Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-23 / 119. szám, kedd

ÚJ szú 3 1989. V. ¿3. Bush óva int a túlzott optimizmustól Az amerikai és a francia elnök európai leszerelési problémákról (ÖSTK) - George Bush amerikai elnök vasárnap beszédet, mondott a bostoni egyetemen, ahol Francois Mitterrand francia elnökkel együtt díszdoktorrá avatták. Az amerikai elnök az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa viszonyával foglalkozott, ,s hangsúlyozta, „óvni, fejleszteni és erősíteni kell az USA és Nyugat- Európa szövetségét, amely a nyu­gati demokrácia közös eszményeire épül“. Bush többnyire általános kije­lentésekre szorítkozott a nyugati szövetség megőrzésének fontossá­gáról, de nem terjesztett elő saját kezdeményezést. Megállapította: a mai gyorsan változó világban je­lentős változások tanúi lehetünk Eu­rópában is, s szerinte változik Euró­pa háború utáni elrendezése. Azt elismerte, hogy az Egyesült Álla­mokban különbözőképpen ítélik meg a nyugat-európai integrációs folyamat várható 1992-es betetőzé­sét, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy kormánya üdvözli az egységes Nyu- gat-Európát, annak ellenére, hogy az gazdasági vitákat fog kiváltani, s az Egyesült Államoknak meg kell majd védenie a saját érdekeit. Kijelentette, az amerikai kormány együtt kíván működni a nyugat-eu- rópai országokkal a földrész békéjé­nek biztosításában. Mint mondotta, megérti az európai embereknek azt az óhaját, hogy csökkentsék’a fegy­veres konfliktusok veszélyét. Nyil­vánvalóan azzal a szándékkal, hogy megnyugtassa a nyugat-európai közvéleményt, közölte, az USA foly­tatni fogja a tárgyalásokat az euró­pai fegyverzetek csökkentéséről. Ezzel párhuzamosan óva intett ,,a másik fél javaslataival szembeni en­gedékenységtől“ és a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok miatti túl korai optimizmustól. Azt állította, a rövid hatótávolságú rakéták meg­tartása és korszerűsítése az európai biztonság fontos feltétele. Ismét visszatért a Szovjetunió és az USA kapcsolataira, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy enyhítse korábbi negatív szavait. Ugyanakkor megint azt mondotta, hogy a Szov­jetunió még nem szabadult meg tel­jesen a régi gondolkodásmódtól, s ezért kell mérsékelni a szovjet­unióbeli és más szocialista orszá­gokban zajló változások értékelése­kor a túlzott optimizmust. Mitterrand beszédében teljes tá­mogatásáról biztosította az amerikai politikát, beleértve a taktikai atomra­kéták kérdését is. A tömegtájékozta­tó eszközök szerint azonban az amerikai kormány mégiscsak enyhí­tette álláspontját annak érdekében, hogy megakadályozza a NATO-n belüli szakadást. Washington ezek szerint már nem fogja kizárni az e fegyverekről folytatandó tárgyalá­sokat a Szovjetunióval és a rakéták esetleges csökkentését. Azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ne távolítsák el azokat teljesen Eu­rópából, s a csökkentésüket csak azt követően kezdjék el, hogy meg­állapodás születik a hagyományos fegyverek lényeges korlátozásáról. Bush és Mitterrand hétvégi talál­kozójuk után sajtóértekezletet tartot­tak, s elmondták, hogy tárgyalásaik elsősorban a jövő heti NATO-csúcs előkészítésével voltak kapcsolato­sak. Bush kijelentette, reméli, hogy még a brüsszeli találkozó előtt meg­oldják a NATO-n belüli vitát. Mint ismeretes, Washingtonnal és Lon­donnal ellentétben Bonn mindeddig azt szorgalmazta, hogy a mostani NATO-csúcson még ne döntsenek a rakéták korszerűsítéséről és mi­előbb kezdjenek róluk tárgyalásokat a Varsói Szerződéssel. Megfigyelők szerint mindkét tábor kompromisz- szumot készít elő, s eszerint az USA beleegyezne a döntés elhalasztásá­ba és abba, hogy esetleg valamikor a jövőben tárgyaljanak ezekről az eszközökről. Mindezt azonban a ha­gyományos fegyverekkel kapcsola­tos feltételekhez köti. Namíbiában folytatódik az április 1-én kezdődött dekolonizációs folyamat. Nyilvánosságra hozták Pienaar dél-afrikai föadminisztrá- tor rendeletét a közigazgatási szervek feloszlatásáról, ezeket még a dél-afrikai megszállók alakították ki faji hovatartozás szerint. így a novemberi parlamenti választásokig minden törvényhozói és végrehajtói hatalom az ő kezében összpontosul. Egyébként a rende­let összhangban van a Namíbiára vonatkozó ENSZ-határozattal. Felvételünkön: egymást érik a namíbiai őslakosság által szervezett akciók, amelyeken a SWAPO-t éltetik. (Telefoto-ÖSTK) A megszállt területeken tizenhét hónapja tart a népi felkelés Arafat: az izraeli terror folytatása esetén a palesztinok kénytelenek lesznek fegyvert ragadni Az SZKP KB Politikai Bizottsága értékelte a pekingi csúcs eredményeit (ÖSTK) - Az SZKP Központi Bi­zottságának tegnapi ülésével kap­csolatos kérdéseket vitatott meg az elmúlt hét végén a politikai bizott­ság. A testület egyúttal értékelte a szovjet vezetők külföldi politiku­sokkal folytatott tárgyalásait. A politikai bizottság elfogadta Mi­hail Gorbacsov kínai látogatásának eredményeit. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy a szovjet-kínai csúcstalálkozó új szakaszt nyitott a két ország viszonyában: normali- zálták az államközi kapcsolatokat, valamint helyreállították az SZKP és a KKP közötti viszonyt. A testület nagyon jelentősnek ítél­te a határkérdésben született meg­állapodást, azt a mindkét részről elhangzott ígéretet, hogy lépéseket tesznek a szovjet-kínai határ men­tén a fegyveres erők létszámának a minimumra .való csökkentésére. A politikai bizottság meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet-kínai kap­csolatok rendezése nemcsak a két­oldalú viszonyra hat kedvezően, ha­nem az ázsiai-csendes-óceáni öve­zet és az egész világ helyzetére is. A testület foglalkozott az amerikai külügyminiszter nemrég lezajlott moszkvai látogatásának eredmé­nyeivel. Elvi jelentőségűnek minősí­tette a tárgyalásokon előterjesztett szovjet leszerelési javaslatokat, s úgy vélte, hogy különösen idősze­rű a harcászati atomfegyverek kér­dése, mert ennek megoldásától nemcsak az európai helyzet függ közvetlenül, hanem az egész világ katonai-stratégiai és politikai helyze­te is. (ŐSTK) - Tovább éleződik a fe­szültség a megszállt arab területe­ken, ahol már 17. hónapja tart a pa­lesztin népi felkelés. A felkelés parancsnoksága röp- iratot adott ki, amelyben hangsú­lyozza, hogy meg kell bosszulni az izraeli katonák által meggyilkolt min­den egyes palesztint. A röpirat min­den bizonnyal reagálás az izraeli megtorlásokra. A megszálló katonák Ciszjordániában és a Gázai övezet­ben május eleje óta 33 arabot gyil­koltak meg és mintegy 435 személyt megsebesítettek. A megszállt területeken kialakult helyzetről beszélt Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke is. Bagdadban új­ságíróknak adott nyilatkozatában el­mondta: ha a katonák továbbra is gyilkolni fogják az Izrael-ellenes ak­ciók résztvevőit, akkor a palesztinok kénytelenek lesznek fegyvert ra­gadni. Az izraeli egységek a fundamen­talista Iszlám Ellenállási Mozgalom 250 tagját tartóztatták le, s köztük volt Ahmed Jaszin sejk, a mozga­lom vezetője is. Jichak Mordehai izraeli tábornok szerint ez a lépés „döntő hozzájárulás volt“ a meg­szállt területeken kialakult feszültség csökkentéséhez. A Gázai övezetben egyébként fel­oldották a rendkívüli állapotot, de az a Rafah palesztin menekülttábor egy részében továbbra is érvényben van. Rafah az utóbbi időben heves összetűzések színhelye volt. Az MSZMP-reformkörök rendkívüli pártkongresszust szorgalmaznak Recruit-botrány Két politikust letartóztattak (ÖSTK) - Japánban tovább gyű­rűzik a Recruit cég megvesztegetési botránya, amelybe szintén beleke­veredett Takesita Noboru kor­mányfő, aki már a múlt hónapban bejelentette lemondási szándékát. Tegnap újabb két magas beosz­tású politikus ellen hangzott el az a vád: csúszópénzeket fogadtak el a társaságtól annak fejében, hogy előnyös üzleteket intéztek el a szá­mukra. Az NHK rádiótársaság érte­sülése szerint vádat emeltek Fu- dzsinami Takao, Nakaszone koráb­bi miniszterelnök hivatalának főnöke és Ikeda Kacuja, a Komeito párt egykori vezetőségi tagja ellen. Eddig már