Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. VI. 7. A hadsereg ellenőrzi Peking egész belvárosát A hatóságok szerint még nem sikerült leverni az „ellenforradalmi lázadást“ • Washington Kína-eilenes lépései (ŐSTK) - Tegnap reggel viszonylagos nyugalom volt Pekingben, ennek ellenére feszült maradt a helyzet. Hírügynökségek jelentései szerint éjszaka Peking több részén voltak lövöldözések, ezek csak a hajnali órákban szűntek meg. A Tienanmen téren harckocsik tucatjai és katonák ezrei vannak, sűrűn szállnak le itt a katonai helikopterek. Az éjszakai összecsapások nyomán a város déli részén 30 katonai jármű égett ki. Az összecsapásokról további részletek nem ismeretesek. Gyakor­latilag a hadsereg ellenőrzése alatt tartja az egész belvárost, a központi térre vezető utcákat, s a külvárosok­ban is megnövekedett a katonai egységek száma. Az újságokat nem terjesztik, szá­mos üzlet zárva maradt, köztük a diplomata negyed áruháza is. Az élelmiszerárak gyorsan emelked­nek, s a hiánytól tartva megkezdő­dött a felvásárlás. Nem működik a tömegközlekedés, ugyanígy szá­mos üzem sem. A kínaiak nagy része fél elindulni munkahelyére. A rádió és a televízió sugároz mű­sort, viszont az Új Kína hírügynök­ség jelentősen korlátozta a hírszol­gálatot. A pekingi rádió tegnap sugározta a városi tanács és a rendkívüli álla­pot megtartására felügyelő katona­ság parancsnokságának közlemé­nyét. Ez utasítja az állampolgárokat, hogy ne menjenek ki az utcákra, nehogy felesleges áldozatok legye­nek. A munkásokat és a hivatalno­kokat felszólítja szolgálati kötelessé­geik teljesítésére. A közlemény hangsúlyozza, hogy Szajjad Ali Khamenei Az Iráni Iszlám Köztársaság je­lenlegi elnöke, az elhunyt Khomeini imám által kijelölt utód, az ország új politikai és vallási vezetője 1939- ben született Khoraszan tartomány Mashad városában. A „szent város­ban“, Kumban tanult, Khomeini ta­nítványa volt. 1963 óta vett részt a sah elleni mozgalomban, többször letartóztatták. A sah bukása és Kho­meini hazatérése után az új rend­szer első hónapjaiban a legfonto­sabb hatalmi funkcóit betöltő Iszlám Forradalmi Tanács tagja volt, majd pártjának, az Iszlám Köztársasági Pártnak megalakulásától egészen 1987-ig főtitkára. 1981 októberében lett a köztársa­ság elnöke, miután Radzsai, az ad­digi elnök bombamerénylet áldoza­tául esett. Az iráni hatalmi harc az évi „merénylet-háborújának“ szele öt is meglegyintette: 1981 június végén az ellene végrehajtott bomba- merénylet során súlyosan megsebe­sült. Khamenei igazán akkor vált is­mertté az országban, amikor az imám kinevezte őt Teherán pénteki imavezetőjévé. Ez különleges befo­lyású hivatal, hiszen gyakorlatilag a főváros minden közigazgatási tisztségviselője fölé emeli betöltőjét. Nyilván ennek köszönhette, hogy 1985-ben meggyőző többséggel, a leadott szavazatok 85,6 százalé­kával választották meg ismét Irán elnökévé. Khameneinek hodzsatoliszlám rangja van a síita vallási hierarchiá­ban, ami komoly egyházi felkészült­séget jelent, ezt a címet vallási­tudományos vizsgák sikeres letétele után nyerik el a ranglétrán már ma­gasra jutott papok. A legtekintélye­sebb hodzsatoliszlámok lesznek azután az ajatollahok. Ez az egyházi karrier alapozta meg a mérsékelt irányvonal és pragmatikus gazdasá­gi reformok híveként ismert Khame­nei politikai karrierjét. Irán nyolc évig „második embare“ az imám halála után most feljut a csúcsra. (gzs) az „ellenforradalmi lázadást“ a fő­városban még nem sikerült leverni, maroknyi ember folytatja a rabláso­kat és gyújtogatásokat, rémhíreket terjeszt és barikádokat emel, hogy megakadályozza a katonai konvojok mozgását és a tömegközlekedést. Ezek az emberek megtámadják a katonákat és a közbiztonsági ala­kulatok tagjait, a katonákkal szem­beni ellenállásra ösztönzik a lakos­ságot - állítja a nyilatkozat. A pekin­gi hatóságok felszólították a lakos­ságot, segítsenek a katonáknak és a közbiztonsági egységeknek a rend mielőbbi helyreállításában. xxx George Bush amerikai elnök a katonaságnak a tüntetők elleni bevetésére reagálva hétfőn bejelen­tette: az USA kormánya úgy döntött, leállítja Kínával a kormányközi ke­reskedelmet, a magánkereskedel­men alapuló katonai szállítmányokat és lemondja katonai személyiségek kölcsönös látogatásait. Fehérházi sajtókonferenciáján Bush közölte, az USA nem rendeli haza pekingi nagykövetét. A kormánynak és az ellenzéknek egyaránt támogatnia kell a reformok útját Vélemények a lengyel választások utáni helyzetről (ÖSTK) - Lengyelországban a vasárnapi parlamenti választásokon jelentős sikert értek el a Szolidaritás jelöltjei - állapították meg a központi lengyel napilapok. Egyben felhívták a figyelmet, hogy több választási körzetben június 18- án második fordulót tartanak, mivel számos jelölt nem szerezte meg a szükséges mennyiségű szavazatokat. A lapok rámutattak, hogy a 62,11 szá­zalék az elmúlt évek legalacsonyabb vá­lasztási részvételét jelezte. A Gazeta Wyborcza című ellenzéki napilap szerint ez a kerekasztal-megbeszéléseken elfo­gadott megállapodásokkal szembeni bi­zalmatlanságot és a társadalom jelentős részének folytatódó passzivitását jelzi. A lapok közölték Jan Bisztyga, a LEMP KB szóvivőjének nyilatkozatát, amelyben elmondta: a kormánykoalíció tisztában volt a kockázatokkal, de a számára ked­vezőtlen eredmények ellenére is követke­zetes marad. A Szolidaritásnak szintén felelősséget kell vállalnia az államért, az állam stabilitásáért a választások után, mondotta. Wojciech Jaruzelski még a választások előtt javasolta a nagykoalí­ció létrehozását. Most az ellenzékkel kö­zösen kell .erőfeszítéseket tenni a rend fenntartása érdekében. Ha az avanturiz- mus anarchiába sodorja Lengyelorszá­got, akkor a demokrácia és a nyugalom komoly veszélybe kerül. Lech Walesa, a Szolidaritás elnökének szóvivője rámu­tatott, a választások eredményei a Szoli­daritás véleménye szerint bizonyítják; a lengyel társadalom határozott kívánsá­ga, hogy végrehajtsák a radikális refor­mokat az országban. Ezt csak a kerek­Bhutto az USA-ban (ŐSTK) - Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök hétfőn hatnapos látoga­tásra az Egyesült Államokba érkezett. A tervek szerint Washingtonban találkozik George Bush amerikai elnökkel és James Baker külügyminiszterrel. Bhutto tárgyalásainak programján az afganisztáni helyzettel, a pakisztáni kato­nai atomprogrammal, valamint az ameri­kai fegyverszállítással kapcsolatos kérdé­sek szerepelnek. Ezért a pakisztáni-kor­mányfő megbeszéléseket folytat majd Richard Cheney hadügyminiszterrel. asztal-megbeszélések összes résztve­vőjének hozzájárulásával lehet megvaló­sítani, hangsúlyozta. A Rzeczpospolita című kormánylap szerint az egyensúly megőrzése szem­pontjából fontos, hogy mindkét fél támo­gassa a kompromisszumok útját, valamint a kormány és az ellenzék közötti párbe­szédet. Ezzel a stratégiával megnyerhet­nék a még határozatlan állampolgárokat és erősíthetnék a reformpolitikát támoga­tók táborát. Bronislaw Geremek, a Szolidaritás politikai tanácsadója a Gazeta Wyborczá- nak adott nyilatkozatot. Szerinte a szava­zás semmit sem változtattak, mert nem is változtathattak. A Szolidaritás bizonyos­ságot szerzett arról, hogy a kompromisz- szumot célzó politikájával egyetért a tár­sadalom túlnyomó többsége, s ezért erős partnerként léphet fel. A kormánynak ugyanakkor tudatosítania kellene, hogy a kerekasztal-megállapodások biztosítot­ták a rendszer további létezését. (ŐSTK) - Folytató dik az Ural középső részén elterülő Baskí­riában a transzszibé­riai vasútvonalon va­sárnapra virradóan történt gázrobbanás következményeinek a felszámolása. A TASZSZ szovjet hírügynökség tegnapi közlése szerint a Cseljabinszk-Ufa szakaszon bekövet­kezett detonáció és vasúti szerencsétlen­ség körryékén a tűz­veszélyt sikerült fel­számolni. A robbanás következtében meg­rongálódott vasútvo­nalon már normalizá­lódott a helyzet: teg­naptól helyreállt nem­csak a személyforga­lom, hanem a teher­fuvarozás is. A sebesülteket elsősegélyben ré­szesítik, majd katonai gépekkel és helikopterekkel fokozatosan az égé­si sérülések kezelésére szakosodott kórházakba szállítják, főleg Cselja- binszkba. Eddig 65 pácienset szállí­tottak el az egyik legkorszerűbben felszerelt moszkvai klinikára. A szovjet vezetők a világ szinte valamennyi területéről egymás után kapják a részvéttáviratokat. Részvé­tét fejezte ki többek között Javier- Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár, Franz Vranitzky osztrák kancellár, Dániel Ortega nicaraguai és Husz- szein Ersad bangladesi elnök is. Üzbegisztán A Ferganai kerületben változatlanul tart a feszültség A török nemzetiségűek elégedetlensége robbantotta ki a zavargásokat (ŐSTK) - Vagyim Batalin szovjet bel­ügyminiszter szerint az üzbegisztáni Fer­ganai kerületben kiprovokálták a múlt hét­végi zavargásokat. A szovjet televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: az összetűzések mögött olyan erők állnak, akik a helyzet destabilizálására töreked­nek és ártani akarnak az átalakításnak. A miniszter hangsúlyozta, a szovjet kormány intézkedéseket foganatosított a zavargások beszüntetésére, a belügy­minisztérium 7 ezer tagját áthelyezték a Ferganai kerületbe. A Komszomolszkaja Pravda című szovjet napilap riportban foglalkozott az elmúlt napok eseményeivel. A lap emlé­Eltemették Khomeinit (ŐSTK) - Teheránban tegnap mégis sor került a szombaton elhunyt Khomeini ajatollah temetésére. Az iráni tévé egye­nes adásban közvetítette a rendkívül rö­vid ceremóniát, amelyre azután rögtön sor került, hogy másodszorra sikerült le- szállnia az imám földi maradványait szál­lító helikopternek a temető mellett. Eredetileg tegnap azt közölték, hogy a szertartásra csak későbbi napon kerül sor, mivel az imámot gyászoló, Teherán­ba érkezett mintegy 10 milliós tömeg teljesen megbénította a fővárost és el- özönlötte azt a 20 kilométeres, háromsá­vos utat, amely az északi elővárost köti össze a temetővel. Az ÍRNA hírügynökség tegnap közölte, hogy hétfőn több tucat személy megsebe­sült, nyolc embert halálra tapostak és vagy félezren megsebesültek, mivel a fa­natizált tömegek igyekeztek minél köze­lebb jutni a ravatalhoz. Mivel gépkocsin képtelenség volt a temetőbe szállítani az imám földi maradványait, a szarkofágot helikopteren próbálták elszállítani, köz­ben azonban a nagy tülekedésben a szar­kofág a földre zuhant, majd mégis sikerült helikopterrel eljuttatni a temetőbe. Mihail Gorbacsov tegnap táviratban fejezte ki mély részvétét Khomeini imám elhunyta miatt. A Khamenei államfőhöz intézett távirat hangsúlyozza azt, hogy Khomeini nevéhez fűződik az az időszak, amelyben a két ország közötti kapcsola­tok aktívan fejlődtek. keztetett arra, hogy az incidens két piaci kofa veszekedésével kezdődött Margilan városban, majd az üzbég és a török nemzetiségű fiatalok összetűztek. Azisz Naszirovnak, az Üzbég Komszomol KB első titkárának tájékoztatása szerint több tucat személy életét vesztette és jelenleg 185 embert ápolnak kórházban. A térségben továbbra is feszült a hely­zet, írja a lap. Margilan utcáin emberek csoportjai gyülekeznek, dorongokkal és vasrudakkal felszerelt fiatalok, köztük többnek lőfegyvere van. A városban má­sodik napja van érvényben az éjszakai kijárási tilalom. A körülményeket még ki kell vizsgálni, de már most nyilvánvaló, hogy a sztáliniz­mus időszakában Grúziából áttelepített törökök érlelődő elégedetlenségének a következményeként robbantak ki a za­vargások. Eritreai béketerv (ŐSTK) - Az etióp parlament hétfői rendkívüli ülésén béketervet hagyott jóvá Eritrea kérdésének megoldására. Az egy­hangúlag jóváhagyott dokumentum sze­rint a kormány kész bármely féllel, amely ez iránt érdeklődést mutat, tárgyalásokat kezdeni a polgárháború befejezéséről. A tárgyalásoknak mindennemű előfeltétel nélkül kellene megvalósulniuk, nyíltan és megfigyelő jelenlétében, s a megfigyelőt kölcsönös megállapodás alapján jelölnék ki. Ha Allah megbüntetné az embereket vétsé­gükért, akkor nem hagyna a Földön egyetlen élőlényt sem, ami mozog, ő azonban hala­dékot ad nekik egy szabott határidőig. És ha eljön a határidejük, nem késleltethetik azt egy órával sem, és nem is siettethetik. Korán, 16. szúra Eljött a határidő Khomeini számára is. Az agg politikus egy évtizeden át állt Iránban a hata­lom csúcsán. Ez az évtized kétségkívül az övé volt. 1979 januárjának utolsó napján tért vissza Teheránba, hogy elfoglalja azt a helyet, amelyet a sah hatalmát megdöntő tömegek szántak neki. Neki szánták, mert - bár évekig száműzetésben élt - ő volt a monarchiaellenes mozgalom vezére. Még az a baloldal is támogatta, amellyel rövide­sen nagyon határozottan leszámolt - vallási ala­pon. Kezdetben még elismeréssel szólt a mu- dzsaheddinek önfeláldozó harcáról, sőt a kom­munisták elszántságát és kitartását is elismerte, de miután megszületett az iszlám köztársaság, mint „istenteleneket“ söpörte le őket a politikai színtérről. Hasonló ellentmondások kísérték végig Kho­meini tízévi országlását. Bár lemondott minden közjogi méltóságról, és Teheránból Kumba költö­zött, hogy kizárólag vallási ügyeknek szentelje életét, Iránban semmi sem történhetett az imám jóváhagyása nélkül. Bármiről is döntött a parla­ment, a kormány vagy maga az államfő, minden csak terv volt, amíg Khomeini rá nem bólintott. Ez magyarázható azzal, hogy egy iszlám köztársa­ságban minden vallási ügy, de azzal is, hogy senki sem merészelt szembefordulni az imámmal. Lényegében tehát névlegessé vált a köztársa­ság léte, s egy erős „imám-rendszer“ alakult ki, amelyben a mullahoké lett a döntő hatalom, mivel Khomeini fenntartások nélkül csak bennük bízott. Az iszlám törvényeire hivatkozva meg lehetett hiúsítani minden olyan döntést, amely a tényle­ges világi hatalom megteremtésére irányult. Lét­rejött az új iráni politikai emigráció, vagy inkább az „új“, mivel egy jelentős része már másodíz­Imák az imámért ben választotta az önkéntes száműzetést, nem is szólva arról, hogy többen közülük Khomeini szűk környezetéhez tartoztak, 1979-ben vele együtt tértek vissza Iránba. Ilyen körülmények között nem is hatott a meg­lepetés erejével, hogy Montazeri ajatollah vissza­lépése után az agg imám Ali Khamenei hodzsa- toliszlámot, a köztársaság főpapi elnökét jelölte ki utódjául. Voltak, persze, más tippek is: Hasemi Rafszandzsani, a parlament elnöke és Ahmed, Khomeini fia és fő tanácsadója. Úgy tűnik, az imám nem választott rosszul, hiszen Khamenei arról ismert, hogy ügyesen lavírozik a mérsékelt és a radikális erők között, s már többször vállalta a közvetítő általában hálátlan szerepét. Azonkí­vül igazán jól jött neki az ország vallási és politikai vezetőjének a posztja, hiszen a valószínűleg augusztusban megtartandó elnökválasztáson már nem indulhatott volna, az iszlám alkotmány ezt nem teszi lehetővé. A két valószínű elnökje­lölt, Rafszandzsani és az ifjú Khomeini már támogatásáról biztosította a 49 éves vezetőt. Nyilván abban bízva, hogy számíthatnak majd az ő támogatására. Ugyanis olyan jogkörrel rendel­kezik, amellyel nagymértékben befolyásolhatja az elnökválasztás eredményét. Feltéve, ha au­gusztusig képes lesz pozíciója megszilárdításá­ra, a tényleges „hatalomátvételre“. Nem könnyű feladat ez egy olyan markáns személyiség után, mint amilyen Khomeini volt. Irán népe a jelek szerint nagyon nehezen viseli a majd* kilencvenéves imám halálát. Negyven­napos gyászt rendeltek el az országban - de ez csak formalitás. Az egész ország gyászolja a ha­lottat, egy egész ország imádkozik érte Khame­nei is szeretett volna imát mondani az elődje földi maradványait őrző üvegszarkofág mellett, de a tömegtől nem jutott oda... Irán az imámért imádkozik, aki végakaratában egységre szólította fel a muzulmánokat, mivel csak ez garantálhatja vezető szerepüket a világ­ban. Az utód vezető szerepét ma még nagyon kevés, ami garantálhatja. Lehet, hogy neki nem­csak az imámért kell imádkoznia... GÖRFÖL ZSUZSA Helyreállt a forgalom a transzszibériai vonalon Képünkön katonák az egyik utas maradványait szállít­ják el (Telefoto-ŐSTK) E J RCKÉPCSARNOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom