Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám, csütörtök

ÍJ szú 3 )89. V. 18. Mihail Gorbacsov beszéde a kínai parlamentben Eduard Sevardnadze levele az ENSZ-főtitkárhoz Moszkva támogatja a környezetvédelmi világkonferencia megrendezését A Szovjetunió csökkenti távol-keleti fegyveres éráit A kapcsolatok normalizálása után széles körű politikai párbeszédre van szükség (ŐSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap találkozott a kínai nyilvánosság képviselőivel az Országos Népi Gyűlés (parlament) épüle­tében. Beszédében elemezte a szovjet-kínai kapcsolatok távlatait és az ázsiai földrészen kialakult helyzetet. Megelégedéssel szólt a kínaí ve­zetéssel folytatott tárgyalásairól, mondván, egyetértettek abban, hogy a szovjet és a kínaí nép hosszú távú érdekeinek felel meg a jószom­szédi viszony, az egyenjogú és köl­csönösen előnyös együttműködés. Az elért megállapodás kedvező poli­tikai alapot teremt e kapcsolatok fejlesztéséhez, összhangban a nemzetközi jog általánosan elis­mert alapelveivel. Gorbacsov kije­lentette: a szovjet-kínai csúcstalál­kozót joggal lehet fontos mérföldkő­nek nevezni. Az elidegenedés idő­szaka már a múlté. Előttünk áll a jö­vő, amelyet közösen kell alakítani. A legfelsőbb szovjet vezető hangsú­lyozta, sokkal könnyebb dolog ártani a kapcsolatoknak, mint kiépíteni és szilárdítani azokat. Ebből egyene­sen következik, hogy milyen fontos a jó viszonyt ápolni, megvédeni, nemzedékről nemzedékre átadni, mint nagy jelentőségű nemzeti és nemzetközi vívmányt. Meggyőződé­sem, hogy a két ország vezetése és népei nem engedik meg a hibák megismétlődését, amelyeket oly nagy nehézségek árán kellett fel­számolnunk. Természetesen a Szovjetunió és Kína a különböző problémákat a maga módján közelíti meg. Ezt azonban nem lehet az együttműkö­dés akadályának tekinteni. Az egye­düli ésszerű hozzáállás az elfogad­ható megoldások keresése, egymás nézeteinek, álláspontjának a tiszte­letben tartása. Csapatcsökkentés és gazdasági együttműködés Beszédének további részében emlékeztetett a Szovjetuniónak arra a döntésére, hogy csökkenti ázsiai, Távol-Keleten állomásozó csapatai­nak számát, beleértve a szovjet-kí­nai határterületen is. Bejelentette: a Szovjetunió a Távol-Kelet térségé­ben szárazföldi erőinek állományát 12 hadosztállyal csökkenti, felosz­latja a légierő 11 ezredét és a Szov­jetunió csendes-óceáni flottájából kivon 16 hadihajót. Gorbacsov a továbbiakban hang­súlyozta, hogy lehetőség van a kap­csolatok bővítésére a gazdaságban, s ebből az alkalomból emlékeztetett arra, célszerű kihasználni a Peking és Moszkva között épülő vasútvona­lat, amely Urumcsin (Szintyiang kí­nai autonóm terület központja) és Alma-Atán, Kazahsztán fővárosán keresztül vezet. A szovjet vezető nagyra értékelte a kínai reformokat: ami a nehézsé­geket illeti - mondotta -, azok egy ilyen bonyolult folyamatban termé­szetesek. Ezt mi is jól ismerjük saját tapasztalatainkból. Ezt követően tájékoztatta a kínai közélet képviselőit a szovjet átalakí­tás lényegéről, értelméről. Célja a lenini gondolatok, a szocialista elvek megújítása, a gazdaság dina­mizálása, a társadalmi élet demok­ratizálása. Szólt arról, hogy a szo­cialista világban zajló változások mi­lyen visszhangot váltottak ki a nyu­gati államokban. Egyesek nem tit­kolják azt a reményüket, hogy a szo­cialista országokban végbemenő változások vegyes társadalmi rend­szer létrehozásához, vagy közvetle­nül a kapitalizmus restaurációjához vezetnek. Az ilyen jóslatok azokra a téves elképzelésekre építenek, hogy a gazdasági ösztönzők és a demokrácia elvei kizárólag a kapi­talizmus