Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-12 / 86. szám, szerda

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ SZÚ 3 989. IV. 12. (Folytatás az 1. oldalról) sát, s ennek előkészítésével össze­függésben áttekinteni a CSKP KB 7., 9. és 10. ülésének, valamint a mi központi bizottságunk ülései határo­zatainak teljesítését a Szlovákiában végzett pártmunka feltételei között. Abból a szükségletből indulunk ki, hogy elemezni és általánosítani kell a gazdasági mechanizmus reformjá­nak és a mélyülő demokrácia folya­matának gyakorlati tapasztalatait a párt alkalmazott munkamódszereit és -formáit. Ki akarjuk emelni a pozitív válto­zásokat, s nyíltan rámutatni az e fo­lyamatot kísérő problémákra. Az így szerzett ismereteket és tapasztala­tokat a lehető legjobban kell kihasz­nálni a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseinek, a pártkonferenciák­nak, az SZLKP kongresszusának és a CSKP XVIII. kongresszusának az előkészítése során. Ugyanakkor rá kívánunk mutatni, hogy a 8. ötéves tervidőszak két utolsó esztendejé­ben mely döntő fontosságú felada­tokra kell irányítani a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, az ál­lami, gazdasági és társadalmi szer­vek, illetve szervezetek erőfeszíté­seit. A CSKP KB 12. ülésének a XVIII. pártkongresszus összehívásáról szóló döntésével összhangban az SZLKP KB Elnöksége a párt alap- szabályzata 40. cikkelyével össz­hangban az SZLKP Központi Bizott­sága elé terjeszti azt a javaslatot, hogy 1990. április 6-ra hívjuk össze Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát a következő prog­rammal: 1. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának beszámolója a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak, az SZLKP kongresszusa határozatá­nak a teljesítéséről, valamint a párt további feladatairól a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban. 2. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevé­kenységéről szóló beszámoló. 3. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának, valamint az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának megválasztása. 4. Az SZLKP kongresszusa hatá­rozatának megvitatása és jóváha­gyása. Javasoljuk, hogy az SZLKP kong­resszusán 500 párttag képviseleté­ben egy határozati joggal rendelke­ző, ezer tagjelöltet pedig egy ta­nácskozói joggal bíró küldött vegyen részt. Pozitív változások a pártmunkában Elvtársak, a gazdasági mechaniz­mus átalakításának és a szocialista demokrácia fejlesztésének előkészí­tése, s a már megtett első lépések megmutatták, elkerülhetetlenül szükség van a párt társadalomban betöltött vezető szerepének további mélyítésére, a pártmunka átalakítá­sára. Ezeket a kérdéseket átfogó módon vitatta meg a CSKP KB 9. ülése. E tanácskozáson Milos Ja­kes elvtárs, a CSKP KB főtitkára hangsúlyozta: ,,... a párt kell, hogy legyen az átalakítás kezdeménye­zője és fő mozgatóereje, hiszen a párt a világosan megfogalmazott politikai programjával befolyásolja és irányítja a társadalmi viszonyo­kat, az egész társadalmi életet. E politikai programnak kell megfelel­niük a párt munkamódszereinek és -normáinak, politikai-szervezési, ká­der- és ideológiai tevékenységének, s meg kell tudnia valósítani a kitűzött irányvonalat.“ A CSKP KB 9. ülése s az azt követő SZLKP KB ülés óta éppen egy év telt el. Ezért teljes mértékben helyén való a kérdés: mi változott a pártmunka stílusában és módsze­reiben, milyen konkrét eredmények születtek a határozatok megvalósí­tása során. Az eddigi tapasztalatok bizonyít­ják: az SZLKP KB terveinek, a terü­leti pártszervezeteknek, valamint a pártalapszervezeteknek a tevé­kenységében fokozatosan bizonyos pozitív változások következtek be. Az SZLKP KB szerveinek tevé­kenységét illetően ez abban mutat­kozik meg, hogy mélyült az egyes szervek közötti munkamegosztás. Az Elnökség inkább a koncepciós kérdésekre, a Titkárság pedig az ellenőrző és szervező munkára összpontosítja a figyelmet. E figye­lem homlokterében azon feladatok megoldása áll, amelyek a gazdasági átalakítás előkészítésével és foko­zatos megvalósításával függnek össze. Annak érdekében, hogy az SZLKP KB tagjai és póttagjai széle­sebb körben bekapcsolódjanak a pártpolitika alakításába, a felada­tok teljesítésébe és ellenőrzésébe, négyről tízre növeltük az SZLKP KB állandó bizottságainak számát. A legközelebbi időszakra nézve ezek fő feladatát az SZLKP kong­resszusának előkészítése során végzett aktív és kezdeményező munkában látjuk. Javítjuk az SZLKP KB tagjainak és póttagjainak, az SZLKP Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottsága, valamint a területi pártszervek tagjainak tájékozta­tását. Mindez nem jelenti azt, hogy az SZLKP KB szervei munkájának javí­tásában már nincsenek tartalékok. Ellenkezőleg. Továbbra is súlyt he­lyezünk tevékeny­ségünk hatékony­ságának növelé­sére, a munka- megosztás helyes érvényesítésére elsősorban a párt-, az állami, a gazdasági és társadalmi szer­vek, valamint szervezetek kö­zött, s úgyszintén súlyt helyezünk a politikai irányí­tás tökéletesíté­sére. Munkastílu­sunk tökéletesíté­sének és a politi­kai hatás javításá­nak kérdését ha­sonlóan közelítik meg a kerületi pártbizottságok, a bratislavai váro­si pártbizottság, valamint a járási és körzeti pártbi­zottságok. A vá­lasztott pártszer- vek munkája szín­vonalának javítá­sára, a kollektíviz­mus mélyítésére, e pártszervek sze­repének és felelősségének erősíté­sére törekedve. Aktívan keresik esz­mei-nevelő, szervező és ellenőrző tevékenységük tökéletesítésének módszereit és formáit úgy, hogy a szükségletekkel összhangban erősödjön munkájuk politikai jellege és hatékonysága. A Kelet-szlovákiai és a Nyugat-szlovákiai kerületben egyes járási pártbizottságok, vala­mint Bratislavában körzeti pártbi­zottságok azt a módszert kezdték alkalmazni, hogy a titkároknak, a pártszervek tagjainak, gazdasá­gi vezetőknek-kommunistáknak a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szerve­zetek tisztségviselőinek számot kell adniuk munkájukról. Az eddigi ta­pasztalatok túlnyomórészt kedvező­ek. E módszer fő pozitívuma az, hogy feltárja a káderek munkájában lévő tartalékokat, aktivitásra, a mun­kájukért érzett felelősségre mozgó­sítja őket a párt- és a dolgozókollek­tívák előtt. Tovább kell tökéletesíteni és bővíteni ezt a módszert, nem szabad megengedni, hogy formális­sá váljon. Értékeljük, hogy több pártszerv és -szervezet hozzálátott az olyan idő­szerű kérdések és problémák meg­oldásához, mint a szolgáltatások fej­lesztése, a szociális gondoskodás, a környezetvédelem, a közlekedés és mások, mégpedig a széles nyil­vánosság, a dolgozókollektívák és a társadalmi szervezetek részvéte­lével. Ebben hatékony segítőtársnak számítanak a tömegtájékoztató esz- kö2ök. Ezzel összefüggésben a pre- sovi, a Povazská Bystrica-i, a komá­romi (Komárno) és még több más járási pártbizottság hozzáállását kell kiemelnünk. A párt a megismerés értékes forrásának tartja az embe­rek véleményét, javaslataikat, meg­jegyzéseiket. Ezek a módszerek ha­tékonyan hozzájárulnak az állam­polgárok aktivizálásához, hiszen meggyőződhetnek arról, hogy szá­molnak kezdeményezésükkel, véle­ményükkel, részt vehetnek a helyi és össztársadalmi kérdésekre vo­natkozó döntésekben. Támogatjuk az új módon cselekvőket A párt erejét mindig a néppel való szoros kapcsolat adta. A dolgozó nép széles rétegeiben végzett párt­munka, azok bevonása a politika alakításába és megvalósításába, a párt vezető szerepe további mélyí­tésének szilárd alapja. Mindig ehhez a lenini elvhez kell tartani magunkat. A pártmunka hatékonysága nö­velésének és átalakításának eddigi eredményei viszont rámutatnak az egyes pártszervek és pártszerveze­tek munkájában lévő különbségekre is. Gyakran hiányzik a kezdeménye­zés, az önállóság, a felelősségválla­lás bátorsága. A pártmunka stílusá­ra vonatkozó pozitív változások ér­vényesítésében meghatározó sze­mélyiséggé kell válniuk a területi pártszervek vezető titkárainak. Tá­mogatni fogjuk mindazokat, akik új­módon gondolkodnak és cseleked­nek, áldozatkészen végrehajtják a párt politikáját. Tudatosítjuk, hogy mindehhez nem rendelkezünk kész receptekkel. Az útkeresés, az újító szándék mindig bizonyos kockázat­tal jár. De a legnagyobb kockázat a passzív kivárás lenne. A feladatok megoldásához való alkotó és aktív hozzáállás érvénye­sítésében, az egész pártmunka tö­kéletesítésében nagyobb kezdemé­nyezést és hozzáértést kell tanúsíta­niuk a pártszervek apparátusainak. Jogosan illetik bíráló megjegyzések­kel az apparátus azon munkatársait, akik a kommunisták körében végzett munkával szemben előnyben része­sítik a papírmunkát. Még határozot­tabban kell törekednünk arra, hogy minden politikai dolgozó politikai módszereket alkalmazzon, s ezáltal növekedni fog tekintélyük a kommu­nisták, a nyilvánosság szemében. Ezt a célt szolgálja az érsekújvári (Nővé Zámky), a Povazská Bystri­ca-i és a Spiáská Nová Ves-i járási pártbizottságokban, valamint Brati­slavában a III. városkerületi pártbi­zottságban az apparátus új szerveze­ti felépítésének, munkastílusának és egyben tartalmának kísérleti beveze­tése. Az első tapasztalatok azt mutat­ják, nőtt a pártalapszervezeteknek nyújtott segítség hatékonysága, ja­vult a dolgozókollektívákkal való kapcsolat, s a járási pártbizottságok hozzáértőbben vesznek részt a poli­tikai kérdések megoldásában. Ezzel együtt sikerült felszámolni a reszor­tizmust, s komplex politikai megkö­zelítést alkalmazni a feladatok meg­oldásakor. Az apparátus munkatár­sainál az ilyen profil kialakítását kell szolgálnia a felkészítésüknek is. A pártpolitika céljainak végrehaj­tásáról a pártalapszervezetekben döntenek. Annak ellenére, hogy az aiapszervezetek többsége élenjár a problémák megoldásában, s job­ban érezni a dolgozókollektívákban is, szükséges, hogy a kongresszusi előkészítés során növeljék munká­juk hatékonyságát, mélyítsék fele­lősségüket, növeljék önállóságukat a pártpolitika megvalósítása során. Állandóan tökéletesíteniük kell mun­kájuk stílusát, a politikai irányítás módszereit és formáit. A számos példák egyike a bratislavai Dimitrov Művek pártalapszervezetének hoz­záállása, ez a dolgozókollektíva tel­jes támogatásával látott hozzá azon problémák megoldásához, amelye­ket a régi vezetés elhanyagolt. A ki­útkereséshez aktív hozzáállás itt már meghozza első pozitív eredmé­nyeit. Azok az ismeretek, hogy a párt­alapszervezetek miként érvényesítik ellenőrzési jogukat a gazdasági ve­zetés felett, azt tanúsítják, hogy sok helyütt a bíráló megjegyzések csu­pán a termelési folyamat anyagi­műszaki és szervezési oldalait illetik. Hiánycikknek számít az, hogy igé­nyesen tekintsenek a kommunisták munkájának eredményeire, a párt alapszabályzatának megtartására. E helyzet megváltoztatásához na­gyobb figyelmet kell szentelni az alapszervezetek taggyűléseinek előkészítésére. A gyűlések napi­rendjére az egész pártot és társa­dalmat érintő kérdések mellett fel kell venni a helyi, időszerű feladatok és gondok megoldását is. Tökélete­síteni kell a határozatokkal végzett munkát, főleg azt a képességet, hogy a felsőbb pártszervek határo­zatait saját hatáskörükben tudják al­kalmazni. A gazdasági mechanizmus átala­kításával összefüggésben különö­sen fontossá vált az a feladat, hogy a párt szervezeti felépítését hozzá­igazítsuk a termelés, a kutatás és az értékesítés struktúráihoz. Sok állami vállalatnál alakultak pártbizottságok a pártszervek új típusaiként. Ezek fontos szerepet töltenek be a párt ~ káderpolitikájának érvényesítésé­ben, az igazgatóválasztások során, és a dolgozókollektívák önigazgatá­si szerveinek létrehozásában. Ezzel összefüggésben alá kell húzni azt a követelményt, hogy a kommunis­ták e szervekben tekintélyre tegye­nek szert, nemcsak a létszámot ille­tően, hanem elsősorban munkájuk minőségével, s ez fogja szavatolni a politikai és gazdasági feladatok sikeres teljesítését. Csak most van kialakulóban, hogy milyen konkrét helyük van a pártbizottságoknak a párt felépíté­sében, hogy milyen is lesz munkájuk tartalma. Főleg ott keletkeznek gon­dok, ahol nem tartották magukat következetesen a CSKP KB Titkár­ságának útmutatásához, s azt nem bontották le a saját feltételeiknek megfelelően. Szükséges, hogy a te­rületi pártszervek és pártbizottságok foglalkozzanak ezekkel a kérdések­kel, elemezzék a tapasztalatokat, s javaslatokat tegyenek, hogy az állami vállalatok feltételei között mi­ként lehet tökéletesíteni a párt szer­vezeti felépítését és egész munká­ját. Különösen fontos, hogy az önel­számolási munkahelyek szerint hoz­zák létre az alapszervezeteket vagy részlegszervezeteket és a pártcso­portokat. . A káderpolitika tökéletesítéséről A múltban és jelenleg is a káderek képezik a párt vezető szerepe érvé­nyesítésének döntő fontosságú té­nyezőit. Ezért a CSKP Központi Bi­zottsága 7. ülésén, az átalakítási folyamatot biztosító első dokumen­tumok egyikeként határozatot ha­gyott jóvá a káderpolitika tökéletesí­téséről. Szlovákiában a pártszervek konkrét intézkedéseket tettek ennek megvalósítására. Ezek egyike a mi Káderrendtartásunk jóváhagyása volt. Ezáltal létrejöttek a nómenkla­túrába tartozó káderekkel végzett munka tökéletesítésének reális fel­tételei. Jelenleg a kerületi és a járási pártbizottságok foglalkoznak ezek­kel a kérdésekkel. Megmutatkozik azonban, hogy a hosszú évek során beivódott helytelen elképzelést csak lassan sikerül legyűrni. Arról a né­zetről van szó, hogy minél széle­sebb körű lesz a nómenklatúra, an­nál jobban szilárdul a párt vezető szerepe. A káderpolitika tökéletesítéséről szóló határozat követelményeivel összhangban bővül a káderek mun­kájának társadalmi ellenőrzése is. A pártszerveknek és -szervezetek­nek ezért sokoldalúan felkészült ká­dereket kell javasolniuk a vezető tisztségekbe nemcsak a kommunis­ták soraiból, hanem más pártok tag­jait és párton kívülieket, fiatalokat és nőket, akik természetes tekintélynek örvendenek, élvezik a dolgozókol­lektíva bizalmát és támogatását. Döntő fontosságú, hogy követke­zetesen megvalósítsuk a CSKP KB Elnökségének, valamint a szövetsé­gi kormánynak határozatait a káder­kiválasztás és -felkészítés egész rendszerének tökéletesítéséről az új feltételek között. A vezetők választása során szer­zett első tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártbizottságokban és dolgo­zókollektívákban sokkal megfontol­tabban és érzékenyebben kell köze­líteni a vezető beosztású dolgozók kiválasztásához és elhelyezéséhez. Az a tény, hogy az állami vállalatok javasolt igazgatójelöltjei közül egye­seket nem választottak meg, bizo­nyítja, hogy kiválasztásuk elhamar­kodott volt, s nem tartották tisztelet­ben a dolgozók véleményét. Ebből levonjuk a tanulságot: sokkal céltu­datosabban kell fejleszteni a tömeg- politikai munkát, dolgozni a káderek­kel, szüntelenül növelni kell politikai és szakmai felkészültségüket, s az egészséges verseny és vállalkozás irányába orientálni őket. A feladatok teljesítéséért és az átalakítás megvalósításáért folyta­tott határozott küzdelem megköve­teli a kommunisták munkájával szembeni igényesség fokozását. Minden pártszerv és -szervezet el­sőrendű feladata állandóan gondos­kodni a párt fejlődéséről, egységé­nek és erkölcsi tekintélyének szilár­dításáról. Főleg az alapszervezetek­ben kell nagy figyermet szentelni a párttagjelöltek felkészítésének. A legjobb munkásokat, szövetkezeti dolgozókat, értelmiségieket, fiatalo­kat és nőket kell felvenni. Nem lehet egyetérteni az egyes járási pártbi­zottságok által mindmáig alkalma­zott adminisztratív módszerekkel, az úgynevezett létszámkvótákkal. Az évzáró taggyűlések, pártkon­ferenciák, a CSKP XVIII. valamint az SZLKP kongresszusának előkészí­tésekor fő feladat a jelenlegi tagsági alap javítása és aktivizálása. Szlo­vákiában 1989. január elsején 454 388 párttagot és tagjelöltet tar­tottunk nyilván, akik 12 918 alap­szervezetbe tömörültek. Nagy politi­kai erő ez, amelyet mindenekelőtt az alapszervezetekben kell az eddigi­eknél jobban felvértezni eszmeileg és politikailag, szervezetileg egysé­gessé tenni, s aktívabban bevonni a pártpolitika alakításába és megva­lósításába. Figyelmünk középpontjában a gazdaság fejlődése Elvtársnők, elvtársak, figyelmünk középpontjában eddig is és továbbra is a gazdasági kérdé­sek szerepelnek. Ezekről részlete­sen beszéltünk az SZLKP KB de­cemberi ülésén. Ma csak néhány olyan fő feladatot akarunk kiemelni, amelyekre a kommunisták és a párt­alapszervezetek figyelmét feltétlenül összpontosítani akarjuk a CSKP XVIII. és az SZLKP kongresszusa előkészületei során. Szlovákia területén az elmúlt esz­tendőben több területen is megfi­gyelhettük a gazdasági fejlődés ja­vulását. Ennek ellenére nem értük el a gazdaság intenzifikálásának folya­matában a kívánt fordulatot. A terv- bizottság és a statisztikai hivatal elő­zetes számításai szerint 1988 során a nemzeti jövedelem képzésében 4 százalékos növekedést értünk el, ami több mint ahogy azt az éves tervben feltételeztük. Bizonyos javu­lást tapasztalhattunk néhány minő­ségi mutató alakulásában. A jelenle­gi ötéves tervidőszak során első íz­ben léptük túl a nyereségképzés tervét. A munkatermelékenység ala­kulása a népgazdaság alapvető ágazataiban meghaladta a tervezett feladatokat. Az alapok képzése során a fejlő­dés kedvezőtlen módosulásainak is tanúi lehettünk elsősorban az anyagi terhek alakulása területén minde­nekelőtt az általános gépiparban, a vegyiparban, a fafeldolgozóipar­ban és az építőiparban. Annak elle­nére, hogy a beruházások kiadásait túlléptük, kilenc számottevő termelő- kapacitás befejezése az elmúlt esz­tendőről az idei évre tolódott át. A termeléskiesés egyútttal azt is eredményezte, hogy tovább nőtt a feszültség a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Nem teljesítjük azt a kongresszusi feladatot, miszerint az 1990-es esztendőben a magas műszaki-gazdasági paraméterű ter­mékek részarányának a teljes ter- (Folytatás a 4. oldalon) (ÖSTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom