Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-03 / 103. szám, szerda

Védik az államhatárt A Kassa (Kosice)-vidéki járásban 13 község határos a Magyar Népköztársa­sággal. Közülük nyolc kapcsolódott be a belügyminisztérium Példás Határőr­község versenyébe, amely már nyolc éve folyik. E címet eddig Slanská Huta két­szer, Sk^ros pedig egyszer nyerte el. Az 'elmúlt évben a versenyben álló községek szervei, szervezetei és lakosai munkájukkal jelentősen segítették a vá­lasztási program feladatainak teljesítését. E versenyben álló községekben 137 elő­adást szerveztek, 55 találkozót az ifjú határőrökkel, az önkéntes határőrök szá­mát pedig 15-tel növelték. Az államhatár védelménél 18 092 órát szolgáltak, s 2152 órát dolgoztak községfejlesztés során társadalmi munkában. Iván Sándor Vadászkiállítás A Szlovák Vadászszövetség lévai (Le­vice) járási szervezete, a Barsi Múzeum és az Állami Erdőgazdaság lévai járási igazgatóságával közösen a Barátság Mű­velődési Házban kiállítást rendezett a ta­valyi évben elejtett vadak trófeáiból, ame­lyet a vadászok hónapja alkalmából tekin­tettek meg az érdeklődők. A Lévai járás nimródjai vadállományuk nemesítése érdekében az elmúlt évben 297 szarvast, 530 őzet, 495 vaddisznót, 38 muflont, 478 nyulat és 899 fácánka­kast lőttek ki. A 42 vadásztársaság közül nagyvad­ból a legjobb eredményeket a deviőanyi és a cajkovi vadászok értek el. Az előbbi­ek 50 vaddisznót lőttek, az utóbbiak a szarvastenyésztés terén értek el jó eredményt, 33 darab továbbtenyésztésre • alkalmatlan szarvasbikát ejtettek. A járás vadászai az előírt húseladási tervüket 135,73 százalékra teljesítették, 29 778 kilogramm vadhúst értékesítet­tek. Császár Ernő Küldetésük magaslatán A Honvédelmi Szövetség galántai (Ga­lanta) járási szervezete 91 alapszerveze­tében 10 815-en tevékenykednek, közü­lük csaknem két és félezren fiatalok. Az ifjúság nevelésének szerves részét képe- j zi a sorkötelesek felkészítése, melyet a járási bizottság 25 kiképzőközpontjában sikeresen végez. Annak ellenére, hogy a felkészítés a délutáni órákban folyik, rendszeresen látogatják a foglalkozáso­kat. Nagy az érdeklődés a szakköri tevé­kenységek, főleg a lövészet iránt. Az elmúlt évben több mint 29 ezren kapcso­lódtak be, a lövészversenyekbe további 12 249-en. Egyre közkedveltebb a mo­dellezők, rádióamatőrök, számítástechni­kusok, búvárok és kutyaidomítók szakkö­reinek munkája. A Honvédelmi Szövetség galántai já­rási szervezetének tagjai tavaly több mint 800 ezer korona értéket hoztak létre tár­sadalmi munkában. A választási program teljesítésében 25 271 órát, az ipari válla­latok termelési munkáiban tízezer órát, saját létesítményeik karbantartásaiban 32 255 órát, a mezőgazdasági munkák­ban 6170 órát dolgoztak. Bekapcsolódtak « a másodlagos nyersanyagok gyűjtésébe is. Oláh Gyula A Kelet-szlovákiai Sütő és Cukrászipari Válla­lat királyhelmeci (Krá- l’ovsky Chlmec) üzeme az egyedüli a kerület­ben, ahol gyermekpis­kótát is készítenek. A Tóth Olga mester ve­zette harminctagú kol­lektíva évente 700 to- nát gyárt ebből a kere­sett gyermektápszer­ből, mely eljut Szlová­kia szinte valamennyi élelmiszerüzletébe. A felvételen Gabrie­la Jestrebiová a ke­mencéből szállítósza­lagon érkező piskótát osztályozza. Jozef