tizenhárom személyt tartóztat­(ÖSTK) - A dél-magyarországi Szege­den a hét végén tartották meg az MSZMP-reformkörök első országos ta­nácskozását, amelyen mintegy 110 re­formkor képviseletében 440-en voltak je­len. A találkozó célja az volt - ami végül is nem teljesült -, hogy kísérletet tegyen egy párton belüli reformplatform alapjainak ki­munkálására. A tanácskozás résztvevői hangsúlyoz­ták, hogy a pártmunka stílusa és módsze­rei lassan változnak. A reformkörök aktivi­zálni akarják a politikai tevékenységet azzal a céllal, hogy a radikális társadalmi változások végrehajtásában az MSZMP nagyobb szerepet játsszon. A szónokok szorgalmazták a párt alapvető átalakítá­sát, amely azt szolgálná, hogy önálló szervezeti és politikai erővé válna és a megújulás folyamatát segítené elő. A reformkörök a változások felgyorsítása és az ehhez szükséges káderfeltételek létrehozása céljából indítványozták, hogy az országos pártértekezlet helyett még az események margójára ▼ Rómában jelenleg a második vi­lágháború utáni 49. kormány mega­lakításán fáradozik Francesco Cos­siga köztársasági elnök, ugyanis Ci- riaco De Mita kereszténydemokrata kormányfő 13 hónapja működő kabi­netje pénteken lemondott. A közvet­len előzmény az volt, hogy az Olasz Szocialista Párt múlt heti milánói kongresszusán Bettino Craxi főtitkár élesen bírálta a kormányt, bár politi­kájának alakításában ő iS'részt vett. De csak mint „másodhegedűs", s alighanem ez az, ami Craxiékat nagyon bántja. Olaszországban már hosszú évek óta tulajdonképpen öt párt koa­líciója (pentapartito) képezi a kor­mányt, s a múltbeli gyakori válságok is bizonyítják: nem könnyű egyeztet­ni a sokszor igen eltérő érdekeket, célokat és elképzeléseket. Mind­azonáltal az utóbbi esztendőkben vi szonylag stabil volt a keresztényde­mokraták, szocialisták, szociálde­mokraták, liberálisok és a republiká­nusok együttműködése. 1982 és 1987 között Craxi kormányfőként ügyesen lavírozott, s nagy tekintélyt szerzett magának (és szavazatokat pártjának). A Kereszténydemokrata párt (DC) azonban ezt nem nézte jó szemmel, s vissza akarta szerezni a miniszterelnöki bársonyszéket, amelyet azelőtt csaknem négy évti­zeden keresztül megszakítás nélkül birtokolt. így következett a Goria- kormány rövid időszaka, majd csak­nem fél évig tartó válság után Ciría­co de Mita 1988 áprilisában azzal a határozott szándékkal vette át a kabinet vezetését, hogy helyreál­lítja a DC megtépázott tekintélyét, vagolni Craxi: a De Míta-kormány meglepően éles bírálatával tulajdon­képpen elhatárolta magát a keresz­ténydemokratáktól. Mint bizonyára reméli, ezzel további szavazatokat szerez a júniusban esedékes Euró- pa-parlamenti választásokon. De nem ez az egyetlen célja, egyszerre több vasat is tart a tűzben. Az ötpárti koalíció ellen nincs ugyan kifogása, csakhogy a hata­„Lopakodó“ Craxi s nem hagy kétséget afelől, ki az „első hegedűs“. Kétségtelenül van mit felmutatnia. Hívei elsősorban a pártegységet ve­szélyeztető belharcok elcsitításában szerzett érdemeit méltatják (a febru­ári DC-kongresszüson ennek érde­kében megvált pártfőtitkári tisztsé­gétől is), de előszeretettel emlegetik, hogy Olaszországban 1988-ban az infláció csupán 5 százalék körüli volt, a gazdaság növekedésének üteme töretlen. De Mita javára írják azt is, hogy januárban a szakszerve­zetekkel kialakult konfrontáció köze­pette elhárította egy országos sztrájk lehetőségét. Persze a múlt­heti általános sztrájk így utólag azt mutatja, hogy a januári megállapo­dás csupán elodázta a kormány szociális politikája miatti hatalmas tiltakozásokat. Ezt a hullámot igyekezett meglo­lomból nagyobb szeletet követel a szocialista pártnak (nagyobbbat, mint a rá leadott szavazatok alapján megilletné). Ezért beszélt a milánói kongresszuson „lopakodó“ válság­ról. A szocialista párti tanácskozás egyik követelése azonban arról ta­núskodik, hogy Craxi a „lopakodó“, s a legmagasabb állami tisztség felé kacsintgat. A kongresszuson ugyan­is szorgalmazták a franciaországi­hoz hasonló államfői rendszer beve­zetését, nem titkolva, hogy Craxi nagy eséllyel indulhatna egy közvet­len elnökválasztáson (Olaszország­ban jelenleg a parlament választja meg a köztársasági elnököt). Végül Craxi az olasz baloldalon belül is meghatározó szerepre törekszik, s ehhez a feltételhez köti a szavazó­táborát tekintve kétszer olyan erős kommunista párttal folytatott együtt­működést. Milánóban megismételte: „A baloldali egység vagy szocialista lesz, vagy semmilyen“. Jelen pillanatban nem tudni, med­dig fog tartani a római kormányvál­ság, milyen megállapodások szület­nek a kulisszák mögött, ki kinek enged. Giulio Andreotti már a Ke­reszténydemokrata Párt februári kongresszusán felhívta rá a figyel­met: nincs messze az az idő, amikor a DC-nek több dolgot tisztáznia kell a legerősebb koalíciós partnerrel, a szocialistákkal. Nos, ez az idő most elérkezett... PAPUCSEK GERGELY xxx (ÖSTK) - Francesco Cossiga olasz államfő tegnap az új kormány összetételéről kezdett konzultáció­kat az olasz politikai pártok és a par­lament vezetőivel. Szerdán este vár­hatóan befejeződik a tanácskozás és Cossiga bejelenti, kit bíz meg az új kormány megalakításával. Megfi­gyelők nem zárják ki, hogy a minisz­terelnök ismét De Mita lesz, de a je­löltek között más kereszténydemok­rata politikusok neve is szerepel. A közeljövőben választások lesz­nek az Európa-parlamentbe, s ezzel „ összefüggésben egyéb lehetőségek is számításba jöhetnek, például egy „átmeneti“ kabinet létrehozása, amivel június 20-a utáni időpontra halasztanák el a kormányválság megoldását. idén ősszel tartsanak rendkívüli pártkong­resszust. A Szegeden lezajlott heves viták is tükrözték azokat a meglévő ellentéteket, amelyek a reformok megvalósításával kapcsolatban merültek fel. Ellentmondá­sos és szélsőséges értékelések is el­hangzottak az utóbbi évtizedeket és a legújabb politikai fejleményeket illetően egyaránt. A tanácskozáson részt vettek az MSZMP KB PB tagjai is: Vastagh Pál, valamint Nyers Rezső és Pozsgai Imre államminiszterek. Srí Lanka-i összetűzések (ÖSTK) - Srí Lankán tegnapra virradó éjszaka 51 személy vesztette életét »és mintegy 34-en megsebesültek a tamilok két csoportja közötti összetűzésekben. Rendőrségi források szerint a Tigrisek elnevezésű szélsőséges csoport tagjai, megtámadták egy más militáns csoport (PLOTE) táborát. Néhány órás harcok után a PLOTE 40 tagját mészárolták le. Ankara nem adja ki a szökött szovjet pilótát (ÖSTK) - A török hatóságok vasárnap este visszaszállították a Szovjetunióba a MÍG 29-es vadászbombázót, amelyen Alekszandr Zujev, a gép pilótája szom­baton Trabzon városban szállt le. A gép­rablót a Szovjetunió kérése ellenére sem adták ki. Zujev a grúziai Chakaja repülőtéren meglőtt egy őrt és a menekülés közben állítólag maga is megsebesült. Törökor­szágból érkezett hírek szerint a géprabló, miután leszállt Trabzonban, politikai me­nedékjogot kért az Egyesült Államoktól. A múlt csütörtökön a Luandából Dar es-Salaamba tartó szovjet repülőgép egyik utasa megpróbálta rákényszeríteni a pilótát, hogy a Dél-afrikai Köztársaság­ban szálljon le. Ezt Gennagyij Geraszi­mov szovjet külügyi szóvivő közölte teg­nap Moszkvában. A legénység határozott akciójának kö­szönhetően sikerült meghiúsítani a terro­rista támadást. A bombával felfegyverzett géprabló megsebesült, de az utasoknak nem esett bántódásuk. Miután a gép leszállt Dar es-Salaamban, a légikalózt átadták a tanzániai hatóságoknak. tak le Japán háború utáni legna­gyobb pénzügyi botrányával össze­függésben. Fudzsinami és Ikeda személyében első ízben tartóztattak le politikusokat. A Komeito párt elnöke korábban már lemondott a Recruit-affér miatt, s a párt tegnapra virradóan Isida Kosiro személyében már meg is választotta új elnökét. Sokkal bonyo­lultabb a helyzet a kormányzó Libe­rális Demokrata Párton belül, mivel képtelenek kiválasztani Takesita kormányfő és pártelnök utódát. Ez azért rendkívül nehéz feladat, mert sajtóvélemények szerint a párt egész vezérkara részese a Recruit- botránynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom