Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-30 / 125. szám, kedd
Mb mb« Rekordgyorscsággal Naszvadon (Nesvady), a Komáromi (Komárno) járás közel ötezer lakosú '<’*”• ponti községben több üzem segítség^, vei hét munkanap alatt hét kilométer hosszan, rekordgyorsasággal fektették le az utcai vízvezeték-hálózatot. Értéke meghaladja az 5 millió 169 ezer koronát. Az említett időszakban 400 lakásba vezették be a vizet, s az ehhez kapcsolódó járulékos munkálatokat mindenki saját maga, társadalmi munkában végezte el. A párját ritkító, gyors és jól összehangolt munkáért a Víz- és Csatornaművek komáromi, dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), nyitrai (Nitra), galántai (Galanta), lévai (Levice), Bratislava-vidéki, valamint érsekújvári (Nővé Zámky) üzemét illeti dicséret. A jövőben még további három kilométerrel növelik a vízvezeték hosszát, s ezzel valamennyi utcában megoldják a vízellátást. Krascsenics Géza Nyolcvan állandó véradó Fellendült Nemesócsán (Zemianská Olca) a Vöröskereszt-alapszervezet munkája. Az új elnök, Bognás Ilona vezetésével 520 tagja van a szervezetnek, ebből nyolcvan állandó, véradó. A tagság az élet- és munkakörnyezet javítása terén közel 500 óra ledolgozását vállalta társadalmi munkában. A Vöröskereszt világnapja alkalmából két filmvetítéssel egybekötött orvosi előadást rendeztek. A nemrégiben megtartott járási konferencián a vezetőség tagjai közül ötöt ezüstéremmel tüntettek ki. Rendszeresen látogatják a községben az idős, rokkant betegeket. Ellátogattak a kolozsnémai (Klizská Ne- má) nyugdíjasotthonba, s lakóinak gazdag kulturális műsorral kedveskedtek. Horváth Júlia Élménybeszámoló Máltáról A Királyhefmeci (Kráfovsky Chlmec) Vnb nagytermében a Csemadok-szerve- zet rendezésében dr. Stefán Andor főorvos élménybeszámolót tartott Málta szigetéről, ahol négy és fél évig dolgozott számos csehszlovák orvossal. Közel kétórás előadását színes diafelvételekkel és videofilmmel szemléltette az ottani emberek életéről, helyzetéről, a népszokásokról és a szigetvilágról. Ez volt az utóbbi idők legsikeresebb Csemadok-rendezvé- nye Demjén Ferenc Szlovákiában először A deáki (Diakovce) termálfürdő Forrás éttermének a forgalma jelentősen megnőtt Dohanek Lajosnak, az étterem új vezetőjének munkába lépése óta. Megrendezték már a magyar- és a cigánykonyha heteit, voltak itt vadászvacsorák. A napokban az étterem személyzete egy újdonsággal jelentkezett. Nemcsak a járásban és a kerületben, hanem szlovákiai méretben is először rendezték meg a zsidó konyha hetét. Dohanek Lajos, az étterem vezetője a budapesti zsidó étteremből és régi szakácskönyvekből szerezte be a recepteket. Az étterem kollektívái?) Kloppáné Krausz Mária csopaki (Magyarország) főszakács irányításával naponta 54-féle ételt készített, melyből a legnagyobb érdeklődés a kacsasólet és a töltött libanyak iránt volt. Az akció alatt a napi bevétel 30 ezer korona volt, ami többszöröse az átlagbevételnek. A felvételen a galántai (Galanta) szakmunkásképző iskola leendő szakácsai és pincérei, akik Emília Bachratá (középen) mester irányításával jelentős részt vállaltak az akció sikeréből. Kép és szöveg: Milán Al’aksa GENERÁCIÓK TANÍTÓJA Tartalmas életútra tekinthet visz- sza Török Lajos, az Ipolyszakállasi (Ipel’sky Sokolec) Alapiskola tanítója, aki a közelmúltban ünnepelte 60. születésnapját. Szülőfalujában, Ipolybélen (Bie- lovce) és a környező falvakban szinte nincs olyan család, amellyel ne került volna kapcsolatba csaknem 40 éves tanítói pályafutása alatt. Gyakran előfordul, hogy tőle tanulta meg a betűvetést, a matematika szeretetét s a munkához való becsületes hozzáállás természetességét nagyszülő, gyermek és unoka. Úgy neveli tanulóit, hogy beszélgetéseik nyomán természetes cselekedetté nemesülnek azok a magatartásminták, melyek a gyermek Előtérben a környezetvédelem Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelem helyzete a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. A települések és községek fokozatosan felismerik, hogy az ökológia, a természet és életkörnyezet védelme létfontosságú feladat, mert hovatovább nemcsak a levegő, hanem a föld és az ivóvízkészlet is elszennyeződik. Nagymagyaron (Zlaté Klasy) a hnb és a Nemzeti Front szervezetei a környezetről való gondoskodás fokozása érdekében, csatlakozva a kormányfelhíváshoz az 1989-90- es évet a szebb élet- és munkakörnyezetért végzett fokozott tevékenység időszakává nyilvánították. Ennek előmozdítása érdekében tették meg a község dolgozói és többi polgára a 40 millió 400 ezer korona összértékű szocialista kötelezettségvállalásukat is. Az üzemek vállalása munkakörnyezetük javítására 11 millió 231 ezer koronát tesz ki. Intézkedéseket foganatosítottak az 1991 -re elkészülő szennyvíztisztítóállomás építésének meggyorsítására. Ehhez kapcsolódóan a Z akció beruházásos részében 6446 folyóméter szennyvízcsatorna, 3,6 kilométer vízvezeték és 5,8 kilométer gázvezeték készül majd el. Megszüntetik a két szemétlerakatot és 145 ár területen rekultiválják a talajt. Három kilométeren fákat ültetnek szélvédő sávnak, és 330 áron kitisztítják a Kis-Duna jobb partját. A Z akció nem beruházásos részében is egy sor környezetszépítő, munkakörnyezet-javító intézkedésre kerül sor. Növelik a zöldövezetek alapterületét, több ezer díszbokrot -cserjét és -fát ültetnek. Az üzemek, iskolák és tömegszervezetek védnökséget vállalnak a zöldövezetek felett. Nagy jelentősége van a nemrég átadott másodlagos nyersanyag-felvásárló telepnek, ahol évente több tíz tonnányi papír, fém és üvegcserép felvásárlását, összegyűjtését és elszállítását tervezik. A lakosság részéről nagy az érdeklődés, hiszen egy hónap alatt 20 tonna vas-, 2,3 tonna papír-, 1 tonna színesfémhulladék és 665 kilogramm rongy gyűlt össze. A felvételen Pőcz Tibor, a telep vezetője a hulladékvas elszállítását intézi. Kép és szöveg: Méri István személyiségét helyes irányba formálják. Nemes hivatása mellett derekasan kiveszi részét a társadalmi munkákból is. 1981-től az iskolai párt- szervezet elnöke, az FSZM iskolai szervezetének vezetőségi tagja, a helyi pártbizottság tagja. A Méhészek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának tagja és a szövetség ipolysági (Őahy) szervezetének elnöke. A Lévai (Levice) Járási Nemzeti Bizottság oktatási osztálya már évekkel ezelőtt a Komensky-em- lékéremmel méltatta munkáját, 60. születésnapja alkalmából pedig az SZLKP lévai járási bizottságától A szocializmus fejlesztéséért kitüntetést kapta. Apa Márta Művelődési tábor negyedszer Az idén negyedszer rendezi meg a Csemadok Losonci (Lucenec) Járási Bizottsága a társrendező szervezetekkel közösen június 2-ától 4-éig az abroncspusztai (Obruc- ná) pionírtáborban a járási művelődési tábort, melynek ismét vendége lesz Dinnyés József daltulajdonos. Megzenésített versekkel fellépnek az Ivaskovics testvérek Ungvárról, Tóth Zsóka és Szvorák Katalin Budapestről. Katona Tamás történész az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról tart előadást. Gaál Lajos és Bogoly János segítségével pedig a természetvédelemmel és a növényvilággal ismerkedhetnek az érdeklődők. Az esti táncházakban a salgótarjáni Düvő zenekar húzza majd a talpalávalót, Mlinár Pál, a salgótarjáni Nógrád tánccsoport koreográfusa tanít táncokat. A környék néprajzáról tartanak előadást Böszörményi István és Duray Éva pedagógusok. Gyetvai Zoltán Kölcsönös kötelezettségek E. I.: Két éve nem élek a feleségemmel közös háztartásban. Két kiskorú gyermekünk van, a kisebbik jövőre megy iskolába. A fizetésem kb. háromezer korona havonta (a túlórákkal együtt). Ebből havonta 800 koronát fizetek a gyermekekre (emellett a családi pótlékot is rendesen küldöm), törlesztem a fiatal házasok kölcsönét, biztosítást fizetek a gyermekekre, fizetem a lakbért, s a megmaradt pénzből fedezem személyes kiadásaimat. A feleségem most havonta 400 korona tartásdíjat követel tőlem, holott lehetősége lenne a képzettségének megfelelő munkát vállalnia a lakóhelyéhez közel eső korábbi munkahelyén is. Nézetem szerint az idejéből is futná erre, hiszen az egyik gyermek már iskolás, a másik pedig reggel 7 órától délután ötig van óvodában. Tudomásom szerint egészségügyi problémák sem akadályozzák munkavállalását. Ezért szeretném tudni, hogy milyen feltételek és körülmények mellett követelhet tőlem tartásdíjat a feleségem, illetve kötelezhet esetleg tartásdíjfizetésre a bíróság. A Családjogi Törvény 91. § (1) és (2) bekezdése szerint ,,a házastársaknak kölcsönös tartási kötelezettségük van. Ha a házastársak egyike nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a bíróság valamelyikük indítványára a tartási kötelezettség terjedelmét megállapítja, miközben figyelembe veszi a közös háztartásról való gondoskodást is. A tartási kötelezettség mértékét a bíróság elvben úgy állapítja meg, hogy a házastársak anyagi ós kulturális színvonala egyenlő legyen.“ A házastársak kölcsönös tartási kötelezettségéről szóló rendelkezések szerint tehát a tartási kötelezettség létrejöttének egyetlen feltétele az, hogy a felek házasságban élnek. Azok a feltételek, melyekről a törvény más tartási kötelezettségekkel kapcsolatban rendelkezik (pl. a tartásra való ráutaltság feltétele a rokonok közti tartási kötelezettségnél, vagy az, hogy a volt házastársak valamelyike nem tudja eltartani magát a saját erejéből az elvált házastársak kölcsönös tartási kötelezettségénél) közvetlenül nem alkalmazhatóak a házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége esetében. Úgy tűnhetne tehát, hogy a törvényhozó azzal, hogy nem rendelkezett semmiféle további feltételről vagy megkötésről a házastársak kölcsönös tartási kötelezettségét szabályozó rendelkezésben, tulajdonképpen lehetővé tette, hogy még a munkakerülő is tartásdíjat követeljen házastársától (ezzel természetesen nem állítjuk azt, hogy a felesége munkakerülő!). Ez a látszat azonban megtévesztő. A házastársaknak egymással szemben ugyanis nemcsak tartási kötelezettségük van. A Családjogi Törvény szerint ,,a házasságban a férfinak és a nőnek egyenlő jogai és egyenlő kötelességei vannak. Kötelesek együtt élni, egymás iránt hűségesnek lenni, kötelesek egymást segíteni és egészséges családi légkört kialakítani... A család szükségleteinek kielégítéséről mindkét házastárs a képességeihez és lehetőségéihez mérten köteles gondoskodni. A család szükségletei kielégítésének kell tekinteni a közös háztartásról és a gyermekekről való személyes gondoskodást“. Ezekkel a további kölcsönös kötelezettségekkel kapcsolatban állapította meg a legfelsőbb bíróság, hogy a házastársak közti tartásdíj tárgyában indult eljárásban a bíróságnak minden bizonyítási eszközt felhasználva kell megállapítania azokat az indokokat, melyek a felperest arra vezették, hogy nem teljesíti a fent említett kötelességeit. Ezeknek a körülményeknek a megállapítása jelentős lehet a Családjogi Törvény 96. § (2) bekezdése szempontjából, amely úgy rendelkezik, hogy „a tartásdíjat nem lehet megítélni, ha az ellentétben állna a szocialista társadalom moráljának alapelveivel.“ Az elmondottak értelmében tehát, amennyiben a felesége bíróságra fordul a tartásdíj megítélése végett, a bíróságnak azt is vizsgálnia kellene, miként járul hozzá a felesége a család szükségleteinek kielégítéséhez, valóban személyesen gondoskodik-e a két kiskorú gyermekről, milyen mértékben szükséges ez a gondoskodás, esetleg elvárható-e a feleségétől az, hogy ismét munkát vállaljon és így járuljon hozzá a család szükségleteinek fedezéséhez. Az ajándékozásról, öröklésről és igazságosságról U. I.: A szüleimmel élünk együtt. A szüleim elhatározták, hogy a családi házukat nekem ajándékozzák, a testvéremnek pedig 100 ezer koronát adtak. Ezzel kapcsolatban szertném megtudni azt, joga lesz-e testvéremnek tőlem pénzt követelni a házból, ha a szüleim valóban nekem ajándékozzák, esetleg szükség lesz-e valamilyen elismerésre, nyilatkozatra a testvéremtől, melynek értelmében lemondana a részéről. A családi ház értéke ugyanis meghaladja a kétszáz ezer koronát. A csehszlovák jogrend egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az állampolgárokat arra, hogy olyan vagyonon osztozkodjanak, ami (még) nem az övék. Senki nem követelheti a szüleitől azt, hogy ugyanolyan értékű ajándékkal „lepje meg“, mint amit a testvére kapott, s ugyanígy a megajándékozottól sem követelhet semmit. A tulajdonos szülő nem tartozik felnőtt gyermekeinek számadással arról, mit kezdett a vagyonával. A testvére tehát nem követelhet öntől pénzt az ajándékozott ház értékéből (az ajándék ismertetőjele egyébként is az ingyenesség), s nem szükséges az sem, hogy írásban vagy szóban „lemondjon a részéről“, hiszen ha a családi ház a szülei tulajdonában van, a testvérének egyáltalán nincs „része a házban.“ Ugyanez vonatkozna természetesen arra az esetre is, ha a családi ház ajándékozása bármilyen okból meghiúsulna, bár a testvére már megkapta a 100 000 koronát. Az ilyen esetleges „egyenlőtlenségek“ csupán a hagyatéki eljárásban orvosolhatók (tehát csak a tulajdonos halála után). A Polgári Törvénykönyv 484. § (1) bekezdése értelmében „a törvény szerinti öröklésnél az örökös örökrészébe be kell számítani azt, amit az örökhagyótól, annak életében ingyenesen kapott, hacsak nem szokásos mértékű ajándékról van szó.“ így például, ha az örökhagyó 100 ezer koronát ajándékozott az egyik gyermekének (s ez nyilván meghaladja az ajándék szokásos mértékét), a másiknak pedig sosem adott a „szokásos mértéket meghaladó értékű“ ajándékot, végrendelet nélkül halt meg és, s a hagyatékba mindössze egy 200 ezer korona értékű házingatlan tartozik, a két gyermek örökrésze csupán elvben lesz egyenlő. A hagyaték megosztását ilyen esetben a közjegyző úgy végezné, hogy a hagyaték tiszta értékéhez hozzáadná az ajándék értékét (200 000 + 100 000 = 300 000 korona), s az így kapott összeget elosztaná az örökösök számával (300 000 : 2= 150 000 korona). A megajándékozott gyermek örökrésze a fent idézett rendelkezés szerint így 50 000 korona lenne, a másiké pedig 150 000 korona. A testvérének „a házból való része“ csak az ilyen beszámításnál vehető figyelembe. Ezzel kapcsolatban viszont szükségesnek tartjuk hangsúlyozni még azt is, hogy az idézett rendelkezés csak a létező hagyaték megosztásánál alkalmazható. Egyáltalán nem jön számításba az, hogy az egyik örökös a másiknak (esetleg a többi örökösnek) azért fizessen, mert az ajándék értéke meghaladja az örökrésze értékét (vagyis nem kell fizetnie semmit még akkor sem, ha a hagyaték tiszta értékéből reá eső rész csupán 10 000 koronát tenne ki, holott ő az örökhagyótól, annak életében mondjuk 100 000 korona értékű ajándékot kapott). Ami pedig az öröklésről való esetleges lemondást illeti, ezt a jogrendünk egyáltalán nem teszi lehetővé. Az örökséget csak visszautasítani lehet, és ezt is csak az örökhagyó halála után. (m-n.) ÚJ SZÚ < 6 1989. V. 30.