Bumbera felvétele Előtérben az üzemtörténet-írás A múlt történéseinek felkutatása, a forradalmi emlékszobák anyagá­nak gyűjtése és rendszerezése, az ipari és mezőgazdasági vállalatok, üzemek, intézmények történetének írásos és fényképes feldolgozása, a jövő nemzedék számára történő tárgyilagos dokumentálása - igen fontos kultúrpolitikai feladat, mely­nek megvalósításához a lehetősé­gek határán belül az FSZM üzemi bizottságaira fontos szerep hárul. Ennek koordinációs munkájában vesz részt a járási szakszervezeti tanács kilenc fős üzemtörténeti em­lékbizottsága, amelynek elnöke Mag Gyula, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum igazga­tója. E bizottság munkaterv szerint dolgozik, és tevékenységéről szá­mot ad az illetékes szerveknek, tájé­koztatva őket az eredményekről és a gondokról. Legutóbb a Nagymegyeri (Őalo- vo) Állami Gazdaság székházában tartották meg a múltévi tevékenysé­get értékelő és az idei feladatokat meghatározó tanácskozást, melyen a járási pártbizottság képviselője és az üzemtörténeti szakbizottság szlo­vákiai titkára is részt vett. Az ülés megállapította, hogy a vállalatok a jelenlegi szűkös anyagi helyzetük­ben is iparkodnak olyan anyagi lehe­tőségeket keresni, melyekkel bizto­sítani lehet a vállalatok életéről, eredményes munkájáról szóló élet­hű írásos és fényképes anyag elké­szítését. Ennek képezi alapját az üzemi krónika, amely hiteles adato­kon alapulva átfogó képet ad a válla­lat életéről, az ott dolgozók munká­járól. A krónikaírás felelősségteljes munka, a megbízott személynek igen széles körű áttekintéssel kell rendelkeznie, s persze a vállalatve­zetés részéröl is meg kell adni min­Rajzverseny Hetedszer gyűltek össze Komáromban (Komárno) a járás területéről a Jednota fogyasztási szövetkezet alkalmazottjainak gyermekei, hogy bizonyítsák kézügyességüket és lerajzolják vágyaikat, elképzeléseiket a jelenről és a jövőről. Az idén a Pionírszervezet megalakulásának 40. évfordulója volt a téma, de számos alkotás született az űrkutatás, a környezetvédelem, vagy a mesevilág területéről. A mostani rendez­vény iránt volt egyébként eddig a legnagyobb érdeklődés: 98 gyermek vette kézbe a színes ceruzákat vagy az ecsetet, ezért a zsűri mind az öt kategóriában még két-két különdíját is kiosztott. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf den szükséges információt, adatot, hogy teljes legyen a vállalatról alko­tott írásgyűjtemény. A forradalmi emlékszobákkal kapcsolatban meg­állapították, hogy nincs kiaknázva minden lehetőség, néhol helyhiány­ra hivatkoznak, máshol felesleges­nek tartják az ilyen „mini múzeu­mok“ létesítését. Pedig az ilyen em­lékszobák helyet adnak a vállalat által gyártott termékek bemutatásá­nak, az írásos és fényképes doku­mentumoknak, kitüntetéseknek, elismerő okleveleknek, a legjobb eredményt elérő dolgozók fény­képalbumának. A Dunaszerdahelyi járásban a vállalatok lassan rájönnek, hogy kötelességeik közé tartozik az üzemtörténet-írás megszervezése, a 40 éves szocialista mezőgazda­ság kiemelkedő eredményeinek do­kumentum jellegű megörökítése. Ezt igazolják például a Slovlik, a Nagy­megyeri és a Gabcíkovói Állami Gazdaság szépen, ízlésesen be­rendezett emlékszobái, valamint a közösségek életéről íródó krónika, üzemtörténet is. Sőt, több helyen a korszerű technikát is segítségül hívó videófelvételekkel örökítik meg a vállalatok életét fejlődésük jelen­tősebb mozzanatait. Méri István Rendhagyó irodalmi órák A magyarórák keretében gyakran járnak különböző redezvényekre a rimaszombati (Rimavská Sobota) gimnázium magyar tanítási nyelvű osztályának tanulói. Március végén rendhagyó iroda­lomóra volt, a Matesz két művésze, Pólós Árpád és Kövesdi Szabó Má­ria, mai csehszlovákiai magyar köl­tők megzenésített verseit adták elő. Az elmúlt héten két figyelemreméltó előadásra került sor. A városi műve­lődési házban Schiller: Ármány és szerelem című darabjával vendég­szerepeit a Matesz. Ezen a rendez­vényen a gimnazistáknak több mint a fele vett részt. Az irodalomórán belül beszélgetésre került sor Cselé- nyi László csehszlovákiai magyar költővel. A találkozón sok érdekes kérdés hangzott el, majd a költő Kiegészítések Herakleitoszhoz című könyvét dedikálta. A jövőben is lesznek ilyen és ehhez hasonló, a magyar nyelv és irodalom oktatását segítő rendezvé­nyek. Hamarosan a tanulók és az I érdeklődők egy újabb színházi elő­adáson vehetnek részt, Kármán Jó­zsef Fanni hagyományai című mű­vét a losonci (Lucenec) Csemadok- szervezet amatőr színtársulata adja elő. Ádám Andrea Ügyes kezű nyugdíjasok A vágkirályfai (Král’ová nad Váhom) nyugdíjasok klubja kézi­munkakörének tagjai kiállítást ren­deztek, melyen azokat a kézimunká­kat mutatták be, melyeket a klub megnyitása óta készítettek. A kiállí­tott darabok között különféle hímzett asztalterítők, kötött és horgolt puló­verek, valamint szörmesapkák és -gallérok voltak. Papp Gabriella ®Il 1KMM si "" — .—.. Hi hetetlen történet T. E.: Tavaly februárban született meg a gyermekem. Ennek ellenére családi pótlékot még egyáltalán nem kaptam utána. Kérvényeztem a munkahelyemen, személyesen is több ízben jártam ott, de elutasítot­tak azzal, hogy a férjem munkáltató­jától kérvényezzem a családi pótlék megítélését. Kérvényeztem tehát a férjem munkáltatójánál, ahol pedig azzal utasítottak el, hogy a családi pótlékot nem ítélhetik meg, mert a férjem katona (szeptemberben szerel le). Visszaküldték a saját munkáltatómhoz, ahol megint csak azt válaszolták, hogy nem fizetnek, de próbáljam meg kérvényezni a he­lyi vagy a járási nemzeti bizottságon. A nemzeti bizottságon megkérdez­ték ugyan mennyi pénzt kapok (ha­vonta 400 koronát, mivel a férjem katona), de nem segítettek nekem, inkább csak azt jelezték, hogy csalá­di pótlékra ne tartsak igényt, ha egyikünk sem dolgozik (a férjem, mint említettem, katonai tényleges szolgálatát teljesíti, én pedig a fize­tett anyasági szabadság letelte után még nem tudtam munkába állni, vagyis gyermekgondozási szabad­ságon vagyok, mivel az alig egy éves gyermeket nem tudom kire hagyni). Őszintén szólva nehéz elhinni, hogy ez valahol megtörténhetett. Csupán a levelében közölt adatok­ból is alaposan feltételezhető, hogy ön, és a férje is teljesítették a családi pótlék megítélésének feltételeit. Ezek a feltételek általában a követ- kezőek: a dolgozónak ellátatlan gyermeke van, s ugyanakkor a mun­kahelyén megvan az előírt munka­kötelezettsége (vagyis a heti mun­kaideje nem rövidebb az általános­nál) és a naptári hónap folyamán ledolgozta a meghatározott munka­időt. Ebből a szempontból az anya­sági és a gyermekgondozási sza­badság idejét ledolgozottnak kell te­kinteni (lásd a 88/1968. Tt. sz. tör­vény hatályos szövegének 22. § (2) bek. a) pontját). A családi pótlék megítélését nem lehet elutasítani csak azért, mert valaki anyasági vagy gyermekgon­dozási szabadságon van. Ugyanígy törvénysértő az is, ha azzal utasítják el a családi pótlék megítélését, hogy a jogigényt ugyanarra a gyermekre más dolgozó is érvényesítheti. Az említett törvény 26. § (1) bek. sze­rint „a családi pótlók ugyanarra a gyermekre csak egyszer jár, még akkor is, ha a feltételeket több dol­gozó teljesíti. Ilyen esetben a családi pótlékot annak a dolgozónak beteg­ségi biztosításából folyósítják, aki közvetlenül gondoskodik a gyer­mekről. Ha ezt a feltételt is több dolgozó teljesíti, s nem állapodnak meg abban, melyikük kapja a csalá­di pótlékot, a családi pótlék elsősor­ban az anyának jár“. A családi pótlékot természetesen meg lehetett volna ítélni férje beteg­ségi biztosításából is. Teljesen va­lótlan állítás az, hogy a tényleges katonai szolgálatot teljesítő dolgozó­nak nem jár családi pótlék. A törvény szerint a katonai szolgálatra behívott dolgozónak még akkor is jár a csalá­di pótlék, ha például a behívó átvé­tele után megszűnt a munkavi­szonya. Feltehetőleg más hibák is történ­tek ebben az ügyben. Elutasító dön­tést ilyen esetben csak a nemzeti biztosítás bizottsága (szakszerveze­ti szerv) hozhat. Ugyanakkor a bi­zottság elnöke vagy megbízott tagja köteles közölni a dolgozóval a dön­tést, s köteles egyben felhívni a dol­gozó figyelmét arra is, hogy 15 na­pon belül kérheti a döntés írásbeli kiadását is. Ezt a döntést a dolgozó fellebbezéssel támadhatja meg (a fellebbezésről a járási betegségi biz­tosítási igazgatóság dönt, s ezt a döntést szintén meg lehet támadni fellebbezéssel). Levelében nem em­lítette, hogy figyelmeztették volna ezekre a lehetőségekre. Ajánljuk pa­naszával keresse fel a szakszerve­zet üzemi bizottságának elnökét, esetleg közvetlenül a járási betegsé­gi biztosítási igazgatóságot (okresná správa nemocenského poistenia). Ugyanakkor van még egy zavaró adat a levelében. Nem értjük, miért csak 400 koronát kap férje katonai szolgálata indo­kából. A Társadalombiztosítási Törvény szerint ellátási hozzájárulásra jogosult a katona gyermeke, havi 400 korona összegben, de ellátási hozzájárulásra jo­gosult a katona felesége is, főleg ha három éven aluli gyermekről gondoskodik (havi 650 korona összegben). Férje kato­nai szolgálata indokából tehát összesen 1050 koronát kellene kapnia, s feltehető­leg havi 600 korona összegű gyermek- gondozási segélyt is. A 106/1987. Tt. sz. törvény 2. § (2) bek. d) pontja szerint ugyanis a gyermekgondozási segély a gyermek első életéve betöltése után is jár, ha az anya férjezetten, elvált, özvegy vagy más okból egyedülálló és nincs élettársa. Az ellátási hozzájárulás ügyé­ben keresse fel a járási nemzeti bizottság szociális osztályát, a gyeremekgondozási segélyre való igényét pedig ismét a mun­kahelyén kell érvényesítenie. Üdülési szabadság M. V.: 1983-ban léptem munkavi­szonyba. 1986 novemberében szültem meg a harmadik gyermekemet, s 1988 szeptemberében kezdtem újra dolgozni. A munkáltatóm akkor kijelentette, hogy 10 nap szabadságra keletkezett jogigényem. Novemberben 3 napig beteg voltam ott­hon családtagápolási táppénzen (a gyer­mekem megbetegedett). Később, amikor ki akartam venni a szabadságomat, ép­pen ezzel a 3 nappal indokolták jogigé­nyem megszűnését. Lehetséges az, hogy 3 napi hiányzás végett 10 nap szabadsá­got veszítsek el? A korábbi szabályozás elvben lehető­vé tette ezt. Szabadságra ugyanis a dol­gozónak csak akkor keletkezett jogigé­nye, ha a munkaviszonya legalább 5 hó­napja tartott és a naptári év folyamán legalább 75 napig végzett munkát. Lénye­gében tehát előfordulhatott, hogy a dolgo­zónak egyáltalán nem keletkezett jogigé­nye szabadságra, ha a naptári évben csak 74 napig „végzett munkát". A Mun­ka Törvénykönyvét végrehajtó kormány- rendelet 64. § (3) bek. szerint azonban annak megállapításánál, hogy a dolgozó teljesítette-e a szabadságra való jogigény keletkezésének feltételeit, arra a dolgozó­ra, aki a hét folyamán ledolgozza a meg­határozott munkaidőt, úgy kell tekinteni, mintha az adott naptári héten hat (6) napot dolgozott volna, még akkor is, ha a munkaideje nem volt szétosztva a hét összes munkanapjára (ez a rendelkezés nem vonatkozott azokra a dolgozókra, akiknek saját kérésükre rövidebb munkai­dőt engedélyeztek). A „75 napi munkavégzés“ tehát nem azonos a „75 munkanap ledolgozásá­val“, mint azt ahogy az ön munkáltatója vélte. A 75 napi munkavégzés feltételét - három napi hiányzás mellett - még akkor is teljesítette volna, ha október elején áll munkába. Szabadsága mértékét (10 munkanap, azaz két naptári hét) egyébként helyesen számították ki az említett végrehajtási kormányrendelet 16. § (1) bekezdésével összhangban. A munkáltatójának ezt a két heti sza­badságot pénzben kell kiadnia (hacsak nem adta ki a folyó év április 30-ig). A szabadság pénzbeni kiadásánál azonban a munkáltatója esetleg a Munka Törvénykönyve 109. § (3) bekezdésével védekezhet, mely szerint „a szabadsá­gért vagy annak részéért, melyet a dolgo­zó nem vehetett ki, az átlagos keresete összegében jár neki munkabérmegtérí­tés. A munkáltató azonban mindig köteles lehetővé tenni a dolgozónak, hogy leg­alább egy heti szabadságát kivegye, s a fiatalkorú dolgozónak azt, hogy lega­lább két heti szabadságát kivegye. A sza­badságnak ezért a részéért nem lehet munkabérmegtérítést fizetni..." Az idé­zett rendelkezést a gyakorlatban gyakran értelmezték úgy, hogy az önéhez hasonló esetekben is a szabadság egy heti részé­ért nem fizettek munkabérmegtérítést (nem adták ki pénzben a szabadságot). Nem vették figyelembe, hogy a szabad­ság legalább egy heti részének (a fiatal­korúaknái pedig két heti részének) kiadá­sa a munkáltató jogi kötelessége, mely­nek megszegéséért a Munka Törvény- könyve 187. paragrafusa értelmében kár­térítési felelősséggel tartozik. A szabad­sága egy heti részét tehát a munkáltatója a Munka Törvénykönyve 109. paragrafu­sa értelmében köteles kiadni, s a másik hétért ugyanilyan összegben köteles kár­térítést nyújtani a 187. paragrafus alap­ján. Ezeket a jogigényeket a munkaügyi döntőbizottságnál vagy az illetékes járás- bíróságon érvényesítheti. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1989. V. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom