Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám, péntek

Sajtótájékoztató a kormány elnökségi hivatalában Fokozódik az érdeklődés a közügyek iránt A népi képviselők kongresszusának alakuló ülése (ŐSTK) - A szövetségi kormány ülé­sén megvitatott kérdésekről tartott sajtó- értekezleten Ladislav Supka és Václav Vérteláí, az Állami Tervbizottság első alelnökei tájékoztatták az újságírókat ha­zánk 2005-ig terjedő hosszú távú fejlesz­tési tervének központi változatáról és a 9. ötéves terv kidolgozására vonatkozó gaz­daságpolitikai irányelvek előzetes javas­latáról. Egyebek között megállapították, hogy a központi változat az eddigi nép­gazdaság-fejlesztés széles körű elemzé­séből indul ki. A továbbiakban a sajtó képviselőit in­formálták az állampolgárok által a szövet­ségi kormányhoz és elnökéhez eljuttatott levelekről és intézésükről. Az illetékesek elmondták, hogy a múlt évben meghá­romszorozódott a levelek száma, s a szö­vetségi kormány elnökségének hivatalá­hoz havonta mintegy 600 érkezik. Ez azt jelenti, hogy állampolgárainknak fokozó­dik az érdeklődése a közügyek iránt. A levelek tartalma változatos. Elméleti mérlegeléseket és kérelmeket tartalmaz­nak, politikai, gazdasági, szociális, kultu­rális és oktatási kérdéseket érintenek, nyilatkozatokat tartalmaznak, s névtelen levelek is érkeznek. A szövetségi kormány programnyilat­kozatával kapcsolatos levelekben íróik zöme támogatását s egyetértését fejezte ki. Az államigazgatási szeivek tevékeny­sége kapcsán tett észrevételek túlnyomó- részt helyi jellegű ügyeket érintettek, s a panaszok jobbára a nemzeti bizottsá­gok döntéshozatalának lassúságára vo­natkoztak. Jogosult volt néhány olyan bejelentés, amely társadalomellenes je­lenségekre mutatott, ezek azonban főleg a tisztséggel való visszaélésnek vagy a gazdasági eredmények meghamisítá­sának eseteire vonatkoztak. Emelkedett azon levelek száma, amelyekben az ál­lampolgárok kérték egyes, a kormány hatáskörébe nem tartozó szervek dönté­sének felülvizsgálatát. Jelentősen emelkedett azon beadvá­nyok száma is, amelyek konstruktív kriti­kát tartalmaznak, de azoké is, amelyek közvetlenül szocialistaellenesek. Termé­szetesen a kormány nem fog válaszolni a nyíltan ellenséges hangvételű levelekre. (Munkatársunktól) - Az iskolahá­lózat fejlesztéséről, az oktatási ered­ményekről és gondokról volt szó tegnap Kassán (Kosice) az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak plenáris ülésén, melyen Jozef éevc, az SZLKP KB tagjával, a KB osztályvezetőjével az élen a Szlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának küldöttsége is részt vett. A tanácskozást Ján Spak, a CSKP KB tagja, a kerületi pártbi­zottság vezető titkára nyitotta meg, majd az elnökség beszámolóját Ru­dolf Blaho titkár terjesztette elő. A beszámoló megállapította, hogy az értékelt időszakban az or­szágnak ezen a részén a CSKP politikája szellemében történt az oktatásügy fejlesztése, s a kitűzött feladatok megvalósításával növelni tudták az ijfúság műveltségi és kul­turális szintjét. Az eredmények mel­lett néhány megoldásra váró kér­désre is kitért: Az egyik legfontosabb a pedagógus-utánpótlás. A kerület­ben ugyan három pedagógiai kar is működik, de az alapiskolákban je­lenleg 601 képesítés nélküli peda­gógus tanít. (ŐSTK) - Kulturális életünk képvi­selői tegnap a prága-strasnicei kre­matóriumban végső búcsút vettek Óta Hofman nemzeti művésztől, aki május 17-én 61 éves korában hunyt el. Lerótták kegyeletüket a kimagas­ló művész, kommunista, író, forgató­könyvíró ravatalánál, aki munkássá­gával jelentősen hatott filmművé­szetünkre s gyermek- és ifjúsági irodalmunkra egyaránt. Életművé­vel, amely külföldön is nagy vissz­hangra talált, szocialista kultúránkat gazdagította. A csehszlovák zászlóval lefedett koporsónál többek között elhelyez­ték a köztársasági elnöknek, a szö­vetségi kormánynak és a CSSZK kormányának a Kulturális Minisztéri­umának, a Csehországi írók Szövet­ségének, a Csehországi Drámamű­vészek Szövetségének, a Csehszlo­vák Filmnek, a Barrandovi Filmstúdi­ónak és több más szervezetnek ,a koszorúját. Azonban az alkotmány, a nézetpluraliz­mus, a párbeszéd keretében hajlandó meghallgatni mindenkit, aki szívén viseli a szocialista haza sorsát. Új jelenség, hogy a vezetőknek írt levelek fenyegető­zéseket tartalmaznak. A szövetségi kormány elnökének s a szövetségi kormánynak a címére érkező levelek túlnyomó része gazdasági problémákat érint. A levélírók hangot ad­nak az új irányítási mechanizmusra való mielőbbi áttérésről, a termelési szerkezet- váltásról, a szállítói-megrendelői kapcso­latokról és lakáspolitikai kérdésekről alko­tott nézeteiknek. Kritikus észrevételeket tettek némely vállalatigazgató megvá­lasztásának előkészületeiről és lefolyásá­ról. Emelkedik az ökológiai problémákat taglaló levelek száma is. Az árpolitika terén az állampolgárok kritikusan fejezték ki nézeteiket a személygépkocsik, a gyer­mekruházati cikkek, az oktatási segédesz­közök, az üdítőitalok s az elektronikai cikkek árával, valamint az állami és szö­vetkezeti lakások használati díjában ta­pasztalható különbségekkel összefüg­gésben. Egyértelműen pozitív visszhang­ra találtak a hiánycikkek kivitelét tiltó in­tézkedések. Ezután Miroslav Pavel közölte, hogy a szomszédos országok kormányai kör­nyezetvédelemért felelős tagjainak május 27-30-án Prágában tartandó értekezleté­re minden ország jelezte részvételét. RÖVIDEN ■ ■ ImP W m « + Ünnepi nagygyűlést tartottak teg­nap Trnavában a Nyugat-szlovákiai kerü­let és a Szaratovi terület közötti baráti kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából rendezett csehszlovák-szov­jet barátsági napok keretében. + Együttes ülést tartott tegnap Prá­gában a CSKP KB pártélet kérdéseivel foglalkozó és pártalapszabályzat-előké: szítő bizottsága Karéi Hoffmann-nak, a CSKP KB'Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével. Nem hozta meg a várt eredményt a kisiskolák körzetesítése sem. En­nek következtében 320 alapiskola szűnt meg a kerületben. Ahol meg­maradt az iskola, a nemzeti bizott­ság ott sem törődött a pedagógusok lakáskérdésének megoldásával. Je­lenleg Kelet-Szlovákiában több mint hatezer pedagógus naponta jár ki városból falura. A nemzetiségi isko­lákra vonatkozóan leszögezte, hogy még jobb oktatási feltételekre van szükség, meg kell oldani a káder- utánpótlás kérdését, s még nagyobb figyelmet kell fordítani a szlovák nyelv oktatására. A szakmunkások képzését Kelet- Szlovákiában sikerült megoldani. A kerület 90 szakmunkásképzőjé­ben az alapiskolát végzett tanulók 40 százaléka - 35 ezer fiatal - tanul tovább. A kor követelményeivel összhangban új tanszakok: szolgál­tatóipar, műemlék- és környezetvé­delem stb. nyitását is fontosnak tart­ják. A szakközépiskolákat illetően szeretnék elérni, hogy meghatáro­zott üzemek számára készítsenek fel szakembereket, s a tanulók a gyakorlatot az illető gyárban vé­gezzék. (-szák) A CSKP Központi Bizottságának, a köztársasági elnöknek, a szövet­ségi kormánynak, a CSSZK kormá­nyának és Kulturális Minisztériumá­nak, valamint az olvasók, barátok és pályatársak nevében Milán Kymlic- ka, a Cseh Szocialista Köztársaság kulturális minisztere mondott gyász­beszédet. Ebben idézte Óta Hof- mannak az idei gyermekkönyvhét alkalmából a közönséghez intézett üzenetét, hogy a világ - körülöttünk és bennünk - tele van csodával. S ehhez tartoznak a látszólag szür­ke, egyszerű dolgok. Ezek a szavak foglalják magukba Óta Hofman em­beri és művészi megnyilatkozásá­nak lényegét, annak az embernek belső meggyőződésen alapuló hu­manizmusát, aki az életigazságot könyveiben és forgatókönyveiben fejezte ki. A gyászszertartás a csehszlovák himnusszal ért véget. (Folytatás az 1. oldalról) hetővé tette, hogy a szavazást való­ban demokratikus módon tartsák meg. Ugyanakkor jó alkalom volt ez választási tapasztalatok szerzésére is. A kampány során többen rámu­tattak: a választási törvény egyes rendelkezéseit módosítani kell, hogy az jobban megfeleljen a szocialista demokrácia fejlesztésének. Az erre vonatkozó javaslatokat a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elé fogják terjeszteni. A választási bizottság elnöke kö­zölte, hogy a kongresszuson a 2249 megválasztott népi képviselő közül 2155 vesz részt. A képviselők a bevezető beszéd után egyperces néma felállással emlékeztek meg az áprilisi tbiliszi incidens áldozatairól. Az ülésen ezt követően jóváhagy­ták a kongresszus munkaelnöksé­gét, melynek tagjai: Mihail Gorba­csov, továbbá Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első alelnöke, Vlagyimir Orlov és valamennyi szövetségi köztársaság egy-egy képviselője. A kongresszus munkáját ezután Mihail Gorbacsov vezette. Nurszultan Nazarbajev képvise­lő terjesztette elő a kongresszusi tanácskozás napirendjének javasla­tát. Indítványozta, hogy a mandá­tumvizsgáló bizottság megválasztá­sa után a képviselők válasszák meg a következő Legfelsőbb Tanács el­nökét, majd a testület tagjait és első alelnökét. Javasolta továbbá, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a Szovjetunió bel- és külpolitikájá­nak fő irányait, valamint a miniszter- tanács tevékenységéről szóló be­számolót. A kongresszusnak kell megválasztani az alkotmányfel­ügyeleti bizottság tagjait, megerősí­teni tisztségében a népi ellenőrzési bizottság elnökét és a bírósági szer­vek legfelsőbb vezetőit. A kongresszus munkaprogramjá­nak jóváhagyása után a képviselők további ügyrendi kérdésekkel foglal­koztak, egyebek között a szavazás módjával és mechanizmusával, to­vábbá a népi képviselők kongresz- szusa, illetve a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa jogkörének a pontos meghatározásával. Mihail Gorba­csov azt ajánlotta, hogy a kongresz- szus hagyjon jóvá ideiglenes rendel­kezést az ügyrendi kérdésekről. Ez a dokumentum lehetővé tenné, hogy a kongresszus mindaddig ellássa feladatait, amíg nem dolgozzák ki a végleges ügyrendet, s pontosan és végérvényesen nem határozzák meg a kongresszus, illetve a Legfel­sőbb Tanács feladatait. A képviselők jóváhagyták azt az elvet, miszerint a kongresszus dön­tése nyomán név szerinti szavazást is rendezhetnek, hogy a választók­nak jobb áttekintésük legyen az egyes képviselők álláspontjáról. Ab­ban is megállapodtak, hogy a mun­kaelnökség összeállítja a vitára je­lentkező képviselők listáját, s ennek során figyelembe veszi valamenyi tagköztársaság, kerület, járás és tár­sadalmi szervezet érdekeit. A tanácskozáson megvitatták azt a javaslatot is, hogy a népi képviselők kongresszusát évente ne egy, ha­nem két alkalommal hívják össze. Mihail Gorbacsov hozzáfűzte, ezt az indítványt komolyan fontolóra kell venni, de megvalósítását csak a Szovjetunió Alkotmányának mó­dosítása teszi lehetővé. Az elhang­zott javaslatot egyébként a képvise­lők többsége támogatta. A részleges módosításokat figyelembe véve a kongresszus jóváhagyta az ügy­rendi kérdésekről szóló ideiglenes rendelkezéseket. A vitát követően, amelyben egye­bek között felszólalt Andrej Szaha- rov, Gavril Popov és mások, szava­zattöbbséggel jóváhagyták a kong­resszus napirendjét is. A képviselők ezt követően meg­választották a mandátumvizsgáló bi­zottságot, amelynek elnöke Borisz Gidaszpov leningrádi képviselő lett. Ezt követően ebédszünetet rendel­tek el, s a tanácskozás moszkvai idő szerint 16 óra után folytatódott. A tanácskozás délután a mandá­tumvizsgáló bizottság jelentésének ismertetésével folytatódott. A dél­utáni ülést Vitalij Vorotnyikov, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke vezette. A mandátumvizsgáló bizottság je­lentése leszögezte, hogy a népi kép­viselők választására az alkotmány­nyal és a választási törvénnyel össz­hangban került sor. A bizottság megvizsgálta mind a 2249 mandá­tum érvényességét és nem tapasz­talt semmilyen hiányosságot. Csak egyetlen választókörzetben nem vá­lasztották meg a képviselőt. A 2250 képviselői mandátumért a választásokon összesen 9505 je­löltet indítottak, s összesen 5074 jelöltet regisztráltak. 399 választó- körzetben jegyeztek be egy jelöltet. A szovjet választási gyakorlatban első ízben tartottak ismételt szava­zást 76 választókörzetben és 198- ban pedig megismételték a válasz­tást. A központi választási bizottság 2249 képviselőt regisztrált. A bizottság a választások idején több mint 8000, a választások szer­vezésével kapcsolatos levelet ka­pott. Az állampolgárok ezekben elé­gedetlenségüket fejezték ki a vá­lasztási bizottságok tevékenységé­vel, a jelöltek javaslásával és a vá­lasztási gyűlések szervezésével összefüggésben. A bizottság arra a következtetésre jutott: ezek a hiá­nyosságok bizonyos mértékben ab­ban gyökereznek, hogy a választói törvény egyes rendelkezései nem eléggé tökéletesek. A leveleket és a panaszokat a most megválasztás­ra kerülő legfelsőbb tanács elé ter­jesztik. A mandátumvizsgáló bizottság je­lentése a továbbiakban megállapít­ja, hogy a legfelső törvényhozó tes­tületbe 65 nemzet és nemzetiség képviselőit választották meg. Ezek 88 százaléka elsőízben kapott man­dátumot, s 1957 képviselő az SZKP tagja vagy párttagjelölt. A képviselők korösszetételét tekintve közülük 1806-an 30-60 év közötti életkorn­ak, 187-en 30 évnél fiatalabbak és 133 küldött Komszomol-tag. A népi képviselők közül 352 a nő. A résztvevők a mandátumvizsgá­ló bizottság jelentését szavazat- többséggel elfogadták, 21 -en ellene foglaltak állást, 11-en pedig tartóz­kodtak. Mivel a tanácskozás további részében egyes képviselők fenntar­tásaikat hangoztatták a választások lefolyásával összefüggésben, úgy határoztak, hogy a bizottság a köz­ponti választási bizottsággal közö­sen áttekinti a vitás kérdéseket. A vita további szakaszában Eldar Sengelaja grúz küldött tájékoztatott a tbiliszi áprilisi incidens kivizsgálá­sának menetéről és a grúz SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége által megbízott bizottság megállapításai­ra is kitért. Kérte Dmitrij Jazov hon­védelmi minisztert és az állami szer­vek további tisztségviselőit, hogy foglaljanak állást az incidens körül­ményeivel összefüggésben. Vitalij Vorotnyikov indítványozta: a kong­resszus bízza meg a munkaelnök­séget egy különbizottság felállításá­val, amely áttekinti a tbiliszi esemé­nyeket és a megválasztásra kerülő legfelsőbb tanács képviselőit, vagy a kongresszusi ülés résztvevőit tájé­koztatja a bizottság munkájának eredményeiről. Az indítványt elfo­gadták. Egy örmény képviselő felszólítot­ta a kongresszus résztvevőit, hogy részletesen vizsgálják ki az azer- bajdzsáni Szumgajtban lezajlott ta­valyi etnikai zavargások körülmé­nyeit. Musziim Mamedov azerbaj­dzsán képviselő a javaslat ellen a leg­határozottabban tiltakozott. Vitalij Vorotnyikov a vitára úgy reagált, hogy kölcsönös tiszteletre és fele­lősségre szólította fel a két képvi­selőt. A kongresszusi tanácskozás ezu­tán a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökének megválasztásával folytatódott. Ennek az új legfelsőbb állami tisztségnek - amely lényegé­ben megfelel a köztársasági elnöki funkciónak - a létrehozásáról tavaly decemberben döntött a szovjet par­lament, amikor alapvető változáso­kat hagyott jóvá a Szovjetunió politi­kai rendszerében és az államigazga­tásban. A rendelkezés értelmében e tes­tület elnökét titkos szavazással öt évre választják és legfeljebb két egymást követő ötéves időszakra választható meg. Az SZKP Központi Bizottságának tagjai erre a tisztségre a hétfői ple­náris ülésen Mihail Gorbacsovot, az. SZKP KB főtitkárát javasolták. A Mihail Gorbacsov említett tiszt­ségre való jelöléséről lezajlott vita végén szót kért maga az SZKP KB főtitkára is. Biztosította a képviselőket arról, hogy a jövőben is a demokrá­cia, a nyíltság és az ember iránti tisztelet útjait járja. „Ennek az irány­vonalnak az elszánt híve vagyok és más fajta politikát nem fogok folytat­ni“ - jelentette ki Mihail Gorbacsov. A továbbiakban arról beszélt, hogy számára elfogadhatatlanok a bürokratikus módszerek, szorgal­mazza a párbeszédet az országban és a pártban, s valamennyi társadal­mi mozgalommal. A demokráciát mindannyian tanuljuk, közben for­máljuk politikai kultúránkat. Ezen az úton kell haladnunk és gyűjtenünk kell a tapasztalatokat, szögezte le. A továbbiakban kitéri arra, hogy az átalakítás nehézségekbe ütközik, s ezt ő maga talán mindenkinél job­ban tudatosítja. Úgy vélte, hogy most az ország az átalakítás legne­hezebb szakaszához érkezett. Meg­kezdtük politikai irányvonalunknak a nép szükségleteihez való módosí­tását, állapította meg. Az átalakítás politikája sok ember érdekeit kellemetlenül érinti. Meg­győződtünk arról, hogy az elavult struktúra ellenállást tanúsít az átala­kítással szemben, ezért ezt a szer­kezetet meg kell változtatni. A kong­resszusi tanácskozás megerősíti, hogy a legfőbb dologban nem téved­tünk. Meggyőződésem, hogy ez a képviselői testület most ebben a fontos szakaszban magára vállal­hatja a felelősséget országunk sor­sáért. Országunknak és a világnak is helyes utat javasoltunk, fűzte hozzá. Mihail Gorbacsov jellemezte az átalakítás időszakának bonyolult folymatait és hangsúlyozta a társa­dalom konszolidálódásának szüksé­gességét. Úgy vélte, hogy a kong­resszusnak választ kell adni minden sürgető problémára. Reagált egyes képviselők kijelentéseire is. A tbiliszi események kapcsán megállapította, hogy a hadseregnek csak a saját ügyeivel kellene foglalkoznia. A sta­bilitás megőrzésének mechanizmu­sát a legfelsőbb tanácsnak kell átte­kintenie. A tbiliszi idncidensek körül­ményeit az illetékes bizottságok vizsgálják meg. . Mihail Gorbacsov figyelmeztetett arra, hogy feltétlenül meg kell oldani a nemzetiségi problémákat. Az áta­lakítás második szakaszában össz­hangba kell hozni a nemzetiségek kapcsolatait és biztosítani kell a köz­társaságok szuverenitását. Ezeket a kérdéseket csak demokratikus fo­lyamatban lehet megoldani. ,,A legfelsőbb párt- és állami tiszt­ségek szétválasztásáról vagy összevonásáról a pillanatnyi hely­zettel összefüggésben kell mindig beszélni“, hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. A párt- és állami tisztségek szétválasztásának folyamata csak most kezdődik. Az a meggyőződé­sem, hogy egyelőre meg kell őrizni a legfelsőbb párt- és állami tisztség összevonását. Az SZKP KB főtitkára köszönetét mondott a képviselőknek a támoga­tásért és kritikus szellemű hozzá­szólásaikért. Végig szeretném vinni a demokratizálási folyamatot, hogy a múlt soha ne ismétlődhessen meg“ - hangsúlyozta végezetül Mi­hail Gorbacsov. A délutáni vita után Mihail Gorba­csov lett az egyedüli jelölt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának elnöki tisztségére. Elfogadták a Legfelsőbb Tanács elnökének titkos választáso­kon történő megválasztásával összefüggésben a szavazatszámlá­ló bizottság összetételére vonatkozó javaslatot, majd szünetet rendeltek el. Helyi idő szerint tegnap 21.00 órakor a tanácskozás a Szovjetunió legfelsőbb állami tisztségviselőjének megválasztásával folytatódott. Németh Miklós Bécsben (ŐSTK) - Németh Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke tegnap Bécsben Franz Vranitzky osztrák kancellár­ral a kétoldalú gazdasági kapcsola­tokról tárgyalt. Megbeszéléseiken elsősorban a dunai vízlépcsőrend­szer nagymarosi szakaszán az épí­tési munkálatok magyar részről tör­tént felfüggesztésével kapcsolatos kérdésekről volt szó, mivel a beru­házásban osztrák cégek is részt vesznek. Az osztrák kancellár hangsúlyoz­ta, megértéssel fogadják a magyar döntést, de szorgalmazzák, hogy Magyarország teljesítse az energia- szállításra vonatkozó megállapodást és teljes mértékben kártalanítsa az érintett osztrák vállalatokat. Feltárni és megoldani a problémákat Ülésezett az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága Végső búcsú Óta Hofman nemzeti művésztől ÚJ SZÚ 2 1989. V. 26

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom