Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám, hétfő
A szocialista tulajdon lehetőségeinek kihasználásával segítsük elő a tudomány eredményeinek hasznosítását (Folytatás a 3. oldalról) az egyén igyekezete megmutatkozik a végtermékben, amely a minőség és a kínálat idóbenisége miatt vonzó, és érvényesül a világpiacon is, ennek meg kell mutatkoznia az árban, a jövedelmezőség nagyobb mértékében, az anyagi források képzésében, amelyekből kell, hogy haszna legyen annak is, akinek ebben a legtöbb érdeme van. A magasabb jövedelmezőség tulajdonképpen feltétele annak, hogy a kollektívák beleegyezzenek az igényesebb innovációkba és a kockázatos vállalkozásokba. Arról van szó, hogy a hazai piacon is szétterítsük - ahogy mondják - a gyártmányok és a szolgáltatások legyezőjét és ennek megfelelő lesz majd az árak legyezője is. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden áremelés már innováció, ahogyan ezt a gyártók némelyike elképzeli. Ugyanakkor újra hangsúlyozzuk, hogy a használati érték összegének jobban kell nőnie mint a kifizetett pénzösszegnek. Lehet, hogy ezek csak részletkérdések, de hangsúlyozni akarom a vezető dolgozók címére, hogy megéri radikálisan megváltoztatni ezeket a rendszereket, megéri megindítani a harcot, és ezért akár konfliktusba is kerülni, a javadalmazás megszokott módszereivel szemben, amelyek érdektelenséget váltanak ki, támogatják a könnyelműséget és az elért eredményekkel szembeni közönyösséget Meg vagyunk győződve arról, hogy az alkotó módon dolgozók javadalmazásában az eredményesség kritériumának érvényesítése egyelőre szuny- nyadó hatalmas erőt bontakoztat ki, amely ezek után hasznára válik a gazdaságnak és az egyén önmegvalósításának is. A tudományos kutatóbázis teljesítményének növelése érdekében szükséges az is, hogy Szlovákiában előbbre lépjünk a tudomány, a kutatás és a termelés szorosabb összekapcsolásában. A világ vállalkozási gyakorlata arra tanít bennünket, hogy radikálisan meg kell reformálni a kutatás-fejlesztés-gyártás-felhaszná- lás ciklust. Ez azt jelenti, hogy el kell hagyni „a lineáris staféta-modellt“ és áttérnünk a szinergikus, tehát a csaknem párhuzamos szakaszok modelljére, amely biztosítja a gondolat és a termék hasznosulása közötti idő lerövidítését. Ebben az irányban a Szlovák Tudomá„Most már ránk is figyelni kell“ Beszélgetés JÓÖIK EDITTEL, a SZISZ KB titkárával Pár hónappal ezelőtt nevezték ki. Sokakat meglepett, hogy a megválasztott titkár nemcsak hogy nő, hanem magyar nemzetiségű is • Honnan származol, melyik alapszervezetből kerültél az apparátusba? Nyitra (Nitra) mellől, Nagycétényből (VeFky Cetín) származom, ott jártam magyar tanítási nyelvű alapiskolába. Hadd említsek meg három nevet, azokét, akiknek eddigi sikereimet köszönhetem. Gyepes Aranka a csapatvezetőm volt, ő az elvhüséget, Pócsik Valéria szlovák-magyar szakos pedagógus a szavalóversenyek által a biztos fellépést, Szabó Lajos matematikatanár pedig a következetességet nevelte belém. A Nyitrai Közgazdasági Középiskola elvégzése után a pedagógiai pálya felé vettem az irányt. Már az oklevél megszerzése előtt nevelőnőként dolgoztam a nyitrai ELITEX nemzeti vállalat szakmunkás- képzőjében. Páran, fiatal nevelők, tanárok összefogtunk, hogy az akkor stagnáló ifjúsági szervezetet föllendítsük. Két és fél év után a SZISZ nyitrai JB- nek a titkárává választottak, melynek egy évvel később alelnöke, majd elnöke lettem. 1987-től Bratislavában a SZISZ Szlovákiai KB, 1989 márciusától itt, Prágában a SZISZ KB titkárának tisztét látom el. Feladatom a politikai szervezőmunka és a középiskolák és az ifjúság szociális kérdései. • Két hónappal ezelőtt a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságába a környezetvédelem tartozott a felügyeleted alá. Miben Uj, miben más ez az új megbízatás? Elhamarkodott lenne ilyen rövid időszak munkáját értékelni, még akkor is, ha történtek olyan események, amelyek nagy reménnyel kecsegtetnek Ezek közül feltétlenül említést érdemel, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a SZISZ KB félévenként összeül a szövetségi kormánnyal. Elértük, hogy az ifjúsági mozgalmak fellendítésére új alapot - „ifjúsági kezdeményezési alap“ - hozhatnak létre az alapszervezetek, s erre az újításokból származó nyereség húsz százaléka fordítható. Többet utazhatnak a fiatalok nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista országokba is. Március 23-án a kormány elfogadta. s július elsejen életbe lépteti a 150 ezer koronát kitevő ifjúsági építkezési segélyt, amely bizonyos feltételek teljesítése mellett akár 200 ezer korona is lehet. Szintén az ifjúságot, főleg a fiatal házasokat érinti az a rendelkezés, mely szerint az épülő lakótömbökben vállalt társadalmi munkával vagy felújításra szoruló épületek restaurálásával lakáshoz juthatnak. A nemzeti bizottságoknak klubhelyiségek létrehozásával kell segíteniük a fiatalok tevékenységét. Sokat vitatott a szolidaritási alapba jutó pénzösszegek sorsa. A jövőben a tömegtájékoztatási eszközökből a fiatalok megtudhatják, hogy az általuk gyűjtött pénzösszeget milyen célokra használták fel. • Ha már a szolidaritási aiapnál tartunk, olvasóinkat bizonyára érdekli, hogy a közelgő Világifjúsági Találkozón való részvételt a hazaiakon kívül mely országok fiataljainak biztosítjuk, továbbá, hogy milyen feltételek alapján állt össze a VIT-en részt vevő csapat? A 600 résztvevőt kísérő hatvan vezető egyikeként én is részt veszek a július 1-8 között megrendezésre kerülő pchjongjan- gi XIII. VIT-en. A hazaiakon kívül a délamerikai és az afrikai földrész baloldali ifjúsági szervezetek képviselőinek biztosítjuk a KNDK-ba való kijutást. A VIT-en való részvételnek több feltétele van. Az aktív ifjúsági, illetve közéleti munkásságon kívül szükséges legalább egy világnyelv alapos ismerete is. • Sűrű mostanában a programod, hisz mint említed, olyan időszak ez, amikor rendezvény rendezvényt ér, tehát az időt jól be kell osztanod. Ha jól tudom, hivatalból külföldre is eljutsz. Igen. Részt vettem nemrég Magyarországon a KISZ kongresszusán, ahol súlyos vádakkal illették az ifjúsági szervezetek munkáját. Az egyik szerint idő kérdése és a szocialista országokban működő szervezetek szét fognak esni. felszólalásomban cáfoltam ezt. Elmondtam egyet- mást a SZISZ programjaiból, s őszintén meglepte a résztvevőket, hogy nálunk milyen aktív szervezeti munka folyik. • Erélyesen véded a hazai ifjúsági szervezetet, annak ellenére, hogy már nem titok: a SZISZ nem váltotta be az újjáalakításakor kitűzött célokat, nem valósított meg olyan programokat, amelyek magukkal ragadták volna a fiatalok széles tömegeit. Lehet. Erről azt hiszem, felesleges is vitatkozni. Elteltek az évek és bennünket, de inkább úgy mondanám, hogy az előttünk járókat a párt- és az állami szervek nem kezelték partnerként. Hazánkban például ez idáig nem volt programja az ifjúsági szervezetnek. Nemigen volt beleszólása az ifjúságnak az olyan döntő kérdésekbe, ami éppen az ő jövőjét volt hivatva megalapozni. Ezen sürgősen változtatni kell. • A SZISZ-nek „A mi programunk - az átalakítás és a demokrácia“ címmel országos vitára bocsátott akciótervére gondolsz? Például De megmutatkozik ez abban is, hogy az eddiginél sokkal vonzóbb és sokrétűbb tevékenységgel a SZISZ a szervezet körébe gyűjtheti az eddig érdektelenséggel vádolt fiatalokat is • Nagy visszhangra talált a vitára bocsátott ifjúsági törvény. Valóban nem várt reakciót váltott ki ez az eddig még előzmény nélküli törvény- tervezet. Márciusban került a nyilvánosság elé, azóta a tizenévesektől kezdve a nyugdíjasokig minden korosztály kifejtette véleményét az egyes cikkelyekkel kapcsolatban. A törvénytervezethez július 30-ig lehet hozzászólni. Régi hiányt pótol majd ez az ifjúsági törvény, amelyhez hasonlóval valamennyi szocialista ország rendelkezik, s amilyet a nyugat-európai baloldali ifjúsági szervezetek is szorgalmaznak. • Nemrég zajlottak le a járási ifjúsági konferenciák. Pár mondattal hogyan összegeznéd az ott tapasztaltakat? A fiataloknak a látottak és a hallottak alapján azt tanácsolom, hogy tanuljanak meg kiállni az igazukért, a jogaikért. Akkor érzik majd a felelősségük igazi súlyát, ha elképzeléseik megvalósításából is kiveszik a részüket. SZITÁS GABRIELLA nyos Akadémián, a főiskolákon, több gyárban és szövetkezetben az elvtársak előrelátásának és elkötelezettségének köszönhetően már megtettük az első lépéseket. Bátorságuknak köszönhetően, amellyel szembeszálltak a rutin gátjával, most olyan progresszív munkahelyekre támaszkodhatunk, mint a Preáovi Fémipari Kutatóintézet, a Nővé Mesto nad Vá- hom-i Automatizálási és Gépesítési Kutatóintézet, a Kibernetikai Kutatóintézet tu- dományos-termelési komplexuma, a Bratislavai Villamos Művek, az immunomodulátorok gyártását biztosító Őarisské Mi- chalany-i lmuna vállalat, vagy a Vágsely- lyei (Sal a) Efsz, a Trnavai Kukoricatermelési Kutatóintézet és a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola együttműködése a kukoricatermesztési rendszer alkalmazásánál, és hasonlók. Ők - úgyis mondhatnám - a tudomány és a kutatás magasabb szintű együttműködésének úttörői mutatják meg, mennyire hatékony a tudomány és a gyakorlat dialógusa, s ezeknek szorosabb összekapcsolása A CSKP KB 14. ülésén nem mindennapi érdeklődést váltották ki Rimán és Hajko elvtársak felszólalásai, akik arról szóltak, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia hosszú távú együttműködési programokat dolgozott ki olyan nagyvállalatokkal, mint a Skoda, a Chepos vagy a CKD kombinát. A ÖKD-ban kísérleti bázist építenek ki a perspektív technológiák kifejlesztésére. Szlovákiában is születőben van az a közös projekt, amely a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Üzemek és a bratislavai Kibernetikai Intézet munkáját hangolja össze az informatizálás műszaki és programeszközeinek megvalósításához. Továbbá itt van a Kibernetikai Intézet együttműködése a Tesla kutatóintézetével és termelővállalatával az optikai memóriák magasabb rendű típusainak gyártásában. Bázismunkahelyeket is kiépítenek a dolgozók átképzésére és oktatására. A prágai és a bratislavai közgazdasági főiskolák mellett, s ugyanígy a műszaki főiskolák mellett is, megkezdték tevékenységüket - ahogy ma mondjuk - a szocialista menedzserképzők. A felsorolt tények, elvtársak, e kor kényszerítő szükségleteinek eredményei is szükségesek ahhoz, hogy kihasználjuk lehetőségeinket, hogy ,,ne késsük le a vonatot". A párt ösztönöz és összefog Engedjék meg, hogy itt jegyezzem meg: a forradalmi átalakítás és a gyorsítás sikere az emberektől függ, attól, hogyan viszonyulnak a közös műhöz. Tehát ha újra és új módon kiemeljük a tudományos-múszaki fejlődés feladatát, annak elkerülhetetlen meggyorsítását a gazdasági reform közreműködésével, ezzel együtt tudatosítjuk, hogy szükséges az emberi tényező, az elkötelezettség magasabb szintje is. Arról van szó - mint ahogy már említettem - hogy a dolgozó ember ne csak alkalmazott legyen, hanem úgy gondolkozzon, cselekedjen, mint a jó, szocialista vállalkozó, az alkotás részese. Ez a demokratizálás és a reform. Ezt elérni valóban történelmi feladat, amelynek forradalmi hatása van a politikára, a szociális, erkölcsi és pszichológiai területre. Tőlünk mindannyiunktól függ, hogyan teljesítjük ezt a feladatot, mert semmilyen automatizmusra vagy ösztönösségre nem támaszkodhatunk. És ennek elébe kell mennie a párt. a Nemzeti Front, a szakszervezetek, az ifjúsági szervezet és a tudományos-műszaki társaság tevékenységének. Meg kellene szabadulnunk a régi hozzáállás következményeitől, amely egészében véve nem értékelte a dolgozók feladatait úgy nint a történések döntő szubjektumait és mint munkaerőt csak az objektum pozíciójába állította őket. Meg kell jegyeznem továbbá, ha erősítjük az önelszámolást és az anyagi érdekeltséget ez nem jelenti azt, még a műszaki intelligenciával szemben sem, hogy lemondunk az olyan motivációs tényezőkről, mint az erkölcs, a becsület, a hazafias érzelem, vágy az önmegvalósítás és a kiemelkedés után, a keresés, önmagunk minden helyzetben való feltalálása és más nemes tulajdonságok. Ezeket is fejlesszük, hogy az anyagi ösztönzőkkel együtt nagyobb legyen hatásuk. Olyan hangulatot alakítsunk ki, amely megköveteli a termelésben, a kutatásban és az irányításban a dolgozók alkotó munkáját. Jobban szem előtt kell tartani a tudományos-műszaki haladás hordozóinak speciális szükségleteit, s azt a tényt, hogy az előrehaladást itt leginkább a társadalmi tudat konzervativizmusa gátolja, hasonlóan mint a technokratiz- mus, a szociális összefüggésekre való érzéktelenség. Támogatjuk a közvéleményt abban, hogy fellépjen az átlagosság, a kényelem, az irigység ellen, hogy szurkoljon az egészséges önbizalomnak, vállalkozó szellemnek, versenyszellemnek, az önmagunkkal szembeni igényességnek, a tanulni akarásnak, önmagunk tökéletesítése szándékának. Megillet bennünket mindezt türelmesen beoltani a fiatalokba, bátrabban megnyitni előttük az irányítási szféra ajtóit, s nem féltékenykedni rájuk azért, mert szélesebb a látókörük, körbe kell magunkat venni velük, ki kell használni lendületüket. Ebben az irányban új gondolatokkal kell az átalakításba lépnünk. A tudomány érvényesítése a társadalomban bonyolult megismerési folyamat. Sikerének érdekében elkerülhetetlen a kommunista párt újszerű munkája, amely megismeri és kifejezi a társadalom érdekeit. A párt inspirálja a társadalmi irányítást, a tudományosműszaki fejlődés optimális kihasználására. A párt egyesíti a munkások, tudósok, technikusok erejét a megismerés kiszélesítéséhez és annak a nép, a társadalom érdekében való érvényesítéséhez. A CSKP Központi Bizottsága ezen a területen magas fokú aktivitásra szólít fel bennünket. Tisztelt ülés, megbízásom van a CSKP KB Elnökségétől pártunk főtitkárától, Miloá Jakes elvtárstól kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az SZLKP Központi Bizottsága, a kommunisták, minden dolgozó okosan, céltudatosan és határozottan cselekszik majd úgy, hogy sikeresen teljesítse a CSKP KB 14. ülésén kitűzött feladatokat. Ehhez, elvtársak, teljes sikert kívánok. Egymás megismerésének, a nemzetiségi kultúra fejlődésének szolgálatában Elvtársak, tisztelt jelenlévők! Ünnepi az esemény, melynek alkalmából találkozunk ebben a gyönyörű természeti környezetben. És nemcsak a környezet miatt ünnepi, hanem mindenekelőtt azért, mert újabb lehetőség ez számunkra, hogy tisztelegjünk a becsületes munka, a nemzeteink és nemzetiségeink hagyományainak megőrzésére és ápolására irányuló törekvések előtt, valamint mindazok igyekezete előtt, akik nemcsak önmaguknak élnek és alkotnak. Ebben benne foglaltatik - és ez jó - egy lehetséges válasz arra a gyakran ismételt kérdésre; milyen falvaink és városaink kulturális élete. És nemcsak a mieínké. örülök, hogy hazai magyar és szlovák együtteseinken kívül idén is bemutatkoznak csoportok a Szovjetunióból, a Magyar Népköztársaságból és a Lengyel Népköztársaságból. A kölcsönös megismerés egyik alapvető feltétele a megértésnek, a toleranciának és az egymás iránti tiszteletnek. A szocialista országok közötti bizalom és együttmüködés külpolitikánk alapköve. Teljes mértékben érvényes ez kultúránk fejlődésére is, beleértve a kulturális értékek cseréjét. Ha jól körülnéztünk itt, elmondhatjuk, valamennyi nemzedék képviselői jelen vannak, akik valószínűleg mindnyájan kedvelői a tánc-, a ze- ne- és énekművészet különböző műfajainak, eljöttek, hogy a szereplőkkel együtt merítsenek a múlt örökségéből, de pillantást is vessenek a világra, melyben élünk. Tehát a visszatekintés mellett előretekintés is, az előttünk álló útra. Elkerülhetetlen ez utóbbi. Elkerülhetetlen, amiként az is, hogy összefüggéseiben lássuk az egyén sorsát az ország sorsával. A haza, az otthon történelmével. Milyen az arcod, dráPavel Koys beszéde ga hazám? Igen, tükörbe kell néznünk, és az, amit látunk, a válasz kezdete. A felelősségteljes kezdést az jelenti, ha magunkból indulunk ki. A kor, melyben élünk, rendkívül gyors, dinamikus. Úgy beszélünk róla, mint kikerülhetetlen kérdések idejéről, könnyebb és igényes kérdések idejéről. És úgy vagyunk a kérdésekkel, mint a múló napokkal az év folyamán - egyesek fölött átsiklunk, mások mérhetetlen nehézségeket okoznak És mégis, az élet számára ezek is, azok is egyaránt fontosak. Minden, még a legkisebb botlás is lépésvesztést és ritmuskiesést okoz, és a hibákért bűnhődni kell. Amint más szavakkal már jeleztem, a jelen időigényes. Annál értékesebb - mindnyájunk számára - a szabadidő. Nekünk is szükségünk van rá, de szükségünk van mások miatt is. Ezzel összefüggésben szeretném elismerni azok munkáját, akik sok-sok órát áldoztak szabadidejükből a műsorok begyakorlására, melyekkel eljöttek közénk. A mi társadalmunk mindig nagyra becsülte az áldozatkész embereket. Ezek az emberek általában ellenállnak mindannak, arni seké- lyes, nem elégednek meg a könnyű sikerrel, olyan értékek után nyúlnak, és olyan értékeket fejlesztenek, melyeket a történelem igazolt. Ez a jelentős esemény terjedelmét és céljait tekintve többet jelent, mint a mindennapos versenyek, szemlék és fesztiválok. Jó, hogy több fejlődési szakaszon ment át, és örvendetes, hogy ami itt jelen van, az korszerű, friss. Meggyőződésem, hogy ezen az eseményen a lelkes szen/ezök többet is letesznek az asztalra, mint aminek tanúi vagyunk. Hiszen a kulturális ünnepély nemcsak arra jó alkalom, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók amatőr művészeti tevékenységenek legjobb eredményeit mutassák itt be. Jelentőségét a művészi törekvések összemérése is adja. Emellett mindenekelőtt a magyar nemzetiség kultúrájának fejlődését kellene szolgálnia. Azt a kultúrát, amely - legalábbis én így látom. - nem akar a perifériára szorulni, bezárkózva provinciális keretekbe és gondokba. Nem is ilyen. Jellemzőek rá a csehszlovák kultúra legfontosabb ismérvei, még akkor is, ha gyökerei sajátosak, ha mindenekelőtt a magyar nemzet gazdag kulturális hagyományaira épül. De éppen ezért ösztönző a mi kultúránk számára. És megvan a lehetősége arra, hogy még ösztözőbb legyen, igaz, azzal a feltétellel, hogy a jövőben több figyelmet szentelünk neki, mint eddig. Tisztelt elvtársak, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXXIV. Országos Kulturális Ünnepélyén vagyunk, és az ember nem akarja hinni, hogy már nemcsak azok gyerekei, hanem unokái is keresik és megtalálják itt életük értelmét, akik annak idején a kulturális ünnepély bölcsőjénél álltak. Ha igaz, hogy a világ a fiataloké, akkor erről az eseményről bátran elmond- hatuk: a kultúra mindenkié. Kedves jelenlévők, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának nevében, valamint a saját nevemben kívánom önöknek, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXXIV. Országos Kulturális tSfcie- pélye legyen egy újabb láncszem, amely erősíti a csehszlovák szocialista hazafiságot, valamint a proletár internacionalizmust. Ez lesz a legszebb üdvözlet a szlovák nemzeti felkelés 45. és a Csemadok megalakulásának 40. évfordulója alkalmából, mely évfordulók jegyében a Gombaszög ’89 zajlik. ÚJ SZÚ 4 1989. VI. 26.
