Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-06 / 106. szám, szombat
A Népi Ellenőrzési Bizottság tapasztalataiból Mozgatórugója-e népgazdaságunknak a kutatás és a műszaki fejlesztés? A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága többször foglalkozott a tudományos- műszaki fejlesztés hazai helyzetével. Korábban az ellenőrzés tárgyát elsősorban a műszaki fejlesztés állami tervének egyes kiválasztott feladatai képezték. A kapott eredmények alapján így az intézmények munkája csak részben volt értékelhető. A közelmúltban ezért 14 kutatóintézet fő feladatainak és egyéb tevékenységének felmérését úgy végeztük el, hogy munkájuk hatékonyságáról teljes képet kapjunk. Lemaradás Az igazat megvallva a csehszlovák műszaki fejlesztés lemaradásával kapcsolatos ismereteink alapján számítottunk arra, hogy felmérésünk igazolni fogja eddigi negatív tapasztalatainkat. Sajnos nem tévedtünk. A 14 intézet közül 11-ben megállapítottuk, hogy a hasonló külföldi intézményekhez viszonyítva az adott feladatok megoldását az öt, tíz, tizenöt évvel korábbi szinten végzik. Nemcsak a már nyilvánosan is bírált prágai Hírközlési Kutatóintézet, a Mezőgazdasági Gépek Kutatóintézet vagy az érsekújvári (Nővé Zámky) Szerszámkutató Intézet stb. munkájáról van szó, hanem ez egyszerűen általános jelenség. A vezetők még egyes kiválasztott ágazatokban sem tűzték ki célul a világ- színvonal elérését, sőt fejlesztési elképzeléseik kialakításakor arra sem gondoltak, hogy azt a jövő évezred első éveiben elérjék. Kutatóintézeteink dolgozóinak tevékenységére továbbra is az igénytelenség jellemző. Ezt a hozzáállást a munkájukkal szemben támasztott kritériumok, valamint a kutatások eredményeit hasznosító vállalatok igénytelensége is elősegíti. Ameny- nyiben a külföldön elért eredményeket nem vennénk figyelembe, akkor az egy főre jutó találmányok meny- nyiségéből - e tekintetben az ötödik helyen állunk - arra a következtetésre jutnánk, hogy ez magas színvonalat jelent. Sokkal inkább mértékadó viszont az a tény, hogy a külföldön bejelentett szabadalmainknak csak 0,5 százalékát alkalmazzák a gyakorlatban. A vizsgált kutatóintézetek között egy sem akadt, amely munkájának eredményeit li- cencként a nem szocialista országban értékesíteni tudta volna. Magas költségek Gyakran, mikor a fejlesztés alatt álló termékek műszaki színvonaláról és technológiájáról kritikusan szólunk, a felelősök azzal védekeznek, hogy a fejlett kapitalista államokban is árusítanak átlagos, sőt annál rosszabb minőségű termékeket is. Nyíltan aligha érthet valaki egyet azzal, hogy ilyen termékek fejlesztéA Prága-ruzynéi Növénytermesztési Kutatóintézetben a kultúrnövények génbankja évente mintegy 3 ezer mintával bővül. Hogy az egyes magvak hosszú tárolás alatt is genetikai károsodás nélkül megőrizzék minőségüket, csak alacsony hőmérsékleten, kiszárítva tárolhatók. A raktárak befogadóképessége összesen 100 ezer minta. Jelenleg a vegetatív úton szaporított génforrások hosszú távon való tárolásának megoldásán dolgoznak. Felvételünkön Marié Lhoto- vá mérnök munka közben. (Jaroslav Hejzlar - CTK) se kutatási programjaink célja legyen. El kell azonban ismernünk, hogy ezeket a termékeket valóban sikeresen lehet árusítani. Ez azonban csak egy feltétellel, mégpedig megfelelő hatékonyság esetében érvényes. Nálunk azonban a termelékenység ilyenkor is csak bizonyos hányada a fejlett országokban elért produktivitásnak. Érdekes volt ezért megvizsgálni, hogy a kutatóintézetek milyen mértékben járulnak hozzá a fennálló helyzet megváltoztatásához, milyen gazdasági haszna van társadalmunknak munkájuk eredményeiből. A hazai viszonyok között a kutatási és a műszaki fejlesztés effektivi- tásának elbírálása szempontjából általánosan elfogadott kritérium az egy koronányi befektetésre jutó minimum négy koronás jövedelem. A fejlett ipari államok közti gazdasági versengés eredményei azt mutatják, hogy ez a kritérium nem eléggé progresszív. Az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és más országokban a befektetés és a jövedelem aránya többszöröse a hazai- I nak. Ennek ellenére a hazai gazda- ! sági gyakorlatban még ezt a minimális mutatót sem teljesítik. A 14 ellenőrzött intézet közül az elmúlt hét évben a kívánt színvonalat csak négy érte el; a prágai Élelmiszer- ipari, a bratislavai Száltechnológiai, valamint az Állami Faipari Kutatóintézet és az Ústí nad Orlicí-i Pamutipari Kutatóintézet. Nyolc kutatóintézet 2 koronánál - sőt közülük négy 1 koronánál - kevesebbet ért el. A legrosszabb eredményeket a Mezőgazdasági Gépek Kutatóintézetében, valamint a Szerszámkutató Intézetben tapasztaltunk. Igaz, az ellenőrzést végző csoportoknak több, esetben jelentős eredményeket bizonyító adatokat mutattak. A valósággal összevetve azonban kitűnt, hogy ezek nem állják meg helyüket. Mikor a gyakorlatban a berendezések a megadott teljesítménynek csak 50-60 százalékát érik el, gondolom, a műszakifejlesztési tervek megvalósításának az effektivitásra kifejtett hatását nem szükséges bővebben magyarázni. Ez a helyzet a mezőgazdasági gépek esetében is, ahol a tervek és a valóság külön utakon járnak. Kétoldalú igénytelenség Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kutatók önmagukkal szemben nem eléggé igényesek. De igénytelenek a felsőbb irányító szervek és az eredményeiket hasznosítók is, elsősorban a vállalatok. Az egyes kutatóintézetek igazgatói mentségül hozták fel a rendelkezésükre álló berendezések alacsony színvonalát, a megvalósításért felelős vállalatok érdektelenségét, valamint a gyakran nem kielégítő béreket. Nem akarjuk ezekét a kérdéseket, gondokat lebecsülni. Számos ilyen problémát kell megoldanunk. Ne feledkezzünk meg viszont arról, hogy ezeknek az intézményeknek a vezetői valószínűleg saját beosztottjaik munkáját sem becsülik. Másképpen hogyan lehetne megmagyarázni azt a tényt, hogy például a Szerszámkutató Intézet rendkívüli személyi bértétel megállapításakor 11 közül csak 1 esetben részesített benne feltalálót. A Mezőgazdasági Gépek Kutatóintézetében a „fejlesztés érdekében legtöbbet“ a közlekedési, a biztonsági osztály vezetője és más hasonló munkakörű alkalmazottak „tettek“. Ők kapták tehát a jutalmat, az alkotó tevékenységet folytató munkatársakkal ellentétben, akik a rendkívüli személyi bértételre tulajdonképpen jogosultak. Az ellenőrzés eredményei nyilvánvalóvá tették: meg kell akadályozni a régi hozzáállásnak, munka- módszereknek, valamint a teljesítményhiánynak az új struktúrákba való beépülését, azt, hogy ezek garantálható eredmény nélkül évek munkáját emésszék fel. Ezért a CSSZSZK kormánya a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke által előterjesztett jelentés megvitatása után elrendelte, hogy állami vállalatként csak azok a kutatóintézetek működhetnek, amelyek az adott szakterület fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak, illetve megvan a lehetőségük erre, s képesek az önfinanszírozásra. A továbbiak közül döntő fontosságú intézkedés azoknak a szabályoknak a kidolgozása, amelyek szerint a műszaki-fejlesztés állami tervébe a feladatokat besorolják. Meghatározzák a követelményeket és a finanszírozás módját. Ez biztosítja, hogy a műszaki fejlesztés állami tervének megvalósításával termékeink és technológiánk, valamint a gyártás gazdaságossá váljon, és megközelítse a világszínvonalat. IVÁN HAYEK, a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának munkatársa ORVOSI TANÁCSADÓ A BÉLFÉRGESSEG A bélférgeket az élősködők közé soroljuk, mivel az életükhöz szükséges anyagokat a „gazda“ élőlénytől - állattól vagy embertől - nyerik, miközben azt különböző módon károsítják. Az általuk kiváltott betegség, a bélférgesség annak következménye, hogy az élősködő jelen van a szervezetben. A betegséggel elsősorban a trópusi égöv alatt élő embereknél találkozunk, ahol a kórokozók elterjedése meglehetősen széles körű. A bélférgek bizonyos csoportjai azonban a mérsékelt égövben is előfordulnak, tehát fontos, hogy ismerjük az általuk kiváltott tüneteket, a betegség terjedésének módját és a megelőzés lehetőségeit. A bélférgeket három csoportba osztjuk: szívóférgek, szalagférgek, fonalférgek. A szívóférgeket és szalagférgeket gyűjtőnevükön laposférgekként is emlegetik. A fertőzéskor keletkező általános tünetekből nem lehet következtetni a kórokozó pontos kilétére. Legtöbbször a betegen különböző allergiás megnyilvánulásokat észlelünk, gyakoriak a gyomor és bélpanaszok, étvágytalanság, testsúlycsökkenés, vérszegénység. Az egyes férgek természetük szerint mechanikus tüneteket (bélelzáródást) is okoznak. A biztos diagnózis alapja a féregpete vagy a féreg egy részének kimutatása a székletben. A szívóférgek csoportjára a szívótárcsa és a horogkoszorú jellemző. E csoport tagjai általában több közti gazdát is felhasználnak fejlődésük folyamán. Előfordulásuk szerencsére ritka. Annál gyakoribbak azonban a szalagférgek csoportjába tartozó galandférgek. A simafejű galandfé- reg kb. 7 méter hosszú élősködő. Testéből naponta 6-8 részecske választódik ki a székletbe, melyek egyenként akár százezer petét is tartalmaznak. A peték bekerülnek a talajba, innen a szarvasmarha emésztőcsatornájába, majd az állat izomzatába, ahol hosszú ideig, be- tokozódva életképesek maradnak. Amennyiben az így fertőzött húst nyers vagy félig nyers állapotban (pl. tatár bifsztek) fogyasztjuk el, bélrendszerünkben kb. 10-12 hét alatt kifejlődik a simafejű galandféreg. Kezdetben a betegség tünetmentesen zajlik, s a beteg csak a galandféreg széklettel kiürített részecskéinek felfedezésekor - a fertőzés után kb. 3 hónappal - fordul orvoshoz. A későbbiek folyamán a gyakori hányás, hasfájás, és étvágytalanság a legjellemzőbb. A gyermekeknél ingerlékenység, fokozott nyálazás és orrviszketés is előfordul. Ebbe a csoportba tartozik a háromtagú galandféreg is, amellyel a kutya bélsárjában jelenlévő petéken keresztül fertőződhetünk meg. A peték az elfogyasztott mosatlan zöldséggel, vízzel s esetleg a kutya orráról közvetlenül kerülnek be az ember emésztőcsatornájába, ahol az élősködő 5-6 hónap alatt teljesen kifejlődik. A galandférgek élettartama fajtájuktól függően 10-30 év. A galand- férges beteg gyógyítása az orvos feladata. A megelőzésnél a követke||||l:;KOMMEHTÁUUK i Céljainkhoz mért felelősséggel Pár hónap még, s a legfontosabb szakaszához érkezik a CSKP XVIII. kongresszusának előkészülete: megkezdődnek az alapszervezetek évzáró taggyűlései. Már javában folynak azok az előkészítő beszélgetések, amelyeket az alapszervezetek bizottságai folytatnak a tagokkal. Ismeretes, hogy az 1970 óa eltelt időszakban nem először kerül sor hasonló jellegű beszélgetésekre. Az a tapasztalat, hogy a párttagokkal folytatott őszinte egyéni beszélgetések mindig új lendületet adtak a pártmunkának, hozzájárultak a pártszervek és -szervezetek valamint az egész tagság aktivitásának fokozásához. Korunk rendkívül igényes faladatai - sokkal inkább mint bármikor ezelőtt - megkövetelik minden kommunistától az őszinte számvetést, a munkahelyükön, s az egész társadalom életében tapasztalt fogyatékosságok nyílt és megalkuvás nélküli föltárását. Azelőtt találkozhattunk olyan nézetekkel is, hogy a beszélgetés csak úgy konkrét, ha nem lép túl az egyszerű párttag munka- és lakóhelye, valamint az alapszervezet problémakörének számbavételén. Az egész társadalmat érintő kérdések megítélése a felsőbb szervek feladata. Természetesen az ilyen nézetekkel nem érthetünk egyet. Hiszen ha a párt felelősségéről beszélünk, azon minden kommunista személy szerinti felelősségét értjük. Másrészt a XVIII. kongresszus előkészítésével párhuzamosan olyan fontos dokumentumok kidolgozásának munkálatai folynak, mint a pártprogram és az új alapszabályzat. A CSKP KB Elnökségének az az álláspontja, hogy a tagoknak teljes őszinteséggel ki kell fejteniük véleményüket a társadalom általános gazdasági, politikai helyzetéről, a munkahelyi viszonyokról, pártfeladataik teljesítéséről, s a szervezeti életről. Ezt diktálják azok a megoldásra érett problémák, amelyek társadalmunk gazdasági, politikai és szellemi életében az elmúlt évtizedek alatt fölgyülemlettek, s amelyeknek megoldásán múlik a szocializmus építésének további sikere hazánkban. Olyan változtatások váltak halaszthatatlanná, amelyek a társadalmi-gazdasági alapot és a felépítményt egyaránt érintik. Olyan döntéseket kényszerített ránk a kor, amelyek a párt józan megfontoltságát, egész tagságának kollektív bölcsességét igénylik. Mivel a párt- és a munkahelyi feladatok szétválasztása szinte lehetetlen,' nyilván nagy teret kap majd a beszélgetéseken a termelőmunka, a gazdálkodás, a vállalati önigazgatás, a műszaki fejlesztés stb. kérdése is. A gazdaság, a tervteljesítés problémáinak előtérbe állítása természetes dolog, nem szabad azonban megfeledkezni a politikai feladatokról sem. A gazdasági és a politikai változásoknak párhuzamosan kell haladniuk. A dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakoztatása elképzelhetetlen a társadalmi élet egészét átfogó demokratizálás nélkül, s ezt magában a pártban kell kezdeni. A XVIII. kongresz- szust előkészítő időszak kulcsfontosságú feladata a pártdemokrácia elmélyítése. Kulcsfontossággú feladat a XVIII. kongresszus előkészítésében a vezető káderek demokratikus jelölése és megválasztása: kezdve az alapszervezetekkel egészen a legfelsőbb irányító szervekig. A beszélgetések mindenekelőtt a jelöltek demokratikus kiválasztásához járulhatnak hozzá. Arról, hogy milyen politikai, szakmai és erkölcsi kvalitásokkal rendelkező személyeket kell jelölni, illetve választani, napjainkban sok szó esik, erre fölösleges kitérnünk. Szükséges azonban tudatosítanunk a pártdemokrácia talán legfontosabb követelményét, azt, hogy minden tisztségviselő elsősorban választóinak tartozik felelősséggel, posztján vagy a választott irányító testületben hangot kell adnia az ö nézetüknek, érvényesítenie kell akaratukat. Már most, a kongresszust előkészítő időszak kezdetén szem előtt kell tartani azt, hogy az előttünk álló, nem egészen egy év alatt dől el, milyen irányt és lendületet vesz társadalmunk fejlődése a kilencvenes évek derekáig. Ehhez mért felelősséggel kell végeznünk teendőinket. MORVAY GÁBOR ző higiéniai szempontok betartása a legeredményesebb:- ne fogyasszunk nyers marha-, sertés- és halhúst;- gyermekeinknél szenteljünk fokozott figyelmet a kéz tisztaságára és a WC használata utáni alapos kézmosást egyetlen esetben sem engedjük el;- az ember-kutya barátságban is szükséges betartani bizonyos határokat. A kutya puszilgatása s állandó testközelben tartása (pl. egy ágyban alvás, ami sajnos egyáltalán nem ritka eset), mindig a galandféreg-fertőzés veszélyével jár. A fonalférgek csoportjába tartozó élősködők közül a fonalféreg és az orsógiliszta okoznak leggyakrabban megbetegedést. A fonalféreg apró 9-11 mm hosszú élőlény, mely a beteg székletében apró fonalak formájában látható. Elterjedése a gyerek-* közösségekben 50-80 százalék, a felnőtteknél 20-30 százalék. A féreg a vékonybélben él, de levándorol a végbélnyílásig, ahol a petéit rakja. Ebből következően a betegség legfőbb tünete a végbélnyílás körüli viszketés, melyet a nőstény orsógiliszta éjszakai mászkálása okoz. A vakarás a körömre kerülő peték útján újabb fertőzéshez vezet, sőt a beteg környezete is veszélyeztetve van, mert a peték kimutathatók a szoba porában is. A betegek rosszul alszanak, idegesek étvágytalanok és fogynak. A betegség megelőzésével kapcsolatban első helyen a kéz tisztaságát kell említeni. Ne engedjük, hogy gyermekeink szopják ujjukat és rágják körmüket. Fertőzéskor az orvos által előírt gyógyszer szedése mellett ne feledkezzünk meg a körmök rövidre nyírásáról, az alsónemű napi váltásáról és a végbélnyílás gondos tisztántartásáról sem. A kb. 20 cm hosszú orsógiliszta is a fonalférgek csoportjába tartozik. A vékonybél felső részében tanyázik, de gyermekeknél felhatolhat a nyelőcsőbe, majd a légcsövön keresztül a tüdőbe is. Megjelenhet a fülkürtben, sőt a belső hallójáratban is. Kiválthat féregnyúlvány- és hasnyálmirigy-gyulladást vagy eperohamot, melyet elzáródásos sárgaság kísérhet. Az ember legtöbbször a mosatlan zöldséggel fertőződik, melyre az orsógiliszta petéi az emberi szennyvízzel történő trágyázáskor kerülhetnek. A betegség megelőzhető, ha minden zöldséget fogyasztás előtt alaposan ivóvízben tisztára mosunk. A kutyákról, macskákról emberre átterjedő, egyre gyakrabban előforduló betegség az ún. „toxokarozis“, melyet az embernél a kutyában élő orsógiliszta lárva állapota vált ki. Leggyakrabban a kutyák-macskák váladékaitól szennyezett homokban játszó kisgyermekek fertőződnek, akik kezükről könnyen beviszik a kórokozó petéit az emésztőszervrendszerbe. A betegség megelőzésénél a legfontosabb, hogy a környezetünkben élő kutya, macska váladékait rendszeresen kivizsgáltassuk és az állatokat meghatározott időközönként féregtelenítsük. Gyermekeink egészségvédelmének érdekében gátoljuk meg a kutyák jelenlétét a játszótereken és homokozóknál. A kutyatulajdonosoknak tudatosítaniuk kell, hogy a látszólag egészséges kedvencük is veszélyes kórokozókat terjeszthet. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1989. V. 6.