sajátosságai. Nekünk azonban meggyőződésünk, hogy a gazdasági és a politikai demokrá­cia szerves összhangját a szocializ­musban is biztosítani lehet és bizto­sítani is fogjuk. Az átalakítást a saját folyama­tunknak tekintjük, amit nem kívá­nunk senkire sem ráerőszakolni. A világszocializmus fejlődésében a múltban számos bonyodalom oka éppen az volt, hogy egyetlen modellt próbáltak másolni vagy rákényszerí­teni valakikre. Kapcsolatainkat a szocialista országokkal a feltétlen tisztelet, függetlenség alapján épít­jük, szem előtt tartva minden ország szuverén jogát arra, hogy saját ma­ga válassza meg társadalmi fejlődé­sének formáit és módszereit. A szovjet átalakítás, a kínai re­form, s a több más szocialista or­szágban folyó változások megdöntik a téves szemléleteket a szocializ­musról, mint valamilyen egyöntetű, változatlan, s mindörökre adott rendszerről. Mihail Gorbacsov emlé­keztetett az emberi civilizáció globá­lis problémáira, amelyek azt igazol­ják, hogy a mai világban nem lehet­séges a nemzetileg körülhatárolt és elszigetelt fejlődés. „Korunk gordiu­szi csomóit nem lehet kettévágni, türelemmel kell kibogozni őket“ - je­gyezte meg, rámutatva: az ellent­mondások megoldásához vezető egyedüli út az érdekek kiegyensú­lyozottsága, az egyenjogú partner­ség alapján. Osszázsiai folyamat kellene Az ázsiai kontinens regionális konfliktusainak megoldásával is fog­lalkozott a szovjet vezető. Elítélte a pakisztáni katonai körök felelőtlen kísérletét arra, hogy gyakorlatilag nyílt agressziót kezdjenek Afganisz­tán ellen. Egyedül az afgánok jogo­sultak arra, hogy döntsenek állami berendezkedésükről - mondotta. Emlékeztetett a kambodzsai kérdés megoldásának pozitív tendenciáira is. A vietnami csapatok szeptembe­rig történő kivonásával minőségileg új helyzet áll elő, s ezáltal a gyakor­latban is kedvező feltételek jönnek létre az elhúzódó konfliktus megol­dásához. A szovjet vezetőknek a kambodzsai, a vietnami és most a kínai féllel folytatott tárgyalásaiból is kitűnik, hogy a kambodzsai rende­zés reális arculatot öltött. E rende­zés egyedüli alapelve a nemzeti ön- rendelkezés lehet. A Szovjetunió kész nemzetközi garanciákat adni, s tiszteletben fogja tartani a kam­bodzsai nép választását, bármilyen legyen is az, támogatni fogja Kam­bodzsa független, semleges és el nem kötelezett irányvonalát. Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az ázsiai és csendes-óceáni Osztrák vélemények A nagymarosi beruházás felfüggesztéséről (ŐSTK) - Az osztrák miniszterta­nács keddi ülésén megvitatta a nagymarosi beruházás felfüggesz­téséről hozott magyar kormánydön­tés Ausztriát érintő vonatkozásait. Vranitzky kancellár úgy nyilatkozott, hogy Bécs tárgyalni kíván Magyar- országgal az ügyről. A budapesti döntéssel összefüggésben leszö­gezte, hogy elsősorban „a szerző­dések megtartásának alapvető elvé­ről van szó“. Ausztria a szükséges megértést tanúsítva kíván tárgyalni a magyar féllel a felvetődő problémák közös megoldásáról, de nem elég gazdag ahhoz, hogy milliárdos összegekről lemondjon, szögezte le a kancellár. Vranitzky a kormányülés után el­mondta, hogy olyan megoldásra kell törekedni, amely Magyarország szá­mára Is elfogadható, de nem káro­sítja az osztrák adófizetőket és nem­zetgazdaságot. Wolfgang Schüsel osztrák gaz­dasági miniszter közölte, hogy az osztrák vállalkozók várható kára je­lenleg 2,3 milliárd schillingre becsül­hető. A bécsi polgármester helyet­tese, Hans Mayr kijelentette, hogy az építkezés leállítása nemcsak az osztrák cégeket érinti, hanem vala­mennyi ausztriai adófizető állampol­gárt is. Az ellenőrző bank ugyanis 2,5 milliárd schilling összegű hitelért vállalt garanciát. Az osztrák gyáriparosok szövet­sége hangoztatja, hogy a magyar félnek teljes mértékben meg kell térítenie a felmerülő osztrák károkat. Alois Mock külügyminiszter úgy vélte, hogy a magyar döntést tiszte­letben kell tartani és azt a jószom­szédság szellemében kell vizsgálni. térség nem rendelkezik a rendsze­res sokoldalú konzultációk mecha­nizmusával. Talán nem érkezett vol­na el az ideje annak, hogy az ENSZ ösztönzést adjon egy „osszázsiai folyamatnak“? Beszédének végén szólt arról, hogy mielőbb meg kell oldani az olyan sürgető problémákat, mint a fejlődő országokban az éhség, a nyomor, az elmaradottság. Kije­lentette, figyelmet érdemlő gondolat, hogy létre kell hozni a progresszív technológia világbankját, amelyhez önkéntesen minden ország, szerve­zet, társaság és egyén is hozzájárul­hatna. Interjú a kínai tévének és rádiónak A kínai televíziónak és pekingi rádiónak adott nyilatkozatában Mi­hail Gorbacsov kijelentette, hogy mostani látogatásának jelentősége rendkívüli. Szavai szerint az elvetett magokból kinőtt a barátság fája, amelynek mélyek a gyökerei. Kína és a Szovjetunió barátságának ha­gyományai szilárdan összekapcsol­ják a két ország népeit, s remélhető, hogy a baráti szálak tovább szilár­dulnak - fűzte hozzá, majd rámuta­tott: az az irányvonal, amelyet Kína is és a Szovjetunió is érvényesít, beleértve a különböző területeken megvalósuló reformokat, közel hoz­za egymáshoz a két országot. Van mit tanulni egymástól. „Meggyőző­désem, hogy Kínában a reform a Szovjetunióban pedig az átalakí­tás győzni fog“ - szögezte le. Nagyra értékelte a kínai vezetők­kel, főleg a Teng Hsziao-pínggel folytatott tárgyalásait. Kijelentette: új szakaszba léptünk, lezártuk a múl­tat, s megnyílt előttünk a jövő. Ki kell használni az új gondolkodásmódot, építenünk kell az új nemzetközi poli­tikai rendet. A szocialista országok­ban, beleértve Kínát és a Szovjet­uniót, fontos változások történnek. A mostani tárgyalások során a néze­tek sokmindenben azonosak vagy közeliek voltak. Hasznos volt mind­az, amit Pekingben elértünk. Most, amikor normalizálódtak a Szovjet­unió és Kína kapcsolatai, ki kell bontakoztatni a széles körű politikai párbeszédet. Ez mindkét ország, az egész világ számára hasznos. Nagy jövője van a gazdasági együttműkö­désnek, egyebek között az energeti­kában, a kohászatban és a közleke­désben. Kína és a kínai nép történelme nagy. Meggyőződésem, hogy a jö­vője is ugyanilyen nagy. Csehszlovák képviselők Írországban (CSTK) - A Szövetségi Gyűlés külügyi bizottságainak küldöttsége, élén Miros­lav Őtépánnal, a CSKP KB Elnöksége tagjával, a Népi Kamara külügyi bizottsá­gának elnökével tegnap befejezte Nagy- Britannia-i látogatását. A képviselők a nap folyamán megte­kintették a híres angol egyetemi várost, Cambridge-t, majd a délutáni órákban Londonból hivatalos látogatásra az ír Köztársaságba utaztak. (CSTK) - Moszkvában tegnap hozták nyilvánosságra annak a levélnek a szövegét, amelyet Eduard Sevardnadze külügyminiszter küldött Perez de Cuellar ENSZ-fötitkárnak. Ez válasz az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán hozott 43/196-os számú határozatra, amely felszólítja az államokat, fejtsék ki álláspontjukat az ENSZ környezetvédelmi és fejlesztési konferenciájáról, amelyet legkésőbb 1992-ben rendeznének meg. Eduard Sevardnadze levelében megállapítja, a Szovjetunió támo­gatta ezt a határozatot, meggyőző­dése, hogy a konferencia rendkívül jelentős esemény lehet a nemzetkö­zi környezetvédelemben, és sok irányban meghatározhatja plané­tánk ökológiai túlélésének stratégiá­ját. A Szovjetunió ezért javasolta, hogy a konferenciát legfelsőbb poli­tikai szinten tartsák meg, ami össz­hangban lenne azoknak a feladatok­nak a terjedelmével, amelyeket a fó­rumnak meg kell oldania. A konferenciának értékelnie kel­lene az alapvető ökológiai problé­mákat, általánosítani az államok ta­pasztalatait, s minden ország és nemzetközi szervezet számára megszabni a környezetvédelmi poli­tika fő irányait. A fórumnak meg kellene vitatnia a nemzetközi kör­nyezetvédelmi együttműködés szer­vezési kérdéseit. Alapvetően szilár­dítani kell a környezetvédelem nem­zetközi mechanizmusának központi láncszemét, ez az ENSZ környezet- védelmi programja (UNEP). Mélyrehatóan tanulmányozni kell a környezetvédelem lehetőségeit, s erre irányítani az ENSZ legfonto­sabb szerveinek a figyelmét, így pél­dául a Biztonsági Tanácsét és a nemzetközi bíróságét. A BT mel­lett létre lehetne hozni például egy ökológiai kérdésekkel foglalkozó kü­lönbizottságot. Nagy figyelmet kell szentelni a környezet és a termé­szeti kincsek védelmét szolgáló csúcstechnológia elterjesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kér­déseknek. Hiszen végső soron föl­dünkön az általános helyzet attól függ, hogy az egyes országoknak milyen műszaki lehetőségeik lesz­nek e feladatok teljesítésére. Számos egyéb kérdéssel is fog­lalkozik a levél, így például az infor­mációcserével, a környezetet fenye­gető veszélyek prognosztizálásával stb. Majd leszögezi, nagyon fontos feladat az új ökológiai tudat kialakí­tása, s ebben döntő szerepet kelle­ne játszania az ifjú nemzedék ilyen irányú nevelésének. A konferencia javaslatokat tehetne az oktatásügy átalakítására e céloknak megfele­lően. Sevardnadze végezetül azt java- . solja, hogy a konferencia elnevezé­sében tükröződnie kell azoknak a problémáknak, amelyek a napi­rendjén szerepelnek, s azt ajánlja, hogy 1992 közepe táján lenne a leg­célszerűbb a megtartása, s a hely­színről az érintett országok konzul­tációi hoznának döntést. BT-ülés a Közel-Keletről Terrorhullám a megszállt területeken (CSTK) - Az ENSZ New Vork-i szék­helyén kedden a Biztonsági Tanács zárt ajtók mögött tanácskozott a Közel-Kele­ten, elsősorban a megszállt területeken kialakult helyzetről. Crispín Tickkel, a testület soros elnö­ke a BT elé terjesztette azt a nyilatkozat­tervezetet, amely tükrözi a tanácsban képviselt delegációk túlnyomó többségé­nek álláspontját. Tickell újságíróknak nyi­latkozva közölte, hogy az Egyesült Álla­mok némileg eltérő javaslattal érkezett a tanácskozásra. Jicchak Samir izraeli kormányfő ja­vaslatának ismertetése után tegnap a Gá- zai-övezetben az izraeli hatóságok teljes kijárási tilalmat rendeltek el és parancsot adtak az Izraelben dolgozó palesztinok­nak, hogy azonnal térjenek vissza ottho­nukba. Ciszjordániában a katonák ke­gyetlen razziákat hajtottak végre és előre elkészített lista szerint emberek százait tartóztatták le. A körzet katonai parancs­noka nyíltan kijelentette, ezekkel a ke­mény intézkedésekkel tudatják a paleszti­nokkal, hogy Izrael bármilyen áron kész elnyomni a népi felkelést. Jicchak Segev, Gáza egykori katonai parancsnoka tegnap beismerte, hogy a megszállt területeken, az egész nép felkelt az izraeli hadsereg ellen, s ezzel indokolta a „kollektív büntetés“ szüksé­gességét. Egyiptom hivatalos meghívást kapott az Arab Államok Ligája csúcsértekezleté­re, amelyre a tervek szerint május 23-án a marokkói Casablancában kerül sor. A MENA hírügynökség közölte: II. Hasz- szán marokkói király kedden telefonon tolmácsolta a meghívást Hoszni Muba­rak egyiptomi államfőnek. Egyiptomnak ez lesz az első részvéte­le a csúcstalálkozón 1979-óta, amikor felfüggesztették tagságát az Arab Álla­mok Ligájában. xxx Libanonban gyászhetet hirdettek Hasszan Khaled mufti (bíró), a szunita közösség vallási vezetője halálával kap­csolatban. Mint ismeretes, Khaled egy keddi bombatámadás során vesztette életét. A muzulmán és a keresztény kép­viselők egyaránt elítélték a nemzeti meg­békélés és az egység szószólója elleni merényletet. A libanoni szélsőséges szer­vezetek Michel Aun tábornokot, a ke­resztény kabinet elnökét vádolják a mufti elleni merénylet megszervezésével. A tá­bornok határozottan cáfolta a vádakat. xxx Párizsban tegnap az UNESCO Végre­hajtó Tanácsának ülésén úgy döntöttek, hogy a tavaszi ülésszak programjára tűzik Palesztina tagfelvételének a kérdését. Hét fejlődő ország terjesztette elő a ké­rést, s az eredeti „palesztin állam“ meg­fogalmazást „Palesztinára" módosította. Az UNESCO alapszabályzata lehetővé teszi, hogy a szervezetbe felvegyenek egy olyan államot is, amely nem tagja az ENSZ-nek. ÚL jXujvid jóáitóírói Az észt kommunistáknak elő kell segíteniük a feszültség enyhítését (ŐSTK) - Az észt dolgozók már belefáradtak a konfrontá­cióba, egyre határozottabban követelik az egészséges erők egységének kialakítását - írta tegnapi számában a moszkvai Pravda abban a cikkben, amely az Észt KP KB legutóbbi ülésével foglalkozott. Észtországban nagyon feszült helyzet alakult ki, amikor két közös­ség - az észt és az orosz - lényegé­ben magábazárkózott, s mindkettő csupán a saját véleményét hangoz­tatja. Szomorú dolog - mutat rá a Pravda -, hogy a feszültség foko­zásában ebben a köztársaságban egyes kommunisták is közrejátszot­tak. Az említett központi bizottsági ülés vitájában megértéssel szóltak arról is, hogy a múlt terhei, a szocia­lizmus sztálini deformációi és a pan­gás időszaka még befolyásolja az emberek tudatát. Vannak azonban olyanok, akik a „bűnösöket“ nem a megfelelő helyen keresik. A sztáli­nizmusnak és az észtekkel szemben elkövetett erőszaknak a bírálata sok esetben, sajnos, az orosz nép bírá­latává fajult, örvendetes, már sok észt megértette, hogy a sztálinizmus és a gazdaság adminisztratív-utasí- tásos irányítása következtében az orosz nép épp úgy szenvedett, mint a Szovjetunió más nemzetei. Minden lehetséges módon támo­gatni kell a kölcsönös megértés és bizalom folyamatát, s fellépni azok ellen, akiket elvakít az extrémizmus, fel kell lépni a politikai avanturizmus és azok ellen, akik személyes ambí­cióktól vezéreltetve készek akadá­lyokat gördíteni bármilyen kompro­misszum és a konszolidáció útjába. Az egyedüli erő, amely képes és köteles is így tenni, az az Észt Kommunista Párt. A szovjet napilap a továbbiakban rámutat arra, hogy az utóbbi időben több kommunista is felszólított a többpártrendszer kialakítására. A plénumülésen az is elhangzott, hogy a pártközi harcok Észtországot romlásba döntenék. A jelenlegi poli­tikai helyzetben az SZKP nemcsak a társadalom egy részének, hanem az egész társadalom alapvető érde­keit képviseli. Természetes dolog, hogy a pártban is vita folyik, s az egyes kérdéseket különbözően ítélik meg. Az SZKP ereje azonban éppen abban rejlik, hogy elvszerűen meg kell követelnie a kommunistáktól, a pártbizottságoktól a kollektív mó­don jóváhagyott döntések gyakorlati megvalósítását. Ezért a plénumülé­sen egyöntetűen támogatták annak a bizottságnak a megalakítását, amelynek feladata az Észt KP ak­cióprogramjának az előkészítése, s ez a dokumentum minden nemzet kommunistái számára egységes platformul szolgálna - szögezi le végezetül a Pravda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom