelése ügyé­ben. Abból kiindulva, hogy a pártszervek nem helyettesíthetik az állami szerveket, R. M. levelét a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságnak küldték, amely a helyszínen foglalkozott az üggyel. A vizsgálat gyakorlati­lag megerősítette a városi nemzeti bizottság 1988. október 24-i válaszának helyességét, amelyet azonban levélírónk visszautasított, azt állítva, hogy tudatos hazugságot tartal­maz. Mivel ő állítólag sohasem kérte a teher­forgalom kizárását az utcából, hanem az átmenőforgalom okozta zaj megszüntetését. Megjegyezzük, hogy R. M. augusztus 30. és 31-i, valamint szeptember 5-i levele az át­menőforgalom megszüntetését követeli. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság vizsgálata kapcsán többek között ezt írja: „A Békevédők utcáját felújítják, és ezért a közle­kedést többek között a Vörös Hadsereg és a Culen utcára terelik át. Ezért kérésének nem tudunk eleget tenni." A levélíró minder­ről már azelőtt is tudott, hogy elküldte leveleit a különféle intézményeknek. A kerületi nem­zeti bizottság válaszában felajánlja, hogy cserélje el lakását a levélíró a város csende­sebb részébe. Vagyis, maximális mértékben figyelembe vették az állampolgár korát és egészségi állapotát. Véleményünk szerint tel­jesen fölösleges volt ebben az esetben a szé­les körű levelezés, a helyszíni vizsgálatok, meg kellene bízni a városi nemzeti bizottság munkatársaiban, akik ezt a bizalmat meg is érdemlik. Egészen más ügyben levelezett a hivata­lokkal több éven keresztül a szenei (Senec) L. S. A városi nemzeti bizottságtól, az elnöki hivataltól, a pártszervektől kért segítséget, hogy soron kívül vezessék be a gázt lakóhá­zába. Leveleiben más problémáit is ismertet­te. Kiderült, hogy a levélíró rokkantnyugdíjas, nem végezhet nehéz, fárasztó munkát, s ezért nem is tud szénnel fűteni. A fűtőolajjal üzemeltetett központi fűtés miatt az olaj árá­nak emelkedése óta anyagi nehézségekkel küzd, mivel nyugdíjából nem tudja az olajat megvenni. Ezért azt kérte, részesítsék őt előnyben a gáz bevezetésénél. A pártszer­veknek nincs lehetőségük az ilyen problémák megoldására, ezért a levelet a Nyugat-szlo­vákiai Kerületi Nemzeti Bizottságnak küldték, amely ismételten foglalkozott a kérdéssel. Kikérték a városi nemzeti bizottság vélemé­nyét is. A kivizsgálása során megállapították, hogy a gáz bevezetése nem a városi, járási, vagy kerületi nemzeti bizottság munkatársain múlik, mivel abban a városrészben, ahol L. S. él, hiányzik a közművesítés, és bár megvan a szükséges pénz, még nem dolgozták ki a gázvezeték lerakásának terveit. A szakem­berek véleménye szerint egy utca gázműve- sítése külön nem oldható^ meg és a kérvény visszautasítását indokló műszaki problémák megoldása nem tartozik a városi nemzeti bizottság hatáskörébe. A levélírónak ezt többször megmagyarázták, de ő ezt nem fogadta el és tovább írta leveleit. Ezeket elolvasva meg is értettük őt hiszen valóban segítségre szorul. Csupán egyet nem értet­tünk, azt, hogy teljesen ártatlan személyeket vádolt azzal, hogy nem viszonyulnak megér­téssel problémáihoz. Nézetünk szerint a ne­héz sorsú személyeknek is meg kell őrizniük emberi méltóságukat, korrekten kell viszo­nyulniuk azokhoz, akik nem bántják őket. Ezt sohasem szabad elfelejteni. xxx A nemzeti bizottságok dolgozóinak munká­ját lebecsülő hasonló levélből több is érkezik hozzánk. így például a komáromi (Komárno) L. P segítséget kért az állampolgári együtté­lés szabályainak megsértése miatt. Azzal vádolta a városi nemzeti bizottságot, hogy szomszédját, Á. Sz.-t pártolja és ügyével nem is foglalkozik. Végül megállapították, hogy éppen a panaszos felesége sértegeti a szom­szédokat és a városi nemzeti bizottság helye­sen járt el. További példákat is felsorolhat­nánk, valamennyi megerősítené, nem könnyű a nemzeti bizottságok munkatársainak és mindazoknak a dolga, akik emberekkel kerül­nek kapcsolatba. Utóvégre ezt ők maguk is nagyon jól tudják. Ők döntöttek, hogy a népet akarják szolgálni, de úgy gondoljuk, joggal utasítják vissza, amikor egyesek szolgáknak tekintik őket. Minden állampolgárunk élhet jogaival, de sohasem szabad a jogokkal visz- szaélm és kulturálatlanul viszonyulni azok­hoz, akik a jogrend betartásáért felelnek. Az említett esetekben a több szinten végzett vizsgálat eredménye azonos volt az első vizsgálatéval, de a levélírók ezt nem voltak hajlandók elismerni, pedig objektív tényekről volt szó. A vizsgálatok fölöslegesek voltak, a szervek munkatársai időt és pénzt veszítet­tek. Néhány esetben az ilyen kivizsgálások több ezer koronába kerülnek Gondoljunk csak arra, hogy naponta több tucat ember az ország egyik végéből a másikba utazik, hogy tisztázza a már tisztázott kérdéseket és ez igazán nem olcsó szórakozás. Mindez pedig csak azért van, mert valakik saját elképzelé­seik rabjaként szubjektiven védelmezik néze­teiket. Megtehetik, számukra ez semmibe se kerül, mi, a többi állampolgár viseljük a költ­ségeket. Talán igazuk van azoknak, akik szerint a második vizsgálat költségeit azon személyeknek kellene kiszámlázni, akik fele­lősek érte. Bizonyára mindenki meggondolná, hogy ismételt vizsgálatot kérjen egy bizonyos ügyben vagy azért mert az első esetben felelőtlen volt, vagy pedig azért, mert nem ismeri el az objektív helyzetet. Egyelőre csak abban bízhatunk, hogy egyre kevesebb ilyen eset lesz. -ben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom