Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-04 / 104. szám, csütörtök
Környezetvédelem, a mezőgazdaságban is FIGYELMEZTETŐ TAPASZTALATOK KÉT JÁRÁSBÓL Tagadhatatlan tény, hogy elég hosszú ideig a környezet szennyezéséért csak az ipari vállalatokat okoltuk. Néhány termelési értekezleten elhangzott ugyan, hogy a mezőgazdasági vállalatok jó termőképességű földeket építenek be, és a gazdasági udvarok környékén szennyezik a talajvizet, de ezeket a jelzéseket, a gazdasági szervek nem nagyon akarták tudomásul venni. Pedig érdemes lett volna felfigyelni arra, hogy a trágyalé egy részét a patakokba, folyókba vagy csatornákba engedik. A másik oldalon viszont túl sok pénzt pazaroltak drága műtrágyák vásárlására. Tény, hogy a termelési költségek lényegesen növekedtek a szerves trágya nem megfelelő kezelése és tárolása miatt. Csak a műtrágya...? Nem is olyan régen még képzett szakemberek között is szép számban akadtak olyanok, akik azt hangoztatták, hogy a szalmát el kell tüzelni, mert almozásra való fel- használása nem éppen gazdaságos, és különben is, műtrágyával minden tápanyagot biztosítani lehet. Azzal nem számoltak, hogy a föld elsavanyodhat és tömítődhet, s emiatt is lassan fejlődnek majd a növények. Ma már nagy területeken elég kevés a föld porhanyóságát előidéző talajbaktérium. Ezt állapította meg a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Tanszékének kutatócsoportja is. A szerves trágyázás elhanyagolását az a nézet is elősegítette, hogy a nagy tömegű anyag megmozgatásához sok gépre van szükség, ami növeli a termelési költségeket. A helytelen nézetek következtében olyan helyzet alakult ki, hogy a föld termőképessége - amint a Szlovák Nemzeti Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi bizottsága megállapította - egyes parcellákon annyira csökkent, hogy a növények hektárhozama 20-40 százalékkal alacsonyabb a feltételezettnél. Az utóbbi években jelentős műtrágya-pazarlásra került sor. A mezőgazdasági vállalatok többségében tiszta hatóanyagban számítva 300 kg műtrágyát is felhasználtak hektáronként. Igaz, a közelmúltban némileg javult a helyzet, de tovább tart a talaj elsavanyodása és tömítő- dése. Tapasztalatok egy járásban A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek csoportja ellátogatott a Komáromi (Komárno) járásba, ahol szintén elég rossz a helyzet, mert hektárátlagban számítva 300 kg műtrágyát és 6,5 kg növényvédő szert használnak évente. Ez az egyik környezetszennyező tényező. A másik az, hogy a tervezők nem fordítottak kellő figyelmet a különféle tárolók szigetelésére. Ennek következtében, annak ellenére, hogy a járásban az utóbbi 10 évben több mint 230 millió koronát költöttek trágyatelepek, silóvermek és trágyalétárolók építésére, egyes körzetekben mégis jelentős a talaj- és a vízszennyezés. Ugyanis a trágyalé elszivárog a tárolókból. A tapasztalatok alapján épített tárolók már megfelelnek a követelményeknek, de az építkezés lelassult, mert lényegesen költségesebb, mint 10-15 évvel ezelőtt. Nem is beszélve a víztisztító berendezésekről, amelyeknek az építési költsége 20 százalékkal emelkedett. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a régebbi trágyatelepeket is át kellene építeni. Nincs más megoldás, szilárdított mezei trágyatelepeket kell létesíteni, ahol csak rövid ideig tárolják a szerves trágyát, és mindent meg kell tenni ezek szigetelésének tökéletesítéséért. Segíthet a rendszeres talajelemzés A műtrágya gazdaságos felhasználására többféle módszert dolgoztak ki. Már évekkel ezelőtt elhangzottak javaslatok, hogy több folyékony műtrágyát kellene használni, mert ezeket a növények gyorsabban felszívják, tehát a szennyező anyagok nem kerülhetnek a talajvízbe. Amint az Incheba múlt évi kiállításán is tapasztaltuk, Szlovákiában a folyékony műtrágyák gyártására egyre kedvezőbbek a feltételek, így a mezőgazdasági vállalatok évről évre többet vásárolhatnak. Még exportra is jut belőlük. Csakhogy a felhasználásuk elég bonyolult, mert a tároláshoz megbízhatóan szigetelt beton vagy fémtartályokat kell készíteni, illetve vásárolni. Üdvözölhetjük a hetényi (Chotín) Agrokémiai Vállalat kezdeményezését, amely az utóbbi időben jelentős talajelemzési munkákat végez, hogy ennek alapján határozhassák meg a mezőgazda- sági vállalatoknál, mennyi és milyen összetételű műtrágyát igényel az adott parcella. A képviselők egyik csoportja a Presovi járásban végzett felmérést, ahol szintén nagyon sokoldalúan vizsgálták a környezetvédelmi feltételeket, és javaslatokat is tettek a problémák megoldására. Megállapították például, hogy a 22 növény- védőszer-tároló közül csak 3 felel meg a követelményeknek. A Vel’ky Saris-i Agrokémiai Vállalat, a Sírokéi és a Sedlicei Efsz már minden szempontból megfelelő tárolókat épített. A csoport azt is megállapította, hogy a raktárak többsége köny- nyen fölmelegszik, és a padlózatukon átszivárog a vegyszer. Egyrészt adatokkal bizonyítják, hogy a járásban nagy mennyiségű szerves trágyát állítanak elő, másrészt bírálták, hogy ennek csak a 25 százalékát tárolják betonalapú mezei trágyatelepeken. Egyelőre kevés mezőgazdasági vállalat fogja fel a trágyalevet tökéletesen szigetelt medencékben, és szállítja rendszeresen a határba. Igaz, hogy időszakonként, főleg a tenyészidőben nem könnyű a trágyalevet kihordani és felhasználni, de ezt a problémát is mielőbb meg kell oldani. Változtatni a helyzeten A felmérések alapján készített jelentéseket részletesen tanulmányozzák a párt- és gazdasági szervek, és máris történtek olyan intézkedések, hogy nagyobb ráfordításokkal kell megelőzni a károkat. A szakemberek gyakran hangoztatják, hogy környezetkímélő módszerekkel is lehet termelni, ha valamennyi mező- gazdasági vállalatnál tápanyagellátási csoportot jelölünk ki, amelynek vezetője szakavatottan irányítja az egyes parcellák trágyázását a vetésforgók szerint. Ma már a mező- gazdasági vállalatoknál olyan szakemberek dolgoznak, akik képesek kialakítani a takarékos tápanyaggazdálkodást. A ráfordításokat pedig nem kell sajnálni, hisz mindany- nyiunkról van szó. Egyrészt nem mindegy, hogy miként alakul a talaj termőképessége, másrészt az sem elhanyagolható, hogy az esetleges túladagolás következtében nem kívánatos, sőt az egészségre ártalmas vegyi anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Napjaink egyik legfontosabb feladata tehát a mező- gazdaságban is a környezetvédelem, amivel az eddiginél jóval többet - és felelősségteljesebben! - kell foglalkozni valamennyi mezőgazdasáqi vállalatnál. y cdcuc* BALLA JÓZSEF llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllll Egy ebéd nem minden Falusi nyugdíjasok - földjükhöz, házukhoz ragaszkodó idős emberek. Gyerekükkel élők, vagy magányosak, fürgék, vagy magatehetetlenek. Némelyikük ugyan odaköltözhetne fiához, lányához a panelházba, esetleg a városszéli emeletes villába, de nem megy, nem hagyja el szülőfaluját. A gyerekeknek pedig nincs nagyon idejük hazajárni, segíteni főzni, mosni, takarítani, esetleg elvégezni a ház körüli teendőket. Sokan közülük teljesen magukra maradnak és nem is várnak segítséget senkitől. Pedig nem hagyhatjuk sorsukra őket! A nemzeti bizottságok szociális ügyosztályainak egyik fő feladata, hogy támogassák, segítsék a nyugdíjasokat minden téren. Hiszen nem tudja mindegyikük megfelelően ellátni magát, az idős bácsik közül sokan nem is tudnak főzni. Minden nap nem ehetnek száraz ételt, a konzervet sokan nem szeretik, csak akkor fogyasztják, ha már nagyon rákényszerülnek. Járjanak vendéglőbe? Már a hónap első felében elfogyna a nyugdíj. A megoldás egyértelműen a kedvezményes nyugdíjasétkeztetés, amelyet ez idáig sajnos, még nem sikerült bevezetni mindenhol. Amikor a Galántai (Galanta) járás két községében, Deákin (Diakovce) és Zsigárdon (Ziharec) jártam, elsősorban afelől érdeklődtem, hogyan oldották meg a nyugdíjasok étkeztetését. Deákin Száz Ilona, a hnb szociális osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a kétezerötszáz lakosból ötszázhatvanan nyugdíjasok. Nyolc idős ember magatehetetlen, náluk a gondozószolgálat önkéntes tagjai takarítanak és főznek. A nyugdíjasok a Jednota FSZ helyi Thermál éttermében étkezhetnek egész héten. Egy ebéd ára 9 korona, ebből 5 koronát térít a hnb. A kedvezmény csak az arra rászorulóknak jár, vagyis akiknek nyugdíja nem haladja meg az 1100, házaspároknál az 1800 koronát. Jelenleg csak tízen étkeznek a Thermálban, közülük is hárman az ebéd teljes árát fizetik. A helyzet nem volt mindig ilyen. Épp ellenkezőleg! Pár évvel ezelőtt az étkezők körülbelül hatvanan voltak. Addig ugyanis 1, 2 és 3 koronát kellett ebédenként fizetniük. 1981- ben kijött egy rendelet, mely szerint a kedvezményt nemcsak a nyugdíj, hanem a gyerekek keresete alapján is állapították meg. Tehát bizonyos összeggel nekik is hozzá kellett járulniuk az ebéd árához. Az étkezők száma a rendelet érvénybe lépése után rohamosan csökkent. Pedig a gyerekek szívesen hozzáfizettek volna szüleik kosztpénzéhez, csakhogy ők ezt egyszerűen nenrvfogadták el. Inkább lemondtak az ebédről. Sokan ezt azzal indokolták meg, hogy ők keveset esznek, amit megfőznek, három napig is eltart, de általában száraz koszton élnek. A községben a tervek szerint az idén ősszel elkészül a nyugdíjasklub, amelyben konyha és ebédlő is lesz. Remélhetőleg az otthonos, családi légkör több nyugdíjast vonz majd oda és többen járnak étkezni is. Az az igazság, hogy sajnos, a sok papírmunka mellett az osztály dolgozóinak nem marad idejük a személyes kapcsolatok kiépítésére, pedig a nyugdíjasoknak erre lenne a legnagyobb szükségük. S mi a helyzet Zsigárdon? Rác Jánostól, a helyi nemzeti bizottság elnökétől megtudtam, a község ezernyolcszáz lakosú, közülük 340- en nyugdíjasok. Az étkeztetést a helyi efsz-szel együtt oldották meg. Úgy kilenc éve épült fel a szövetkezet új adminisztrációs épülete, amelyben egy korszerű, jól felszerelt konyha és egy szép ebédlő is helyet kapott. Akkor jött az ötlet, hogy a nyugdíjasok is étkezhetnének itt. Addig ugyanis a helyi vendéglőbe jártak, de csak nagyon kevesen, mert nem voltak elégedettek az étel minőségével. Amióta az új étkezdébe járnak, számuk egyre gyarapodik. A szövetkezet a saját dolgozói részére nemrég emelte az ebéd árát 14 koronára, de a nyugdíjasok számára továbbra is 11 koronáért főz. A hnb ebből 6 koronát fizet. A hétvégeken az ellátást nem tudják biztosítani. Jelenleg összesen kilencvenkét nyugdíjas kosztpénzéhez járulnak hozzá, a többiek a teljes árat fizetik. Huszonkét idős lakosnak hazaszállítják az ebédet. Deákin ugyan olcsóbb az étel, ennek ellenére a nyugdíjasoknak csak egy töredéke kér a kedvezményes étkeztetésből. Talán a rendelet vette el kedvüket az egésztől, hiszen kinek esik jól, ha majdhogynem arra figyelmeztetik, megöregedett, eltartásra szorul, már nem ő ad gyermekeinek. Bizonyítani akarnak bármi áron is, hogy még megállják helyüket. Vajon az, hogy a társadalmi munkákból az idősebbek veszik ki a leginkább részüket, ők dolgoznak legtöbbet, nem éppen erről tanúskodik? Ha a hnb dolgozói jobban odafigyelnének öregjeikre, nemcsak arra telne erejükből, hogy évente egyszer nyugdíjastalálkozót rendezzenek és egyszeri segélyeket nyújtsanak. Esetleg nem lehetne az érzékenyebb területekre vonatkozó rendeleteket hatályba lépés előtt többször is átgondolni? Zsigárdon kevesebb a nyugdíjas, mégis többen járnak étkezni, mert ők észrevették, törődnek velük. A hnb például megoldotta helyettük a téli tüzelő beszerzését. Nem kell a bácsikáknak, nénikéknek ide-oda utazgatniuk, hogy tűzifát, szenet intézzenek maguknak. Gyakran már egy hasonló figyelmesség is elég ahhoz, hogy bizalmat, hitet keltsünk bennük, ám erre a „minimumra“ mindenképpen szükség van, és így mérsékelni lehetne az idősebbek egyre magányosabbá válását, a társadalomból való teljes kiszakadásukat. (póda) * KÖSZÖNTŐ ■ Sok szeretettel és hálával köszöntjük a legdrágább férjet, édesapát, apóst és nagyapát, Mészáros Bélát Nagymegyeren (Őalovo), aki május 4-én ünnepli 50. születésnapját. E szép ünnep alkalmából szívünk teljes szeretetével köszöntjük őt és kívánjuk, hogy elkövetkező évelt nyugodt, békés körülmények között élje jó erőben és egészségben: felesége, lányai, fia. vejei és a nagypapáért rajongó unokák: Zolika, Ildikó, Anikó. Ú-1320 ■ 1989 május 4-én ünnepli 84. születésnapját a drága édesanya, nagymama, dédnagymama. özv. Juhász Béláné Pathó Anna Kolárovőn E szép napon szívből gratulál: szerető fia: Árpád, menye: Magdika, unokája: Csilla és Róbert feleségével: Gabriellával, valamint dédunokái: Gabiéi és Ágika, a rokonok és ismerősök. Az elkövetkező évekhez erőt, egészséget, békében, megelégedésben töltött napokat kívánnak valamennyien. Ú-1392 ■ 1989. május 4-én ünnepli 80. születésnapját özv. Tuba Istvánná Krámli Erzsébet Serkén (Sirkovce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, jó egészséget kívánnak: fia, menye, unokája feleségével és a két kis dédunoka: Zsolti és Edina. Ú-1395 ■ Május 2-án ünnepelték házasságkötésük 25. évfordulóját a drága szülők, nagyszülők, Sztricska János és felesége, Sztricska Magdolna Sáróban (Őárovce). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, sok örömet, jó egészséget, hosszan tartó, boldog, békés életet kívánunk: szerető lányaik: Kati, Magdi, veje: Pistyu és unokái: Veronika és Mónika, akik sokszor csókolják a nagyszülőket. Ú-1446 Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a drága, jó feleségre, édesanyára és anyósra, Kemény Etelkára Bratislava, akinek jóságos szíve 1987. május 4-én dobbant utoljára. Kegyelettel emlékezünk rá e szomorú, második évfordulón. A gyászoló család. Ú-1331 ■ Szerette az eletet, szeretett bennünket. Fájó szívvel emlékezünk halálának tizedik évfordulóján Lovász Ferencre Madar (Modrany), aki 1979. május 4-én örökre elhagyott bennünket. Köszönjük mindenkinek, aki szeretettel őrzi emlékét: felesége és családtagjai. Ú-1350 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk drága halottunkra, Kiss Imrére Galánta (Galanta), akinek jóságos szíve 1988. május 4-én örökre megszűnt dobogni. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot halálának első évfordulóján. Szerető felesége, lányai családjukkal Ú-1416 ■ Életünk legfájdalmasabb napja marad az a nap, amikor eltávozott körünkből a felejthetetlen, drága, jószívű férj, apa, nagyapa, Csal a József Safárikovo, akit a halál 1988. május 4-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és nem feledték, emlékezzenek rá velünk ezen a fájdalmas, első évfordulón. Emlékét örökké szívünkben őrizzük: örökké szerető és gyászoló felesége gyermekeivel és családjukkal. Ú-1247 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az idő múlik, de a fájdalom megmarad. ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, a volt diákoknak, munkatársaknak. Illés- háza (Eliasovce) és Tomasov lakosainak továbbá mindenkinek, akik elkísérték utolsó útjára a szeretett feleséget, édesanyát, anyóst, nagymamát, Ravasz Lászlóné Füle Ilona nyug. tanítónőt 1989. április 4-én a tomásovi temetőbe Köszönjük a megható búcsúbeszédeket, a sok virágot és az őszinte részvétet, melyekkel enyhíteni igyekeztek fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú-1448 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, jó barátnak. szomszédnak, ismerősnek, a volt munkaJH társaknak, a PNZZ JÉR, J|R - Hroboñovo dolgo- JIBii zoinak, az UTa RCH légi (Lehnice) üzemág dolgozóinak, a város lakosainak és mindazoknak, akik 1989. március 30-án elkísérték utolsó útjára a nagymegyeri (Őalovo) temetőbe a felejthetetlen, drága, jó férjet, szerető, gondos édesapát, drága, jó gyermeket, testvért, sógort, Czina Gusztávot, akit a kegyetlen halál 30 éves korában, rövid, súlyos betegség után ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a gyászbeszédet, a részvétnyilvánításokat, a sok virágot, koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. Bánatos szívű felesége: Klárika, két kis árván maradt gyermeke: Zolika és Veronika. Ú-1449 ■ Megtört szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, szomszédnak, barátnak, munkatársnak, volt osztálytársaknak, pedagógusoknak, a falu lakosainak és mindazoknak, akik 1989 március 30-án elkísérték utolsó útjára a csécsénypatonyi (Öecínska Potőn) temetőbe drága fiunkat, Ozsvald Istvánt, akit a kegyetlen halál 28 éves korában, tragikus körülmények között ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetét mondunk a hnb- elnökének, Tóth Vincének, Pollák Károlynak, a CHZJD-Bratislava vezetőségének a szép búcsúbeszédért. Köszönjük a sok szép koszorút, virágot és részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét örökké őrző szülei, testvérei, sógora, sógornője, Juditka és a-gyászoló rokonok. Ú-1447 ÚJ szó 6 1989. V. 4.
