Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám, szombat

A CSKP KB 14. ülésének vitája (Folytatás a 5. oldalról) rubelnél is nagyobb összeget kellene beruháznunk. Ezt széles körű nemzetközi együttműködésre ala­pozva az unifikált agregátok tömeges gyártási kon­cepciója szerint lehetne végrehajtani. A tervezet számol a nagyobb alkatrészek, vagyis a karosszéri­ák gyártásával, és az említett autó mennyiség országonként külön-külön történő összeszerelésé­vel. Ehhez azonban olyan termelési technikát kell biztosítani, amely magasfokúan automatizált az ön­tödei munkáktól kezdve egészen a végső összesze­relésig. Csak az ilyen átfogó módon értelmezett személygépkocsi-gyártás lehet hatékony és csak ez teszi lehetővé számos ágazatban a szerkezeti válto­zások és a műszaki haladás,megvalósítását. A csehszlovák elektronika helyzete és szerepe a tanács tagállamai között - beleértve a lakosság általi alapvető elektronikai termékek felhasználását olyan mutatókban kifejezve, mint például a telefoni- zálás színvonala, a színes televíziókészülékek szá­ma és így tovább - az élvonalba sorakoztat bennün­ket. Azonban a tagállamok számottevően lemarad­nak az iparilag fejlett tőkés államok mögött az elektronizációs és az informatikai eszközök gyártá­sában. Ennek alapvető oka az elektronikai alkatré­szek alacsony színtű és nem kielégítő termelése. Például Csehszlovákiában az egy lakosra eső integ­rált áramkörök gyártása - olyan összehasonlításban mint amilyen az acélgyártásra érvényes - a fejlett tőkés országokhoz képest alig éri el a 10 százalékot. Ezért valamennyi tagállamnak, így nekünk is arra kell törekedni, hogy feltétel nélkül biztosítsuk az elektronikai alkatrészbázist. Azért hangsúlyozom a feltétel nélküli biztosítás szükségességét, mert a népgazdaság szerkezeti változásaival kapcsolatos javaslatokban felütik fejü­ket az olyan nézetek, hogy ezt behozatalból kell fedezni. Ez a vélemény abból indul ki, hogy nálunk a tudomány és technika terén a technológiák jelen­tős hányada megoldatlan, a termelés számára nem biztosítottak a magasfokúan tiszta anyagok és ma­gunk a technológiai berendezéseknek csak egy részét vagyunk képesek legyártani. Kiindulva abból, hogy már előre kizárt egy országban megbirkózni az elektronikai alkatrészbázis egészének felvállalásá­Szeretném kiemelni azt a néhány fő problémát, amellyel a tudományos-műszaki fejlesztés során a vállalati gyakorlatban találkozunk, amint azt a gaz­dasági vezetés, de a műhelyek dolgozói is látják. Miben látják iparunk „kapitányai“ a jelenlegi átmeneti időszakban a tudományos-műszaki fej­lesztés szélesebb körű érvényesülésének akadálya­it a termelésben? Ha össze akarnánk foglalni az erre vonatkozó ismereteinket, akkor az első, mindannyi­unkat közösen érintő okként a gazdasági szervezés módszereiben fellelhető gondokat említeném. Az eddigi módszerek alapján a mennyiségi mutatók megállapítása során nem kap megfelelő teret a mű­szaki fejlesztés és az alapvető innováció, azért, mert a terv által megadott a bruttó termelés és a gazdál­kodás többi eredménye tulajdonképpen a meglévő gépek és berendezések 100 százalékos kihasználá­sára épül. Ennek alapján nagyon egyszerű kikövet­keztetni például a három műszakos termelés követ­kezményeit, amikor is éppen az ilyen nagymértékű kiaknázás nem teszi lehetővé a műszaki fejlesztés nagyobb mértékű megvalósítását. Például a fejlett országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az alap­vető technológiai és termékinnováció megvalósítá­sában az optimális felhasználtsága a termelőkapa­citásnak 80 százalék körül mozog. A cél azonban semmilyen körülmények között sem lehet a terv enyhítése. Ilyen tapasztalatai vannak azoknak a vál­lalatoknak is, amelyeknek hosszú évek során és a jelenlegi időszakban sincsenek semmilyen rendkí­vüli nehézségeik a tervfeladatok teljesítésével. Eb­ben az esetben csakis arról van szó, hogy megtalál­ják a reális lehetőségét annak, hogy a termelést összhangba hozzák a megrendelők igényeivel. A vállalatok gondjainak további részét képezik a műszaki fejlesztésből és az innovációból követke­ző olyan feladatok, amikor a tervezés módszereinek kötelező érvényű szabályai és a műszaki fejlesztési feladatokat összhangba akarjuk hozni a megoldá­sok kivitelezőinek részesedésével a gazdasági eredményekből. A jelenlegi állapot ugyanis arra ösztönöz, hogy a feladatok közé olyan kérdéseket soroljunk be, amelyek lényegében már részben megoldottak, vagy pedig olyanokat, amelyek megol­dása már garantált. A műszaki fejlesztés feladatai­nak a nagyobb mértékű kockázatvállalás feltételei­vel történő besorolása tulajdonképpen nem jön szóba. Erre nagyon kevesen határoznák el magu­kat, hiszen az érdekeltség immár előre tükrözi a korábbi alapelveket „minden szentnek maga felé hajlik a keze“. így nem csoda, hogy a végeredmény a szürke átlagszint. Fennáll itt még a műszaki normák problémája is. A jelenlegi időszakban a fejlett országok műszaki normáit figyelmen kívül hagyó szemlélet egyúttal azt is jelenti, hogy elzárkózunk attól a lehetőségtől, hogy nemcsak a kivitel, hanem a termelési kooperá­ció lehetőségeit megteremtsük. A műszaki normák ugyanis a jelenlegi gazdasági viszonyok közepette az egyes országok között úgy hatnak, mint a vám­val és hogy a többi partnerrel is cserélhessünk, szükségesnek tartjuk az alkatrészbázisba beruház­ni. Be kell vezetnünk a megrendelői áramkörök, processzorok gyártását és együttműködés útján licenctechnológiákat kell beszereznünk néhány mik­roprocesszor, valamint az automatizációs, irányítási és számítástechnika memóriaegységeinek gyártá­sához. Hozzájárulhatunk az elektronika technológiai felszereltsége szállításának bővítéséhez, ami to­vábbra is távlatilag megalapozott és gazdasági szempontból előnyös gépipari szakágazat marad. Hagyományaira való tekintettel Csehszlovákia jól érvényesülhetne a telekommunikációs technika gyártásában is. Ez az ún. negyedik nemzedék modelljeire épül, s biztosítja a távközlési hálózat korszerűsítését és a szolgáltatások bővítését, ma­gasabb minőségi szinten készül kapcsolatot terem­teni az adatfeldolgozó eszközökkel, amelyeknek nemcsak a munkatermelékenység növelésében jut döntő szerep, hanem feltételezik a fejlett társadalmi rendszer kialakítását is, és nagy politikai jelentőség­gel bírnak. Jelenleg a többi KGST-tagállam is keresi helyét a nemzetközi munkamegosztásban. Ez hosszan tartó és nyitott folyamat, amelyben érvényesül a tu­dományos-műszaki haladás. És éppen ez válik meghatározó kritériumává. A szerkezeti változások orientálódására vonatkozóan számos ötletet merít­hettünk a Szovjetunióban nemrég megtartott népi küldöttek kongresszusán elhangzottakból. Ezen a fórumon nyíltan vetették fel azoknak a gépeknek és berendezéseknek az előteremtését, amelyek hozzájárulhatnak környezetünk javításához, és szükségünk van rájuk az egészségügyben, a mező- gazdaságban, az élelmiszeriparban, ugyancsak ide sorolhatók a gépipari és elektrotechnikai fogyasztási cikkek is. A szerkezeti változások és hazánknak a nemzet­közi munkamegosztásból vállalt szerepe megfogal­mazásakor a kivitel és behozatal értelmezéséből kell kiindulnunk, ugyanis a szakosodás önmagában nem biztosítja a termelő kivételezett helyzetét. Ugyanakkor a szakosodás feltételezi a tudományos­műszaki haladás eredményeinek folyamatos befo­gadását és alkalmazását. korlát, mivelhogy teljesíthetik azt a feladatot, ame­lyet a szabadalomvédelmi intézkedések töltenek be, de az egyszerű diszkrimináció szerepét is betölthe- tik. Arról van szó, hogy a vám és egyéb kiviteli korlátok leküzdése sem jelentheti egyúttal a kivitel növelését, ha termékeink nem felelnek meg azok­nak a normáknak, amelyeket a tervezett kiviteli piacok és térségek követelményeinek nem felelnek meg. Márpedig számunkra fontos a Nyugat-európai és az Észak-amerikai fejlett piac is. Képletesen szólva még egy szöget sem adunk el, s közben ezt nekünk senki nem fogja felróni. Egyszerűen azért, mert a nálunk gyártott szögek nem felelnek meg az ottani normáknak. Ezek a gyakorlati tények tulajdonképpen arra mutatnak rá, hogy melyek ennek az ülésnek alapve­tő gondolatai, a gazdasági mechanizmus átalakítá­sának és a tudományos-műszaki fejlesztésnek a kölcsönös feltételei kulcsfontosságú kérdések. Hogy ezt a tényt mennyire tudatosítjuk, eldönti majd azt is, hogy alapvető céljainkat miként valósítjuk meg. Csak a gazdasági mechanizmus átalakításá­nak következetessége, az irányítás gazdasági mód­szerei a mennyiségi mutatók követelményeitől való eltávolodást tennék lehetővé a vállalatok számára, hogy saját részükre megteremthessék a szükséges manőverezési térséget, hogy lehetőséget teremtse­nek a vállalkozásokhoz történő átmenethez és meg­teremtsék a társadalomban annak az igényét, hogy szükség legyen a tudományos-műszaki fejlesztésre és a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati al­kalmazására. Amennyiben a vállalatok gazdasági vezetésének szintjéről nézve a tudománnyal, a kutatással és a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos problémák bo­nyolultak, akkor a műhelyek és a gazdasági egysé­gek szintjén ez semmivel sem egyszerűbb függetle­nül attól, hogy más dimenziókban kell ebben az esetben gondolkodnunk. Ennek azonban nem sza­badna oda vezetnie, hogy könnyítsünk a feladatain­kon, hiszen végső soron az egyes műhelyekben, a konkrét munkahelyeken dől el a gyakorlatban, hogy vajon mit teszünk helyesen. A gyakorlatból szeretnék rámutatni arra, hogy hol vannak azok a hiányosságok, amelyeket a műszaki fejlesztés érvényesítése során a termelőüzemekben az egyes műhelyek technológiai berendezéseivel és a gépekkel történő ellátása során tapasztalhatunk. A jelenlegi időszakban a prágai Mitas vállalatnál lehetőségünk nyílik arra, hogy összehasonlítsuk a különböző gépi- és technológiai berendezések színvonalát. Az említett előrelépést a 70-es évek második felére tehetjük, amikor többé-kevésbé a körülmények nyomása alatt kénytelenek voltunk alkalmazkodni a változó feltételekhez, mindezt tet­tük jelentős mértékben saját erőnkből, és a műszaki fejlesztés révén. Ennek az elképzelésnek a folya­matos megvalósítása árán jutottunk el a jelenlegi helyzetbe, amikor az elismert autógumi-exportőrök és gyártók közé sorolhatjuk magunkat. Itt megemlít­hetném a 8,5x17,5-ös radiálabroncsot vagy pedig az építőgépek speciális abroncsait. Ezek teszik számunkra lehetővé a jövőben is a devizahitelek folyósítását és a korszerű termelési technológiák vásárlására szolgáló jövedelmeket. Dolgozóinknak ily módon lehetőségük nyílik arra, hogy folyamato­san összehasonlíthassák gépeik színvonalát, vala­mint a gyártási módszereinket a külföldi cégekével, elsősorban az NSZK-beliekkel, de a Japánban al kalmazottakkal is. Ha összehasonlítjuk azokat a gépipari berende­zéseket, amelyekkel idehaza rendelkezünk az élen- járóakkal - például azokkal, amelyekkel a vállalaton belül a gumigyártó részlegek rendelkeznek - ez az összehasonlítás gépgyártó vállalataink számára nem éppen kedvező. Ennek az okait napjainkban már általában jól ismerjük. Például hiány van meg­bízható elektronikai és elektrotechnikai részegysé­gekben, amelyek a gépi berendezések pótolhatatlan részei, a továbbiakban is jelentős mértékű a meghi­básodás, a gépi berendezések túl hangosak és munkabiztonsági szempontból sem megfelelőek pa­ramétereik. Azonban egy dolog teljesen nyilvánvaló, ha összehasonlítjuk a hazai és a nyugat-európai gépi berendezéseket, és ez nemcsak a gumiipari gépekre vonatkozik. Ezen a területen megfigyelhető A tudományos-műszaki fejlesztésnek és az in- tenzifikációs program megvalósításának a párt szer­vei és alapszervezetei is nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a Kelet-szlovákiai Vasműben. így például vállalati szinten a pártoktatás része a Tudományos­műszaki fejlődés érvényesítése a gyakorlatban című előadássorozat is, amelyet elsősorban a műszaki fejlesztés és a gyártási részleg felelős dolgozói látogatnak. Az elmúlt év szeptemberében hagyta jóvá a vállalati pártbizottság a dolgozók politikai iskolázásának tematikus tervét, amely a gazdasági mechanizmus és a vállalati irányítás tökéletesítésé­vel összefüggő kérdések megvilágítására irányul. Jelentős segítője a vállalati pártbizottságnak, de az üzemi bizottságoknak is a tudományos-műszaki tanács, amely a vállalat legképzettebb szakembere­iből áll. Ez lehetővé teszi a kapcsolatot a gazdasági vezetés és a pártbizottság között a gyártás és a műszaki fejlesztés specifikus kérdéseiben. A vál­lalaton belüli kapcsolatok rendszerének megoldása és a műszaki fejlesztési tervek kidolgozása és realizálása, illetve a pártszervek ellenőrzési felada­tainak helyes érvényesítése megmutatkozott a mű­szaki fejlesztés tervének teljesítésében is. Bizonyítja ezt az 1987-es év nyeresége, amelyet 103,9 száza­lékra teljesítettünk, s ez 2,4 milliárd koronát jelent, vagy ugyanez a teljesítés 1988-ban 122,2 százalék volt, 3,6 milliárd korona értékben. Sokkal nagyobb növekedési ütemet értünk volna el azonban, hogyha az elmúlt időszakban nem akadályozott volna bennünket néhány tényező. Itt az országosan érvényes jogi előírásokra gondolok, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az új beruhá­zások előkészítését és realizálását, s ugyanígy a meglévő termelési alap rekonstrukcióját és moder­nizálását is. Ehhez az állapothoz még hozzájárul a vállalat kis hatásköre, amely viszont ebben az egész folyamatban a műszaki és gazdasági haté­konyságért vállalja a felelősséget a beruházások, a modernizálás és a rekonstrukció területén. A műszaki fejlesztés fő iránya a mi termelési alapunknál a meglévő berendezések felújítása. Ezt az alapeszközök reprodukciójának progresszív for­májaként értékeljük, mivel az extenzív fejlesztés ellen hat, és lehetővé teszi a pénzeszközök haté­kony kihasználását. A 4. ötéves terv időszakában például rekonstrukcióra és modernizálásra 200 mil­lió koronát költöttünk, a következő öt évben 800 milliót, a hatodikon már 1 milliárd 325 milliót, a 7. ötéves tervben pedig másfél milliárdot. A 9. ötéves terv megkezdéséig a kohászati termelés alapeszkö­zeinek modernizálására fordított összeg túllépi a há- rommilliárd koronát. Ennek az ötéves tervnek a leg­jelentősebb akciói közé tartozik a széles hengersor modernizálása. Széles körű rekonstrukcióba kezdtünk a hideg- hengerdében is, amely lehetővé teszi, hogy javítsuk a lemezek minőségét és választékát. Ennek nyere­sége több mint 300 millió koronát tesz majd ki, a fémmegtakarítás pedig 33 700 tonnát. Ez a mo­dernizálás tervének csak két tétele a sok egyéb között, amelyeket a 12 üzemben végrehajtunk, és amelyek pozitívan befolyásolják majd vállalatunk gazdálkodását ebben az ötéves tervben. A gyakor­latban így hajtjuk végre a központi bizottság határo-> zatát, a kohóipari termelés intenzifikálásának meg­gyorsításáról. A termelési alap modernizálásával és felújításával egyidőben építőipari beruházásokat is megvalósítunk. Ezek a másodlagos energiaforrások kihasználására és a környezetvédelemre irá­nyulnak. A népgazdaságban továbbra is tapasztalhatjuk a lemezáru, főleg a felületileg kezelt lemezek hiá­nyát. Az a választék, amelyet a megrendelők kér­nek, gazdaságilag kifizetődő. A lemezek aránya az országban gyártott hengerelt áru mennyiségében viszont csak 40 százalékot tesz ki, a fejlett orszá­gokban ugyanez 57-70 százalék. A világ lemez­a gyártók ama törekvése, hogy következetesen takarékoskodjanak az élő munkaerővel, hogy kizár­janak minden fölösleges munkafolyamatot, minden kockázatos tevékenységet, amit gépekkel igyekez­nek helyettesíteni. Ezt mindenképpen figyelembe kell vennie a hazai gépiparnak, amikor a többi termelési ágazatok ellátását kell megoldania. Még mindig tény, hogy nem tisztázott az emberi munkae­rőhöz való viszony, ami a korábbi extenzív fejlődés jegyeit viseli magán. Ipari vállalataink műszaki ellátottságának állapo­ta arra késztet bennünket, hogy felvessük azt a kér­dést is, miként gondolkodnak az emberek, amikor elöregedett gépi berendezéseken kell dolgozniuk, nem megfelelő munkafeltételek között, vagy éppen fordítva, amikor lehetőségük nyílik arra, hogy az új műszaki berendezéseket nemcsak összehasonlít­ják a régivel, hanem azokon nap mint nap dolgoz­zanak is. Véleményem szerint a műszaki fejlődés gyakorlati arculata, ami a jó, vagy a csúcsszínvonalú technológiában mutatkozik meg a gyártóvállalatok­ban markánsán formálja az emberek gondolkodását és viselkedését. A mai világban a tökéletes termék nemcsak jó reklámja a gyártónak, hanem szélesebb értelemben véve propaganda funkciót is betölt és hozzájárul az illető társadalmi rendszerről alkotott vélemény és nézetek kialakulásához. gyártásában a fejlesztési irányzatok a szilárdság növelése és a speciális felületi megmunkálás növe­lése irányában tapasztalhatók. A rekonstrukciós és modernizálási program megvalósítása után a hideg- hengerdében 1 millió 735 ezer tonna hengerelt lemezt gyártunk évente. A csomagoló anyagként használható lemezek választékát a 0,18 milliméte­res választékig bővítjük, és az egész termékskálá­ban elérjük az igényelt pontosságot. Az egész programot saját erőforrásokból fedezzük, de kihasz­náljuk a visszatérülő devizahiteleket is. Vállalatunk rugalmasan bekapcsolódik az új gép­ipari termelésbe is. Az a véleményünk, hogy gép­ipari termelésünk fejlesztésének elsősorban azokra a lemezekre kellene támaszkodnia, amelyeket mi gyártunk. Ezt tartja szem előtt termelési bázisunk műszaki fejlesztése is. A 9. ötéves tervben tervez­zük egy olyan üzemrészleg megépítését, amely az ún. szendvicspanelek gyártását végzi az építőipar számára. Ezen kívül számítunk arra, hogy elkészül a nagyszilárdságú hajlított profilokat gyártó beren­dezés és az a részleg, amely biotechnológiai beren­dezéseket készít majd. A gépipari metalurgiai- komplexum nagyságát a gazdaság szerkezeti válto­zásai határozzák majd meg, amelyek elsősorban az energia és anyagigényes gyártás csökkentésére irányulnak. A kohóipar intenzifikálásának stratégiai céljait az energiatakarékos gyártási módszerek el­sajátítása határozza meg. Többek között arról is szó van például, hogy hogyan oldjuk meg a konvertor- gáz felhasználását. Ez lehetővé teszi 107 millió köbméter konvertorgáz hasznosítását, amelyet ed­dig csak elégettünk. Ezzel 34 ezer tonna mazutot takarítunk meg és ez környezetvédelmi szempont­ból azt is jelenti, hogy 1300 tonna kénmonoxid nem kerül a levegőbe évente. Más intézkedéseket is foganatosítottunk, amelyeket a 9. ötéves tervben valósítunk meg. Vállalatunk az ún. kis modernizációban is részt vesz. Mi ennek a lényege? Függetlenül a tervezőin­tézetektől a gyártó és szállító vállalatoktól operatí­van oldja meg a műszaki fejlesztés és realizálás problémáit, üzemi vagy vállalati szinten. Ilyen mó­don néhány esetben a rendkívül rövid idő alatt megoldottuk a technológiai folyamatok modernizálá­sának aktuális feladatait és a termékinnovációt. A vállalat dolgozói és kommunistái kifejezték, támo­gatják a párt politikáját. Egyértelmű volt ez, a CSKP KB Elnökségének a februári győzelem 41. évfordu­lója alkalmából közzétett felhívásával kapcsolatban. Bizonyítékként szolgálnak a munkateljesítmények mindennap és a minőségi mutatók túlteljesítése az ötéves tervidőszak megkezdése óta. Szisztematikusan elmélyítjük az együttműködést a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyével a főiskolák és az egyes egyetemek egyes karaival. Hosszú évek óta sikeresen együtt­működünk a Szlovák Tudományos Akadémia kassai (Kosice) Kísérleti Metalurgiai Intézetével. A roboti- zált munkahelyek létrehozásában hatékonynak tart­juk az együttműködést a Presovi Fémipari Kutatóin­tézettel. Az elmúlt három évben 16 robotosított munkahelyet és 27 manipulátort helyeztünk üzembe. A gazdasági mechanizmus átalakításának alap­elvei alapján az állami vállalat egyik jellemzője, hogy önállóan alakítja ki és valósítja meg fejlesztési koncepcióit, és döntéseiért gazdaságilag is felelős­séget vállal. Ezért üdvözöltük a szövetségi kormány döntését, hogy a vaskohászat vállalatainak megadja a lehetőséget az állami vállalattá váláshoz. A vállalat műszaki fejlesztésének koncepcióját az elkövetke­zendő időben úgy alakítjuk ki, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a népgazdaság szükségleteihez. Feltételezzük, hogy vállalatunkban a kohóipari ter­melés nem lesz annyira jelentősen csökkentve, mint más vállalatokban, ahol a termelés nem gazdasá­gos, és a hengersorok elöregedtek. JAROSLAV JÍSA, a CSKP KB póttagja, a prágai Mitas vállalat munkása VASIL PACUTA, a CSKP KB tagja, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottságának elnöke iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ÚJ szú 6 1989. VI. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom