Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-11 / 85. szám, kedd

ÚJ szú 6 1989. IV. 11. Törvénnyel indokolt követelés M. K.: A férjem a múlt év novembe­rében hirtelen meghalt. 30 évig dolgo­zott a Jed nóta fogyasztási szövetke­zetben, az utóbbi években üzletveze­tőként. Halálát követően a munka­társnője bezárta az üzletet és a kul­csokat leadta a helyi nemzeti bizott­ságon. Mire odamentem, az üzletet a munkáltatója már lepecsételte, s még a férjem személyes holmijait is csak a leltározás után adták át nekem. A leltározásnál senki sem volt jelen közülünk, pedig hiányt mu­tattak ki. A szövetkezet vezetése pedig egy levél kíséretében küldött egy postautalványt, hogy a Munka Törvénykönyve alapján fizessem meg a hiányt. Mivel nem kis ősz- szegről van szó, szeretném tudni, hogy köteles vagyok-e a hiányt egy­szerre megtéríteni, s ha nem tudom megfizetni, kötelezhet-e erre a bíró­ság? Megjegyzem, hogy a nyugdí­jam 1093 korona, s hogy a férjem halála előtti utolsó augusztusi leltár­nál nem volt hiány. A követeléssel nem értek egyet, mivel a családból senki sem járt az üzletben, a leltáro­zást a távollétünkben intézték, s úgy érzem, a férjem nem volt teljes mér­tékben felelős a dolgokért. Meghalt, ezért nem tudta már a bizottságnak bemutatni a szükséges okmányokat (számlákat, szállítási leveleket stb.) és nem bizonyítható, hogy a hiány az ő hanyagságából keletkezett. Elismerem, ha az életében mutatták volna ki a hiányt, felelős érte. így azonban bárki, bármit eltulajdonít­hatott, bár ezt, bizonyítékok hiányá­ban - tudom - nem állíthatom. Sze­retném tudni még azt is, milyen esélyem van arra, hogy a javamra dől el az ügy, ha a férjem munkálta­tója a bíróságra ad? A Munka Törvénykönyve valóban nagyon szigorúan szabályozza a leltárhiányért való felelősséget. A munkáltatónak egyáltalán nem kell bizonyítania, hogy a dolgozó vétkes (hibás) a hiány létrejöttében, elég igazolnia azt, hogy a dolgozó érvényes megállapodással anyagi (leltár-) felelősséget vállalt, s hogy hiány keletkezett. A dolgozó csak akkor mentesülhet a felelősség (a hiány megtérítésének kötelezett­sége) alól, ha bizonyítani tudja, hogy nem ő okozta a hiányt. A férje ezt természetesen bizonyítani nem tud­ja, hiszen meghalt. A jogalkalmazónak így elsősor­ban arra kell választ találnia, ki az, aki az elhunyt dolgozó helyett bizo­nyíthatja, hogy nem voit vétkes a lel­tárhiány létrejöttében, ki az, akire átszállnak a dolgozó jogai és köte­lességei, illetve valójában átszáll- nak-e. Ezekre a kérdésekre valami­lyen úton-módpn választ kellett ta­lálniuk a Jednota fogyasztási szö­vetkezet illetékeseinek is, ha önt szólították fel a hiány megtérítésére. Meg kell mondanunk azonban, hogy gondolatmenetüket nem tudjuk kö­vetni. Ha ugyanis nézetük szerint ön „megörökölte“ férje munkajogi kö­telességeit, akkor meg kellett volna örökölnie férje munkabeosztását, az üzletvezetői posztját, fizetési beso­rolását. A Munka Törvénykönyve azonban - melyre hivatkozva köve­telésük jogosságát indokolták - nem teszi lehetővé az ilyen „öröklése­ket“. Sőt, a 260. § (3) bekezdése kifejezetten azt állapítja meg, hogy „a dolgozó halálával a munkáltató szervezet pénzbeli igényei meg­szűnnek“ (a hiány megtérítése iránti jogigény is). Az említett rendelkezés természetesen tartalmaz egyes tár­sadalmilag indokolt kivételeket is. Ilyen kivétel a jogerősen megítélt igény, a dolgozó által a halála előtt írásban a jogi indok és összegszerű­ség szempontjából is elismert igény, a szándékosan okozott kár megtérí­tésére való igény, és az írásbeli igazolásra átvett tárgyak elveszté­sével okozott kár megtérítésére való jogigény. A leltárfelelősséget (zod- povednosf za schodok na zve­renych hodnotách) azonban ez a rendelkezés sem említi a kivételek között, és ez a felelősségi alakzat nem azonos az írásbeli igazolásra átvett tárgyak elvesztéséért való fe­lelősséggel (az utóbbiról a Munka Törvénykönyve 178. §-a rendelke­zik, míg a leltárhiányért való felelős­ségről a Munka Törvénykönyve 176. paragrafusa). Néhai férje munkálta­tójának a Munka Törvénykönyvével indokolt követelése tehát nélkülöz minden jogalapot, hacsak nem tud­ják bizonyítani azt, hogy a férje szándékosan okozta a leltárhiányt. Három kérdés a gyermekgondozási segélyről N. N.: 1988-ban született meg az első gyermekem. Azt szeretném megtudni, hogy meddig maradhatok vele otthon anyasági szabadságon, s erre az időre havonta milyen összegű segélyt kaphatok. Meg­jegyzem, a gyermekemet egyedül nevelem, mivel nem mentem férjhez. Mivel a gyermeke 1987. decem­ber 31-ét követően született, önre is vonatkozik a gyermekgondozási se­gélyről szóló törvény 1987. évi mó­dosításának kedvezménye. Ez a módosítás úgy rendelkezett, hogy a korábbi két év helyett három évig jár a gyermekgondozási segély az 1987. december 31-ét követően született gyermekekre, ha az anya férjezetlen, özvegy, elvált vagy más okból egyedülálló, vagy ha az anya még egy további gyermekről gon­doskodik, vagy ha a férje folyamato­san készül jövőbeli hivatására stb. A gyermekgondozási segélyre tehát a gyermek harmadik életévének be­töltéséig lesz joga, mégpedig ha­vonta 600 korona összegben. A gyermekgondozási segélyen kívül feltehetőleg jogigénye lesz a havi 200 korona összegű családi pótlékra is. A családi pótlék megíté­lésének, illetve folyósításának há­rom feltétele van: az, hogy a dolgo­zónak ellátatlan gyermeke (gyerme­kei) van; hogy a munkahelyén meg­van az előírt munkakötelezettsége, s hogy az adott naptári hónapban ledolgozta az összes munkanapját. Az első két feltétellel nem foglalko­zunk, mivel ha nem szakította meg a munkaviszonyát, ezeket teljesíteni fogja. A legutóbbi feltételt nem telje­síti. A családi pótlék folyósítása fel­tételeinek vizsgálatánál azonban a ledolgozott idővel azonos elbírálás alá esik. az anyasági szabadság és a gyermekgondozási szabadság ideje is. A havonta 600 korona összegű gyermekgondozási segély mellett tehát joga lesz a havi 200 korona összegű családi pótlékra is a gyer­mek harmadik életévének betöltésé­ig. A gyermekgondozási segélyre való jogigénye ezt követően meg­szűnik, a családi pótlékra való jog­igénye pedig csak akkor marad meg, ha visszatér munkahelyére. B. V.: Két gyermekem van. A ki­sebbik 1989. október 31-én tölti be a harmadik évét. A munkáltatóm azóta, hogy a fiú betöltötte a máso­dik évét, nem folyósítja a 600 koro­nát. Kérem adjanak egyértelmű vá­laszt, hogy mint egyedülálló anyá­nak, jogom van-e a 600 koronára a gyermekem harmadik életévének betöltéséig? Nincs. Mint az ejőző válaszunk­ban is utaltunk rá, a gyermek harma­dik életévéig csak az 1987. decem­ber 31-ét követően született gyer­mekek esetében folyósítható a gyer­mekgondozási segély. B. A.: Három gyermek édesanyja vagyok. Az anyasági szabadságom nemsokára letelik, s ezért szeret­ném tudni, mennyi gyermekgondo­zási segélyre van jogom és milyen hosszú ideig? A gyermekgondozási segély havi összege az ön esetében havi 600 korona lesz, mivel a legkisebb gyer­mekén kívül (akire ez a segély jár) még két gyermekről gondoskodik, s egyikük sem érte el a tanköteles kor felső határát. A gyermekgondo­zási segélyt a legkisebb gyermeke harmadik életévének betöltéséig fo­lyósítják majd, mivel a gyermek 1987. december 31. után szüle­tett. (m-n) Meghívás Tirolba Az ínyencek kedvére mindig tör­ténik valami a sládkovicovói Sport vendéglőben: magyar konyha hete, disznótoros, halász- vagy vadász­vacsorák, cigány konyha hete. Nagy sikere volt a gyerekek körében az Ételek, italok Meseországból címen rendezett akciónak is. Mindegyik rendezvénynek fősze­replője Kakko Sípos Vince mester­szakács, a vendéglő konyhafőnöke. Neki leginkább a cigánykonyha hete tetszik, mert azokat a népi ételeket készítheti el, melyek receptjeit maga gyűjtötte össze. Az osztrák vendé­gek is ezekre figyeltek fel, s mivel maguk is vendéglősök, a mester­szakácsot meghívták Tirolba, ahol előreláthatólag fél évig fog ínyencfa­latokat készíteni. ............. . Ha jdú Endre Házhoz jön Az utóbbi időben a helyi nemzeti bizottságok egyre több engedélyt adnak ki magánvállalkozóknak kü­lönféle szolgáltatások nyújtására. A szímői (Zemné) Sztojka Imre tavaly ősszel váltotta ki az engedélyt a szőnyegtisztításhoz, de ablaktisz­títást is vállal. Mindkét munkát a megrendelő lakásán végzi. Nem­csak magánszemélyeknek, hanem szocialista szervezeteknek is dolgo­zik. Naponta átlagban 4-5 lakásban végzi el a szükséges munkálatokat, s ha kell, fotelokat és egyéb kárpito­zott bútordarabokat is tisztít, s nem­csak a járásban, hanem más járások területén is. Nagy András író-olvasó találkozó Komáromban (Komárno) a Nemzeti Front új épületében író-olvasó találkozót rendeztek Ordódy Katalin csehszlovákiai magyar íróval. Az akciót a járási könyvtár és a Szlovák Nőszövetség városi szerve­zete indítványozta. A két legújabb köny­véről: Az idegen és a Mediterrán széllel címűről kérdezhettek az olvasók, melyre az írónő részletesen válaszolt. Az olvasók hiányolták a Megtalált élet című regényét, melyet a könyvüzletekben és a könyvtá­rakban már nem kapnak meg, pedig nagy a kereslet irántuk, s javasolták, hogy újabb kiadásban jelenjen meg. Hostina Irén Nyitrán (Nitra) a Nyugat-szlová­kiai kerület munkavédelmi felügyelő­sége szemináriumot rendezett az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Minisztériumához tartozó, kiemelt mezőgazdasági és élelmi­szeripari üzemek előadói számára a kerület 11 járásából. Bevezetőben a munkavédelem helyzetével, a munkabalesetek szá­mának alakulásával foglalkozva ki­emelték, hogy tavaly a kerületben 17 400 munkabaleset történt, ami 677-tel kevesebb, mint az előző év­ben. Az okok között legtöbbször az előírások és szabályok megsértése, a • figyelmetlenség, az ittasság, a technológiai fegyelem meg nem tartása szerepelt. Szó volt azokról az igényes feladatokról is, amelyek a vállalatok szerkezetváltása követ­keztében hárulnak a munkavéde­lemre. Itt elsősorban a műszaki fej­lesztés terén kell előbbre lépni, hogy könnyítsék a nehéz fizikai munkát, csökkentsék a veszélyes munkahe­lyek számát. Nem szabad megfeled­Egymillió korona nyereség Az Ipolymenti Téglagyárak száz­harminc dolgozót foglalkoztató brez- niőkai üzeme a múlt év második felében az árutermelés tervét 14,3 millió korona értékű tégla legyártá­sával 111,5 százalékra teljesítette. A tiszta teljesítmény féléves tervét 29,9 százalékkal túlteljesítették, az eladási tervet pedig 24,3 százalék­kal. A tervezett 89 ezer korona vesz­teség helyett az üzem dolgozói több mint egymillió korona nyereséget ér­tek el. Egyedül az anyag és áru­készletek tervezett értékét nem si­került betartaniuk, az előirányzott Egyedülálló gyógymód A kassai (Koéice) kórház és rendelőintézet 1-es számú belgyógyászati klinikáján már több mint egy éve alkalmazzák a súlyos cukorbetegek gyógyításánál eddig egyedülálló automatikus inzulinadagolót. A tranzisztoros rádióhoz hasonló műszer nem véletlenül került ide, ahol Szlovákia egyik legjobban szakosodott diabetikus egészségügyi intézménye van. A műszer sikeres alkalmazásához alapos számítógépes felkészültség szükséges számítástechnikából is. Alkalma­zása lehetővé teszi a páciens egészségi állapotának jobb megismerését. ’ A felvételen dr. Andrej Janco, az automatikus inzulinadagoló kezelését ismer­teti a hatodéves orvostanhallgatókkal. Kép és szöveg: Jolana Nováková 5,7 millió koronát túllépték mintegy háromnegyed millió koronával. A gyártáshoz szükséges alap- és segédanyagok folyamatos ellátásá­val igyekeztek a dolgozók részére olyan körülményeket teremteni, hogybiztosítva legyen az egyenle­tes és folyamatos termelés. A kiváló gazdasági eredményeket a múlt év­ben magas fokú szervező és irányító munkával, a dolgozók kezdeménye­zésével és aktív közreműködésével sikerült elérniük. Trest’ansky Mária A Vág-Szabályozási Vállalat dolgozói a vágkirályfai (Král’ová nad Váhom) vízi erőmű hajózsilipje építésének befejezéséhez közelednek. Az építési-szerelési munkákat Takács Milán és Ján Goga munkacso­portja idejében és jó minőségben végzi. A legkomolyabb munkát a 24 méter széles, 16 méter magas és 240 tonna súlyú gátkapu illesztése jelentette. Az átadás időpontja április, s májustól már Vágfarkasdtól (Vlőany) Sered’ig 32 kilométeres szakaszon lesz a folyó hajózható. A Sered’és Komárom (Komárno) közti szakasz további szabályozásával lehetőség nyílik turisztikai és sétahajózásra is. A felvételen a víztározó energetikai berendezése. Milán Al’akéa felvétele Felelősséget vállalni kezni a dolgozók neveléséről, az előírások rendszeres ismertetéséről. A vitában felszólalók bírálták a munkavédelmi eszközökkel való hiányos ellátást, s azok gyönge mi­nőségét. Rámutattak arra, hogy nemcsak a munkavédelmi előadók­nak, hanem az üzem dolgozóinak és vezetőinek is nagyobb felelősséget kell vállalniuk az adott munkahelyek biztonságáért. Méri István Zongoraművész, feleség, anya Harmincegyedik alkalommal ren­dezték meg a presovi Zenei Ta­vaszt, melynek megnyitó koncertjén César Franck Szimfonikus variációk zongorára és zenekarra című műve hangzott el. A hangverseny vendége Csipkai Éva kassai (Kosice) születé­sű zongoraművész volt, aki a buda­pesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára. Vendégszereplése lehetőséget adott arra, hogy elbe­szélgessünk a diákévekről, tanári pályafutásáról. Zongoratanulmányait Reiter Már­ta növendékeként kezdte a kassai konzervatóriumban, majd Kaffenda Anna tanítványaként folytatta Brati­slavában, ahonnan állami ösztöndíj­jal a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára került. Az iskola elvégzé­se után három évig Kassán tanított, de koncertezett is. Hogyan került vissza Budapestre? Még tanulmányi évei alatt megismerkedett leendő férjével, így három év után odaköltö­zött. A zeneművészeti főiskolán most zongorát tanít, az ének, cselló és hegedű tanszakán pedig korre­petitor. Többször fellépett zenekari kísé­rettel szólistaként kamarakoncenrte- ken Magyarországon és itthon is. Gyakori vendége a gottwaldovi szimfonikus zenekarnak. Rendsze­resen hazalátogat, s örül annak, hogy lehetősége nyílt mind Kassán, mind Presovban felépni, mivel mind­két városhoz sok kedves barát és emlék fűzi. Szeret főiskolai növendékeivel együttdolgozni. Perényi Miklós és Onczai Csaba tanárok csellistáit öröm kísérni. Ónodi Márta énekta­nár énekeseivel több nemzetközi versenyen vett részt. Például a Prá­gai Tavaszon, Kárlovy Vary-ban és iegutóbb Hollandiában. Mik a tervei a jövőre vonatkozó­lag? Komoly elhatározása, hogy még jobban odafigyel fiai nevelésé­re, ami mindig is fontos volt számá­ra. Meggyőződése, hogy a nő elsőd­leges szerepe feleségnek és anyá­nak lenni, és ha ezt el tudja látni, telhet idejéből és energiájából más­ra is. Beszélgetésünket befejezve nagy érdeklődéssel vártam az esti hang­versenyt. Azt hiszem, hogy a hang­verseny után mindnyájan elégedet­ten távoztunk a teremből azzal a megállapítással, hogy érdemes volt eljönni. Tarnóczy Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom