Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám, péntek

ENSZ-fótitkári jelentés: Közép-Amerikában romlott a politikai légkör A világszervezet megfigyelő csoportot küld a nicaraguai választásokra (ŐSTK) - Javier Perez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára felhívta a Köz­gyűlés és a Biztonsági Tanács fi­gyelmét a közép-amerikai államfők által aláírt egyezmény megvalósítá­sával kapcsolatos problémákra. Szerdai jelentésében megállapítot­ta, hogy a legutóbbi regionális csúcsértekezlet óta rosszabbodott a politikai légkör. Az eredetileg jövő hétre tervezett közép-amerikai csúcsot ismét elha­lasztották, állítólag azért, mert az időpont egybeesik Carlos Menem, Argentína új államfőjének hivatalba iktatásának dátumával. Rodrigo Madrigal Costa Rica-i külügyminiszter San Jóséban közöl­te: nincsenek meg a feltételek arra, hogy megvalósuljon a közép-ameri­kai helyzet rendezésével foglalkozó különbizottság találkozója. Az öt kö­zép-amerikai külügyminiszter által alkotott testületnek az lett volna a feladata, hogy jóváhagyásra a csúcsértekezlet elé terjessze a kö­zös tervet a hondurasi területen te­vékenykedő nicaraguai ellenforra­dalmárok leszereléséről és hazaté­réséről. A Costa Rica-i külügyminiszter hangsúlyozta, a különbizottság ülé­se nélkül nem kerülhet sor a legu­tóbbi halasztás után július végére tervezett regionális csúcsértekezlet­re sem. Dániel Ortega nicaraguai államfő szerdán élesen bírálta néhány Cos­ta Rica-i és hondurasi hírközlő esz­köz Nicaragua ellen irányuló kampá­nyát. Mint mondotta, ennek az a cél­ja, hogy csorbát ejtsenek a sandinis­Tűzpárbaj a zöld vonal mentén Libanon és Egyiptom helyreállította diplomáciai kapcsolatait • Moszkvában tárgyalt a marokkói külügyminiszter (ÖSTK) - Libanonban tegnap an­nak ellenére folytatódtak a fegyve­res összecsapások, hogy a három­oldalú arabközi bizottság azonnali tűzszünet meghirdetésére és a konf­liktus politikai rendezésére szólított fel. A keresztények lakta területeket reggeltől lőtték a szíriai rendfenntar­tó erők által ellenőrzött térségekből. A Michel Aún tábornok vezetése alatt álló keresztény alakulatok vá­laszképpen Bejrút muzulmán negye­deit lőtték. A fővárost megosztó ún. zöld vonal mentén az összecsapá­sokban szerdán három polgári sze­mély vesztette életét. A muzulmán csoportok üdvözöl­ték az arabközi bizottság javaslatát a békefolyamat beindítására és be­jelentették, készek együttműködni a bizottsággal. Aún tábornok és más keresztény képviselők azonban az ország szuverenitása megsértésé­nek nevezték a javaslatot, hogy az ország határain túl üljön össze a li­banoni parlament. Mint ismeretes, a bonyolult politikai és katonai hely­zet miatt a parlament már hónapok óta képtelen összeülni az ország területén. Kairóban a külügyminisztérium bejelentette, a tegnapi nappal Liba­non helyreállította diplomáciai kap­csolatait Egyiptommal. A diplomáci­ai kapcsolatok Libanon és Egyiptom között - hasonlóan mint Egyiptom és az arab országok többsége kö­zött - 1979-ben szakadtak meg, amikor Kairó különszerződést kötött Izraellel. Madár kontra MÍG (CSTK) - A párizsi Bourget repülőtéren három héttel ezelőtt az okozta a Mig 29-es szovjet vadászgép balesetét, hogy ma­dárral ütközött össze - közölte a Szocialisztyicseszkaja Induszt- rija napilap a vizsgálat hivatalos eredményeire hivatkozva. Mint ismeretes, a szovjet vadászgép a start után négy másodperccel zuhant le, a pilóta katapultált és csak könnyebb sérülést szenve­dett. Az alapos vizsgálat ered­ményeként megszenesedett tol­lat találtak az egyik motorban. Normális repülésnél a madár­ral való összeütközés nem oko­zott vona balesetet, de a ka­tasztrófa pillanatában a repülő­gép mindössze 160 méterrel volt a föld felett, s a másik hajtómű ereje nem volt elég a kárt szen­vedett gép egyensúlyának hely­reállításához. Az Arab Államok Ligájának a liba­noni válság megoldásával megbízott háromtagú bizottsága képviseleté­ben Moszkvában járt Abdái Latit Filali marokkói külügyminiszter. Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminisztert tájékoztatta azokról a lépésekről, amelyeket a bizottság tesz a casablancai arab csúcs hatá­rozatainak megvalósítása érdeké­ben. A találkozón Sevardnadze hangsúlyozta, a Szovjetunió teljes mértékben támogatja a bizottság békeerőfeszítéseit, s ez ügyben kész az együttműködésre. ta népi forradalom tekintélyén és megakadályozzák a jövő év február­jára tervezett választásokat. Az említett reakciós hírközlő esz­közök azzal vádolják a nicaraguai kormányt, hogy az állítólag a hondu­rasi vezetők eltávolítására és a had­sereg ellen irányuló felkelés kirob­bantására törekszik. Az elmúlt na­pokban jelentősen kiéleződött a két ország közötti viszony, s a hondura­si kormány néhány tagja a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítását kö­veteli. Az ENSZ eleget tett Nicaragua kérésének, s a választások idejére megfigyelő csoportot küld a közép­amerikai országba. Erről a lépésről Javier Perez de Cuellar és a sandi­nista kormány képviselői egyeztek meg. Az ENSZ New York-i székhe­lyén szerdán közölték, hogy a megfi­gyelő csoport augusztus elején ét­kezik Nicaraguába, s jelen lesz a vá­lasztási lista ellenőrzésénél, vala­mint a szavazatok összeszámlálá- sánál. xxx Grenadában szerdán lelőtték Cosmos Raymondot, a karibi szi­getország rendőrparancsnokát és John Butler amerikai diplomatát. Grenadai jelentések szerint Ray­mondot és Butiért egy rendőr lőtte le, aki egy további kis karibi ország­ból, Saint Vincentből érkezett. A me­rénylő a későbbi tűzpárbajban életét vesztette. Amerikai szenátorok a genfi tárgyalásokon (ŐSTK) - Genfben az atom- és űrfegy­verekről folyó tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttség tagjai találkoztak a wa­shingtoni törvényhozás képviselőinek csoportjával, amely Claiborne Pellnek, a szenátus külügyi bizottsága elnökének a vezetésével a tárgyalások jelenlegi állá­sával ismerkedik. A megbeszéléseken eszmecserét folytattak a stratégiai fegyverek 50 száza­lékos csökkentésére vonatkozó megálla­podás kidolgozásával összefüggő kérdé­sekről, továbbá a két ország rakétaelhárí­tó rendszereit korlátozó, 1972-ből szár­mazó kétoldalú szerződés megtartásáról. Pell szenátor úgy vélte, hogy a jövő évben már sor kerülhetne az atomkísérletekre vonatkozó szovjet-amerikai szerződés ratifikálására, amelyről a két ország kül­döttségei hétfő óta tárgyalnak Genfben. TOKIÓ: Unó nem mond le (ŐSTK) - Unó Szószuké japán miniszterelnök cáfolta azokat a hí­reszteléseket, hogy szándékában áll lemondani. Ilyen hírek azután keltek szárnyra, hogy a kormányfőt az a vád érte: házas ember és kor­mánytisztviselő létére szeretőket tartott. „Semmi erkölcsbe ütközőt nem tettem“, szögezte le Unó arra a televíziós műsorra reagálva, amelyben egyik állítólagos kedvese ecsetelte szerelmi kalandjának rész­leteit. A tokiói börze máris reagált a kor­mányfő körül kialakult bizonytalan Közvetett tárgyalások Ciprusról (ŐSTK) - Georgiosz Vasziliu ciprusi államfő New Yorkban szer­dán találkozott Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. Vasziliu és Rauf Denktas, a ciprusi török kö­zösség vezetőjének találkozóját ké­szítették elő. A tárgyalások Ciprus ismételt egyesítéséről az ENSZ-fö- titkár közvetítésével tegnap kezdőd­tek meg a világszervezet székhe­lyén. Az ENSZ-főtitkárral megtartott megbeszélései előtt Vasziliu újságí­róknak elmondta, „gyors megoldást szeretne“. Ezt azonban aligha sike­rül elérni, mivel a török fél inkább nehezíti, mint segíti a tárgyalásokat. Ezeket bonyolítja az a tény is, hogy kb. 50 ezren települtek át Törökor­szágból Ciprusra és több mint 30 ezer török katona állomásozik a szi­getország megszánt északi részén. Az ENSZ-főtitkár szerint a két fél képviselőjének megbeszélésein a közelmúltban több javaslat szüle­tett a fontos problémák megoldására és körvonalazódott a szigetország helyzetének átfogó rendezése. Fel­szólította a feleket békeerőfeszíté­helyzetre és jelentős mértékben csökkentek a részvények árai és a dollár a jennel szemben meg­erősödött. „Mindezt az okozta, hogy a politikusok képtelenek magánü­gyeik megoldására“ - kommentálta a történteket méltatlankodva az egyik befolyásos bank igazgatója. A sors iróniája az, hogy épp a Recruit botrányba belebukott Ta- kesita Noboru miniszterelnököt fel­váltott Unó Szöszükére várt az a fel­adat, hogy helyrehozza a pénzügyi affér miatt a kormányzó Liberális Demokrata Párt jóhírén esett csor­bát. A mostani botrány különösen kellemetlen az esedékes felsőházi választások előtt. Intő jel a kormány­párt számára, hogy a múlt heti pót­választásokon az ellenzéki szocia­listák teljesen ismeretlen jelöltje győzött egy olyan választókörzet­ben, ahol eddig mindig a kormány­párt képviselője nyert. Angola Karnyújtásnyira a békétől „Végre győzött a józan ész, s megszületett a tűzszünet. A 14 éve húzódó konfliktus befejezéséről kö­tött megállapodásnak egész Afrika szempontjából nagy jelentősége van“ - így értékelte Kenneth Kaun- da zambiai államfő a múlt csütörtöki kézfogást. Amelyhez persze azon­nal hozzáragasztották a történelmi jelzőt - mint az utóbbi három-négy évben oly sok más kézfogáshoz is - s tegyük hozzá, ezúttal sem indo­kolatlanul. Most sem kell félni attól, hogy egy jelző a túl gyakori haszná­lat miatt frázissá kopik, a jelen eset­ben ugyanis egy folyamat követhető általa nyomon: a nemzetközi kap­csolatok átalakulásáé, a regionális konfliktusok tárgyalásos rendezé­séé. S ez a kézfogás korábbi kézfo­gások logikus eredményének tekint­hető. ' Jósé Eduardo dós Santos angolai államfő és a kormány ellen harcoló UNITA vezére, Jonas Savimbi a múlt csütörtökön a zaire-i Gbadoli- te-ban (18 afrikai ország vezetőinek egynapos csúcstalálkozója volt itt) nyújtottak egymásnak békejobbot, s a tűzszünet másnap már életbe is lépett. Sokan meglepőnek is nevez­ték ezt a kézfogást, hiszen ők ketten éveken át kibékíthetetlen ellenség­ként álltak szemben. Savimbi nem volt hajlandó elismerni az angolai kormányt, amely viszont banditák szervezetének nevezte az UNITA-t, s nem volt hajlandó nemhogy egyezkedni vele, de még a tárgyalá­sok gondolatát is elvetette. Három dolog kellett ahhoz, hogy létrejöjjön a mostani megállapodás. Először az, hogy mindkét fél hajlan­dó legyen a kompromisszumokra. Ez megtörtént. Sőt, dós Santos, az MPLA-Munkapárt vezetője, államfő a kézfogás előtt gesztusként az UNITA 50 tagjának halálos ítéletét börtönbüntetésre változtatta, 700 tagját pedig szabadon bocsátotta. Másodszor kedvező nemzetközi fel­tételek kellettek, harmadszor pedig a kényszerítő érdekek játszottak közre. Nézzük előbb a külső feltételeket: tavaly decemberben aláírták a kubai -angolai-dél-afrikai megállapodá­sokat a délnyugat-afrikai helyzet rendezéséről. Megkezdődött tehát a BT 435-ös számú határozatának teljesítése, vagyis Namíbia függet­lenné válásának folyamata. Tulaj­donképpen nem is teljesen külső feltétel ez, hiszen a Namíbia-megál- lapodás nélkül Angolában sem moz­dult volna előre a rendezés ügye. A legnagyobb kompromisszumot Luanda már itt megkötötte, amikor beleegyezett: annak fejében, hogy Pretoria kivonja csapatait Namíbiá­ból, a kubai katonák is távoznak Angolából. (Az összesen 50 ezernyi kubai önkéntesből eddig kb. 10 ez­ren tértek haza, a kivonulást 1991 első felében fejezik be. Namíbiában pedig választásokat tartanak no­vemberben, minden előrejelzés sze­rint a SWAPO-nak van a legna­gyobb esélye a győzelemre. Itt kell még megjegyezni: a megállapodás egyik pontja szerint a SWAPO-gerU- lák fegyvertelenül térhetnek haza Angolából Namíbiába.) Pretoria ígé­retet tett arra is, hogy beszünteti az UNITA-nak nyújtott támogatást. Most pedig az érdekekről. Az évti­zedes polgárháború egyet bizonyí­tott be: fegyverrel nem lehet dűlőre jutni, a múlt év elejére lényegében katonai patthelyzet alakult ki. Az amerikai anyagi támogatást élvező és Pretoria katonai segítségében ré­szesülő UNITA a kormányerők és a kubai csapatok ellen nem tudott lényeges sikert elérni. Pedig ahány­szor csak megszorították az UNITA-t, a dél-afrikai csapatok mindannyi­szor betörtek Angolába. Mindezek mellett tehát az kényszerítette az UNITA-t a kompromisszumra, hogy angolai területen már nem számíthat Pretoria csapatainak a támogatásá­ra, ráadásul - a decemberi megálla­podás értelmében - namíbiai bázi­sait is elveszítette, s főleg akkor lesz ez így, ha győzni fog a SWAPO, amely szoros kapcsolatokat tart fenn Luandával. A másik oldalt, a kormányt az ország katasztrofális gazdasági helyzete is a kompromisszumok irá­nyába terelte. Különböző statiszti­kák különböző adatokat közölnek, de az egésznek a lényege az, hogy a háború az állami költségvetés na­gyobbik felét elvitte. Az UNITA kü­lönböző szabotázs- és terrorakciói sok helyütt megbénították a közle­kedést; ipari létesítményeket, közé­pületeket romboltak le; a megfélem­lített parasztok elmenekültek a föl­dekről. A fővárosban gondot okoz az ivóvízellátás, továbbá a közlekedés, mert nincs alkatrész, üzemanyag az emberek órákig állnak sorban a jegyre is szűkösen mért élelmisze­rért. (A feketepiaci árakat az átlag­polgár sem tudja megfizetni, nem­hogy a szegényebb rétegek.). Nem azért sorolom csak a gondokat, mintha lebecsülném azokat a szoci­álpolitikai sikereket, amelyeket An­golában eddig elértek, s amelyek kétségkívül jelentősek. Csak azt kí­vánom aláhúzni, hogy mára az erő­források kimerültek, s tényleg csak akkor van esély az előrelépésre, az emberek helyzetének javítására, ha a testvérgyilkos háború befejeződik. Hiszen szinte minden lényeges mu­tatónál, például az 1975 előtti leg­fontosabb exportcikkeknél többszö­rösen visszaesett a termelés. Pedig Angola természeti kincsekben na­gyon gazdag ország, valamikor a portugál gyarmatbirodalom gyöngyszemének nevezték. Reméljük, hogy tartós lesz a tűz­szünet, amely a polgárháború befe­jezéséhez és a nemzeti megbéké­léshez vezető út kezdetének tekint­hető. Még sok dolog nem tisztázott s hogyan tovább kérdésre nincse­nek pontos válaszok. Savimbi a leg­utóbb elmondta, hajlandó folytatni a kormánnyal a közvetlen tárgyalá­sokat arról, hogy az UNITA miként illeszkedjen be az angolai társada­lomba. Egyes források szerint vi­szont nem hajlandó teljesíteni a kor­mánynak azt a feltételét, hogy ideig­lenesen távozzon az országból. Nyi­latkozata szerint a megbékélési tár­gyalások eredményeként egy nem­zeti egységkormányt kell létrehozni, s állítólag azt is kijelentette, hogy azt követően akár elnökjelöltként is in­dulna egy szabad és demokratikus választásokon. Már a decemberi háromoldalú megállapodásokat is amerikai köz­vetítéssel és hathatós szovjet közre­működéssel kötötték meg, s ez eset­ben is lényeges, hogy milyen állás­pontra helyezkedik a két nagyhata­lom. A Szovjetunió a tárgyalásos rendezés híve, Washington pedig párbeszédet kezd Luandával arról, milyen legyen a jövőben az angolai -amerikai viszony. Hermán Cohen, az afrikai ügyekben illetékes külügy­miniszter-helyettes ezért utazik a jö­vő évben Angolába. MALINAK ISTVÁN Az új kínai pártfőtitkár a reformok elmélyítését szorgalmazza Pekingi sajnálkozás az EK-csúcs elítélő állásfoglalása miatt A vonalkázott részen kiáltották ki az Észak-ciprusi Török Köztársaságot seik fokozására, a ciprusi kérdés tartós és igazságos megoldására. Rauf Denktas is tárgyalt szerdán a világszervezet főtitkárával. Utána nyilatkozott az újságíróknak, el­mondta, üdvözli a megbeszéléseit Vasziliuval, s véleménye szerint mindkét fél realista hozzáállása ese­tén lehetséges az előrelépés. (ŐSTK) - A Kínai KP Központi Bizottsága közelmúltban tartott 4. ülésének sikere nemcsak a belső helyzet további stabilizálásában ját­szik nagy szerepet, hanem fontos­nak tekinthető a hosszú távra szóló, 1978-tól érvényes irányvonal to­vábbfejlesztése szempontjából is. Ezt hangsúlyozta Csiang Cö-min, a párt új főtitkára nem kommunista politikai pártok vezetőivel tartott ta­lálkozóján. Az Új Kína hírügynökség beszámolója szerint a találkozón részt vett a központi bizottság politi­kai bizottsága állandó bizottságának valamennyi tagja. A pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy Kínának elszántan folytatni kell az ellenforradalmi lázadás és a zavar­gások megakadályozására irányuló törekvéseit. Szigorúan meg kell bün­tetni a zavargások szervezőit és ösztönzőit, akárcsak az illegális szervezetek aktivistáit. Megerősítet­te azt is, hogy folytatni kell a burzsoá liberalizmus elleni harcot, ami azon­ban nem jelent változást az értelmi­ségiekkel szemben követett pártpo­litikában. Csiang Cö-min úgy vélte, hogy továbbra is elsősorban a gaz­daságfejlesztésre kell összpontosí­tani. Határozott intézkedéseket kell hozni a gazdasági rend módosítása és a reformok elmélyítése érdeké­ben. A kínai külügyminisztérium szóvi­vője sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Európai Közösségek madri­di csúcsértekezletén elfogadott zá­róközlemény alaptalanul vádolja Kí­nát. Li Csin-csua külügyi szóvivő kijelentette, hogy árt Kína és a nyu­gat-európai országok kapcsolatának a brüsszeli székhelyű integrációs szervezet egyoldalú kritikája, amely elmarasztalta a kínai hatóságokat a közelmúltban lezajlott ellenforra­dalmi felkelés elfojtása során alkal­mazott módszerek miatt. A szóvivő határozottan kijelentette: kizárólag a kínai kormány joga, hogy az alkot­mánnyal és a törvényekkel össz­hangban intézkedéseket hozzon a Kínai Népköztársaság létét fenye­gető veszély elhárítása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom